Pesti Hírlap, 1923. január (45. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Juan . Nagyságok. ny. Irta Marcel Prévost. Fordította : Kosztolányi Dezső. (34) egy hirtelen mozdulat, melyet a sz és a séta megszűnik: a két gy pillanatig mozdulatlanul egybe néz és mintha valami ellenndület ragadná őket, mely alig tart inasig,de azért finom ivbe tagolóilatuk szemérmesen tartózkodó) arc mellhez tapad s igy állnak, a szeretvözött. És ezentúl tekintetük összeteszük; mintha meredt pillantásukbúvárosnák, mintha fürkésznék együnyört, vagy a csalást; tagjaik nem oé a tisztes távolságra, az első önző finomkodására, most már ölelkulcsolódnak, hirtelen omlással eza nő egyszerre ájultan, erőtlenül dalmas férfi keblére . . . ánc azért újszerű — súgta Mercueil amilla fülébe —, mert a kéjes mozacosok — hogy is fejezzem ki marzalma, személytelensége, közönye étben állanak . . . érti, mit akarok te csak ezt a táncoló párt Az ő tani sem fajul illetlenné, kánkánná, próbb mozdulatuk is szemmel látletes, szabályos. Ha egy szórakozott ndent elrontanának, akkor se jutammi trágár. És a termetük! K termetüket: milyen mozdulatlanok, ny, csak meredt szemük él . . . izgalomnak, sóhajnak! Néha mégigarettapapirost se lehetne ajkuk közé csúszatni, de azért bizonyos, hogy ép oly kevéssé várakoznak egymásra, mint Apollo Citharede és enus Callipyge a múzeumban. Hát ez az igazi ingó. Csodás tánc! Kár, hogy annyi kalandor és ,"/nk van itt, ezek a legremekebb társaságot is el- ' rontják . . . Ejnye, vége van ... Tapsoljunk! Nini, a nagyhercegnő, úgy látszik, nincs megelégedve . . . Igen," Vicina helyében szeretett volna lenni! Éljeneztek, gratuláltak Genaznak, nők csókolták Vicina púderes arcát, a pár pedig szétvált s utat tört magának a lakás felé. Egyetlen izzadtságcsöpp sem volt arcukon, egyetlen ránc se Genaz frakkján. Vicina ingszerű ruháján, egyetlen hajszál sem borzolódott össze Vicina bodros fürtjein, sem Genaz fényes-fekete frizuráján. A vendégek kissé félrevonultak, hogy találkozhasson Genaz és a nagyhercegnő, ki hősét a den küszöbén várta, naiv, gondtól terhes arccal ... De az ügyes Mercueilben sokkal több veleszületett kíváncsiság lakozott, hogysem meg ne előzze Genazt. Elbujt a den és a nagy szalon közötti ajtófélfa mögé s itt ezt hallotta: — Királynőm ... Ön haragszik alattvalójára? Miért? — Ahh, ez a Vicina piszok egy nő! Úgy magához simult, mint valami utcai lányt Damned whore! Maga meg úgy bámulta, mintha föl akarná falni! A tangótáncos nem jött zavarba. — Királynőm! Az a férfi, kire ön vetette kegyes szemét, a többi nőt meg se látja. Vicina szörnyű nő: csontváz. — Igazán? — dohogott a fenség, — azonnal lecsillapulva, akár a gyermek. Csontváz. Erámon, maga nagyon kedves és ötletes! Ramon a fenség fölé hajolt és fölébe sugdosott, de Mercueil azért röptében elkapta ezeket a szavakat:És a lehellete! . . . Rohanok és kiöblögetem a szájam! A tornác rácsához támaszkodva, az utolsó lépcsőfokon, állt Roger Vaugrenier és a tangótáncosok forgolódását figyelte, azzal az aprólékos, nyugtalan figyelemmel, mellyel hagymázos lázálomban nézzük a rémképeket Mikor a táncnak vége szakadt a tömegdagálya tovasöpörte helyéről Vaugreniert, ki ideig a termekben, dohányzóban bolygott, s csaknem rohanvást a kertbe igyekezett, mert árnyékot látott, egyszerre megállt egy idege csodálkozó női arc előtt s ott maradt, jódarabi mozdulatlanul, leforrázva, kétségbeesetten, tegyen? Trévoux az egyetlen az egész tömeg kinek bevallhatná, mi bántja, de Trévoux mozdult Berthe Lorándé mellől, mintha idő, és emberek nem lennének a számára, hogyaz várhatná? — Eh — gondolta - elmegyek a Raynouardba . . . Minden büszkeségéről letett: nem tudta képzelni, mint élhetne akár egy óra hosszat anélkül, hogy Albinét lássa. Hogy mi lesz azut mit hoz ez a találkozás, azt nem tudta, de lát kellett Albinét és tudni ... A társaság már örült, a fenséges asszony határozottan megengte, hogy előtte távozzanak. Hiszen ő otthon . A kis palota környékén autók berregése, indul hallatszott. — Ezeknek a ripacsoknak a sikerén rengsz — kérdezte mögötte valaki nevetve. Férfi kéz érintette vállát . . . Megfordult. — A, Guilloux! . . . Kettejük barátsága, Roger és Albine takozása után, nyomban meglazult. Guilloux , vannak falárikja benne maradt Vaugreniermlékezetében. És ha Albine nem tanácsolja ,hogy össze ne zörrenjen ezzel a veszedelmes ráttal, már régen szakít, háborús kenyerespajival. De a gyötrődő szerelmes annyira szenve, hogy most örült, e találkozásnak. Beszélget A diplomata gúnyos, kis beszámolójában egylőre elintézte a ház gazdáját, Vicinát, a nagy cégnét Berthe Lorandeot Engelmann Rami Albert Saulnoist Annyira maró volt hogy Rezek után, szinte pironkodott, hogy itt van, szegen mentegetődzött. — Trévoux eljött hozzám és szinte erős kai cepelt ide — mondotta. (Folyt kön yESTI HÍRLAP •1923. Hangaro szerda. Az ellenzéki pártszövetség erős harcot indit az adótörvény végrehajtási utasítása ellen. Rassay Károly fogyatkozása. — Álhírek a kormány távozásáról. Politikai és gazdasági körökben most újév első napján sok iszó esett a Bethlen-kormány állítólagos távozásáról, amellyel szoros összefüggésbe hozták a miniszterelnöknek vidéki tartózkodásáról Budapestre való visszaérkezését is. Ezeket a híreket főleg gazdasági körökből terjesztették anélkül azonban, hogy a kormány lemondásának konkrét okát is megjelölték volna. Mára természetesen kiderült, hogy a kormány távozásáról szóló hírek teljesen alaptalanok és még arról sincsen szó, hogy gróf Bethlen István csak rekonstruálja is kabinetjét, mert a miniszterelnök a parlamentáris élet két tényezőjének, a kormányzónak és a nemzetgyűlésnek egyaránt teljes bizalmát bírja. A Bethlen István lemondásáról szóló híreknek különben még ellenzéki politikai körökben sem adtak hitelt. A miniszterelnök egyébként ma kihallgatáson jelent meg a kormányzónál, akinek beszámolt a legutóbbi napok eseményeiről. Kapcsolatban a kormányválságról elterjedt hírekkel, Bethlen István január 9-én az egységes párt értekezletén kimerítő politikai nyilatkozatot fog tenni. Hassay az adótörvény végrehajtási utasításáról. Az ellenzéki politikai köröket ez idő szerint különösen a kereseti adóról szóló törvényhez kiadott végrehajtási utasításban foglalt rendelkezések foglalkoztatják. Értesülésünk szerint az ellenzéki párt-és erős harcot indít ezen adórendelkezések ezzel az indemnitási vita anyagába egy új kérdés kapcsolódik bele. Az ellenzéknek az adójavaslatok végrehajtási utasításával szemben elfoglalt álláspontjáról Rassay Károly a következőket raondoma munkatársunknak . Néhány napig nem tartózkodtam Budapesten és így még nem volt alkalmam a kereseti adóról szóló törvény mellé csatolt végrehajtási utasításban foglalt rendelkezéseket tanulmányoznom. .Amennyit azonban ezekről a rendelkezésekről a lapokban olvastam, abból nem vonhatok le más következtetést, mint hogy ezek a rendelkezések egyenesen merényletet képeznek a szellemi foglalkozást ütők és a szabad pályán működők is, többek között, a művészek, írók, orvosok és ügyvédek ellen. Ezek a rendelkezések valósággal végzetesen sújtanák a kisembereket általában. Azokra nehezednének ugyanis a legjobban, mondhatnám kibírhatatlanul, akiknek jövedelme olyan természetű, hogy nincs meg az a reményük, hogy az életszükségleti cikkek további drágulása esetén bármily módon is rekompenzálhatnák magukat. Az ellenzéki pártszövetség természetesen a legerősebb harcot fogja megindítani ezen rendelkezések ellen. Már az indemnitási vitánál belekapcsoljuk felszólalásaink anyagába ezt az új anyagot is és magam is föl fogok szólalni, hogy rámutassak ezeknek a rendelkezéseknek bizonyos társadalmi rétegekkel szemben való brutális súlyára. . Megkezdődött a párizsi konferencia. ,MyBort. SM a zálogok békéje fogja uralni. risban ma megkezdték konferenciájukat a TOS hatalmak miniszterelnökei. A világrakozás teljesen néz a francia főváros felé, idősen eldől, hogy végre valahára felültt-e a józan megfontolás és a megértés peavagy továbbra is a gyűlölet szülte romig fog diktálni Európa sorsa fölött, Aek Guardian szerint unciák közvetítő javaslatot tett. — —100/ kormány elét érint alkalmas az angol és ására. Ebben a javaslatban mndó scét esztendős moratónak. A német kormány koterminusnak a folyamán is reformokat és Franciaaz augusztusban követeli állami erdőségeitből, bárd" jövedelmek beszolgáltam et országnak néhány havi is, hogy meggyőzödhessekcől. Ha ezt a jószándékot nem tudlapítani, akkor Franciaországnak jogáig szállni a Ruhr-vidéket, noia engedékenység a valóságban csak ízlés. Ez kitűnik dég. Mitterand elnök újévi Beszédéből is, amelyet a diplomáciai karr üdvözlésére válaszképen mondott. Az elnök többek közt kijelentette: „Bárcsak hozná meg végre az ijeszkedő a tökéletes békét a szerződések alapján és a szerzett jogok, valamint a vállalt kötelezettségek figyelembevételével. A szövetségesek, akiknek a béke megteremtésére irányuló akarata nem maradhat hiábavaló, ragaszkodni fognak azokhoz a határozmányokhoz, amelyek az ellenségeskedéseknek céget vetettek." Ez elég világos beszéd. Még egy szenzációja van az új esztendőnek. Dunó birodalmi kancellár Hamburgban tartott beszédében kijelentette hogy Németország egy harmadik hatalom közvetítésével tudomásul hozta Franciaországnak hogy Németország kész Franciaországgal és a Rajnára érdekelt többi nagyhatalommal együtt kölcsönösen egy emberöltőre ünnepélyes kötelezettséget vállalni amelynek értelmében egymás ellen népszavazási külön felhatalmazás nélkül nem folytatnak háborút Franciaország ezt az ajánlatot visszautasította. . A Havas ügynökség szerint Czunó kancellár kijelentése nem fedi a tényeket, mert az említett harmadik hatalom — az Egyesült Államok nem vállalta ezt a megbízást és így Franciaország nem is volt abban a helyzetben, hogy ezt visszautasíthassa. Hogy ebben mi a valóság, azt egyelőre nehéz állapítani, bár nem valószínű, "hogy a bizod kancellár kijelentésében ennyire tévedt hit. Párizs, jan. 2. (Havas.) A Mitterand elnöklése ma délelőtt tartott minisztertanács egyhangúlag vélhagyta Poincarénak a konferenciára vonatko programmját. Poincaré azután felkereste Bonard miniszterelnököt és lord Curzont, akikkel a jóvétesek ügyében és a keleti kérdésről értekezett. U - Párizs, jan. 2. (A Pesti Hírlap tudósítója tátirata.) A Petit Párision a következőket je) Franciaországnak a konferencia elé terjeszti javaslatairól: Franciaország hajlandó Németor adósságainak egy részét, nevezetesen a C. soro kincstári utalványokat törölni, de csupán abbaz esetben, ha a szövetségközi adósságokat is az ilyen összegben törli. Franciaország arra is randó, hogy a szövetségeseivel szemben valólást is ennek erejéig törli. Ha ez a kombináció hetetlenné válnék, úgy Franciaország késsé tenni adósságainak kamatait, de csak akkor, ha metországtól az elpusztított területek újjáépíte szükséges összeget előzetesen már megkapta. metország számára két esztendei haladékot ehdőnek talál arra, hogy az ország pénzügyeit ganizálja. Ha pedig Németország ezt a fizetési rosztást megkapná, úgy Franciaország valószín azt az álláspontot foglalná el, hogy ez a morium nem terjedhet ki sem a megszálló seregek ségeire, sem pedig az elpusztított területek újítését célzó tárgyi szolgáltatásokra, sőt talán a pénzfizetések valamennyiére sem. Ha elvben be járulnának a moratóriumhoz, úgy Franciaor valószínűleg ellenőrző intézkedéseetet kívánni a mémet pénzügyek reorganizálása tekintetében. Ebben az esetben a garanciális bízott, teljhatalommal ruháznák fel, hogy Berlinben álamháztartást és a kívánt reformok végreha, ellenőrizze, egyúttal pedig a birodalmi bank ülését is figyelmmel kisérje. Intézkedéseket fog kívánni Németországtól a márka árfolyamánálbilizálására és mindezeket az intézkedéseket a tételi bizottság jóváhagyásától teszik függővé,lönösen azt kívánják, hogy a birodalmi bank a mány váltóit ne diskontálja és hogy a német mány a kiadásokra szükséges fedezetét be aranykölcsön útján szerezze meg. Amennyibendig Németországnak sikerülni fog külföldi kert kapnia, úgy megbízottjával képviseltetheti n.aa garancia-bizottságban. Feltehető, hogy a konfert vitáját a zálogok kérdése fogja uralni, mert a francia felfogás szerinti jogok egyformán szükségesek akár azért, hogymetországot reformokra kényszerítsék, akár arra az esetre, ha Németország a fietéseket végesen beszüntetné. Zálogként számításba jöhetni a megszállt területen lévő állami erdők kihalása, hogy a jóvátételi bizottság által kívánt faitásoknak eleget tehessenek. 2. A szénszállít