Pesti Hírlap, 1938. április (60. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-20 / 87. szám

11 ­ BUKARESTI SAKK A KIRÁLY (a sakktáblán): Kiütöm ezt a zöld futárt, fő, hogy a pa­rasztjaim a helyükön vannak. (Gáspár Antal rajza.) — A Magyar Újságírók Egyesülete áp­rilis 22-én, pénteken délután 4 ómkor az egyesület helyiségében elnökválasztó rend­kívüli közgyűlést tart.. — Az Akadémia összes ülése. A Ma­gyar Tudományos Akadémia hétfőn dél­­u­tán öt órakor összes ülést tart, amelyen kiosztják a Berzeviczy Albert, a báró Wla­isics Gyula- és a báró M­odianer Al­­bert-jutalmakat. Ezután Sólymosig fa­ m­­uor rendes tag két közismert népmese eredetéről tart előadást. — Ezredünnep. A volt cs. és kir. jász­­kuli 13-ik huszárezred karcagi bajtársi csoportja május 8-án délelőtt tizenegy órakor Karcagon Tom­eros­­bí­bor lovas­sági tábornok elnöklésével ezredünnen­et rendez, amelyen aé Ind vitéz nagybányai Horthy István volt ezredparancsnok em­lékét is méltatja, öltözet ünneplő ruha az összes kitüntetésekkel. — Iparostanoncok nyaraltatára. Az OTT a nyár folyamán hétezer iparosta­­noncot küld tizennégy napos üdültetésre a Hammimn környékére,­ a visegrádi és má­­riabesnyői üdülőtelepre. Egyikélkük cser­­kész-tanonctáborozással­ kerül különböző üdülőhelyekre. . Tervezik azt is, hogy többezer tanoncot hétvégi ágyn­ípos 1M111 e tetősre küldenek a nyár folyamán. A nyári üdültetés és a vikendezés már májusban megkezdődik.­­ A Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör negyvenéves fennállása alkalmából ápri­lis 24-én és 25-én Nyíregyházán ünnepsé­geket, népipari és iparművészeti kiállí­tást rendez és ünnepi közgyűlést tart. A közgyűlésen az ünnepi beszédet dr. Kál­lait Mi­lós titkos tanácsos mondja. — Lindbergh megvásárolt egy kis szi­getet a bretagnei partoknál. Párizsból je­lentik. A Paris Keir. jelentése szerint Lindbergh ezredes megvásárolta a bretagnei partok köze­lében levő Illiec szigetecskét, ahol véglegesen le akar telepedni.­­ Illető szigete a stratégiai vonalon belül fekszik és ezért a törvény értelmében nem adható el idegennek. Az adásvételi szerződést tehát nem Lindbergh, hanem egyik francia barátjának nevére állították ki. — A svéd király Párizsban. Párizsból jelentik: A svéd király Nizzából jövet Párizsba érkezett. — A belga király Tirolba utazott. Brüsszelből jelen­tik: A király néh­ány napi pihenésre Tirolba utazott. — Bárcziházi Bárczy államtitkár édesanyja meg­halt. Bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi ál­lamtitkár édesanyja a Kassa melletti Kócson 80 esz­tendős korában meghalt. Egy héttel ezelőtt súlyosan megbetegedett az idős úriasszony, akinek betegágyá­nál napok óta ott tartózkodott fia, Bárczy államtitkár. A nagyasszony hosszú­ idő óta, elvonultan élt felvidéki­­ birtokán. Holyetemét Budapestre szállítják és itt he­lyezik a családi sírboltba örök nyugalomra. Az állam­titkárt a politikai és társadalmi élet előkelőségei kö­zül sokan keresték fel részvétnyilatkozatukkal. Hó­­■man Bálint kultuszminiszter is meleghangú részvét­táviratot intézett hozzá. — Saljapin temetése. Párizsból jelentik: Fedor Saljapint, a világhírű énekművészt húsvét hétfőjén temették el. A nagy művészt a Batignolles-temető­­ben helyezték örök nyugalomra. Amikor a temetési menet elhaladt az opera előtt, a színház orosz éne­kesei gyászdalokkal búcsúztatták földijüket. — Angol író halálos balesete. Chester Bailey Fer­­nald ismert nevű angol színpadi írót a doveri kikötő­ben halálos baleset érte. Kiesett a csónakból és a vízbe fúlt. Vele volt fia, aki kétségbeesetten igyeke­zett kimenteni, de hiába. Fernald 69 évvel ezelőtt szü­letett Bostonban. Sok évet töltött Japánban és San Franciskoban a kínai negyedet szerette tanulmányozni. Ez meg is látszik számos művén. Különösen híres The Cat and the Cherub (Macska és angyal) című drá­mája, amely 1897-ben került bemutatóra és sok reprizt ért meg. The Grace ive admire (A kecsesség, amit csodálunk) című komédiáját Heltai Jenő fordításban Igent Nemi címmel a Vígszínház adta 1914-ben. — Meghalt Jókai Mór első kiadója. Pozsonyból jelentik: Stampfel Károly, a híres Stampfel-féle könyvkiadóvállalat legidősebb tagja, 90 éves korában meghalt. Stampfel Károly 1873-ban alapította könyv­kiadóvállalatát és ő volt Jókai Mór műveinek első kiadója.­­ Kiesett a gépkocsiból egy bankár felesége, Henrich Béla győri bankár é­s a felesége Budapesten töltötték a húsvéti ünnepeket és hétfőn este gépkocsijukon elindul­tak Győr felé. Pilik­őrösvár közelében a kocsi ajtaja ki­nyílt és az ajtónak támaszt­odó Henrichné kizuhant az országaira. Férje megállította a kocsit, visszaem­el­te fe­leségét az autóba és­ a budapesti Margit-kórházba vitte. Itt az orvosok megállapították, hogy Henrichné a fején csontig hatoló nyílt sérülést és agyrázkódást szenvedett. — Törköly József meghalt. Rimaszombatból jelentik : T­r. Törk­öly József, a felvidéki Magyar Nemzeti Párt volt országos elnöke, volt nemzetgyűlési képviselő és szenátor, rimaszombati ügyvéd, 01 éves korában­­­imaszombatban meghalt. Az 1­­gyesilt Magyar Párt temethette el kedden délután. A gyászszer­irtáson a felvidéki Magyar Nemzeti Párt és a környékbeli magyarság mintegy háromezer fényt tömege vett részt. A búcsúbeszédet Jaross Andor, a párt országos elnöke, mondta. — Eltűnt Carnegie unokaöccse. New Yorkból je­lentik: Csiniepie Whitfield Andrew, az elhalt Carnegie milliomór­ 28 éves unokaöccse, pénteken magánrepülő­gép­e a Long Islandból felszállott és azóta nyoma veszett. Attól tartanak, hogy a repülőgép a tengerbe zuhant. — Kútba dobta a sógornőjét. Devecseren Kovács Jó­zsef sógo­rnőjét, llrininger Margitot, vízmentes közben a kútba taszította, majd egy hasáb fát dobott a vízből ki­látszó­ f­*.jére. llrininger Margit belefult a kútba. A cseml­­­ '■. Kovácsot, aki tettét bosszúból követte el, letartóz-tt­a és átadta a veszprémi ügynssségett.­ • Postakocsi-rigmus A régi postakocsi újra éled. A Saar-vidéken jár a vén határ. A kocsis múlt századbeli ruhában A vén bakon, fönn, vígan trombitál. Furcsa jármű. Itt lóerőt a ló ad. Csöndben baktat. Az órák lassan telnek. Nem ülhetsz — minthogy nincs — a volán mellett, De annál tovább bent, a volán mellett . . .! (—kas.) — Bessenyey Zénó olasz kitüntetése. III. Viktor Emánuel, Olaszország királya és Etiópia császára, dr. Bessenyey Zénónak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének az olasz korarend nagykeresztjét a nagy­szalaggal adományozta.­­ A bolgár követség köréből. Budapestre érkezett Andres­­f Borisz, a budapesti bolgár követség újonnan kinevezett első titkára. Andreeff Borisz Szófiából ér­kezett, ahol a bolgár külügyminisztérium sajtóigaz­gatóságának volt a titkára. Mostani kinevezésével má­sodszor tölt be állást Budapesten, miután 1932-től 1935-ig szintén titkára volt a bolgár követségnek. Áthelyezések a vidéki rendőrtisztviselői karban. Szombathelyi tudósítónk jelenti: Kovács Nagy Pál rend­­őrfőtanácsost, a szombathelyi rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályának vezetőjét, a belügyminiszter a nagyka­nizsai rendőrkapitányság vezetőjévé nevezte ki; dr. Krasznay Pál rendőrtanácsost, a nagykanizsai kapitány­ság eddigi vezetőjét a szombathelyi rendőrségre helyezte át; dr. Nagy László rendőrsegédfelügyelőt Szombathely­ről Hajdúnánásra helyezték át. —­ Budaházy Kálmán halála. Debrecenből jelentik: s Budaházi és veslóczi Budaházy Kálmán ny. miniszteri tanácsos, a Budaházy-nemzetség legidősebb tagja, vasár­nap 77 éves korában meghalt. Az elhalt a háború előtti Magyarország ismert lótenyésztője volt, s mint a föld­­mivelésügyi minisztérium lótenyésztési osztályának veze­tője nagy érdemeket szerzett a lótenyésztés kifejlesztése körül. 1913-ban ment nyugdíjba és azóta földbirtokát ke­zelte. Az utóbbi időben szülővárosába, Debrecenbe vonult vissza, ahol mint jótékony célokra mindenkor áldozó em­berbarát volt ismeretes. Az elhunytat kiterjedt rokonság: a Budaházy-nemzetség, a Jalsoviczky-, Kenessey-, Lu­­dányi- és a Ray-családok gyászolják, Budaházy István szatmárvárm­egyei földbirtokos fivérét, Jalsoviczky Sán­dor ny. belügyi államtitkár pedig sógorát gyászolja az elhunytban. Temetése szerdán délután lesz. — Közel-keleti ülés a La Fontaine Társaságban. A La Fontaine Társaság közel-keleti (arab, török, bolgár, ro­mán) estét tartott az Akadémia üléstermében. Vikár Béla elnöki megnyitójában a magyarság keleti kapcsola­tainak kulturális jelentőségét méltatta. A műsor során Harsági János arab költeményeket adott elő, saját fordí­tásában, Andersen Felicia székfoglalóul előadta La Fon­taine „A kereskedő és a pasa­“ című meséjét. Az előadó­­m művésznőt az elnök üdvözölte és átadta neki a francia Tudományos Akadémia érmét, a francia nyelv terjeszté­séért. Kunos Ignác török állatmeséket mutatott be, Dino Boiklev pedig a bolgár irodalomról olvasott fel tanul­mányt. — Tömeges h­úsm­érgezés biharmegyei községekben. Debreceni tudósítónk jelenti. Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több biharmegyei községben, Komádiban, Homoródon, Biharugrán és Körösszakálon tömeges hús­­mérgezés történt. Majdnem száz ember betegedett meg azonos tünetek között. A mentők a betegeket a berettyó­újfalui kórházba szállították, ahol közülök Kurucz Meny­hért 50 éves komádi munkás meghalt. Hat gyermeke maradt árván. Zsögön Jenő debreceni vizsgálóbíró ked­den Komádiban helyszíni vizsgálatot tartott. A gyanú szerint a tömeges húsmérgezést egy komádi hentes ál­tal forgalomba hozott hurka okozta. A hurkát a csütör­töki vásárról vitték szét a községekbe. A hentesüzletben talált árut lefoglalták és beküldték a debreceni köz­egészségügyi intézetbe vegyvizsgálat céljából. A kórház­ban ápoltak közül négynek az állapota súlyos. Dr. Gaz­álg József vármegyei tisztiorvos szerint lehetséges, hogy nem húsmérgezés, hanem paratifuszf­er­tűzés okozta a megbetegedéseket.­­ Az olasz követség útlevélosztálya értesíti az Olaszországba utazni szándé­­kozó közönséget, hogy április 28-tól kezd­ve csak olyan útlevelekkel lehet, az olasz királyság területére belépni, amelyeknek érvénye kifejezetten Olaszországra is szól, vagy amelyek Európa összes orszáá­gaira szóló hatállyal val­nak kiállítva. .1 magyar útlevéllel Olaszországba való be­fagy átutazáshoz vízum továbbra sem szükséges. — Kitüntetések és kinevezések a győri egyházmegyében. Dr. Breuer István győri megyéspüspök Heiner Gyula győrszigeti plébánost és Németh János szerkesztőt, az Actio Catholica egyházmegyei igazga­tóját és a Katolikus Gazdasági Akció el­nökét püspöki tanácsosokká, Szabó­­József teológiai tanárt, a nagyszenti­ártara ta­nulmányi felügyelőjét szentszéki bíróvá, dr. Keszei Gábort, a kisebb papnevelő­intézet tanu­lmányi felügyelőjét szent­­széki ügyésszé, Horváth Gyula kapuvári segédlelkészt pedig bősárkányi plébá­nossá nevezte ki. — A Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nő­­egylet hétfőn délután fél 6 órakor tartja a TESz dísztermében (Szabadság-tér 16.) közgyűlését. Megtárgyalják többek között a magyaros viseletre vonatkozó javasla­tot is. — Nemzetközi kutyakiállítás. A föld­­mívelésügyi miniszter engedélyt adott az Országos Vizsla Clubnak, hogy Budapes­ten május 8-án Nemzetközi Kutyakiállí­­tást rendezzen.­­ Az Erdélyi Férfiak Egyesületében pénteken délután fél­­ órakor dr. Berns. Zoltán miniszterelnökségi miniszteri ta­nácsos „A csonkaország életének hatása az elszakított magyarságra­' címmel tart előadást az ülésen. — Általános politikai amnesztia Albániában a ki­rályi nász alkalmából, Tiranából jelentik. Zog király Apponyi Geraldine grófnővel való házasságkötése al­kalmából, április 27-én, az esküvő napján, általános politikai amnesztiát ad. — Az albán légi forgalmi tár­saság Zog királynak Apponyi Geraldine grófnővel kö­tendő házassága alkalmával 60.000 aranyfrankot bo­csátott rendelkezésre nászajándékuk A király ezt az összeget arra fordítja, hogy felépítteti az albán aggok otthonát. — Kozma Miklós a francia-magyar kulturkapcsola­­tokról. Párizsból jelentik : A Figaro keddi számának mel­lékletét Magyarországnak szenteli s ebben kiváló magyar közéleti személyiségek tollából közöl a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó ismertetéseket. Kozma Miklós nyugalmazott belügyminiszter „A francia-magyar kultur­­kapcsolatok a rádió útján“ címmel írt cikket a mellék­letbe. Cikkében rámutat arra, hogy a francia-magyar kulturális kapcsolatok régebbiek és mélyebbek, semmint azt általában hiszik. A rádió, amelynek műsorán tv nem­zeti kultúra jellegzetességei, a hagyományok, szokások, nemzeti érzelmek évről-évre jobban kidomborodnak, súlyt helyez arra, hogy ne csak a magyar kultúrkövetelménye­­ket elégítse ki, hanem a nemzetközi kultúregyüttműködés ügyét is szolgálja. Ezért mindig arra törekedett, hogy a magyar közönségg­el megismertesse a francia irodalmi és zenei alkotásokat és Franciaországgal megkedveltesse a magyar művészeteket is. A cikk végül részletesen is­merteti a rádió elmúlt évi műsorának francia vonatko­zású számait.­­ A Vigília húsvéti száma vezető helyen Trikál Jó­zsef ünnepi elmélkedését közli Krisztus és az Antikrisz­­tusok címmel. A folyóirat megrendelhető a kiadóhiva­talban, Szalézi Művek, Clarisseum, Rákospalota. — A Magyar újságírók kamarai csoportja. Az elő­készítésben lévő sajtóreformmal kapcsolatban mozga­lom indult meg a hivatásos keresztény hírlapírók kö­zött olyan érdekképviselet megteremtésére, amely az illetékes tényezők elé terjesztené az újságírói rend szociális és gazdasági jellegű kívánságait. Az­­előké­szítő bizottság kedden délben értekezletet tartott a Pátria Klub tanácstermében. Az értekezlet vezetője, dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály, a Függetlenség fő­szerkesztője ismertette azokat az elgondolásokat, ame­lyeket a keresztény újságírói társadalom a megalakí­tandó kamarában érvényre juttatni kívánna. A ki­küldött bizottság az újságírói rend gazdasági és szo­ciális helyzetének, valamint a hivatás tekintélyének védelmére vonatkozó javaslatait a legrövidebb időn belül el fogja készíteni és az illetékesek elé juttatja. — A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája a „zsidótörvényének nevezett javaslat Indokolásának meg­jelenése alkalmából nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejti, hogy a „zsidótörvényjavaslat“ azzal a ténnyel, hogy megkülönböztetést tesz zsidó vallású és más vallásu­ magyar polgárok között, megsérti a magyar alkotmány­ban gyökerező jogegyenlőség elvét, amelyet a magyar törvényhozás a legnagyobb magyar államférfiak, Deák, Andrássy, Eötvös kezdeményezésére iktatott törvénybe. Mégis amíg a törvényjavaslatnak csupán tételes rendel­kezései állottak a nyilvánosság előtt, tartózkodtak attól, hogy mint hitfelekezet állást foglaljanak ez ellen a súlyos sérelem ellen. Most azonban, mikor a törvényjavaslat indokolása megjelent — úgymond a nyilatkozat­a— és amikor ez az indokolás már magát az izraelita vallásfe­lekezetet állítja szembe a nemzettel, nem hallgathatnak tovább és fel kell emelniük ez ellen tiltakozó szavukat. — Hirdetjük és valljuk — mondja a nyilatkozat —, hogy hitünkben hű zsidók, érzésünkben his magyarok va­gyunk és maradunk­­ Trianon átka alatt épp úgy szen­vedve, mint polgártársaink valamennyien, a mi törekvé­seinket is csak a nemzet nagy céljai vezetik és amiként a múltban mindenkor, azonképpen most is áldozatképes­­ségünk végső megfeszítésével akarunk és fogunk részt­­venni az újonnan meginduló nemzetmentő munkában, szembeszállva bármely oldalról jövő kísérlettel, amely azt megzavarni próbálná. Rákóczi, Kossuth, Vörösmarty, Pe­tőfi, Jókai és Arany szelleme lebeg nemzeti ideálként lát előttünk is. PESTI HÍRLAP 1938 április 20., szer­­:

Next