Pesti Hírlap, 1933. szeptember (55. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-19 / 212. szám

4(*ESTI HÍRLAP 1933. szeptember 19., kedd. Kánya külügyminiszter a francia köztársaság elnökénél Paule Boncour ebédje anya és Eden angol külügyi államtitkár tiszteletére. A külügyminiszter hátfőn este visszautazott Budapestre. Kánya Kálmán külügyminiszter hétfőn délelőtt tíz órakor báró Villani Frigyes magyar követ társaságában automobilon Rambouilletbe ment, ahol Lebrun köztársasági elnök délelőtt tizenegy órakor kihallgatáson fogadta, . . . Kánya külügyminiszter és Villant követ pontosan egy óra hosszat időztek Rambouilletben. A kihallgatás során Lebrun köztársasági elnök visszavonult a magyar külügyminiszterrel dolgozószobájába, ahol kettőjük között hosszas beszélgetés folyt. Stambouillétből a miniszter és a követ Háromnegyed egy óra tájban érkeztek vissza Párizsba, a párizsi magyar követség épületébe és innen nyomban a Quai d'Orsayra mentek, ahol paul Boncour külügyminiszter ebéden látta őket vendégül. Az ebédre, amelyet Paul Boncour francia külügyminiszter, egyfelől Eden angol államtitkár és az angol megbízottak, másfelől Kánya magyar külügyminiszter tiszteletére adott, a következők voltak hivatalosak: Angol részről Eden államtitkár, lord , Tyrrell nagykövet, Cadogan és Campbell meghatalmazott miniszterek, Hervey követség titkár. Magyar részről Kánya Kálmán külügyminiszter, báró Villani Frigyes követ, Máriássy Zoltán és Ambró Ferenc követségi tanácsosok. Francia részről Baladier miniszterelnök, Sarraut tengerészeti miniszter, Léger külügyminisztériumi vezértitkár, Bargeton, a politikai osztály vezetője, Masisigli, a politikai osztály helyettes vezetője, Charveriat, az európai ügyekkel foglalkozó külügyminisztériumi osztály aligazgatója, Garnier helyettes kabinetfőnök és Jean Paul Boncour titkár. Az ebéd délután fél három órakor ért véget. A magyar vendégek visszavonulása után az angol és francia megbízottak tovább folytatták a leszerelés tárgyában délelőtt megkezdett tanácskozásukat. Kánya Kálmán külügyminiszter hétfőn este, 7 óra 55 perckor Máriássy Zoltán követségi tanácsos kíséretében az Arlberg expresszel elutazott Párizs- ból. Búcsúztatására a nyugati pályaudvaron meg- jelent a párizsi követség egész tisztikara, élén báró Villani Frigyes követtel. A nagyszámban kivonult hírlapírók érdeklődtek a külügyminiszter benyomásai iránt, Kánya Kálmán azonban nem volt hajlandó semmiféle nyilatkozatot sem tenni. Környezetében sejteni engedték, hogy a minisztert igen kellemesen érintette az a fogadtatás, amelyben a francia politika vezetői részesítették és hogy párizsi tartózkodásával nagyon meg van elégedve. A francia sajtó barátságos hangon ír a tárgyalásokról. A párizsi lapok cikkeiből megállapítható, hogy Kánya magyar külügyminiszter párizsi látogatása úgy hivatalos helyeken, mint a közvélemény körében igen jó benyomást tett. Szembetűnő, hogy a miniszter megérkezése után egycsapásra eltűnt az előítélet, amelyet állítólag elfogult németbarátsága miatt idáig több francia lap táplált vele szemben. Néhány szélsőjobboldali és szélsőbaloldali orgánumot leszámítva, amelyek elszigetelt véleményt képviselnek, valamennyi francia lap barátságos érzülettel méltatja a magyar miniszter párizsi útját, fontos politikai eseményeket megillető figyelmet szentel párizsi tanácskozásainak és nyomatékosan kiemeli a francia-magyar megbeszélések szívélyes hangját. A francia sajtóban általános a vélemény, hogy ha Magyarország nem erőlteti a dolgok jelenlegi állapotában a revízió kérdését, akkor Franciaország és Magyarország között igen gyümölcsöző gazdasági együttműködés alakulhat ki, amely kedvező kihatással lehet a dunai medence gazdasági helyzetének fellendítésére. .».« ..tv .. v A Matin a hivatalos közleményhez a következőket fűzi hozzá: A két külügyminiszter megegyezett abban, hogy sürgősen elő kell segíteni a kétoldalú gazdasági szerződések megkötését Magyarország és szomszédai között. Kánya továbbá a francia kormánytól bizonyos vámkedvezményeket kért a magyar árucikkek számára, hogy a Franciaországgal szemben fennálló magyar adósságok rendezése ily módon könynyebbé váljék. A Petit Párisien kiemeli, hogy a francia államférfiak annál készségesebben csatlakoztak Kánya nézeteihez, mert Párizsban is úgy vélik, hogy a kétoldalú szerződések megkötése a dunai új szervezés első feltétele. A beszélgetésekből eredő általános benyomás a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, valamint a dunai új szervezés szempontjából egyaránt igen kedvező, amint ez a hivatalos közlemény hangjából is kitűnik. Többet igazán nem lehetett várnunk. A Le Journal úgy véli, hogy ha Kánya továbbra is kitart eddigi magatartása mellett és egyben elég erős lesz ahhoz, hogy revizionista hevét fékezze, igen termékeny francia magyar együttműködésre van kilátás. Berlin ezt annyira megértette, hogy Papent sürgősen Magyarországra küldötte. A megbeszélések újra bizonyságát folyhtatták Franciaoszág világpolitikai befolyásának. Paul Boncour valószínűleg közölni fogja Genfben a kisantanttal a Kányától szerzett értesüléseket. Az Excelsior a következőket írja: Budapesten úgy vélik, hogy a kisantanttal való gazdasági tárgyalások legrövidebb útja. Párizson át vezet, ahol a Magyarország iránti rokonszenv hagyománya még igenélénk. Magyarország Franciaországtól jelentékeny kölcsönöket kapott és e kölcsönök kamatszolgáltatását csak úgy tudja ellátni, ha a kereskedelmi mérlegé-ben kellő többlet mutatkozik. Épen ezért a magyar kormány Franciaországban piacot akar biztosítani magának. Lehet, hogy a gazdasági megbeszélések mellett Kánya aziránt is puhatolódzott, hogyan fogadná a francia kormány a magyar haderő osztrák mintára való újjászervezésénél kérelmét. Az Echo de Paris szerint Kánya kijelentései egyáltalában nem teszik indokolttá a hivatalos közleményben megnyilvánult bizakodó hangot. Kánya ismét a kétoldalú szerződések mellett nyilatkozott ami azt jelenti, hogy ellenez minden egységes dunai tervet. Természetes, hogy az egyes országok között létrejött kétoldalú szerződések végül egy dunai rendszer kialakulásához vezethetnek, de azzal a feltétellel, hogy a szerződések mindegyikét az egész Dunavidék szemint előtt tartásával kötik meg. Nyilvánvaló azonban, hogy Kánya Magyarországa minden ilyen egységes megoldást ellenez, mert ez ténylegesen kifejezésre juttatná a jelenben fennálló területi és politikai rendet.. A kisantant viszont csak akkor léphetne szoros gazdasági kapcsolatba Magyarországgal és Ausztriával, ha e két ország politikai és területi követeléseire nézve föltétlen megnyugtatásokat kapna és biztos volna afelől is, hogy a pángermán Németországnak nem adnak helyet az egységben. Kétoldalú gazdasági egyezmények. Berlinből jelentik: A Deutsche Allgemeine Zeitung ,,Kétoldalú gazdasági egyezmények a Duna-terü , letén" című cikkében foglalkozik Kánya Kálmán kül-ügyminiszter párizsi útjával. A cikk francia forrás nyomán azt írja, hogy a megbeszélés során mindenek- előtt a dunai államok közti kétoldalú gazdasági egyezmények megkötésének lehetőségével foglalkoztak. Itteni magyar körökben — mondja továbbá a cikk — a megbeszélésekkel kapcsolatosan kijelentették, hogy a magyar külügyminiszter látogatása tisztára gazdasági kérdésekkel függ össze és célja mindenekelőtt a francia magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Rottai daruból Budapestre tartó „Apollinaris III.“ tengeri motoroshajó Kalocsánál. Az első tengeri kereskedelmi hajó, amely Budapestre érkezik. Olaszország és Németország a mai államok gazdasági megszervezésében, Párizsból jelentik. A középeurópai helyzetről szóló tanulmányában Maurice Pernot a Revue des deux Mondes hasábjain részletesen beszámol azokról a beszélgetéseiről, amelyeket Budapesten kormányférfiakkal, pártvezérekkel, továbbá a gazdasági és pénzügyi élet kiválóságaival folytatott. Imredy pénzügyminiszterről Pernot megállapítja, hogy ragyogóan képviselte Magyarországot a londoni nemzetközi gazdasági értekezleten. Részletesen ismerteti azokat a fejtegetéseket, amelyeket a pénzügyminiszter Magyarország gazdasági helyzetéről tett és kiemeli belőlük azt a megállapítást, hogy az utódállamok a háború óta úgy az alkotmányos, mint a gazdasági berendezkedés terén önálló és egymástól eltérő fejlődésen mentek keresztül, ami szinte lehetetlenné teszi közöttük a politikai szempontot is bizonyos egységesítést feltételező gazdasági együttműködést és a dunai szövetség helyreállítását. Egyébként — tette hozzá a miniszter — úgy Magyarországnak, mint déli és keleti szomszédjának a mezőgazdasági termékek átvételére képes piacokat kell elsősorban találnia: ilyen piacok csak Németországban és Olaszországban, kínálkoznak. Szükség van tehát arra, hogy a dunai államok gazdasági megszervezésébe ezt a két nagyhatalmat is bekapcsolják. Mi mindenesetre jó európaiak akarunk maradni és merev gazdasági elzárkózás helyett együttmunkálkodásra törekszik k, — de adják meg ehhez számunkra az eszközüket. Cikke befejezéséül Pernot arra a következtetésre jut, hogy a dunai kérdés, amelynek bonyodalmai annyira nyugtalanítók, csupán az európai államok együttes megegyezésével oldható meg és nyomatékosan sürgeti, hogy a sok időfecsérlés és meddő vitatkozás után Európa szánja el végre magát a cselekvésre. A külügyminiszter a párizsi magyarházban, Kánya külügyminiszter vasárnap délelőtt báró Villáni Frigyes követ, Máriássy Zoltán követségi tanácsos és Gesztesi Gyula sajtóelőadó kíséretében meglátogatta a Párizsi Magyar Házat. A vendégeket Binder Károly konzul és Ujváry Dezső követségi titkár, továbbá a párizsi magyar egyletek szövetsége nevében Dobay-Székely Andor ügyvezető elnök, Molnár Sándor főtitkár és Varga Zsigmond titkár fogadta. Kánya Kálmán megtekintette az épület valamennyi helyiségét. A párizsi magyar orvosi rendelőt Révész és Béres orvosok mutatták meg a külügyminiszternek. A külügyminiszter nagy érdeklődést tanúsított a franciaországi magyar munkásság gazdasági helyzete és a magyar iskoláztatás ügye iránt. Dömbös miniszterelnök törökországi útja. Istambul, szept. 18. Tahy ankarai magyar követ nyilatkozatát közli a sajtó amelyben a követ kijelenti, hogy Gömbös magyar miniszterelnök törökországi útjának során fontos politikai és gazdasági tárgyalások indulnak meg Törökország és Magyarország között. Gömbös útja a görög minisztereknek ankarai tartózkodásával semmiféle összefüggésben nincs. Hlond bíboros és a lengyel küldöttség elutazott Budapestről. A magyarországi Báthory—Sobieski-ünnepségek hivatalos programja vasárnap véget ért. József Ferenc kir. herceg hétfőn délután 2 órakor rózsadombi palotájában villásreggelit adott a lengyel delegáció még itt tartózkodó tagjai részére. Este a Magyar-Lengyel Szövetség látta vendégül a lengyel vendégeket a budafoki borpincében. A lengyelek kedden reggel 7 óra 15 perckor utaznak el Budapestről. A nyugati pályaudvaron a hatóságok képviselői ünnepélyesen búcsúztatják őket Hlond bíboros, Lengyelország hercegérseke vasárnap a vendégek egy nagyobb csoportjával elhagyta a magyar fővárost. A pályaudvaron búcsúztatására megjelent Lephotrski Szaniszló lengyel követ, Samarjass Lajos, a Magyar Államvasutak elnöke, Zsemberzi István a Katolikus Szövetség képviseletében, valamint gróf Széchenyi Károly és Szvnezsényi Zoltán miniszteri tanácsos, akik a Báthory-ünnepségek rendezőbizottsága nevében búcsúztatták. Hlond bíboros melegszavakkal köszönte meg azt a nagy szeretetet, amelyben a lengyel delegációt és a lengyel vendégeket Budapesten részesítették. Hangsúlyoztahogy nem búcsúzik véglegesen, itt szerzett tapasztalatai megerősítették abban a felfogásában, hogy a két nemzet, képviselőinek gyakran kell találkozniok és reméli, hogy erre a közeljövőben újból mód adódik. Miskolc, szept. 17. A Báthory—Sobieski emlékünnep alkalmából Magyarországon időző lengyel vendégek vasárnap délután Egerből jövet autóbuszon Mezőkövesdre látogattak el. A vendégek, akik közt ott volt Staniszlaw Mrosovski, a lengyel népszövetségi delegáció tagja is elragadtatással szemlélték a Máv vendégházban kiállított matyó népművészeti remekeket, sőt matyó népviseletekbe öltözve, cigányzene mellett félórán át csárdást táncoltak. Lillaredre már nem látogathattak el a vendégek, hanem Mezőkövesdről Budapestre tértek vissza.