Pesti Hírlap, 1919. április (41. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-05 / 81. szám

mdapest, 1919. XII. évfolyam, 81. (14,002.) szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre......... 88 K — f Félévre . ............41 „ — „ Negyedévre...... 22 „ — „ Egy hón ........ 7 „ 80 (] Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 30 fillér. Hirdetés és apró hirdetés dissériásl szerint. Számmal, április­­ . ... .. ~­m SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, V.,Vilmos császár út TI. Telefon: 122—91 122—92 122—93 122-94 122—95. (Éjjel 122—91 122—82 hivandó.) FI­ÓK KIADÓ HIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon: József 52—98. A vörös rend. Meg kell hallgatni az ellenfél ítéletét. Meg kell hallgatni akkor is, ha kedvezőtlen, fileg akkor is, ha kedvező. Mert az ellenfél ítélete mindig tanulságos. Mondjuk pedig ezt abból az alkalom­ból, hogy a francia kamarában Chapedelaine nyitatkozott az orosz vörös hadsereg leküzd­hetetlen erejéről. Mert leküzdhetetlen, a vö­rös­ proletárseregek ereje? A francia szak­értő szerint nem azért, mert másfél millió­­nyi az orosz vörös hadsereg, amellyel Egyenrangú hadsereget az entente egyha­mar nem tudna szembeállítani, nem is azért Egyedül, mert hallatlanul erős a vonzó és refezive képessége, ami abban nyilatkozik taeg, hogy egy millió orosz hadifogolyból alig három százaléknyi az a kontingens, amely s­em csatlakozott a vörös gárdához, ha­nem leküzdhetetlen elsősorban azért, mert a rend és a fegyelem hallatlanul erős benne. Azt mondja a francia képviselő, hogy olyan vétségekért, amelyeket a francia hadseregben még el is néznek, az orosz vörös hadsereg­ben halál a büntetés, Így fest az ellenfél íté­lete az orosz vörös gárdáról. Erejét, lekü­ld­­hetetlenségét a rendben és a proletár vasfe­­gyelemben látja. És kiegészíti ezt az ítéletet Prohon francia hadügyminiszter vallomása, hogy a orosz vörös gárda felszívó erejének hatása alatt a német katonák tömegesen pár­tolnak át a vörös gárdához. Nekünk, akik a proletárdiktatúra szü­letésének órájában eljegyeztük magunkat SzovjetOroszországgal s a világ proletár­jainak lelkünkben égő szomjúságával vár­juk a megváltó órát, amikor ezzel a diadal­mas orosz vörös gárdával találkozhatunk, büszkeség tölti el a lelkünket az ellenfél liven ítélete fölött Ez a gárda a mi szövet­ségesünk, a mi fáklyánk, a mi reménysé­günk, a mi hajnalunk pirkadása. És most dolgozunk azon, hogy megszervezzük a magyar vörös hadsereget, amelynek méltó­nak kell lennie a leküzdhetetlen orosz vörös gárdához és bizonyára méltó is lesz hozzá. Hiszen felszívó ereje már az első napokban is megmutatkozik és büszkén hivatkozha­tunk rá, hogy alig néhány óra alatt megala­kulhatott a magyar vörös hadsereg első nemzetközi ezrede, hogy nyomban felcsap­tak a mi fiatal vörös gárdánkba az itt levő orosz foglyok, tót és román katonák és hogy Bécsből éppen tegnap siettek a mi gárdánk­ba a magyar fiúk, még­pedig az apostolok járóművén, gyalogszerrel is, ahol vasutat kapni nem tudtak. Felszívó és vonzó ereje tehát már van a fiatal magyar vörös­­­gárdá­nak. Ami pedig fegyelmét és rendjét illeti, arról hangosan beszélnek azok a kijelenté­sek, amelyeket a fáradhatatlan szervezők aj­káról hallottunk és amelyek biztosítékot ad­nak a magyar vörös gárda rendje iránt. Ez a gárda találkozást keres és fog találni­­ az orosz vörös gárdával s bizonyára nem akar mögötte maradni sem a proletárhatalom vé­delmének elszántságában, sem abban a pro­letárfegyelemben és rendben, amelynek az orosz vörös gárda gyönyörű sikereit és gyö­nyörű hírét köszönheti. A francia kamarában elhangzott sza­vak tehát a magyar kaszárnyákban is fel­gyújtják a proletárlelkeket. A magyar pro­letárok méltók akarnak lenni az orosz test­vérhez és szövetségeshez. S ha a vasárnapi toborzó villamos árama átjárja a magyar proletariátus diadalmas tömegeit, meglátja a világ, hogy mi a proletárok lelkesedése és mi a vörös rend . . . __________ * A házak tulajdonbavételéről szóló rendelet kiterjesztése. A birtokrendező és terme­lést biztosító bizottságok működése. A förmérrkk­ü­gyi népbiztosság 5. F. N. szájmi rendelet©. 3. §. Mindenféle birtokrendező ügyben, to­vábbá a termelést biztosító ügyekben is intézked­ni ezután egyedül a Forradalmi Kormányzóta­nács XL. számú rendeletében alakult községi, járási és vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságok jogosultak, 2. §. A birtokrendező és termelést biztosító bizottságok a bizottságokba kiküldött szakember (gazdasági biztos) bevonása, irányítása és az ügyeknek­­ általa történő előkészítése nélkül ha­tározatot nem hozhatnak és semmiféle ügyben nem intézkedhetnek. 3. §: Vármegyei direktóriumok kötelesek a községi, járási és vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságok megalakítására, a bizottságokban szükséges szakember kiküldeté­sére az intézkedéseket haladéktalanul megtenni, a bizottság megalakulását a földművelésügyi népbiztosságnak sürgönyileg bejelenteni és az egyes bizottságokat utasítani, hogy megalakulá­sukat a földművelésügyi népbiztosságnak írás­ban hizsedéktalanul ők is jelentsék be. 4. §. Az állami kezelés alatt levő vagy ál­lami kezelésbe jutó állami birtokok és a már megalakult szövetkezeti gazdaságok a termelés biztosítása és irányítása szempontjából nem tartoznak a birtokrendező és termelést biztositó bizottságoknak hatásköréb­e, hanem­ közvetlenül a földművelésügyi népbiztosság hatáskörébe. Az említett birtokoknak és gazdaságoknak pénz­ügyeit ideiglenesen továbbra is a vármegyei di­rektóriumnak a birtokrendező és termelést biz­tosító bizottságok javaslatára foganatosított utalványaival, kell lebonyolítani. 5. §. Amennyiben valamely község határá­ban levő terület használatát az illető községen kívül más község is igényli, az igénylő község köteles ezt bejelenteni az illető községnél, továb­bá az illetékes járási és vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságnál is. A bejelen­tés alapján a járási birtokrendező és termelést biztosító bizottság köteles a szükséges intézkedé­seket megtenni. 6. §. Ennek a rendeletnek megjelenésétől kezdve a községi, járási vagy vármegyei birtok­­rendező és termelést biztosító bizottságok előze­tes beleegyezése nélkül sem birtokrendezést foga­natosítani, sem termelőszövetkezetet alakítani nem szabad. 7. §. Ezen rendelet azonnal hatályba lép és azok felett, kik intézkedéseit megszegik, forra­dalmi törvényszék ítél. Budapest, 1919. április . A földmivelésü­gyi népbiztosság. 2. §. A forradalmi törvényszék ítél afelett aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi. Budapest, 1919 március 31. A bőripari kisüzemek bejelentése 11. Sz. T. N. számú rét­dé­let. Valamennyi cipész, szíjgyártó, böröndék és rokon szakmabeli kisüzem, amely buszná kevesebb munkást foglalkoztat, köt­eles folyt hó 9-ig üzemleltárt felvenni és azt a szociális termelés népbiztosság bőripari szekosztályához Őri Aulich­ utca 5.) benyújtani. A leltárban fel kell tüntetni az összes üzem­ gépeket termelő eszközöket, anyagokat, a mun­kások létszámát azok szakmaszerinti megjelölé­sével, végül a kész árukat. Leltározás alatt az üzem nem szünetel. Budapest, 1919 április 2. 12 1919. Sz. T. N. szám­i rendelet. A lakóházaknak a Magyar Tamácaközt­án sa£ág tulajdonába vételéről szóló X. K. T. számi rendelet 6. §. harmadik bekezdésében nyert fel hataknazás alapján a Forradalmi Kormányzó­tanács X. számú rendeletének hatályát kiterjeez­tem Balassagyarmat, Besztercebánya, Bereg­szász, Budafok, Cegléd, Eger, Eperjes, Eszter­gom, Igló, Lőcse, Nagykároly,­­ Nyáregyháza Rózsahegy, Sátoraljaújhely,­ Szombathely, Te­mesvár, Ungvár, Vác, Veszprém és Zombor vár romokra és községekre. Budapest, 1919 április 4. A szociális termelés népbiz­­tosságának rendeletei. A szóBSzükséglet biztosítása. 12. Sz. K. számú rendelet. A Tanácsköztársaság és a proletárdikta­túra fenmaradásának és sikeres működésének előfeltétele, hogy az ország ezen szükséglete és ezzel a minél fokozottabb termelésnek lehetősége biztosíttassák. A proletárköz­társaság eme lét­érdekének megóvása a bányamunkásoknak a fel­adata, akiktől és ezért elvárja a Tanácsköztársa­ság kormánya, hogy minden erejükkel támogas­sák azt a törekvést, hogy szükséges szénmennyi­ség a proletárság javára rendelkezésre álljon­. E célból elrendelem:­­ 1­1. §. Bányamunkásoknak munkahelyeiket elhagyni így a közös Hadseregbe belépni tilos. Szabadságot bányamunkásoknak csakis mezőgazdasági munkálatok elvégzése végett vagy más méltánylást érdemlő esetben az üzem ellenőrző munkástanácsa, illetve a termelés biz­tosa engedélyezhet. A Festi Sirias mai es&ma 8 oldal A cukorrépa ferstiens biztosítása.­ ­ A földmvelésügyi népbiztosság az 1919. évi cukorrépatermelésről a következő rendeleti bocsátotta ki: 1. §. Mindenki, akinél cukorrépam­ag-kész­­let van, köteles ezt a készletet az 1919. évi áp­rilis hó 1. napján volt állapot szerint a készlet tárolási helyének pontos megjelölése mellett leg­később 1919. évi április hó 1-ig a cukorközpont­nál (Budapest, V., Mérleg­ utca 9) bejelenteni. A szállítás alatt levő mennyiségeket az átvevő az átvétel alkalmával haladéktalanul bejelenteni köteles. 2. 5. Aki jelen rendelet életbelépése előtt cukorrépaadagot már elvetett, kőtele® ezt a kö­rülményt a bevetett terület és az ezen célra fele használt mennyiségeknek pontos megjelölést mellett az 1. §-ban foglalt rendelkezések szerint bejelenteni. 3. §. A cukorrépamagkészlet felett a föld­­mivelésügyi népbiztosság rendelkezik. 4. §. Az a termelő, aki már cukorrépama­­got kapott, köteles azt késedelem nélkül elvetni. Ezeken a termelőkön kívül 1919-ben az köteles cukorrépát termelni, aki a 3. §. értelmeiben cu­­korrépamagban részesült. A cukorrépáért fize­tendő árat és az egyéb cukortermelési feltétele­ket a földmi­velésügyi népbiztonság a pénzügyi népbiztossal s a szocializálási népbiztossal egyet­­értőleg kiadandó külön rendeletben állapítja meg. 5. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek megszegése felett a forradalmi törvényszék ítél­kezik. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919 március 31. II. A földmivelésügyi népbiztosság 74344/1919. sz. rendelete a gépgyárakban, raktárakban, keres­kedésekben stb. található és a cukorrépa-terme­­léshez szükséges gépek és eszközök bejelentése­­ „ tárgyában. Az összes gépgyárakban, raktárakban, ke­reskedésekben stb. található répakapák, répaki­­emelő villák, répakiemelő ásók, vetőgépek, répa­kapáló gépek, répa­emelő gépek, házi permete­zők, valamint részletes elnevezéssel ezek gépal­katrészei a fölm­ű­velésügyi népbiztossághoz nyolc napon belül bejelentendők.

Next