Pesti Hírlap, 1923. október (45. évfolyam, 221-246. szám)
1923-10-02 / 221. szám
BUDAPEST, 1923. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : úgy hóra .... 7000 korona t negyedévre . 20000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvarokon 350 korona, vasárnap 400 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. , 4 XLV. ÉVFOLYAM: 221. (15,232.) SZANT ' ' : / fa r --f v 't. IRSA KEDD, OKTOBER 2. rK3«Hrám?»J(Jonoaokt tÉGRÁDY testvérek SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDAI Bpeet, Vilmos császár-nt 7& FIÓKKIADÓHIVATALt »Bdspop^ Ehartbetka«** L •mm t Németország sorsdöntő napjai. Amióta Poincaré divatba hozta, hogy külpolitikai állásfoglalásait vasárnapi kirándulásain ismerteti a nagyvilággal — többnyire hadiemlékek leleplezésein — minden érdeklődés feszült figyelemmel fordul e külpolitikai __ vasárnapok felé, különösen ha súlyosabb kérdések vannak napirenden. Az elmúlt vasárnap is azok közül való volt, mert a világ nagy szavasat várt Franciaországból. A német birodalmi kormány feladta a passzív rezisztenciát, amely elszipolyozta Németország életerejét és amely illítólag útját állta minden megegyezésnek, hmelynek pedig Párizs és Berlin között feltétenül létre kell jönnie Európa jövője és a népek nyugalma érdekében. A válasz tényleg elhangzott Poincaré ajkáról. Sajnos, a francia miniszterelnök szigorú volt most is, mint rendben és leszögezte hallgatói előtt a tényt, hogy a német birodalmi kormány az engedékenység után még nem ért ahhoz a határhoz, amely Franciaországot arra késztetné, hogy leüljönárgyalni a jóvátételi probléma végleges megadásáról. ,,Franciaország nem fogja magát visszarettentetni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa" — mondta többek között Poincaré. A francia miniszterelnök tehát még nem látja elérkezettnek az időt, hogy szóba állon Németországgal. Ezek után a német kormányon a sor, hogy még néhány lépéssel menjen elébe Poincaré kívánságainak. A francia miniszerelnök szavai azonban nem súlyosan érinthetik Stresemann kormányat, amelynek sorsa amúgy is a pártviharok hullámain vergődik. A birodalomban csend van ugyan, de vajjon nem az orkán nyomasztó közeledését jelenti-e ez a csend! Bajorországban a nacionalista szövetségek egy része behódolt Kahnnak, a diktátornak, vagy helyesebben inkább megfigyelő állásba húzódtak, míg a többiek, a leghatalmasabbak és a legveszedelmesebbek, a „Harci Szövetség", a ,,Reichsflagge", „Oberland" és a Hitler-csoport fenntartották maguknak a cselekvési szabadságot. Hitler maga a diktátorhoz intézett levelében kijelentette, hogy a német harci szövetség a nürnbergi kiáltványban részletezett programm alapján áll és további álláspontját attól teszi függővé, hogy maga Kahr főbiztos mennyiben azonosítja magát ennek a programmnak a határozmányaival. Bajorországban ezek szerint, amolyan fegyvernyugvás van, amelyet azonban minden pilanatban felboríthatnak a harci szervezetek, ameyekre mindent rá lehet fogni, csak türelmességet nem. A bajorországi helyzet bizonytalansága azonban nem maradt elszigetelve, mert, amint előre látható volt, a szociáldemokrata pártot, tehát a Stresemannt támogató nagykoalíciónak leghatalmasabb pártját, erősen nyugtalanítják a müncheni események és azt követeli a birodalmi kormánytól, hogy vessenéget ennek a bizonytalanságnak és lépjen fel helyes kézzel a harci szervezetek ellen. Egyelőre azonban Stresemann úgy látszik nem hajlandó változtatni a helyzeten, mert attól fél, hogy a bajor rend és nyugalom kártyavárként oslanék össze, ha erőszakosan akarna beavatkozni az ottani viszonyokba, amelyek egyelőreem zavarják az ő cirkulusait. A másik veszedelem, amely a Stresemannkormány létét most fenyegeti, az a rajnai taromány problémája. Ha a külföldfeszült érdekődése Párizs felé szárnyalt az elmúlt vasárnapon, lesve Poincaré szavait, akkor még fokozotabb mértékben fordult egész Németország fgyelme a Rajnán túlra, ahol a szeperalisták döntő csapásra készültek. Dorten és leghívebb követője, Smeers, elérkezettnek látták az időt, hogy learassák hosszú agitációjuknak gyümölseit. A júliusi „nagy konferencia" rosszul sierült, a birodalomhű lakosság lehetetlenné ttte Dortenék nagy propaganda gyűlését. A vezér, aki ma nyilván Németország leggyűlöltebb embere, azóta óvatosabb lett és gondosabban készítette elő akcióját. A programmhoz híven összegyűjtötte embereit, elég tekintélyes számban, állítólag harmincezer embert és a múltak tapasztalatain okulva egy részüket felfegyverezte. A versaillesi béke értelmében a Rajnán túli megszállt tartományiján a közigazgatás német kézben marad, e szerint a rendőrség is. A német hatóságok Dortenék gyűlését betiltották és felvonulásukat a birodalmi rendőrséggel akarták megakadályozni. Véres harc lett ennek a következménye és a sebesültek között két francia tiszt is van. Ez ok volt arra, hogy a megszálló csapatok beavatkozzanak a viszályba és a vége az lett, hogy a franciák lefegyverezték a birodalmi rendőrséget A francia kormány ugyan már ismételten kijelentette, hogy semmi köze ehhez a belső viszályhoz, intézzék el egymás között Dortenék és a birodalomhű lakosság. Csakhogy a sebesültek közt két francia tiszt van és ez változtat a helyzeten. A szeperatisták terve nem sikerült, a rajnai köztársaság függetlenségét nem tudták kikiáltani, de viszont a német rendőrség is le van fegyverezve. Ennek pedig mi lesz a következménye? Hogy Dorien és Smeets mégegyszer Párizs, okt. 1. Poincaré miniszterelnök Allyben egy hadiemlék leleplezése alkalmával beszédet mondott, amelyben többek közt így szólt: Franciaország nem fogja magát visszarettenteni engedni attól, hogy jóvátételi követeléseit behajtsa. Ha Németország azt kívánja, hogy vonjuk vissza azokat a rendszabályokat, amelyeket részint biztonságunk, részint a jóvátételi fizetések érdekében elkerülhetetleneknek tartottunk, vagy ha az a hátsó gondolata, hogy tőlünk a megadás puszta kijelentéséért cserébe előnyöket szerezzen, akkor egy lépést sem tettünk a feszültség enyhülése felé. London, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójuknak távirata) A Daily Mail diplomáciai munkatársa a francia politika legközelebbi céljait a következőkben ismerteti: A Ruhr-vidéket akkor ürítik ki, ha Németország jóvátételi tartozását megfizette. A Rajna-vidéket a békeszerződésben megszabott határidőre kiürítik és a jóvátételi bizottságra száll át annak joga, hogy Németország teljesítőképességét megállapítja. Poincaré és Balduin Párizsban ezen az alapon egyeztek meg. Mihelyt Németország teljesen megadta magát, a jóvátételi bizottsághoz fordulhat, hogy kérje a békeszerződésben előírt módon fizetőképességének megvizsgálását. Baldwin ezt a három pontot elfogadta. A Ruhr-vidék mint produktív zálog Franciaország kezében marad mindaddig, amíg Németország természetbeni szénadó és huszonhat, százalékos kiviteli illeték alakjában évi egymilliárd aranymárkát nem fizet. A jóvátételi fizetésekből Anglia is megkapja a maga részét, ha nem vitatja tovább a Ruhr-megszállás jogosságát. Párizs, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Petit Párisien jelenti Berlinből: Báró Malizahn, a birodalmi kancellár képviselője a külügyminisztériumban, tegnap megjelent a francia és belga követségen és a francia kormányt hivatalosan felkérte, hogy a ruhrvidéki munka újrafelvétele ügyében kezdjen tárgyalásokat Németországgal. München, okt. 1. Kuhr állami főmegbízott újságírókkal folytatott beszélgetésben kifejtette politikájának irányelveit. Kijelentette, hogy fő célja a szilárd merev államtekintély megteremtése az összes hazafias erők egyesítése segítségével. A marxizmussal való paktálás itt teljesen ki van zárva. A minduntalan fellépő hírtek a szeparatizmusról és arról, hogy ő összeköttetésben lenne Franciaországgal, elcsépelt valótlanságok. Ha már arról beszélnek, hogy ő ki akarja kiáltani a monarchiát, erre csak azt mondhatja, hogy ily dolgokat nem szoktak kikiáltani. Azok maguktól érlelődnek meg, ha az eszme egészséges. A „Völkischer Beobachter" harcmodorát, mely az államtekintélyt kikezdi, teljes elszántsággal fogja leverni. A német harcos szövetség együttműködését, amely egyelőre távol tartja magát, szívesen fogadja. Külön akciókat azonban nem fog tűrni. Elvárjuk, hogy mindenki, aki Bajorországban lakik, csatlakozik a nagy nemzeti eszméhez, összecsődítik híveiket, talán jövő vasárnapon, amikor Poincaré megint, beszédet fog mondani, vagy talán máskor, amikor valószínűleg több szerencse fogja kísérni vállalkozásukat, mert a kékzubbonyos birodalmi rendőrök kezében nem lesz fegyver. A rajnai köztársaság kikiáltása azonban beláthatatlan következményekkel járna. A birodalmi elnök és Stresemann kormánya abban a kiáltványban, amelyben a passzív rezisztencia feladását tudatták a német néppel, a birodalom mostani területének sérthetetlenségét is hangoztatták. Márpedig, ha a rajnai terület elszakadna, a kormány képtelen lenne lecsillapítani az országos felháborodást, amely kétségkívül elseperné Stresemannt és minisztereit. Hogy ezután mi következnék Németországban, azt te jes előre megjósolni. Franciaországnak azonban egy régi kívánsága teljesülne. Versaillesbe már ebben az irányban dolgozott a francia politika. Célja azonban nagyon átlátszó volt , így nem sikerült. Most érett gyümölcsként hulana az ölébe a vágyak vágya, anélkül, hogy karját nyújtaná utána, mert a németek esetre elvégzik maguk közt azt, ami a győzelmes francia diplomáciának Versaillesben nem került. Drezda, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítóján távirata.) A belügyminiszter megbízásából tet dolgoztak ki, a proletárszázadoknak rendőri célra való időnkénti igénybevételére. A rendőri ssgálatot ezekre az önvédelmi szervezetekre biz, amelyeket fegyverrel látnak, el. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósítóját távirata.) Kuestrinben ma reggel kilenc órakor nyomult az „acélsisak" nevű szélsőjobboldali svezetnek háromszáz felfegyverzett tagja, megséták, parancsnokság épületét, a szertárat, az őszes katonai épületeket és követelték a katonai rancsnoktól, hogy adja át a hatalmat. A parancs ezt a követelést visszautasította és távirati érintkezésbe lépett a birodalmi hadügyminisztér mal, ahonnan azt az utasítást kapta, hogy a nagyobb eréllyel és ha kell fegyverrel járjon felkelőkkel szemben. Azonnal elindítottak Rue közelében elhelyezett utászzászlóaljat és D' Frankfurtból két lovasszázadot. A csapatok féli a felkelőket és hatalmukba kerítették a parancsnokság épületét anélkül, hogy fegyvert használtak volna. A felkelők egy része elszéledt, egy másik része pedig a szertárépületbe vonult vissza, ahol a déli órákban még folytak velük a tárgyalások. A felkelők vezetőjét elfogták. Déli egy órára sikerült a városban a rendet helyreállítani. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) A birodalmi hadügyminiszter a lakosság körében terjesztett riasztóhírek ellenőrzése céljából elrendelte a lapok híreinek cenzúrázását. Berlin, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Politikai körökben mozgalom van kifejlődőben, amelyneka célja az, hogy a szociáldemokratákat a kormányból való kilépésre bírják. A birodalmi gyűlésen többen vannak, akik szeretnék, ha a birodalom politikájában is olyan jobboldali fordulat állna be, mint Bajorországban. A német néppárt jobbszárnya együtt akar haladni a német nemzetiekkel. A szociáldemokratákat szeretnék kitúrni a kormányból, hogy egy német nemzetiekből és német néppártiakból alakítandó birodalmi kormány jöjjön létre. A centrumpárt is jobbfelé primtálódik. Emlegetnek egyes kormánytagokat is, akik kívánják a jobboldal irányába való eltolódást. Stresemann reméli, hogy a belpolitikai nehézségeket sikerül rövidesen legyőznie. Ez sikerülni is fog neki és meg fogja kapni a bizalmi szavazatot a birodalmi gyűlésen a holnani vita befejeztével. Hogy azonban ezután hogy alakul a helyzet, azt még nem lehet megítélni. A jobboldali mozgalmat mindenesetre nagyon komolyan kell venni. Düsseldorf, okt. 1. A vasárnap a délutáni órákig nyugodtan telt el, de akkor rendzavarás történt, a hatalmasan felfegyverzett szeparatista csapatok ugyanis megtámadták a rendőrséget. A rendőrségnek sikerült a szeparatistákat szétzavarni. Harc közben két francia tiszt megsebesült, mire a franciák a szeparatisták kérésére lovassággal is páncélos Porcapét nem elégítik ki a német kormány kijelentése. a bajon dihtdtoi* parítiíteífánafi Intínyelvai. — Harc a sxepei*alistákkal. - J*nol*td századok Szászországban. — Szétvert jobboldali felkelők. — Jobbra tolódás kész a birodalmi politikában (?)