Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-23 / 587. szám
1852- harmadik évifolyam. 587 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt.______ ”. ” „ Évnegyedre 4 „ — Félévre 8 „ — Egyes szám . . 4PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Printen 8. sí. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. “ Hétfő, febr. 23-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj ( előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Ausztria forgalma a külfölddel 1850- ben. I. Lapszemle. Fővárosi élet. Vidéki élet. (Világosvár. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Dánia. Törökország. Görögország.) Legújabb Posta. (Berlin. Kiel. Páris. Brüssel. London.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. Dunavízállás.) Millár. (Montalembert fölvétele a franczia akadémiába.) Budapest, febr. 23-án. TELHGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Florencz, febr. 16. — Sforza nápolyi kir. követ szombaton diplomaticus bált adott , melyben ő cs. k. fensége a nagyherczeg is családjával együtt jelen volt. Turin, febr. 16. — Sir Hudson , az uj angol követ , tegnap nyújtotta át megbízó levelét ő felségének a királynak. A szent Pál társulat fenállása fölötti fontos vita, hir szerint, a senatusban ma vendi kezdetét. Genua , febr. 16. — Torti János híres tudós , az egyetemi tanács elnöke s d’Azeglio miniszterelnök legmeghittebb barátja 78 éves korában meghalt. Berlin, febr. 20. — A „Preussische Zig“ telegrafilag jelenti Oldenburgnak a septemberi szerződvényhez csatlakozását. Páris, febr. 20. — Az északi vaspályának szabadalma 99 évre állapítatik meg. A hírlap kiadási engedélyt a kormány tetszése szerint ismét visszavonhatja. London, febr. 20. — Tegnap az alsóház ülésében egy az izlandi alkirályt illető miniszterellenes indítvány 92 százatnyi többséggel mellőztetett. Turin, febr. 19. — A Senatus a nyugdíjzási törvényt 39 szával 18 ellen elfogadta. A szárd főconsulság Athénben meg van szüntetve ellenben az alconsulság Syrában rendes consulsággá emeltetett. Róma, febr. 17. — „Catolico“ szerint a Sinigagliai püspök, a bordeauxi érsek , a d'Andrea szent Connegalio titoknoka, s Morichini annak volt kincstárnoka a bibornok-kalapot fognák elnyerni. Riminiben 8-kán a római volt köztársaság kikiáltatása előestvéjén két háromszinü zászló nyilvánosan kitűzetett s ugyan ily szinű kokárdák is osztattak ki. San Marino és Spoletoban is történtek hasonló demonstratiók. Itt is néhány mazzinista összecsoportozott az A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. Gr. MONTALEMBERT FÖLVÉTELE A FRANCZIA AKADÉMIÁBA. (Az Indépendence helge után.) Folytatás. *) Montalembert beszéde. Uraim ! Keleti tartományaink között van egy, melynek neve, hisztériájának, ősi függetlenségének, fiai férfias vitézségének bélyegét viseli. A burgundiai Franche- Comté mintegy Francziaország Tirolja , nagyszerű s festői természet pótolja ott az emlékművek helyét, s' az ember szive ott a természettől erőt s nagyságot látszik kölcsönözni. A Jura bérczoldalain, melyeket szerzetesek vettek elsők mivelés alá, fenyvesei közepette s a Doubs és mellékvizei által vájt völgyek keblében egy komoly, erélyes, értelmes, egykor ősi szabadságaiért szenvedélyesen hevülő, minden időben hadi vitézségéről, a katholikus hit iránti meggyökerezett ragaszkodásáról, urai iránti büszke s átalkodott önfelszánásáról híres népfaj alakult **). „Meg nem hódithatók másképen, mint kardcsapások által, s az utolsóig ki kell irtani őket“ mondá felölök ezelőtt kétszáz évvel egy franczia hadvezér, ki tapasztalta bátorságukat, a mint el akará őket szakasztani a Spanyol monarchiától, melynek szeretete szívükben egybe volt forradva ősi s kedvelt szabadságaik szeretetével. A tizenhetedik században a franche-comtéi parasztok ábrázatjokkal lefelé temettették el magukat, hogy ezáltal kitüntessék, mily utálatot gerjeszt bennök a franczia *) Lásd P. N. 586. számát. **) Deo et Caesari fidelis perpetuo: Besanyon jelszava, hódítás és XIV-dik Lajos uralkodása. Mindamellett a tizennyolczadik század végén ott minden szívan neki (ő maga mondja ezt). Nemcsak szerette a tanulást , hanem tudományossági dicsvágy is ösztönözte, de az iskolai osztályokban a régi kerékvágású oktatás untatta őt. A bölcsészeti osztályhoz érve, nem állotta ki tovább, végkép összeveszett a latin tanulásával, s a syllogismussal, s atyjától engedelmet nyert otthon végezhetni tanulását. Az első könyv, melyet atyja kezéből kapott, Descartes értekezése a módszerről volt. Ez ajtón lépett be a bölcsészet templomába, mely aztán életpályájává len s lelkének uralkodó szenvedélyévé vált. Egyébiránt az invasio fegyver alá szólt, akkor Francziaország egész lelkes fiatalságát, ő is fegyvert ragadott, s beállott a doubsi tizenkettedik önkéntes zászlóaljba; társai kapitánynak választák. Három évig szolgált a rajnai hadseregnél, kevesebbet foglalkozva a háborúval, mint a hajdankori bölcsészek olvasásával, kiknek munkáiból a tábori tanyákon kivonatokat csinált. A terror uralkodása alatt küldetésben volt egyszer Carnot hadügyminiszter mellett. Ez megengedő neki két hetet maradni Párisban. Föltalálá itt a septemberi mészárlásokat , folytatva a forradalmi törvényszék által. Jelen volt e törvényszék ülésein: látta szekereit, melyeken vitték halálra az ártatlanságot, szépséget, tehetséges észt; Francziaország minden korú s minden állapotú férfiait, dicsőségeit s erényeit, így gyakorolta magát abban , hogy , mint később maga beszélé el, ismerkedjék meg a vérpad útjával, azon gondolatban, hogy rá is talál kerülni a sor. Harmincz évvel később egyik munkájában így jegyzé föl e napok benyomásait: „Láttam Párist a bűn és gyász e napjaiban. S azon rémülés után ítélve, mely minden arezon ült, azt lehet mondani, ragály pusztítja e várost. A környező halálcsendet csak néhány embertelenek rivalgásai vagy kaczajai szakaszták félbe. Az emberi méltóság csak az áldozatok által tartatott fen , kik derült homlokkal lépvén vérpadra, bánat nélkül hagyták ide a megbecstelenített földi világot... A közönséges rémülés és csüggedély oly nagy volt, hogy ha azt mondják egy fogolynak, menj haza , s ott várd holnap a szekeret, melyre föl kell ülnöd, haza ment, s ott ült volna föl.“ Különös dolog! Ezen iszonyú látványok még el nem szakaszták őt a forradalmi elvektől. Csak az idős nemes ösztönei kimivelése idézhető elő azon változást, melynek őt, mint a rend s igazság egyik bajnok íróját köszönjük. Egészsége miatt a hadsereget elhagyni kénytelenittetvén, visszajött Besançonba, ott kedvencz tanulmányait folytatta, s a doubri középponti tanodában egy tanári helyet nyert. Ezen időben adta ki első munkáit. Ezeken igenis meglátszik az akkori kor bélyege. Nemcsak hogy örvend a forradalomnak, 10. augusztus és 18 fructidornak, hanem átülteti a hisztériába s bölcsészetbe a perez szenvedélyeit; lelkesedve dicséri föl Condillacot és Jean-Jacques-ot, s nem tud elég szidalmat találni a királyok, pápák, az „alávaló zárdas szerzetesek és a középkor barbársága“ ellen. Ha csupán dicsérő beszédet akarnék mondani Droz fölött, úgy elhallgatnám ezen ifjúsági vétkeit, melyeket ő maga feledségbe kívánt temetni, s melyekből azután oly nemesen kitisztult. De nem gondoltam , hogy e hódolat ünnepélyességének ki kellene zárni az igazságot, s ezen talán szerénytelen nyíltságomra bátor leszek mindjárt áradozni dicséretemben. Egyébiránt úgy tetszik nekem, kitűnő emberek életében semmi sem tanulságosabb s buzditóbb, mint fiatalságuk eme küzdelme a tévelys szenvedéllyel, midőn azt látjuk, hogy ha buktak is egy perezre, de aztán szilárdabban állottak lábra , hogy dicsőségesen megváltott hibájok bűntársait s megitélőit meszsze hagyják hátra. Ebben legvigasztalóbb tanulságot látok azokra nézve, kik kezdetben lekötötték ugyan magukat a gonosznak, de nem akarnak örök foglyai maradni. Folytatjuk, évfordulat napját megülendő , a hatóság azonban e vétkes törekvés ellen mindenütt föllépett. Egy politikai büntető, ki a köztársaság idején több papot meggyilkolt, halálra ítéltetvén ki végeztetett. AUSZTRIA FORGALMA A KÜLFÖLDDEL 1850-en. I. Az ausztriai birodalom kereskedelmi forgalmának kimutatása az 1850—diki igazgatási évre, mi az administrativ statisztika cs. kir. igazgatósága által egybeállítva , most van sajtó alatt, s rövid időn közzé fog tétetni, annál nagyobb érdeket ébreszthet, mivel két évi félbeszakasztás után, mely idő alatt a lombard-velenczei királyság , Magyarország , Erdély , és a katonai végvidék nem jöhető számításba, s most újra egész képét adja az ausztriai birodalom kereskedelmi forgalmának, eltagadhatlan jeléül annak, mily kiterjedéssel bír Ausztria kereskedelmi forgalma minden irányban. Összehasonlítási pontul, hol ez szükséges, az 1847-diki év választatott; mi igen helyes, miután Ausztria kereskedelmi forgalma azon évben húsz év óta legnagyobb magasságra fejlődött volt, ennélfogva az ezen évből merített számadatok biztos alapot nyújtanak az 1850-diki forgalom megítélésére. Az ausztriai vámterület forgalma (Dalmatiát kivéve), külfölddel, ide értve a vámvonalból kizárt területrészeket, 1850-ben 263,802,900 ftra rúgott. Összehasonlítva tehát az 1847-diki forgalommal, mi csak 240,205,500 ft. tett, a növekedés közel 10%. Az említett forgalom igy oszlik el: 1847 1850 évben Behozatal 127,997,800 ft, 158,955,400 ft. Kivitel 112,208,300,, 104,847,504 ,, E szerint a kivitel az összes forgalomban, mi 1847-ben közel 467% volt, 1850-ben 39 8°/0- ra szállott. Ila bár a dolog természetében fekszik, miszerint a két évi megakadás szülte csökkenés alatt elfogyasztott külföldi nyersanyagok s egyéb fogyasztási tárgyak készleteit magasabb behozatal által kell visszapótolni, mialatt a kettőzött erővel fölelevenült belföldi terményzési működés hirtelen nagyobb mennyiséget emésztett el maga, a különben kivitelre szánt hazai nyersanyagokból, mégis fontosabb oknak kell létezni, mely a behozatalnak a kivitel fölötti eme túlsúlyát eredményezte. E gyanításra vezet bennünket már azon körülmény, hogy ezen aránytalanság évek óta kitűnő, s majdnem egyenlő lépéssel, az összes forgalom értékével, emelkedik évről évre. Ezen folyvást ható ok pedig nem más , mint kivitel s bevitel értéke kiszámításainál alapul vett portéka árak állandó változatlansága. Ugyanis az egyes portékákra vagy egy tételszámba foglalt különböző portékákra nézve fölvett s most is érvénynyel biró becsű árak 1839- ben az akkori piaczi árak szerint számíttattak ki. Már mellőzve, hogy tizenkét évi időköz alatt majd minden forgalmi czikkek árában történtek változások egy vagy más irányban, de az árak csökkenése legtetemesebb épen azon portékáknál , melyek a behozatalnak főczikkeit képezik, anélkül, hogy ezzel megfelelő kivitel állana szemben, mely e különbségek kiegyenlítését eszközölhetné. E tekintetben különösen megemlítendők a gyarmati áruk, a tengerentúli földről jövő nyersanyagok, az olajok, festékek és festőanyagok, melyeknek ára igen magasnak van fölvéve, melyek tehát a külföldrőli behozatal értékének nagyobb számtételét vonják maguk után. Például megemlíthető , hogy a kávé mázsája behozatalnál 35 forintba számíttatik; gyapjú, mely leginkább Törökországból s a dunai fejedelemségekből jő, ennélfogva a legdurvább fajhoz tartozik, általában becsvárban 40 ftba vétetik; pamutfonal, melynek 120-ik számából kerül jelenleg mázsája 120 ftba, merőben ezen árban számíttatik, habár a behozott pamutfonal legnagyobb része csak 40—120 számhoz tartozik. Innen könnyen elképzelhető, hogy az összes behozatal értéke igen magasra van számítva. Másfelől, valamint a gyártmányok a behozatalnak aránylag csak igen csekély részét teszik, épen úgy a kivitelnél az első s legfőbb czikket képezik. E fajta portékáknál is az az eset, hogy sok különböző áruczikk egy tariffai tételszám alá van foglalva, ennélfogva mindenik számára egy közös becsárt kell megállapítni. Ez úgy eszközöltetett, hogy különös tekintetbe vétettek azon czikkek, melyek az ausztriai ipar akkori állása szerint az illető tételszám alatt a főtömeget képezték. Márpedig tény, hogy az ausztriai ipar kivált az utolsó években, erőteljesebben fejlődött, mint bármikor eddig élő, s különösen finomabb gyártmányok előállításához kitűnő erélylyel fogott. Kézzelfogható például megemlíthető itt a metszett s brillantozott üvegáruk kivitele. Azelőtt az üvegneműek között a legdurvább mineműségnek képezék a legnagyobb részt. Mióta azonban a külföldi piacokon megjelentek a belgiumi préselt üvegáruk, az ausztriai üveggyártás különösen a legfinomabb minőségű készítményeknek feküdt, s ezekben a versenyt bárminő iparral kiállja. Hasonló tüneményt mutat föl a pamut-, gyapjú-, selyem- s érczáruk kiviteli kereskedésének menete is, s ez okból az illető kivitelek becsértéke igen alacsonynak van fölvéve. Mindaddig tehát, míg,mint jelenleg, gyarapodófélben lesz a gyarmati áruk, nyersanyagok s félgyártmányok behozatala, s a hazai ipar, haladó fejlődésében becsesebb gyártmányok előállítására törekszik, mialatt az illető becsértékek változatlan él a régiek maradnak, nemcsak meg kell hogy maradjon az ausztriai külkereskedés szenvedő állapotának kimutatására balul fölhasznált bevitel s kivitel közötti nem kedvező arány, hanem ennek magának folyvást növekedni kell. Ami azonban oly bajos körülmény, mely majd minden külföldi állodalmak kereskedelmi forgalmának értékbecsüléseivel együtt jár, annak mérlegét sok esetben épen az ellenkező oldalra billenti, s általában nem könnyen elhárítható. A két egybehasonlított év behozatala a különböző árufajokra következőleg . Természeti és mezőgazdasági termények Gyarmati áruk . . Déligyümölcsök s gyümölcs ....................... Dohány....................... Olajok élvezetre s műhasználatra .... Gabona, s egyéb mezei s kerti termények . . Halak s egyéb viziállatok Vad s szárnyasállatok . Vágómarha .... Állati termények élvezetre ............................ zlik fel: 1850. 18,290,200 1847. 18,195,300 4,124,700 2,520,700 3,710,500 1,678,100 12,541,300 9,055,300 14,512,600 3,803,200 72,000 10,465,700 10,290,900 3,785,800 88,400 8,489,100 1,086,000 706,700