Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
2, PESTI HÍRLAP —W—will nniijii immIM3—übmsw 1 HtttMiiíiegiamMHniiiiii aamascAwirnretn lurnsMansnea /^g^ggj/assa^ir^xj^^^miiB. -^.w itr 11 - i'iwn ibih min ^ 1923. március 1.. csütörtök". Bevétel 152 millMr'tl S&2 millió. — Kiadás 193 mi£lidt.& 455 millió. Kállai Tibor pénzügyminiszter, szerdán terjesztette, be az 1922—23-as zárószálliadásiesztendő költségvetését, amelynek előirányzatos mérlege szerint az összes állami bevételek 152,802,434,200 K.-an az állami összes kiadások pedig 193,455,324,700 koronára rúgnak. A deficit tehát 40,652,890.500 korona. A rendes költségvetési kiadások főbb tételei a következők: Az állami üzemek összes kiadásai 75 milliárd 31,668,000 koronát, összes bevételei 19 milliárd 754,089,000koronát tesznek. Ennélfogva az összes állami bevételek 152 milliárd 802,434.200 koronát, az összes állami kiadások 193,453,321,700 koronát tesznek. A hiány tehát 40,652,890,500 korona. Az állami budget rendes kiadásainak és rendes bevételeinek különbsége 31,562,366,500 korona fölösleget, az állami üzemek rendes kiadásainak és rendes bevételeinek különbsége 7.273,679,000 korona hiányt, mutat fel. összesen . . . Levonás*) . . Marad összesen 81.377,415.500 14.000,000.000 67.377,415.500 Állami üzemek rendes kiadásai: keresk. min. üzemei . 55.573,111 000 földm. min. üzentjei . 1.170,960.000 pénzügymin. üzemei . 283,697 000 Rendamilis kiadások: kormányzóság . . . 12.250.000 nemzetgyűlés . . . . 990000 *) A kölcsönszolgálatok egy része az 1922—23-iki évben még nem kerül kifizetésre. Rende., bevételek: Állami üzemek rendes bevételei: keresk. minisztérium földművelésügyi min. pénzügyminisztérium, összesen . . . állami adósságok . . háborús utóköltségek , pénzügyminisztérium • keresk. minisztérium • földmin. minisztérium , népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. összesen 48.112,229.000 1.352.860.000 289.000.000 -19.754,089.000 2.676,257-000 20,000.000 1-318,400.000 14,710.800 34.192.000 28,000.000 7,000.000 _10.004-000 4.1031563.200 Rendkívüli bevételek: rendes kiadások: •kormányzó tiszteletdiszt kormányzóság . . • nemzetgyűlés .... állami adósságok . . nyugellátások .... legf.. áll. számvevőszék közigazgatási bíróság . földbirtokrendezés . . miniszterelnökség . • külügyminisztérium . belügyminisztérium pénzügyminisztérium keresk. minisztérium , földm. minisztérium népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. • honv. minisztérium 12.000.000 184.157.000 108.104.000 22.129.377.000 1.870.707.500 19.357.000 25.141.000 43.886.000 125.155.000 2.208.896.000 8.208.942.000 16.901.157.000 1.092.185.000 1.997.139.000 5.005.972.000 6.249.766.000 2.429.144.000 12 766.330.000 állami adósságok . . nyugellátások • . háborús utóköltségek • miniszterelnökség . . külügyminisztérium belügyminisztérium pénzügyminisztérium , keresk. minisztérium . földmivelésügyi min. . népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 3.720,455.000 515.050.000 32.236.609.000 53.247.000 165.889.000 1.379.714.000 363.336.000 330.331.200 421.976.000 1.250,723.000 1.118.053.000 482.567.000 2.574.366.000 összesen :44.625.550-200 Beruházások: miniszterelnökség , . külügyminisztérium belügyminisztérium pénzügyminissztérium , keresk. minisztérium , földmivelésügyi min. . népjóléti minisztérium vallás- és közokt. min. igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 792,000.000 331,770.000 293,570.000 1693,125.000 217,000.000 777,650.000 70,250.000 1.406,000.000 227,800.000 611,520.000 összesen 6.420.685000 Állami üzemek beruházási tételei: keresk. minisztérium . 17.882.000.000 földmiv. minisztérium • 121,900.000 összesen .... 24.424,585.000 kormányzóság ... nemzetgyűlés . . . . állami adósságok . . külügyminisztérium belügyminisztérium . . pénzügyminisztérium . keresk. minisztérium . földmiv. minisztérium • népjóléti minisztérium, vallás- és közok. min. . igazságügyi miniszt. honvédelmi miniszt. 20,926.000 90.000 7172,357.000 1.500.000.000 109,486.000 87.892,188-000 566,578-000 572,689.000 367,500.000 584,108.000 108,834.000 45,026.000 összesen 98.939.782.000 Hogyan fogadják a pártok a pénzügyi expozét. Kik akadályozták a takarékosság szigorú keresztülvitelét. — Hír egy belföldi aranykölcsön fölvételéről. — Csak májusban tárgyalják a költségvetést. — Politikusok nyilatkozatai a budgetről. A pénzügyminiszter expozéja és a költségvetés a legfontosabb eseménye ma a politikának. A nemzetgyűlés minden pártjában feszült érdeklődésselvárták a költségvetés számadatait, a pénzügyminiszter beszéde pedig, amely szintén feltárta gazdasági helyzetünk súlyos bajait, már nyíltságánál fogva is általános rokonszenvvel találkozott. Olyan alapos kritika fogja kísérni parlamenti tárgyalásánál a nagyfontosságú törvényjavaslatot, aminőben kevés javaslat részesült még a nemzetgyűlésen. A pártokban már ma este élénken foglalkoztak Kállay pénzügyminiszter előterjesztésével. Mindenekelőtt az a kijelentése keltett feltűnést, hogy ezzel a költségvetéssel jelen formájában nem azonosítja magát,, amiből politikai körökben arra következtetnek, hogy Kátaynak nem sikerült a takarékosságot abban a mértékben keresztülvinnie, ahogyan szerette volna, mert bizonyos tényezők ebbeli szándékát nem honorálták teljes mértékben. Ezt a kérdést különösen ellenzéki részről fogják feszegetni és rámutatnak majd azokra a tételekre, ahol jelentős megtakarításokat lehetett volna elérni. Bizonyos kényes tételeket is szóvá fognak tenni, először a bizottsági bizalmas tárgyalásokon, ha pedig ott nem kapnak kielégítő választ, akkor a plénumban. Az ellenzék részeiről tiltakozásra készülnek az újabb adóemelések ellen. A pénzügyminiszter beszédéből ugyanis azt olvashája ki, hogy az adórendszerét kiépítettnek tekinti és magasabb jövedelmezőséget a deficit csökkent'.'':' :':." ˇ*ki a»- adóknak — a fogyasztási és jöved-: ':..ˇ• dízjfokozatos emelésével kíván éti Piti. Azt hiszik, hogy a miniszter a jövedelmi, és forgalmi adó emelésére gondol, ami ellen élesen tiltakoznak, mert szerintük főleg ez utóbbi a drágaságnak újabb hullámait zúdítaná a fogyasztó közönségre. Élénken kommentálják a beszédnek azt a részét, ahol a pénzügyi regenerációról azt mondotta, hogy azt egy újabb kölcsönnel látja elérhetőnek, s ennek a kapitalistáknak is segítségére kell jönniök az államnak. Beavatott kormánypárti körökben úgy tudják, hogy ő fi pénzügyminiszter egy belfökli aranykölcsön fölvételére gondol, amelyet ausztriai mintára óhajt keresztülvinni. A költségvetés bizottsági tárgyalásának megkezdéséremár megtették az előkészületeket, a plenáris tárgyalás azonban csak jóval később várható. Az egységes pártban, úgy számítják, hogy május előtt aligha kerülne napirendre a bridget. A nemzetgyűlés hosszúra, nyúlt szerdai üléséről elmaradt a zalaegerszegi internálótábor ügyiben bejegyzett három interpelláció. A belügyminiszterrel történt megállapodás alapján c.c-ketcsütörtökön mondják el, mint sürgős interpellációkat. A költségvetésről és a pénzügyi expozéról alább adjuk néhány politikus véleményét: Eckhardt Tibor: — Felfogásom szerint a tisztviselői létszám csökkentése, minden luxus-import lehet elemié tétele, igényeinknek megszorítása és a szabad gazdasági versenynek helyreállítása terén a kormánynak — amely teljesen világosan és helyesen látja az utat, — le kell vonni a konzekvenciákat. A támadásoktól nem szabad visszariadni, mert ha a népszerűségnek ez a politika nem válik hasznára, az ország megmentése csak így érhető el. Strausz István. — A pénzügyminiszter úr nemcsak az előirányzat megszerkesztésével végzett emberf életi multkat, hanem még talán annál is kimerítőbb küzdelmet kellett folytatnia azért, hogy legyen egyáltalán költségvetés. Most legalább látni fogja az ország, hogy szükség van a sok milliárd adóbevételre. Sajnos, átfogó programmot a termelés megindítására és az adminisztráció egyszerűsítésére nem hallottunk a pénzügyminiszter úrtól. Vázsonyi Vilmos: — A költségvetés előterjesztése után egészen reménytelennek látom a helyzetet. A rettenetes áldozatok, amelyeket meghoz a társadalom, céltalanok, mert a pénzügyi egyensúly nincs meg. A takarékosság elvét hirdeti a pénzügyminiszter, ő maga azonban sehol sem valósítja azt meg. Minden törekvésnek meg kell buknia az irtózatos személyt szegézzy. Irta : Si^a^xeH IPnévast. Fordította: Kosztolányi Dezső. (63) Először életében érzett alázatot, lemondást. Először szólt így magához ez a gőgös teremtés: „Bűnhődöm, de megérdemlem." Először jutott eszébe a véteknek, a bűnnek tudata. Bírálta magát, rostálta a don juanismust, az érzéki gyönyörnek azt a törvényét, melyet a szerelem érdekében szántszándékkal tett a hagyományos, de titokzatos, kifürkészhetetlen törvény helyébe, mely mégis újjászületik, föltámad, minden társadalmi, egyéni kísérlet után megint úrrá lesz rajtunk, hogy hirdesse igazát. Roger készülő könyvének címe jutott eszébe: .4 nemi morál ellen. Tegnap még helyeselte volna megállapításait. De ha ez a könyv igazat mond és csakugyan nincs nemi morál, akkor őt, Albine Andernyt, ma miért zúzta össze ennyire az a szörnyű csapás, hogy azt sem tudja életben marad-e, miért érzi, mintha valami rettentő veszedelemből menekült volna. Ha nincs nemi morál, akkor semmiféle morál sincs, akkor a szerelem olyan, mint az evés, ivás, járás, akkor az a szabad, vidám állatiság országa, ele az állatiság nem ismer sem ily szorongást, sem ily aggodalmat. Az állatiság világában nincs se Jocaste, se Oedipus . . . Férfiak, nők között tehát máskép áll a dolog s a szerelmesek tette vagy jó, vagy rossz, nemcsak a következményében, hanem önmagában is. Hogyan? Miért? Ez titok. Mélységes titok. Isteni titok. Miért méreg a méreg? Nem ennek a törvénynek titokzatos működése-e az, hogy sem, Roger ragaszkodásában, sem pedig az ő vonzalmában semmiféle érzékiség sem volt már kezdettől fogva? Albine nem vitáz többé, lehajtja fejét, rémülten fordul el attól, ami bekövetkezhetett volna, s az a babonás félelem, melyet, érez, túlcsorran a jelenből, múltja messzeségébe folyik: ez a múlt pedig a magaegészében izgatja őt s ő irtózik tőle. Szeretné kitörölni emlékezetéből, az időből, Albiné gyűlöli ezt a múltat. Annyira gyűlöli, hogy már nem is érti. Nem érti mikép tehette azt, amit tett. Anya volt és menekült gyermeke elöl, mint valami veszedelem elöl. Próbál mentegetőzni: „Oly fiatal» voltam . . . tizennyolc éves. Oly rossz tanácsadóim voltak. Henriquette Dupont . . . Julien . . . egy morfinista nő és egy kéjenc . . . Menekült gyermeke elől beérte azzal a tudattal, hogy mások fölnevelik a nem lát szükséget. Nemcsak, hogy előle menekült, még emléke elöl is menekült, sikerült őt elfelejtenie. Bámulatos, hogy erkölcsi érzékünket mennyire el tudjuk altatni az élet mámorával. Albine soha nem vetett senkinek senki részvétet, könyörületet, alázatot érzett másokkal szemben, mégis elkövette azt, még lelkifurdalása sem volt, mert, ha nem némítja ki lelkiismeretfurdalását, nem élhet úgy, ahogy akart. A gyóntatóatyák, kik hallgatják az ajkak vallomását, melyeket feloldoz a halál újjá, nagyon jól tudják, hány becsületes, tisztes, gyakran erényes életben van ilyen bűn, egyetlen, de nagy-nagy büni, mely nélkül az életek, amelyeket elmesélnek nekik, egyszerűen felborultak, egyszerűen megsemmisültek volna. „Most elért a büntetés. Ez így van rendjén." Mily boldogok azok, — gondolja magában Albinék, kik a végzet alatt meggörbedve mint hajdan az elitéltek, nyilvánosan vezekelhetnek a vérpadon, mely megbünteti őket, de meg is szabadítja életüktől. Meghaljon? Jaj, csak meghalhatna. Csak megfizethetne érte, ahogy azt a törvényszék szaknyelve mondja, csak megfizethetné adósságát nyomorult életével. Milyen szép lenne. Milyen könnyű lenne. De, jaj, bármennyire is gyötrődik most, érzi, hogy vérének, idegeinek, izmainak acélos életereje nem rokkant meg. Újra visszaköveteli őt az élet, évekre, hosszú-hosszú évekre még. Micsoda kaján tréfája a kétségbeesésnek. Werther szava suttog emlékezetében: „Itt a tömlöc kulcsa . . ." Igen, kattan a zár, folyadék csöppen a nyelvra s az ember megszabadul. De ezt a boldogtalan asszonyt egyszerre lenyűgözte a régi-régi törvény, mindaz, amiben hittek perigordi nemesi birtokukon az örsök, kik görnyedezve imádkoztak a Szestt, Szűz képe előtt, az ükapák, kik a rémuralom börtöneiben tanúságot tettek hitük mellett . . . Nem kell lázadozni az ellen, ami titokzatos betűkkel van megírva, az ellen, amit nem értünk. Alázkodjunk meg. Ez az alázat vezet bennünket akaratunk ellenére s tehetetlenségünket százados tapasztalattal gyámolítja! Werther hazudott. Nincs jogunk elpusztítani egy életet, még saját életünket sem: ez az emberiség ösztöne és semmiféle ál-okoskodás nem hazudtolja meg ezt, és annyira nem, mint amennyire nem lehet egybeházasítani Oedipust és Jocastét.. Albiné majd viseli az eljövendő évek terhét, addig, ameddig a végzet akarja, nem hágja át a hagyományos törvényt. Különben más oka is van, hogy éljen, sokkal közelebb, sokkal személyesebb ok: nincs egyedül az életben. Valakinek joga van hozzá, sokkal régibb, sokkal súlyosabb, sokkal parancsolóbb joga, mint ahogy az a valaki elképzeli. Ha elszökne Albine ilyen valóság elöl a halálba, vagy elmenekülne, újra elkövetné a south-croydoni bűnt. És ez még nagyobb bűn lenne. Mert a gyermek élete biztosítva volt, az apja élt. De ha a felnőttet, elthagyná, várjon nem lenne-e Roger öngyilkos? Most azonban újra a lidércnyomás fala meredez a boldogtalan asszony elé, most újra nekilendül, hogy széttörje, hogy átlépje. Ez akadály mögött van az élet lehetősége talán számára,és a fia számára. Gondolkozni kezd. De minek ábrándozni? Az megvalósíthatatlan. Nincs emberi eszköz, hogy ebből a helyzetből átjusson a másikba, melyben a dolgok rendes kerékvágásokba jutnak. Nincs emberi mód, hogy ezt mondja Rogernek: „Az az asszony, aki voltam, az az asszony, aki azt tette, amit tettem, az"a te anyád". És tévedésében sem lelust meghagyni öt XFolyt. &YV.4 'Bon Juan Ő' Nagyságok.