Pesti Napló, 1851. december (2. évfolyam, 520-543. szám)
1851-12-01 / 520. szám
val. S a magyar agitátor ez alkalommal oly propagandát csinált, mely az angol diplomatiai gyakorlatot nagyobb csapással fenyegeti, mintsem az Palmerstonnak tetszhetnék. Látjuk is, hogy a diplomatia ezen őszbajnoka azt oltalma alá veszi a tett szemrehányások ellenében, s a dolgok vitelében a titok szükséges voltát állítja. Magyar sympathisalók küldöttsége tisztelgett, volt nála, melynek előadására ő feleetet adott. *) Nagybritannia királynéjának hivatalos képviselője az idegen kormányokkal szemben , különös ábrázatot kérte, hogy csináljon, midőn oly adresseket kapott, melyekben Angliával szövetséges fejedelmek „gyűlöletes és utálatos gyilkosoknak , kérlelhetlen zsarnokoknak“ neveztetnek. Ez ugyan nem gátolandja Palmerstont, hogy királynéjával, azt mondassa a legelső megnyitó beszéd alkalmával , hogy folyvást legjobb egyetértésben áll az idegen hatalmasságokkal, azaz , tehát azon gyilkosokkal , és zsarnokokkal, kikkel hogy daczola, szerencséltetik. Lord Palmerston azt mondja, az angol kormány nem kíván háborút, de az idegen nemzetiségeket fentartatni kívánja. Ebben fekszik Palmerston diplomatájának egész titka. Beszédek vagy emissariusok , nyilvános vagy titkos eszközök által szítja a zavarokat idegen országokban, de nem kezd háborút. Ezt tette minden európai lázadások irányában; izgat s előre unszol szerencsétlen bolondokat, de mikor buknak, egy ujját sem emeli fel, hogy bukásukat meggátolja. Ha a forradalmi párt értelmetlenségének különben is elég bizonyságaival nem bírnánk, annak kitüntetésére elegendő lenne az, hogy nála népszerűségnek örvend Palmerston, mindamellett, hogy annyiszor mystificálta, s mi részünkről, hagynék szívesen , játsza a maga játékát Palmerston , ha a játék az egész világra nézve oly veszélyes nem lenne. S igen csalódnánk, ha Angliának sok értelmes férfia nem nyugtalankodnék azon valóban rendkívüli ovation , melyben Kossuth részesült a munkás-néposztályok részéről. Nem lehet titkolni , hogy e fogadtatás az európai forradalom és háború képviselőjét illette. Kossuth meglehet, egy idő múlva felejtve lesz , de útja az angol nép alsóbb rétegeiben oly lappangó forrongást tüntetett fel, melynek tevékenységét eddig nem gyaniták. A nagy számnak ezen közbenjárulása , a tömegeknek ezen invasiója a diplomatia magánirodalmába, egykoron megzavarandja azon államférfiak számításait , kik megszokták a világ dolgait úgy vezetni, mint egy sakkjátékot, s meglátjuk, ha akkor ura lesz-e az angol aristokratia had- és békének annyira, mint eddig vala. Bécs, nov. 28. Egy orvos barátunk, ki a pesti egyetemnél graduáltatott, épen most állja ki azon examinatoriumot, mely a pesti egyetemi orvostudorokra, ha itt tudományos gyakorlatokból élni akarnak, kötelező. Ezen kötelezés azonban nem terjed ki a prágai egyetem tudoraira, kik a bécsiekkel egyenjogúak. Ezen különbség okát csak azon körülményben lelhetjük, hogy a pesti egyetem külföldinek tekintethetett eddig, mióta azonban a többi tartományokkal Magyarország egyenjogú jön, s a pesti egyetem ugyanazon tanrendszeren alapul, melyen a bécsi és prágai, ugyanegy oktatási miniszter fővezetése alatt áll, azóta a pesti orvostudornak ezen háttérbe állítása egészen más színben tűnik föl. E szerint tehát az illő és jogos viszonosság vagy az által volna helyreállítandó, hogy a bécsi egyetemi orvostudor egy pesti egyetemi határzat által hasonló examinatóriumra legyen polgárosítása végett kötelezve, vagy pedig az itt eddig a pestiek ellenében divatozott rendszabály meg volna szüntetendő. Ez utóbbi természetesen a monarchiai egység irányával ép oly öszhangzásban van, mint amaz ellenkezésben. — Egy börzei dongó, alias piaczi *) Lásd a Timesnek alább következő czikkét. légy, nagy titokként sugdosása, hogy a reggel érkezett párisi távirat szerint a coup d'etat megtörtént és miként? a nemzetgyűlés a hadügyminisztert bizalmatlansági szavazattal lemondásra akará kényszeríteni ; ez pedig elment — az egyébként is consignált — hadsereg laktanyáira, ott a dolgot maga módjára elmondá, s kinyilatkoztató, hogy öle nem mond, ha ők, t. i. a katonaság védeni készek a végrehajtó hatalom jogait! — ezek csakugyan határtalan engedelmességet ’nyilvánítanak, — et puis —? — az Isten tudja mi történt! — — a dongó alkalmasint föltéve rólam, hogy több staatspapirom van, mint eszem. A dologban mi a destillált igazság, e levél bezárta előtt nyomába nem jöhetek. — Hogy Hannover, az országok belorganisatiájában el nem ismeri a szövetségi gyűlés illetőségét, angol lapok szerint kellemetlen bonyodalmakat idézhet elő. A 40 milliónyi porosz kölcsönről a Daily News levelezője azt hiszi, hogy Poroszország e kölcsönt a keleti vasútra csak szmnlegesen , de valójában általános státusczélokra eszközölteti. Az alkotmányban vannak a nehézségek ily általános czélú kölcsön vételében, s a valódi okkal a kormány nem akar előállni. A londoni piacon egyébként, a kellett sommának minden csekélysége mellett sem biztatja Poroszországot nagy sükerrel, mert az angol bankárok még nem feledék el a szardiniai kölcsönnek ízetlenségeiket. — Danemarkra nézve az angol kormány politikája határozottan kezd nyilvánulni: ellensúlyozni a három éjszaki hatalmasság befolyását, s védeni az ultra dán törekvéseket, miket Ausztria, Poroszország fékez. — A főváros politikai világa, ha ugyan valaha létezett, a Korán menyországához hasonlítható , a mennyiben csak képzeletben létezik, — az élelemdrágaság, a pénzzavar caosszerű titkai, ezen pontokra vonható le az agy- és nyelvtevékenység. — Jobb ia semmitsem hallani, mint azon macskazenét, mely az itteni politikai fejlettségnek leghívebb képviselője volt allegoris, és valójában. — A soproni vasútszárny még mindig hó alá temetve. — A német, franczia, angol posta rendesen ért be. • X. táplált remény volt, hogy valaha meg fog szeretni, s mi könyekre fakasztott azon eszme volt, hogy engem szenvedélyesen szerethetett volna, ha neki úgy tetszik. Végre sírtam, hogy valóban nem sirathatom az én anyámat. Mindaz, mit elbeszélni fogok, semmi összeköttetésben nem áll életem lerajzolt ezen korszakával. Első gyermekségem emléke és életem második szakának kalandjai között semmi kötél. Elbeszélése alól így magamat felmenthettem volna; mindazáltal nekem úgy tetszett, hogy elbeszélése szükséges. Az elbeszélő szenvedőleges lény, ki unalmassá válik, ha el nem beszéli azon cselekvényeket , melyek saját egyéniségét érdeklik. Én soha nem becsültem sokra az oly történeteket, melyek az énen kezdődnek, s hogy az enyémet nem egy harmadik személyen kezdem, ez csak onnan van, mert képesnek érzem számot adni magamról, és hogy ha nem is főhőse, legalább cselekvő személye vagyok azon eseményeknek, melyeknek emlékezetét itt föl fogom eleveníteni. Én ezen kis drámát egy oly hely nevéről ezimezem, hol életem fejlődött és bonyolódott. Nevem, tudniillik azon név, melyet részemre születésemkor választottak, Adorno Salentini. Nem tudom, miért nem neveztek Soavi-nak, mint atyámat. Talán mert nem is ez volt az ő neve. Annyi bizonyos, miként ő a nélkül halt meg, hogy tudott volna valamit létezésem felől. Anyám ép oly hirtelen megrettenve, mint szerelemre gyuladva, eltitkolta előtte viszonyunknak következményeit, hogy azt egészen semmivé tehesse. Mindezen előleges események miatt kétszeres árvának érezve és látva magamat az életben, megszoktam senkire nem számolni, csupán magamra. Szokásommá vált az eszélyesség, és mintegy tartalék gyanánt a bátorságnak és büszkeségnek azon ösztöne, melyet magamban nagy gonddal ápoltam. Két évvel anyám halála után, azaz huszonhét éves koromban, már elég erős és szabad voltam vágyaimat követni, mert egy kis pénzt szerezvén, kevés szükségem volt; hírre jutottam, anélkül, hogy sok pártfogóm lett volna, bizonyos értelmiségi fokra anélkül, hogy mások tanácsára lett volna szükségem, bizonyos külső tekintélyre , mivel biztos haladás útján valók , s elég tisztán néztem művészeti jövőm elébe. Amire még szükségem volt, azt keblemben éreztem rejteni, s titkos öröm- s bizonyos nyugodtsággal vártam annak kifejtését, mely nem engedte, hogy ellenségeim legyenek. Senki sem sejtett én bennem félelmes vetélytársat, én magam sem éreztem kedvet ahoz, semmi hivatalos dicsőség nem ejtett félelembe. Magamban nevettem, midőn láttam a nálam nyugtalanabb és szorongatottabb embereket mámorba esni azingatag süker miatt. Könnyű és kellemes oldaláról véve föl az életet, szert tudtam tenni azon erős türelemre, melylyel a hevesebb természetű emberek nem bírhatnak, kik úgy forogtak körültem, mint a vihartól elkapott levelek. Végre nyíltan álltam annak szemei előtt, aki látja mindazt, mit az emberek háborító és veszélyes tekintete elől elrettek: látta busongó kedélyem ellenkezését eleven képzelődésem- és készakaratommal. Huszonhét esztendős koromban még nem szerettem. S e szerelemhiány oka nem véremben, s nem fejemben volt, de szivem sohasem adta által, annak magát. Jól emlékszem rá, hogy elpirított a gyönyör szintúgy, mint a gyöngeség, s hogy én csaknem szemrehányásnak vettem, amit más jó szerencsének nevezett volna. Mert nem akart szivem részt venni ifjúságom mámorában ? — Én nem tudom. Nincs, aki magának e titkot bizonyos körülmények közt megmagyarázhatná. Én benső hidegségemet meg nem fejthetem máskép, mint körülményeimből. Talán akaratom volt szerfölött elfoglalva a művészetbeni süker által. Talán büszke voltam magamat odaengedni, míg jogom nem volt arra, hogy bennem bízzanak. Végre talán, s úgy látszik, hogy ez érzés emlékeim között található, lelkemben egy eszményi nő képét hordozom, kire nem tartottam magamat méltónak , és akiért tisztán akartam megőrizni magam minden lealáztatástól. Azonban időm közeledett. Amint életem nyilvánosabbá kezdett lenni a festészetben, a keblemben rejtett erő növekedő nyugtalansággal kezdett kitörni. Bécsben egy kemény tél alkalmával megismerkedtem *** herczegnővel. (3 egy nemes olasz hölgy volt, szép mint egy antik szobor, ragyogó szépsége a világnak , s műkedvelő a művészet minden nemében. Történetesen egy festményt látott tőlem. Ő jobban fogta föl azt, mint mindazok, akik környezték; oly szavakban nyilatkozott, melyek nagy mértékben kedveztek önszeretetemnek. Tudtam , hogy sokkal magasabbra emel, mint mennyire a közönség előtt állok , s hogy dicsőségemért munkálkodik , anélkül, hogy ismerne, csupán a művészet szeretetéből. Ez nekem hizelgett. A hála érzelme a büszkeséget meglágyító szívemben. Óhajtottam, hogy hozzá bevezessenek : sokkal kedvezőbben fogadott, mint a mint vártam. Alakom és beszédem tetszeni látszottak neki, s azt mondá, csaknem első találkozásunk alkalmával, hogy én különb ember vagyok, mint festő. Rám annyira hatottak bájai, nemessége és szépsége, mint soha azelőtt egy asszonyé sem. Egy dolog kedvetlenített: bizonyos elhanyagulási szokásai, bizonyos hivatalos dicsérő kifejezései, a rokonszenv és bátorítás bizonyos alakjai emlékezetembe hozták a nyájas, bőkezű és gondatlan nőt, s kinek én fija és védencze voltam. Némelykor megpróbáltam magamat arra bírni, miszerint ezen körülmény egy okkal még több arra, hogy hozzá ragaszkodjam; azonban noha ismét megborzadtam magamban, hogy ezen bájos hüvely alatt ismét föltalálom azon világi nőt, azon mindennapi és hideg, dőreségekre szokott, komoly dolgokra képtelen szándéka ellen nemes , másokkal azon föltét alatt feltevő nőt, hogy a maga szerencséjét ne kockáztassa. Szerettem, kétkedtem, szenvedtem. Keményszívűségéről nem állott legjobb hírben, bár gyengeségei azonban nem mentek soha a botrányosságig. Én reméltem, hogy egy, rám nézve kedvező szeszélyre találok. Ez engem nem részegített meg. Nem valók elég gyermek arra, hogy magamat dicsőítsem azért, hogy valakit szeszélyre indítottam, én elég ember valók arra vágyni, hogy szenvedély tárgya legyek. Egy titkos tűztől égtem, melyet hosszasabban tudtam elnyomni, mintsem elismertem volna azt, hogy önmagamban azon erős szenvedély áldozata leendek; azonban, midőn azon a ponton éreztem magam , hogy engedjek, megrettentem azon eszmétől, hogy mindent odaadok, s helyette keveset — vagy talán mit sem fogok kapni. Féltem , nem azért épen, hogy a világon egy bolonddal több lesz; mi baj az, ha a tévelyedés édes és mély ? hanem féltem attól, hogy elhasználom lelkemet, erkölcsi erőmet, értelmiségem jövendőjét, ilyen aggály- és elégedetlenséggel teljes küzdelemben. Mondhatom még, hogy attól is féltem , miszerint tökéletesen nem leszek nevetség tárgya, s nem bíztam abban, hogy eszélyességem viszszatérvén, kimenekülhetek. Folytatjuk. HIVATALOS. A cs. k. kereskedelmi minisztérium 1851 november 11-kén még következő kizáró szabadalmakat osztott ki: 1. Daum J. G. házbirtokosnak Bécsben (Belváros 575 sz.) Lenotre gépész gépének szerkezetében és használatában tett felfedezésre és javításra, pezsgő italokkészítését, a palaczkok megtöltését és bepecsételését illetőleg , melynek alkalmazása által ugyanannyi időben mégegyszer annyi palaczk töltetik meg s pecsételtetik be, a nélkül hogy azért az italból valami veszendőbe menne, vagy annak élvezhetőségére legkisebb hátrányos hatással lehetne, — egy évre. A titokbantartás kéretett. 7 Kukla Ferencz , volt polg. gyógyszerésznek s országszabadalmazott vegyterménygyárnoknak Hernalsban Bécs mellett (86 sz.) egy találmányra, melynél fogva sajátságosan formált gyúbeleknek, melyek az uj szerkezetű égetőkben az olajat, zsírt s egyebet fölemésztik, külön készitési módja által oly világ idéztetik elő , mely a láng intensitására s világitó erejére nézve minden eddigi világitó szereket felülmúl, s aránylag igen kevés égő anyagot szükséges, minden sem füstöt, sem gőzt az égés alatt mint mellékterményt nem ad, hanem végkép elég; — egy évre. Titokbantartás követett. F. é. nov. 25-kén jelent meg a birodalmi törv. és korm. lap LXIX darabja , még pedig összes kettős kiadásokban tartalmazza : 244. sz. a f. é. nov. 6-ki cs. nyiltparancsot, mely kiható a birodalom minden koronaországaira , kivéve a vámkizárt helyeket s mely által 1852. febr. 1-jétől kezdve a ki-be-és átvitelre nézve uj vámtarifa léptetik életbe. 245. sz. a pénzügym. f. é. nov. 15-ik kibocsátványát, mely által a jegyzők által készpénzben letett biztosítékoknak az államadósság-törlesztési alapítványba leendő fektetése , az annál törvényesen előírt kamatozás mellett megengedtetik. 246. sz. a belügym. f. é. nov. 16-ki rendeletét minden koronaországra nézve az úgynevezett világosságbarátok , német katholikusok , szabad keresztények s hasonló egyletek társulásának tilalmát illetőleg. M. H. VEGYES HIRES ÉS EMEBÉMEK Budapest, dec. 1. — Nemzeti színházunkban, ma hétfőn adatik másodszor : BÁL ELŐTT ÉS UTÁN, eredeti vígjáték 2 felv., irta Degré Alajos. Ezt követi. A MÉRGES NŐ, vigj. 1 felv., Etienne után francziából Diósi. Holnap HUNYADI LÁSZLÓ opera. — Hegedűs úgynevezett népies drámája. A Rózsakirályné múlt szombaton került először színpadra. Ha a számtalanszor megújult tapsok csattogásáról, vagy az érzékenyszívű hallgatók könyeinek potyogásáról lehetne ítélnünk , azt kellene mondanunk , hogy a darab helyes, tökéletes. De mivel ama jelek korántsem mérvei a mű belbecsének, egyebet nem mondhatunk, mint hogy hatással adatott, úgy mint egykor a Hazatértek, melynek a Rózsakirályné szakasztott mása, édes testvére. Vasárnap újra elővették. A lipótvárosi templom fölépítésére naponkint szaporodnak a kegyes adakozások, és ajánlatok. Nemrégiben Miesbach Alajos úr 75 ezer darab égetett téglát ajánlott e szent czél előmozdítására. Ezen kívül n. t. Szántófy Antal lipótvárosi lelkész úr a következő nagylelkű adakozók neveit említi meg hálás örömmel a nyilvánosság előtt: Wodianer Adalbert úr 2000 portot ajánlott; Ebner Fidél úr, azon kívül, hogy építési gondnok lévén,tetemes fáradsággal működik az ügy körül , 1000 p.ftot írt alá. Höllischer Farkas tanácsnok és kereskedő azon kívül, hogy 5000 darab téglát szolgáltat, még 480 p.fttal mozdítja elő az építést. És megemlítendő , hogy ezen adományok minden külső sürgetés vagy fölhívás nélkül önkényt egyedül a szent szél iránti buzgóságból adattak. Örömmel vallják meg az illetők, hogy ezen templom fölépítése iránti részvét napról napra növekszik, s a vallás különbség visszatartó hatását nem igen vehetni észre e részvét körül. — A helybeli városházi börtönökben levő foglyok száma e napokban 145-re ment összesen, kik közt férfi volt 101 , nőszemély 44. A járásbíróság által elítéltettek százan , a rendőrség által 45-en. Nemrég Szada helységben Gödöllő mellett négy gyermeket szült egy parasztasszony. Mind a négy életben jött a világra , de alig élhettek néhány órát. Haláluk után Pestre hozták mind a négyet, s mint ritkaságot borszeszben fogják hulláikat tartogatni. A terhétől megszabadult, és felgyógyult anya , mint mondjuk később maga is bejött Pestre, megtekinteni, hogy várjon, minő lehet az a ritkaság, melyet itt az orvosok spiritusban tartogatnak, s melynek ő adott léteit. — Városunk pékjei folyvást azon után haladnak, melyen ezelőtt vándoroltak, s melyen apró zsemlékkel nagymennyiségű pénzhez juthatnak. A hatóság ugyan szigorún őrködik fölöttök, hogy az apró sütemények ne legyenek könnyebbek, mint minőt a törvényes mérték kíván , de a pékek nem hiszik ez őrködést mindenhatónak. Legújabban is mintegy nyolczszáz darab ily hibás mértékű sütemény foglaltatott le némely terézvárosi pékeknél. A lefoglalt sütemények a szegényápoló intézetnek adattak. — A fővárosi kir. tanító képző-intézetben 32 növendék képezi magát, kik közöl 23 első osztályú, 9 második osztályú. — A védhimlő oltását illető rendeletek ezután Magyarországra , valamint az oly melléktartományokra, melyekben a himlő oltást eddig kevéssé gyakorolták , egész kiterjedésükben fognak alkalmaztatni. A himlőoltás nélkül hagyott gyermekek összeírását már elkezdették. — Hírlik , hogy Stoll tenorista vendégszerepeket szándékozik adni színpadunkon , valamint azt is beszélik némelyek, hogy egy fiatal énekesnő, ki magyar születésű, s jelenleg Bécsben a közönség tetszésétől kisérve énekel, óhajtana színházunkhoz szerződni. Akik hallották, nyereségnek tartanák őt színpadunkon. Nagy előnye az minden esetre, hogy nyelvünket tisztán beszéli. — Hivatalos fölszámítás szerint azon károk, melyeket Szabolcs megyében a május 10-kén történt jégzápor okozott, mintegy 200 ezer pengő forintra mennek. A károsultak segélyezésére gyűlt összeg igen csekély öszeget tesz a megyei elnökséghez, nov. 19-éig e czélra befolyt pénz csak 266 ft 46 kr. A pénzügyminisztérium tetemes előlegezéseket utalványozott magyarországi dohánytermesztők részére a jövő évi dohánytermésre. — A városi költségvetési bizottmány, mint hallatszik , jövő évre csatornák építése , utczák kövezése , s más szépitési munkálatok tételére 600 ezer pengőutát számított. — A Kerepesi úton nemrég újonnan épített nagy csatorna, mintegy 28 ezer purtba került. :ió — A Kárpátok tövéből írják, hogy a beállott kellemetlen zivataros idők miatt a közlekedés szerfölött meggátoltatott. Nagy hiányát érzik a jó csinált utaknak. A hó sok helyen igen tetemes. A tűzifának szűkében vannak, mindamellett, hogy erdők közzé temetvék. Időjósok jövendölik, hogy a tél csupán karácsony után hoz kemény hideget, de mely nemsoká tart. — Budán a várban nemrég három fogva tartott katona szökött meg fogságából. Egy lepedő segítségével bocsátkoztak le az ablakon , melynek keresztvasait kifeszegették. A szomszédkertekben rögtön szigorún kutatták őket, de süker nélkül. Ausztria- cs. k. fensége Albrecht főherczeg, Magyarország kormányzója hihetőleg csak december hó első napjaiban térend Pestre vissza. . A magas kormány pontos összehatását rendelte meg a birodalom egyes részeiben vízáradások által kárbament adótárgyaknak, hogy azokra nézve vagy az adót elengedje, vagy kárpótlást nyújtson. A beérkező kimutatások szerint az adóbefizetések a múlt évnegyedben minden koronaországban rendesen mentek végbe, kényszerítő rendszabályok csak ritkán lettek szükségesekké. Az itt összegyűlt magyarországi püspökök jelenleg a zárdareform kérdésével foglalkoznak. Azon javaslat, miszerint a nehéz lovas ezredek — a vértesek kivételével — dsidás ezredekké alakítassanak át, ő felsége a császár helybenhagyását már megnyerte, s ezen gazdasági tekintetekből tervezett időközileges átalakítás mielőbb kezdetét veendi. Jövő tavasztól kezdve az itteni cs. k. katonai őrség kórházában a betegápolást az irgalmas szüzek veendenék által — a bécsi „Presse“ szerint. Bécs, nov. 27. — A cs. kir. fensége Ferdinand Miksa főherczeg tegnapelőtt a déli vaspályán Trieszten át Velenczébe utazott el, hogy a „Venus“ fregát fedezetén a cs. k. ausztriai gyakorlatoskodó hajócsapattal a középtengerre szálljon. A cs. kir. államszámvivőségek szervezése a legkosőbbi időben létrejöend. A cs. kir. adóigazgatóság szükségesnek látta az aziránti figyelmeztetést, miszerint kénytelen leeni a jövedelmiadó bevallásokkal késlekedők ellen mostantól fogva a törvények egész szigorával eljárni.