Pesti Napló, 1862. június (13. évfolyam, 3692-3714. szám)
1862-06-21 / 3707. szám
egyesíteni, hanem Belgrád lenne a nyílt kapuvánb, melyen az emigratio fölfegyverkezett csapatai az ausztriai területre kiomlanának. Amint a dolgok állanak, a párisi és sz.pétervári kabinetek saját érdekükben álló okokból aligha fognak tetemes akadályokat gördítni az angol-ausztriai politika abbeli törekvéseinek útjába, hogy a Belgrádból fenyegető vészhatárok közé szoríttassék és kioltassák. De mindez nem csökkenti az előkerült tünemények komoly voltát, s a kabinetek a szerb eseményekben intést láthatnak egész jövőre nézve, hogy ne játszanak oly gonosztevői játékot a keleti kérdés tüzével. A „Wanderer“ nem képes abban látni Ausztria érdekét, hogy a porta és Szerbia közti szerződés minden betűje makacsul védelmeztessék, s ellenkezőleg, sokkal jobb lenne Ausztria érdekei szempontjából , hogy Szerbia valahára megválhatna a portától, hogy a közelebbihez hasonló összeütközéseknek eleje vézessék, s tőszomszédunkban a nyugalom biztosítva legyen. A „Fremdenblatt“ úgy véli, Ausztria aligha hivatva érzi magát, hogy Szerbiában helyreállítsa a nyugalmat. Remélhetőleg örökre fölhagyott Ausztria azon törekvéssel, hogy Európa policziája szerepét vigye, s európai hullákat tartogasson fenn. Amit Kurhessenért nem teszünk, kétségkívül kevésbbé fogjuk tenni a konstantinápolyi szekályért, annyival kevésbbé, mivel Ausztria szláv alattvalói politikánkra e tekintetben parancsoló tekinteteket mérnek. Hálátlan munka is volna, ha erőnkkel a török életén akarnánk könnyíteni, mert azt meg nem tehetnék, hogy a diván nem csupán az angol és franczia befolyást fogadja el váltogatva. A „Frendbl.“ tehát azon meggyőződést mondja ki, hogy ha Ausztria valaha annyira menne is,hogy az ozmán birodalom belügyeibe cselekvőleg avatkozzék, csak az európai hatalmak kívánságára, sőt sürgető kérelmére fogja tenni. Az ausztriai kabinet ezen hajlamából tehát bizton meri következtetni a „Fremdbl.“, hogy a szláv-török zavarokból európai összeütközés nem támad, sőt még ízetlenség sem Ausztria és a többi hatalmasságok közt. — Az „Ostd. Post“ a következő adatokat közli a belgrádi helyőrség erejére nézve : A várőrség áll 5 „tábor“ gyalogságból (uizam) — egy tábor terén 650 embert, 100 hadmérnököt, 300 tüzért. A város török lakosai kötelezve vannak a basa fölszólítására a várban katonai s főleg tüzérségi szolgálatot tenni, s ezek képezik az úgynevezett „topdzsi“k csapatját — számuk 1200—1500 ra mehet. Van a várban 380 használható ágyú, melyből 280 a falakon, ezek közül 60 vasból öntött legnehezebb féle a közelebbi évek alatt készült. Továbbá nyolc- nyolc- hatfontos ézer ágyúból álló három üteg áll készen kirohanásokra, a szükséges fogattal együtt, mely az alsó várban tartatik. A vár két részre oszlik : felsőre és alsóra. A felső nehezen bevehető , de ha az alsót egyszer beveszik, melyben a raktárak és laktanyák vannak, a felsőnek néhány nap múlva meg kell magát adnia. Az alsót bajos bevenni vizi oldalról, könnyebb a most elhagyott török városrész felöl : a házak és várkapu, illetőleg a vár árka közötti tér alig 50 lépésnyi. Egy másik gyenge oldal a Száva felöli; ez oldalról vették be a szerbek a várat Kuragyorgyevics idejében. A várat ostrom alól nehezen menthetnék föl a törökök , mert egy török hadseregnek tizenkét egész napig kellene szerb földön utaznia Belgrádig a szerb területen. Májuknál az évpénz nincs a korhoz és egésségi állothoz kötve, miáltal a halandóság törvénye figyelembe sem jön. Ennek következménye az, hogy az ifjabb egésséges tagok az idősbek temetésére részlelüket évről évre befizetik, és mikor rájuk kerül a sor, nincs már fizető tag, és így temetkezési költség sem, jóllehet az ifjabb tagok fizetménye évről évre nagyobbodik. Az elméleti és gyakorlati szakismeret hiányában számos efféle intézet indult romlásnak. Ezen tényálladék mellett örvendünk, hogy az első magyar általános biztosító társulat életbiztosítási osztálya alkalmat nyújt a fent kitettezért korhoz mért csekély díj mellett elérni, miután 100 — 300 fának biztosítása által nemcsak a temetkezési, hanem az olyankor lévő tetemes orvosi és gyógyszertári költségek is kikerülnek. 100 forint biztosított összeg után, mely 8 napra a bálás eset kimutatása után kifizettetik, negyed évenkint fizet : 50 „ .. , » ,. 1.29 stb. Mintegy hat millió egyesületi vagyon és ismert pontos eljárás által a felek minden csak kívánható biztosságban részesülnek. A felvétel naponta történik az életbiztosítási osztály irodájában az intézetnek Erzsébet téren levő saját (az előtt Örményi-féle) házában, valamint minden vidéki fő- és alügynökségnél. *) a 20 éves egyén .... 47 krt. 25 „ „ , , 55 „ 30 „ „ .... 65 „ 35 „ „ .... 76 „ 40 „ „ .... 89 „ 45 „ „ .... 108 „ A temetkezési pénztárak. Minden nagyobb városban, mint tudjuk, léteznek egyesületek, amelyek feladata, a tagok elhaltakor , a temetkezési költségek fedezésére meghatározott pénzösszeget nyújtani. Ezen egyleteket „temetkezési pénztáraknak“ nevezik. Bármennyire czélszerűnek és nemesnek mondható az efféle egyletek feladata, szervezetük többnyire meg nem felel a czélnak, mert alapiszélekhez illesztetik, s a munka ily módon darabról darabra, mint a rafetna, készíttetik. „Németországban Dürer halála után a művészet német jellege csakhamar elenyészett, s a művészet iránya a múlt században a mesterkéltség kicsapongásaiba sülyedt. A szép, igaz fogalma iránt fogékony férfiak, az elméleti téren leginkább Winckelmann, a gyakorlatin pedig Carsteus a nemes irány behozatalában a múlt században nagy buzgalommal fáradoztak; de a megrögzött balvélemény kiirtása nem könnyű feladat, és nem is rövid idő alatt történik, azért a művészet újra alkotásának nagy műve más elemekben fogamzott meg, és más kezek által jön végrehajtva. „A lefolyó század elején Rómában, a San Isidono kolostor elhagyott czelláiban egyesült vállalkozó szellemű ifjú német művészek, a nemzeti művészet, s vele együtt a megtisztult nemesi mutidom megalapítóivá lettek. „Ezen művészek közül Overbeck Frigyes három évvel fiatalabb, mint a düsseldorfi képtár felügyelő fia Cornelius. Amaz protestáns, ez pedig katholikus szülőktől származik. „Overbeckre a tizenötödik századbeli német festész Memling Jánosnak Krisztus kínszenvedése, mely szülővárosa dómjában tartatik, gyermekkorban döntő hatást ön, míg Cornelius gyermekkori ábrándképei a biblia, s Rubens hatalmas végítélete után keletkeztek. „És a gyermekkori ábrándképek az észlelő elme megszokott első alkotásai, mind a kettőnél annyira állandókká lőnek, hogy a művészek felfogását, az előállítás s alakképezés módját az egész fényes pályára kiszabták. Overbeck a szelíd, a bensőleg buzgó s gyöngéd; Cornelius ellenben a hatalmas, nagyszerű s a megragadó elemet képviseli a művészetben. „Törekvéseik a művészeti pályán addig maradtak csak azonosak, míg a San Isidoro kolostor czelláiban együtt voltak. Itt szoros szellemi frigyben egyesültek, nézeteiket egymással kicserélték, egymás műveit birálgaták ugyan, de egyéni benső sugallásaik szerint egymástól eltérő irányt követtek. „Overbeck, kiben Schlegel tanai viszhangra találtak 1813-dik évben katholikusságön. ” Krisztus bevonulását Jeruzsálembe festette ; míg Cornelius Göthe Faustján, Bálint haláláig, Márta, s Mephisto alakjain törte elméjét. Az a katholikus nazarénus, ez pedig a romantikus festészet képviselőjévé lön. „Overbecks elvtársai szorosan azon elvhez ragaszkodnak , hogy egyéni sajátságaikat alkotásaikon ne állítsák az előtérbe, hogy azokat feltűnőkké ne tegyék. Az alakok gyöngéd altató kikerekítésére annyira kevéssé ügyelnek, hogy a rajz keménynek és száraznak látszik, s a festékeket csak arra használják , hogy a tárgyak érthető elkülönítésére, s a szükséges hangulat előidézésére eszközül szolgáljanak, nem pedig arra , hogy a valóság látszatát öntsék műveikre. Ezért sokan vádként fölemlítik , hogy a mintázásban és festésben járatlanok. A jelenet alapja azonban másutt rejlik. „Mindenki tudja , hogy az, mi a természet hű utánzása gyanánt állíttatik elő, leginkább feltűnik, s az előállítás jósága szerint a szemlélő figyelmét kisebb vagy nagyobb mértékben leköti. Az altatást, természet utánzását, világítás és színezés hatását, rajzkikerekítést a festmény lényegtelen külsőségei közé számítják, mik legjobb esetben jeleskedésre, s innen a tömjénzéssel jóllakás után értékiesen kéjvadász, vagy rémületes előállításokra vezényelnek. Overbeck követőinek állítása szerint a festészet lényegét a felfogás, jellemzés, kifejezés, előállítás, az idom salak szépsége, vagyis a szellemi alap képezi. Mindenben kitüntetik azt , hogy a Rafael előtti korszakot utánozzák, s ezen törekvésükben az alkotás önállóságáról lemondanak, csakhogy élő példányaikhoz hittelenek ne legyenek. „Cornelius ellenben nem kisebb költész, mint festész. Alakító képessége eredeti, nagyszerű s független. Hatalmasan szervezett személyisége mindig a kiindulási pontot képezi. Eszmeforrásai mindenkor egyéni képzelgéseibe vihetők vissza, s ez ellen nem érvényesíthető az , hogy Cornelius a hagyományt követve, például Jónást a feltámadás, Mózes vízvarázslatát a keresztelés, s a mannaszedést, az utolsó kenet előképe gyanánt használja, a mint ezt az ókeresztény hagyomány kivárja, imrt másutt, például a szeretet s alázatosság jelképe gyanánt festett frigyláda táncza Dávidnak a keresztyén vértanuk halálával ellentétül felhozott Sodoma szétdúlása, s az üdvözöltek s elkárhozottak személyesitéséül felhasznált eszes és balgatag szüzek, az utolsó vonásig eredeti feltámadási kép, és más művei a hagyományos jelképezéstől merően eltérnek, s egészen önálló, uj képlegeket mutatnak. Az ö evangélistái, Krisztusa,' s keresztelő Jánosa, az ő angyalai szintúgy, mint a Niebelungen-dal alakjai, s a hellén hősök nem hagyományos minták után készültek, hanem a nagy művész képzeményeinek új s önálló szülöttei. „Főereje a bámulatos öszhangzással rajzolt kartonokban és terjedelmes képkörök feltalálásában áll. Mély gondolatoknak eleven szóló alakok által kifejezése, s terjedelmes felületeken éles elmével kimagyarázása, szóval a költészet magas röptéinek rajzban érzékitése legfénylőbb és más által felül nem múlt sajátságai közé tartozik, azért képköreinek magyarázó programmjai magukban is élvezetes olvasmányt nyújtanak. Eszményei alapjához következetesen Rafaelt az újabb művészet legfénylőbb csillagának tekinti, mit a pinakotheka loggiáiban az által kimagyarázott , hogy a különböző irányú festészetek tetőpontjára állitá. Éles elme, alapos ismeret, emelkedett képzelgés, költői találékonykonyság nagy mértékben sajátságai közé tartoznak. „Overbeck főelve , hogy a művészet a vallás szolgálatáért jön feltalálva, s ezért előtte nem széptani, hanem dogmatikai szabályok döntenek. A vallásos érzület mélysége, s az alak egyszerűsége a romantikus irány kitűnő sajátságait teszik, s ezeknek teljes birtokában van. Overbeck benső fejlődése a romantikus vallásos téren mindig beljebb és mélyebbre haladt. Cornelius ellenkező irányban a szépészetet az előállítás szabályozójául elfogadja s a vallástárgyakat szintúgy, mint a világiakat, ennek alárendelt szelleme a romantikus irány nyűge alól mind inkább felszabadult, s a casa Bartholdi Freskóinál már elég ereje volt arra, hogy a romantikus iskolát elhagyja, s az antik és természet tanulmányozásához szegődjék, „így azután Overbeck és Cornelius két különvált irány képviselőivé váltak. „Lajos király egy ízben azon elmés észrevételt tette , hogy Oversceckben János, Corneliusban pedig Pál apostol tűnik fel előtte, s ezen hasonlításnál Dürernek festményére emlékezett, melyen a szelíd János, a haragos tekintetű s kardjára támaszkodó Pállal együtt van festve. Cornelius festész,Thorwaldson szobrász és Klencze építész a Lajos király által kitűnően kegyelt művész háromságot képezi. „A két festész reformátor eltérő iránya két különböző festészet nem művelését eredményező. Overbeck nézdeléseinek a szerényebb olajfestészet jobban megfelel, míg Cornelius nagyszerű merész gondolatai a freskóban illőbb kifejezésre találnak. „Cornelius az irány nemesítésére törekvésében a legháladatobb ösvényre lépett akkor, midőn a freskót felkarolta, a művészet romlott iránya ugyanis a festőinek túl uralmából származott, és minthogy a freskó a látszatost mellőzi, a ferde gondolatot csak úgy, mint a hibás alakot leplezetlenül láthatóvá teszi, s így a plastikai idomhoz leginkább közeledik, a szerkezmény szigorúságát, s az előállítás nemes egyszerűségét szükségkép eredményezi, a fölöslegesnek, s a parókás kor kicsapongásainak mellőzésére a leghatalmasb gyógyszert képezi. A freskó fölébresztése nélkül a bekövetkezett eredmény nehezen lett volna elérve, azért a montepineroi casa Bartholdi, s a Laterainnal szemközt. Villa Massini freskói a modern festészet legnevezetesb eseményeinek tekinthetők. „Valamint a szaktudós buvárlatait rendesen uj meg uj eredmények jutalmazzák; szintúgy Cornelius lángeszű előállításai uj meg uj fénypontokat tüntetnek fel, s a művészet ugyanannyi szerencsés szerzeményeinek tekinthetők. Ha a casa Bartholdi a testameiiumi festményein a megragadó drámai hatás, a nagyszerű idom, a kifejezés, s a keresetlen művészi elrendezés bámulásra ragadnak , a glyptotheka hellen mondó képei Cornelius első nagyobb művei Münchenben, szorosan vett festői szempontból bámulásunkat még inkább megérdemlik, mert ezen művekben a költész, s a bölcsész még nem győzte le a festészt, a szem igénye, mely követeli , hogy a festmény mindenek előtt hozzá szóljon, az elme észlelő fáradozásai által nincs háttérbe szorítva, s egyes darabok, mint a Patroklus holtteteme miatti harcz, és Trója szétdúlása a szenvedélyek hatalmas tusája, s a jellemzés megrendítő hűsége miatt, mik azonban a szépség határain túl soha nem hágnak, az antik köréből vett előállítások nemes nagyságára emlékeztetnek. . „Míg a pinakotheka képkörében , melynek csak rajzait készítette, a művészet történetét bölcsészeti éleselmüséggel ecseteli, addig a szent Lajos-egyházban keresztény eposz alkotott. A végitéleti kép, melynek minden vonása a mester kezétől származik, mégis hiányosb, mint más festményei, miket rajzai után tanítványai készítettek. A színezés egyforma, a csoportozatok világosság s árny által nincsenek kellően elkülönítve, de az előállítás mély egybeillesztésen alapul, egyetlen csoportozat, sőt alak sem fölösleges, létezése mindegyiknek jogosult. Cornelius nagyságát nem a technikai ügyesség teszi; ha ezzel is bírna, úgy a világ első művészeit túlszárnyalná. A szent Lajos templom képköve, mostani alakjában is, a remekkor maradványai mellé állítható, s az egyházatyák s evangelisták kifejezésteljes és nagyszerű szépség jellegével bírnak. „A Campo santo rajzokban végre a költész a festészt messze túlszárnyalta. A monumentális festészet ezen óriás szülötteinél a főnyomaték az eszmemenet terjedelmére, s benső bonyolódottságára helyezendő. Midőn ezen kartonok a párisi egyetemes kiállításon a világ bámulását magukra vonták , a műértők véleménye abban megegyezett, hogy azok nemcsak a német, hanem átalában a modern alkotások közt az elsők, s a legjelesebbbek. „Mint Overbecket Rafaelhez , úgy Corneliust Michel Angelohoz szeretik hasonlítani, s habár a hasonlatosságok sántításáról fennálló mondat ez esetben is alkalmazható, egyes vonások mégis nem hiányoznak, mik a két művész szellemrokonságát kitüntetik. „Iránya mind a kettőnek eszményi. *1 „Cornelius a romantika, hitrege, s biblia köréből sok jeles alkotást tön, Michel Angeloval együtt az ótestamentum eseményeit az evangéliuménak elébehelyezi. „A magasztos és szobrászati vonás mind a kettőnél feltalálható. Ez Michel Angelonál, ki önmaga szobrász is volt, könnyen megfejthető Corneliusnál ellenben a festészeti irány nemesítésére törekvésből, s a kiszabott korláton túl emelkedő szellemből származott. „A monumentális festészet iránti előszeretet egyet nem feltalálható mind a kettőnél, de míg Michel Angelo nemcsak a szerkezményre s rajzra, hanem a festészeti kivitelre is sokat adott; s azért a Sixtina kápolna telepfreskói festésekor csak a festész-dörzsölő segélyét használta , s a többi munkát önmaga végezé ; addig Cornelius freskói kivitelét többnyire másokra bizá. „Annyi fényoldalai mellett Corneliusnak árnyoldalai szintén nem hiányoznak. Technikai kezelése sok kívánni valót hagy hátra. Olajfestményei gyöngék. Aki a szem gyönyörét keresi a festészetben, az Cornelius nagy nevét nem képes felfogni. Az ő művésze és idoma a költészi , bölcsészi és festészi tulajdonok sajátos vegyületén alapszik, mi rendszerint kárhoztatandó , mert ez a festészet hatásos eszközeit túlhaladja, s a költészeti részt a festőinek rovására kiemeli. Cornelius festett művei kevesbbé tetszősek, mint kartonjai, s ezek kevésbbé, mint vázolat rajzai. „Ha ezen árnyoldalai nem volnának, úgy Cornelius minden kor festészeit felülmúlná, hiányai daczára az első német festész, a szabadelvű festészet képviselője, s a német festészet újraalkotója, m int Itt kím*ték. Pest, junius 20 — Lapunk szerdai számában közöltük a „Sürgöny“ tudósítását a magyar akadémia palotája építéséről, erre vonatkozólag illetékes helyről azon felvilágosítást vettük, hogy a palota Stühler terve szerinti építésénél nem Ybl foganatosítja a kivitelt, hanem Stühler helyettese és az építés technikai és művészeti vezetője Skalniczky Antal, Ybl építész úr pedig, mint az építtető bizottmány technikai tanácsadója és illetőleg ellenőr adatott melléje, mint ezt már a lapok régebben közlötték. Evvel kapcsolatban megemlítjük, hogy az akadémia palotája szépen sikerült gyász-mintázatát tehetséges ifjú művészünk Halászi László készítő. * A Pesten alakítandó vizvezetés alapítói már legközelebb gyűlést tartanak, hogy ez intézetélet beléptetését mihamarább eszközölhessék. A vizvezető gépet, mint birlik, az Ullman féle raktári épület mögött a Fel-Duna soron akarják felállíttatni. * Wagner Sándor gömöri megyei uradalmi számvevő „Tormássi“-ra , Nonnenmacher János, mármarosmegyei felső-vissói kincstári orvos „Nónai“ ra, s Hurbán János „Oszvald“-ra változtatók legfelsőbb engedély folytán vezetékneveiket. * A földbirtokos közönségre szintúgy, mint a kaszás és arató munkára lefelé vándorló szegény munkás felekezetre nézve kétség kívül fontos hírkép sietünk közölni a derék Lutzenbacher testvérek azon közelismerésre méltó elhatározását, miszerint 10 —15, vagy ezenfölüli tetemesebb számú olyan munkás csapatokat, melyek kiszállásra és aratásra iparkodnak az alsóbb vidékekre, a rendes vitelbérnél sokkal olcsóbbért készek mindenkor szállítani gőzöseiken. Mely felebarátias elhatározásuk kétségkívül nemcsak a szegény munkás felekezetre, de a földbirtokosokra nézve is kétségbevonhatlan jótétemény, amennyiben a várva várt munkás kezek sokkal gyorsabban és teljes erőben, a gyaloglás fáradalmától egészen megkímélve, érkeznek meg és foghatnak azon munkához, melynek egy két napi elkésése nem ritkás alig helyreüthető kázokkal jár. * A pesti műegylet jelen havi tárlatából Ligeti „Capri-sziget“ tájképét özv. gr. Batthyányi Lajosné megvette. A müegylet az idén azon szerencsében is részesült, hogy részvényei által külföldön két szép olajfestményt nyert, a melyek illető helyeikről, Berlinből és Darmstadtból Pestre szállíttatván a műegyleti részvé*) A hazai lapok. szerkesztőségei felkéretnek e czikk átvételére. nyesek közt annak idejében ki fognak sorsoltatni. Mind a kettő tájkép. * Losonczon nő egyet van alakulóban; alapszabályai felsőbb helyre már fölterjesztettek megerősítés végett. * A „Pécsi Lapok“-ban olvassuk : Gyüdön egy pandúr egyszerre rémítő sikoltást hallott; hamarjában a kiáltásra oda szalad, s három czigány lepett meg, épen midőn egy öt éves leány szemeit akarták kiszúrni. Már ugyan megvérezték, de szerencsére a sértés még a szembe nem hatott. A pandúr tüstént összefogta őket, s a vallomásból az sült ki, hogy a leányt valahol lopták, s hogy koldulásra alkalmasabb legyen, akarták megvakítani. A három vén gazember szintén koldus, egyiknek nincs nyelve, a másiknak a lába van kitörve, a harmadik is nyomorék. Először azt állították, hogy a kis leány egyiknek saját gyermeke, azután azt mondták, hogy anyja ajándékozta volna neki Illőkön. Mind a három most várja érdemlett büntetését. — Győr városa már korábban folyamodott, hogy jogi akadémiára állíttassák vissza, mely az utóbbi évtized alatt megszüntetve volt. E kívánat, úgy látszik, akadályokra talált, s az ügy nagyobb felvilágosítására közli a „Gy. Közlöny“ az illető városi folyamodványt. Ebből kitűnik, hogy a győri jogakadémia Mária Therézia által 1769 ben a dunántúli kerület számára alapittatott. 1776 ban Niczky Kristóf kerületi iskola-igazgató által megnyittatott, 1785 ben II. József rendeletére Pestre helyeztetett a győri káptalan, s a város több ízben a visszaállításért folyamodtak , s kérelmüket 1802 ben az országgyűlés által is támogatatva, I. Ferencz betöltötte, így fennállott ez intézet egész 1848 ig, mikor az előadások felfüggesztettek, s később az oktatásügyet szabályzó miniszteri rendelet ez intézetet eltörlötte. —■ A „Kath. N.“ írják Rómából, hogy prímás ő eminentiája máj. 31-kén Rómába érkezett. Június 1-jén a jerusálemi sz. keresztről nevezett egyházban, melytől ő emin. bibornoki czimét kapta, pápa ő szentségét fogadta, kinek kocsiját személyesen felnyitván, a pápa őt meglátva felkiáltott: Örülök,hogy láthatlak. A szertartáson sok külföldi volt jelen. A néptömeg a primást.„Evviva il Primate d’ angheria!“ kiáltással fogadta. Ő eminentiája Úrnapra Pozsonyba váratott. — A sz. László társulat védszentjének napját 29 én fogja megülni, az isteni tiszteletet Lonovics József , exj. végzendi. — Veszprémmegyéböl a következő sorokat vettük. Junius hó 19 én Gasztonyban B. E. urnák szolgálatában levő két 16 éves cseléd förödni ment, s az egyik, ki úszni nem tudott, a másikat is az örvénybe ragadta, hol mind a ketten belehaltak. Ez eset következő babonára adott alkalmat. M. J. mint templomatya, különben vagyonos és értelmes földbirtokos, a helybeli lelkész rendelete ellenére, ki a kiharangozást megengedte, annak ellene szegült, sőt a lelkészt s a segédlelkészt is az összegyült nép előtt rágalmazta, a 72 éves tanítót megveréssel fenyegette, ha harangoztatni merészel, mert állítása szerint a harangok a jégfelhek elleni erejöket elvesztik, ha a vízbe fúltak holttestei azokkal kisértetnek. Egyébiránt a két holttest tisztességesen eltemettetett, s hogy M. J. babonás hite a többi lakókra ne ragadjon, B. E. ur misét mondatott érték s saját költségén eltemettette. — Temesvárról írják az „Alföld“ nek, hogy ott legújabban két nagy gőzmalom állíttatott fel, egyik Halbermayer úre a járásra, másik Schulhof Józsefé a sz. mihályi uradalomban. A malomjog különben Mária Theréziától nyert kiváltság alapján a várost illette, s csak 1856-ban nyert Brabady miniszteri engedélyt új malom állítására. Temes és Krassó megyékben a sáskák tetemes kárt okoztak, amott főkép a lippai járás szenvedett. Krassó megyébena sáskákat következő módon pusztítják : hajnalban, mielőtt a harmat felszáradna, az irtásra kiszemelt helynek közepére vastagon szalmát hintenek, aztán messziről jó nagy kört képezve 2—3000 ember apró galyseprükkel a sáskákat a szalma felé tereli, míg végre a szalma annyira megtelik a sáskákkal, hogy nem látszik tőlük, akkor köröskörül meggyujtják, s ekkér a sáskákat megsemmisítik. Másnap ismét más térdarabot fognak el ezen módon. A Temesvárott összegyülekezett ausztriai, török, oláh moldvai a a szerb távirdai igazgatóságok 16 án este 10 órakor egy általános szerződést írtak alá. E szerződést részletesebb egyezkedések fogják követni, melyek az említett államok mindennemű, a távirdai közlekedést illető viszonyait szabályozzák. — Pest városa tanácsa 12-én tartott ülésében azt határozta, hogy a telkek felosztása, zsendelyfedél készítése s általában mindennemű építkezési ügyekben az 1858. okt. 11 diki építkezési rendtartás szabályai követendők. Ennél fogva az építkezni szándékozók, vagy kik nagyobb javításokhoz akarnak fogni, hatósági engedelem nélkül ilyesmit el nem kezdhetnek, s csakis az ily munkákra jogosított kézművesek segélyével élhetnek. Azok, kik ily engedély nélkül, vagy a jóváhagyott tervtől eltérőleg építkeznek 10 től 200 forintig terjedhető pénzbirsággal bűntetteinek. Hasonlólag büntetés alá esnek azon kömives pallérok vagy kézművesek, kik ily munkánál közreműködnek. — Schaaffgotsche grófnő Brünnben kínos halállal múlt ki, ruhája meggyuladt, s midőn a szerencsétlen menekülni óhajtva, cselédeit kiáltozva, öszsze vissza futkosott, csak a lángot élesztette, s mire elolthatták már ruhái elhamvadtak, feje, karjai, melle súlyos sebekkel voltak elborítva, s minden ápolás daczára 14-ikén reggel elhunyt. A szerencsétlen hölgy Schaaffgotsche Ferencz lovassági tábornok leánya volt. A pesti vonaton 16-án két katona egyik 3 dik osztályú kocsiban egy kosarat talált, melybe egy 4 holnapos kis leány volt bepakolva. Vizsgálódásokból kitűnt, hogy a gyermeket Nagy-Kikindán egy asszony tette be. A gyermek mellett zsidó betűkkel irt levelke feküdt, mely annak kiléte felöl talán felvilágosítást fog nyújtani. A város kapitányság a gyermeket a Rókus-kórházba vitette. — Ft. Ja 11osics Endre, kegyesrendi kormánysegéd, a budai társház és elemi főtanodának igazgatója, a római tiberi akadémiának levelező tagja, f. hó 19-kén jobb életre szenderült. A boldogult 71 évre terjedő munkás élete legnagyobb részét, a gymnasiumi és tanítóképezdei ifjúság nevelésére, valamint irodalmunk gazdagítására is buzgón szentelte. Annyi tisztelője volt, a hány ismerője, a jóság, a becsületesség, a vallásos erények prototypjeül szolgálhatott a tiszta lelkű honfi, kinek kimultát annyian fájlalják. Temetése f. hó 21 kén, délután 5 órakor Budán fog tartatni. Béke hamvaira. Áldás poraira. — A „Törvényszéki Csarnok“ ismét megújítja félévi előfizetését évnegyedenkint 2 s félévenkint 4 stal. Azonkívül, hogy e jogszaki lap a jogi kérdések s reformok tudományos fejtegetésére, mint a „Magyar öröködési jogról“ írt legújabb czikkei is tanúsítják — nagy buzgalmat fordít; e lap fontos gyakorlati hasznokat is nyújt, midőn a kir. kúria ítéleteit közli. Ez már maga is meleg pártolást igényelhetne, miután a kúriai ítéletekből világosan látható, miképp legfelsőbb bíróságunknak, mely különben is el lenne teendőkkel halmozva, igen sokat kell foglalkoznia az eljárási hibák rectifikálásával,megsemmisitésével, mi nagy részben elkerültethetnék a jogi szaklap figyelemmel kisérése által. Ajánljuk a szakértők figyelmébe: — Bala ton gözhajózási közgyűlés. Alálirt társulatnak f. évi febr. 18 -án hozott végzése szerint, minden évben tartandó lévén egy rendkívüli közgyűlés Balaton - Füreden , ily rendkivüli közgyülés folyó junius 30 - kára, d. u. 4 órára, Balaton Füredre kitűzetik, s arra a t. ez. részvényesek illően meghivatnak. Balaton Füreden, 1862. jun. 16-án. A balatongözhajózási társulat választmánya. — Telegrafi tudósítás a bécsi börzéről jun. 20. 5% metalliqáus 70.90. Nemzeti kölcsön 82.80. Bankrészvény 832. — Hintelintézet 118.30. — Londoni váltók 127.80. Arany 6.12. NEMZETI SZÍNHÁZ. Junius 21 re van kitűzve : Bodorfi Henrik urnak, a nürnbergi színház tagjának föllépteül : „Lammermoori Lucia“ opera 3 felvonásban. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jun. 21-re van kitűzve : „Angyal és daemon“ vígjáték. PttiHikttl ft«einényefe ANGOLORSZÁG. London, jun. 16. A Napoleon császár és Prim tábornok közt történt levélváltás a londoni „Times“-nak alkalmat nyújt a franéziák mexikói helyzetéről ismétlőleg nyilatkozni. Prim tábornok leveléről, azt mondja, hogy az az udvarias spanyol bókok közé sok értelmet s katonai nyíltságot foglal, hogy egészben véve ügyesen van írva, s hogy annak hangja és modora, a császárra bántólag nem fog hatni. Ezen előrebocsátás után áttérve a fő dologra, következőleg szól: „Az orizabai értekezlet alkalmával a franczia képviselők zavarba jöttek az elfogadható ürügy iránt, melylyel a körülményt menthették volna, miszerint ők a hatalmasságok közt megállapított egyezmény feltételeitől eltértek. A Prim tábornokné mexikói kíséretének, minden kihívás nélküli megtámadása, valóban eléggé bizonyítja, hogy Francziaország Mexicó iránti szándékát és állását megváltoztatta, s hogy azon állapítmányok által, melyekre a londoni egyezmény fektetve volt,magát többé kötelezettnek nem tartja. Ha ezt előbb tudatta volna, akkor úgy Angliát, mint Spanyolországot is sok hiábavaló erő és költségtől kímélte volna meg; — de minthogy igy is valódi szándékát végre ismerjük, nem marad egyéb hátra, mint úgy cselekedni, mint ahogy cselekedtünk volna, ha azt kezdetben ismerjük, vagyis magunkat a vállalattól elvonni. Francziaország minden felelősséget magára vállalt, s szívünkből kivonunk neki teljes dicsőséget és nyereséget, melylyel az expeditió ígérkezik. „Prim tábornoknak egyenes adatai szerint semmi kétség sem lehet többé az iránt, hogy Francziaország, ahelyett, hogy egyszerű pénzadósság behajtását czélozá, mely 700,000 frankról egy, vagy más módon 15 millióra emeltetett, egyenesen mint Mexicó meghódítója indult meg, hogy új dynastiát alapítson, s oly fejelmet ültessen be, kinek tárgya csak Francziaország segélyével tartható fenn, a ki ennél fogva, úgy mint az I. Napóleon által alkotott királyok, csak azon hatalom képviselője lenne , mely azt teremté, s mely azt tetszés szerint ismét meg is semmisítheti. Mi nem mondjuk, hogy mindez semmi jelentéssel sem bír , mi ellen felszólalhatnánk, hanem állíthatjuk, hogy az egészben egyéb sajnálni valónk alig van, mint hogy oly dologbani részesülésre használtattunk fel, mely semmire se vezetett.“ Egyebekben a „Times“ megmarad korábban kijelentett véleménye mellett; t. i. hogy Francziaország semmi oly érdeket sem támad meg, melynek fenntartása Angliának szivén fekszik, nem sért meg semmi oly jogot, melyet Anglia védelmezni kívánna. „A nagy és erélyes nemzet — folytatja a city lap — egészen természetszerűen terjeszkedni akar, s nekünk az ellen nem lehet semmi ellenvetésünk, hogy erre alkalmid a két pezeán és két continens közti magas zónát választá. Mexicóra nézve a franczia beavatkozás végtelen jótéteményű lehet. — Ha nem kérdeni lehet, minő haszonnal kecsegteti az magát Francziaországot ? Ezen kérdésre nem bírnánk megfelelni, és szerencsére ez nem is szükséges. Francziaország önmaga legjobban érzi érdekeit, valamint legjobbőre saját dicsőségének. Mi feltesszük, hogy eszélyes uralkodójának valami oly czél lebeg szemei előtt, mely a nagy vagyon és véráldozattal, melyre magát elhatárzó, helyes arányban áll, s mi szívünkből kivánunk neki legjobb eredményt.“ Hasonló következetességgel ragaszkodik a világlap az éjszakamerikai hadi eredményekhez korábban kötött ítéletéhez. Szerinte az unionista hadsereg győzelmeit csak az éjszaki lapok hozott betűs jelentéseiben találhatói fel: a richmondi csata sem volt egyéb, mint a confoederátiak diadala, mely a másodnapi határozatlan ütközet által semleges eredményűvé tétetett. „Mindezen bajnoki vitézség — mondja a „Times“, mindezen vérontás ép oly haszontalan és dicstelen, mint lenne, ha a harczosok fogadott gladiátorokként viaskodnának valamely őspogány amphitheatrumban. Semmi se bizonyíttatik be, és semmi se döntetik el erőködéseikkel; nagyon valószínű, hogy ez arra sem képes, hogy Richmond elestét siettesse, vagy feltartóztassa, sőt ha ez eset beállana is, még akkor se gyakorolhatna semmi befolyást sem a világtörténetre.