Pesti Napló, 1850. november (1. évfolyam, 196-220. szám)
1850-11-21 / 212. szám
mellyben a már megszavazott adatok két hónapra további beszedhetését sürgeti, mig t. i. az új adókivetést a háznak bemutathatja. Senki sem ellenzé a törvényjavaslat elfogadását, azonban Farina képviselő azon záradékot akart csupán hozzátétetni, hogy „a ház joga, aziránt észrevételeit annak idejében megtehetni, épségben maradjon.“ Az új miniszter gr. Cavour különösen ellenzé e záradékot, s elfogadtatását maga és társai részéről bizalmatlansági szavazattal egyértelműnek állitá. Innen a váratlan zivatar, mellynek az elnök Pinelli azáltal vetett véget, hogy a ház szótöbbséggel határozná el a „napirendre leendő áttérést,ami mégis történt. A romai municipium rendkívüli ülésében Montalembert urat romai polgárrá nevezé, s emlékpénzt határozott veretni, melly az utókornak Roma háladatosságát tanusítná. Az olasz lapok azonban nem mondják, mire vonatkoznék e hálaadatosság: Montalembert arra-e, vagy Romának az új gallusok által történt tavak elfoglalására ? — Orvietoban, a pápai birodalom városában, nemrég számos elfogatások történtek , s több egyén megszökött, köztök a két Ravizzo gr. is. — Bolognában nagy az elégületlenség az új pátens-bélyeg miatt; mi magában könnyen megfogható , mert a bélyegdij is adó, s az adózás sehol sem kedves dolog. — Firenczében f. nov. 11-kén nyittattak meg újra nagy ünnepélylyel a helybeli törvényszékek. Török határszélekről. Nov. 7. — A herczegovinai öreg vezir egészen elveszté bátorságát, kész Bunát elhagyni, s Stolacz erősségbe vonulni. — Lenenfeld és Kluky urak, kik Ausztriából származtak oda, s roppant áruraktárral bírnak Buna és Dumanoviczban, igen nagy aggodalomban vannak a kitűzött nyugtalanságok következtében. — A Tuzlában kiütött fölkelésrőli tudósítás a mostari fölkelők reményeit újra föléleszté, s ismét csatasikra készülnek szállani. Épen most álgyüdörgés hallik Buna és Stolacz felöl, okát még nem tudhatni. Nov. 12. Belgrádból tudósitnak, miszerint a bosnyák lázadók a Vranduka mellett vívott csatában tökéletesen megverettek s szétüzettek. Fuzli basa, a fölkelők főnöke, Rojamo Szeloba futott Szerviába. Brod, nov. 11. Miután Omer basa megtudta, miszerint a szávavidéki fölkelés tovább harapózik, m. h. 27. 300 albániaival, négy zászlóalj Iszam-csapattal és 20 álgyuval Vrandukba indult, hogy itt, mint a legveszélyesb ponton, önmaga jelen legyen. Csauszlar-agáját beszölnökül Vrandukba küldé, hogy annak lakosait a megadásra felszólítsa, ezek pedig Csauszlar-agát kísérőivel együtt agyonverték, és ellenállottak. Omer basa egy csapással győzött, egy 500 emberből álló felkelő csapatot szétvert, és m. h. 29-én Vrandukot bevette. Egy Mostarba küldött hadtest Konjicze erősségét bevette, miközben egy másik hadcsapat már Mostar alatt áll. Mindezek daczára Omer basa szükségesnek látta, miszerint Orahovicz a hegységen innen erős tábort üssön, minthogy túl a hegyen minden, a hadiműködésre fontos hely a fölkelők által foglaltatott el, és állása mindenesetre kedvezőtlenebb leendett, mint itt, hol az erősítő csapatokat nyugodtan bevárhatja. Utóbbi napokban mi sem történt, mi ezen állást megváltoztatta volna. Omer basa eközben a Herczegovina vezére, Ali basa által szőtt összeesküvés fonalát kezére kapta, s ezáltal további föllépésére szilárd tért nyert, mit fölhasználni bizonyosan értend. Törökország. Konstantinápoly, nov 6. (C. D. P.) A tárgyalások, mellyek a porta részéről, a cs. kir ausztriai kabinetnél, a magyar háborúnak Kiutajában letartóztatott vezetői iránt megkezdettek, azon férfiú elillanása által, ki a magyar zavargások alatti kitűnő tevékenysége, s azon népszerűségénél fogva, mellyel az alsó néposztályoknál még most is bir, s Magyarország nyugalmára nézve még most is veszélyesnek tartatik (értjük Kossuth Lajos, most véletlenül valószínűleg bevégezték. A holnapi postával közelebbi tudósításokat várunk Brassóból, melylyek bennünket az elillanás körülményeiről, ha valóban megtörtént volna, bővebben világositandnak fel. (l) Eddig minden-0 Mennyi hitelt adhatunk a hír valóságának, kiviláglik mai számunkban közhitt bécsi levelezőnk tudósításából. Ezen felül a Lloydnak kóesetre hitelt érdemlő hir, mellynek eredetét az angol követség környezetének tulajdonítják, s Perában (2) is általában hiszik. Némellyek tudni akarják, miszerint az elillant izgató már Máltából irt volna ide V. grófnak; miután azonban tudtunkra Matából, f. hó 2-dikától fogva gőzös még nem érkezett, kételkedünk ezen hít valóságán. Ausztria kinyilatkoztatá , hogy jóllehet fejedelmének annyiszor tanúsított nagylelkűségével egybefér, ártalmatlanokká tett elleneit ignorálni, s így a menekültek letartóztatásában nem is helyez olly nagy súlyt, szükségesnek tartja azonban, Kossuth személyére nézve kivételt tenni, s ennek következtében a bécsi kabinet, mivel egy illy férfiú szabadonbocsáttatása, veszedelmes utóhangra, s kellemetlen , ha mindjárt alaptalan hírekre s reményekre szolgáltatna alkalmat, e pillanatban még nem tartja tanácsosnak azonnali elbocsáttatását. Az aleppói eseményről, (3) melly a pénteken este ideérkezett első versió szerint, nem kevéssé fontos jellemet ölt magára , előlegesen csak annyit mondhatok, miszerint, ha az ott tartózkodó európaiak pillanatra nagy veszedelemben forgottak is, sőt még a követségi lobogók sem maradtak bántatlanul, a nép dühének tárgyai egyedül a görögök (ráják) valának. E lázongásra egy, már előbb az izlámra tért leánynak a görög vallásra visszatérte szolgáltatott volna alkalmat. A görög egyház s annak hívei védni akarván a leányt a török fanatismus dühe ellen, a mindkét részrőli ingerültség nyílt csatába tört ki, mellynek némellyek szerint 50, mások szerint 500 ember esett áldozatául. A veszély még nagyobbra növekedett volna, nemcsak a görögök, hanem minden Aleppoban tartózkodó nem törökökre nézve is, ha a katonaság erélyesen föl nem lép, s a követségeknél számosan menhelyet nem találtak volna. A postához érkezett tudósítás még a lázongás folyama alatt küldetett el, mellyből még nem láthatni, micsoda rendeléseket tett az ottani hatóság a lázadás tökéletes lecsilapitására. Dicsérettel emlittetik benne az izlámra áttért magyar menekvők föláldozó törekvése, melly által a kormányt , a rend s valódi emberszeretet értelmében, erélyesen segítették. Murad basa (az öreg Bem) ismert rettenthetlenségét s hideg elszántságát itt ismét olly módon bizonyitá be, melly nemcsak általános csodálkozást gerjesztett, hanem egyszersmind azok örök háláját is kivítta számára, kik éltek megtartását egyedül neki köszönhetik. Az ottani franczia követ szinte igy említi föl, Aupick tábornokhoz küldött tudósításában, Bemnek erélyes föllépését. Valamint Bem a franczia követség előtt, úgy Kmety az angol, Stein tábornok pedig az ausztriai követségek előtt úgy tüntettek föl, mint kik a török rendes csapatok élén derekasan viselték magukat. A porta fájdalommal véve e szomorú eseményrőli tudósítást, és szigorú eljárást követend, minden valláskülönbség nélkül, mind azok irányában , kiket büntető karja elérend. A Sumlából ideérkezett menekvők alkalmazását illetőleg már annyira ment a dolog, miszerint 16-an közölök határozott biztosítást kaptak a hadügyminisztertől legközelebbi alkalmaztatásuk iránt. Egy része a hadtesteknél mint oktató fog működni, a többiek pedig a táborkarokhoz fognak beosztatni, s addig is a kormánytól segedelmezést nyerendnek. A többiek a kormány által megígért 5000 piaszter útipénzt még mindeddig meg nem kapták. Batthyány grófnő még mindig itt mulat, s már többször volt audientián a külügyminiszternél, valamint a nagy vezérnél is. El lévén hárítva az akadály, mellyet Kossuth személye, a kiutajai menekültek elbocsátására nézve okozott, szabad leeni nekik, valószínűleg még a zordán évszak bekövetkezte előtt, kis Ázsiát s Törökországot is elhagyni. zönségesen igen jólértesült konstantinápolyi levelezője is hallgat ez eseményről, mellyet, valósága esetében, kétségen kívül tüszint megírt volna. Szerit. (2)Konstantinápoly egyik külvárosa a kereskedés fő helye, hol a követek és consulok nagyobb része lakik. Szerit. (s) Lásd PESTI NAPLÓ 207-ik számában a törökországi rovatot. Szerit. Mi okozta légyen a hajógyárban történt szerencsétlenséget, még eddig sem tudatik. A kapitány még mindig fogva van, s egy, saját kép a hajógyári személyzetből álló bizottmány előtt fog kérdőre vonatni. A szerencsétlenek száma 587-re megy. Nevezetes dolog, hogy ez esemény ugyanazon időben történt Kossuth elillanásával s az aleppoi lázongással. BIRODALMI LAPOKBÓL. Gazzetta Univ. — Cavour gr. (az új keresk. miniszter Piemontban) fel akarván diszítni a journalismust, mellynek tárczáigjutását köszönheti, a sz. Móricz és Lázár rend egy közép s 12 lovag keresztét küldte át a párisi publicistáknak. — A magyar journalistáknak is jutnak keresztek, csakhogy másneműek, mint mellyeket a piemonti miniszter külde a párisiaknak. — Pascottini b. miniszt.-tanácsnok nov. 8-án utazott Milánóból Veronába a végett, hogy az önkéntes kölcsön ügyét kívánt sükerre vezérelje. — Ebből látjuk, hogy a kényszerűést kölcsönrőli hírek ekkorig fölötte időelőttiek voltak. II Corr. Ital. — A prágai egyetem tanulói száma f. hó 10-ig — kivéve a majd 300-ra menő theologusokat, és a különféle nyelveket tanulókat — 1243-ra ment. Vájjon mennyire megy nálunk ? . ... GOZKOGSIK MENETRENDE. 1850. octob. 15-kétől további rendelkezésig. DÉLELŐTT Börzehírek. Bécs, novemb. 19-én. NYÍLT POSTA. G. J. premontrei áldozár urnák Csornán: Hisszük az illető szerkesztő collegünk lovagiasságától, hogy miután a vádat közölte, a védelmet is közlendi, minélfogva ezt oda küldetni kérjük. Ha mégsem közölné, ennek legalább kivonatbani közlését ezennel megígérjük. Szerk. Pestről Szolnokra indul.....................................Bórakor 30 pereskor. Szolnokról Pestre „ 6 „ 45 „ Pestről Váczra és Esztergomba ............................7 „ 15 „ Váczról Esztergomba indul ............................8 „ 22 „ Esztergomból Vácz- és Pestre ..................8 „ _ „ Váczról Pestre indul 9 „ 53 „ DÉLUTÁN Pestről Szolnokra indul................■...................1 órakor — pereskor. Szolnokról Pestre „ 1 „ 15 „ Pestről Vácz-és Esztergomba ............................2 „ — n Váczról Esztergomba indul ..........................3 „ 5 „ Esztergomból Vácz és Pestre ........................1 „ 15 Váczról Pestre indul 3 „ 9 Pénz Ari Pénz Ari Bankrészv.................. 1135 1138 Dunagőzhaj. részvény 498 500 5%-os metall............. 93 931/4 Pesti lánczhid- „ — — 4% . ............. W, 81 , 4% ............701/, 71 Idegen váltok es pénz. 4% „ sorsh. u. f. 88*/, 88% Amsterdam (2 h.) .. — — 3% „ ............. — — Augsburg (szak.) . . . 128 — 2%, „ ............. — — Hamburg (2 h.)----- — 189'/, B. kötelez. 2%% .... — — Lipcse...................... — — 1834-ki sorsj.............. 184'/, 185% London .................. 12.34 12.34 1839-ki „ ......... 114*/, 115 Mailand..................... — — Eszterházy 40 ft. sorsj. — — Marseille.................. 148 V. — Windischgraetz „ — — Paris........................ 148 Vt — Eszterházy 20 ftos .. — — Triest (2 h.)................ — _ Waldstein „ — — Cs. kir. új arany .... 35 % 345* Keglevich sorsi......... — — Cs. kir. régibb .. ... 34 V» 34% Éjsz. vaspálya * 110y8 110 V« Napoleons d’or........... 10.5 10.7 Majland „ „ 69% 70 Souverainsd'or......... 17.30 17.40 Gloggniczi „ „ 119 120 Fríedrichsd’or ........... 10.12 10.14 N. Szombati „ — — Font Sterling ............. 12.25 12.27 Sopronyi * * 48 49 Orosz Imper............... 10.20 10.22 Gmundeni „ 234 236 Dupla Arany............. 41 % 24V, Lloyd részv.................. — — Ezüst........................... 27 27.'/, Dunavizállás nov. 21-én: 9' 1" 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. (63) • 3*—1 FIGYELMEZTETÉS A társaságnak f. é. június hónap 6-kán tartott közgyűlése határozata által kimondott felosztása következtében, annak minden vagyona valósittatván, — a terhek lerovása után fenmaradott, s a t. ez. részvényes urak közt felosztandó öszvegre nézve e jelen és utolsó közgyűlésen a következő felosztási terv állapíttatott meg : a) Azon összeg, melly egy-egy részvényért 50 pfton felül befizettetett, a részvénytulajdonos uraknak minden hiány nélkül egészen vissza fog fizettetni. b) Az ezen visszafizetésen túl felmaradott összeg mindazon részvényes tag urak között — kik legalább 50 pftot befizettek, s igy a f. é. mart. 15-ei közgyűlési határozat által részvényeik megsemmisítve nincsenek — egyformán osztatván fel, egy-egy részvényre most mindjárt 30 pgcft. fizettetik, a részvényjegyek pedig egy levélbeni elismeréssel kicseréltetni fognak. c) Ezen osztályjárandóság fölvételére minden részvénybirtokos ur Wodianer Albert társulati pénztárnok urnál egy esztendő és egy nap alatt magát jelenteni tartozik ; ellenkező esetben úgy fog tekintetni, mint ki ebeli jogát a társulatra átruházta ; minélfogva járandósága a társaság vagyonához fog csatoltatni. d) Esztendő és egy napra , azaz 1851—diki november 17-éig a társulati pénztárnok ur által egy új mérleg fog készíttetni, melly szerint az időközben kapott elismervény előmutatói a még leendő — habár igen-igen csekély — járandóságaikat fölvehetik. Többnyire valamint a részvényes tag-urak, úgy mindenki — kinek e feloszlott társulattal bármi ügye lehetne — figyelmeztetnek , hogy többé közgyűlés tartatni nem fog ; azért a mégis felmerülhető bármi ügyek elintézésére megbízott választmányhoz forduljanak , melly egész a végteendők befejeztéig müködendvén, — felhatalmazásánál fogva mindenekben érvényesen fog intézkedni. Kelt az Első Magyar Tiszagőzhajózási Társaság 1850-dik évi november hónap 16-kán Pesten tartott közgyűléséből. 32 HALLATLANUL OLCSÓN!! Kilián György könyvárus és kiadónál, (váczi-utcza ,Tarkfrieder-házban) s általa minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhető. KAZINCZY FERENCZ Vörösmarty Mihály MINDEN MINKAI. Kiadják barátai BAJZA és SCHEDL. 1. Nemzeti kiadás, a nemzeti könyvtárhoz csatlakozó kis 4 réten egy kötetben, egy aczélmetszetü arczképpel. Előbbi ára 10 fr., most 6 f.p. MINDEN MNIMAI. HAT KÖTETBEN. a Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztő SCHEDEL FERENCZ. Negyedik kiadás. N. 12-rétben. Előbbi ára 7 fr., most 4 f. p. LEVELEI SZENT-GYÖRGYIHEZ, CSOKONAIHOZ ÉS ERŐSEIHEZ. Kiadták BAJZA és SCHEDEL. Nagy 12-szét, velinen, fűzve. Előbbi ára 1 fr. 20 kr. most 40 kr. Czillei és Hunyadiak. Történeti dráma 5 felvonásban. Irta Vörösmarty Mihály. 8-rét, 19 iv, borítékba fűzve. Előbbi ára 1 fr. 40 kr., most 40 kr. TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENCZ. — KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI-UTCZA 449. SZ. magyar az első TISZÁGOZ HAJOZASI TARSASAG ÜGYÉBEN. A P A ínníníi Rmion Ithón íovrnff l/nommílhon hol'n'nznfo óffor InmnnnoH falnovbien n'/