Pesti Hírlap, 1933. október (55. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
1933. október 1., vasárnap. PESTI HÍRLAP POZNAMASZAS ES VISSZATARTOVERSENY A VALUTA-VILÁGVÁSÁRON. IRTA: HEGEDŰS LORANT. Édes jó komám, Magyar Mihály, gyere hát velem és csodálkozzunk körül ezen a világvásáron, mert hiszen a mi szegény portékánkat is itt árulják. Mint minden sokadalomnak, ennek a nagy gyülekezetnek is megvannak a maga mulatságos mutatványai. Itt van a szappanyos póznamászás. Azok az urak, akiket nagyhatalmaknak hívnak, most indultak neki, hogy egy magasabb árszínvonalra kapaszkodjanak fel. Részt vesz a versenymászásban az amerikai elnök, az angol kormány és utánuk haladnak a többi kisebb hatalmasságok. Szívből sikert kívánnánk nekik, ha a heves póznán indultak volna el, de ha azt hiszik, hogy a pénz hígítása által magasabbra jutnak, akkor az egyik lábukkal lecsúsznak annyit, amennyit a másikkal felemelkedtek és végeredményben nem a pózna tetejére fognak népük-kel együtt nagyobb magasságba eljutni, hanem úgy járnak, mint a mesebeli Hüvelyk Matyi, aki ugyanannyit mászott fölfelé az erdőben, mint amennyit a fa vele mindig lesüllyedt. Még nagyobb látványosság azonban, édes , jó Magyarom, ez a visszatartó verseny, amely minden falusi sokadalomban is a legnagyobb mulatságot szokta okozni. Mert a csikóverseny meg a telivérek bemutatása után következik a szamárfuttatás, mégpedig úgy, hogy minden gazdát a más szamarára ültetnek fel és az nyeri meg a díjat, akinek szamara a legkésőbb érkezik be. Ennélfogva mindegyik a más szamarán ülve, véresre veri azt a szegény állatot, csakhogy a szomszéd fülese előbb érjen célba, mint az övé, amelyet megint egy másik koma lovagol. Ezt a visszatartó versenyt jelenleg a dollár és font árfolyamával mutatják be. Egymás mellett startolt a két nagyhatalom: Amerika és Anglia. Anglia mindent elkövet, hogy fölemelje a dollárt és lehúzza saját szamarát, a fontot, de Roosevelt sem hagyja magát és üti-veri a fontot, hogy az a dollár előtt érjen be a célhoz. Műnyelven ezt, édes jó Magyarom, a két angolszász valuta kölcsönös lerontási versenyének nevezik. És mi, szegény álmélkodók, mi gazdasági nyomorban, nehéz pénzügyi bajokkal és nagy adósságokkal vergődő vásárosok, mi itt állunk és csak annyit tudunk, hogy a nagyurak minden pillanatban a mi fazekainkat tapostathatják össze szamaraikkal. A verseny napról-napra élesedik és mikor már azt hitte az ember, — mint a londoni világértekezleten — hogy legalább a két főversenyzőnek esze lesz és egymás közt megegyeznek, azért, hogy a többit is megegyezésre kényszerítsék, akkor még jobban kitört a visszafelé versenyzés dühe. Nem azért, hogy a lovas saját paripáját célhoz juttassa, hanem hogy a másikét hozza előbbre és ő maga hátramaradhasson pénzével. Késői krónikások úgy fogják ezt az időszakot jellemezni, hogy teljesen kiveszett a felelősség érzete azokból a nagyhatalmakból, amelyek a világ gazdasági fennmaradásáért felelősek. Míg azelőtt, békeidőben, minden állam azon dolgozott, hogy saját pénzét fenntartva, a világkereskedelem biztonságának s így az egész emberiségnek szolgálatot tegyen, most London és Washington urai a visszatartó verseny bizonytalanságával rombolják le azt a biztonság- érzetet, amely nélkül a kapitalizmus rendszere el nem képzelhető. Tréfás versenynek mondtam én, jó. Magyar, komám, ezt a látványt, de szomorú tréfa ez. Mert a murtnak nagyon megadhatják az árát nemcsak azok, akik rendezik, hanem mi is, akik megint úgy járhatunk, mint a világháborúban, hogy bár a földkerekén semmi közünk nem volt hozzá, az Úristen összes állatai kiszabadulván, minket, az után mászó, szegény, háznélküli csigát tapostak. Addig, amíg a nagyhatalmak nem értik meg azt, egy egészen ideiglenes kereskedelmi haszon eléréséért tönkreteszik a világ értékmérőjét, maga a verseny ténye távolabb viszi a világot azoktól a céloktól, amelyeket képviselni ők volnának hivatva. Ezért, édes komám, Magyar Mihály, szomorúan állunk mi ebben a sokadalomban és néha felnézünk a mennyei égre, elsóhajtván: mikor jön meg, már az uraknak az esze és mikor hagyják abba ezt a mi bőrünkre menő népmulatságot !... A köztisztviselők helyzetük javításáról. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége szombaton tartotta országos elnöki bizottsági ülését, amelyen a gyengélkedő dr. Bajdsy Antal országos elnök helyett Kosinszky Viktor ny. miniszteri tanácsos, társelnök elnökölt. Az elnök melegen üdvözölte hetvenéves születése napja és kitüntetése alkalmából Herczeg Ferencet, majd az általános helyzetről számolt be. Dr. Javornitzky Jenő számvevőségi igazgató, vezértitkár részletesen ismertette a nyugdíjrevízió és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap ügyét. Beszámolt a nemzeti munkahét előkészítő munkálatairól és a KANSz elnökségének a legutóbbi időben kifejtett tevékenységéről. Közölte, hogy illetékes helyen történt kijelentés szerint fizetéscsökkentést nem terveznek és hogy az altiszti ruhailletmény rendezése ügyében tárgyalások folynak, továbbá, hogy a vasúti kedvezmények, az egyszeri kinevezési lehetőség biztosítása, a létszámapasztásnak a kihalási rendszer útján való végrehajtása és az állami üzemi alkalmazottak érdekeinek megvédése ügyében a KANSz felterjesztést tett a kormányhoz. Dr. Neményi Imre, Arató Gyula és dr. Lengyel Zsolt ny. államtitkárok, Jackovics Iván ny. miniszteri tanácsos, Luca János polgári iskolai igazgató, dr. Hindy Zoltán, az OTI igazgatója, dr. Kövessy Ferenc főiskolai tanár (Sopron), Nagy Sándor irodatiszt és Szabó Sándor altiszt a nyugdíj és betegsegélyezés, Mészöly Géza postasegédtiszt, dr. Marczinkó Ferenc gimnáziumi igazgató, Hlavathy Imre gimnáziumi tanár és Vértessy Lajos altiszt a köztisztviselői tandíjkedvezmény ügyét, Kosinszky Viktor ny. miniszteri tanácsos, Frank Lajos főiskolai kreszter (Sopron), és Wallendums János altiszt a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak súlyos helyzetét tárták fel, dr. Glósz Antal OTI számtiszt, Méray János számvizsgáló, Oppé Vilmos tanár, Pázsit Dezső postaellenőr és Takáts István altiszt a megélhetés megkönnyítését célzó intézkedések megtételét szorgalmazták. A napilapok híradása alapján a gyűlés nyugtalansággal állapította meg, hogy egyes gazdaküldöttségek tévesen ítélve meg a helyzetet a már négyszer leszállított köztisztviselői illetmények és nyugdíjak újabb csökkentését kívánták. Ezzel szemben a gyűlés megnyugvással fogadta illetékes helyről jött azt a kijelentést, hogy a fizetéseket és nyugdíjakat tovább csökkenteni már nem lehet. A gyűlés kijelenti, hogy a közszolgálat nyugellátási jogszabályainak törvényhozási után, messze jövőre szóló új megállapítására a mai idők nem alkalmasak s ezért közérdekből is megokolt, hogy a nyugdíjrevizió kérdésének tárgyalása a napirendről egészen levétessék. Különben is a nyugellátások már négyszer, a lakáspénzek pedig kétszer csökkentettek, ennélfogva is a nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzének bármily mértékben való újabb kisebbítése a nyugdíjasok létfenntartását veszélyeztetné. Tudomásul vette a gyűlés, hogy a KANSz elnöksége a nyugdíjrevízió ügyében a kormányhoz felterjesztést intézett és hogy a lakáspénzek tervezett csökkentése tárgyában átiratot intézett a Háztulajdonosok Országos Szövetségéhez, a Városok Országos Kongresszusához, valamint a városok polgármestereihez abból a célból, hogy a háztulajdonosokat és a városok háztartását is súlyosan érintő tervvel szemben ők is ugyancsak megfelelő lépéseket tegyenek. A gyűlés egyben elhatározta, hogy az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap reformját s ennek keretében a köztisztviselői orvosi rendelő intézet felállítását sürgősen szükségesnek tartja, amennyiben pedig a kormány a törvényben nyert felhatalmazás alapján a betegsegélyezési járulék felemelését határozná el, abban az esetben kívánja a háziorvosi és szakorvosi kezelésnek országosan való biztosítását, az Alap tagjai részére az 1930. évi XI. törvénycikk rendelkezéséhez képest a tagok által befizetett nyugdíjjárulékból a külön kórház felállítását, továbbá a temetési segély, valamint általában a kedvezmények mértékének felemelését és kiterjesztését és azt, hogy a kincstár az egyenlő elbánás elvénél fogva megfelelő mértékben járuljon hozzá az Alaphoz s ezt intézményesen biztosítsa. A gyűlés aggodalommal állapította meg egyben a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak súlyos helyzetét és az ország, valamint a köz érdekéből is szükségesnek látja az illetménycsökkentések fokozatos megszüntetését, továbbá a kartelek káros hatásának az ellensúlyozását és a megélhetés megkönnyítésére szolgáló megfelelő intézkedések sürgős 3 Az elérhető legnagyobb nyeremény Jutalom és főbb nyeremények: 130 a 1000 62 & 2000 24 a 3 0 0 0 12 a 4 0 0 0 10* 5000 s * 10.000 5*15.000 2 * 20.000 1á 25 000 2 á 30.000 1 a 4 0.000 1á 50.000 n 100.000 1 á 200.000 iá 300.000 stb. arany pengő, összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84.000 sorsjegy közül 42.000 kisorsoltatik, tehát a sorsjegyek fele nyer! Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: az összes főárusítóknal ! A húzások október 14-én megtételét. Felhatalmazza a gyűlés a KANSz elnökségét, hogy a tárgyalt ügyekben a kellő lépéseket mielőbb tegye meg. A miniszterelnök elitél minden társadalmi ellentétet szító beszédet. Gróf Somssich Antal szombaton megjelent a miniszterelnöknél, hogy tiltakozzék Drózdy Győzőnek a kiskomáromi kerületben tartott beszéde ellen. Gömbös Gyula miniszterelnök közölte, hogy ha valóban elhangzottak Drózdy részéről osztályellenes kijelentések, azokat helyteleníti, mert nem azonosítja magát olyan beszéddel, amelyet bármely társadalmi osztály magára nézve sértőnek érezhet. Egész politikája arra irányul, hogy a nemzet minden rétege és társadalmi osztálya egymással teljes megértésben dolgozzék az ország javára. Nézze meg a Hűvösvölgyi nagy rét és TISZA ISTVÁN KERTVÁROS között folyó lázas útmunkát, mely maga is egy látványosság és vegyen telket a TISZA ISTVÁN KERTVÁROSban, a Magyar Semmeringen. Vízvezeték, villanyvilágítás, strandfürdő. Autóbuszközlekedés ugyan szünetel, de gyönyörű erdei sétával 20 perc a hűvösvölgyi végállomástól. Parcellázási irodák: Dr. Keresztes Béla Dr. Terray Dezső : IV., Kecskeméti u. 13. V., Alkotmány u. 12. Telefon: 833—56. Telefon: 212—55.