Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)
1852-03-26 / 614. szám
1852. harmadik évifolyam. 614 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k p. Félévre 10 „ „ „ A havi előfizetés, mint a ■zéinonkinti eladás is megszűnt.____ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — „ „ Egyes szám . . 4 „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G.árhoz intézendő, ári-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Péntek, márt. 26-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. smjával számíttatik. A beigtatási s 10 p. kvnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetés a PESTI NAPLÓ második ,L-évi april—júniusi folyamára. Megjelenik a P Pesti Napló“ vasárnapot és ünnepnapot kivéve mindennap, délutáni órákban. A szerkesztőség ezután is mindent elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK az április, május, júniusi folyamra . Vidékre postán küldve . . . . 5 ft p. p. Budapesten házhozhordással . . . 4 ft p. p. Előfizethetni Pesten, a „Pesti Napló 44 kiadóhivatalában, úri-utezai Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-uteza szögletén. Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. Földbirtoki hitelegyesületek. I. Lapszemle. Hivatalos. (Orsz. törv. és kormány lap V-dik dar. tartalma.) Fővárosi élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Törökország.) Legújabb posta. (Paris.) Vegyesek. („Guttenberg“ dráma ügyében. Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. — Dunavízállás.) Matár. (A kalóz király. Történeti novella JÓKAI MÓR-tól.) Budapest, mart. 26-án TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Konstantinápoly, mart. 13. — Egy 120 álgyus franczia admiralhajó váratik ide. A kormány husvét felé a szyriai vizeken egy flotillát szándékozik czirkáltatni. Nagy halom könyvek, melyek Bulgáriába voltak szánva a bolgároknak a nagyúri kormány ellen fellázítására, elkoboztattak. Bujukdere egy része, körülbelül 50 ház és 50 bolt leégett. Rauf basa, volt nagyvezér, tárczanélküli miniszterré neveztetett ki. Smyrna, márt. 12. — „Arethusa“ goelette f. hó 9-dikén innét elvitorlázott, s a Sporad-szigetek közti vizeken czirkál. A rendőrség számos veszedelmes tolvajt és házbatörőt kentett kézre. Bréma mart. 23. — Jakobi kir. hannoverai vezérőrnagy ma délután mint szövetségi biztos érkezett ide. Brüssel, mart. 22. — Az eskütszék d’Haussonville és Thomas urakat a „Bulletin frangais“ szerkesztőit a vád alól fölmentette. London, mart. 23. — Russellord kinyilatkoztató hogy ő a kormányt a legszükségesb ügyek elintézésében támogatni fogja, egyszersmind az adók megajánlására is kész. Turin , mart. 21. — A pénzügyminiszter ismét 5 új törvényjavaslatot terjeszt a kamara elé. A „Gazetta populare“ szerkesztője Cagliariból, egy a Szardínia szigetén kitört nyugtalanságokról irt czikke miatt elfogatott. Corfu , mart. 19. — Zantéból 22 bukást jelentenek , 300,000 tallérnyi eszletben. Újabb bukásoktól is tartanak. Athen, mart. 16. — A követkamara ma kezdette meg a pénzügyminiszteri költségvetés tárgyalását. Trapezunt, mart. 8. — Ismét több, az aleppói lázadásban résztvett száműzött érkezett ide, kiket azonban a kormányzó igen nyájasan fogadott. Fleury, a franczia kereskedelmi minisztérium titkára, a kaukázusontuli tartományok beutazta után, Redut Karéból ide érkezett s legott Konstantinápolyba folytatta útját. , Pest, mart. 26. I. Közönséges, rendes, viszonyok közt, állandó szabályos fejlődés és haladás korszakában, sokat lehetne vitatkozni a felől, váljon a hitelegyesületek neve alatt ismeretes földmivelési hitelintézetek a földbirtoki hitel előmozdításának, földjavításokra s részadósságok letisztázására jutányos és könnyen hozzájárulható tőkék szerzésének alkalmas eszközeire. De alig kétkedhetik valaki, hogy ily rendkívüli állapotban, minőben a magyarországi földbirtok legnagyobb része létezik az utóbbi évek eseményei által okozott különféle veszteségek, s a közönséges telekadó behozatala következtében, ezen intézeteknek előnyei sokkal túlnyomóbbak, mintsem minden bajok s kellemetlenségek, melyek netalán kisérnék. Emlékezzünk vissza, miként jött létre az első földbirtoki hitelegyesület. A hétéves háború Poroszország egyéb tartományai fölött különösen elpusztította volt Sziléziát; idejárultak volt még a pénzben közbejött zavarok, s az, hogy a háború alatt túlságosan felcsigázott gabona- s jószágárak hirtelen alászállani kezdettek. Ennek következménye az lett, hogy a sziléziai földbirtokosok merőben semmi hitelre nem tudtak találni, aggasztó mértékben szaporodtak a kényszerített jószágeladások s a csődök, a legbirtokosb családok is tőkéiket felmondó hitelezők s uzsorás kamatkövetelések közepett, végromlásukhoz sebes léptekkel közeledtek. Ekkor tette III-dik Fridrik porosz király, hogy 1769. augusztus 29-ről kelt kabineti rendelete által alkotta a sziléziai tartományi lovagrendi földesurak egyesületét, mint földbirtoki hitelegyesületet. Ez által a sziléziai lovagrendü földbirtokosokat egy társasággá egyesítette, melynek czélul tűzte ki: azoknak hitelét helyreállitni s fentartani. S hogy azt elérje, a társaság következőre kötelezte magát: minden a beállás törvényes feltételeivel biró jószág birtokosának, azon jószág értékének feléig s ennek lekötése mellett, az adóssal szemben föl nem mondható kölcsönt ad, más részről a hitelezőknek maga a társaság által kibocsátott zálogleveleket ad át,s a tőke biztosságáért s a kamatok pontos fizetéséért a társaság birtokában található minden jószágok összeségével jót áll. Nehéz körülmények között jött volt ugyan létre ezen hitelintézet, azonban csakhamar erőre kapott, s akkor elejénte czélját, melyet fenőbb megemlítünk, tagadhatlanul elérte, segítve még a bekövetkezett kedvezőbb viszonyok által, minők voltak, hogy a béke befolyása alatt az ipari kereskedelmi működés ismét megélénkült, s hogy a sziléziai jó termések és más vidékeken tapasztalt gabonahiány következtében ottan a gabona ára, ennek bősége mellett, tetemesen fölemelkedett. Az eredmény mindenesetre kedvezőnek tűnt ki, így történt, hogy ezen intézet csakhamar több helyt utánoztatott, s legelőször is Poroszország majd mindenik régi tartományában keletkezett a sziléziai mintájára alkotott földbirtoki hitelegyesület, így Kur-és Neumarkban 1777, Pommeraniában 1781, Nyugati porosz tartományban 1787, Keleti porosz tartományban 1788-ban. De Poroszország körén kivül Németország más részeiben, sőt ezentúl még más európai országokban is megkedvelték ezen hitelintézetet. így keletkezett a hannoveri Lüneburg-fejedelemségben 1790-ben egy lovagrendi hitelintézet; azután 1811-ben Slezvig-Holsteinban, mely azonban néhány év múlva felbomlott; azonkívül a két mecklenburgi nagyherczegség, továbbá a Kur-, Esth-, és Lieflandi lovagrendű nemesség hitelegyesülete; a lengyel királysági hitelegyesület ; a hildesheimi, a bremen-verdeuschi lovagrendi hitelegyesület, a würtembergi hitelegyesület ; a keleti frieslandi hitelegyesület, végre a gallicziai hitelegyesület. Bajorországban is terveztetett volt egy épen e természetű hitelegyesület , az azonban nem valósult meg, e helyett Bajorországban, 1835-ben egy jelzálogbank jött létre, mely annak helyét pótolja; végre tekintetet érdemelnek a franczia földbirtoki hitelintézetek. E hitelintézetek közül, melyek főczéljukban mind megegyeznek, lényeges különbségek észrevehetők a régiebbek s újabbak közt, melyekre különösen figyelni kell, ha gyakorlati hatásukról s eredményeikről szabatos véleményt akarunk nyerni. E különbségekről jövő czikkünkben szólandunk. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KALÓZ-KIRÁLY. (Történeti novella). Irta JÓKAI MÓR. Folytatót. * V. A calabári útban csupa időtöltésből ki-kirándult egy része a rablóknak a sík tengerre a kópéval Skyrme vezérlete alatt, ott épen útjukba vetődő hajók felkutatására. Egyszer egy ily kirándulásból sebesen tért vissza a kopó a Royale Fortunehoz, jelentve hogy két gyanús gályát vett észre a láthatáron, melyek rögtön feléje tartottak, aligha hadihajók nem lesznek, csak annak köszönheti, hogy minden vitorláját felhúzta, hogy kiszabadult közülök, azonban nyomában vannak. — Hadd jöjjenek, monda Rooberts távcsövével szétkémlelve a tengersíkon s nemsokára megpillantá a két vitorlát, mely a távolban úgy látszott, mint két sirály. — Ezek nem hadihajók, monda Rooberts; — inkább hasonlítanak kalózokhoz; kifeszített vitorlákkal lőnek felénk. Ugyan megjárhatják velünk. — Haha! monda Skyrme, még csak ez volna hátra. Fogtunk el már kereskedő-és hadihajót eleget, most még kalózhajót kell fognunk, hogy az is legyen. A legények mind kíváncsian néztek a sebesen közeledő két hajó felé, s nevetve mondák egymásnak: ez bizonyosan úri gályának nézi a miénket pompás alakjáról, hogy fog majd kétezkedni tőlünk, ha megfogott bennünket! Moody szemei elé tartó tenyerét, majd az egyiket, majd a másikat s szinte kibújt a szemeiből a nagy nézés miatt. Egyszerre összecsapja mind a két tenyerét, elhajítja a kalapját s elkezd czigánykereket hányni, s azután lefekszik a földre s kaczag, hogy szinte megfullad bele. — Moody! megőrültél, kérdi Rooberts. Ez az ember soha sem kaczagott életében, mi lett Moody ? — Hát mégsem ismeritek azokat a hajókat, amik ott jönnek ? kérdé ez félig felülve, de azután megint hanyatt vágta magát és elkezde kaczagni és alá s felhenteregni a födözeten, mig le nem fogták , úgy meg nem markolták, hogy nem kapálózhatott. — Beszélj hát, vén tébolyodott, mi lett ? — Ha azt megmondom, mind kibújtok bőrötökből. Hát nem látjátok azt a két hajót ott ? Hát nem ismertek rátok ? Hisz ez a tengeri ördög, és a hollandi gálya, melyek elszöktek előlünk, bennünket a tengeren hagyva éhen szomjan veszni, s most szemközt lőnek reánk az ágyúink torkába! hát nem érdemes ez, hogy az ember örömében megbolonduljon ? A kalózok irtózatos örömorditása túlhangzó Moody kaczaját, bódult vérittas örömmel nyargaltak fegyvereik után, felmásztak a vitorlakötelekre, hogy jobban láthassák a közelgő hajókat s addig is ökleikkel fenyegetőztek feléjük. Tehát feltalálták valahára az árulókat, kik társaikat ott hagyák az ínséges éhhalál torkában az égő tenger tükrén, s kik most önkényt jönnek gyilkoló boszúrok elébe. E gondolat még Barthelemyt is annyira elragadta, hogy arcza halványságát lángoló pirosság kezdte földerítni. Ajkainak némasága tagadá lázas örömét, de arcza meghazudtolá. — Csendesüljetek ell monda kalózainak, hagyjuk őket közelebb jönni; húzódjatok a mellvédek mögé, hadd higyjenek bennünket olcsó prédának s hadd hüljön meg sziveikben a vér, midőn arczainkat rögtön megismerik. A rablók félre húzták magokat csendesen , amazok hanyatt homlok vitorláztak ellenük. Már jól ki lehet venni a hajó orrára fragott undorító tengeri ördögöt , s amint az elrejtőzött kalózok egy vagy más alakot megismerének rajta, fogcsikorgatva suttogák : ez é ! ez is itt van. — Készen tartsátok fegyvereiteket, monda tompa alhangon Rooberts. — Nem kell oda kés, körmeinkkel szedjük széllyel őket, suttogá Asphlant. A tengeri ördög lőtávolba érve , egyszerre minden árboczára fölránta fekete zászlóit, s egy lövés, melynek golyója a royale fortune vitorlái közt suhogott el, volt a fölszólítás, hogy álljanak szóba. Barthelemy hajóin mélységes csend volt. A tengeri ördög vakmerően oda vágott közéjök, a hollandi gálya valamivel hátrább maradt. — Hahó! kapitány eléhangzik a tengeri ördögről a kiállítás. — Ez Kennedy szava, suttogá Barthelemy, s arcczal inte, hogy rántsák föl a zászlókat. Amely pillanatban a tengeri ördög kalózainak rémületére fölrepültek a fekete zászlók a megtámadott hajók árboczaira, egyszerre felszökött Rooberts a mellvédre, s dörgő hangon visszakiálta : — Én vagyok itt gaz árulók! Ismeritek- e még Rooberts Barthelemyt? A megtámadók , mintha egyszerre lelküket vesztették volna, megnémultak , Kennedy ijedten ugrott le egy csónakba , s azt eloldva a hajótól a hollandi gályához iparkodott menekülni, a többiek eszeveszetten hányták el fegyvereiket, s a rémület őrültségével ugráltak a tengerbe. Ez a fáradságuk nemsokára meg lett könnyítve; két teljes lövés jobbról és balról a royale fortune és a kopó valamennyi ágyutelepeiből néhány percz alatt összezúzta a közbeszorult tengeri ördögöt, egy irtózatos ordítás hangzott föl, s a roncsolt gálya mindenestül elbukott a víz alá. Kennedynek ezalatt néhányad magával siikerült a távolabb maradott hollandi gályára fölkaphatni, mely akkor egyszerre megfordítá vitorláit, s elkezde kétségbeesetten rohanni a part felé. Rooberts utána mind a két hajóval, Amazok kiszórtak minden terhet hajójukból, utóbb még az ágyukat is, s ezek föláldozása által