Pesti Hírlap, 1942. június (64. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-16 / 134. szám

4 Hírlap 1312 juntos 15, KeM .iá .**■. IVÁ ■■»Stil Hifit» « Felkérem nb. Vevőimet, hogy a szőrmebundák alakítását, vagy javítását torlódások elkerülése vé­gett nyaralás előtt rendeljék meg. Átszabások is már az új modellek alapján készülnek, a vári munka­díjak mellett. Mölfer György szücsmester IV., Petőfi Sándor­ utca 0. szám. Seréd­i hercegprím­ás­­/ E­úmába utazott Serédi Jusztinián hercegprímás vasárnap reggel 9 órakor az eszter­gomi Bazilikában pappá szentelte a főegyházmegye ez évben végzett teológusait és délután Weisz Ferenc hercegprímási titkár és Esty Miklós pápai kamarás gentil­omo kíséreté­ben Rómába utazott. Glattfelder Gyula Csanádi püspök pápai trónálló XII. Pius pápa móri Glattfelder Gyula csanádi püspököt pápai trón­­állóvá­­nevezte ki. Glattfelder Gyula 1374 március 18-án született Budapesten. A theo­­lógiát a budapesti Tudomány Egye­tem hittudományi fakultásán végezte. Áldozópappá 1898 október 15-én szen­telték. Ő alapította a Szent Imre In­­ternátus Egyesületet, Budán az első Szent Imre Collégiumot, majd ennek mintájára néhány évvel később a Rá­­day-utcában a Pesti Szent Imre Col­légiumot. 1911 márciusában Ferenc József előterjesztésére X. Pius pápa csanádi püspökké nevezte ki. Az 1918-i összeomlás egyházmegyéjét há­rom részre szállította és az idegen megszálló hatalmakkal szemben négy esztendőn keresztül védte a katolikus egyház és magyarság érdekeit. A ro­mán kormányzat 1923-ban kiutasí­totta székhelyéről, Temesvárról. Az­óta Szegeden székel és onnan igaz­gatja a csonka csanádi egyházmegye magyar részét. Fáradhatatlan buzgó­­ságot fejt ki a hitélet emelése érde­kében is, melynek legszebb eredmé­nye a szegedi Fogadalmi templom. Glattfelder püspök 1932-ben a­ magyar Actio Catholica országos ügyvezető elnöke lett. Glattfelder püspök mun­kateljesítményét legjobban mutatja, hogy tízéves ügyvezető elnöki tiszté­ben is továbbra az a tevékeny püs­pök maradt, aki minden munkaterü­leten irányt mutat munkatársainak. Glattfelder Gyula a csanádi püspökök sorában a nyolcvannyolcadik. Fontos határozato­k a kerületi elöljárók értekezletén A kerületi elöljárók Battsay Imre tanácsnok elnöklésével ülést tartottak. Az értekezlet megállapította, hogy a munkabér emelésének következtében a szegénységi bizonyítványok kiadá­sánál az irányadó legmagasabb nap­szám összege napi 6 pengő 50 fillér. Az értekezlet foglalkozott a sebe­sültek látogatóinak vasúti kedvezmé­nyével. Ezzel kapcsolatban felhívják a közönség figyelmét arra, hogy a harc­téren megsebesült, vagy megbetege­dett és az anyaország kórházaiban gyógykezelés alatt álló tisztek és le­génység közvetlen hozzátartozóinak látogatására a kormány 50­­ százalékos vasúti kedvezményt engedélyezett. A kedvezményes látogatási engedélyezést az illetékes kórházparancsnoktól kell kérni. Ha a látogató hiteles hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vagyon­talan szegény, a kórházba való beér­kezés után a kórház gazdasági hiva­tala az oda- és visszautazás vasúti díját megtéríti. Szállodai költség cí­mén 3 pengőt, egynapi étkezési költ­ség fejében személyenként ugyancsak 3 pengőt kaphatnak a hozzátartozók. Az elöljárók értekezlete megálla­pította, hogy tojáskereskedéssel július 1-től csak erre a célra kijelölt keres­kedők foglalkozhatnak. A cukorárusí­­tásra kijelölt kereskedők tojást kijelö­lés nélkül is árusíthatnak. Július 1-től a kiskereskedők szükségletüket csak a­­nagyvásártelepen, a kerületi csarno­kokban és a kijelölt tojáskereskedők­­től szerezhetik be. Magánháztartások szükségletük fedezésére személyen­­ként legfeljebb két kilogramm tojást tárolhatnak. Fürdésnél, úszásnál, a és ellen is tökéletes fülelzáró a fülbe helyezve megaka­dályozza a víz behatolását megóv a fertőzéstől. Kapható patika-­íj QR - ban, drogériában * ■9'■* ~ fTőlerakat, Balogh-drogéria, Margit-körút 1 Az utolsó kir­nsás A miniszter haláláról azonnal érte­sítették bárcziházi Bárczy István mi­niszterelnökségi államtitkárt, aki a megdöbbentő hírre azonnal a gyász­házba sietett és részvétét fejezte ki az özvegynek. A délelőtti órákban a kor­mány Budapesten tartózkodó tagjai közül elsőnek Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter és Hóman Bá­lint vallás- és közoktatásügyi minisz­ter ment részvétet nyilvánítani az el­hunyt miniszter özvegyéhez. Ugyan­csak részvétlátogatáson volt még va­sárnap délelőtt Kállay Miklós minisz­terelnök felesége és Bartha Károly honvédelmi miniszter felesége is. Kállay­ Miklós miniszterelnököt Ma­rosvásárhelyen értesítették a halál­esetről, és a miniszterelnök még dél­után onnan megbízta Bárczy István államtitkárt a temetés rendezésével, valamint azzal­ is, hogy az özvegynek fejezze ki részvétét. A megbízásnak az államtitkár azonnal eleget tett. Az elhunyt miniszter íróasztalán megtalálták utolsó kívánságát, amely­ ■­m Győrffy éslen­gyel Sándor felözellátásügyi miniszter meghalt Szerdán délután temetik a Kerepesi-tesnet a díszsírhelyére Váratlanul nagy gyász érte a ma­gyar közéletet, vasárnap hajnal­ban meghalt Győrffy-Bengyel Sán­dor szolgálaton kívüli vezérezredes, titkos tanácsos, közellátásügyi tár­­canélkü­li miniszter. Vasárnap délelőtt terjedt el a közellátásügyi miniszter tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halá­lának hire a fővárosban. Győrffy- Bengyel Sándor úgyszólván egész élete munkásságát a hazának szen­telte és halála — mely valósággal áldozat a nemzeti munka oltárán — példaadás a nemzet minden tagjá­nak. Éveken át csendben, szinte ti­tokban dolgozott azon, hogy a ma­gyar hadsereget korszerű fegyve­rekkel lássa el. Katonai pályáját közel egy­ évvel ezelőtt a közellá­tási miniszter tisztével cserélte fel és azonnal hozzálátott, hogy a há­borús idők közellátásának biztosí­tását megszervezze. Már miniszter­ségének első napjaiban program­­mot adott és azóta megfeszített munkával dolgozott az ország ér­dekében. Minisztersége idején nem törődve egészségi állapotával, úgy­szólván halála bekövetkezéséig megfeszített erővel dolgozott és a nagyfontosságú munkát mindaddig nem hagyta abba, amig a halál ki nem döntötte az élők sorából. Pénteken délelőtt tíz órakor még kihallgatáson jelent meg Kállay Mik­lós miniszterelnöknél, hogy ismertesse a közellátás időszerű kérdéseit. Már a hosszú ideig tartó megbeszélés köz­ben is sorzavarokkal küszködött. Éppen ezért a kihallgatás befejezése­kor arra kérte a miniszterelnököt, hogy megrongált egészségi állapotára való tekintettel fogadja el a lemondá­sát. A miniszterelnök azonban, hivat­kozva a­ közellátásügyi miniszter ki­próbált munkásságára, más megoldást javasolt. Arra kérte Győrffy-Bengyel Sándort, hogy ne mondjon le tisztéről, hanem menjen szabadságra és pi­henje ki fáradalmait. Győrffy-Bengyel Sándor ezután meg akarta látogatni Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminisztert. Be akar­ta­ jelenteni a pénzügyminiszternek, hogy megrongált egészségi állapota miatt betegszabadságra megy. A be­jelentésre azonban már nem került sor, mert a pénzügyminisztérium ka­pujában heves szívrohamot kapott, úgyhogy azonnal a háziorvosáért kel­lett küldeni. Győrffy-Bengyel Sándor véredény­­elmeszesedésben és szívbajban szen­vedett. Amikor még a honvédelmi minisztériumban dolgozott, az állandó megfeszített munka következtében idegkimerültség előtt állott és ilyen egészségi állapotban vette át a közel­látási miniszter munkakörét. Az újabb fokozott munka még csak súlyosbí­totta betegségét. Már a keddi minisz­tertanácson is rosszul érezte magát és a minisztertanács befejezése előtt el­távozott. Szombaton hajnali három óra táj­ban érte a második szívroham, de or­vosai közbelépésére állapota ismét könnyebb­edett. Felesége kérésére szombaton délelőtt nem ment be hi­vatalába, de magához kérette közvet­len munkatársait. Délután állapota annyira javult, hogy kiült villája kertjébe és elbeszélgetett feleségével. Estefelé­­halálsejtelmek gyötörték és magához hivatta középső fiát­, aki a Ludovika Akadémia növendéke. Este vacsora közben hirtelen rosszullét fogta el, agyvérzés érte, jobboldali bénulást kapott és eszméletét elvesz­tette. Háziorvosa vérlecsapolással igyekezett rajta segíteni, több orvos közbenjöttével, azonban a miniszter már nem tért többé eszméletre. Esz­méletlenül feküdt hajnali háromne­gyed öt óráig, amikor a halál bekö­vetkezetté­ben azt kérte a honvédvezérkar főnö­kétől, hogy a fronton harcoló legidő­sebb fiát engedje haza a temetésére. Vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezre­des megrendülten értesült erről a kí­vánságról és nyomban intézkedett tel­jesítése iránt. Győrfffy-Bengyel Sándor életpályája Győrffy-Bengyel Sándor 1886 feb­ruár 15-én született. Középiskolai ta­nulmányait Budapesten, a kegyes ta­­nitórendiek főgimnáziumában, a sop­roni honvéd főreáliskolán, majd, a bu­dapesti VI. ker. állami főreáliskolá­ban végezte. Ezután a Honvéd Ludo­vika Akadémiát végezte el jeles ered­ménnyel. 1905-ben hadnaggyá avatták. Elvégezte a honvéd felső tiszti tan­folyamot és a csász. és kir. hadi­iskolát. 1910-ben főhadnaggyá léptet­ték elő. A világháborúban az orosz harctéren, Észak-Magyarországon,­­ Nyugat-Galiciában, az olasz fronton.­­ A Kormányzó Úr őfőméltósága a következő részvéttáviratot küldte özv. Győrffy-Bengyel Sándo­rnénak: „Megdöbbenéssel értesültem Nagy­méltóságod férjének oly hirtelen bekövetkezett elhunytéról. Mint ka­tona, hosszú éveken át önfeláldozó odaadással és kiváló szakértelemmel szolgálta a honvédség korszerű fel­szerelésének fontos ügyét," értékes működésével jelentős érdemeket szerezve a hadsereg ütőképességé­nek emelése körül Mint a magyar királyi kormány tagja pedig önfel­áldozó odaadással követett el min­den tőle telhetőt, hogy az ország közellátása a nehéz viszonyok kö­zött biztosíttassák. Mélyen átérezve a súlyos veszte­séget, Nagyméltóságodnak bensősé­ges részvétemet nyilvánítom. Horthy." A­­miniszterelnök Marosvásárhelyről a következő táviratot küldte Győrffy- Bengyel Sándor özvegyének. Bukovinában­­és a Keleti-Kárpátokban több mint három évig teljesített szol­gálatot. 1917-ben a honvédelmi mi­nisztériumba osztották be. A nemzeti hadseregben a­ honvédfőparancsnok­ságnál, a honvéd vezérkarnál és a hadi akadémián végzett szolgálatot, majd 1928-tól a honvédelmi miniszté­riumban, ahol 1936-tól az anyagi cso­port főnöke volt. Hatáskörébe tarto­zott a hadsereg modern­ felszerelése és hadikészültségbe való helyezése, főleg anyagi, elvi és szervezeti, vala­mint utánpótlási ügyek intézése.) A Kományzó Úr 1940 októberében a titkos tanácsosi méltóságot adomá­­nyozat neki, 1941 február 11-től a honvédelmi miniszter helyettese volt mindaddig, amíg ugyanez év szeptem­ber 15-én a Kormányzó Úr közellátás­­ügyi miniszterré nevezte ki. Gyors in­tézkedésekkel megállapította a kész­letgazdálkodás nélkülözhetetlen kellé­keit. Számbavette a készleteket, gon­doskodott a helyes áruelosztásról és nem egyszer személyesen ellenőrizte az árak megtartását. Kíméletlen har­cot kezdett a zugforgalom és az ár­drágítás ellen. Az elmúlt télen gon­doskodott a szegényebb néposztály ruházkodásáról is. Újabb tervek és intézkedések megvalósítása közben érte utól a halál.­­„Mélyen megrendülve értesültem kedves férjének váratlan elhunyté­ról. A kötelességteljesítés katonájá­nak állami életünk fontos őrhelyén utolsó percig kitartása az egész nemzetnek szóló példaadás. Ez szol­gáljon vigasztalásul Nagyméltósá­godnak nagy bánatában. Kedves ba­rátomnak és hű munkatársamnak emlékét hálás kegyelettel megőr­zöm/ Kállay Miklós.“ Győrffy-Bengyel Sándor a Kormány fiatorj­­a A kormány a közellátásügyi minisz­ter haláláról a következő gyászjelen­tést adta ki: „A m. kir. kormány mély fájdalom­mal, jelenti, hogy a kormánynak nagy­­rabecsült és szeretett tagja, nagyméltó­­ságu­ bobai Győrffy-Bengyel Sándor m. kir. titkos tanácsos, szkv. vezérezredes, m. kir. közellátásügyi tárcanélküli mi­niszter, a Magyar Érdemrendnek hadi­­ékitményes nagykeresztese, a Magyar Érdemrend középkeresztjének a csil­laggal és a Magyar Érdemrend tiszti keresztjének tulajdonosi, V­asaBS é-­ményes XII. osztályú katonai érdemk­­­­reszt kardokkal, a két ízben adományo­zott ezüst katonai érdemérem, a kato­nai érdemkereszt szalagján kardokkal, a bronz katonai érdemérem, a katonai érdemkereszt szalagján kardokkal, a­­kormányzói „dicsérő elismerés“ látható jelét képező magyar koronás katonai ezüstérem és bronzérem hadiszalagon, a­­ sebesülési érem (két középsávval), a há­borús emlékérem karddal és sisakkal, a II. észt tiszti szolgálati jel, a katonai ju­bileumi kereszt és a Magyar Vöröske­reszt Érdemcsillagának tulajdonosa, to­vábbá a Német Sasrend és a Finn Fe­hér Rózsa Rend nagykeresztese és az Olasz Koronarend parancsnoki kereszt­jének a csillaggal tulajdonosa folyó hó 14-én, vasárnap reggel 4 óra 45 perckor életének 57. évében hazája szolgálatá­ban­­ súlyosan megtámadott egészsége dacára — élete utolsó pillanatáig nagy önfeláldozással végzett munkája közben Budapesten hirtelen elhunyt. Megboldogult szeretett minisztertár­sunkat folyó hó 17-én, szerdán délben 5 órakor fogjuk a Kerepesi­ út melletti te­mető halottasházában történő "beszente­­lés után a főváros által felajánlott dísz­sírhelyen örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozatot a megboldogult lelki üdvéért folyó hó 19-én, pénteken délelőtt 10 órakor a Ferencesek belvárosi templomában (IV., Ferenciek­ tere) fog a Mindenhatónak bemutattatok Budapest, 1942. június 14. Áldás és béke emlékére!“ József Kir. herceg részvéte József főherceg tábornagy Győrffy- Bengyel Sándor özvegyének a követ­kező táviratot küldte: „Mélyen megszomorodva értesül­tem férjének gyászos elhunytár­ól, akiben régi harctéri meghitt bajtár­samat tiszteltem. Kérem, fogadja Nagyméltóságod úgy a magam, mint feleségem nevében kifejezett legben­sőbb részvétünket. József főherceg tábornagy.“ A részvét . A közellátási hivatal vezetősége részéről Losonczy István és Rozvá­­czy Lajos államtitkárok fejezték ki részvétüket az elhunyt Györffy-Ben­­gyel Sándor miniszter özvegyének. A minisztérium tisztviselői rész­vétét pedig Ágh János miniszteri ta­nácsos, az elnöki főosztály vezetője fejezte ki. Abaúj-Torna vármegye közigazga­tási bizottsága hétfői ülésén Schell Péter főispán, kegyeletes indítványá­ra­ jegyzőkönyvben örökítette meg Győrffy-Bengyel Sándor emlékét A­ Kormányzó és a koamitány részvéte Ullein-S&evfczky Antal @itudása a magyar-olasz b­arátságtörténeti fejlődésről Rómában Róma, jan. 15. Ullein-Reviczky An­tal sajtófőnök vasárnap Rómába érke­zett. A Termini-pályaudvaron üdvöz­lésére megjelentek Máriássy Zoltán kri­inált magyar követ vezetésével a m­agyar követség tagjai és igen nagy számban a magyar kolónia tagjai. Rocco nagykövet és l Ullein-Reviczky Antal pohárköszüntője Ullein-Reviczky Antal hétfőn dél­ben Rochkra követ, a külügyminisz­térium protokoll osztálya vezetőjé­nek kíséretében látogatást tett Bottás nemzetnevelésügyi miniszternél, aki­vel hosszú és szívélyes megbeszélést folytatott. A déli órákban a magyar sajtófőnök Pavolini népművelésügyi miniszternél tett látogatást, akivel szintén hosszú, és szívélyes eszmecse­réje volt.­­ Hétfőn délben Rocco nagykövet az Ambasciator nagyszállóban ebédet adott Ullein-Reviczky Antal tisztele­tére. Az ebéden, amelyen­­ részt vett Máriássy Zoltán quirináli magyar követ , a követség tagjainak élén, megjelent Ravadio, a fasiszta párt helyettes főtitkára, Mezzasora bel­ügyi sajtófőnök, Rochita követ, Cit­­tadini követ, helyettes protokollfő­nök, Virginio Gayda, a Giornale d’Italia főszerkesztője, Schuster, a Stefani Iroda főszerkesztője, Baroni, a Popolo di Roma főszerkesztője és más olasz és magyar személyiségek. Az ebéd során Rocco nagykövet pohárköszöntőjében a többi között a következőket mondotta: — Olasz ember számára nem lehet kedvesebb feladat, mint a hagyomá­nyos olasz-magyar barátságot magasz­talni. E barátság mindig legerősebb bás­tyája volt közös civilizációnknak. Ma­gyarország iránti baráti érzelmeim őszinteségének kimutatására enged­jék meg, hogy felelevenítsek egy sze­mélyes emléket. 1935-ben a Népszö­vetség tanácsülésén én képviseltem Olaszországot, amikor Magyarország olyan bátor és baráti kiállással ál­lást foglalt a szankciós államok koa­líciója ellen, amely meg akarta foj­tani Olaszországot. Magyarország, amelynek Benito Mussolini nyújtott elsőnek baráti jobbot a keserű meg­aláztatás idején, a közös veszély órái­ban — tekintet nélkül az ellenség szá­mára és hatalmára — most ismét bát­ran kiállott, hogy Olaszország oldalán, Lehessen törhetetlen barátsággal. Rocco nagykövet végül Horthy Mik­lós kormányzó egészségére, a magyar nemzet boldogulására és a magyar vendég személyes jólétére ürítette po­harát. 1 ■ " ■ 1­­ " Ullein-Reviczky Antal az üdvözlés­re a következőkben válaszolt: —Amióta most Olaszországban vagyok, csakis a legőszintébb hálával szólhatok arról a barátságról, megér­tésről és baráti támogatásról, amely­­lyel lépten-nyomon találkoztam. — Az egész magyar nemzet mély nálát érez az olasz nemzet s nagy ve­zére, a Duce iránt, aki minket első­nek segített meg a trianoni wegcson­­kittatás nehéz éveiben !s Most nagy szövetségeseink, Olaszország és­­ Németország oldalán küzdünk és biztosak vagyunk benne, hogy küzdelmünkben el fogjuk érni a kitűzött közös célokat. Ezután poharát az olasz király és császár és a Dues egészségére, az olasz nemzet jövőjére ürítette. Máriássy Zoltán qyirináli magyar követ hétfőn este estebédet adott Ullein-Reviczky Antal sajtófőnök tisz­teletére. K­iesa-Ass­infey Antal előadása Ullein-Reviczky Antal hétfőn este 7 órakor a fasiszta kulturintézet szék­házában előadást tartott „A magyar­­olasz barátság történeti fejlődése" címen. — Annak a mély és meleg rokon­­szenven alapuló barátságnak — mon­dotta —, amely az olasz és a magyar népet valóságos sorsközösségbe fűzi össze, sokévszázados gyökerei vannak mindkét nép lelkében. — Már a pogány magyarság gya­korta járt az északolasz síkságon, hat­hatós segítséget nyújtva hol egyik, hol másik trónvillongásokba keveredett lombard királynak. Ezek a futólagos benyomások a kereszténység felvétele után erősen elmélyültek: már Szent Adalbert, aki sok térítőt küldött Ma­gyarországra, Montecassino és a ró­mai Sant Alessio kolostor növendéke volt s a magyar egyházi szervezet egyik fő megteremtője, Szent Gellért csanádi püspök előkelő velencei csa­lád sarja volt. Maga Szent István ve­tette meg az Olasz-magyar dinaszti­kus kapcsolatok alapját is: közvetlen utóda, Péter, a velencei dózse fia volt. II. Endre neje Beatrice d’Este volt, fia pedig ama velencei Tommasina Marosinát vette el, akinek sarja ké­sőbb III. Endre néven mint utolsó ár­­párházi királyunk került a magyar trónra. E dinasztikus hagyományok terelték a nápolyi Anjouk figyelmét Magyarországra, mikor végre, külön­böző házassági kapcsolatok után, a XIV. század elején a magyar trónra kerültek, uralmuk az olasz-magyar viszonyt még barátságosabbá tette. — Mátyás híres udvara távolról sem­­volt nemzetközi, jellegű, minden megnyilvánulására az olasz szellem­­ ütötte rá bélyegét. Az udvari élet egyik fő ihletője maga Mátyás neje, Beatrix volt s az egész udvar olaszos szint nyert.­­ A XVII. század végén Magyar­­ország felszabaditását Savoyai Jenő herceg valósította meg, aki hadműve­leteiben egy kiváló bolognai hadi­mérnök, Marsigli terveire támaszko­dott. — A XIX. század felelevenítette az olasz-magyar politikai kapcsolatokat is. A szabadságharc idején Monti ez­redes olasz légió élén küzdött a ma­gyar ügyért. Egy évtizeddel később Türr és Tüköry vezetésével viszont magyar hősök küzdöttek az olasz sza­badságért. — E meleg politikai kapcsolatok elmélyítették a kölcsönös irodalmi érdeklődést is; a XIX. század folya­mán valóságos Dar­te-kultusz fejlő­dött ki Magyarországon. Ezt az őszin­te vonzódást az első világháború eseményei sem tudták megzavarni: már 1920-ban megalakult a Corvin Mátyás Társaság. Ebbe, az érdeklő­désbe a politikai rokonszenv is bele­játszott, amennyiben Olaszország már közvetlenül a háború után szá­mos nagyfontosságú baráti gesztust tett Magyarország felé; olasz támo­gatás tette lehetővé a soproni nép­szavazást is. Már 1921-ben Musso­lini elismerte a magyar revíziós kö­vetelések jogosultságát. A magyar­olasz kapcsolatoknak legjelentősebb állomása az 1927 április 5-én kötött olasz-magyar barátsági szerződés, amely a kisantant gyűrűjébe szorí­tott magyarságot egyszerre kiemelte a fojtogató béklyóból; fontos lánc­szem volt az 1935-ben kötött olasz­magyar kulturegyezmény. Ezt követ­ték Horthy Miklós kormányzó és az olasz király és császár kölcsönös lá­togatásai. Emez események után kö­vetkezett el a két bécsi döntőbíró­sági ítélet, amelyekért Magyarország örökre hálás a két hatalmas tengely­államnak. Az előadó szavait így fejezte be: — A latin kultúrától ertélyen áthatott magyar lélek mindenre végtelenül fo­gékony: az olaszságban az ősi Róma méltó utódjait látja s napjainkban egyszerre éli át a művelődésben Kor­vin Mátyás, a harcmezőn pedig az olasz-magyar szabadsághősök nagy-­ szerű hagyományait. E kettős hagyo­mány: a Könyv és a Kard együtt ve­zeti mindkét népét az új európai rend és a méltán megérdemelt szebb jövő felé. Férfiak ! Könyv nélkül kapható illatszer­­tárban a Pulgor gyorss­orotváló víz és a Morrisson borotváló érém. Kozmochemia rt., Bpest.

Next