Pesti Hírlap, 1919. november (41. évfolyam, 142-167. szám)
1919-11-01 / 142. szám
Budapest, 1919. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 220 .— ! Félévre 110. — „ Negyedévre 66 „ — „ Egy hóra 20,,—,, Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 80 £. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint fira 86 fillér. XII. évfolyam, 142. (14,063.) szám. Censurat: Pavel. Szombat, november 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár út 78 TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—93. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon : József 52—m /s. jf Commandantul Trupelor ife Ocuoptie Regale Romane din orasul Budapesta. Constatanduse ca nelinistea provocata la intilnirile trecute a fost provocate in mod intentionat de anumiti oameni platititoari au urmarit scopuri de politica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut ca pe viitor va permite numai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei, b) Persoanele care vor vorbi (aratand pe curte va vorbi fiecare.) c) Locul (sala), ziua si oara intrunierei, d) Cererea sa fie facuta cu opt zile inainte. e) Persoanele care sunt respunzatoare, ca se vor respecta obligatiunile de mai sus„ si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei romane. Comandantul Trupelor de ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta. General ss. Mosoiu. A román kir. megszálló csapatok parancsnoka Budapesten. Mivel megállapítást nyert az a tény, hogy a most alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt szándékkal, akiket megfizettek, és személyes politikai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját. b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával.) c) A megtartandó összejövetel helyét, (helyiségét), napját és óráját. d) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fognak tartatni a fenti kötelezettségeik és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és hadsereg joga. A Román kir. Megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoiu s. k. tábornok. A v s. Consiuuidamentul Trupelor romane aduce la cunostiinta populatiei orasului Budapesta ca au sasit de curand 14 cisterne cu benzina grea siusoara. Distribuirea se face prin Ministerul de Finante ungar direct consumatorilor cu pretul de 1.50 lei litru de benzina grea si 1.70 lei litru de benzina usoara. Commandamentul Trupelor Romane. Értesítés: A román csapatok parancsnoksága tudomására hozza Budapest főváros lakosságának, hogy a napokban 14 cisterna nehéz és könnyű benzin érkezett A szétosztás a magyar pénzügyminisztérium útján történik, közvetlen a vevőközönségnek, a következő árakkal: Nehéz benzin ára 1.50 lei literenkint, a könnyű pedig 1.70 lei literenkint. A Román Csapatok Parancsnoksága. Királyság vagy Köztársaság legyen-e Maeyarort? Hajótöröttek vagyunk. Idegen vizeken zátonyra futott, léket kapott, árbocát vesztette hajónk. Egész alkotmánya roncs. Most tétován imbolyog a még mindig háborgó tengeren. A munka gőzerejére, a lelkesedés vitorláira volna szükség, hogy biztos révbe érjen, hol sebeit begyógyíthassuk. Meg kell gyújtani a távoli parton a világító torony mécsesét s meg kell keresni a félredobott iránytűt, hogy ennek segítségével elérhessük azt. Bátran ki kell tűzni a célt, mely felé a nemzet erőit sorakoztatni kell. S őszintén meg kell nevezni a törvényes eszközt, melylyel arra törünk. Pártok s politikusok nagy része hallgat az ország legfontosabb ügyében, az államforma kérdésében. Pedig a nemzet nagy többségének lelkében ott lappang az érzés, melynek nem mer hangos kifejezést adni az óvatos opportunizmus. A független sajtónak kötelessége, hogy hangot adjon a nemzet érzésének s mi nyíltan és bátran kibontjuk a népszavazás előtt az alkotmányos királyság lobogóját Értékét, tekintélyét, varázsát vesztette ez országban minden. Mert ellopták még a modern államformának, a köztársaságnak, hitelét is, amelyben a forradalom első percében sokan naivul hittünk, mikor csak könyvek doktrinak elméletéből ismertük azt s még nem tapasztaltuk, hogy félművelt országban a csőcselék rémuralmává fajulhat. Szomorú tapasztalatok és higgadt megfontolás után állunk a királyság államformája mellé s tárgyilagos érvekkel indokoljuk ezt. Több cikkben kifejtjük a köztársaság és királyság államformáinak előnyeit és hátrányait. A teoretikus elveket átszűrjük a közelmúlt tapasztalatain s arra a végeredményre jutunk, hogy se a régi álalkotmányos királyságot, utóbbi két álköztársaságot nem akarhatjuk, mert valamenynyi önkényuralom volt, hanem teljesen új alaptörvényekre, új közjogra, új alkotmányra épített királyság felel meg mai viszonyaink között az ország érdekeinek, mert az erőgyűjtés és munka hosszú korszakára csak ez biztosíthatja nyugalmunkat. Sőt épp a mai idők győzhetnek meg mindenkit arról, hogy Magyarországon a királyság képviseli a rendet, mikor legjobban érezzük egy oly államfőnek hiányát, ki a pártokon felül állva kivezetne minket az örvények közül, mikor politikusaink és pártjaink egyebet sem csinálnak, mint egymás ellen harcolnak s mikor kétszeres szükség volna valakire, aki mentes a politikai piszoktól, amelyet a magyarok egymásra dobálnak-Kérjük olvasóinkat, kisérjenek végig tárgyilagos okfejtésünk fonalán s különösen kérjük a közvélemény támatását arra, hogy politikusainkat rászorítsuk az alkotmánybiztosítékok részletes programjajának keresztülvitelére, az államfői jogokat és a nemzeti szuverenitást szabályozó új alaptörvények kodifikálására. Nem korteszászló az, amit kibontunk. Az államfő személyéről nem beszélünk. Csak az államformáról nyitjuk meg az országos elvi vitát. Elvi kérdések az államforma körül. — A pragmatika szankció megszűnt. — Új alaptörvényeket, új alkotmányt kell kodifikálni. — Államfői jogok. — Az alkotmánybiztosítékok sorozata. — Az angol alkotmány utánzása. — A főrendiház reformja. Mivel a pártok és politikusok nagyrészt a maguk dolgával vannak elfoglalva s csak kevéssé foglalkozhatnak az országéval, a független sajtóra hárul a feladat, hogy a közvélemény figyelmét az államforma kérdése felé irányítsa. Végre is komolyan foglalkoznunk kell azzal, ami eldönti államunk jövőjét S pár hét múlva el kell dönteni, hogy királyság leszünk-e, vagy köztársasági Mivel pedig épp a legreálisabb kérdésekben a magyar még a legszomorúbb tapasztalatok után is hajlandó a legnaivabb idealizmussal határozni s nem a jól megfontolt érdeke, hanem a hangulata s érzése után megy, százszor is figyelmeztetni kell a nemzetet, hogy a mai modern korban nem lehet „közfelkiáltással" elintézni az ilyen ügyeket. A rideg üzletember számításával kell mérlegelnünk, hogy az országnak melyik államformából és melyik államfőből lehet több haszna? Azért akár direkt népszavazás, akár egy újonan választott ország vagy nemzetgyűlés követei döntsenek, nem lehet a szavazó testület elé naivul ilyen primitív formában a kérdést föltenni, hogy királyság vagy köztársaság legyünk-e. Hisz mind a két államformának s főként a királyságnak vannak különböző fajtái , lehetnek olyan különböző módozatai, hogy mielőtt a főkérdésre felelnénk, előbb fölvetődik a kérdés, hogy miféle királyságok s miféle köztársaság között választhatunk? És kell az államforma ügyében egy előzetes A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal.