Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-01 / 256. szám
Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 88 K — ¤ Félévre 0 „ —„ Negyedévre 22 „ — „ Egy hóra, 7 „ 80 „ Egyes szám ára helyben és vidéken 30 fillér, pályaudvarokon: 40 fillér. Hirdetés és apróhirdetés dij szabás szerint ! v fe^^lTszam. Péntek, november SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, V., Vilmos császár út 78. TELEFON : 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet-körút . Telefon : József 62—66. 1916 NOV. 11. Győzött a Nemzeti Tanács forradalma. Károlyi a népkormány elnöke. » A miniszterelnök első nyilatkozata a Pesti Hírlapnak. A kormány tagjai: Károlyi miniszterelnök és pénzügyi-, Batthyány belügyi-, Garami kereskedelmi-, Lovászy közoktatási-, Buza Barna földmivelési- és igazságügyi-, Nagy Ferenc közélelmezési-, Linder Béla hadügyi-, Kunfi munkásügyi- és népjóléti-, jászi nemzetiségi miniszter. A kormány József főherceg királyi megbízott előtt letette az esküt. Tisza Istvánt agyonlőtték. Az orosz hadvezetőség elfogadta fegyverszüneti ajánlatunkait, tt" haza veszélyben van" — ezzel kezdte október 22-iki beszédét Károlyi Mihály. S azzal végezte, hogy ha nem akarjuk, hogy Magyarország is a bolsevizmus martaléka legyen, akkor ma és nem holnap kell cselekednünk. Azt mondta, fölemeli szavát még egyszer, talán utoljára. Mert minden perc, amit mulasztunk, egy kilométer haladást jelent az ellenségnek; minden perc, amit tétlenségben töltünk, azt jelentheti, hogy nemcsak a cseh-szlovák kérdés fog itt napirendre kerülni, hanem a dákó-román kérdés is. Épp ezért bűn, ha a kormány nem cselekszik. „És ha nem cselekszik, bejelentem és tessék tudomásul venni, hogy én cselekedni fogok". Károlyi Mihály megtartotta a szavát A Magyar Nemzeti Tanács — három hét előtt a Pesti Hírlap írta le először, hogy meg kell alakítani Magyarországnak ezt a törvények fölött álló végrehajtó hatalmát s ez az írás ma már a magyar hírlapirodalom históriájának lapjaira tartozik — a Magyar Nemzeti Tanács huszonnégy óra alatt az ország szívében levő magyar katonaság segítségével kezébe vette a végrehajtó hatalmat Magyarország fölött egy nagyszerű és vértelen forradalom útján, örök diadalára a magyar elszántságnak és a világ-dertookráciának. Október 22-ikén azt mondta Károlyi Mihály, hogy cselekedni fog, mert a haza veszélyben van. És három napja csak, hogy Tisza István azt mondta, hogy a Wekerlekormány meg fogja kmélni ezt az újlágustól. forradalmiparódiat Három nappal később, hogy Tisza István tragikus rövidlátása kimondta ezt a rettentően lekicsinylő jelzőt, örökre kihűlt az ajak, mely annyiszor torzult gúnyos mosolyra. Döbbenetes esemény: Tisza István halott. Tisza István halott és ma a félrevezetett király megbízásából József főherceg szentesíti a népakaratot, mely Károlyi Mihályt Magyarország kormányelöki székébe emelte. Szentesiés, mert a népakarat parancsolja rá ezt a szentesítést 1918 október 31-ike az ezeréves magyar történelemnek az a példátlan napja, amelyen a nemzet vezérét nem a király jelöli ki saját tetszése kénye-kedve, szeszélye szerint, hanem engedelmeskedik, mint a nemzet első, koronás szolgája a népakarat parancsának És aláírja az előre kitöltött lapot, melyet a nemzet vezére tesz elébe s melyen ő jelöli ki miniszterelnöki jogánál fogva munkatársai nevét — Batthyányi, Lovászyt, Garamit, Kunfit, Jászit, Buza Barnát és Lindner Bélát, a független Magyarország hadügyminiszterét. A magyar külügyminiszteri tárca még betölttelen, de remélhetőleg csupán egészen rövid időre. Mert Andrássy már lemondott, a német Ausztria külügyminisztere — Adler Viktor — pedig már letette az esküt a nemzeti tanács elnökének, Seitz doktornak, kezébe. Ez az előre kitöltött lap azonban még csak a diadalmas forradalom személyi követeléseinek szentesítését jelenti. A Károlyikormány másik lapjának, amit szintén előre kitöltötten kell a királynak vállalnia, a jogaiba lépett népszuverenitás tárgyi követeléseit kell tartalmaznia. Teljes függetlenség, különbéke, belső rend és a népuralom minden időkre való biztosítása: ennek kell feketélnie azon a másik lapon, melyet a magyar véren kivívott szabad magyar nemzet nevében fog Károlyi a király elé tenni, hogy szentesítési kötelességét ezekkel a követelésekkel szemben is gyakorolja. Mert mától fogva a magyar alkotmány nem a régi, elavult, középkori szellem folytatása. A Corpus Jurisban új fejezet kezdődik. Nincs többé előzetes szentesítés, nincs többé korlátlan házfeloszlatás, nincs többé vétó, nincs többé legfőbb hadúr, aki a háború és béke kérdésében a nemzeti akarat nélkül, sőt ellenére is dönthet Nincs többé pragmatica sanctio, amely a kölcsönös védelem ürügyén a divida et impera önkényével tiporhatta le a nemzetet. Egy hete csak, hogy a népszuverenitáson nyugvó új alkotmány előfeltételeinek ezt a sorozatát vázlatosan följegyeztük a Pesti Hírlapban. Akkor még a cenzúra elnyomta a szabad sajtót Magyarországon. Két korona egy fejen inkompatibilis, — mondta 1848-ban Kossuth és a magyar hadsereg mai közhangulatát, amely a köztársaságot kezdi zászlajára írni, leszerelni csak egy módon lehet: ha a Habsburgdinasztia magyar nemzeti királysággá alakul s miután mindenét elvesztette, megérti és megfogadja, hogy a nagy világon e kívül nincsen számára hely. Lehetetlen az, hogy a huszadik század Magyarországa a szent korona fogalmát abban a poshadt értelmében tartsa továbbra is fönn, hogy benne a nemzet és király mint egyenlő rangú tényezők egyesülnek. Kossuth Lajos megjövendölte, hogy a vén Európára előbb-utóbb az Újvilág üde demokrata szelleme fogja bélyegét rányomni. Világháborúba kellett sodródnia a magyar nemzetnek, hogy ez a folyamat gyorsabban és most már föltartóztathatatlanul következzék el. Ha tovább is meg akarunk maradni az ezeréves magyar hagyomány talaján s a szent korona bázisán, akkor meg kell teremtenünk hozzá a Szent Jobb ideológiáját is, amely annak a kéznek mindent lebíró, mindennel dacoló, mindenekfölött diadalmaskodó erejét jelképezi. Akkor a négy kardvágás, melylyel a koronázási dombon esküszik a király a nemzetnek, hogy megvédi bárhonnan jövő ellenséggel szemben, nem rejtegetheti többé a szörnyű hátsó gondolatot, hogy önmalja felé nem sújthatván, önmagával szemben, aki más állam koronáját is fején viseli, már nem védi meg a nemzetet. Két korona egy fejen inkompatibilis és a magyar népszuverenitás, amely megtartja a királyságot csak ahhoz az angolhoz lehet hasonló, amely királya szentesítő kötelességét úgy értelmezi, hogy saját halálos ítéletét is alá kelljen írnia, ha a nemzet úgy kívánja. György angol királyról ki hallott a világháború folyamán? Az idea- A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal.