Pesti Hírlap, 1931. december (53. évfolyam, 273-296. szám)
1931-12-01 / 273. szám
2 ki femét elsősorban a kormány tagjainak elfogatására irányult. Hogy kik és hogyan vegyék át a hatalmat, azt nem határozták el,ellenben merényletet terveztek Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és gróf Bethlen István ellen. Mivel úgy a katonai, mint a polgári nyomozóhatóságok részéről az izgága elemeket hónapokon keresztül gondosan figyelték, megszerzett értesüléseik alapján pontosan tudomására jutott a kormánynak az a terv, amellyel szándékaikat végre akarták hajtani. A köznyugalom megóvása érdekében a tervezett lázadás éjszakáját megelőző este a rendőri és katonai hatóságok együttes közreműködésével őrizetbe vették a résztvevőket. A nyomozóhatóságok most a legerélyésebben kutatják a hátterűt, illetve azokat, akik esetleg a háttérben megvonulva, az ilyen mozgalmakra kapható embereket eszközül céljaikra akarták felhasználni. Az eddigi adatok szerint a felforgatók a lázadás sikere esetén vagyonelkobzást, illetve vagyondizsmát akartak végrehajtani. Tanácskozás a ciniszteretelősttel. Hétfőn délben fontos tanácskozás volt gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknél a puccskísérlet ügyében... A-tanácskozáson, amely órák hosszat tartott, részt vett Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, Zsittay Tibor igazságügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Hetényi Imre főkapitányhelyettes, a rendőrség politikai osztályának vezetője, továbbá gróf Csáky István külügyi, valamint Matky Endre, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és megállapodtak a hivatalos közlés szövegében. , A polgári gyanúsítottakat rövidesen átkísérik a törvényszék fogházába és ettől kezdvearóthy Pál ügyészségi elnök irányítja ellenük a polgári büntető eljárást. Hogy a státáriás is eljárás kikre és mennyiben terjed majd ki, azt az igazságügyi hatóságok döntik el a közel jövőben. A „ ciaszás“-Micsaron és a lázadás a terv. Emlékezetes még, hogy az Alföldön az „Alföldi Brigád" névvel évekkel ezelőtt mozgalom indult, Kecskemét, Cegléd és Csongrád vidékén szervezetek alakultak, amelyeknek működését a közrend szempontjából veszedelmesnek tartották. Három évvel ezelőtt feloszlatták ezeket az alakulatokat és vezető embereiket kellő figyelmeztetés után szabadon hagyták. Úgy látszott, hogy a vezérek visszavonultak a polgári életbe. Az utóbbi időben ismét mozgalmat kezdtek szervezni az Alföldi Brigád némely volt tagjai, Kaszás-mozgalom névvel. Fekete mezőben fehér kasza volt a jelvényük. Röpcédulákat is bocsátottak közzé és hangzatos jelszavakkal jóhiszemű embereket is megtévesztettek. Szabadság-párt címmel röpirat jelent meg, ennek a szervezetnek Hormetz Ferenc Károly, az egyik budapesti operettszínház nézőterén rendezett viharos botrány résztvevője volt egyik fő irányítója. A mozgalom, úgy látszik, Kecskemét vidékéről indult el, az utóbbi időben a két szervezkedés közeledett egymáshoz és több apró, jelentéktelen politikai csoportosulás is részt vett ebben a közeledésben. Miközben a rendőrség figyelte ezeket a jelenségeket, a katonai hatóságoknak tudomására jutott, hogy néhány volt tartalékos tiszt a katonatiszteket és csendőrtiszteket meg nem engedett politikai szereplésre igyekszik rábírni. Ekkor a politikai hatóságuk is belekapcsolódtak a nyomozásba és mikor a kormány szükségesnek látta — mint ismeretes — a rendőrség lecsapott a mozgalomra. A hatóságok tovább folytatják a nyomozást és kutatják, hogy Kecskemét vidékének Duna-Tisza közi szervezkedései milyen részt vettek a felforgatásra irányuló szövetkezésben és rejtegettek-e fegyvereket. PESTI HÍRLAP 1931. december - kedd. Hivatalos jelentés a szervezkedés céljairól. Félhivatalosan közükt: A november 28-án történt letartóztatásokkal kapcsolatban illetékes helyen a következő felvilágosítást adták: A magyar kir. állam rendőrség a nyomozóhatóságokkal karöltve körülbelül egy év óta figyelemmel kísért egy szervezetet, amely a közvélemény felé hazafias jelszavakkal dolgozott, rejtett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kiderült, olyan természetűek voltak, amelyek részben a meglevő társadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönséges bűncselekménynek voltak minősíthetők. Néhány héttel ezelőtt ez a mozgalom,, amely eleinte még igen szétfolyó volt, konkrétebb formát öltött s ekkor a rendőrségnek fölhívás jutott kezébe, amelyet állítólag meglevő, az országgyűlésben azonban nem képviselt politikai pártok nevében adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irányult. A hatóságok tudtak arról hogy a legutóbbi hetekben már végrehajtó bizottság is alakult, amely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végrehajtóbizottságnak Vannay László gazdászati tiszt, Molnár Ferenc albiztos, Rand Árpád magántisztviselő, Tóth Ferenc vívómester, Kovács Sándor kőműves és Pólyák Jenő elektrotechnikus voltak a tagjai. Ezek az egyénei, a forradalmi időből ismertek, egy részük márbüntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásokból kitűnik, tervük az volt, hogy hamisított parancsokkal fselérkeznek a honvédség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket igyekeznek szerezni, ezek segítségével magukat a karhatalmi központok, a középületek, posta, távírda, rádió birtokába helyezik, azután diktatúrát, mégpedig valamilyen szovjet rendszerű államberendezkedést léptetnek életbe. Az anyagi eszközökről úgy véltek gondoskodni, hogy a Nemzeti Bank és a magánbankok pénztárainak birtokába helyezik magukat, de tervrajzokat találtak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna kitörnie, ekkor azonban elhalasztottál, mert úgy vélték a mozgalom tervezői, hogy nincs még minden kellően előkészítve. Közben azonban neszét vették, hogy a hatóságok figyelik őket s ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 28-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézkedéseket már pénteken megtette s hozzálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozatlan elemeket hazafias jelszavak ürügye alatt bűncselekményre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irányuló kísérlettel szemben kijózanítólag hasson az a gyors és erélyes elhatározás, amellyel a kormány megmutatta, hogy a jogrendet és biztonságot minden zavaró kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokról is megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyűlésben képviselt egyik politikai párthoz sem. A letartóztatottak között egyformán találhatók olyanok, akiket 11120-ban a szélső jobboldalhoz számítottak s olyanok, akiket most a szélső baloldalhoz tartozóknak számítanak. A letartóztatottak száma 40, akik közül 7-et szabadon bocsátottak s valószínű, hogy a mai nap folyamán még további szabadonbocsátások történnek. Eddig tíz egyént hallgattak ki. A vallomásokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlőbizottságon kívül mintegy 150—200 személyre becsülhető csoport, állott a mozgalom vezetői mögött, akik azonban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőbizottság azonban, úgy látszik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül több vezető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe venni, vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Vannay László gazdászati tisztet kivéve, katonai személy nincsen s a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is esketik. A kihallgatások folyamatban vannak, útján rendelkezésére bocsátani sajtójuk, számára a valódi hivatalos adatokat. Vitéz Keresztes-Fischer belügyminiszter újabb válaszában hangoztatta, hogy a lapok számára már nyilatkozatot tett és az. a. báró Szterényi József által említett cél elérésére teljesen alkalmas lesz. „Besperádók Miérlete“ — izórítja a fce.ugyliti mfiszter. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter hétfőn a képviselőházban a 33-as bizottság üléseelőtt a sajtó képviselőinek a következőket mondotta a puccskísérletről: — Desperációk megkísérelték, hogy a közrendet és a köznyugalmat megzavarják. Akciójukban anyagi célok vezették őket. Nyugodt lehet a közönség, mert a rendőrhatóság minden ilyen vagy hasonló kísérletnek elejét veszi a jövőben is. Remélem, elég lecke volt ez, mindenféle nyugtalan elemnek arra, hogy többé hasonló kísérletezéssel ne foglalkozzanak. Annak, hogy az őrizetbe vett egyéneket, a Margit-körúti katonai fogházba vitték, nincs különösebb jelentősége. Azért kellett így intézkedni, mert a toloncházba nem vihettük őket és miután külön-külön kellett elhelyezni az őrizetbe vetteket, más megfelelő hely nem állott rendelkezésre. Egyébként a nyomozás érdekei is megkívánták ezt az intézkedést. Nincs szó országos szervezkedésről. A nyomozás mai helyzetére vonatkozóan ki kell jelentenem, hogy amenynyire a kapott jelentésekből látom, a nyomozás köre már bezárult. Amennyiben kedden délelőtt napirend előtti felszólalás kapcsán a képviselőházban szóba hozzák ezt a kérdést, akkor már minden tekintetben valószínűleg részletes nyilatkozatot tehetek. Végül a belügyminiszter kijelentette, hogy a nyomozás befejezése előtt még nem válaszolhat arra, hogy váljon az ügy statária és bíróság elé kerül-e. A Kék-hétgesek. A késő éjszakai órákban Budavári László v. nemzetgyűlési képviselő nyilatkozatot küldött be hozzánk, amelyben tévesnek minősíti azt, mintha a puccsterv letartóztatott szereplői között egyetlenegy is volna, aki a „Kék-Inges“ szervezethez tartozik. A kék-inges tábort ő alakította 1923-ban. Magyar Nemzeti Párt a neve és a múlt év őszén kötelezővé tette tagjai részére a kék ing használatát és jelvény viselését. Programjuk: harc a trianoni diktátum, a kommunizmus és mindenfajta nemzetköziség ellen, a politikai, gazdasági és kulturális élet korszerű és szociális reformjáért, a titkos választójogért, az igazságért és a szabadságjogok kivívásáért stb. A pártnak az ország minden részében több ezer tagja van. Nemrégiben Kecskemét környékéről levelet kapott, amelyben egy római katolikus pap arra hívja fel a figyelmét, hogy a kecskeméti tanyák között kék ingben járó egyének forradalomra szervezik a tudatlan, népet. Ő akkor megírta Kecskemétre, hogy azok a kék ingbe öltözött szervezők szélhámosok, akik visszaélnek az egyszerű nép hiszékenységével és a Kék Ingesek nevével. A letartóztatottak között vannak állítólag — írja Budavár— kék ingbe bújt egyének is, akik azonban, ha magukat Kék-Ingeseknek nevezik, nem egyebek, mint kalandorok és szélhámosok. A pisceskísérlet a 33-as bizottságban. A puccskísérlet ügye szóba került a 30-as bizottságban is, amelynek hétfői ülésén Wolff Károly rámutatott arra, hogy az eddig kiadott szűkszavú hivatalos kommünikék nem teljesen alkalmasak a felizgatott közvélemény hangulatának megnyugtatására. Az egész közvéleményben, kaszinókban, sajtóban, társaságokban a legkülönbözőbb hitek vannak elterjedve. Kérte a belügyminisztert, tájékoztassa a bizottságot, mi az alapja az elterjedt híreszteléseknek? Vitéz Keresztes-Fischer belügyminiszter válaszában elsősorban megnyugtatta a bizottságot az irányban, hogy a közbiztonsági szervet, a közrendet, az ország és főváros nyugalmát és békéjét minden körülmények között biztosítani tudják és fogják is a jövőben is bármi fölforgató törekvéssel szemben. A rost leleplezett és a közvéleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között sem olyan jelentőségű, amely alkalmas lehetne bármily nyugtalanság kiváltására. A nyomozás végleges befejezése érdekében — amely hihetőleg már holnapig megtörténik — az egész ügyet még nem tárhatja a közvélemény elé, de már most nyíltan kijelenti, hogy a leleplezett mozgalom kizárólag úgy, nevezett desperoidókból, legnagyobbrészt az 1920-as években már szerepet játszott kétes elemekből alakult társaság fantasztikus terveiből áll, amely mögött komoly politikum nincs. Az ügyben szereplő egyének között sem a társadalom, sem a politikai élet egyetlen komoly tényezője nem szerepel. A nyomozás eddigi során felmerült látszólagos politikai színezete a mozgalomnak annyira fantasztikus és gyerekes, hogy komolyan nem vehető és minden valószínűség szerint közönséges bűncselekmények leplezésére kívánt volna csak szolgálni. Mihelyt a nyomozás teljes befejezést nyer, teljes őszinteséggel fogja a közvéleményt tájékoztatni erről a jelentéktelen súlyú mozgalomról, amelyet csak az ideges közvélemény hisztériája növelt minden komoly ok nélkül szenzációvá. Báró Szterényi József kijelentette, hogy a belügyminiszter nyilatkozata teljes megnyugvással tölti el és alkalmas arra, hogy a közönséget is tökéletesen megnyugtassa. Alkalmas lesz a közönség megnyugtatására a belügyminiszternek az a kijelentése, hogy a dologban szereplőket maga is desperációknak minősíti. Kívánatosnak tartaná, hogy a külföldet is haladéktalanul felvilágosítsák az ügy komolytalan voltáról. Semmi sem lehetne végzetesebb az ország szempontjából, mintha külföldön hitelre találhatnának rosszakaratú híresztelések. Felveti a kérdést, nem volna-e helyes a külállamoknak itteni követségeik Mandzsúriában semleges zónát létesítenek. Párizs, nov. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A népszövetségi tanács párizsi rendkívüli ülése már harmadik hete tart. A szerkesztőbizottság, amelynek a megegyezési formulát kell megszövegeznie, hétfőn két hosszabb ülést tartott, mégpedig időnként Sze kínai delegátus bevonásával. A nankingi kormány még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy szabjanak határidőt a kiürítés végrehajtására. A japánok viszont teljes cselekvési szabadságot követelnek a visszavonulási hadműveletek idején, hogy esetleg „rendőri intézkedéseket”" tehessen a rablóbandákkal szemben. Időközben azonban a nankingi kormány hozzájárult ahhoz, hogy a két ellenfél között Mandzsúriában semleges zónát létesítsenek és a kínai főparancsnokság megkapta a szükséges felhatalmazást, hogy ebben az ügyben lépjen érintkezésbe a semleges megfigyelőkkel. London, nov. 30. A Reuter-iroda mukdeni jelentése szerint a pénteken Csincsau irányában előnyomult japán dandár majdnem teljesen végrehajtotta visszavonulását Mukden felé. Csicsikarból erős japán csapatmegerősítések érkeztek. Interpelláció az angol alsóházié mi a magyar pénzügyi helyzetről. London, nov. 30. Az alsóházban Cavic konzervatív képviselő kérdezte a külügyminisztert, nyilatkozhatik-e a magyar pénzügyi helyzetről és különösen, hogy mi volna a hatása egy magyar moratóriumnak a 30,8 millió fontra rúgó angol kölcsönökre. A külügyminiszter röviden így válaszolt: — A kérdés első részét illetőleg utalok a Népszövetség pénzügyi bizottságának nemrég közzétett jelentésére. Magyarország hosszúlejáratú kölcsönetre nézve nem hirdettek moratóriumot, te hát a kérdés második része nem aktuális. Ezután sir John Gilmour földmivelésügyi miniszter benyújtotta a mezőgazdasági termékek megvámolására vonatkozó pénzügyi határozati javaslatot és hangoztatta, hogy a kormány fő célja a hazai melegházi és konyhakertészet megvédése a külföldi koraérésű termékek ellenében. A vámok legalább is a hazai termés megéréséig maradnak érvényben.