Pesti Hírlap, 1930. december (52. évfolyam, 274-296. szám)
1930-12-23 / 291. szám
A SÁTÁN CIMBORÁJA (Regény.) IRTA: CSOÓR GÁSPÁR. ,25/ Az a nagyon különös esztendő. Az irodalom, zene és dal első héroszait a derék borbélyok kebelében kell kutatnunk. Debrecen városában sem a sok tudós és iterátus férfiú, hanem a tiszta és ügyes borbélykéz irta az első memoiet. Csokonai Vitéz József uram fogott egy diák-diktandót (füzetet), azt teleírta szülővárosa nevezetes eseményeivel, telepingálta a nagy kollégium közkedvelt diákjainak figuráival, azokon hűen kifestette a legapróbb részt is történethű színeivel, ilyenképpen még a hosszúszárú diákpipa rojtjának színeit is. És ez nagy szerencse; ez a szakállszörnyi finomság és pontosság a rajzokon például nagy szerencsénk nekünk, akik kizárólag a Csokonai Vitéz József borbély (vagy ahogy ő Írja magát: Borbély) (Báriumából tudhattuk meg mindazt, amit tudni történetünkben igen fontos. Jelesen: milyen szinű volt hát voltaképen az a sokat emlegetett kollégiumi diák-tóga? Csizmát hordoztak-e a tógások, vagy kamászt? Mi és milyen volt az a híres sinkó? stb., stb. És mindennél a titoknál mérget vehetünk Csokonai uram szavahitelére, mert ő nemcsak első borbélymestere nemes Debrecennek, hanem filógusa (chirurgus) is a nemes városnak, vagyis hatósági személy. A jeles férfiú sönt bizalmunk persze annál inkább megnő, ha megtudjuk, hogy ő a Mihály fiának az édesapja is, annak a csodálatos Csokonai Vitéz Mihálynak, akit pazar jókedvében teremtett a kegyes Gondviselés, akkor is nagyon szomorú magyar nemzetünk földerítésére. Különös esztendőbe vezet, nagyon különösbe Csokonai Vitéz József. Már a kezdő napjától fogva szinte csodaévbe. Mintha maga az előrelátó Gondviselés már most figyelmeztetni akarta volna az a kiválasztott városát az 1755-ben előre küldött jelekkel: vigyázz, Debrecen, nagy dolgok készülnek a földgolyóbison! Előjegyzési naptáramban irtóztató veszedelmek fenyegetnek a következő esztendőre: drágaság, éhség, emberek és barmok temérdek ezreinek pusztulása, népek csatája, trónok recsegése, halálhörgés és rémes jajkiáltás!*) Vigyázz, Debrecen, jól vigyázz és készülj föl az ítéletidőkre! — Ne lássák, barátaim, nem süt, nem gyújtogat ez a mennyei „csoda“ sem, mint nem a többi sem. Nem kell tőle félni. A természettől sose féljetek, emberek. Az az egyetlen hű barátunk. Az nem csal meg, nem károsít meg soha. Csak áldást nyújt az embernek és gyönyörűséget. Ez is egyik ilyen gyönyörűsége. Pompázik, illuminál ebben a közönséges északi fényében**) is. Mert nem égi csoda ez a fényesség, hanem, ahogy most jobban megnéztem, északsarki fény Aureola borealis, rendes napi légtüneménye a természetnek odafent, a földnek napsugártalan északi sarkán, csak Debrecenben nem láttak kezdtek még ilyet. — Nem bizony, az öregapánk se látott, — dünnyögték helyeslőleg a cívisek. Aztán megnyugodva hazaballagtak a cívisek, jócsakat köszönve a nagytiszteletű urnák és közülök igen sokan már erősen trüszkölve is, eleven cáfolatai gyanánt annak a közhiedelemnek, hogy a paraszt nem kap náthát. (Persze, hogy nem, ha meg nem fázik.) Csak némelyike morgott még tamáskodva: — Északsarki fény Debrecenben? Hiszi a fene! Nem épült Debrecen a Sarkon! . . . Mi az már megint? Még el sem feledték a cívisek az északi fényt, máris újabb rémületet tálal föl nekik ez a különös esztendő? Az aureola borealist még csak bevette valahogy a cívisek bögye. De ezt bontsa már ki valaki, akár maga az a nagy tudós Hathvani professzor úr is! Ezt e, ezt a rettentő csodálatosságot, ami tisztára az Ég haragja, a cívisekre megharagudott Úristen sújtó kezének kiáltó bizonysága a bűnös Debrecen városa felett! Csokonai uram szerint is tiszta sor, hogy az! Július 13-án fél ötkor reggel — aszongya — rettenetes felhőtüz lángformán jött Debrecennek napnyugatról, kimondhatatlan villámlással és égi csattogással. És ugyanakkor meg is ütött az istennyilas embereket. Mester utcán 2-öt, oda ki a Macson a boglya alatt ötöt, mely tészen hetet (ez már igaz!), négyen mindjárt meghaltak, szeptemberben meghalt még 2, csak egy gyógyult meg, Újvári nevű csizmadia (csizmadiába hát csakugyan hiába üt bele a ménkű is!), az is szüntelen való szívjájásban és sebben vagyon. Körül - belül levő rokonaik és szomszédjaik pedig ki nyavalyássá lett, ki megháborodott. Volt olyan is pedig, aki idétlen szülte el az ő magzatját e rettenetes ítéletében a Mindenható urnak. Csak én magam sokaknak vágtam eret az ebben levő ijedtségben. No, tessék még hozzávenni, hogy még ugyanez év augusztusában egy bolond nagy üstökös is holtra ijesztette az embereket és hogy ebben az „ítéletben“ csaknem minden harmadnap tűz is volt Debrecenben, még pedig mindig éccaka (valami gaz gyújtogató működhetett, akit azonban sosem bírtak elfogni), akkor mindnyájan nyugodt lélekkel aláírhatjuk mi is, amit Csokonai Vitéz József Borbély feljegyez e különös esztendőről. „Mely ritka esztendőben éccakánkint a férfiak ingekben, az asszonyok egy vigaljban futkostak az utcán Debrecén városában, mint a bolondok.“ A sok csoda, rémület, egy idő óta a sok bűbájos és babonás eseti meny is (mióta t i. az az új professzor, Hathvani István betette a lábát a városba) a jó cívisek kö-i félidegzetét annyira „konfundálta és perturbálta“, hogy nem csoda, ha a legelső harangkongatásra már ész nélkül ugráltak ki dumáik alól az eké- Imitett emberek és asszonyok. Ilyen volt a levegő, ilyen volt a közhit most Debrecen városában. Rejtelmekkel terhes, csodáktól vemhes, minden babonára könnyen hajló tehát; égi jelekben könnyen hivő, gonosz szellemek praktikáitól reszkető. Bűbájoskodó, boszorkánymesterkedő férfiak és nők létezését, ördögtől megszállták köztünk csatangolását, sőt magának a Sátánnak is közöttünk bujkálását valló, minderre meg is esküdő nagy gyermekekkel volt tele a város, de maga az egész világ is.*) Az emberi szellem és lélek e nagy álomkór-sban s hisztériában botorkáló századában mindent hittünk, mindenre esküdtünk, csak rejtelmes, parasztésszel rögtön meg nem fogható, a félvak tudománytól azonnal meg nem magyarázható lett s légyen az a minden. Az a csoda, ha ebben a légkörben, a szellemeltévelyedésének ebben a kóros athmospherájában ; még több álhit, babona, bűbájosság, kuruzslás s száz más emberbolonditás nem termett, mint amenynyi felburjánzott; és hogy az anélkül is gyermekcipőkben tipegő-tapogatódzó tudománynak még több sarlatánja, az emberi hiszékenységnek s ostobaságnak pedig még több vámszedő szédelgője nem született. Hiszen soha könnyebb aratásuk nem lehetett volna nekik, mint e korban, amely mindenben hitt, bízott, remélt vagy félt, ami csak kissé is szokatlan, meglepő, különös volt, vagy éppen emberfelettinek, természetfölöttinek, csodásnak látszott. S nemcsak az egyes ember ilyen. Ilyenek a társadalmi osztályok, ilyen a mentalitása a helyhatósági, sőt az országos törvényhozásoknak, bíróságoknak. Úgy világi, mint egyházi téren. Ne gondoljuk, hogy csak itthon, ebben „az elmaradt Magyarhonban“, hanem világszerte. Ez a mi csodálatos évszázadunk őserejű geniejével föltalálja a villámhárítót, a távírót, a hőmérőt és a tűzgépet (gőzgép), s ugyanez a század gyermekded naivságában boszorkányokat éget, ördögöket űz, a mindenséget dimenziókra osztja, telerakva azokat jó szellemek és démonok seregeivel, melyek az emberek segítségére, vagy megrontására állandóan „marsbereit“ ácsorognak, várakozva intézkedő parancsaira földi generálisaiknak, akiket mi bűbájos, varázsló, Sátán cimborája s más nevű uraknak titulálunk. Ily levegőben aztán valóban bajos lesz Hathvani István professzor úrnak is megszabadulni a bűbájosság és ördögeimberálás hírétől, ha egyszer avval gyanúba fogják. Bajos különösen, ha egész tábor ellenség is fűti majd alája a katlant, a gyűlölet és rágalom pokolbeli tűzifájával, s hozzá maga a célba vett dominusz keresztbe szalmát sem tesz a közhiedelem terjedésének megakasztására. Sőt csak nevet azon . . . A világ közepe és ennek középpontja. Mintha a bibliai idők következtek volna el Debrecenre. Vagy visszatért volna Saturnus kora, az emberek egyszer megizlelt, soha többé nem látott aranykora. A vakok látnak, a sánták járnak, bélpoklosok, nehézkórosok, megszálltak s más nehéz nyavalyában sínylődő betegek meggyógyulnak. A patikárusok pedig és a halálmadarak (temetési vállalkozók) napról-napra savanyúbb arccal lesik holtajtajukban a jószerencsét. Hasztalan a reménység: fogy a beteg, egyre jobban fogy, nem kell a patika, alig van halál, ha három napra esik egy, már az is sok, nem kell a koporsó. Még savanyúbb a képe a doktor uraknak, ők már azon tanakodnak, hogy — üsse ki ezt a bugris várost, kell is ennek orvos! — ők elszármaznak Debrecenből. •) Az agyonkulturált hires Münchenben még egy század múlva is (1850) halálos rémületet keltett 8 ..világ végét" jelentett egy üstökös megjelenése, melyet épen Hathvani professzor fedezett föl. (Folytatjuk.) •) A hétéves háború. 1756—1763. ••) A külföld több tudományos folyóiratában szakértő »nemrael. megmagyarázta ezt a debreceni északi fényt Hathlaai , nagyon megköszönték neki azt. 1930. december 23. kedd. PESTI -HÍRLAP Főszerkesztő : Dr. LÉGRÁDY OTTÓ Felelős szerkesztő : LENKEY GUSZTÁV SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Figyelmeztetés. Felkérjük mindazokat, akik a Pesti Hírlap Szerkesztői üzenetek rovatához fordulnak, szíveskedjenek kérdezősködő leveleikhez mindenkor egy pontos és olvasható elmükkel és válaszbélyeggel ellátott borítékot mellékelni. Magában a rovatban csakis közérdekű kérdésekre adjuk meg a választ, a többi magánjellegű tudakozódásokra levélben felelünk. Kéziratokat nem őrzünk meg, ha azonban a fenti szabályoknak megfelelően a beküldő megcímzett és felülbélyegzett válaszborítékot mellékel, a meg nem felelőket visszaküldjük. Antalnak, Budapest A mi tanácsunk az, hogy asszony ne avatkozzék férfiak dolgába. Eltekintve attól, hogy önmagát is meggyanusításnak teszi ki, pártfogoltjának sem használ, mert mindenki előtt rossz világításban tűnik fel az az ember, aki aszszonyok támogatásától várja előhaladását. Azt, hogy nem kérte fel az illető asszonyt, úgy sem hiszi el senki. Az alábbiak pontos címét és jeligéiknek megismétlését kérjük: Rácsonyi Mária. — Kísérletező 31. — Egy 30 éves előfizető. — Fogadás. — H. K.-né, Szeged. — R. A. Céltalan. Leveléből látjuk, hogy nyugtalan vérű és természetű ember, aki soha nincs azzal, amit elért, megelégedve, hanem folyton más után és fölébb törekszik. Ez magában véve nem volna hiba, mert annak, aki az előtte szabadon álló lépcsőn följebb is tud hágni, kár arcnak a lépcső alsó fokán vagy a közepén megállapodnia. Azonban nagy hiba, ha valaki az erőivel és tehetségével nincs egészen tisztában és mindig magasabbra törekszik, kapaszkodik, célt azonban nem képes érni s annál kevésbbé megnyugodni. Gondolja meg, hogy nem lenne-e célszerűbb kevesebbel beérni és a társadalomnak szerény munkás tagja lenni, mint a céltalan előretörésben kifáradva, örökké elégedetlen életet élni. — F. S. Pestszentlőrinc. A német hadi emlékéremnek több maga rangú egyén, köztük a kormányzó az őfőméltósága is, tulajdonosa. Adományozták ezt mindazoknak, akik a nagy világháborúban résztvettek és igy az éremnek katonai értéke van. Azonban a katonai egyenruhán ennek az éremnek a viselését még ez ideig nem engedték meg. — K. G. Újkígyós. Annak, aki urmesteri pályára készül lépni, tanácsos a vizsgálat tananyagáról, akár levélben is, a m. kir. úrmesteri igazgatóságtól, Budapest, X., Lengyel utca 15. sz. felvilágosítást kérni. A pályázati hirdetések esetrőlesetre a Budapesti Közlönyben jelennek meg. A kérvényeket közvetetlenül a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez kell felküldeni, csatolni kell a születési, erkölcsi, honossági, hatósági orvosi, iskolai bizonyítványokat és a katonai iratokat. Menekülők pedig csatolják beköltözési engedélyüket. Vitézeli a vitézi zöld igazolványt. — K. A. A beküldött kockajáték leírása túlságosan hosszadalmas, megrajzolása körülményes. — K. A. Nyíregyháza. A rejtvények és tréfák nálunk házilag készülnek. — N. V. Tök. A „Jánoska tanítványa“ című vers kedves ötletű, de a megírása fogyatékos. Nem használhatjuk. — Zs. I. Barcs. A végrehajtási novella 27. §-a értelmében az utóajánlat folytán megtartott jogerős árverés után további utóajánlatnak nincs helye. — M. I. Kéthely. Az ön által felvetett kérdésekben a vonatkozó francia törvények és rendeletek irányadók. A házasságkötésnél ott is igazolandó, hogy saját hazája törvényei szerint a házassága nem ütközik akadályba. Ennek igazolása alól, épen úgy, mint nálunk, ott a francia igazságügyi miniszter ad felmentést. A letelepedésre pedig engedélyt a rendőrhatóságnál lehet kieszközölni. Erre nézve házassági anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizonyítvány és biztosított megélhetés igazolása szükséges. — N. L. Nagykőrös: A biztosító társaság kiszámítása megfelelő. Az intézetek a visszavásárlás összegének kiszámításával nem egészen egyformán járnak el, de körülbelül valamennyi intézetnél azonosan. A befizetett összegek díjtartalékénak legalább 60%-át adják vissza, a 2% bélyegilleték levonásával. A többlet az eddigi kockázat viseléséért illeti meg az intézetet. —0, 0. Budapest: Román letétben levő hadikölcsönkötvényeit a magyar-román letéti egyezmény értelmében kötelesek kiszolgáltatni. A kérvény beadható közvetlenül a román pénzügyminiszterhez, de beadható a magyar pénzügyminiszterhez vagy külügyminiszterhez is. A magyar kérvényhez ennek francia vagy román fordítását is be kell csatolni. Ezenkívül csatolandók az igazoló okiratok eredetiben vagy hiteles másolatban. Amennyiben az annak idején közzétett felhívásra ön a kötvényeit utólagos nosztrifikálásra bejelentette, azokat utólagosan is nosztrifikálni fogják. APRÓHIRDETÉSEK Minden szó hétköznap 16 fillér, vasárnap 28 fillér, foglalkozást vagy bármilyen munkát keresők által feladott hirdetésnél 12 fillér, vasárnap 24 fillér. Az első és minden vastagon szedett szó két szónak számít. A hirdetések kivétel nélkül a Pesti Hírlap összes példányaiban jelennek meg. A hirdetésekre vonatkozó válaszokhoz az eredeti okmányok mellékelése feltétlenül kerülendő, mert azokért kiadóhivatalaink felelősséget nem vállalnak. Hirdetéseket a főkiadóhivatalok (V., Vilmos császár út 78.. tel. 122—95 és Erzsébet-körut 1.. tel. 352—96), a fiókok (I., Krisztina-körut 133.. tel 509—24.. II., Margitkörut 5/b.. tel. 520—25.. II., Fő utca 23.. tel. 530—61.. VI., Andrássy-ut 4.. tel. 227—68.. VII., Rákóczi-ut 9. tel. 385—32 és 385—33.. VTII., Baross-tér 3.. tel. 318—61.. X., Belső Jászberényi-ut 5.. tel. K. 75—49.. Újpest, István-út 1.. tel. 940—74.. Kispest, Kossuth tér 6.. tel. 301—66.. Pesterzsébet, Török Flórisutca 72. vesznek föl, ezenkívül minden tőzsde és hirdetőiroda. 1. SZELLEMI ÉS TESTI MUNKA FÉRFI ALLAS 11000 pengővel honorálom, ha nyugdíjas állásba juttat oki. gazdatisztet. Jelige ..Nőtlen 90168“ főkiadóba. 1. Irodai alkalmazott Perfekt magyar, német, francia önálló levelezőt prima gyors gépírót azonnalra fölvesz nagykereskedés ,,Szerény igények“ jeligére Leopold Cornel hirdetőjébe. Teréz-körút 3. 51315 2. Ügynök (akvizitor) Komoly urak szenzációs villanyos cikkek terjesztésével vállalatoknál, üzletekben, magányosoknál 22 pengő betéttel biztos megélhetést találhatnak. Dim főkiadóban. *22611 Perfekt gyorsíró és gépiró fiatalember irodai munkára és incassora azonnal fölvétetik. Biztosítékot nyújtani tudó előnyben. Jelentkezni : délelőtt. 10—11-ig Laczkó Vilmos császár-út 40. földszint 2. *51338 Szervezésben jártas utakat környékbeli és vidéki képviseletünk fölállításához keresünk. Alpacca Áruforgalmi ..Vállalat, Széchenyi utca 6t. 99554