Pesti Hírlap, 1939. december (61. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
BUDAPEST, 7939___________________________________LXI. ÉVFOLYAM, 273. (20.003) SZÁM '^SgNTEK, DECEMBER 1 S tm mm m mm ■ B B m m ■ am ms évre 7 .pengő £Tué!' S&Jjg jgL, jgP M IME B VB B a V^1 S évrfan 'pengőf^egyei BflBF BP H ffi ÉPil É UP ■ / tUk AF l^Tet. STS WT ■■ HP I m Ü Hm Üb "íj Wf napon^nytZeakzéaprohu;a pályaudvarokon 71 VV M^B Ml VB Mi detések élén közöljük Szovjet bombavetők sorozatos támadásával megkezdődött a hadjárat Finnország ellen Az orosz csapatok benyomultak finn területre - Sok áldozata van a nyílt városok légi bombázásának - Finn hivatalos jelentés a véres harcokról Havas jelentés Sztálin feltűnő beszédéről a Politbüro előtt és Német TI jelentés Sztálin cáfolatáról — Az angol „Birodalmi Politikai Csoport“ jelentése Magyarországról Gróf Csáky István nyilatkozatának feltűnő visszhangja külföldön A háborús tűzvész átterjedt Finnországra és megkezdődött a kis finn demokrácia élet-halál küzdelme az óriás-szovjettel. Északi rokonaink hónapok óta minden rosszra elkészülve várták a támadást s azóta, hogy a moszkvai tárgyalások zátonyra futottak, majd heves támadások indultak meg a szovjet sajtóban Finnország ellen, az összeütközés elkerülhetetlennek látszott. A svéd Svenska Dagbladett című lap keserűen állapítja meg, hogy egy illúzióval kevesebb van: újra bebizonyosodott, mi az értéke egy nagyhatalom és egy kis állam közötti megnemtámadási szerződésnek. Molotov népbiztos szerdán éjjel elhangzott rádióbeszéde után nem volt kétséges, hogy Oroszország fegyverrel fogja kikényszeríteni azoknak a stratégiailag fontos pontoknak az átadását, amelyekről a moszkvai tárgyalásokon szó volt s amelyeknek átengedését Finnország következetesen megtagadta. A népbiztos rádióbeszédében Finnország „kihívó cselekedeteit“ hangoztatta, s néhány óra múlva megkezdődött a kis ország és a nagy birodalom-kollosszus aránytalan, tragikus küzdelme. Úgy látszik, a szovjet azért igyekszik a film kérdésben ilyen gyorsan tiszta helyzetet teremteni, mert a leningrádi öbölben nemsokára megkezdődik a jégzajlás, ami a hadműveleteket lehetetlenné tenné. A csütörtöki hadműveletek Csütörtöki jelentéseink szerint az orosz támadás két oldalról indult meg: a szovjet csapatok fent északon elfoglalták a Halász-félszigetet és megkísérlik Finnország egyetlen kikötőjének, a Jeges tengeri Petsanonak elfoglalását. Délen a szovjetcsapatok a Ladoga-tó és a finn öböl közti félszigeten kezdték megáz előnyomulást Ezen az arcvonalon a finn és a szovjet haderők harcban állnak egymással. Az oroszok — hír szerint— mintegy húsz kilométernyi mélységre hatoltak be a finn területre és elfoglalták a határmenti parti sávot. A Karéliai félszigetet a „Mannerheim-vonal“ zárja el, amely a Siegfried-vonalhoz hasonlóan, több kilométer mélységben elhelyezett kisebb erődítményekből áll. Ezt a finnek az utóbbi hónapokban nagyon megerősítették. Valószínűnek látszik, hogy a finnek ezen a megerősített vonalon szívós ellenállást fejtenek ki. Az ország igen könnyen védhető. Hegyes, erdős, sok ezer tóval borított ország, valóságos természettől alkotott erődítmény, a védekezésre kitűnően alkalmas terep. Az orosz hadsereg a Mannerheim-vonalat meg is kerülheti és a Ladogatótól északra támadhatna, ez azonban a terepviszonyok miatt nem könnyűvállalkozás lenne. Az orosz támadás hatása külföldön Ki volt az oka a finn-orosz háborúnak? — ezt a kérdést nem feladatunk eldönteni. A művelt és nagykulturájú finn nép sorsa világszerte rendkívül nagy részvétet keltett és az egész civilizált világ mély rokonszenvvel kíséri a kis nemzet erőfeszítéseit. Milyen helyzet áll most elő az európai háborúnak ebből az új fordulatából, azt ebben a pillanatban a legbölcsebb elme sem láthatja. Kérdés az is, vájjon Oroszországnak mi a szándéka? Meg akarja-e hódítani egész Finnországot, amely a békekötések előtt az ő tartománya volt, vagy megelégszik a fontosabb támaszpontok, a finnorosz tárgyalásokon sokszor említett szigetek és a karéliai kerület elfoglalásával. A helyzet mindenesetre tragikus, amiatt a puszta tény miatt, hogy tovább terjedt a háború. Azt sem látjuk tisztán ebben a pillanatban, mülyen lesz a finn-orosz fegyveres összeütközésnek hatása a külföldön. Két semleges országban nyilvánult meg eddig rendkívül nagy rokonszenv a finnek iránt: az Egyesült Államokban és Olaszországban. Az olasz politikai körök nem jó szemmel nézik Oroszország terjeszkedését, az Egyesült Államok kormánya pedig nyílt barátja Finnországnak s a washingtoni kormány ezután is mindent megtesz, hogy Oroszországot megállítsa előnyomulásában s megegyezést hozzon létre a két ország között. Az Egyesült Államok közvetítő ajánlatát — mint Chamberlain csütörtöki beszédéből látjuk — a brit kormány igen melegen fogadta, és Chamberlain szerint a Finnország és a Szovjetunió közti vitás kérdések nem olyan természetűek, hogy megokolnák a háború eszközéhez való folyamodást. Washingtonban az orosz támadás nagy felháborodást keltett. Roosevelt elnök, Hull és Welles államtitkárok most tanulmányozzák a helyzetet s egyes szenátorok a kongresszus legközelebbi ülésén az Oroszországgal való diplomáciai viszony megszakítását fogják indítványozni. Hogyan fogadták az orosz támadás hírét Stockholmban és Oslóban, nem áll-e a két skandináv ország Finnország oldalára, ha a szovjet kormány az amerikai közvetítést visszautasítaná — erről még nincsenek jelentéseink. A csütörtöki jelentéseinkből az látszik biztosnak, hogy Finnország elszántan ellenáll s ez a harc, ha Oroszországnak eltökélt szándéka a háború folytatása, leonidászi harc lesz a sokszorosan nagyobb orosz túlerővel szemben. Erre vall a Finn Távirati Irodának az a jelentése is, amely szerint a finn katonaság mindenütt ellenállt és a szovjet csapatokat szovjet területre szorította vissza. Daladier francia miniszterelnök csütörtökön délelőtt beszédet mondott a háborús helyzetről. Az ülés elejét a kommunisták botránnyal zavarták meg. A feloszlatott pártnak több képviselőtagja bement az ülésre, akiket azonban Herriot elnök rögtön kivezettetett a teremből. A franciák — mint történetükből is tudjuk — sok mindent megbocsátanak, de azt az egyet nem, ha valaki szembeszáll a nemzeti közérzülettel. Azokra, akiket a nemzeti közhangulat hazaárulóknak bélyegez, a francia igazságszolgáltatás izgalmat nem ismerő kíméletlenséggel sújt le. A kommunisták igen könnyen a 71-iki lázadás communardjainak a sorsára juthatnak. Daladier beszéde Daladier nyilatkozata több szempontból érdemel figyelmet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány és a hadsereg vezetőségének felfogása szerint takarékoskodni kell az emberi élettel, ezért Franciaország és Angolország ragaszkodnak az eddigi defenzív jellegű stratégiához. Két országról emlékezett meg rokonszenvvel Daladier, Olaszországról és Spanyolországról. Hangsúlyozta, hogy Olaszországnak a háború elszigetelésére és kiterjedésének megakadályozására irányuló törekvése nagymértékben hozzájárul a Földközi-tenger békéjének megszilárdulásához és Franciaország tiszteletben óhajtja tartani Olaszország érdekeit és méltóságát. Spanyolországnak és Franciaországnak kapcsolatai — mondotta Daladier — a kölcsönös megértés szellemében megjavultak. A Németország és a brit birodalom között kíméletlenül megindult blokádharc az elmúlt két nap folyamán mintha alábbhagyott volna. Lehetséges, hogy a csütörtökön megindult orosz-finn háború olyan új fordulatot ad a világeseményeknek, hogy Németország és Anglia tengeri harca másodrendűvé válik. Reggel hét órakor a szovjetorosz csapatok átlépték a finn határt Berlin, nov. 30. (MTI.) Berlini beavatott finn körökből kapott értesülés szerint a szovjetorosz csapatok ma reggel hét órakor átlépték a finn határt Suojärvi (4) közelében. A finn csapatok azonnal ellenálltak a szovjetorosz támadásnak és különösen a finn erődítményvonal közelében erős harcok folynak. Kivennopa (8) mellett heves tüzérségi harcok folynak. A szovjetorosz csapatok ugyanekkor az Északi Jeges-tenger felől is támadtak és elfoglalták a Halász-szigetet (1). Nem sokkal a szárazföldi támadás után megindult a légi tevékenység is. Kilenc óra húsz perckor Helsinkiben (12) légi riadót rendeltek el és nem sokkal később megjelentek a szovjet bombázó-repülőgépek a finn főváros felett. A repülőgépek elsősorban a repülőteret és az állomásokat bombázták. A szovjet repülők előzőleg gyújtóbombákat dobtak le Viipuri (7) felett. A bombák sok házat felgyújtottak. A város egyes negyedei lángokban állanak. A szovjet repülőbombák felgyújtottak Ensoban egy kórházat is. A finn megerősített erődvonal közelében a harcok teljes hevességgel folynak. Az első finn jelentés Helsinki, nov. 30. A ma délelőtt kiadott finn hivatalos jelentés a következőket közli: Ma délelőtt 9 óra 20 perckor öt szovjet repülőgép bombázta a Helsinki (12) melletti légi támpontokat, anélkül, hogy nagyobb pusztítást okozott volna. A repülőgépek gyújtóbombákkal bombázták a határmenti Kotka (9) és Viipuri (7) városokat. A tűz nem okozott nagyobb károkat Az Enso ipari központot és Ino (10) környékét szintén bombázták. Az ensói kórház lángokban áll. Egy szovjet gépet lelőttek. Reggel óta Karéliában (3) tüzérségi harc folyik. Kisebbjárőrőrök átkeltek a határon, azonban nagyobb támadások még nem történtek. A Ladoga-tó (6) északi részén szovjet felderítő járőrök szintén átlépték a határt Helsinki, nov. 30. (Havas.) Csütörtökön délelőtt 9 óra 20 perckor légiriadót jeleztek. Három repülőgép repült el a főváros fölött. A légelhárító ütegek azonnal működésbe léptek. A szovjet repülőgépek könnyű bombákat dobtak Helsinki (12) repülőterére, anélkül, hogy emberéletben kárt okoztak volna. Kilenc óra ötven perckor tíz repülőgép jelent meg a finn partok fölött. A repülőgépek átrepültek Viipuri (7) fölött és néhány gyújtóbombát dobtak le, amelyek három tűzesetet okoztak. Kronstadt (13) ágyúi bombázták a karéliai földszoros partján levő Terijoki (11) közelében fekvő Wammelsunt (5). A határ közelében levő Kivennopanál (8) tüzérségi párbaj folyik. A szovjet csapatok a keleti határon elfoglalták a Suojarvi (4) közelében levő beszögelést. A Vudskij-völgyben levő ipartelepeknél sok szovjet repülő bombát dobott le