Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-07 / 151. szám
1927. július 7 . csütörtök. PESTI HIRLAP FŐVÁR törvényhatóság A főváros, ha a zárószámadások tárgyalására nem hívják össze a törvényhatóságot, szerdán tartotta a nyári szünet előtt utolsó közgyűlését Napirend előtt Büchler József elmondotta, hogy úgy mint háromnegyed évvel ezelőtt, most megint különböző kijárók nevei és kijárások körülményei forognak közszájon s ugy mint annak idején Acél századost, most egy bizottsági tag nevét emlegetik. Akkor is ő tette meg a bejelentést a közgyűlésnek, most is kötelességének tartja bejelenteni, amit Angyalffy Sándor törvényhatósági bizottsági tag személyével kapcsolatban megtudott. Hegedűs József bizottsági tagtól tudta meg az erre vonatkozó adatokat, amelyeket bejelentett a főpolgármesternek is Dr. Ripka Ferenc főpolgármester közli a közgyűléssel, hogy egy pártközi konferencia után Büchler nála maradt, elmondott bizonyos dolgokat, neveket mondott, amelyeket ő mind feljegyzett, később magához hivatta és meghallgatta azokat az egyéneket, akikre Büchler hivatkozott, majd Angyalffyt is magához hivatta és közölte vele, hogy a hallottak után jó volna, ha legalább középítési bizottsági tagságáról lemondana, miután a vád főképen ily irányú közéleti működése ellen irányul. Angyalffyt ő annak idején felhívta, hogy jelentse az esetet az igazolóválasztmánynak. Úgy tudja, hogy ez nem történtmeg mostanáig, de viszont ő sem tehet többet, mert írásos bejelentés mai napig sem érkezett. Hegedűs József személyes kérdésben kér szót. Tegnapelőtt*egy levelet kapott Czech Károly követőmestertől, amelyben Czech azzal vádolja Angyalffyt, hogy egyenesen kiuzsorázza a követőmestereket. Angyalffy, aki a középítési bizottság és több albizottság tagja s akinek kátránytermékkereskedelmi vállalata van, azt hangoztatja, hogy akik nem őnála vásárolnak, nem kapnak városi munkát. — Aminthogy nem is kapnak. — állapította meg Hegedűs. Czech levelében több esetet sorolt fel, amelyek ezt az állítást igazolják. Elmondta, hogy ő hosszú időn át vásárlója volt Angyalffynak és bizonyos időn át szokott munkálatokat kapni; később azonban észrevette, hogy Angyalffynál 10 százalékkal drágábban kap minden árut, mint másutt. Erre kimaradt tőle. Mikor ritkultak a megrendelések Angyalffy számára, olyan arányban ritkultak a fővárosi munkák is. Később, amikor újra megígérte Angyalffynak, hogy nála rendel, megint szóba is került a neve, kapott felhívást, de közben, úgy látszik, egy Obendorfer nevű vállalkozóval állapodott meg Angyalffy, mire ő kimaradt. Czech végül elmondja a levélben, hogy sokáig habozott, de végre is rászánta magát, hogy ezt a dolgot nyilvánosságra viszi. Angyalffy Sándor személyes megtámadtatás címén kért és kapott szót. Előadta, hogy háborúban megrokkant százados, mindig becsületes ember volt, konkurrensei indítottak hajszát ellene, egészen alaptalanul. A rágalmazókat bíróság elé fogja állítani, önmaga ellen pedig megteszi az igazolóválasztmánynál az összeférhetetlenségi bejelentést és kéri a közgyűlést, hogy amíg ezek döntenek, tartsa függőben a maga véleményét. A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására. Borvendég Ferenc tanácsnok ismertette a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a székesfőváros üzemi gazdálkodásának megszervezése céljából 1926-ban kiküldött 12-es üzemszervező bizottság javaslatáról, amely mint ismeretes, 48 üzemet vizsgált meg, köztük 9 részvénytársasági formában működőt, s amely jelentés az üzemszervező bizottság munkájának első részét tartalmazza. Vagyis azt, hogy a 12-es bizottság, mely üzemeket tart megszüntetendőknek. Ilyen üzemetkötöt talált. A többi üzemek további sorsára nézve az őszi hónapokban, mikor a végleges üzemkeretek megállapítására kerül a sor, tesz majd a bizottság javaslatot. Ledermann Mór volt az első felszólaló, aki a bizottság és a tanács által fenntartandónak minősített élelmiszerüzem kérdésében különvéleményt terjesztett be, amely az azonnali megszüntetésről szólott. Ledermann szavainál a karzat hirtelen tapsolni kezd, mire a elnöklő főpolgármester felemeli a kezét és figyelmezteti a karzatot, hogy tartózkodjék tetszés, vagy nemtetszés nyilvánításától, mert ha mégegyszer megtörténik, karhatalommal azonnal kiürítteti. A teremben nagy lárma támad. Dinich Victor ingerülten közbekiált: Megvan rendezve az egész. A zaj csillapodtával Ledermann azzal fejezi be szavait, hogy különvéleményére névszerinti szavazás elrendelését kéri. Dr. Glücksthal Samu ismerteti ezután az üzemszervező bizottság kiküldésének előzményeit. Elismeri és hangoztatja, hogy a főváros adminisztrációjának nem feladata sem az ipari, sem a kereskedelmi, sem a mezőgazdasági tevékenység. Ezeket az üzemeket részben már megszüntetésre ítélte az üzemi bizottság, részben beolvasztja őket más intézménybe, hogy szükségszerű működést fejtsenek ki. van azonban egynéhány, amelyet egyelőre fenn kell tartani Ezek között elsőnek a Községi" Élelmiszer Üzemet. Ezután rámutatott azokra a fontos érdekekre, amelyek az üzemek létesítését a háború alatt szükségessé tették. Hangoztatja, hogy felszólalása nem ipar- és kereskedelemellenes, hanem velük teljesen együtt érez. hangoztatja hogy a főváros üzemei közé nem valók olyanok, amelyek ipari és kereskedelmi tevékenységet fejtenek ki, de még hónapok kellenek, amíg megállapítják, hogy melyeket kell lefaragni a közönség megkárosodása nélkül. Várják be annak a bizottságnak a BOSZ utolsó közgyűlése, javaslatát, amelyet teljes bizalommal küldtek ki az üzemi kérdés megvizsgálására s amely az ősszel végleges javaslattal fog jönni. Kéri az előterjesztés változatlan elfogadását. Utána Vértes Emil beszélt az üzemek sürgős megszüntetése mellett, mert a kereskedő és iparos társadalom, amely a közterhek legnagyobb részét viseli s amelynek az ország és a főváros felvirágoztatásában oroszlánrésze van, nem hajlandó tovább tűrni a hatósági üzemek egyenlőtlen fegyverekkel küzdő konkurrenciáját. Bresitovszky Ede (szoc. dem.) fejtette ki a szociáldemokrata párt községi frakciójának álláspontját. Sorra vette az egyes üzemeket. A temetkezési intézetnél megállapította, hogy már jelentkeznek a magánvállalkozók, akik egymásra licitálnak, hogy melyik kapja meg. A kegyeletnek erre a szomorú terére nem szabad beengedni az üzleti kapzsiságot és a fővárosnak nem szabad megengedni, hogy ezen a monopóliumon a legkisebb rést is üssék. Este 8 órakor az elnök a vitát félbeszakította és közölte a bizottsági tagokkal, hogy az Interpellációkra kerül a sor. A vitát csütörtökön délután 5 órakor folytatják Bejelentette azt is, hogy reggel egészsége helyreállítására külföldre utazik és ezért már most bucsút vesz a törvényhatóság tagjaitól. Az elnök ezután a közgyűlés éljenzése között az ülést 10 percre felfüggesztette. Interpellációk a drágaságról. Az első interpelláló Brolzer Sándor (demokrata) volt, aki a kereskedelmet sértő egyes intézkedések tárgyában terjesztett már régebben be interpellációt, de az interpelláció egyik közgyűlésről a másikra maradt, míg végül ma elmondhatta. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a hatóságoknak tenniök kellene, hogy olyan kereskedelem és olyan forgalom létesüljön, amely földrajzi helyzetünkből folyik. Az interpellációt kiadták a polgármesternek. Utána Pakots József (demokrata) interpellált a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár rt. üzletvitele tárgyában. Elmondotta, hogy a Vásárpénztár ügyviteléről már több ízben megsürgették a jelentést, mindezideig azonban hiába. Vajna Ede tanácsnok nyomban válaszolt az interpellációra. Bejelentette, hogy a jelentés kész, csak épen még a Vásárpénztárra felügyelő bizottság elé terjesztik, azután a közgyűlés elé kerül. A közgyűlés nem vette tudomásul a választ és igy az ügyrend értelmében ezt a kérdést a legközelebbi közgyűlésen újból kell tárgyalni Egy öreg kritikus emlékeiből. Gróf Zichy Géza is Mahler Gusztáv. Gróf Zichy Gézával született intendáns került az operaház élére. Igazi főur, a legelőkelőbb arisztokrata család sarja, magának az uralkodónak kedves embere, nagytekintélyű tagja a főrendiháznak, lelkes műbarát, a legpuritánabb jellem, tetötöltalpig gavallér, erőskezű diktátor. Csak sajnos, Zichy Géza több is volt. Maga is művészember, nemcsak világhírű (balkezű) zongoravirtuóz, hanem alkotó zenész is. Annak idején, amikor színpadi művei: „Alár", „Roland mester", a „Rákóczi"-trilógia, a „Gemma"-ballet az operaház színpadán bemutatóra kerültek, a nemes komponistának sok jóakaratú dicséretben, de ép annyi rosszindulatú gáncsoskodásban is volt része. Megvádolták, hogy alkotásainak technikai kivitelénél, főleg a hangszerelésnél mások segítségét is igénybe vette. (Mintha azt ma nem tenné meg minden második, dilettáns operett-író.) Ma egy bizonyos distanciából nézzük a főúri zenész-művész alkotásai . Zichy Géza kegylesei — de sokan voltak — odáig mentek hizelkedésükben, hogy komolyan indítványozták a sajtóban egy magyar Bayreuthnak a fölélllását, ahol évente előadták volna a Rákóczi-trilógiát. Evvel a bizantinizmussal szemben állott a vaskalaposok antagonizmusa, akik Zichy Gézának nem tudták megbocsátani, hogy — ha talán kevesebb szaktechnikai felkészültséggel — de mindenesetre sokkal több tehetséggel rendelkezett, mint ők. Ehhez az ellenséges falanxhoz csatlakozott a sajtó tekintélyes része. A Rákóczi-trilógia egy része a következő helyzetjelző szavakkal kezdődik: erdőben vagyunk. A mű előadása után a nevezett kritikusok abban állapodtak meg, hogy bírálataikat valamennyien ezekkel a szavakkal fogják bevezetni. „Erdőben vagyunk?" Az igazságot itt is középen találjuk. Zichy Géza nem teremtett világraszóló mesterműveket, de alkotása telve volt hazafias magyar lelkesedéssel és sok művészi szépséggel és értékkel. Művészi és hazaias szempontból méltánytalanság, hogy a magyar kir. Operaház vezetői Zichy Géza összes műveit a feledésnek adták át. A „Nemo" például érdemes lenne A drágaság kérdése. Ezután egy szomorúan aktuális kérdés következett: a drágaság. Egymás után álltak fel az interpellálók, hogy a drágaság kérdését minden oldalról megvilágítsák. Gál Benő (szoc. dem.) kezdte, majd utána Lázár Miklós (Dolgozó Kispolgárok) azt fejtegette, hogy nem a drágaság tünetein kell a gyógyítást kezdeni, hanem az okokat kell megszüntetni. Ezek az okok: először a túladóztatás, azután pedig a bankok és a kartelek. A tavalyi zárszámadásokból mutatta ki, hogy negyven milliárddal több folyt be az élelmiszereket sújtó terhes illetékekből, mint amennyi elő volt irányozva. Ez a sok mindenféle címen kijáró illeték mind drágnja az élelmiszereket, de drágítják a bankok, a kartelek és természetesen a forgalmiadó is. Ezek ellen kért orvoslást. Dr. Weiler Ernő (demokrata) szintén a drágaság ellen kért intézkedést, majd a drágaság ügyében interpellált dr. Bieber József keresztény községi párti is. Csillag Ferenc szociáldemokrata arra kérte a polgármestert, hasson oda hogy a szentmargitszigeti belépőjegyek árát a bérlőtársaság, illetőleg most már a közmunkatanács szállítsa le. Meg is szabta mindjárt, hogy vasárnap és hétköznapon egyformán 16 fillérben állapítsák meg a belépőjegyek árát. Utána dr. Posta Sándor (Dolgozó Kispolgárok) panaszolta el interpellációjában egy régebbi interpellációjának sorsát. A venereás betegségek elleni küzdelemben kért annak idején intézkedést, de még választ sem kapott. Ezt a választ sürgette meg ma. Végül dr. Lobmayer Jenő tanácsnok válaszolt az elhangzott interpellációkra. A közgyűlés éjféltájban ért véget. — A fővárosi közmunkák tanácsa ellenőrzi a füstemésztő készülékeket. Mint ismeretes, a közmunkák tanácsa még 1922-ben elrendelte, hogy a fővárosi gyárak kéményeiket füstemésztő készülékkel lássák el. Ezt az intézkedést a fővárosi gyáraknak 1927 július 1-ig kellett volna foganatosítani. Kiderült azonban, hogy a gyáraknak 90 százaléka nem teljesítette ezt a rendelkezést és a rendelkezés teljesítésének elmulasztása miatt rengeteg panasz érkezett a fővárosi közmunkák tanácsához, különösen Budapest északi részéből, ahol a legtöbb a gyár és amely vidékén a gyáraknak füstje valósággal tűrhetetlenné fertőzi a levegőt. Különösen sokat szenved a gyárak füstjétől a Margitsziget, amelynek pedig épen az volna a hivatása, hogy ott a főváros közönsége friss levegőn üdülést találjon. Ezek a panaszok indították most a közmunkák tanácsát arra az elhatározásra, hogy a legsürgősebben ellenőrizni fogja, hogy mely gyárak nem teljesítették a közmunkatanács rendelkezését és ellenőrzés után a legerélyesebb eljárást indítják ama gyárak ellen, amelyek nem szerelték fel kéményekre a füstemésztő készüléket. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója. Szigligeti Ede örökbecsű népszínművét, A cigó,ny-t, újítja föl vasárnapi délutáni előadásán a Budai Színkör. Rózsahegyi Káliztán és Molnár Aranka játsszák a főszerepeket ezen az előadáson, amelyre a Pesti Hírlap előfizetői és olvasói még válthatnak néhány jegyet. Holnap, pénteken este, megismételjük a Beketow-cirkuszban a juliusi attrakciós műsor díszelőadását, olcsó jegyakciónk keretében. PÉNTEK (Július 8.) Beketow-cirkusz. Szenzációs új műsor. Kezdete 8 órakor. V.SÁRNAP (július 10.) Budai Szinker. A cigány. Kezdete 3 órakor. C3 Bill IBOOO korona) értékben a Pesti Hirlap fő- és fiókkiadó- hivatalai (V., Vilmos császár-nt 78., VII. Erzsébet* körút 1., I., Krisztina-körút 13., II., Margit-körút A M E L T E 16/b, IV., Váci-utca SO., VI., Andrássy-út 1., Újpest, István-m 1. és Kispest, Kossuth tér 11. szám) szinházjegy-, valamint könyvvásárlásnál a vásárolt jegyek,illetve könyvek árába a kedvezmény értéke erejéig betüt. Flőfizetőknek nem kell a bonokat beszolgáltatniok, 40 FILLÉR példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig. Mt 15