Pesti Hírlap, 1922. október (44. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-12 / 232. szám
Barlagest, 1922. ELÖFIZETÉSI ÁRAK: •Egy hóra ... 200 korona Negyedévre .. 660 korona Egyes számára helyben, vidéken és a pályaudvarokon 10 korona Ausztriában 1000 Oszfer. kor.Hirdetések díjszabás szerint. XI?. évfolyam, 232. (14,946.) szám. 10?. -örtörc, október 12. Kiadótulajdonosok • ZÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Bpest, Vilmoa császár-ut 78. FMSKKIADÓHIVATALS Budapest,.EEzaébet-krirat L Bjgas^BwasraBíaimBBHaaa áfcrfc • • üdvözlet Angolába. Ki hitte volna, hogy a világháború igazi epilógját nem az antanthatalmak győzelmi felhéjázása, hanem a halálraítélt török nép védelmi elszántsága fogja megteremteni? Ki képzelte volna még csak kevés hónappal ezelőtt is, hogy az antant által diktált, a világot, újra rendező békekötések után Angolából, Kisázsia egy kis török városából fog olyan új békediktátum elhangzani, amely korlátokat szab a nagyhatalmak győzelmi önkényének és a hódítás vad erkölcsének visszaszorításával egy nemzet legfőbb életjogát pecsételi meg újra a világtörténelemben. Madániában ma írták alá azt a fegyverszüneti egyezményt, amely ugyan nem jelenti a végleges béke "biztosságát, de mindenkép óriási siker dicsőségét sugározza arra a török ellenállásra, amelyet a világ csak a tehetetlen kétségbeesés halálos vonaglásának nézett. Ezt az ellenállást ezután a győző és legyőzött népek közvéleménye csak "úgy fogja értékelhetni, mint a török népnek csodálatos fölemelkedését százados aléltságából, amelybe egy elpuhult szerailuralom és a kostantinnápolyi effendi közigazgatásnak a nyugati diplomácia mérgező behatásaitól korrupttá és gyávává vált szelleme ejtette. Századok óta a "török államhatalom csak porladozott és omladozott, minden háborújával csak egyre jobban csonkult területe, növekedett belső ziláltsága és Európára nézve egész birtokállománya már csak vitás és felosztásra váró hagyatékot jelentett. Kemal villogó kardja alaposan bizonyította be a világnak azt az igazságot, amit a nyugati kultúrával bemázolt államférfiúság csak hazug frázisnak használt. Kemal basa a maga népére nézve és a maga módján valóra tudta váltani Wilson exelnök kegyes altatását, hogy öntudatos népeket nem "lehet mint a baromcsordákat egyik uralom alól a másik alá helyezni. Tráciának visszaadásával, amelyet a mudániai fegyverszünet előre kiköt, Törökország visszanyeri Európában a világháború előtti határait. De Európának ezután egy más, sokkal önérzetesebb és önállóbb hivatása Törökországgal kell számolnia, mint amilyen 1914 előtt majd egyik, majd másik hatalomnak gyámkodását volt. kénytelen eltűrni Bizonyárra meg fogják érezni ezt a világháború koncain felhízott Balkán-államok is, amelyek a török győzelmek hírére máris oly nyugtalanul fészkelődnek. Alighanem beborult most Konstantinápolyban annak a kinyalt effendi-világnak is, amely mindig finoman alkalmazkodott a nyugati diplomácia igényeihez és erkölcseihez. Erősen illusztrálja az így előállott helyzetet az a jelentés, hogy a szultán, aki előbb lázadóknak nyilvánította Kemal basát, és angorai kormánytársait, most az angorai nemzetgyűléssel tudatta a trónról való lemondását. Törökország visszanyeri Konstantinápolyt nemcsak területi értelemben, de erkölcsileg is azzal a szellemmel, amely Angorából lehet feléje. Nekünk magyaroknak, kik az őszinte rokonszenv dobogásával vettük a győzelmek hírét, az angorai nemzetgyűlés imponáló felsőbbsége egy ellenséges világgal szemben saját büszke emlékeinknek lüktetését is kelti fel szívünkben. Nem hasonlít-e az angorai nemzetgyűlés a mi 49-es debreceni országgyűlésünkhöz, amely akkor, amikor a főváros az idegen elnyomás csizmasarka alatt nyögött és egész Európában a forradalom tüze letaposva kialudt, Kossuth Lajos lángszavától felgyújtva halhatatlan tanúságot tett a magyar nép életerejéről és szabadságszeretetéről. A magyar nemzetet régtől rokonszenves érzéseknek és meleg emlékeknek szálai fűzik a török néphez. Most a szenvedés glóriáját, amely eddig közös osztályrészünk volt, a törökségen a történelmi végzet szerencsésebb fordulata a győzelem harmatos babérjával váltja fel, és mi úgy érezzük, hogy saját megváltásunk reménye lendíti erősebb szárnyalásra hozzájuk röpítettüdvözleteinket is. Az egységes párt szerdán este megbeszélést tartott, amelyen a politikai és gazdasági helyzet aktuális kérdései kerültek szóba. Az értekezleten megjelentek gróf Bethlen István miniszterelnök, Kállay Tibor, gróf Klebelsberg Kuni, Rabovszky Iván és nagyatádi Szabó István miniszterek, továbbá a pán tagjai nagy számmal. A képviselők azt a kérdést vetették föl, hogy várható-e a gazdasági helyzet javulása a közeli jövőben s milyen pénzügyi politika vezethet ki mostani sivár helyzetünkből. Gróf Bethlen István miniszterelnök mindenekelőtt általánosságban azt a kijelentést tette, hogy amíg a jóvátétel kérdése a fejünk fölött lebeg, addig tartós javulást remélni nem igen lehet, ennek a kérdésnek a rendezése azonban folyamatban van s ha e tekintetben kedvező lesz a megoldás, akkor komoly kilátásaink nyílnak a helyzet javulására. A korona értékének javításával kapcsolatban Iklódi-Szabó János fölemlítette azokat a híreszteléseket, amelyeket pénzügyi körökben terjesztenek a kormány állítólagos intervenciójáról; e hírek szerint a kormány engedélyt adott nagyobb mennyiségű arany és ezüst kivitelére valuta javítási célokra. Ulain Ferenc szóvátette, hogy tudomása szerint báró Kohner Adolf tizenhét láda ezüstöt és öt láda aranyat akart kiszállítani Hollandiába, a küldeményt azonban a határon elfogták. Azt is beszélik, hogy a szállításra a pénzügyminisztérium engedélyt adott. Aggodalmát fejezte ki, hogy amikor az állam elszegényedett, a nemesfémet kiviszik az országból, Lengyelországban, amelynek valutája jobb, a pénzügyminiszter a minap számolt be arról, hogy milyen nemzefémkészletet gyűjtött össze. A hitel megszorítását helyesli, mert a bankjegyinfláció drágaságot idéz elő. A pémegyminiszter felvilágosításai. Kállay Tibor pénzügyminiszter nyomban válaszolt. — Az arany és ezüst kiszállításáról szóló hírek — mondotta — a fantázia szüleményei. Sajnos, nem rendelkezünk kellő aranypénz-készletekkel, az aranypénz ugyanis nálunk a békében sohasem volt népszerű és kibocsátása után mindjárt eltűnt a forgalomból, visszavándorolt a jegybank trezorjába. Nekünk tehát nincsenek megfelelő készleteink a kivitelre. Egy-, két- és ötkoronás ezüstpénz van az országban, de hogy nagyobb mennyiségben és valutajavítási célokra vittek volna ki, az nem felel meg a valóságnak. A nemesfémek külföldre való szállításának megvannak a szabályai, így megtörténhetett, hogy — külföldi fizetések teljesítésére — ezüstöt kivittek, de ez nem lehetett olyan nagyarányú, mint itt fölhozták, mert hiszen a kivitel állandó ellenőrzés alatt van. Az a vagyon, amely a közönség körében aranyban, ezüstben vagy ékszerben, van, ép oly természetű, mint bármely más vagyon, annak idején megígérte, hogy ezeket az árukat is, ép úgy, mint bármely más árukat, ki lehessen szállítani, engedélyhez kötve és kiviteli illetékkel. Az engedélyhez kötést az tette szükségessé, hogy ezek a vagyontárvak oly tartozások kiegyenlítésére lesznek fölhasználhatók, amelyek külföldön levő valutakövetelésekből állanak. A cél tehát az volt, hogy ne korona kínálásával fizessék az ilyen tartozásokat azok, akiknek arany vagy ezüst áll rendelkezésükre. Ilyen erngedélyeket a régebbi időben adtak ki egy pár cégnek. Hogy a legutóbbi időben adatott-e ki ilyen engedély, arról nincsen tudomása. Ami a hitelnyújtás megszorításának kérdését illeti, azon az állásponton van, hogy a bankjegyinfláció veszedelmes. A maga részéről deflációs politikát képvisel, de ennek is vannak határai. Ézen az október hónap az, amikor az állam és a kereskedelem nagy beszerzéseket eszközöl és evégből nagyobb mérvű hitelre van szüksége. Az infláció valóban nőtt és azon lesz, hogy ez a lehetőségig mérsékeltessék, mert a túlzott bankjegyinfláció pénzünk romlását vonja maga után. Gróf Bethlen István miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány ezeket a kérdéseket nagy alapossággal kívánja letárgyaltatni, de egy szűkebb fórum, a közgazdasági bizottság előtt, ígéri, hogy úgy maga, mint a pénzügyminiszter is részt fognak venni ezeken az üléseken és a legkimerítőbben tájé- 'koztatni fogják a bizottságot a közgazdasági , pénzügyi helyzetről.A magyar jegybank fölállítása is szóba került s Erdélyi Aladár azt a kérdést vetette föl, hogy mivel lehetne stabil valuta-alapot teremteni a jegybanknak. Miután nemes ércünk nincs és a külföldről sincs módunkban behozni, helyesnek tartaná, ha a buzaztalutára ütiznénk át s a magyar jegybank búzára szóló fizetési ügyeket adna ki. Minden métermázsa buza egyenlő fifime 25 arany koronával. Ez a pénz Zürichben nen\2z°labilhcUna játék tárgul. A vita során az a V^törmény alakult ki, hogy ezt a kérdést igy ötletszerűsül nem lehet letárgyalni, hanem a közgazdasági bizotttságj elé utalják ahol szakértőket fognak meghallgat^i- Külügyek\^ Egy-két politikai kérdés is felvetődött a beszélgetés során. Eckhardt Tibor kerk külügyi momentumra hívta fel a miniszterelnök ilyesmét, egyik az a hír, amelyet hivatalos szerb sajtóorgánumok terjesztettek. Eszerint Anglia felszólííta volna Jugoszláviát és Romániát, hogy a Dard&rííMok és a tengerszorosok védelmében nyújtsanak katonai segítséget. A nevezett két állam ezt abban az esetben lett VOZDO hajlandó teljesíteni, ha a nagyantant Magyarország katonai leszerelését elrendeli és hozzájárul ahoz, hogy a fontosabb katonai pontokat megszállják. A miniszterelnök a szerb hivatalos sajtóorgánum által terjesztett hírre vonatkozólag kijelentette, hogy gróf Bánffy Miklós külügyminiszter a legilletékesebb fórumnál érdeklődött a hírnek valódisága felé. A legautentikusabb forrásból azt a felvilágosítást kapta, hogy Anglia sohasem fordult Jugoszláviához és Romániához katonai segítségért, mert ez a helyzet sem tette indokolttá, de még ha indokolt lett volna is, Anglia akkor sem tette volna meg. Az egész kiről egy szó sem igaz. Eckhardt Tibor még egy kérdést intézett a miniszterelnökhöz, az iránt, hogy milyen kilátásaink vannak a jóvátétel kérdésében? A miniszterelnök ezeket mondta: — A kormány törekvése az, hogy jóvátételt ne fizessünk, mert megfizettük már azt területben, a román zsákmányolásban és sok másban. Igyekezni fog a kormány, hogy ennek a felfogásnak a jóvátételi bizottság előtt érvényt szerezzen. Ha a jóvátételi bizottság tárgyalásai olyan stádiumba jutnak, amikor valami konkrétumot tud mondani, akkor kötelességének fogja tartani a nemzetet erről azonnal informálni. Szó volt végül az értekezleten a nemzetgyűlés összehívásáról, amelyet a pártban nem tartanak megokoltnak s ellenezni fogják, hogy a Ház együtt-ért áradjon. A miniszter@rnak nyilatkozik a Helyzetről. Gróf Bethlen István miniszterelnök nem lát semmi olyan okot fenforogni, amely a Ház összehívását indokolttá tenné. Hogy drágaság van, azt mindannyian tudjuk, sajnos azonban, ezt parlamenti szónoklatokkal nem lehet elintézni. Ha el lehetne intézni, nagyon szívesen hozzájárulna az éves-nappal tartó permanenciához. Az ellenzéknek alkalma volt arra, hogy a drágaság kérdéséhez hozzászólhasson. Az indemnitási vita egy hónapnál tovább tartott. A drágasági bizottság ülésein az ellenzék részéről egyetlen egy komoly indítvány sem merült fel, amely a drágaság enyhítésére bármilyen tényleges befolyással lett volna. Később el sem jöttek a bizottság üléseire. Ha tehát ebben a kérdésben akarják most a Házat összehívni, ennek politikai célja van. Rájöttek ugyanis arra, hogy a drásasági bizottságban elmondott beszédek nem kerülnek a nyilvánosság elé és így a választókerületek nem vesznek tudomást ebbeli működésükről. Az izgatott kedélyeket felhasználva, politikai kampányt akarnak a Házban folytatni, hogy választóik előtt ezzel tüntessenek. Ehez nem hajlandó segédkezet nyújtani Könnyelműségnek t intik, ha egyesek a drágaság kérdését politikai célokra akarják kihasználni-Megemlékezett a miniszterelnök arról, hogy az utóbbi napokban börzekörökből olyan hírt tarfeszíroztak, hogy a kormány a lemondás szándékáva foglalkozik. Erre vonatkozóan csak annyit mondhat: " Jóvátétel rendezése után várható gazdasági javulás. Jó jóvátétel kérdéseiben kedvező döntést remélünk. — Bethlen és Kállay nyilatkozatai gazdasági és stemzÜgyi Helyzetünkről. — Karnis Iztpest nagymérvű arany- és ez Ust~kivitel r&S. M jegybank to azavaluláigt. — „Magyarország helyzetét komoly körükhez, egészen máskép ítélik meg, mint aasalitt".