Pesti Napló, 1851. május (2. évfolyam, 344-369. szám)
1851-05-28 / 367. szám
KIADJA BUSCH GUSZTÁV. — EISENFELS Berlinből semmi érdekes Frankfurtból írják , hogy igen lehetséges, miszerint a diéta , tagjai közöl, öt tagot nevezend ki, a szövetség ügyei vezetésére, a szövetségi középponti bizottmány helyébe. Madridból a conservativ lapok aggasztó jelenségeket közölnek. Bár ha a kormány a jelen választások alkalmával győzelmet nyert, a progressisták mégis nagyon félelmesek. Először azért, mert a progressisták, a Portugalbani események lendítése következtében, egy pronunciamento által, a hatalmat kezeikbe keríthetik. Ők számítnak az úgynevezett milicias provinciales-re, (nemzetőrség), melyeket Espartero bukása után Narvaez tábornok föloszlatott volt. Most , Narvaez Párisban lévén , ismét szervezik magukat, s fenyegetik Narvaezt, hogy vissza ne jőjön , mert meggyilkolják. Narvaez Spanyolországból csakugyan fenyegető leveleket kapott. Másodszor azért, mert a moderadok , kik a progressistáknak ellenállhatnának , egymás közt meghasonlott viszonyban állván , mit főleg Bravo Murillo úr (jelenleg miniszterelnök) pénzügyi tervei okoztak, a progressisták kedvező állapotban vannak. Maga a miniszterelnök eszközölte ki, hogy néhány mérsékleti párti, mint például Mon, Pidal, Sartorius ne választassanak be a követkamarába. Ezen körülmények, összetalálkozván a portugáli eseményekkel, nem csoda, ha aggodalmat keltenek az iberi félsziget sorsát annyira szívesen hordozó rendbarátokban. Londonból, a Times után azon hírt vesszük , hogy sem Francziaország, sem Anglia nem hagyott föl Ausztriának a német szövetségbe összes tartományaival leendő bemenetele elleni tiltakozással. Francziaország. (!) Páris, május 22. — Moulin és Moulin urak indítványai fölött, a nemzetgyűlés mai ülésében megkezdődött a tárgyalás. Moulin tíz indítványának czélja : a revistót illető indítványoknak megvizsgálására egy külön bizottmány kinevezése való, mégpedig úgy, hogy a kinevezés választói golyóval, s általános szavazattöbbséggel történjék. Ezen utolsó ponttal végre maga az indítványozó is fölhagyott, s elfogadá, hogy a bizottmány kinevezése az osztályokban végbemehessen. Morin tíz indítványa, a napirendtől eltérőleg, a revistót illető indítványoknak hónaponkénti megnyithatását tárgyalta. Később maga az indítványozó ezen határidőt kevésnek találván, három hónapi időközt kívánt kijelöltetni. — Lavatier Laroche úr (szélsőbal) ellenzi mindkét indítványnak tekintetbe vételét, minthogy a kisebbség jogait sérti, s minthogy veszedelmes forradalmi, alkotmányellenes. „A köztársaságiak — szólott Lavatier Laroche tíz — nem lesznek sem esztelenek, sem gyávák, mi jogainkat használni fogjuk a revisio megakadályozására, s ha a köztársaság megtámadtatik, védelmezni fogjuk.“ (Tetszés a baloldalon). Hanem nekünk elveitek és monarchiáitokról kell egymással vitáznunk. Ti a törvényes monarchia nagyságáról és Versailles dicsőségéről fogtok szólani. (Zajongás a jobboldalon). Mi nektek egy adó alatt elnyomott, vallásos meggyőződéseiben egy elélt király, egy asszony és egy jezsuita által üldözött részről fogunk beszélni. A császárság dicsőségével két millió holttestet állítunk szembe. A júliusi monarchia ügyessége növekedő jóllétével, a társalom alsó rétegeibe is behatott anyagiságot, és a kormánytanácsban is jelenkező megvesztegetést állítjuk szembe. Mi azt hisszük, hogy a vita után, a köztársaság győzelmesen fog ismét előállani. A vitatkozás azonban egyenlő fegyverekkel hogyan történhetik, ha a bizottmány, mint ez a Moulin féle indítvány szerint csalhatlanul megtörténendik, kizárólag a többség tagjaiból választatik ?“ Szónoknak értésére adatott, miszerint a módosított Moulinféle indítvány szerint ezen hiba nem követtetik el. Ezután Laclaudure tíz szélsőbaloldal Morin tíz indítványát támadá meg hevesen. „Ezen indítvány—szóló—veszélyes és fölösleges, veszélyes, mert csak azon fondorkodásoknak szolgál javára, melyek az egész országban, szerveztettek, s nem a legitimisták, nem az orleanisták, s bizonynyal nem a socialisták hanem a köztársaság elnöke érdekében, ki a hatalmat kezében megtartani akarja. A hivatalnokok mindnyájan utasításokat kaptak, s a köztársaság ellen összeesküdtek. Fölösleges az indítvány, minthogy az alkotmány Ill. czikkelye kiszabja azon módot, mely szerint az alkotmány revisiója megtörténhetik. Morin úr erre viszonza, hogy indítványának csupán az a czélja, hogy ha a revisio egyszer elvettetik, másodszor is elő lehessen venni, mikor tán meg fog szavaztatni (Fölindulás a baloldalon). Szónok kijelenti, hogy, nézete szerint, a revisionál nem ez a kérdés : köztársaság vagy monarchia , hanem: lehetséges-e köztársaság, vagy lehetlen-e a köztársaság?“ Erre Girardin Emil úr hevesen szót kér. „Morin tíz indítványa mögött egy álgyúüteg van elrejtve. Ha Morin tíz a 188 és 562 számok közti viszonyt meg nem változtathatja, úgy indítványa haszontalan, mert a 188 szavazat rendetlenül megakadályozandja a revisiót. Csak azon esetben nem lenne haszontalan, ha általa kívülről a nemzetgyűlésre nyomást akarnának gyakorolni, mint 1848. május 15-én, 1849. jún. 13-án. (Heves tiltakozások a jobboldalon). Egy hang: mi nem mentünk soha az utczákra. Girardin gúnyosan megjegyzi: Valóban nem jöttetek ki soha az utczára, mikor kellett, mikor szükséges volt, hogy zászlóitokat védelmezzétek! Mi bennünket illet, tőlünk három forradalom nyereményeit akarjátok elrabolni, s én azt mondom elleneimnek: az utczán meg fognak látni. (Dühös zajongás a jobboldalon. Rendre! Dupin úr Girardin urat rendre szólítja). Girardin úrigy zárja be: a 188 és 562 számok közti viszonyt máskép meg nem változtathatni, mint egy fructidor 18-ával. S ki merné ezt? Godelle úr, az előterjesztő, Girardin tíz megjegyzéseire és vágásaira emlékezetbe hozza az 1848 jun. csatát, és kérdi, ki ment ki akkor, az utczára, hogy a társadalmat és a fenálló kormányt védje ? Szónok a Morin féle indítványt az indítványozótól kijelentett okokból, fentartani kívánja, mert megjegyzi, a baloldal gúnyos nevetése között, a meggyőződések változnak, és a számok is változhatnak !“ Mint előre lehetett látni, mind a Moulin, mind a Morin úr indítványa 79 szótöbbséggel tekintetbe vetetni határoztatott, s egy bizottmány fog holnap az osztályokban kineveztetni. Ám ez az első csatártüzelés a rég felszínen levő kérdésben. Németország. .. — Berlin, máj. 23. A király és miniszterelnök távolléte a pangásnak bizonyos nemét idézte elő a politikai világban, és a Bundestag eddigi működése Frankfurtban koránt sem alkalmas annak élénkítésére, mennyiben csupán a tárgyalások megkezdhetésére szükséges előkészítési ügyek végeztetnek. Közelebb azon hír terjedt el, mintha Rochow távolléte alatt a Bundestagon Poroszországot Ausztria fogná képviselni. Ezen hír teljesen alaptalan, mert Rochow oly körülmények között hagyta el Frankfurtot, melyeknél fogva Poroszország szavazatának kezelésére Rochow visszatértéig szükség nem leend. Drezdában ugyanis megegyeztek az államképviselők arra nézve, hogy a varsói értekezlet végéig semmi szervezésbe vágó, vagy bármi tekintetben fontosabb indítványnyal Frankfurtban előlépni nem fognak, és ezen megállapodás elég bizonyítványa a varsói, solmüczi találkozások fontosságának , hol nemcsak a követendő irány, hanem a főbb teendők is alkalmasint kijelöltetnek. Fontossággal bír azon tudósítás is , miszerint Frankfurtban a bundestagi képviselőknél általános elfogadásra talált azon nézet, hogy a kurhesszeni rendek és kormány közt történt összeütközést megvizsgálandó bizottmánynak kinevezése a jelen pillanatról elhalasztassék. Ezen nézetbeni megállapodás különösen annak kifolyása, hogy többen erősen ragaszkodnak ahoz, miszerint ezen tárgy vizsgálatánál azt is meg kelletvén vitatni, vájjon a kurhesszeni alkotmány nem ellenkezik-e a szövetségi törvényhozás által fölállított elvekkel, és ha az összeférhetlenség tűnnék ki, eltekintve a később netán foganatba veendő módosításoktól, a kurhesszeni kormány alkotmányellenes eljárása lenne szóba hozva a rendek érdekében; amit pedig okvetlenül el kell kerülni, s azért a szövetséggyülés az alkotmányszerüség vizsgálásától tartózkodjék. Nagybritannia. v. — London, máj. 22. — A felsőház tegnapi ülésében három királyi biztos nagyszámú billek szentesítéséről szóló rendeleteket terjesztett elő, melyet követőleg Whatncliffe lord indítványára Grey Károly gyarmatügyminiszter nyilatkoztató, mikop a kormány a javaslatba hozott vizsgáló bizottmánynak Cap földre a háború tartásáig elküldését nem tartja czélszerűnek; e helyett Hogg őrnagy és Owen úr Délafrikába küldettek Smithnek jó tanácsosali segítése végett. Az alsóház, máj. 20-ai ülésében némely közérdek nélküli ügyek tárgyalása után Mahon lord kérdésére Willson nyilvánítja, mikép egy brit tisztnek Adenben történt közelebbi megtámadása nem politikai természetű, és a megtámadó egy közönséges arab rabló merényéért halállal hatolt, és teste az erősség falára rettentő például kifüggesztetett. Molesworth több kérvényt nyújtott be Van Diemenből a gonosztevőknek ezen fiatal gyarmatba szállítása ellen, s egyszersmind ezen átszállítási rendszert éles bírálat alá vette. Greg G. elismeri azon hátrányokat, melyeket ezen rendszer a gyarmatokra nézve eredményez, de még eddig más mód a gonosztevőktőli menekülésre nem találtatott, melyet megfontolás után ama rendszernek helyébe lehetne tenni. A kormány mindössze is annyit tehet, hogy az átszállítandóknak gyarmatok közötti helyesebb felosztásáról és a javító intézetbeni előkészítetésekről gondoskodik. Anstey szót emelt Molesworth mellett azonban alig beszélt fél perczig, és ékesszólásának ereje a hallgatók nagy részét mozgásba hozván, csakhamar észrevetetett, hogy 33 tagnál több nem maradván együtt, az ülést be kelle fejezni. — A Times levelezőjének párisi tudósításából ki LEGÚJABB. — A hadi nézőjáték, mely Olmützben készül, naponkint több több vendéget gyűjt oda. Máj. 26. a miniszterelnök tíz, 27 én Radeczky mutazott el Olmützbe. —A franczia nemzetgyűlésben 23-án zajos tárgyalás következett a két utóbbi nap szenvedélyes üléseire. A Landes-departementi választás szolgáltatott ürügyet Montján, Girardin és Lefranc által Faucher és egyúttal a választási törvény ellen intézett támadásokra. A miniszter szerencsével védelmezi magát. Laroche azon jelentékeny nyilatkozatot adta, hogy az összes kabinet Faucher-val akar állani vagy bukni. A kabinet elleni támadások egyszerű napirendre téréssel mellőztettek, a landesi megtámadott választás érvényessége elismertetett. A belga kamarák üléseiket a miniszteri krízis végéig elnapolták, mikor az elnök a tagokat összehívandja. Dumon-Dumortier másod ízben is visszaadta egy kabinet alakítására vonatkozó megbízatását. Angliában az alsóházban a kormány 22-én győzelmet vívott Foxnak a független elemi tanodák gyámolítására vonatkozó indítványa ellen. Dumconbe egy indítványt jelentett be, melynek elfogadása, mint mondják, a czimbill tárgyalásának isméti elnapolását vonná maga után. — Párisi levelezőnknek 24-én kelt leveléből következő újdonságokat közöljük: Nizzából és Genuából nyugtalanító hírek érkeztek Párisba. — Gemeau tábornok új erősítést kíván Rómába. — Portugalliában csak V. Pedro kikiáltása, s a királyné leköszönése leendne képes a köztársaságot megakadályozni. — Párisban roppant feszültséggel várják a legközelebbi nemzetgyűlési vitákat. -------------------------------Magyar nemzeti múzeum. — Hétfőn: Régiségtár. Kedden és szombaton: Képcsarnok. — Csütörtökön: Természetiek tára. — Nyitva áll reggeli 9 órától délutáni 1 óráig. Dunavizállás május 28-án 1000" 9"' 0 fölött. Tulajdonos: CSÁSZÁR FERENCZ. Felelős szerkesztő : BÁNFFAY SIMON. 30 Jégverés elleni biztosítás. HS 7 A jégverés ellen kölcsönösen biztosító MAGYAR EGYESÜLET alulírt igazgatósága, kötelességének ismeri a t. gazda közönséget saját haszna érdekéből e hasznos hazai intézetre figyelmeztetni. Ez intézet fennállásának nyolcz éve alatt kétségbe vonhatlan jeleit adó jótékonyságának, a midőn nem kevesebb mint 730, s ezek között számos tetemes jégverési károkat térített meg a szabályok értelme szerint, s minda mellett mégis egy 12.000 p.srt haladó tartaléktőkét gazdálkodhatott meg. Lesz-e tehát mezőgazda, ki a letűnt évek sűrű csapásaira élénken visszaemlékezve , örömmel ne siessen termésének biztosítását eszközölni, midőn ez oly közel, és oly intézet által nyújtatik, mely köztiszteletű férfiak kormánya alatt áll? Az intézet az utóbbi nyugtalan évek alatt nemcsak semmi rázkódtatást nem szenvedett, de sőt inkább a szabályai, s igazgatására nézve lett némely czélszerű módosítások által oda törekedett, miszerint jövőben a lehetőségig tágabb hatásköre és még sikeresb eredménye legyen. A határozott biztosítási díjakon, s levélbéren kívül a biztosítók semmit sem tartoznak fizetni, sőt inkább a régibb biztosítók, a szabályok értelmében, díjrészlet-elengedésben részesülnek. Biztosítások elfogadtatnak Pesten az igazgatóság irodájában (nagyhidut ez a Weiszház 678. sz. az 1-ső emeletben) és országszerte az intézetnek minden ügynökségei által. Pesten, 1851. Az egyesület nevében Welsz Bernit Ferencz, igazgató. 86 3—2 KILIÁN GYÖRGY egyetemi könyvárusnál Pesten, a váczi utczában Parkfriederházban megjelent és minden könyvárusnál kapható . Értekezés 4 AZ ANGOL FORRADALOMNAK * története felett. Irta GUIZOT. Erős végszóval ellátva fordította SOMSICH PÁL. Nagy 8-adrét bor. kötv. I ft. p. p. Kegyelmes királyi nTOAflilPAflL A váltóbiróság számára. Legfelsőbb engedelemntel közrebocsátotta JÁSZAY PÁL. Nagy 8-adrét borítékba kötve 30 kr. p. p. 81 3—3 Hallatlanul olcsón!! KILIÁN GYÖRGY könyvárus-és kiadónál, (vácziuteza, Parkfrieder-házban) s általa minden könyvárusnál Magyarhonban megszerezhető: Vörösmarty Mihály MINDEN MUNKÁI. Kiadják barátai Bajza és Schedel. 1. Nemzeti kiadás, a nemzeti könyvtárhoz csatlakozó kis 4-réten egy kötetben, egy aczélmetszetű arczképpel. Előbbi ára 10 frt, most 6 frt p. Kisfaludy Károly MINDEN MUNKÁI. HAT KÖTETBEN, a Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkesztő SCHEDEL FERENCZ. Negyedik kiadás. N. 12-rétben. Előbbi ára 7 ft, most 4 frt p. Kazinczy Ferencz la Hi 'ff H la ® I SZENT-GYÖRGYIHEZ, CSOKONAIHOZ ÉS ERŐSEIHEZ. Kiadták Bajza és Schedel. Nagy 12-rét velnen fűzve. Előbbi ára 1 ft 20 kr. most 40 kr. CZILLEI éz~HUNYADIAK Történeti dráma 5 felvonásban. Irta Vörösmarty Mihály. 8-rét 19iv,borítékba fűzve. Előbbi ára 1 frt 40 kr, most 40 kr. 79 HIRDETÉSEK: 6—2 Ménes-eladás. Csernovits Péter úr Aradmegyében kebelezett mácsi uradalma részéről ezennel közhírré tétetik , miszerint az ottani összesen 102 darabból, részint teli-, részint pedig félvérből álló ménese, melyben több rendbeli fogatok és paripákon kívül, nagyobb számú csikóskanczák, négy eredeti teli, és 15, 2 és 3 éves saját nevelésű csődörök is találtatnak, folyó évi julius 1-je napján, Mácsán árverés utján el fog adatni. Mire nézve a venni szándékozók a kitűzött napra reggeli 9 órára az ottani uradalmi lakba tisztelettel meghivatnak. Kelt Mácsán, Aradmegyében 1851. május 19-dikén, és uradalmi igazgatóság által. 89 3—1 Érdekes tudósítás. Jankovics P. Pesten nagyhídutczában a fehérhajó vendéglő átjárással átellenben, ajánlja újonnan érkezett legújabb divatu nyári ruha-kelméit és kendőit u. m. ruhákra : finom sima és nyomtatott Barége, Ballist és Mouselineket, sima, koczkás és nyomtatott follárdokat s más sokféle czélszerű s legújabb divatu kelméket; továbbá 411 rőfös hosszú finom Banyus és Barége shawlokat, és 24 rőfös nagyságú kendőket stb. lehető legnagyobb választásban és legjutányosb szabott áron. 6—3 Megnyitása a részvénytársaság által egészen újon fölszerelt természetgyógyintézetnek (viz-, savó-, szőlő- és fa-gyógyitással) LUNKÁNYBAN (1 napijárásnyira Temesvártól, 1g2 napira Szeged-, Orsova- és Szebentől.) FISCHHOF orvos és sebésztudor vezetése alatt Bécsből, folyó évi június 15-kén történendik meg. Közelebb értesülhetni a felnevezett lunkányi intézet orvosi igazgatójánál. (Utolsó posta Facset.) Az intézet igazgató-választmánya által. 88 33 Tudósítás. Méltóságos gróf Zichy Domonkos tíz balatonkajári pinczéjében 400 akó somlyai és neszmélyi borok 1834-diki és előbbeni években termettek, hordóval és hordó nélkül eladók. A bor megszemlélése és ára az urasági tisztnél ott helyben megtudható. Gyors és gyökeres gyógyítása *151 mindennemű újonan keletkezett úgy mint elavult buja (titkos) kórságoknak homöopathiai gyógymód szerint. Pesten , Borzntczaj 219. szám. Rendelés : reggel 9-ig. Délután 2—5-ig. 8762 emeljük a következő helyet: „Mint gondolom több német lap hozta azon hírt, hogy a franczia kabinet Ausztriának , mint összes monarchiának német szövetségbe lépése elleni tiltakozását visszavette, vagy kész annak visszavételére. Én azonban a legjobban értesült körökből tökéletes biztosítást nyertem , miszerint e hír semmi valót nem tartalmaz, és általán fogva semmi sincs, mi ennek kivésére okot szolgáltatna, hogy a franczia kormány e részbeni politikája nem változott, és hogy a jelen kabinet épen oly határozottan ellenzi összes Ausztriának belépését, mint az előbbi. Angliára vonatkozólag is hasonló hírek terjesztettek, de több mint valószínű, hogy ez is a levegőből van kapva. Mindenesetre biztosíthatom, hogy a franczia kormány legtávolabbi tudósítást sem kapott az ezen pontot illető Palaerstonféle politikának megváltoztatása vagy csak módosítása felől is.“