Pesti Hírlap, 1925. augusztus (47. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-13 / 181. szám
Az összes erdélyi magyar Ferencz József unitárius Kolozsvár, augusztus. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Ferencz József unitárius püspök — a világ egyetlen unitárius püspöke — betöltötte 90. életévét. Ebből a kilencven évből hetvenet töltött el egyháza szolgálatában, egy hijján ötvenet püspöki méltóságban. E magas életkort teljes lelki és csaknem teljes testi frisseségben érte meg a főpásztor, aki reggeltől estig végzi munkáját, gyűléseken elnököt, leveleket ír, sőt irodalmilag is működik. A friss levegőt is nagyon szereti és naponta egyszer-kétszer hosszabb sétára indul Kolozsvár utcáin — kisérő nélkül. Közeledvén a kilencvenedik évhez, barátai kérésére „Emlékeimből" címmel megírta emlékiratait — elejétől végig sajátkezűleg. E könyvecskéből számos közérdekű részt emelhetnénk ki. Ferencz József nemcsak egyházának dolgozott. A magyar főrendiháznak pl. újjászervezése óta, egészen megszűnéséig, egyfolytában tagja volt, csupán abban a ciklusban nem foglalt ott helyet, amelyben képviselővé választották. Közéleti működését mégis főképen abból a szempontból kell méltatnunk, hogy az ő püspöksége alatt ment végbe, sőt nem csekély részben az ő személyéhez fűződik az angol-amerikai-magyar unitáriusok barátsága, amelynek jótékony hatását nemzetközi vonatkozásokban az egész magyarság érezi. Ferencz József 1859-ben járta be Angliát, mint húsz egynéhány éves ifjú. Itt, Angliában, látta, mint élt mind komolyabb méreteket „az unitárius és egyéb szabadelvű egyházak" mozgalma, amely kegyelettel tekint Erdély felé, amelyet nem restel tanítómesterének elfogadni. Az angol és amerikai unitárius egyházak megszervezkedése nem nagyon régi keletű. Százéves: ebben az évben volt a centennáris ünnepség. Tehát épen tíz évvel előbb keletkezett, mint a jelenleg is élő magyar unitárius püspök született. Ferencz Józsefnek alkalma volt nemcsak végignézni, de végig is „csinálni" az angol nyelvterület unitarianizmusának fejlődését. S ezek a nyugati jór barátok nem mulasztották el, hogy ne nézzék, mi történik keleten, mi történik Erdélyben. 1910-ben monumentális mérvet öltött ez az érdeklődés, amikor Dávid Ferencnek, az erdélyi unitarianizmus megalapítójának, — aki a tordai országgyűlésen a teljes vallásszabadságot kimondatta —, emlékünnepére csaknem ezer anggol és amerikai zarándokolt el Erdélybe. A világháború borzalmai sem szakították meg az angol-amerikai-magyar unitárius kapcsokat. Az unitáriusok voltak az elsők, akik 1919-ben elhatoltak Erdélybe, onnan az első híreket hozták, oda az első segélyt nyújtották. Az ő úttörő munkájukat követték a többi vallásfelekezetek, úgyhogy ma már a békeszerződésekben a kisebbségek kulturális jogainak javára felvett pontok megtartása felett a különféle vallások képviselőiből alakult nemzetközi bizottságok őrködnek. Ferencz József püspök puritán jellemű, szerény ember volt életében. Az abszolút kötelességtudás és lelkiismeretesség tanította meg őt arra, hogy hosszú életpályája alatt a legkritikusabb szituációkban is megtalálja a helyes cselekvés módját. Így lett ő Erdély grand old man-je, akit tegnap f. hó 9-én, az egész erdélyi magyarság egy emberként ünnepelt. A kolozsvári unitárius templom I. József korában épült, amikor az uralkodó eszméinek hatása alatt is e szabadelvű vallásnak nagyobb méretű fejlődése volt várható. E kb. 2000 ember befogadására alkalmas csarnokot természetesen szentképek nem ékesítik, ellenben a tervező építész által finoman alkalmazott virág- és szőllőlevél-motívumok teszik derűssé. Ez alkalommal a hívek még élő virággal is elborították, ők maguk pedig színültig megtöltötték. Erdély legkülönbözőbb, még manap is nehezen megközelíthető vidékeiről, a Székelyföldről, Torockóról — „ahol a nap kétszer kel föl" — s a déli bányavidékről csapatostul jött fel az intelligencia s a nép egyszerü gyermekei egyaránt. A templom közepén foglaltak helyet a különböző vallások és társadalmi egyesületek képviselői. Tíz órakor kezdődött meg az istentisztelet, amelyen dr. Boros György főjegyző imája után Józan Miklós magyarországi püspöki vikárius mondott magasröptű szentbeszédet. Ezután a különböző vallások képviselői üdvözölték az agg püspököt. Az erdélyi református egyház részéről Nagy Károly püspök, a római katholikus státus és a kolozsvári katholikus egyházközségek részéről Matskási Pál alelnök, a piarista rend részéről Patay tartományfőnök, a kolozsvári ágostai evangélikus egyházközség részérőe dr. Schüller Rudolf gondnok, volt magyar országgyűlési képviselő, az unitárius egyház részéről Ferenczy Géza főgondnok mondtak lelkes beszédeket. Az egybegyűlt óriási hallgatóságnak nem volt meglepetés, hogy Erdély, valamikor a vallási viszálykodások hazája, ime most a felekezeti egyetértés együttmunkálkodásában jár elől, mégis ennek ily impozáns megnyilvánulására nem volt elkészülve. Következtek a társadalmi egyesületek üdvözlései. Az Országos Magyar Párt részéről dr. gróf Bethlen György, az Emke részéről P. Sándor József képviselő, az Erdélyi Irodalmi Társaság részéről Dózsa Endre, az Erdélyi és Bánáti Népkisebbségi Újságírók részéről dr. Paál Árpád, a kolozsvári Magyar Színház részéről dr. Janovics Jenő igazgató üdvözölték és ünnepelték a magyarság öreg lelki főpásztorát. Ferencz József püspök meghatottan, de közvetlen frisseséggel válaszolt. „Hetven év óta gyakorlom magamat a szónoklásban, úgymond, és még sohasem voltam zavarban. De most, úgy érzem, mégis megakadtam. Ha egyenként felelhettem volna erre a sok szép beszédre, talán válaszom számára is ellophattam volna egy-egy szép gondolatot. Ifjú minn egyházak együtt ülték meg püspök 90. születésnapját, ban nem tehetek mást, mint hogy egyszerűen megköszönöm az önök szíves jókívánságait. Egy pár szót azonban mégis teszek hozzá. Önök ugyanis bizonyára kíváncsiak arra, hogyan érez, mint gondolkozik egy kilencvenéves ember. Nos, én azt nem tudom, hogy más kilencvenéves embernek mi van a lelkében, de azt tudom, hogy mi van az enyémben. Elsősorban hála a Mindenhatónak, hogy ilyen hosszú élettel megajándékozott, azután az a tudat, hogy talán mégsem éltem hiába, mert hiszen kötelességemet mindenkor teljesítettem és magyarnak születvén, fajomat és nemzetiségemet soha meg nem tagadtam. El kell azonban azt is mondanom, hogy épen mint magyar embert, a mostani nehéz viszonyok közt számtalan gondolat aggaszt, mondhatni elkeserít, de ezeket elhallgatom, mert nem akarok politizálni. Annyit azonban mondhatok, hogy Istenbe vetett hitem és bizalmam megingathatatlan, mert ő az, akinek a kezében vannak a történelem szálai." „Önök talán azt is szeretnék tőlem megkérdezni, vajon félek-e a haláltól? Szívesen felelek erre a kérdésre: én bizony nem félek. Először is nem olyan biztos, hogy én halok-e meg előbb, a kilencvenéves, avagy egy nálam fiatalabb ember. Másodszor pedig — s ez lényeges — nem félek a haláltól, mert hiszek az örökkévalóságban." Az agg főpásztor imája zárta be az istentiszteletet, amelyet követőleg a Kolozsváron lévő összes, külföldi diplomáciai testületek együttesen üdvözölték az ünnepeltet. Két órakor az unitárius kollégium tornatermében négyszázterítékes ebéd volt, amelyen még nagyobb számmal jelentek meg a különböző vallásfelekezetek képviselői. Még az összes szerzetesrendek is képviselve voltak. Megújultak a templomban a délelőtti istentisztelet jelenetei. A lelkesültség a tetőpontját érte el, amikor Ilirschler József pápai prelátus hatalmas beszédben éltette az unitárius püspököt, a felekezeti megértés bajnokát, akinek, beszéde végeztével, megcsókolta „munkában fáradt kezét." Amikor az agg egyházfő megáldotta fiatalabb társát, az egész terem lelkes éljenzésben tört ki. Mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Erdélyben vannak különféle templomok, de valláskülönbség nincsen. Siklóssy László: PESTI HÍRLAP , 1925. augusztus 13., csütörtök. Kulturális és közgazdasági kiállítások a fővárosban és a vidéken. Mostanában, amikor külföldön egymást érik a nemzetközi kiállítások és vásárok, hogy bebizonyítsák a háborút követő évek közgazdasági pangásának megszűnését, Magyarország is lépést igyekszik tartani az újjáéledt külföld gazdasági és kulturális mozgalmaival. Augusztus, szeptember és október hónapban Budapesten és a vidéken számos kiállítás nyílik meg, amelyek igazolni hivatják, hogy Magyarország is hatalmas lendülettel törekszik újjáteremteni közgazdasági életét. A Széchenyi-emlékkiállítás augusztus hó 14-én, délután 4 órakor nyílik meg a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban és a városligeti tó Széchenyi-szigetén. A Faluszövetség, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Hubertus Magyar Vadászati Védegylet rendezi a Széchenyi-emlékkiállítást, amelyet kertészeti, méhészeti és vadászati kiállítással kötöttek egybe. A kiállítás megnyitása Horthy Miklós kormányzó és Mayer János földmivelésügyi miniszter jelenlétében történik. Az Országos Kézművesipari Tárlat amelyet az Országos Iparegyesület rendez a városligeti Iparcsarnokban, augusztus 14-én délelőtt 10 órakor nyílik meg. Az Országos Iparegyesület az Országos Kézművesipari Tárlatot a magyar kézművesipar fejlődésének bemutatására és igazolására rendezi. Az érdekes és mindenképen jelentős kiállítást József főherceg nyitja meg. Az Országos Méhészeti kiállítás Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, délelőtt 10 órakor nyílik meg a városligeti Mezőgazdasági Múzeumban. A magyar méhészek kiállítását az Országos Méhészeti Egyesület rendezi a Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum közreműködésével. A ceglédi kiállítás iránt rendkívüli érdeklődés nyilatkozik meg. A rohamosan fejlődő város augusztus 29-én és 30-án országos érdeklődés központjába kerül, mert e napokon a Faluszövetség századik jubiláris kiállításával kapcsolatban a Ceglédi Ipartestület kulturestélyt, kultúrnapot rendez és ugyanekkor lesz az ipartestület kultúrpalotájának alapkőletétele. Bár a kiállítás gazdasági jellegű — mert a ceglédi kis- és nagygazdák, földbirtokosok, szőlő- és gyümölcstermelők vesznek részt benne —, a társadalom más rétegei is nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Az ipartestület fáklyásmenetet tervez a kiállítás előestéjére és a kultúrpalota aranykönyvében össze akarja vonni a ceglédi társadalom minden rétegét. A kiállításra és kultúrnapra megjelenik a kormányzó, Mayer János földmivelési miniszter, Ravasz László ref. püspök, Preszly Elemér főispán és sok más előkelőség. Soroksár és vidéke jubileumi gazdasági, ipari, kulturális és egészségügyi kiállítását augusztus 15., 16. és 17. napján tartja két állami elemi iskola termeiben. A kiállításon a kisipar, gyáripar, kereskedelem, mezőgazdaság, kertészet, kézimunka, háziipar, kultúra és iskolaügy, hitelügy, szövetkezet, vadászat, erdészet, méhészet, testnevelés és egészségügy ad találkozót. Zalaegerszeg város kiállítása augusztus 29., 30., 31. és szeptember 1. és 2. napján a Vármegyeháza és az iskolák termeiben lesz. A kiállítás ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, művelődési és egészségügyi tárlatait a Faluszövetség, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Stefánia Szövetség rendezi. Jászberény és vidéke kiállítása október 4, 5. és 6-án lesz. Kiterjeszkedik a gazdaság, ipar, kereskedelem és egészségügy terére. Esztergom város kiállítása ugyancsak a Faluszövetség és Stefánia Szövetség rendezésében szeptember 20., 21. és 22-én lesz. Az Esztergom- és Komárom megyék területét felölelő kiállítás bányászati, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, művelődési és egészségügyi csoportokat mutat be. Kistelek és Pusztaszer is kiállítást rendez szeptember 6., 7. és 8. napján az Első Tiszáninneni Gazdaszövetség, a Faluszövetség, a Pusztaszeri Árpád Egyesület és a Stefánia Szövetség rendezésében. A kiállítás csoportjai felölelik az ipart, gazdaságot, művelődést és egészségügyet. Országos iparos kongresszus és kiállítás Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyen augusztus 20-ától augusztus hó 26-ig mezőgazdasági, ipari, kertészeti és kulturális kiállítást rendeznek. A nagy alföldi város tágas vásárterén hatalmas pavillonok épülnek már hetek óta, ezekben helyezik el Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Orosháza, Csaba, Gyula, Makó és Mindszent iparosainak produktumait. Ugyancsak itt lesz a mezőgazdasági kiállítás is, melyen nemcsak a vásárhelyi, de a környékbeli városok és községek uradalmai és gazdái is részt vesznek A kiállítás hatalmas méretét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy már eddig ezren felül van a kiállítók száma, akik között ott találjuk a l°egelőkelőbb budapesti gépgyárakat is. A vásárhelyi kiállítás a magyar Alföld egy része gazdáinak, iparosainak és kertészeinek találkozóhelye lesz augusztus 23-ikán. Óriási tömegekre van kilátás, mert ez alkalommal Hódmezővásárhelyen országos iparoskongresszust is tartanak, melyre lejönnek Pestről igen sokan. Az iparoskongresszus foglalkozni fog az építkezések megindításával, a közszállítások és közmunkák vállalatba adásával kapcsolatos kérdésekkel, • az adózással, a betegsegélyző és balesetbiztosítással szemben fölmerülő kívánságokkal, a munkaügyi bíráskodás reformjával, az ipartestületi reformmal, a kisipari hitel kérdésével és mindazokkal a dolgokkal, melyek ma a kisiparosok sérelmeinek tárgyát képezik. A kongresszus két napig tart: 20-án és 21-én. Ugyancsak a kiállítással kapcsolatban a gazdasági egyesület, helyiségében is fényes ünnepségek lesznek, melyek keretében leleplezik nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter életnagyságú, arcképét, melyet az egyesület megfesttetett. Az arcképleleplezési ünnepségen megjelennek Valkó Lajos kereskedelmi és Mager János földmivelésügyi miniszterek, akik a kiállítás megnyitására szintén lejönnek Hódmezővásárhelyre. A kiállítás megnyitásán s az ezzel kapcsolatos Ünnepségeken képviseltetni fogja magát az Országos Faluszövetség, az OMGE és a, Duzsa-Tiszabörei Miszooradassn' Kamara. Painlevé és Herriot tanácskozásai. Berlinből jelenti az Europapress. A Vossischie Zeitung Painlevé titokzatos útjáról és Herriot val folytatott tárgyalásairól azt írja, hogy francia politikai körökben ennek a tanácskozásnak rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak. Kétségtelen, hogy Painlevé miniszterelnök politikáját a szocialista, párt legújabban erősen ellenzi. A francia ellenzéki politikusok már kormányválságra is számítanak. Painlevé állítólag az iránt érdeklődött Herriotnáll, hogy hajlandó-e a volt miniszterelnök kormányt alakítani és a május 11-i választásoknak megfelelő politikát folytatni. A kormányhoz közelálló körökben természetesen hallani sem akarnak a kormányválságról és hangsúlyozzák azt, hogy most, amikor egy aranykölcsön jegyzései folynak, nem szabad Franciaország jövőjét kockára tenni. A német birodalmi gyűlés üléseit novemberig elnapolták. Berlinből jelezti az Europapress. A birodalmi gyűlés ma harmadik olvasásban elfogadta a vámtörvényjavaslatot és több kisebb törvényt, többek között az Ausztriával megkötött légiforgalmi egyezményt. A birodalmi gyűlés ezután megkezdte szünetét, amely november közepéig tart. Az egyesült francia és spanyol csapatok elfoglaltak egy arab helységet. Párizsból jelenti az Europapress. A marokkói harctérről ma jelentik, hogy a francia spanyol csapatok együttműködésének első eredményét Freydenberg francia ezredes vezetése alatt egy franciaspanyol hadosztály délelőtt elfoglalta Arriesa helységet. Freydenberg ezredes a meghódított városban díszebédet adott Riquelm spanyol tábornok tiszteletére. A tábornok Lyautey, Noulin és Priano de Rivera tábornokokat táviratilag üdvözölte