Pesti Napló, 1858. november (9. évfolyam, 2619-2642. szám)

1858-11-19 / 2633. szám

1 247—2633. 9-dik évf folyam. NAPLÓ. Pomunkatára b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: t Egyetem-utcza 8-dik szám, T-ge emelet. lmp szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-ik számi földszint A tag anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás, fürd! panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Vidékre Évnegyedre . 1 . Félévre..................... 11 frt Előfizetési postán 6 frt pp. feltételek: Pesten, házhoz hordva: évnegyedre . . . frt — kr. pp. Félévre . . . » frt 80 kr. pp. Félévre.................... 11 frt pp. | '______ . . ____________.. Qintafm&ncak «UI« • 6 hasába petit sor 1-sz. hirdetésnél 7njkr. Bélyege Jull UCllUCUj CR. "!]«• • külön SOajkr.Kagán vita 4 hasábos petit sor 25ujki 1858. Péntek, nov. 19. Távirati tudósítás a bécsi börze árkelejéről november 18. 1858. Érték Pénzb. Érték 4%-e* met. 8%-es met. . • ■ SV»%-8* met • IV«-©» met. . . 9%%-os bankó 5%-os B sorozat . . . 5%-os lombard velenczei 5%-os nemzeti kölcsön . 5%-os als. auszt. urb k 3%-os magyar és gall. 5%-os erdélyi urb. k 5%-os sopronyi . . . 5% en sorsolhat.gloggniczi 4%-es pesti . . . ... M 4%-es majlandi . . ■orgjegykötelezvény. 1884-diki . . . . . 1889-dik! ................... 1864-diki ..... jPénzb.J Érték jPénzb.l Érték Bukaresti 31 napra fri Stambul . • , . Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg 3 -. „ Livorno ,. . ■ jArfi London, Milano . . . Pária . . ...... Pénzérték (valuta). Vert arany.................. Szélarany . . . . L Napoleon d’or .... Souverain d’or .... Orosz imperiale.... P. Fridriach d’or . . . Angol Souvereings . . . Pária, nov. 16. 4V.V. rente . 3% ..... London, nov. 16. 8%Cons. Pénzb. 14.80 586.85 77. 10 102. 50 100.30 40.65 4.85 4. 86 6.30 14.28 8.40 8.75 10.48 98.— 73.70 98 VALUTMENETRE. INDULÁS. Bécsből—Pestre. 6éra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győr—Uj-Szőnyre : reggeli 8 órakor és 4 6. 40 p.l. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. Nagyváradra : 4 ó.15. p. d. u. 5 ó. reggel. Szegedről—Temesvárra: 11 0.34 p. ájj., 2 ó. a. Temesvárról—Bacsásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 41 p. r. Debrecsenből—Pestre : 11 ó. 17 p. d. e., 9 ó. 53 p. a. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p. e . és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyból—Győr—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: B ö. 37 p. d. u. 5 ó. 48 p. reggel. Szolnokról—Pestre : 3 ó. 46 p. reg., 4 ó. 2 p. délután. Szolnokról—Debreczenbe : 10 ó. d. e., 9 ó. 28 p. este. Szolnokról—Aradra: 10 ó. 33 p. d. e., 4 ó. 15 p. d. u. P.-Ladányról—N.-Váradra: 1 ó. 15 p. d. u. Aradról—Pestre : 9 óra 26 p. d. e. Aradról—N.-Váradra : 3 óra 50 p. reggel. Püspök-Ladányról—Aradra: 10. 8 p. délután. Dunavizállás. Pesten: nov. 18. 5‘ 8" 0"' 0 felül. Búza, marosi • „ bánsági r „ tiszai . „ bácskai. „ fehérvári » ■ “ Hétszeres . r. Bozs . . . .r ....uj Alps............ Zab..............r. . ..... uj Kukoricza . . Köres .....' Bab . ... tavaszi repcze káposzta rep. Is6—87 *85 -6% 16—97 -----84 84—86 83—85 78—79 77—79 76—78 65—69 65—68 43—46 80-81 80-83 87—89 3 85 3 57 3,50 3 67 8 57 21 3 1,96 2 — 1 75 3,95 MM •0*0 A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai nov. 18. mérő!Suly. | auszt.érték. Font. |GT115|fintrft.|kro e " SS* 33 Államkölcsön. 5%-os metalliqaeB 4*/s°/»‘eB m0t- • • * 86.10 68. 51. 50 48. 20 17. 61. 25 95. 50 98. 70 86. 25 96. 84. 25 83. 50 96 97 96 95 115.15 Trieszt kölcsön . 100 frt 116. 70 Comp.-Bentpapirok . . 16. 75 Eszterházy 40 ... . 81. 90 Salm. sorsjegyek . 1 . 44.10 Pálffy ...... 40.20 Genois....................... 39. — Clary bg . ..................... 38. 30 Windischgrätz bg 27. — Waldstein gróf ... 27. — Keglevich gróf ... 15. — Vasúti érvények. Éjszaki vasút . . . . 1728. Államvasút . . . 265.10 Államvasúti certific. Linca-badweiai . ... Lombard-velenczei . . 127.50 Erzsébet nyűgöti pálya 90. 30 Tiszai pálya . . .1 . Ferencz József keleti pály. 68. 20 Pardubiczi vaspálya . 189. Keletgalicziai . . . , Iparrészvények. Bankrészvények . .. . 985. Bankcertificat Hitelintézet...................245.20 Escorite-bank .... 549. _ Lloyd részvények. . . 325. — Dunagőzh. részvény. . . 539._ „ 13-ki kibocsátv. Pesti láncshid ? J . 305. — Bácsi gőzmalom . . 410.— Elsőbbségi kötvények. 5*/o Lloyd . 1 . . . . 89.— 5% Éjszaki vaspálya . 89.30 5% Gloggnitzi . . . . 87.15 S*/n Gőzhajózási ... 90 80 Államvasut . 500 franc. 265.10 Lombard á 275 lira . . Váltó (devisek). Amsterd.t hóra !.. . . — 1 Augsburg oso . . . .. ,87.10 4 — 3 80 2 110 2 10 12 Magyar Gazdasági Egyesület, Pest, nov. 18. A folytatólagos közgyűlés ma igen érdekes vitával indult meg a jövő évi kiállítás felett, mely közben örömmel tapasztalták az ifjú aristocratiát nem kevesebb ügyszeretettel, mint szakismerettel felszólalni. A megállapodás abban történt, hogy jövő medárdvásárkor gépkiállítás és verseny fog tartatni, a kivitel az illető szakosztályra bizatván. — Ezután felolvasá Szabó József úr Békés megye geológiai ismertetését, s mind az előadó úrnak, mind Wenkbeim b. és más birtokosoknak köszönet szavaztatott e tudományos dolgozat előmozdításáért. — Miután végre a szőlőiskola és kert ügyében az igazg. választmány indítványa elfogadtatott, — a hevesmegyei gazd. egylet által Gyöngyösön rendezett kiállításra képviselők neveztettek Szapáry Gyula gróf, Orczy Felix b., Bittich Elek, és Gyürky Antal urak személyében. — Ki volt ez alkalommal a teremben állítva, s közméltánylatot nyert a vaskapui cataraktának plastikai mintája, melyet Dinelli Alfons derék hajóskapitány saját gondos mérései szerint a legpontosb részlet-arányokban készített, s mely a Duna szírt- és szikla fenekének e veszélyes helyen legtökéletesb képét adja. A magyar ló a Tisza partján. Tiszafüred, nov. 18. Széles Magyarországon szépen lobogtatják az előhaladás zászlóját. Szellemi és anyagi jóllét e kor szemlélődésének kitűzött tárgya. Tanodai és gazdasági ügyek egyaránt annyira megvitattalak, hogy utóvégre is inkább az impracticitás bágyadt hatalmától, a szobatdósság szőrszálhasgató viszketegségétől kell félnünk, mintsem az idiotizmustól. Legközelebb Barey lószédítési modora volt csaknem uralkodó hang az európai napi sajtóban. Bámulták az ügyességet, miszerint a legszilajabb lovat is csakhamar bambává, és szamárszeliddé lehet tenni.... De arról egy hang sem emeltetett, hogy hát a szegény szelíd párát miként lehetne, és kellene egy kicsit megszilajítanunk ? Pedig szerintem a magyar alföldi ficzkónak nem az első, hanem ez utósó modorra van legnagyobb szüksége. Mindjárt megfejtem a problémát. Tíz éve, hogy a gondviselés a Tisza partjára vetett. S tíz év óta őrszemmel kisérem anyagi tételünk egyik legfőbb tényezőjének — a lovaknak tenyésztési modorát; s úgy találom , hogy ez széles e világon nem a legrosszabb, de úgyszólván — semmi, legalább itt, Magyarországnak közepén, a szarvas és szarvatlan marhák hazájában. Menjünk végig a Tisza két partján, s látni fogjuk, hogy itt 11—12 markossá törpitelt, sovány, száraz, görbe és minden tekintetben elsatnyitott lovacskán túrja a kövér alföldi ember szántóföldjeit, és szerzi be mindennapi kenyerét , mig a hegyvidéki nép szép, nyúlánk és erős fogatával büszkélkedve vágtat végig az utczán. .... Mily ellentét e két nép között, melynek ugyanaz a vér habzik szivében! Ott, hol a szűk legelők miatt — markából eteti marháit a szegény ember, — fényes szőrű, magas és kövér lovakon szántanak , s itt, hol végetlen puszták hasig érő legelőjében barangol a ménes, összesült, apró gebeket nyakgat az ember, ez a kegyetlen zsarnok minden mezei munkában ! Mi ennek az oka ? Mi idézi elő e bosszantó satyrát mi ezeknél, szerencsés marhatenyésztési helyzetünk kigúnyolására ? Talán a légben rejlik az állati elsatnyulásnak magva ? Vagy talán a füvek és mezők nem tartalmaznak annyi erőt, amennyit szegény állatok testi kifejlesztésére szükségeltetnék ? .... Ez egyik sem ok. Képünknek a lovak s általában — a marhák iránti szeretetlenségében, vagy helyesebben : a népnevelés hiányában fekszik az egész titok. Indolensek, tunyák, restek és lelketlenek vagyunk. Az alföldi ember az egész teleltetés ideje alatt soha meg nem vakarja, meg nem keféli és tisztítja lovát. Reggel és este egypár öllel elébe dobja a takarmányt, aztán lefekszik. Végre kialuszsza magát. Kern gondol vele, vájjon tele ette-e magát a ló, vagy sem? Vájjon megette, vagy láb alá taposta-e takarmányát állat vagy sem ? Mindegy!ó kútra harczolja, ott egypár vödör vizet vályújába önt, s iszik vagy nem iszik? az megint csak mindegy ! Végre beköti a jászoly mellé, hogy ott éhen szomjan kérődzzék. S ez igy megy kora ősztől késő tavaszig. Tavaszkor, midőn a pacsirta énekel, 3—4 kisoványodott, kiáradt gebét az eke elé fog (közbe legyen mondva : e legény állatoknak olyan nagy szőrük van, hogy nem tudja az ember, ha nem bundát terítettek-e rájuk? s ingadozó léptekkel haladnak előre, hogy majd a , ,és elviszi őket!) és szánt, de oly keservesen, hogyem tudni, melyiket szánjuk inkább : a lovat- e, mely minden perezben a megszakadás szörnyű kinjának an kitéve ? vagy pedig az embert, ki az ostorforgat isban, vagyis a lovak verésében véres verítéket szül ? — Végre ily óriási kínlódások közepett felkarolja földjeit, elszórja azt a kevés magot a földnek ilszinére, a varjúk és égi madarak számára, és kiölt, kiállott, végképen lejárt lovait kicsapja a szélek, a legelőre. — A legelőn legjobb esetben is csak megmaradhat ez árva jószág, de feljavulni és csikót évelni teljes képtelenné válik. Maga is csak lézeng, mint az árnyék ; hát a csikónak, mely alatta húsul, hogy adhatna táplálékot ? Tessék megnézni alföldi vagy jobban mondva: tiszamelléki méneseinken a sikókat , olyanokul fognak azok feltűnni, mint egyegy keztyű, vagy a jobbak már egy egy mészáros kuyával vetélkednek nagyságra nézve. Megtörténik azonban, hogy e szomorúan teleltetett ménesből egykét fiatalabb és erősebb ló simulni kezd, arasznyi szőrét levetkőzni kezdi a frisség, fris ital és jó legelő következtében, de fájdalom s ezek többnyire vértállyog martalékaivá lesznek, a sebes hízás kutyák étkeivé érleli őket, vagy ha épen ebből kigázolnak is . A tisztátalanságnak rendes következménye, a rüh, e ragályos és veszélyes bőrbetegség annyira elcsigázza, hogy egész évig alkalmatlanokká lesznek minden erősebb mezei munkára. És e vétkes indolentia, e lelketlen eljárás, bár nevessen ki a világ, én azt mondom, hogy anyagilag és erkölcsileg koldussá teszi a népet. Mert a mely nép szántóföldeit jól művelni nem bírja, annak szántóföldei a mindennapi kenyeret meg nem teremhetik ; amely nép a lóra és ruhára valót nyomorék lovain fuvarral be nem szerezheti, annak vagy rongyosan kell járnia, vagy pedig lopni fog, hogy szükségeit mégis némileg fedezhesse. Sőt még ennél is tovább megyek, és azt mondom, hogy a mely ember előbb a teleltetéssel tulajdongás marháját csonttá és bőrré aszalja, később pedig az elerőtlenedett barmot azért, mert az ő gondatlansága miatt a munkát nem bírja, süti, veri, csapja és minden nemével a kínzásnak, minden irgalom és kegyelem nélkül elhalmozza, még akkor is, midőn már erőtlenségében a földig rogyott, abban lassankint elhal, kialszik minden nemesebb érzés; s az elvégre saját embertársát, tulajdon testvérét is ekként lesz képes kínozni. Egy szóval, a mely nép igavonó marháját kellően nem ápolja, az koldus és szegény, tehetetlen s végre gonosztevő. És én e meggyőződésben felhivom e hazának minden lelkészeit, néptanítóit, elöljáróit, minden okos emberét, a népek bölcseit és véneit, hogy a lótenyésztés hajlamát, szükségét és hasznossága iránti meggyőződést népeik szivébe importune, opportune beoltani legszentebb hazafiai, és emberi kötelességüknek tartják. Nem bánom én, ha idegen vérrel nem nemesítjük is a mi apró, keleti fajta lovainkat; csak ezeknek viseljük gondját, s csak ezeknek kifejlődését segítsük elő gondos ápolással. Kell-e a föld hátán e kisfejű, nagy, kidüledt szemű, vékony lábszárú, karcsú derekú, és mint a sebes szél, olyan menészt magyar lónál szebb, futósabb és erősebb ló ? Ne Rarey szeliditési modorát használjuk mi ezeknél, hanem inkább ellenkezőleg neveljünk fris, eleven lovakat, amelyek eddigi emelgetős lovainktól nagyon is el fognak ütni. S ne féltsük mi a magyar ficzkót: anélkül, hogy valami Rarey féle pirulával kellene lovát traktálnia, felül az annak a hátára, és ha kell, tarisznyára szedi hátáról a csillagot, beéri vele az ellenséget, s amolyan nehéz mecklenburgi vagy holsteini lovas katonát csak hamar le is nyargalja. Meg kell vallanom, hogy a lótenyésztés előmozdítására a divatba jött lóversenyek is hathatnak egy bizonyos mérvig, de ez még nem minden, legalább nem az, amit én akarok. Mert az én tervem szálai nemcsak odáig nyúlnak, hogy tehetősebb parasztok egy két csikót felnevelvén, s egy pár köböl zabbal meghizlalván, — oda menjenek a lóverseny pálya körébe, s ott kövér csikóikat fitogtassák; hanem én azt óhajtanám , hogy a népnek 99/106 része, tehát — mondhatni — az összes, de szegényebb nép is minden lóverseny nélkül önmaga, és lova iránti szeretetéből, anyagi és erkölcsi jólétének szempontjából — becsületesen nevelje, tartsa és istápolja azon állatot, mely érette szenved. Azt szokták mondani , hogy a lótartás, a pontos gondviselés — fele az abraknak. Igaz is, hogy a mely lónak gondját viselik, abrak nélkül is szebb, simább és vndorabb, tehát alkalmasabb is a munkára, mint az, melyre abrak mellett legkisebb gond sem fordittatik. Azért én, ha egy szekérbe oly nyomorúságos lovacskákat látok befogva, melyek még augusztus derekán sem vetették el a téli szőrt, —elfordulok, nem akarom látni a lovakat sem, melyeket sajnálok, de gazdájokat sem, akire haragszom. Valamint megfordítva : nagyon gyönyörködöm benne, midőn egy parasztlegény szépen kitisztított, csengős négy lovat hajt el mellettem. Nekem az a beduin, ki lovával együtt lakik, ki lovának saját harapás kenyerét odaadja, s ki lovát úgy nézi, mint szemefényét, nekem az a beduin, mondom, úgy tetszik, hogyha egy olyat meglátnék, azt a kezét csókolnám meg, melylyel a lóvakarót tartja. Egykor egy érzékeny esetnek voltam szemtanúja. Láttam, hogy egy szerencsétlen fiú a törvény szigora által börtönbe hurczoltatott. De mielőtt a börtön ajtaját rácsukták volna, oda ugrott a szekérhez, két szép lovának nyakába borult és keserves könyhullatások közt búcsúzott el tőlük. No, gondoltam magamban, e fiúnak jó szive van, és én, ha biró volnék szelíden ítélnék fölötte. Nem is csalatkoztam. Csak hamar ítélt a törvény-------és ő ártatlannak nyilváníttatott. ..----------------------------------------------------N. Azt szokták mondani , hogy a jótartás, a pontos ivánné aszszonyság és Kárász kisasZSZonyok becses anné aszszonyság és Kárász kisaszszonyok becses tállitmányukért, mely kiállitmány egyaránt jelesen épviseli a kert és házi gazdaság haladó iparát és a ői gazdasszonykodásnak követésre méltó példáulzolgál. 5. Kappel Frigyes ur szabályosan rendezett mezei s kerti gazdaság kiállított jeles csoportjáért. 6. Kreutzberger Ferenczné asszony Szegedről, lelgazdasági tárgyak csoportjáért. 7. Szegedi Kiktor Jász-Berényből, kert- és házartási csoport kiállitmányáért. 8. M. b. Prónay Gáborné asszonyság fris és számolt gyümölcs különösen remek kiállitmányáért. 9. Kovács József bátorkeszi lelkész ur rendezett gyümölcs kiállitmányáért. 10. Vitái Alajos ur jeles gyümölcseiért. 11. Kandó József ur jeles gyümölcs kiállitmányáért. 12. Somogyi Károly ur remek Winter parmain almájáért. 13. Walther János ur rendezett gyümölcs kiállitmányáért és különös elismeréséül azon fáradhatlan buzgóságának, melynélfogva a gyümölcstenyésztési ipart a nép közt terjeszti. 14. Bük László ur és gyümölcsfajok felkereséséért és ezáltal hazai pomologiánk alapja megvetésénél szerzett érdeme elismeréséül a jelen kiállítás legérdekesebb tárgyáért. 15. A móvári felső gazdasági intézet tanulmányos kiállitmányáért. 16. A nagykőrösi iskolákért terménycsoportjáért Sebeszta János intézeti kertész ur ügyessége elismeréséül. 17. Majer István kürthi plébános ur kitűnő kertgazdasági csoportjáért 18. Mittermayer Frigyes ur kiállitmányáért, különös tekintettel a zsizsiktől ment borsójáért. 19. Mayr Károly ur nagyszerű magkiállitmányáért. 20. Holtgy Miksa ur sokoldalú kiállitmányáért, azon buzgalma méltó elismeréséül, melynélfogva az alsó néposztálynál a kertigazdaság fejlesztése körül fáradozik. 21. Jármay Gusztáv ur átalán elismert jelességü oltóviaszk készítéséért. 22. Sztraka Károly b.-csabai tanító urnák válogatott almáiért. 23. Kern Józsefné szabadalmazott vasbutorgyár tulajdonosnéjának a kiállított kerti és szobabeli vasbutorokért. 24. Vereczki Mihály pestmegyei czinkotai féltelkes gazdának az általa kiállított óriás tökért. (Vége köv.) Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap" 264 számiból (nov. 18). Földtehermentesités: Popovics Vazul neje szül. Gorzo asszonynak rákócsi, Berzsenyi Antalnak kisguti, Szarka Ignácznak sornosi urb. birtokaik után járó kárpótl. tökére nézve az igények bejelent. jan. 10-ig, tárgyal, hónap febr. 10 ke a beregszászi cs. kir. megyei tszéknél. Biróia g árvereztetnek: Szikszón Somogyi Endre hagyatékához tartozó Bakta helység határában fekvő 106 számú 1479 pítra becsült ház, továbbá, szántóföldek, szőlők, rét, erdőhaszonvétel, regáléjövedelem, ökrök, szekerek és juhok árv. dec. 29 én a szikszói szkióhivatalnál. — Ura községben Uray Menyhértnek 106 hold szántó és 43 hold kaszálóföldje, becsülve 8230 portra, árv. nov. 3- án a szatmári cs. k. megyei tszék által. — D. Földváron Szolovics Jánostól lefoglalt 1976 számú 440 portra becsült ház árv. dec. 14- és jan. 17-én a d.földvári szbiróság által. — N.Démen Szalczer János hagyatékához tartozó 117. számú 200 pfrtra becsült ház árv. dec 11- és jan. 10-én a pápai szolgabiróság által. — Pécsett Papp Ignácznénak 175 pforintra becsült szőleje árv. dec. 16- és jan. 17-én a pécsi cs. kir. megyei törvszék által. — Díszeiben Szabó Gábornak 140 pftra becsült hagyatéki háza árv. dec. 3. és jan. 2-án a tapolczai szolgabiróság által. A „Temesvarer Zig" 263. számából (nov. 16.) Csőd nyittatott: Balássy Kálmán lippai lakos összes vagyona felett. A követelések bejelent. jan. 15 ig a lippai cs. k. járásbíróságnál. Perügyelő Prepeliczay Albert ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Újvidéken Heinz Péter lakatosmestertől lefoglalt 880 számú 5018 pftra becsült ház árv. dec. és jan. 29-én az újvidéki cs. k. kerül. tervszék által. — Újvidéken Gruber Magdolnától lefoglalt és 5575 pftra becsült 65 hold szántóföld árv. dec. 30. és jan. 31-én az újvidéki cs. k. kerül. tervszék által Gazdasági és kereskedelmi szemle Pest, nov. 18. A jelen pesti vásár alkalmával is tapasztaltuk, mily kevéssé lehet az időjárásban bízni. Mert a pesti vásároknak azon sorsa van, hogy a legbizonyosb változatosságú évszakokra vannak kitűzve, márciusra, az ominosus medárd napra, s novemberre. Az idén szép napok kecsegteték a lipótvásárt, de hamar zordon időre fordult, és Csak ma kezd kissé derültebb lenni, midőn a vásár elmúlt. S meglehet, hogy e mostoha idő nem volt minden hatás nélkül a vásár lefolyására. Annyi azonban bizonyos, hogy mind közművekben, mind mezei terményekben a jelen vásári üzlet és forgalom eredménye minden várakozáson alul maradt. Feltűnő különösen, hogy a ruhakelmökből már pár év óta csak a középszerű olcsóbb kelendő. Finomabb, drágább áruk eladatlan maradtak. Nem tudni, vájjon ez a csökkenő vagyonosság, vagy a növekedő bölcseség eredménye-e? Egyedül a gyapjú képezett ezúttal is kivételt, mely folyvást élénken s emelkedő áron kér. Részleteit a vásárnak a közelebbi napokban közlendjük. Temesvár, nov. 12. Búza 2 ft 15 kr 3 ft; kétszeres 1 ft 54 kr; rozs 1 ft 30 kr; árpa 1 ft 30 kr; zab 1 ft 18 kr; tengeri 1 ft 17 kr pp. pozs. mérő. Bécsi pénzcsarnok, nov. 17. A bécsi „Börzen und Handelszeitung" mai számában szokatlan nyíltsággal a következőt írja : „A mi börzénk még mindig nem képes azon pangásból felocsúdni, melybe egy idő óta sülyedve van. A legcsekélyebb javulás is azonnal reactiót hoz magával; s habár végre a főpapiroknak átmérőleges árfolyama folyvást uganaz marad is, mindamellett a mindennapi kisebb nagyobb variatiók, mik úgyszólván minden indok nélkül, némely matadorok szeszélye által előidéztetnek, kimerítik a kis üzérek erejét, mi már magában elég akadály a börze felelevenedésére." Mert természetesen a sok apró papírjátékos és nyereséghajhász szolgál a börze emberek táplálékául, s a kézműipar és mesterségek üzletéből nevezetes sommákat pénzüzérek zsebébe sodor. A hitelrészvények ma is csak 242 körül forogtak, s a váltó escomptrozás véghetetlen nehéz volt, mi nagy pénzszükségre mutat a bécsi pénzcsarnokon. A magyar kertészeti társulat alakuló közgyűlése alkalmával rendezett kiállítás bírálatával megbízott bizottmánynak jegyzőkönyve. 1858-ki nov. 13-kán. Jelenlevők: elnök Eötvös József, bizottmányi tagok: Érkövy Adolf, Bátay Gábor, Kovács Gyula, Kubinyi Ágoston, Nagy István. III. Dicsérő oklevéllel megtiszteltetni ítéltettek: 1. Vandrák Soma ur bronzmives remek öntött urnájáért. 2. B. Podmaniczky Lajos ur 123. faj burgonyáért. 3. Gleviczky Sándor ur Kassáról páratlan jelességü kertgazdasági terményeiért. 4. A gödöllői csoportban mind a négy kiállító Sztupa György, Tarczaly Sándor urak, Gyárfás Ist