Pesti Hírlap, 1937. május (59. évfolyam, 98-120. szám)
1937-05-19 / 111. szám
IO Az etiópiai háború Badoglio Pietro tábornagy, a győztes olasz hadvezér 1936 őszén megírta az olasz-abesszin háború történetét, mely a napokban magyarul is megjelent.* A vezető körök úgy találták, hogy az olaszmagyar barátság kimélyítéséhez, a kölcsönös megértéshez lényegesen hozzá fog járulni, ha Badoglio marsall kitűnő könyvét olaszul nem beszélő közönségünk is olvashatja és fiatalabb katona-nemzedékünk a legújabb háború tapasztalataiból tanulhat. Badoglio művének előszavában szerényen megjegyzi, hogy ő nem történetet akar írni, mert egy háború történetét csak akkor lehet megírni, ha évek múltával, a főszereplők eltávoztak az élők sorából és mikor már az adatokat gondosan kirostálták, úgy, hogy az ítéletet tárgyilagosan ki lehessen mondani, t) csak arra akart szorítkozni, hogy egyszerűen leírja, a háború miként folyt le, miképen szervezte, vezette és nyerte meg a hadjáratot, minő körülmények befolyásolták a hadvezetést. Badoglio tábornagy nem említ részleteket, hanem nagy vonalakban vázolja a hadműveleteket, kiemelve a sok nehézséget, mellyel a modern had-, vezérnek a helyzet folytonos és gyors változásai miatt számolnia kell. A beérkezett hírek gyakran ellentmondóak, az alparancsnokok saját lelkiállapotuk, egyéni felfogásuk szerint bírálják el és jelentik az eseményeket, úgy, hogy a fővezérnek épen a döntő elhatározásoknál saját „ösztönére“ kell hallgatnia. A mindenapi harcokkal, csetepatékkal nem foglalkozik, ellenben tanulságosan vázolja a döntő ütközeteket, az első és második tembien-i, az endertai, a soire-i, az Ascianghi-tó melletti csatákat és Adis-Abeba elfoglalását. A mű értékét emeli, hogy a Duce személyesen írta meg kimerítően előszavát, melyben többek között felemlíti, hogy gyarmati háború még sohasem zajlott le oly különleges körülmények között, mint Olaszországnak ez a hadjárata. Itáliának nem csak európai oktatók által előkészített s részben korszerű fegyverekkel ellátott fanatikus ellenséggel kellett szembeszállnia, de meg kellett ütköznie a politikai és gazdasági arcvonalon a népszövetségbe tömörült államok legtöbbjével is... De nem a fegyveres ellenállás keresztülvitele volt a legnehezebb ebben a hadjáratban, hanem a földrajzi viszonyok leküzdése. Tényleg 400.000 emberre és 100.000 munkásra volt szükség, vagyis az előirányzott erő ötszörösére! Igaz, hogy a hadjárat a „megjósolt“ hat év helyett 7 hónap alatt nyert befejezést. Mint a hadműveletek fénypontját kell Badoglio Dessié—Addis Abeba-i előnyomulását, a „vasakaratú menetelést“ felemlíteni. Tizenhat nap alatt sok száz kilométeres utat tett meg „motorizált csapataival“, hogy aztán május 5-én Abesszínia fővárosát 10.000 olasz és 10 000 benszülött katonával, 11 üteggel, 1 harckocsi századdal és 1725 autóval elfoglalja. Az olaszoknak ez a teljesítménye valóban csodálatra méltó volt, tekintve a terep nehézségeit és az időjárás viszontagságait. Előfordult, hogy a katonák a feneketlen utakon inkább vitték, mint vontatták a gépjárműveket, melyeken nekik kellett volna utazniok. Az események, a harcok leírásai azonban reánk nézve nem olyan fontosak, mint a leszűrt tanulságok, melyeket Badoglio tábornagy műve végén foglal össze. Méltatja az olasz műszaki csapatok páratlan teljesítményeit, dicséri a tüzérség tevékenységét, mely bizonyos esetekben a csaták egyes részletcselekményeit egyedül oldotta meg. Azonban teljesen tárgyilagos módon megjegyzi, hogy az olasz tüzérség igen kedvező viszonyok közt működött, mivel az abesszineknek kevés ágyúja volt és azokat is többnyire helytelenül, lövegenként alkalmazták. A gépkocsik jobban beváltak, mint azt remélni merték volna s jóval nagyobb teljesítményeket értek el velük, mint azt elvárták volna. Igaz, hogy az olaszok jó mechanikusok, kocsivezetőik elsőranguak, autó- és motorgyáraik pedig kiválóak. A repülők teljesen uralkodtak a harctereken. Azonban még szorosabban kell együttműködniök a földi hadsereggel, minden merev szabályt, dogmát félretéve. A harcikocsik (tankok), a szaggatott, járatlan, hegyes terepen sokszor nem váltak be, különösen az esős időszak alatt. Az olasz vezetésnek legnagyobb teljesítménye volt azonban a háború előkészítése és az utánpótlás szolgálatának lebonyolítása. 4000 km tengeri és több száz km szárazföldi után kellett fél millió embernek és az állatok tízezreinek szükségletét — fát és vizet kivéve — utána szállítani. Ezen a téren az olaszok tényleg csúcsteljesítményeket mutattak be-Badoglio műve végén büszkén hirdeti, hogy az afrikai hadjáratban megedzett katonái nem maradnak ma senki mögött. Ezekkel a katonákkal Olaszország bátran foghat bármilyen feladathoz. Viszont meg kell állapítanunk, hogy Badoglio tábornagy némelykor a vakmerőségig merész volt. De háborúban a jó vezérnek kockázatot is kell vállalnia, mert senkire sem áll annyira a régi mondás: „aki mer az nyer“, mint a jó hadvezérre... és Badoglio marsall annak bizonyult Suhay Imre ny. altábornagy • Badoglio Pietro, Otaezország marsalla, Addis Abeba hercege: „Az Etiópiai háboru“, a luce előszavával. — A. Montiadon, Milano. — Gergely K. K.-T. Budapest, 1927. PESTI HÍRLAP 1937. május 19., szerda. Az új nyári menetrend Vasárnap közöltük az új nyári menetrend első részét, a nemzetközi forgalom és a fővonalak fontosabb változásait A szombaton, május 22-én életbelépő új menetrend befejező részét az alábbiakban közöljük: Balatoni forgalom. Budapest—nagykanizsai vonal. Gyorsvonatok. A Budapest déli p. u.-ról 7.30-kor és 20 órakor induló, valamint az oda 9.45-kor érkező trieszti gyorsvonatok menetrendje nem változik, az esti trieszti gyorsvonat azonban 22.20 helyett 22.45-kor érkezik Budapest déli p. u.ra. A Budapestről reggel induló trieszti gyorsvonat után L Lepsénytől Keszthelyig, ellenirányban pedig a Budapestre este érkező trieszti gyorsvonat előtt Keszthelytől Lepsényig az elő- és utóidényben (V. 22—VI. 26. és IX. 9.—XI. 1. között) vasár- és ünnepnapokon, a főidényben (VI. 27—IX. 8. között) pedig naponta elosztó, illetőleg gyűjtő motoros vonatok közlekednek, amelyek révén valamennyi balatoni megállóhely érdekeltsége is bekapcsolódhatik a gyorsvonatok forgalmába. Ugyanilyen elosztó és gyűjtő motoros vonatok közlekednek Lepsény— Keszthely között naponta, de csak a főidényben a Budapestről este induló trieszti gyorsvonat után, illetőleg a Budapestre reggel érkező gyorsvonat előtt. A hétvégi forgalom céljaira a főidényben VI. 26, 28; VTL 3., 10., 17., 24., 31.; VllI. 7., 14., 19., 21., 28. és TX. 4-én Budapest, déli p. u.-ról 12.45 perckor Balatonexpressz imíul és közlekedik Keszthelyig, ahová 15.58-kor érkezik. A Balatonexpresszt Siófok Budapesti déli p. u.-ról jelenleg 6-30-kor induló reggeli nagykanizsai személyvonat 6.23-kor, az esti személyvonat változatlanul 22.50-kor, míg a jelenleg 14.15-kor induló délutáni személyvonat 14.48-kor indul, i utöbbi , a tavalyi gyakorlatnak megfelelően Budapet« Kelenföld és Székesfehérvár között nem » meg, miért is a helyi forgalom céljaira 14.08-kor indul egy szemmélyvonat, amely Székesfehérvárra, a Budapestről 14.48-kor* induló nagykaprai személyvonat előtt evezik be. A Budapest déli p. U.-ról jelenleg 9.10-kor induló székesfehérvári helyi vonat az új menetrendben 8 óra 50 perckor indul és Nagykanizsáig közlekedik, ahová 15-26-kor érkezik. Az ellenirányban közlekedő távolsági személyvonatok közül az éjjeli személyvonat Budapest déli p. u.-ra 6.20-kor, a délutáni 15.50-kor érkezik és menetrendjük lényegében nem változik. A Budapest déli p .u.-ra jelenleg 20.30-kor érkező esti személyvonat Székesfehérvár és Kelenföld között csak Martonvásáron áll A jelenlegi menetrendben Budapest déli puról 7.30-kor induló, illetőleg oda 22.20-kor érkező trieszti gyorsvonatokkal továbbított tapolca— keszthelyi közvetlen kocsik e vonatoknál megszűnnek és ezek helyett Budapest déli puról 7.50-kor történő indulással, illetőleg oda 22.10-kor történő érkezével külön gyorsvonatpár közlekedik, amely Székesfehérvár — Keszthely között sebesvonatként közlekedik. A hétvégi forgalom céljaira VI. 26—28. VII. 3., 10., 17., 24., 31. VIII. 7., 14., 19., 21., 28. és IX. 4-én Budapest Keleti pu-ról 13 órai indulással Pusztaszabolcson át egy, gyorsított személyvonat közlekedik Balatonfüredig, ahová az 16.19-kor érkezik. Az ünnepi forgalom céljaira VT. 27., 29., VII. 4., 11., 18., 25., VTI. 1., 8., 15., 20., 22., 29., IX. 5., 8. és 12-én Budapest — Mussolini-térről Wienbe 7.00 helyett 7.20 órakor, Szegedre 14.25 helyett 14.15 órakor, Bajára 18.00 helyett 17.50 órakor indul autóbusz. A jelenleg csak Kecskemétig közlekedő járat 18.30 óra helyett 19 10 órakor fog indulni és Hódmezővásárhelyig fog közlekedni. (Ez a járat Kiskunfélegyházán felveszi a Budapestről induló 708. számú szegedi sin. autóbusz csatlakozását.) Budapest—Mussolini térről Veszprémbe hétköznapokon 16.10 órakor autóbusz fog indulni, amely onnan 8-50 órakor érkezik vissza. Vámosgyörkről Gyöngyösre a 403. és 407. számú gyorsvonattól. Gyöngyösről Vámosgyörkre a 402. és 403. számú gyorsvonathoz autóbusz fog közlekedni. Miskolc—Edelény között a 402. és 403. 82. gyorsvonatokhoz csatlakozó új autóbuszjáratok fognak közben történő átszállással a Siófok — Balatonszentgyörgy között fekvő valamennyi állomás és megállóhely utas közönsége is igénybe veheti, mert a Balaton expressz után Keszthelyig egy elosztó sinautóbuszvonat is közlekedik. A Balatonexpressz ellenirányban VI. 28., 30., VII. 5., 12., 19., 26., Vili. 2., 9., 16., 21., 23., 30. és IX. 6-án tér vissza Keszthelyről Budapest déli p. u.-ra, ahová Szabadbattyán— Börgönd—Pusztaszabolcson át haladva 8.40-kor érkezik. A vasár- és ünnepnapi forgalom céljaira a főidényben VL 27., 29., VII. 4., 11., 18., 25., VIII. 1., 8., 15., 20., 22., 29. és IX. 5-én Budapest déli p. u.-ról reggel 7.10-kor a rendes trieszti gyorsvonat előtt, egy gyorsvonat Indul és közlekedik Busztaszabölcs— Szabadbattyánon át Balatonboglárig, ahová 10.02-kor érkezik. Ez a gyorsvonat ugyanezeken a napokon 18.25-kor indul vissza Balatonboglárról és ugyancsak Szabadbattyán —Pusztaszabolcson át haladva 21.25-kor érkezik Budapest déli p. u.-ra. Ugyanezeken a napokon és a Balatoni Sporthétre való tekintettel még IX. 8. és 12-én is Kerezthelyről 17.40-kor még egy gyorsvonat indul és ugyancsak Szabadbattyún , Pusztaszabolcson át haladva 22 órakor érkezik Budapest déli p. u.-ra, meg és Nagykanizsáról a jelenlegi 14.15 helyett, 15.51- Székesfehérvár — Kelenföld közötti helyi forgalom igényeit a Nagykanizsáról 14 órakor induló és Budapest, déli p. u -ra 20.52-kor érkező új személyvonat szolgáljakor indul és Budapest déli p. U-ra 21.17-kor érkezik. A A hétvégi forgalom céljaira a Balatonexpresszel azonos közlekedési napokon Budapest déli p. u-ról 13.55 indulással egy személyvonat közlekedik Balatonboglárig, ahová az 17139-kor érktezik. A vasár- és ünnepnapi forgalom céljaira VI. 27.. 29., VII. 4., 11., 18.. 25. VIII. 1., 8., 15.. 20., 22., 29.. IX. 5., 8. és 12 ón Budapest déli p. u.-ról 6 órakor történő indulással pedig egy gyorsított személyvonat közlekedik Balatonszentgyörgyig. A visszautazáshoz VI. 27.. 29.. VII. 4.. 11. 18. 25. Viki 1. 8. 15., 20. 22. 29. IX. 5. és 8 án Balatonboglárról, ugyanezen napokon és rpé£ IX. 12-én is Balatonszentgyörgyről egy egy gyorsított személyvonat indul, amelyek 21.01, illetőleg 6.10-kor érkeznek Budapest déli p.u-ra. Budapest Keleti pu-ról 6.03 indulással egy gyorsított személyvonat közlekedik Pusztaszabolcán át Keszthelyig, amely ugyanezen a napokon, ugyanezen az irányon át 23.34- kor érkezik vissza Budapest Keleti pára. Ki a Vonatpár Balatonfüred és Tapolca között valamennyi állomáson és megállóhelyen megáll. VI.27. 29. VII. 4., 11. 18., 25.. VIII. 1., 8., 15., 20., 22., 29 én IX. 5 én Balatonfüredről 17.50- kor ugyanezeken a napokon és még IX. 8-án 15.10 indulással egy-egy gyorsított személyvonat indul ugyancsak Pusztaszabolcson át Budapest Keleti pára, ahová előbbi 21.27, utóbbi 18.40-kor érkezik. A balatonra egyébként nemcsak Budapestről, hanem a dunántúli nagyobb gócpontokról, mint Pécs—Kaposvár, Szombathely, Győr és Zalaegerszegről is közlekednek közvetlen vonatok. rekedni Debrecenből Miskolcra 600 helyett 7.40. 16.15 helyett pedig 15.00 órakor indul autóbusz. Békéscsabáról Debrecenbe 6.05 órakor, Debrecenből Békéscsabára 14.15 órakor közvetlen autóbuszjárat indul. A Bajáról Szegedre 5.25 helyett 5 00 órakor induló autóbusz Szeged—Rókus pályaudvaron csatlakozik a Békéscsabára induló 1622. sz. vonathoz. Kunszentmiklós—Tassról Soltra 16.35 helyett 15.40 órakor indul a 904. számú gyorsvonathoz csatlakozó autóbusz. Új járatok közlekednek Szekszárd— Bonyhád — Pécsvárad, Nagykanizsa—Keszthely, Barcs—Kaposvár, Kőszeg—Lövő, Szikszó—Halmai —Abaújszántó és Endrőd— Gyoma — Szeghalom között. Az Aszód—Balassagyarmat és Miskolc—Ózd közötti autóbuszjáratok megszűnnek. Személyvonatok: Budapest—Tapolca—Keszthely. „MA VAUT“ autóbuszjáratok. •trU 170 cm széles, színtartó anyag mtr. . . . P 1.49 200 cm széles tartós tüll..............................................P 1.95 150 cm széles mintás gitterszövet ...... P 2.40 Siffon különlegesség...............................................P —*98 Lavall fehérnemű divatanyag..................................P 2.60 Weisz Mariska 22 Tömeges közlekedési baleset a pünkösdi ünnepeken Dr. Palugyay Móric nyugalmazott államtitkár gépkocsi balesete Dr. Palugyay Móric nyugalmazott belügyi államtitkár, volt országgyűlési képviselő, vasárnap délelőtt gépkocsin utazott Sári község határában. Gépkocsija a 28-as kilométerkőnél levő kanyarulatban megfarolt és kétszer megfordult maga körül, majd az árokba fordult. Az államtitkár könnyebben sérült meg, a gépkocsi vezetője, Gurszky József, súlyos belső sérüléseket szenvedett. Egy arra haladó gépkocsi Soroksárra és onnan a csepeli mentőkocsi Budapestre, a Szent István-kórházba vitte a sebesülteket. Egy motorkerékpár hétfőn este a Fehérvári úton elütötte Szász II. Sándor rendőrfőtörzsőrmestert. Zúzott sebeket szenvedett. A mentők a IX. helyőrségi kórházba vitték. Strausz Vilmos cukrász motorkerékpárjával hétfőn délután az Üllői-út és a Ceglédi út keresztezésénél, Vecsés határában nekirohant a vasúti sorompónak. Strausz és a mögötte ülő Fröhlich György magántisztviselő az úttestre zuhant és súlyosan megsérült. A mentők a Szent István-kórházba vitték őket. Strausz Vilmos állapota életveszélyes. Egy motorkerékpár a rákoskeresztúri országúton elütötte Czinege György ötéves gyermekét, azután tovább robogott. Papek János gazdálkodó meg akarta állítani a gázoló motorkerékpárt és eközben egy másik motorkerékpár elütötte. A gyermek koponyaalapi törést és lábsérülést, Pupek pedig lábtörést szenvedett. A mentők mindkettőjüket kórházba vitték. Szabó Ferenc hétéves fiúcska a kispesti vasúti állomáson át akart szaladni a vágányokon. Közben elesett és a lajosmizsei személyvonat mozdonya elütötte. A kerekek levágták a jobblábát. A mentők kórházba akarták vinni, de egy öntözőkocsi a Népliget mellett összeütközött a mentőkocsival. A mentőorvos — aki maga is megsérült — előbb a gyermeket kisérő anya könnyebb fejsérülését kötötte be, azután a gyermeket a Madarász utcai kórházba vitette. Koller Károly műszerész oldalkocsis motorkerékpáron robogott a budafoki országúton Székesfehérvár felé. A Budafoki Sörgyár előtt a motorkerékpár kettévált és felborult. Koller Károly és az oldalkocsiból kizuhant utasa, Fülöp Mária, súlyosan megsérült. A mentők kórházba vitték őket. Anka Béla fékező Monor és Üllő között szolgálat közben kihajolt és lezuhant a tehervonat egyik kocsijából. Koponyatörést és zúzódásokat szenvedett. A mentők a MÁV-kórházba vitték. Több zápor, zivatar hőcsökkenés A pünkösdi ünnepek nyáriasan meleg, jórészt derült és száraz időjárást főleg a hőmérsékletileg szelídebb Dunántúlnak hoztak. Az Alföld szélsőséges melegedésre hajlamos terepén sok zivatar fejlődött ki a déli órákban, egyes helyeken bő esővel és néhol jéggel. Hatalmas csapadákjával kiemelkedett ezek közül a vasárnapi mezőtúri dí, a hétfői kőrösszakáli (56), nagykőrösi és battonyai (24 milliméteres eső)légiháború. Közben a hőmérséklet többfele elérte a 30 fokot, kedden azonban egy árnyalattal mindenütt alatta maradt. A szép időt fentartó nehezebb légtömeg, amely Európa, délkeleti részeit borította, az átmelegedés folytán doming ült, ellenállása új hatásokkal szemben gyengült. Az óceáni levegő egy hulláma elég mélyen benyomult a kontinensre. A kifejlődő északnyugati időhatás vége pár napon belül jelentősebb hőcsökkenés lesz, de, addig — főleg a Tiszántúl — csak kisebb hőváltozás várható. Megnövekedett elsősorban az ország északnyugati felében a záporok és zivatarok valószínűsége, amelyek egyelőre szórványosan, helyi jelleggel, később általánosabban is fellépnek. Hivatalos időjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti május 18 án este. Az időjárás Európa területének egyre nagyobb részén felhőssévált és sok helyen zivataros eső keletkezik. Magyarországról ma délután még nem jelentettek zivatart, de délnyugat felől felhőrendszerek érkeztek, a légáramlás is megélénkült és az esti órákban Budapestről délnyugatra zivatar alakult ki. A hőnmérséklet az ország nagy részében megközelítette a 30 fokot. A süMed°ég a délnyugati szélnek kitett helyeken, kissé csökkent. Budapesten este 9 órakor a hőmérséklet 22 fok Celsius, a tengerszintre átszámított légnyomás 757 milliméter, alig változik. Várható időjárás a következő 24 órára: Délnyugatnyugati szél, több helyen zivatar, a meleg a nyugati rgyekben kissé csökken, kéletén még változatlanul tovább tart. Vízárlás: A Duna Bécs és Gombos közt árad, másutt apad. Bajáig közepes, lejebb magas vízállásul. Mai vízállások: Schärding 262, Passau 363, Aschach 216, Strudelt 453, Stein 137, Bécs 142, Pozsony 314, Komárom 413, Budapest 354, Paks 264, Baja 380, Mohács 410, Gömbös 434, Újvidék 466, Zimony 573,, Drenkova 455, Orsova 495. A Dráva Barcsnál 146, Drávaszabolcsnál 254, Eszéknél 320- A Száva Bródnál 702. A Tisza Tiszaujlaknál árad, másutt apad, Csongráditó alacsony, fejebb közepes vízállósa. Mai vízállóitok: Tiszaujlak —16. Vásárosnamény —24, Tokaj 84, Tiszafüred 114, Szolnok 138, Csongrád 136. Szeged 243. A Szamos Csengernél 8, a Körös KöröttSzakállnál 6, Békésnél 98, Gyoménál 52. A Maros Makónál 95. A Balaton Siófoknál 115. A Velencei tó Agaránál 70.