Pesti Napló, 1853. szeptember (4. évfolyam, 1043–1067. szám)
1853-09-16 / 1055. szám
1853- negyedik évi folyási. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidékre postánküldve: Évnegyedre 5 fr. — kr. p. Félévre 10 „ — n A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. Pesten házhozhordva Félévre . 8 „ — „ „ Évnegyedre 4 „ — „ ,, Egy hónapra lfr. 30 k. p-1053 nsmiini. Péntek, sept. 16-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések öt hasábos petit sora 4 pgő krajczárjával számittatik. A beigtatási s 10 pengő krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. — A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő mintez a 8-dik szám. Szerkesztési iroda: Dri-utcza 8 sz. Megjelen a PESTI NAPLÓ hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap reggeli órákban. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el.. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ NEGYEDIK ÉVNEGYEDIK (october-decemberi) folyamára. Vidékre postán küldve 5 fór. Budapesten házhozhordással 4 főr. Az előfizetési dijak elfogadtatnak minden cs. kir. postahivatalnál — és Pesten e lapok kiadó-hivatalában uri-utcza 8. sz. a. 1-ső emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében éri- és kigyó-utcza szegletén. Az előfizetési levelek bérmentesittetni kérjük. „Pesti Napló“ kiadó hivatala. SZERTARTÁS a magyar szent koronának megérkezésekor Pesten és Budán, s annak ugyanott nyilvános kitételénél. Sept. 16-kán reggel „Albrecht“ hadigőzös minden zászlókkal földíszitve Promontorral úgy indul el, hogy 9 órakor a feldíszített pesti kikötőhelyen , a hidutczával szemközt, megérkezzék; elhaladásakor a gellérthegyi erősség ágyúi üdvözlik. Ő császári Fenségének adlatusa , az igazoló bizottmánynak egy cs. Fensége által kijelölendő része, a két. parancsnok, a budai helytartó alelnök, a pest-pilis megyei főnök, a kiszállóhelyeni állóhajón gyűlnek össze. A koronajelvényeket tartalmazó ládának a gőzhajójáról, az annak átvitelére rendelt hatfogatú udv. kocsira vitelére ő cs. fens. nyolcz mágnást jelöl ki, kik szintén az állóhajón várják be a gőzös megérkezését, s aztán a jelvények átvétele végett a gőzösre fognak menni. A magas clerus a sekrestyében gyűl össze, a cs. kir. titkos tanácsosok, kamarások, és udv. méltóságok a menetet Budán a vártemplom ajtajánál várják. A cs. kir. tábornokok és a tiszti kar, az összes cs. k. hatóságok, és az egész többi nemesség a vártemplom előtt gyűlnek össze. A pesti polgármester a magistratussal és községtanácscsal a kiszállóhely partján, a budai pedig a lánczhíd budai végén foglalnak állást; miután a menet elhaladt, mindkét polgármester a községtanácsosok egy küldöttségével a rövidebb után a vártemplomba megy. Mindkét város ezédei és iskolaifjusága, a számukra kijelölt helyeken a koronamenet által veendő út hoszszában fognak a kiszállóhidtól a cs. kir. várpalotáig felállittatni. A koronamenet, a nagyhidutezán, színháztéren, Dorottyautczán, a lánczhídon, szarvastéren át a várkapun keresztül a várudvarba vonul. Midőn a menet Pesten elindul, a hadigőzös elsüti ágyúit, mely üdvlövéseket a gellérthegyi erősség és a vár ágyúi folytatnak; míg a menet tart, Pest és Buda minden harangjai szólanak. A menetet megnyitja: Egy eskadron dzsidás; Két főherczegi kocsi a láda vitelére kijelölt 8 mágnással ; a hatfogatu díszkocsi a koronajelvényekkel a fehér lepellel beborított ládában, melynek kocsiajtajánál lovagol jobbról ő cs. Fensége adlatusa, balról a cs. kir. pest-budai kat. ker. parancsnok; a kocsi mindkét oldalánál tizenkét altiszt megy egy cs. kir. tiszt vezérlete alatt, és főherczegi háziszolgák mennek a kocsiajtóknál; ezután mennek az igazoló bizottmányi cs. Fensége által arra kijelölt tagjainak kocsijaik ; aztán a budai helytartósági alelnök és a pest-pilisi megyefőnök egy kocsiban; a menetet egy cs. k. gránátos század , katonai zenekarral, zárja be. Midőn a menet a várkápolnához közeledik, főherczeg kormányzó ő cs. Fensége a sekrestyén át a vártemplomba megy, a templomba vezető sekrestye ajtónál bibornok hg prímás ő eminentiája szentelt vizet nyújt, s aztán a keresztet megcsókolás végett, miután ő cs. Fensége a mennyezet alá, bibornok herczegprimás ő emin, pedig a clerussal a templom nagy ajtajához megy, a koronát fogadandó. A koronajelvényeknek a templomajtóhoz érkezése után, a ládát, melyben azok vannak, a fenebb említett nyolcz mágnás leemeli a kocsiról, és a clerus előrépdelése mellett a templomon át a szent István kápolnába viszi, mely menetet a vártemplom előtt egybegyűltek kisérnek. A sz. István kápolnában a főtiszt, clerus a szent koronát , a korona-jelvényekkel együtt a ládából kiemeli, és az oltár előtt egy asztalra helyezi, mire a szokott szertartással Te Deum énekeltetik; a György téren felállított zászlóalj salvelövést tesz, mit a vár, Gellérthegy és hadigőzös ágyúi viszonoznak. A Te Deum bevégzése után ő cs. Fensége a clerus előlépdelése mellett a templom főajtajához kisértetik. A korona a többi jelvényekkel a sz. István kápolnában 3 napig közszemlére kitéve marad, és pedig: Pénteken sept. 16-dikán 12-től 2 óráig a főherczegi főudvarmesteri hivatalnál szerezhető jegyek előmutatása mellett; 2 órától esti 6-ig pedig mindenki számára. Szombaton sept. 17-kén reggeli 8 órától déli 12-ig, és délután 2 órától 6-ig mindenki számára; 12-től 2 óráig pedig csak jegyek előmutatása mellett. Vasárnap sept. 18-án reggeli 8 órától déli 12 óráig, aztán d. u. 2 órától 4 óráig mindenki számára, 12 órától 2-ig pedig csak jegyek előmutatása mellett. Azon asztal körüli korláton belül, melyen a szent korona és jelvényei állanak, a kitétel ideje alatt két cs. k. tiszt kivont karddal, a korláton kívül pedig két cs. kir. altiszt áll őrt. A templomajtóknál kettőzött őrség áll. 6 órakor a templom bezáratik, és az ajtós ablakok elé őrök állíttatnak. 1853. sept. 18-án d. u. 4 órakor az igazoló bizottmány az igazolási tanúkkal a Sz.István kápolnába megy, a koronát és jelvényeket az igazolási jegyzőkönyv másával a ládába beteszi, és azt bezárja. Sept. 19-én reggeli 7 órakor a koronát és jelvényeket azok, kik 16-án azokat a pesti kiszállóhelyen átvették, a sz. István kápolnában átveszik, a cerus előléptetése mellett a többször említett 8 mágnás a 6 fogatú udvari kocsiba viszi, és azok ugyanazon menettel és pompával a vaspályaudvarba vitetnek, ott hasonló módon a készen álló vasúti udvari kocsiba áttétetnek. E végett a budai magistratus és községtanács a vártemplomban , a pesti pedig a pesti hídoszlopnál gyűlnek össze. A széhek és iskolai ifjúság épen úgy állíttatnak fel, mint érkezéskor. Az utczákon katonai sorfalak állittatvák. A cs. kir. hatóságok és összes nemesség a menetet diszöltönyben a pályaudvarban várják, hová ő cs. Fensége kissé korábban lóháton menend. Időközben az ő cs. Fensége által kinevezett, főbb rangú papok és mágnásokból álló küldöttség tagjai a vasúti kocsikban helyeiket elfoglalandottak, bibornok hg. prímás ő emin. az igazolótanukkal, úgy szintén az öt helytartósági osztályfőnökök a pályaudvar termében várják mind ő cs. Fenségét, mind a menetet. Mihelyt a láda a vasúti kocsiba behelyeztetett, és ő cs. Fensége abban szintén helyet foglalt, a vonat ágyulövések közt elindul. A koronának Bécsbe felérkezése, bemutatása és visszajövetelére nézve külön szertartási rend bocsáttatott ki. 1853 sept. 21-kén azon kiséret és küldöttség, mely a koronát Bécsbe vitte,’ azt ő cs. k. Apostoli Felsége parancsa következtében Budára a cs. k. várpalotába visszahozandja. A koronát a pesti pályaudvarban, hol 1853. September 21-kén d. u. 4 órakor fog Bécsből visszaérkezni, a Bécsbe el nem utazott Pesten levő tekintélyek, a magistratusok, községtanács stb. épen úgy fogadandják, mint érkezésekor 16-kán, és hasonló pompával és szertartással a budai várpalotába kisérik, hol az korábbi helyén s biztos őrizet alatt fog tartatni. Buda, sept. 14. 1853. SZERTARTÁS a magyar koronának a cs. kir. Apostoli Felsége elé vitelénél Bécsben , és annak visszahozatalánál Budára. Hétfőn september 19-kén d. u. 4 órakor a cs. k. első főudvarmester az északi pályaudvarban megjelenik, a magyar koronát és a többi magyar ország-clenodiumokat várván. Ugyanott gyűlnek össze a felső udvar illető szolgálati osztályai. A pályaudvar helyiségei kellőleg el vannak zárva és elfoglalva. Magyarországi katonai és polgári kormányzó Főherczeg ő cs. Fensége, továbbá egy Ő cs. kir. Apostoli Felsége által kinevezett bizottmány , és egy a többrendü papság , titkos tanácsosok , kamarások és mágnásokból álló magyar küldöttség 4 óra tájban érkeznek a jelvényekkel a pályaudvarba. A cs. kir. első főudvarmester általi fogadtatás után, a Fenséges Főherczeg által e végre kijelölt tagjai az imént említett küldöttségnek, a ládát, melyben a jelvények vannak, a vasúti kocsiból kiemelik és azt egy készen álló hatfogatu udvari nyílt kocsiba teszik. Ekkor megindul a menet a cs. kir. várpalotába, és pedig: Egy osztály cs. k. testőr-csendőrség lóháton ; A cs. k. első főudvarmester hatfogatu udvari kocsin; A jelvények a nyilt kocsiban; Katonai és polgári kormányzó Ó cs. Fensége hatfogatu házi kocsiban; A fönnemlitett bizottmány tagjai hatfogatu udvari kocsikban; Egy osztály cs. k. testőr-csendőrség lóháton zárja be a menetet. A nyilt kocsit, melyben a jelvények vannak, minden oldalról hat cs. k. trabant-testőr kiséri. Mindezen nyilt kocsinak, mind a többi hatfogatu kocsiknak ajtainál cs. k. háziszolgák lépdelnek. A menet útját a Jagerzeilén át, a vöröstoronykapunál a belvárosba, aztán a püspök-utczán, István-téren, Grabenen és Kohlmarkton át veendi. Mindezen utczák és terek katonai sorfalakkal vannak ellátva. A magyar küldöttség tagjai végre a pályaudvarból, a készen álló bérkocsikon az Augarten-hídon s a Schotten-kapun át kocsiznak a cs. kir. várpalotába, hol a követségi lépcsőnél szállanak ki, és ott az udvari káplánokkal már teljes papi díszben felállított udvari és várlelkészszel együtt a jelvények érkezését várják. Mihelyt az érkezés megtörténik , a láda az a végre rendelt magyar küldöttek által a nyilt kocsiból kiemeltetik , gyaloghintón a papság és a 13. kir. első főudvarmester előlépése mellett az udvari vártemplomba vitetik , s a főoltár evangelium-oldalára helyeztetik. (3 cs. Fensége a Főherczeg, a bizottmány és küldöttség kísérik a jelvényeket, s úgy mint a cs. kir. első főudvarmester, helyet foglalnak a templomban. Az udvari s várlelkész ekkor egy ima végeztével szent áldást oszt, s a láda erre a presbyterium mellett létező egyházi kincstárba vitetik, melynek ajtaja bezáratik s eléje a cs. kir. trabanttestőrség kettős őrsége állittatik, mire mindenki eltávozik. Az egyházi kincstár ablakai előtt a kápolnaudvaron katonai őrség állittatik fel. A kincstárajtó kulcsát a cs. kir. udv. és várlelkész veszi őrizet alá. A korona s többi orsz. clenodiumok megérkezéséről szóló távirati sürgöny vétele után a cs. k. Apostoli Felsége Olmützből Bécsbe jőni méltóztatik. Ennek következtében kedden sept. 20-kán délelőtti 10 órakor a cs. k. titkos tanácsosok, kamarások és udv. méltóságok (udv. jelentésre) díszben az udvarnál megjelennek. Ugyanitt összegyülekeznek katonai s polgári kormányzó Főherczeg , cs. Fenségével a magyar bizottmány és küldöttség, valamint a cs. kir. tábornoki és tisztikar. A meghatározott órában a jelvények vitelére kijelölt küldöttek, s a mellékkiséretül rendelt nyolcz cs. k. arciertestől a templomba mennek le, hol is az udvari s várlelkész jelenlétében az egyházi kincstár fölnyittatik. A korona és a többi jelvények a ládából kivétetnek, bársony vánkosra tétetnek, erre az illető magyar küldöttektől az emlitett arctértestőrség kísérete mellett a követségi lépcsőzeten a cs. kir. testőrök által elfoglalt osztályon át a szertartási terembe fölvitetnek, és ott a egy magyar nábob Folytatás. *) A Nábob nevenapja. E kibékülési symptomákra történt hivatkozás, több mint puszta phrasis. Amint születésnapja közelgett , valami szokatlan áhitat lepte meg János urat, a bohóczok, a párleányok kizárattak a kastélyból, helyettök a tisztelendő tett látogatásokat a kastély uránál; a kutyákat, medvéket elzárták az udvarról, hogy a közeledő szegényeket meg ne tépjék, s az uj kenyérreli áldozat alkalmával a főur egész udvari népével együtt templomba ment, ott felveendő az ur vacsoráját s onnan visszatérve, a mit az úr oltára előtt fogadott, hogy az napra kibékülend minden ellenségeivel, azt menten foganatba véve. __ Küldjétek legelőbb is a jószágigazgatót. Nem azért, mintha e derék ember volna az ő ellenségei között a legelső, hanem azért, mivel nála vannak letéve mind azon tiszttartók, ispánok, kasznárok, kocsmárok és árendások számadásai, kik Jancsi úr roppant birtokán felezik a jövedelmet s a Nábob igen jól tudja azt , hogy midőn e számadásokat átnézi és helyben hagyja, legszámosabb ellenségeivel van alkalma kibékülni, s épen azért hozatja azokat maga elé közelgő születés napja előtt, mert meg*) Lásd Pesti Napló 1054. számát, lehet, hogyha valami gonosz érában vetne belőjök egy pillantást, felét elcsapná az összes személyzetnek. S azért megint kár volna, mert szegények többnyire gyermekes emberek, s aztán akik utánok jönnének, sem lennének jobbak. Az érintett jószágigazgató, nemzetes Varga Péter uram egy Jancsi úrral hasonkozó férfi, kinek apja kondás volt Jancsi ur apjánál, s a kit azért tartottak az urfi mellett, hogy legyen neki kit ütni verni. Ami tudományt Jancsi úr nevelői az ifjú urra raktak, az arról menten lepergett, hulladékai azonban annál fogékonyabb földre találtak Petike lelkében. Az öreg Karpathit nagyban mulattató az eset, hogy fia helyett Petiko tanulja meg a leczkét, s később a fiút elküldé tanulni a debreczeni collegiumba , ahol aztán a világ minden létező tudományait ki- és betanulván, visszatérett megtevé őt egyenesen jószágigazgatónak, mely hivatalában mind a fentebb említett napig híven meg is maradott, s ha megmondjuk , miszerint most is azon szegényes állapotban van, melyben volt eleve, nem épen gazdag fizetéséből élve évről évre, teljes fogalmat adánk becsületességéről. Mert a magyar Nábobnak elve az, hogy a fizetéstől irtózik, inkább ajándékoz, vagy elnézi ha lopják , csak fizetés nagyobbításért ne folyamodjanak tisztviselői, mert azt utálja szörnyen. S ha azután egy egy olyan bohó akad hozzá, mint Varga Péter uram, aki nemcsak hogy lopni nem tud, de még csak meg nem szolgált ajándékokat sem örömest vesz el, annak a kincsek közepett könnyen felkopik az álla. Más ember rég milliomos volna az ő helyzetében, az alárendelt ispánok, tiszttartók mind hintóban járnak, ezüstről ebédelnek, s kisasszonyaikat Bécsben neveltetik, ő pedig alig tudott annyira menni, hogy egy pár ezüst sarkantyút üttethesen kordovány csizmájára s egy ócska csétára tegyen szert, melyen két csikóból nevelt ló szállítja, a mikor parádézik. Most is arról látjuk őt leszállni a kastély kapujában megállva, mert behajtatni átall, hogy a komisz csétakerekei fel ne vágják a szép gömbölyű kavicsot, a mivel az udvar fel van töltve. A szekér dereka tele van rakva egybekötözött hosszú iratcsomagokkal, miket Péter úr elébb az odasiető hajdúk karjaiba támogat s azután általuk előre bocsátva, becsülettudó lépésekre szedegetve sarkantyús lábait, felballag Jancsi úr elé, ki ott várakozik rá a családi archívum termében, melynek óriási fehérmázas aranyzott szekrényei likas rácsozattal a boltozatig emelkednek, telve lévén okiratuk és bevégzett számadások múmiáival , miket hosszú évek során át egynéhány számkivetett egéren kivűl senki sem háborgat, azokat sem tudni, mely átokfogta szenvedély , vagy családi viszontagság kényszeríti ime sovány kosztra, a midőn hombárok és szalonnás kamrák kecsegtető közelségben vannak. Míg az érdemes jószágigazgató eddig a szobáig eljutott, számtalan ajtókon kellett neki keresztül botorkáznia, melyek akár voltak becsukva előtte akár nem, mindegyiknél megállt , koczogtatott, ha az ajtó zárva volt, akkor az ajtóragasztón koczogtatott, míg a sarkában jövő öreg Pál hajdú, ki az adókat hozta togalábban, de nem tuszkolta erővel, hogy soha se kopogtasson ott, mert senki sem felel. Végre az archívumba jutott. Jancsi ur meglátva a közeledőt, előbbre ült karszékében s kezét nyujtá felé. Péter ur azonban a helyett, hogy egyenesen odament volna az eléje nyújtott kezet megfogni, körülhátrálta a hosszú tölgyfa-asztalt, nehogy azt a gorombaságot kövesse el, hogy balkéz felül ejtse a nagyságos urat s akkor is három lépésnyi távolban megállt előtte s mély tisztelettel meghajta magát. — No ! Menjen már közelebb! riadt rá a confidens hajdú, nem látja, hogy nyújtogatja az első lábát a nagyságos úr. — Óh kérem alássan, szólt, kezeit félre dugva az érdemes jószágigazgató, nem vagyok én azon kitüntetésre érdemes, hogy a méltóságos úr kezét megérintsem. És a nagy világért rá nem lehetett volna venni, hogy kezét odanyújtsa Jancsi úrnak, kinek a világon tán egyedül ő adta meg a valódi czimet, azután meg azt nem lehetett vele megértetni, hogy ő a méltóságos úr mellé leüljön , hanem erővel kellett őt Pálnak lenyomni egy székre, de csak megint felkelt róla s állva maradt földesura előtt. Sajátságos három alak volt az együtt, a méltóságos úr, a jószágigazgató és a hajdú. Kárpáti arcza ez órában szokatlanul derült volt, nagy kopasz homloka fénylett, mint egy templom kúpja, ősz hajzatának gyér maradványai ezüst billengekben kondorultak tarkója és tróntól oldalvast a vánkosokkal s bársonynyal boritott asztalra helyeztetnek. Ekkor Ő cs. kir. Apostoli Felségének jelentés létetik, hogy minden készen van, s Ő Felsége az udvari személyzet előlépése mellett a szertartási terembe a mennyezet alatti trónra lépni méltóztatik, hol is a környezet a szokásos helyeket elfoglalja. Katonai s polgári kormányzó Főherczeg ő C3. Felsége Ő Felségéhez beszédet intéz, mely Ő Felsége átal legkegyelmesebben viszonoztatik, mire Ő Felsége fölemelkedik , s az udvari személyzet előlépése mellett az oratóriumba megy. A jelvények azonban , mihelyt ő Felsége a termet odahagyja , küldöttek által mint előbb fölemeltetnek , s a magyar bizottmány és küldöttség kíséretében , valamint az arctértestőrség födezete mellett az udvari templomba levitetnek, s ugyanott a vánkosokkal a főoltártól oldalvást állíttatnak. Ekkor az udvari s várlelkész a Te Deumot hangoztatja, melyet az udvari zenekar ad elő. Ennek végeztével Ő Felsége az oratóriumból kísérettel a belső termekbe tér vissza s az udvari személyzet s a többi jelenlevők eltávoznak; a jelvények pedig a küldöttek által az egyházi kincstárba visszatéretnek, s uSyan°R újra a ládába záratnak , mire a kincstárajtó bezáratik és eléje őrség állittatik, s újra minden úgy megy végbe mint előbbi napon. Szerdán sept. 21-jeén reggeli 7 órakor a láda a jelvényekkel ugyanazon ünnepélyes módon, mely annak érkezésekor megtartatott, az udvari palotából az éjszaki vaspályára , s onnan legfelsőbb parancs folytán Budára visszavitetik. Pest, septemb. 8. A debreczeni kereskedelmi s iparkamra 1853-dik évi jelentése. II. A kamrakerület termőföldének egy hatoda (915,859 hold),szénatermelésre, s egy másik hatoda (983,303 h.) legelőre használtatik ; a rétföldek termése (mintegy 11 millió mázsa széna) nem levén elegendő a létező marha tartására, e végre takarmányul mindenféle szalma használtatik , sőt a takarmányfüvek mesterséges előállítása többé nem tartatik már nevetségesnek. Egyébiránt a marha tartására nézve igen czélszerű fogna lenni, ha a községi legelők csapásonként használtatnának, a szokásban levő végighajtás helyett. Fa dolgában azon különös ellentétet látjuk a kerületben , hogy míg három megye (Arad, Délbihar és Szatmár) 317 □ mérföldnyi területen 947,000 hold erdőséget birtokol, s a bérezmagasokon évenkint ezernyi ölekre rugó fa elrothad . 297 négyszögmérföldnyi nyugoti rész, 219,000 hold igen aránytalanul elosztott s már erősen irtott erdővel, érzékeny fahiányt szenved. Alsó Magyarország nagy, erdőtlen pusztái, hol valóban mérföldekre semmi fát nem láthatni , szomorú képét nyújtják a gondatlanságnak, és közszellem , belátás, szorgalom és kitartás nélkül még nem egy évtized folyand le, míg csak elkerülhetlen faszükséglete is ama vidéknek, legalább jövőre nézve, megfelelő erdőültetvények által biztosítva lesz. A magas kormány belátása által meghatározandó: vájjon nem volna-e tanácsos ez irányban kedvezmények — és hol a csökönösség túlnyomó, kényszerítő rendszabályok által is, az illető községek — fájdalom! oly gyakorta lanyha akaratára befolyni. Végre szomorúan értesülünk arról, miszerint a kerület olyan terei, mik semmit nem teremnek , 382,985 , s olyanok , miken csak nád terem, 123,621 holdat képeznek. Egyike a kerületi lakosság leghasznosabb foglalkozásainak az államtenyésztés. Jóllehet múlt évben 26,152 darab szarvasmarhát ragadott el a dögvész, a kerület szarvasmarha-létszáma mégis 36,568 dbra rúgott. A fájdalom, hogy a hazai, mint vonós hizómarha alig felülmúlt fajta általánvéve nagyon alásülyedt, mindamellett, hogy némely nagyobb földbirtokosok és községek dicséretreméltó buzgóságot fejtettek ki a marhatenyésztés körül. A baj okát a közlegelőn kellőleg nem őrzött fajok összevegyülése s elkorcsosulásában, ügyes állatorvosok, a száraz legelőtereken főleg forró nyár idején szükségelt jó kutak, s végre marhasóraktárak hiányában kell keresni. —A lótenyésztés évről évre mindinkább elhanyagoltatik, s a kato