Pesti Napló, 1858. május (9. évfolyam, 2467-2490. szám)
1858-05-01 / 2467. szám
81—2467. 9-dik évffolyam. Szerkesztési iroda: Szerkesztő szállása : Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-be emelet. Angol királynő 58. sz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utczó, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1858. Szombat, máj. 1 feltételek: Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . 5 frt — kr. pp. Félévre ... 9 frt 30 kr. pp. 6 hasáb, petitsor 3-szori hirdetésnél 4 pkr. Bélyegdij külön 15 pkr.Magán vita 6 hasábos petit sor 10 pkr. Előfizetési Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 6 frt pp. , Félévre.......................11 frt pp Hirdetmények díj Előfizetés nyiltatik PESTI NAPLÓ 2 és 5 havi folyamára. Vidékre postán küldve : május és junius hóra 4 frt. május—septemberre 9 frt. Budapesten május és június hóra 3 frt. 20 kr. május—septemberre 8 frt. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, máj. 1. A tiszai vasúttársaság közgyűlése. Bécsben ápr. 28-kan gróf Andrássy György ur ő exclja elnöklete alatt a tiszai vasúttársaság rendes közgyűlést tartván, elnök ur a jelenlevő 36 részvényesnek, kik 2,150,000 pftnyi tőkét vagy 10,750 darab részvényt képviseltek, szives üdvözlését előrebocsátván, igazgató Schimke úr által felolvastatta az igazgatóságnak az 1857-ks évet illető ügyviteléről, a különböző vonalak építési elhaladásáról és a czegléd debreczeni vonal életállapotáról értesítő kimerítő jelentését. A szolnok-debreczeni vonal, 16% mértföld, 1857 nov. 20-án megnyittatott, egyszersmind a cs. k. osztrák államvasuti társaságtól a czegléd- szolnoki szárnyvonal 37/s mértföld végkép átvétetvén, mind a két vonal üzleti kapcsolatba tétetett. Az építés e zóna földön különös akadályokra nem talált a tiszai hídon kívül, mely 270 ölnyi hosszúsága és 41 lábnyi magasságával, egy mértföldre terjedő kiöntési határával, hol az erősebb elgátolás szükséggé vált, háromszor annyi költségbe került, mint egy más mértföld az egész vonalon. A többi hidakra és átnézetekre — számra 46-ra — megkivántatott követ és a tömérdek kavicsot, mely Szolnoktól Debreczenig szükségeltetett, Nagyvárad vidékéről kellett előteremteni. Azon köztalapfák, melyeken a vassinok nyugszanak,jobbadán gr. Schönborn munkácsi erdejéből kerültek, de későbben fahasogatói és szállítói nem lévén, más vállalkozókkal emeltebb áron kelletett egyezkedni. Az építési fa a tiszai hidra, felső Ausztriából a Dunán hozatott Pestig, Magyarországban arra alkalmas fa vagy nem, vagy ha itt ott lett is volna, méregdrágának találtatván. A tűzifa eleinte öle 9 és 8 pátjával a szolnoki fakereskedők vagy szomszéd földbirtokosoktól vétetett, jelenleg a faszállítóktól 7 ft 30 kren szereztetett. Kőszenet még eddig nem használhattak, mert többe került volna a fuvarbér, mint a fa ára, saját vonalán a társaság kőszénre még szert nem tehetett.A diósgyőri és miskolczi hegyekben ugyan létezik, vájjon azonban a barna kőszén a mozdonyok fűtésére nyereséggel használható-e, és e kőszéntelepek oly termelési képességgel bírnak-e, hogy nagyobb kiállítási költségeket kizsákmányolásukra fordítani érdemes-e, még eddig kisérletek sem létettek. A vassínek több-nyire Angliából hozattak, mert a belföldi vasgyárak a kívánt mennyiséget sem azon az áron, sem a kiszabott határidő alatt nem ajánlották. A sínek általában 27 új fontot nyomnak és így drágábbak ugyan, de tovább tartanak, körülbelül 11 pátba kerül mázsája és egy mértföldre mintegy 10,000 mázsa kívántatik. A mozdonyok az ausztriai államvasúti mozdonygyárban, a kocsik nagyobb részben Nürnbergben készültek, egyenkint 500 fttal olcsóbban, mint a belföldi ajánlatok szólottak. Két őrkaszárnyán kívül 83 őrház, Püspökladányban egy, és Debreczenben egy feztőház állíttatott fel, amint a többi költségeket a bemutatott számadásokból megtudhatni; de miután azon kisajátítási és földmunkálati költségek iránt, melyeket a társaság a cs. k. kincstárnak visszatéríteni köteles, a végleges számvetés még meg nem tétethetett, az igazgatóság a közgyűlésnek még nem jelenthette, hogy mennyibe kerül a czegléd-debreczeni vonalon egy mértföld, azonban sejdíteni lehet, hogy ezen 20 mértföldnyi vasút építése és üzleti készülete 10 millió ftnál kevesebbe nem kerül. Az üzletkimutatás szerint 1857 nov. 20-ától dec. 31-ig és így hat hét alatt e vonal bruttó jövedelme 72,132 ft volt, az üzleti költség 38,974 látra ment, és így csak 33,158 ft íratott át a részvénykamatok számviteli lapjára. A személyforgalom napjában 350, némelykor 400 utast mutat ki, az áruforgalom legfelebb háromezer mázsát. Ez eredményt, tekintve azt, hogy a megnyitott vasutak az első hónapokban sehol többet nem jövedelmeztek, nem kedvezőnek épen mondani nem lehet, de mindenesetre örvendetesebb lenne, ha a beállott téli idő és a gabonaszállítás csökkentése a forgalomra nyomasztólag nem hatottak volna, mint már ipártiusban a bruttó jövedelem 54,000 re ment és áprilisban alkalmasint 70,000 forintra fog rúgni. A vonatok szabályszerűségének fentartására igen üdvös befolyással van a villanytávírók használata, melyek a Czegléd és Debreczen közti szakaszon már alkalmazásban vannak és ezen a nyáron egész Kassáig fognak kiterjesztetni. Az előterjesztés második része a többi vonalak építtetése folyamatáról szól, melyből legérdekesebb, hogy a nagyváradi szárnyvonal Püspökladányig 8% mértföld, i. é. ápril 24-kén megnyittatott; a szolnokaradi vonalon, 18 mértföld, a munkák annyira haladtak, hogy f. é. nov. havában a forgalomnak átadathatik, és Debreczentőől Miskolczig, 19 mértföldön, a Tiszán átvezető 111 öl hosszú hídnak.Továbbá a Hernéd és Sajó folyókon felállítandó hidak daczára, már a jövő év első felében mozdonyokkal lehet utazni. Ez a legkisebb részletekbe ereszkedő és közmegelégedéssel fogadott kimutatásnak lényegesebb kivonata, melyhez egy észrevételt függesztünk, miszerint se Arad, se Tokaj, se Szerencs és Miskolcz vidékein a vasúttársaság azon áldozatkészséggel nem találkozott, mely a kisajátítás körül e vidékek birtokosai által szóval felajánltatott. Ezután a napirenden levő legfontosabb tárgy t. i., a nyíregyháznamény szigeti 26 mértföldnyi vasútnak elvállalása került tanácskozás alá. Mindenek előtt az igazgatótanácsnak ebbeli jelentése egész kiterjedésben felolvastatott. E szerint a cs. k. kincstár a sószállítás tekintetéből a szigeti sóbányáktól, melyek évenként egy millió mázsánál több sót kiállitatnak, Gergely vagyis Vásáros-Naményig, mint a Tiszának biztosan hajózható legelső pontjáig, kincstári költségen,vasutat akart építeni, és ennek folytán a tiszai vasúttársaság a Nyíregyházától Gergelyig nyúló 5/1 mértföldnyi vonal engedményezéséért a magas kormányhoz folyamodott, hogy ezen csatlakozás által a sószállítást saját pályájának biztosíthassa,, és így a forgalmat a tiszai vasút minden vonalán tetemesen szaporíthassa. Az engedély m. é. sept. 27-kén kelt legfelsőbb es határozattal megadatott- időközben a jelen ügy más fordulatot vett. A cs. k. kincstár jobbnak vélte, hogy a gergely szigeti vasút is (2010 mértföld) a társaság által építessék fel,,az igazgatótanács azonban attól tartván, hogy a remélhető jövedelem meg nem fog felelni a kiállítási költségnek, a vállalkozás feltételei iránt bővebb értekezésbe lépett, melynek eredménye a következőkben ötpontosul. Az összes sómennyiségnek szállítása, egy mázsáért egy krajcrárt számítva egy mértföld után, a tiszai vasúttársaság részére biztosíttatik, egyszersmind 800 ezer mázsa árulása, kiszabott árjegyzék szerint, szabályrendű százalékkal a társaságnak engedtetik át úgy, hogy olcsóbb eladhatása végett a sómennyiségnek fele Gergelytől a Tiszán tutajokon vitessék Szolnokig, mi végett a tutajfa 5?/2-nyi elengedéssel, a többi összes fa a megállapított árjegyzék szerint fog a társaságnak évenként átadatni; továbbá az állam részéről az építési tőkétől, mely 12,500,000 forintra határoztatok, 5 10% kamat biztosíttatik; és még ezen kívül, miután a társaság főfigyelme az engedélyokmányban foglalt vasutak létrehozására van függesztve, és így közvetlen erejével a kérdéses vonalt nem építhetné, ama remény nyuttatott, hogy a cs. k. kincstár az első évben öt millió, forintot elsőbbségi kötelezvényekre fog előlegezni, a vonalnak azonban 1860ik év végével késznek kellene lennie. Az igazgatótanács ezen kedvezések mellett a vállalkozást annyival inkább elfogadhatónak hiszi, mennyivel jobb eredményt várhat jövőre e pályától, melynek a Bukovinával összeköttetése egy országút kiállításával foganatba vétetett, és így az ország ezen részén is a személy- és áruforgalom nagyobb élénkség elébe nézhet. Ez ellen részvényes Winter József úr azt indítványozta, hogy miután e szárnyvonal a sószállításkivételével az áru- és személyforgalomtól ezen a vidéken annyival kevesebb jövedelmet várhat, mennyivel váratlanabb a debreczeni vonalon a jövedelem csekélysége, úgy hogy az ausztriai hitelintézet hathatós ■ közbenjárása nélkül ,a szóló szavai szerint: Dens ex machina) a részvényeknek nem nagy beesők volna, a mostani pénzviszonyokban a társaság e vonal pépkötését magától elhárítván, azt a m. kormány rendelkezésére bízná. Ezen indítvány folytán hosszasabb élénk vita támadt. Neumann, Haber Lajos, Berger, Schiff urak az elvállalást bizonyos feltételekhez kötni kívánták, sőt Haber úr egy lóerőre építendő vasutat hozott javaslatba, miellen Schimke igazgató úr lehetetlennek állította, hogy ily vasút csak egy millió mázsa só szállítására is elegendő legyen, az elnök pedig a szólókat arra figyelmeztette, miszerint maga az igazgatótanács nem igen örömest járulván a kérdéses szárnyvonal elvállalásához, csak akkor bocsátkozott alkudozásba, midőn attól lehetett tartani, hogy egy más társaság, mely a mármarosi vashámorokra és erdőkre számított és az egész sómennyiséget Gergelytől a Tiszán tovább szállítani akarta, e vonal iránt a magas kormánynyal egyezkedni fog. Ennek folytán Albrecht Vilmos úr a most említett társaság egyik tagja, oda nyilatkozott, hogy ezen társaság a kérdés alatt levő vonaltól csak azon esetben várhatott némi jövedelmet, ha a kormánynak engedményekben nagyobb bőkezűsége mellett a vasipar nagyszerű kifejtésére, különösen vassínek kiállítására biztos reménye lehetett volna. A vitatás folytán az ülés kevés időre fölfüggesztetett, hogy a részvényesek egymás közt értekezhessenek. Ezután több szóló károsnak tartván e vonal elvállalását, az igazgatótanács részéről Zsedényi úr azon előnyöket sorolta elő, melyek azt elfogadhatóvá teszik, miután az egy millió mázsa só és a 600,000 mázsa többi áru viteléből 200,000 pftnyi jövedelem, a sóeladásból körülbelül 150,000 poftnyi haszon és a 100,000, darab szarufa és egyéb famennyiség után is tetemes nyereség háromolvan a társaságra, ezen jövedelem a személyforgalommal együtt 6/20 % kamatot biztosítana, ha pedig a társaság el nem vállalná, azáltal a mármarosi só vitelét a tiszai pályától általánosan elvonná. Erre Haber Lajos úr azt indítványozta, hogy a kormány szólittassék fel, miszerint nem 5 , de 7 milliót az építés ideje alatt kamat nélkül előlegezzen, és ezen feltétel elfogadásától függesztessék fel az elvállalás. Mire gróf Barkóczy János ur gyakorlati szempontból, az alkudozást kizáró feltételek ellen felszólalt, miután 1860-ig nem kell több az előlegezendő 5 milliónál, későbben vagy további részvénybe fizetések utján pénzt kapni lehet és akkor az előlegezés fölösleges, vagy nem lehet s akkor bizonyosak lehetünk, hogy a kormány, melynek érdekében leginkább ez út építése áll, segedelmét nem fogja megtagadni. Végtére Egger Ferencz úr azt indítványozta, hogy az igazgatótanács az illető egyezkedés befejezésére úgy hatalmaztassék fel, miszerint a következő pontoknak nem ugyan mint kizáró feltételeknek, de mint a közgyűlés kivonatának elfogadtatását szorgalmazza, t. i. a kiállítási költségnek e vonalra nézve elkülönütött kamat biztosítását, az előlegezés szaporítását,és az attóli kamatnak az építés alatti elengedését, végtére a Czernovicz és a Sziget közti országainak felépítése biztosítását.— Ezen indítványszavazásra bocsáttatván, azt a közgyűlés tetemes szótöbbséggel elfogadta. Szabad legyen néhány megjegyzést ide függesztenem. A közgyűlés, előtt egynéhány nappal a szathmárszigeti vasútvonal, tárgyában emlékirat nyujtatott a tiszai vasút igazgató-tanácsához, mely biztos hír szerint, annak bővebb megbirálásával igazgatóját bizta ■meg.. Maga ,a_kerdé is,^ vájjon ,a debreczen-szigeti vonalon a nagykaroly-muszti vagy a nyiregynaza-naasenyi vonal érdemel-e elsőséget ? a közgyűlésen vitatás alá nem kerülhetett,rész szerint azért, mert az igazgatótanács a fenforgó viszonyokat voltaképen, nem ismervén, az előny iránt véleményt nem adhatott, melynek átkát a műipar és kereskedés élesztése, akár a társaság nyeresége tekintetéből az egyik vonalnak volna a másik fölött, részint azért, mert a magas kormány által kitűzött vonal iránt három hónap óta hivatalos értekezésbe lépvén, annak eredményét a közgyűlés elé terjeszteni volt köteles, szabadságában nem állván, hogy az egyik szerződő félnek t. i. a cs. kir. kincstár megegyezése nélkül más javaslatot szejzyen, és az ajánlott másik vonal vizsgálat alá vétele-BlillWIMWWWjS TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra a Dunán 1573. III. Junius 18-án reggeli hét óra tájban Budára érkezvén a basa majorjánál kötöttünk ki. Élőnkbe jöttek majdnem fél mérföldre tizenhét naszád hajóval; mindenik körülb felül harmincz veres, zöld és sárga lobogóval volt felczifrázva, s mindeniken elsütötték az ágyukat. 19-én a basának *) látogatására mentünk, kinek palotája nem igen szép de hemzseg cselédektől. A teremben mindkét oldalról tanácsosai, tisztes öreg emberek állottak, Ungnad ur számára aranyozott szék állt készen. A tanácsosok, midőn beléptünk, ismételve hosszú életet és boldogságot kívántak basátoknak, mivel Ungnad ur most a béke szigorúabb megtartásáról értekezett, egy komáromi születésű magyarnak tolmácslata mellett. Elmondá, mennyit kalandoznak, mennyit rablanak a végekben a törökök, nyilvános megszegésével a békekötésnek. A basa válaszoló, hogy ez tudtán és akaratán kívül történik. Bocsássák vissza a végekből elhajtott népet — mondá am az — mert 1569-től fogva 3000 földművelőnél s 600 katonánál többet ejtettek rabságba a hitszegők. — Nem lehet kívánságodat betölteni — viszontá a basa — mert nagyobb része felkonczoltatott, a többiek a Portára küldettek. Ungnadur végre, miután a két szép órából, ezüst kupákból és 3000 tallérból állott ajándékot kézhez adó vala, néhány főbb fogoly felszabadítását sürgette, — nem nagy sikerrel. Ebéd után hajóhídon, melynek hossza 700 lépés, átmentünk a Dunán Pestre, s láttuk, hogy ez egykoron hatalmas kereskedőváros lehetett, mert számtalan benne az egyébiránt sötét és kellemetlen kalmársikátor. A pompás kőépületek maradványait is szemléltük, melyeknek nagy rostélyos ablakaikat agyaggal tapasztatták be a törökök, olyannyira, hogy mindössze is csak két szép épületet láttunk épségben, s azok török templomok voltak. Ezek, felül gömbölyűek de némi csucsorodással, fedélzetükről délnyu g Masztafa goti széléről magas fehér tornyocska emelkedik, folyosóval, honnan, mert harangjaik nincsenek, híveit imádságra hívja a pap. Belülről szőnyegekkel bevonvák, vasrudakon függő számos lámpával, melyek közül a középső jókora nagyságú, a többiek húgycsövekhez hasonlítanak. Pestről ismét által mentünk Buda városába, a négy mecset megtekintésére, melyeknek egyikében a jeruzsálemi török templom képe látható. Kívül, a kapunál, szíriai nyelven írott mondások olvashatók, belül, a kőfalba vájott boltocskánál, melynél a pap ul, a félhold szemlélhető. Keresztény egyházba is mentünk, mely deák iskolául is szolgál. Kérdeztük a tanítót, hogy miféle vallásu ?s ő azt mondta, hogy a mienket követi, azt, melyet Melanchton Fülöp úr tanított. Mi azonban gyanúba vettük őket, hogy kálvinisták, mert az oltár előtt asztal állott, s akivel szólottunk, azzal tudattuk gyanúnkat. Mire ő azt mondta, hogy ők csak egy szín alatt veszik az Úr vacsoráját. Aztán megnéztünk egy szép fürdőt. Gömbölyű kőépület, ólomfedélzettel; a falakból meleg víz csorog ki, s kellő közepén terem van, melyben nyakáig ér az embernek a hév viz. Ezeken kívül semmi különöst sem láthatni a városban, s bizony, nagyon kell fájlalni, hogy ezen szép város disznóóllá és kutyarekeszszé vált, mert a pompás épületeknek már csak külfalaik léteznek; a belső ronda és dísztelen; a gyönyörű erkélyek és ablakok vagy lerontvák, vagy sárral betapasztvák. Dicső egy város lehetett; most számtalan sok benne a zsidó és a török, de kevés benne a jó keresztyén, mert ezek nagyából pápisták, kálvinisták és anabaptisták. A törökök itt is, valamint Pesten és Esztergomban semmit sem építenek, semmit sem hoznak helyre, ha valami roskadásnak indul. Mindössze két szép kőházat találtam, az egyiket a vásártéren e verssel: Nemo confidat nimium secundis, a másikat egy templom megett ilyes felírással: Sic transit gloria mim di. A török temetők a városon kívül vannak; mindenik simái egyegy kő van, olyatén, minek nálunk a határkövek ; a vagyonosabbak magas, alul széles s felfelé mindinkább csúcsúié, földdel megrakott odvas oszlo*) Az alsó várost érti. s sokat emelnek halottaiknak. A katona sirját kúpja jelzi. A törökök majdnem valamennyien erős, ügyes emberek, szaladáshoz, ugráshoz, lövöldözéshez, kardforgatáshoz jól értük, különben műveletlen, baromi nép, de mely igen szives volt irántunk. 20- án az urak mégannyian Pestre hajóztak, s itt veres márványból épült szép fürdőt vettek szemügyre, melyet fűteni kell, hogy a falból kiömlő viz jó meleg legyen. Visszajövet Budára, itt is egy szép, nagy és terjedelmes, az imént említettnek módjára épült, ólon mai fedett (mások pléhhel)fürdőt tekintettünk meg, mely három teremből áll. A hátsónak közepén üreg van, néhány lépcsővel, nagy mennyiségű vizzel. Oldalt, fenn, szép kátcsőből foly valyba a viz, melynek minden budai fürdőben nehéz kénszaga van. 21- én prédikáltam, aztán megnéztük a budai várkastélyt, mely dicső, hatalmas épület lehetett, szépen faragott külcsarnokokkal, belkiről pedig folyosó van szép veres márványból, magas oszlopokkal, s hosszában két nagy terem, aranyozott padolattal mindkettő. Az elsőnek alakjai csupa üstök lobogó, tűz, felett s mellettük egy könyv. Ezen terem márványajtaja felett (tudni kell ugyanis, hogy a termek valamennyi ablakai és ajtai márványból valók) olvasható e felírás : MAGNANIMUM PRINCIPEM VICTORIA SEQUITUR 1484. A másik terem padolatján csupa arany kígyó van, farkaikkal szájaikban. E mellett más szép terem találtaik, s ajtaja felett ezen Írás : WLADISLAVI REGIS HOC EST MAGNIFICUM opus. . A magyar királyok szépen kifaragva, de összetépett arczulatokkal; a tizenkét égi jegy és szép könyvtár szemlélhetők benne. Ebben az égi testek állása van lefestve, ily felírással: Cum Rex Matthias suscepit sceptra Bohemae Gentis, eratalis lucida forma coeli. S ilyes szép terem még igen sok van, de mindnyáját nem lehetett megtekintenünk. A kaputól nem meszsze hever egy roppant nagy ágyú Francziaországból, melynek még nem láttam párját. Épen a kapu előtt négy, igen nagy, két ötnél hosszabb ágyú fekszik a fűben, mellettük kerekeken számos más. A bécsi kapu alatt függ egy nagy óriásláb, egy állkapcza, egy kopja, melylyel némi török egy ekevasat átlyukasztott, s nagy, vastag patkó, melyet kettétört vala. Itt mindenki világosan láthatja valóságát az isteni fenyegetésnek. íme, a legpompásabb épületek mind a várban mind pedig a városban, mely a még fenálló kevés maradvány tanútétele szerint, pompás és dicső volt olyannyira, hogy a gyönyörűséges Augsburg sem múlta felül, disznóólakká lettek, mert a törökök összetépik, összevagdalják a szép királyképeket a várkastélyban; az ablakokat betapasztják sárral agyaggal; a háztetőket, lehányják és deszkákkal rekesztik el a bejárást. Ápril 27-kén mint említők, még Lévi Benjamin hallgattatott ki. Ennek igen érdekes, s a fönforgó vádeset fölfedezésére nézve nagy jelentőségű előadása a törvényszék által ez esetben alkalmazott gyorsírói jegyzetek után közöltetik itt általunk. Lövi B.e.n.j,amin 44 éves, czeczei fehérmegyei születés, izraelita, házas, három gyermeknek atyja, pandúrkáplár, fölszólíttatván, hogy a bankóhamisítás felfedezésénektörténetét adná elő, következő előterjesztést tett : Én mint rendőrkáplár a városnak cselédje voltam Pakson; sokféle rablásokat és lopásokat fedeztem föl a jelen esetnek is következőleg jutottam nyomára. Egy este hozzám jött bizonyos Scherevn paksi lakos, így szólván : mondanék valamit, de nekem nevem ne legyen, de azért még sem mondott semmit, hanem elment tőlem, én pedig másnap este hozzá mentem, hogy ne lásson meg senki. Ekkor így nyilatkozott : Van egy szomszédom, úgymond, ki nagyon gazdálkodik, s nagyon gyanítom, hogy részpénzekkel, és e szomszédoa. Ezt én azonnal elhinni nem akartam, sőt azt feleltem rá : hát ha csak azért mondod, mivel szomszédodra haragszol. De ő megmaradt állítása mellett. Elmentem tehát a városházára, megjelentettem a bíró urnak, hogy Hi hamis pénzekkel kereskedik. A bíró ur megjelentette a dolgot Földvárra Förster szolgabiró úrnak, ki azonnal eljött Paksra, onnan pedig általmentünk Kunszentmiklósra. TÖRVÉNYKEZÉSI TÁRCZA. (Folytatás.) April 26 és 27-ki ülés. )