Pesti Műsor, 1945 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1945-07-12 / 2. szám

2 P­M __________ Július 12—If d äaCett ’reg­ények története A tánc régebbi, mint a beszéd, mert az ősember már akkor is rit­mikus mozgással fejezte ki örömét vagy bánatát, amikor még csak ar­­tikulátlan hangokat hallatott. A tánc alapja a ritmus és az élet ma­gából a ritmusból keletkezik. A cse­csemő első lélegzése már ritmus és csak a haldokló utolsó szívdobbaná­sával szűnik meg az élet ritmusa. A népi táncokon, a vallásos és harci táncokon kívül más táncot nem ismert nagyon sokáig az embe­riség. A színpadi tánc először a gö­rög szatírjátékokban tűnt fel, a ba­lett születése pedig ezelőtt 600 évvel volt Olaszországban, 1341-ben. Ter­mészetesen az első időben csak ki­váltságosak élvezhették, ezért el is nevezték sokáig udvari balettnek. Ezekből a főleg udvari ünnepsége­ken előadott balettekből formáló­dott később ki a látványos balett, amelynek megalapítója a franciát Lully, aki 1671-ben mutatta be az első opera-balettjét, amelynek címe: »Szerelem Bacchus ünnepén« volt. A cselekmény nélküli és csak a technikára alapozott balettet Nő­vérré, francia balettmester formálta át és megteremtette a balett-panto­­mimot, a mai balett alapját, ame­lyet azután a régi, híres orosz cári balett folytatott. Fokin és Duncan az unalomig egyforma tüllszoknyák helyett változatos és stilizált kosz­tümöket adott a táncosokra és a kicsavart technikai bravúrokat fel­váltotta jellemtáncokkal, majd ki­emelte a pantomimikus jeleneteket. Ezt a stílust jelzi legjobban az Ope­raház Romeo és Júlia balett-el­ő­adása. Draghileff, ez a zseniális táncrendező pár évvel az első vi­lágháború előtt megalapítja az úgy­nevezett második orosz balettet, amelynek tagjai közül még ma is jól emlékszünk Anna Pavlova, Kar­savina, M­jas­sin és Nizsinszkij ne­veire. A világháború után azonban ez a társulat szétoszlott Draghileff halála miatt és így Mjassin meg­alakította a híres Monte Carloi balettet, amelyet harmadik orosz balettnek is szoktak nevezni. Itt már a fő elemet a groteszk képvi­selte és mindjobban eltávolodott a realitástól. Harangozó Gyula, az Operaház balettmestere is ennek az iskolának képviselője Magyarorszá­gon (Francia saláta), míg a vendég Cieplinski Jan, lengyel balettmester inkább az első és második orosz balett eredményeinek. Szovjet-Orosz­­országban ezalatt Forregger vezetése alatt mindinkább teret hódított az úgynevezett »proletár tánckultúra” egyik sajátos terméke: a géptánc, amely ritmikus kollektív mozgással próbálta érzékeltetni az élő organiz­mus sajátosságait. A másik orosz színpadi tánc­válfaj a népi táncok balettfeldolgozása volt, amelynek egyik őse Stravinszkij Petruskája és a magyarországi balettek közül Hubay Csárdajelenete. A Magyar Állami Operaház min­dig nagy súlyt fektetett a balett­előadásokra. Jelenleg is több, mint húsz balett áll készen és a közeljö­vőben bemutatja végre az elmúlt rendszer alatt kétszer is betiltott Bartók: Csodálatos mandarin-j­át, felújítja Weiner: Csongor és Tün­­dé-jét és a jövő évadra terv­be vette, hogy bemutatja Csajkovszkij: Hattyú-ját, Vasszilenko: Szép József-jét, Prokofjeff, Punin, Min­­kus és Aszejev balettjeit. Szombaton, július 14-én. (XasiD'Lc'^ MAGYAR ÁLLAMI OPERÁMÉI Bérletszünet. Rendes helyárak. AIDA Változás: Rádámesz, miután meg­verte az etiópokat, diadalmenetben vonul be Memfiszbe. A foglyok kö­zött Aida felismeri atyját, Amonaz­­rót. A fáraó a győztes Rádámeszt utódjául jelöli ki és megajándékoz­za leánya kezével. 3. felvonás: Amnerisz Izisz tem­plomában készül az esküvőre. Aida ezalatt atyjával találkozik az éj sö­tétjében, a templom előtt. Amenazro DuridU&fia _______ARCBÚZS * azt követeli Aidától, tudja meg Rá­­dámesztől a győztes egyiptomi se­reg felvonulási tervét. Találkozásuk­kor Rádámesz közli is Aidával a tervet. Amonazro ekkor előlép a bo­zótból, amelyben elrejtőzött, el­mondja, hogy ő az etiópiaiak ki­rálya és hívja Rádámeszt, hogy szökjék meg velük. Amnerisz elfo­gatja a szökni készülőket 4. felvonás: Az egyiptomi király­lány szeretné megmenteni Rádá­­meszt­, de Rádámesz visszautasítja Amnerisz ajánlkozását A papok arra ítélik, hogy elevenen eltemes­sék. Változás: Rádámeszt és Aidát az istentisztelet során befalazzák az Ízisz-templom falába. Vasárnap, július 15-én. Bérletszünet. Felemelt helyárak. Az Operaház csoportszemélyzetének jutalomjátéka. K. 5, V. 9 után. Dalmű 4 felvonásban. Zenéjét szerzette: Verdi. Szövegét írta: Ghislanzoni. Fordított: Zoltán Vilmos. Az előadást vezényli: Failoni Sergio. Rendezte: Rékai András. A király..................... Fodor János Amneris, leánya . . . Palánkay Klára Aida . . ........................Rigó Magda Radames .....................Halmos János Ramfis, főpap . . . . Vermes Jenő Amonasro.................Palló Imre dr. Főpapnő .....................Dósa Mária Hírhozó......................ifj. Toronyi Gyula A táncokat tervezte és betanította: Ciep­linski János. A táncokat előadja: Géczi É., Patócs K., Tatár Gy. és a tánckar. TARTALOM: 1. felvonás Az etiópok betörtek Egyiptomba. A főpap szerint Ízisz istenasszony az egyiptomi hadsereg vezéréül Rádámeszt jelölte ki. A fáraó leánya, Amnerisz szerelmes Rádámeszbe. Rádámesz Amnerisz rabnőjét szereti, Aidát. Változás. Vulkán templomában Rádámeszt beiktatják fővezéri mél­tóságába. 2. felvonás: Amnerisz rabnőjétől kiszedi titkát, Aida elárulja, hogy szereti Rádámeszt­ A DENEVÉR K. 5, V. 9 után. Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerzette: Strauss János. Szö­ve­­gét írták: Hafner és Genée. Fordította: Evva Lajos. Vezényli: Fricsay Ferenc. Rendezte: Oláh Gusztáv. Eisenstein ..................Sárdy János Rosalinda.....................Osváth Júlia Adél............................. Orosz Júlia Ida................................ Bordy Bella Alfréd...........................Nagypál László Falke ..........................Reményi Sándor Frank..........................Maleczky Oszkár Blind ...........................Fekete Pál Frosch..........................Rátkay M. m. v. Orlovszky .............. Angyal Nagy Gy. Melanie........................Olgyay Olga Murray........................ Sugár Dezső Iván............................. Hegedűs Armand A második felvonás díszhangversenyé­ben fellépnek: Bajor Gizi, Pataky Kál­mán, Némethy Ella, Palló Imre dr. Failoni Sergio. Táncok: Brahms: Magyar táncok. Táncolják: Bordy Bella és Harangozó Gyula. Strauss: Mesék a bécsi erdőből. Előadja: Patócs Kató, Brada Rezső, Vashegyi Ernő és a tánckar. Koreográfia: Haran­gozó Gyula. Strauss: Dunakeringő. Táncolják: Ott­­rubay Melinda és Tatár György. „l­isfecstwc" Couture 1^­., Vö­rös­m­a­rty-té­r 3.

Next