Pesti Hírnök, 1865. szeptember (6. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-01 / 200. szám
tatnék; a régi és jó nevű Schuller-ház, melynek közvetítése által annyi hasznos iparvállalat jött létre a birodalomban, s melynek terjedelmes összeköttetései oly számos érdeket érintenek, újból közhasznú tevékenységre képesíttetnék , szóval nem volna senki, aki a pest-losonci vasúti vállalat után károkat szenvedne ; holott, ha ezen jobb sorsra érdemes vállalat mostani bajában magára hagyatnék, és az bírói végrehajtás útján kerülne eladásra, számos vállalkozók és hitelezők mellett az állam is, mint egyik nagy hitelezője a vasútnak, tetemes veszteségeket fogna szenvedni. És ezen veszteségek annál sajgóbb sebekethagynának maguk után, minél inkább bizonyos, hogy a jelzett s alázatosan kérelmezett irányban mindannyian elháríthatók voltak. Támaszkodva a legalázatosabban előadottakra, esedezünk csász. királyi apostoli Felséged előtt: méltóztassék vállalatunk jelenlegi állását, alapján az ide csatolt építési jelentésnek (Baubericht) pártatlan szakértők által megvizsgáltatni; méltóztassék egybeállíttatni egy bizottmányt, mely tekintve a segélynek sürgősségét s a késedelem káros voltát, császári királyi apostoli Felségednek vállalatunkat illetőleg javaslatait halasztás nélkül megtehesse. — Kérjük ezt Felségedtől forrón és alázatosan, azon okból, mert a késedelemben nem csak a vállalatban fekvő tetemes tőkének kamatai vesznek el, de mert elromlik s elpusztul a már kész tárgyaknak, a már befektetett értékeknek is egy igen tekintélyes része! Nem csak társulatunk lesz császári királyi apostoli Felségednek felkért gyámolító atyai segélyéért örök hálára kötelezve, de kötelezve lesznek mindazok, kik vállalatunkkal, jó remények biztató befolyása alatt kapcsolatba léptek ; s kötelezve lesz végül maga az ország is, mely ügyünknek legalázatosabban kérelmezett felkarolásában anyagi állapotaink emelkedésének egyik, nem jelentéktelen tényezőjét látandja megmentve és biztosítva. Pesten, 1865. jul. 29-én. Császári kir. apostoli Felségednek leghüvebb s legalázatosabb jobbágyai, stb. A magyar orvosok s természetvirsgálok XI. nagygyűlése. Pozsony, aug. 30. T. szerkesztő ur! Ezennel van szerencsém a szakosztályok tegnapi üléseiről a következő tudósításokat átküldeni, melyekben az ülések főmozzanatai vannak foglalva . Az orvos-sebészi szakosztályban Singer tudor érdekesen értekezik a roncsoló torok-gége-lábról, mely Szegeden a múlt tél hónapjaiban járványilag uralkodott. Ezen tárgyhoz szólottak dr. Schuller Bécsből, kinek észrevételei nagy tetszéssel fogadtattak, továbbá Langer Amerikából, dr. Cajus, Korányi és Dolezsau tudorok. Singer Jr. azonkívül még egy rendkívül érdekes húgykövet is mutatott be, melyet maga távolított el a hólyagból. Purkyn e prágai tanár német nyelven értekezik : 1) Az általa szerkesztett kynesiskopról, melynek segítségével a legkülönfélébb természeti mozgásokat teszi szemlélhetővé. 2) A szív, különösen billentyűinek működéséről. 3) A bőr terjedelmének tüzetes megmérése módjáról. 4) A szintén általa felfedezett koponya-belségi hangról (endocephalischer Schall) , bemutatván a mellett egy általa ezen hang létrehozására szerkesztett készüléket. 5) Még egy gymnastikus készüléket mutatott be. — Az élces és eleven előadás a gyűlés részéről ismételve köztetszéssel fogadtatott. Gruber Jr. Bécsből a dobai és Eustach féle idült és heveny hurutjáról, valamint annak gyógykezeléséről egy ékes köztetszésben részesülő előadást tartott. Nav ra ti Imre, tudor, először is egy gége mintát mutat be, mely kezdőknek gyakorlásra szolgál; továbbá két általa feltalált gégetükrészeti eszközt, u. m. gégeedzőt és gégehabarcfogót, azonkívül két keresetet adott elő. Az egyik egy gyógyult gége- fedőfekély, a második egy sikeres gégehabarckiirtás. A műszereket illetőleg dr. Langer megjegyzéseket tesz. Dr. Kovács pedig az előadott korrajzokra nézve. Lenhossék egyetemi tanár úr egy rendkívül nagy női zápfogat mutat be, melyen különben a fogcsont-állomány van tultengésben. Purky ne tr. ezen igen érdekes esetre megjegyzi, hogy a kérődzőknél a fogzománc tultengése észleltetik gyakrabban. Hirscher tudor, egy borjúszemet mutat be, melynek porchártyáján naevus ül. Dangerti Amerikából értekezik a megóvó sebészet előnyeiről, különösen támaszkodva az utolsó amerikai háborúban tett tapasztalataira. Előadását egy általa szerkesztett nyújtógéppel s az észlelt kóreseteket ábrázoló fényképekkel érdekesíti. Schnitzer Jr. Bécsből a jelenleg divó bőr alá fecskendezések, vagyis a gyógyszerek helybeli alkalmazásának előnyéről értekezik, nem csak enyhítő, de gyógyító hatását is bizonyítván. Dr. Langer felhasználja ezen alkalmat kimutatni, hogy ő már 1859 ben volt az első, ki a chinin bőr alá fecskendezését váltóláznál sikeresen alkalmazta, vázolván egyszersmind a német irodalmat, mely amerikai lapokban tett közleményeit tekintetbe nem vette. K o r b e ly itt. is szólt ezen tárgyhoz. Az államorvostani szakosztályban Kun Tamás előadja indítványozó értekezését az egészségügyi képviselet tárgyában az országgyűlésen. -----------Az általános figyelmet felhívó értekezlet az évkönyvekben kinyomatni és az egészség-ügyi javaslatnak ugyanő e tárgyra vonatkozó pontjával összeköttetésbe hozatván, a tárgyülésben felolvasásra ajánltatni határoztatott. Kaczánder Áron felolvassa : Indítvány a hason-szenvészi gyógyászok öndispensátiója tárgyában című értekezését,-----------A szakosztály az érdekes és méltányos kívánalmakat tartalmazó értekezletet, az évkönyvekbe felvétetni és az indítványt az egyesült orvosi szakosztály ekbe pártolólag felterjeszteni határozta. Spitzer Károly tudor felolvassa értekezletét az allopathia és homöopathia összeegyeztetéséről.------- — E mulatságos értekezlet vidám tudomásul vétetett. Ocsváry Ede értekezik : A magyar nemzet száj pofátlanságának egyik fő okáról.-----------A szerző által felállított tétel be nem bizonyittatván, tudomásul vétetett. Az állat- s növénytani szakosztályban következők értekeztek: 1. A s c h e r s o n tr. : Nehány magyarhoni nő-vényről (német nyelven). — Nevezetesen a Crysanithemum tenuifolium Kit. — Fumaria rostellata Knaf. — a Lignaria vulgaris és striata egy korcsáról, melyet a Linaria Koczianovichiinek nevez el, — végre [ a Cuscuta obtusifolia A. B. K.-ról. Értekezet tulajdonképen azon szivélyes barátoság, melyben a magyar Kitaibel és a berlini Wildennow egymással állottak, indította arra, hogy azon Ki- taibelféle növények után, miket Berlinben Wildenow növénygyűjteményében látott, magának Kitaibelnek gyűjteményét is lássa Pesten. Ezért lerándult Pestre, hol Kubinyi A. méltósága és Frivaldszky ur szívességéből Kitaibel gyűjteménye tüzetesen rendelkezésére bocsáttatott. A. ezen gyűjteményt classicusnak nevezi s nem győzi dicsérni szép megtartását. Egyszersmind óhajtását fejezte ki, vajha minél előbb kutatnák át a magyar füvészek ezen kincset és adnák kellő commentárját. A. azonkívül még egy kirándulást is tett Heves megyébe, hol különösen Kocsanovich gyógyszerész és Janka hadnagy uraktól szivélyes vendégszeretettel fogadtatott. Köszönetül az általa ott talált növények egyik új faját Linaria Kocianovichii-nak keresztelte. 2. Feichtinger Sándor tr. : A természettudományoknak hazánkban felvirágzására újabb indítványok. E tárgy közelebbi megvitatására Xán tus Já- nos elnöklete alatt következő tagokból álló bizott- ;mány jelöltetik ki: Bo 1a János, — Bö ck h Görgy tr., — Feichtinger Sándor tr., — Thevalovszky János, — Schiller Zsigmond,— Török József tr. i 3. Schnell Károly : Néhány méhekkel táplálkozó hazai madárfajról. Névszerint a széncinke-, gyurgyalag-, közönséges fecske-, nyaktekercs, tarka- és zöld harkályról; egyszersmind a gyurgyalag rajzát s tojását mutatja be. 4. Hermann Otto: Jelentés az erdélyi pók- féle állatok megismertetése ügyében. Több nagy műgonddal praeparált pókfajt mutat be, melyek Bö c k h módjától eltérőleg nem papir-, hanem üveglemezre eredítvék. 5. Schiller Zsigmond: Nyitra városa és környékének növényföldrajzi viszonyairól (német nyelven). A kivonatban közölt terjedelmes műnek fordítása az évkönyvbe felvétetni határoztatik. Az ásvány és földtani szakosztályt Mednyánszky Dénes szakvezető megnyitván, Szabó József tanár úr érdekes előadásban, Hegyalja vidékeinek földtani és szőlömívelési viszonnyait fejtegeti az általa készített s a bécsi katonai geogr. intézetben köré nyomott térkép nyomán. Kubinyi Ferenc úr az előbbiekre vonatkozólag a perlitek előjövetelére nézve még azt jegyezi meg, hogy Pataknál s Cieghegyen opál, valamint Erdőbényén quarckrystálok jönek elő, továbbá hogy a Mátrában szintén találtatik még pedig nemes opál. Pettko bányatanácsos Szabó tanár előadásaihoz hozzácsatolta, hogy a Trachytnak két különböző válfaja Selmecen is előfordul, anélkül azonban, hogy a félüveges Trachyt quarc segőceket tartalmazna. Említi továbbá, hogy a malomkőporphyrokban azon taggokon semmi szervi maradványokat nem talált, mint azok a Hegyalján fordulnak elő , figyelmeztet ama feltűnő hasonlatra, mely a két hegyben előforduló csiszpala és raenelit közt található és különösen dicséri a félüveges Trachyt előjöttét oszlopban Sz. Benedek mellett oly nagyságban, mint másutt sehol. Dr. Kornhuber a magyar természetvizsgálók és orvosok XI. nagygyűlésének emlékönyvét terjeszti elő, s röviden érinti a benne foglalt és általa szerkesztet „Adatok Pozsony vármegye természettani földleírásához“ című értekezést, vonatkozva a hozzájuk csatolt és nagyobbrészt a cs. k. földtani intézet fölvéte alapján általa szerkesztett földismei térképre. Ő különösen a diluviai helyi murva elterjedését a kis Kárpátok keleti oldalán Pozsony és Modor között említheti, továbbá cengeri agyag előfordult át Pozsony városa határában és azon körülményt, hogy ezt a Belvederhomok és murva fedi. Fölemlíti továbbá a lajtamésznek egy eddig még ismeretlen lelhelyét a károlyfalvi völgy éjszaki nyílásán. Kornhuber úr előadása annál inkább tetszéssel fogadtatott, minthogy miként Hauer úr említette, a birodalmi intézeti geológokhoz is csatlakozott társként , s az adatok nem csekély száma az részletes részén jutott köztudomásra. Az archaeologiai szakosztály első napon (aug. 29-én) tartott ülésében, miután elnök és titkárok megválasztása által megalakult, legelőször is a tegnapi közgyűlésnek 9-ik pont alatt hozott határozatából kifolyólag, mely szerint az eddigi szakoknak a társadalmi és etimológiával való bővítése iránti indítvány előbb a szakok tüzetes megvitatása alá rendeltetett bocsáttatni, elhatároztatott, a közgyűlés irányában annak kijelentése, miszerint az archaeológiai osztály, mely évről évre nagyobb részvétet gerjesztve ezen szakbeli tudományok iránt, most már igen tekintélyes számú szakférfiakat s kedvelőket tud felmutatni — jövőre semmiféle szaknak alosztályát ne képezze, hanem mint különben és önálló tudományokkal foglalkozó, függetlenül mozogjon azon körben, melyet eddig saját kifejlődésének hátrányára más osztályokkal, mint azoknak valami függeléke volt kénytelen megosztani. Így lévén egyedül remélhető, hogy a régészeti tanulmányok iránti hajlam kivált a fiatalabb nemzedékben minél inkább gyarapodván , a régészet hazánkban is azon feladatok megoldását fogja sikerrel eszközölhetni, melyek a hazánkban elszórt, s eddig nagyrészt ismeretlen ilynemű kincseink megismertetése, s az enyészettől megmentése érdekében reá várakoznak. Ugyancsak a tegnapi közgyűlés 17-dik pontja értelmében a hg Grassalkovich-féle palotában nagy gonddal s szakavatottsággal rendezett régészeti s ezzel rokon —■ valóban: nagyszerű s fölötte érdekes kiállítás megvizsgálására szakértőkből külön bizottmány neveztetett ki, mely is ezen tárgyak régészeti tudományi becséről s jelentőségéről fog a szakülésnek jelentést tenni. A szakosztály tagjai e bizottmányhoz tetszésök szerint csatlakozhatnak, rájuk nézve imigy sokkal érdekesebb s tanulságosabb fogna lenni, ezen tárgyak megismertetése, mint ha azok, bár élő szóval, de mégis nem közvetlen megszemlélés által jutnak mindenkinek tudomására. Meghatároztattak azután az itteni épp tatarozás alatt levő főegyházat. i. Szent Máronról, a nemeskeblű magyar vitézről elnevezett koronázási székesegyház, a ferenciek régi egyháza és más régészeti tárgyak megszemlélésének órái a ma és következő napokban. Ezután jött az egyes, előre bejelentett előadásokra a sor. Első volt Henszlmann Imre értekezése : „Az ujabbkori régészeti fölfedezések viszonyai a magyar történelemhez és a felfedezések közt a székesfehérvári régi basilicának ismertetése. Nem is kell mondani,mikép az előadás minden tekintetben érdekes volt. A szakülés által ezen igen fontos s helylyel-közzel sale attico fűszerezett értekezés a közgyűlésnek az évkönyvekben kinyomatás végett ajánltatni határoztatott, mire azonban Henszlmann kijelenté, miképp ezen munkájával már máskép rendelkezett. Hogyan ? azt nem mondta meg, nem tudjuk tehát meg fog-e és hol ezen irodamunkra nézve igen érdekes mű nyomtatásban jelenni. Következett azután dr. Arányi Lajos előadása, melyben ő a Hunyadyak vajda-hunyadi várát ismertető meg a számos közönség előtt. A marosvásárhelyi tavak kirándulásnak legkedvesebb reminiscentiája ez nem csak Arányira , de mindnyájunkra nézve, kik tavai az erdélyiek vendégszeretetéből oly sok szépet és érdekest láttunk. Arányi oly igen megszerette a történelmileg oly igen érdekes Hunyadot, hogy ő többször oda utazván, saját költségén a várat műszakilag levetette, s a mérnöki fölvétel mérveit egy fából készült mintára alkalmazva, azt minden részleteiben megismerteté a közönséggel. Erről azonban máskor talán többet és bővebben fogunk olvasni. Most csak annyit, miszerint azon indítványnyal fog fellépni a közgyűlés elé, hogy a 10 évvel ezelőtt leégett Hunyad várának felépíttetésére 0 cs. s ap. kir. Felsége legalázatosabban megkeressék, mely fölépítés költségeinek némi födözéséül, egy e végre rendezni szándékolt sorsjáték engedélyezése is fog szorgalmaztatni. Dr. Arányi Lajosnak ezen nagyszerű történelmi emlék ismertetése körül tanúsított buzgalmáért, melynél sem fáradságot, sem költséget nem kimért, a szakülés részéről a legmelegebb köszönet szavaztatott. A gazdasági szakosztály gróf Pálffy Istvánt elnökké, Földesy Gyulát és Földváry Kálmánt jegyzővé választván, legjelesebb gazdáink egyike Czilchert Róbert a pozsonymegyei gazdasági egyesület másodelnöke lépett a szószékre, s röviden vázolván közgazdasági viszonyainkat, legerősebben hangsúlyozó azon körülményt, hogy nem termelünk annyit, amennyit termelnünk lehetne, s e tételét a külföld példájából érdekes statistikai összehasonlításokkal indokoló. Azután átment bajaink forrásaira s azokat a következőkben jelölé meg : 1. a mezőgazdasági értelmiség csekély volta, 2. pénzügyi bajaink (hiteltelenségünk és nagy adónk), 3. kereskedelmi viszonyaink fejletlensége, 4. az aránytalanság állattenyésztésünk és gabonatermelésünk közt. A jeles értekezést alkalmunk lesz egész terjedelmében megismertetni olvasóinkkal. — Itt ezúttal csak annyit jegyzünk meg róla, hogy miután Hideghéthy Antal, Moróc István, alólírott és többen észrevételeket tettek, végzésileg köszönet szavaztatott a derék értekezőnek a nagy fontosságú tárgyak mély ismeretet tanúsító fejtegetéséért, s nem elégedett meg a szakosztály azzal, hogy azt az évkönyvben kinyomatásra a nagygyűlésnek ajánlja, hanem az abban foglalt nagy horderejű eszmék tovább fűzésére, az egész értekezés tárgyának tovább tanulmányozására, s annak folytán egy érdemleges javaslat készítésére az iránt : mi lenne tehát viszonyaink közt törvényhozásilag teendő közgazdasági helyzetünk javítására ? egy küldöttséget nevezett ki az osztály Nagy Gedeon maga elnöklete alatt, melynek tagjaivá választottak : Cichert Róbert, Földváry Kálmán, Hideghéthy Antal, Morócz István, Szathmáry Károly és dr. Szabó Alajos, azon megbízással , hogy feladatukat Pesten tartandó értekezletekben mielőbb megoldani, s munkálatukat az országos m. gazdasági egyesülethez beterjeszteni siessenek ; az pedig megkéretik, hogy annak alapján az ügyet karolja fel, és sikeresítésére a szükséges lépéseket tegye meg. Ezután Hideghéthy Antal úr adta elő abbeli indítványát, hogy a természetvizsgálók jelen nagygyűlése tűzzön ki egy iskolák és földmivelők számára olvasókönyvül szolgálandó oly munkára, mely a mezőgazdaságban előforduló természettani jelenségeket népszerű nyelven magyarázza, száz arany jutalmat. Az értekező által indokolt javaslat és formulázott kérdés helyesnek és szükségesnek, s a célnak megfelelő megfejtése rendkívül hasznosnak és áldásosnak átalánosan elismertetvén, midőn az indítvány egyhangúlag elfogadtatott volna, az indítványozó a maga részéről azonnal letett az elnökség elébe 50 aranyat, a többire ismét 30-at írtak alá és fizettek ki az osztály tagjai, a hiányzóra nézve pedig az elnök gr. Pálffy István felkéretett, hogy azt szintén önkénytes hozzájárulás útján ez ülések alatt egybeszerezni szíveskedjék, mit a m. gróf mégis igért, önmaga is 10 aranynyal járulván a jutalomhoz. Dr. Entz értekezett még ez ülésen a bor savanyszesz tartalmának megismeréséről s ezek egymáshozi arányáról, s ebbeli előadását a hallgatók előtt pozsonyi borokon tett kísérletekkel érdekesíté. A pozsonyi gazdasági egyesület ez alkalomra rendezett kiállításának megtekintésére az osztály kebeléből Nagy Gedeon múga vezetése alatt Czilchert Róbert, Hideghéthy Antal, Morócz István, Földessy Gyula urak küldettek ki oly kéréssel, hogy eljárásuk eredményéről az osztályhoz a nagygyűlés elébe terjesztendő jelentést tegyenek. A küldöttséghez e végre az elnöklő m. gróf által előadóul Szathmári Károly úr kéretett föl. Dr. Szabó Alajos. In : A pest-losonci-besztercebányai vasút és Sz.István kőszénbánya-társulat küldöttsége, mely a föntebb közlött folyamodványt átnyújtó,mint halljuk tegnap aug. 31-kén fogadtatott Ő Felsége által. A küldöttséget gróf Forgách Antal főispán ur ő exdája vezette, kinek ezen vállalat ismeretes balsorsa javítására irányzott kérelmező beszédére . Felsége — mint értesülünk — körülbelül a következő szavakban méltóztatott legkegyelmesebben válaszolni : „Sajnálattal értesültem azon viszonyok felől, melyek a szép reményre jogosított pest-losonci vaspálya ügyét kifejtésében megakasztották. Kormányom e fennakadás okai, a vállalat lehető segélyezése és a föltételek iránt, melyek alatt ez foganatosítható lenne, tárgyalásokat indított meg, melyeknek siettetését s határozatom alá leendő terjesztését uralkodói gondjaim közé számítom.“ VEGYES HÍREK. Pest, sept. 1. 30 Felsége f. évi aug. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával, saját fiának, Rudolf Koronaherceg Urnak, a Neki adatott hesseni nagyhercegi Lajos-rend nagykeresztjének elfogadására s viselésére legkegyelmesebben engedélyt adni méltóztatott. 10 Felsége f. évi aug. 20 ról kelt legfelsőbb határozatával, gróf Bánffy Bélát Krasznamegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Ő Felsége f. évi aug. 26-tól kelt legfelsőbb határozatával, báró Bánhidy Albertet Csanádmegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Gróf Mikó Imre, b. Kemény Ferenc, b. Jósika Lajos s b. Apor Károly urak Bécsből Kolozsvárra visszaérkeztek. *** Az erdélyi főkormányszék Szebenben tegnapelőtt végzé működését. Gr. C re nnevi 11 e főkormányszéki elnök önmaga sept. 5-én fog Kolozsvárra érkezni s a főkormányszék tagjai 6-dikán fogják megérkezésüket jelenteni. (Az országgyűlési helyiségekre) vonatkozó legi. elhatározás már leérkezett. A mai hiv. lapok tudatják „ugyanis: O cs. kir. Apostoli Felsége múlt aug. hó 29 r1 kelt legfelsőbb elhatározásával, királyi főtárnokmester ur ő excellentiájának — főkancellár úr ő excelentiája részéről is pártolt — indítványához képest, a magyar országgyűlés alsóházának tanácskozásaira egy ideiglenes országház építését a Pest város tulajdonához tartozó úgynevezett Sándorkaszárnya féle telken, a b 1 építész tervezete szerint, 150.000 ftnyi összes költségen belül, valamint a magyar nemzeti múzeum dísztermének a főrendek háza számára leendő átalakítását 4396 ftnyi összes költségen belül, legkegyelmesebben jóváhagyni, egyszersmind pedig megengedni méltóztatott, miszerint ezen építkezés és átalakítás céljából, főtárnokmester úr ő nagyméltósága kezéhez a budai várpalota alapjából 50.000 ftnyi előleg utalványoztassék.Egyébiránt ezen építkezések házilag lesznek kezelendők, a műszaki vezetéssel Ybl építész megfelelő díjazás mellett, a felügyelettel pedig az országos építészeti igazgatóság egy tisztviselője s az építkezés igazgató sávai egy kormányzóia kiküldött részen megbízandó. — Az el nem fogadott 3 további terv készítőinek i bizonyot, összegű jutalmak engedélyeztettek,Pest vára