Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-26 / 3787. szám
221—378? 13-ik évi folyam. Péntek, sept. 26.1862. Exp srsellemi részét illető minden közlemény Kiadó-hivatal. Előfizetési föltételek Hirdetmények dija . Szerkesztési iroda : a szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. «. „ . . . .. .« Br_B,6. Bementetlen levelek csak ismert kezektől fo- A lap anyagi réazát illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli Félévre . . . . 10 írt 60 kr. a. é. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos Ferencziek tere 7-ik szám , 1-ső emeleti gadtatnak el. panaszok , hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 5 írt 26 kr. u. é. petit-sor 26 ujkr. Előfizetési fölhívás „PESTI NAPLÓ“ 1862-ik évi IV-ik évnegyedes folyamára. Előfizetési ár : October- decemberi V. évre 5 ft 25 sor. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. Bécsi dolgok. Az ágostai „Allgem. Zg“, a mi régi jó barátunk, alig hallotta meg, hogy Pesten börzét akarnak nyitni, azonnal hinti a konkolyt, gyanúsít, az osztrák államférfiak féltékenységét igyekszik felkelteni, mint rendesen minden magyar vállalat keletkezésekor. Összeütközésről beszél, mely a pesti börze ügyében a pénzügyminiszter és feanczellár közt kitört. A „P. Lloyd“ levelezője most, biztos forrásból értesülve, közli a dolog mibenlétét. A pesti börze ügye már 1860-diki oct. 20-dika előtt előfordult és tárgyalás alatt volt, vagyis inkább kellett volna lennie a minisztériumban. Legújabban az illető iratokat az államminisztérium áttevé a magyar udvari kancelláriához , s ez, minden illetékességi tekinteteket mellőzve, azonnal hozzá látott a tárgyaláshoz. A pénzügyminisztérium hozzájárulása nélkül ugyan e kérdés még most nem intéztethetik el, s hasonló módon fog tárgyaltatni, mint a magyar földhitelintézet kérdése. A magyar udvari kancellária vezeti a tárgyalásokat a többi miniszterekkel, akiknek hozzászóllójuk van, s igyekszik velük egyetértést eszközölni. Az előterjesztést Ő Felségéhez szintén a m. udv. kanczellária fogja tenni, s hozzá intéztetik a legfelsőbb határozat. Valamint a földhitelintézetnél, a börze kérdésében sem állott elő egy minisztérium sem mindeddig illetőségi nehézségekkel, s ezért alaptalan, amit az „Alig. Ztung“ az összeütközésről beszél. Legkevésbé várhatni ilyesmit Plener úrtól, aki a magyar hitelintézet ügyében oly készséget és engedékenységet tanúsított az értekezésekben. Rem számíthatni véli ,P. Lloyd£ levelezője a pesti börze kérdésében is. Az udvari kanczellária ez ügyet már a pénzügyi minisztériumhoz áttevé, s ha onnan visszaküldetik, ő Felsége elé fog terjesztetni. Reméljük tehát a legjobbat! A reichsratb most nagy követ mozgat! A kataszter kérdése van szőnyegen. Az állam minden birtokostól tiszta jövedelme bizonyos százalékát követeli adóban ; a feladat ez okból: megállapítani a tiszta jövedelem mennyiségét. A bérházaknál könnyű dolog, annál nehezebb a földbirtoknál. Tudni kellene a nyerstermények mennyiségét, piaczi áát, a gazda kiadásait stb., hogy levonva a kiadásokat a bevételből, előttünk álljon a tiszta jövedelem. E czélból még VI. Károly császár alatt Lombardiában kataszteri munkálatot hajtottak végre, mely ma is „censo milanese“ név alatt ismeretes, s onnan bevitték a birodalom más tartományaiba is. Fölmérik a földet minden községben, a minőség szerint osztályozzák a földet, s mindenik osztály jövedelmét átlagosan megbecsülik, értékét megállapítják, ebből a termelési költségeket levonják, és kész az adó alapja, íme, az állandó kataszter. Elméletileg megjárja, de a gyakorlatban! A termékek árát 1824-ből vették föl, mikor talán a legolcsóbb volt. S aztán a fölmérés meg a becslés mennyi évet igényel. Még a birodalom felében is alig van bevégezve mindez ideig. Közben mennyi változás az árakban s minden más körülményben. Egészen új viszonyok állottak elő, s a becslésben is számtalan hibának jöttek nyomára. A legegyenetlenebb adózás lett az eredmény. Ezért — mond az „Öster. Zig“, — már Bruck gondolkozott, miként lehetne alapos reformot hozni be. Minden birtokot meg akart becsültetni, s a becslési érték, mint tiszta jövedelem, öt százalékos kamatját akarta adó alapul tenni. Ezt nevezte ő „értékkataszternek.“ Azonban az immediat bizottság, melyet ő Felsége megkérdezett, ellene nyilatkozott e kataszternek. A földbirtokok becslési értéke ugyanis nagyon esetleges , nagyobb a kis birtoknál, mint a nagynál; minélfogva a régi paraszt gazdák jobban terheltetnének, mint az egykori földesurak. Bruck halála után, amint az állam kiadásai növekedtek, annál kiáltóbb szükség lett az adózási rendszer reformja. A kataszter revízióját is sürgették. A kormány végre javaslatot terjesztett elő, a pénzügyi bizottság ezen módosított, s most e javaslat a reichsrath előtt van. . Kaiserfeld elsietett dolognak tartja s alajposan bírálja mind a mostani katasztert, mind az uj javaslatot. „Talán — jegyzi meg a „Neust, Nachr. “ — talán Plener úr csak azért hozta be a szőnyegen forgó törvényjavaslatot, hogy azon urak, akik oly erélyesen követelik a kataster revisióját, meggyőződjenek, hogy ily kérdések mélyebb tanulmányozást kívánnak s amúgy könnyedén nem intéztethetnek el, s hogy e részben előbb az illető orgánumok, különösen az országgyűlések megkérdezendők.“ Az „Ősz. Ztg.“ is azon nézetben van, hogy a pénzügyminiszteri előterjesztés, valamint a pénzügyi bizottság javaslata elsietett, félszeg dolog. A vélemények a reichsz ibban a szerint csoportosulnak, amint a fennálló kataszter inkább vagy kevésbé terhes az egyes tartományokra. A tiroliak, stájerek, felső és alsó ausztriaiak nem akarnak semmi változást. A lengyelek azt mondják, vessék ki az egyes országokra az illető adómennyiséget, s bízzák az országgyűlésekre a kiosztást. A csehországi németek és morvák az állandó kataszter revisióját sürgetik. Cavour gróf egy levele. Cavour grófnak egy levelét teszik közzé, mely a jelen olaszországi viszonyokra nézve is új mutatásokat ad, melyek annyival érdekesebbek, mivel Olaszországban máig is mindegyre e nagy államférfiura hivatkoznak. A levél egy olasz államférfiuhoz van intézve, s itt következik : „Turin, 1860. oct. 2. „Kedves barátom ! „Köszönöm sept. 30 ikán irt levelét, de nem érthetek egyet az abban foglalt tanácsokkal. „Őszintén szólva, gyászosnak tartom az indítványt, hogy a parlament teljhatalmat szavazzon meg a királynak az olasz kérdés végmegoldása előtt. „Emlékszik ön, mennyire kárhoztatta az angol sajtó, hogy a tavalyi olasz háború ideje alatt felfüggesztik az alkotmányos garantiákat. Béke idején tenni ugyanazt, a legroszabb hatással lenne mind az angol, mind az egész continenai szabadalmú közvéleményre. „Belföldön ez intézkedés mit sem segítené elő az egyetértést a nagy nemzeti párt kebelében. „Hogy megmutassa a nemzet, mennyire nem osztozik Mazzini elméleteiben, annak megmutatására legjobb mód, hogy a parlamentnek a bírálásban és ellenőrzésben a legnagyobb szabadságot engedjük. A képviselők nagy többsége által megszavazandó kedvező nyilatkozat a minisztériumnak nagyobb tekintélyt fog adni bármely dictatorságnál. „Az ön tanácsa Garibaldi eszméjét fogná létesíteni, ki épen azt akarja, hogy nagy forradalmi dictátorságra jusson, s azt a király nevében gyakorolja, a szabad sajtó ellenőrzése, s mind személyes,mind parlamenti biztosítékok nélkül.Én pedig azon meggyőződésben élek , hogy Olaszországnak nem épen a legcsekélyebb dicsősége fogna lenni, ha úgy alakulna nemzetté, hogy a szabadságot föl ne áldozza a függetlenségnek, s anélkül, hogy egy Crom we 11 dictatori kezein mennek keresztül , hanem úgy vetkette legyen le a monarchicus kényuralmat, hogy forradalmi despotismus alá nem került. „Ami a jelent illeti, nincs más mód e czélhoz jutásra, mint a parlament közreműködéséből merítni azon erkölcsi erőt, mely egyedül képes legyőzni a sodákat s megtartani számunkra a szabadelmű Európa rokonszenvét. A közbátorsági bizottmányok, vagy, ami egyre megy, a többek, vagy egyes ember forradalmi dictatorsága alá jutás, megöli a törvényes szabadságot, melyet elválhatlan társául óhajtunk megtartani a nemzet függetlenségének. „Higgjen szavaimnak stb. „C a v o u’r“ A magyar földhitelintézet alapszabályai. (Folytatás.) VI. Fejezet. Az adóssági kötvényről s a fizetési kötelezettségről. 68. §. Azon birtokos, ki az intézettől kölcsönt kíván nyerni, köteles egy adóssági kötvényt törvényes alakban kiállítani, amelyben kifejezendő : a) az intézet, mint hitelező, b) a kölcsön vett tőke összege, c) a kamatláb, törlesztési százalék s egyéb illetékek, d) a jelzálogul szolgáló birtoknak s tartozmányainak telekkönyvi pontos megnevezése, oly helyeken pedig, ahol,telekkönyv még nem létezik, hivatkozás azon összeírásra, mely a kölcsön alapjául teljesittetett, e) azon záradék, hogy a tőkekamatok s egyéb illetékek, úgyszintén a 108 §-ba alapuló kölcsönös jótállási kötelezettség a jelzálogul kikötött birtokra betábláztathassanak. f) hogy az adós mint az intézet tagja, magát az intézet szabályainak, habár ezek a köztörvénytől eltérők volnának is, szerződésszerűleg mindenben aláveti, g) hogy aláveti magát az 1836: 20 és 1840:11. sz. által szabályozott Bommás szóbeli eljárásnak ; továbbá nemcsak az 1848. 14. tcz. 6 dikkban kitűzött, hanem s az intézet részéről szabadon választhatandó bármely egyéb bíróságnak is, egyúttal pedig a fellebbezésről szintúgy, mint a felfolyamodásról és semmiségi panaszról is akár a per, akár pedig a végrehajtás folyama alatt, végre a perújításról, s minden egyéb perorvoslatról lemond; h) végre, hogy végrehajtási kielégítés esetében lemond kijelölési jogáról, s az intézetnek szabad választást enged. 69. §. A kötelezvény szintúgy mint a pénzfelvétel és nyugtatványozás iránti meghatalmazás, az aláírások valódiságát igazoló törvényes bizonyság, a városokban és kerületekben pedig az ily eljárásra törvényesen hivatott tisztviselők által hitelesítendő . 70. §. Az adóssági kötvény a záloglevelek kiadása előtt telekkönyvileg bekeblezendő. Oly helyeken, a hol rendes telekkönyvek még nem léteznek, az intézet csak az 1840. 21. t. sz. 19. § nak értelmében eszközlendő hiteles birtokösszeírás alapján s csak első helyre leendő betáblázás mellett nyújt hitelt. Az adóslevél a birtokra a kölcsön átadása előtt betáblázandó, de azon esetben, ha a betáblázástól fogva a pénz átadásáig az intézet számára lekötött birtokra más követelés is betábláztatott volna, az intézet a kölcsönszerződéstől visszalép. 71. §. A kiállított zálogleveleket és jövedékjegyeket az igazgatóság kiadatásuk előtt átadja a felügyelő bizottmánynak azon betáblázott kötvénynyel együtt, melynek alapján azon záloglevelek vagy jövedékjegyek kiadandók lesznek. 72. §. A felügyelő bizottmány meggyőződvén arról, hogy több záloglevelek vagy jövedékjegyek ki nem adattak, mint amennyi betáblázott kötvény után jár , erről szóló bizonyítványát a záloglevelekre és jövedékjegyekre jegyzi. 73. §. Hasonló eljárás követendő : a) ha a 47 §. értelme szerint záloglevelek átváltoztatása, vagy pedig az intézetnél letéteményezett zálogleveleknek jövedékjegyekre átcserélése kívántatik. b) Ha törvényes uton megsemmisített záloglevelek helyett újaknak kiadatása kéretik. 74. §. A felügyelő bizottmány a betáblázott kötvényre jegyzi a kiadott záloglevelek számát, öszvegét és kertét. Ha záloglevelek cseréltetnek be , ezen jegyzés magára a beadott záloglevelekre, ha pedig megsemmisítés után adatnak új záloglevelek, a feljegyzés a megsemmisítési okmányra tétetik. 75. §. Minden kölcsönvevő köteles fizetési járandóságait az intézet pesti, vagy vidéken az intézettel viszonyban álló e czélra kijelölendő takarék- vagy más biztos pénztárba, kellő időben pontosan befizetni. 76. §. Ezen járandóságok az adóssági kötvényből láthatók a következők : a) A kamatok azon kamatláb szerint, mely a kiadott zálogleveleken vagy jövedékjegyeken feljegyeztetett. b) a rendszeres törlesztési járulékok, c) az igazgatási költségek, és d) a tartaléktőke megalapítására meghatározott összegek. 77. §. A kölcsönvevő a kamatokat és törlesztési járulékokat, ha a záloglevelekben vette fel kölcsönét, mindig féléven kim előlegesen, ha jövedékjegyekben vette fel a kamat és tőketörlesztési járulék lejárta előtt két hónappal tartozik fizetni. 78. §. Az igazgatási költségekre 8 százaléknál több évenkint nem követtethetik. VH. Fejezet: A törlesztési alap és kölcsön vett összeg törlesztése. 79. §. A törlesztési alap képeztetik az adósok által, a törlesztési terv szerint adósságaik törlesztésére befizetett járulékokból, s czélja az adósságok szabályszerű törlesztése. 80. §. A törlesztési alapba befizetett összegek egyedül a törlesztés eszközlésére fordíttathatnak. 81. §. A törlesztési évi járulék a záloglevelek és jövedékjegyek névbeli értéke után számítva, a zálogleveleknél 1 százlékban, a jövedékjegyeknél pedig azok lejárati részletei szerint állapíttatik meg, s mindig készpénzben fizetendő. 82. §. Amint az adós kötelezi magát ezen törlesztési járuléknak az egész törlesztési határidő alatti pontos fizetésére, viszont az intézet is biztosítja az adóst, hogy a felvett kölcsönt, a 142. §. eseteit kivéve, nem fogja felmondani. 83. §. Az adósnak jogában áll, adósságát a törlesztési járulékon felül bármikor egészben vagy részben törleszteni. 84. §• A záloglevelek törlesztése a törlesztési terven kívül kétféleképen történhetik : a) vagy a kölcsönzés alkalmával átvettekhez hasonló természetű záloglevelek visszaadása által, b) vagy készpénzben tett fizetések által. 85. §. A törlesztési sorozat a záloglevelek közt, kisorsolás útján határoztatik meg. 86. §. A kisorsolás az ügyrendben kidolgozandó eljárás szerint, mindenkor június és december utolsó napján, ha pedig az ünnep vagy vasárnap lenne, az azt megelőző napon történik. A kisorsolt számok július és januárius első napjaiban a pesti hivatalos lapokban és a bécsi újságban tétetnek közhírré. 87. §. A kisorsolt zálogleveleknek készpénzben, a teljes névérték szerinti kifizetése, a sorsolástól számított 6 hónap múlva az intézet pénztáránál történik. 88. §. A kisorsolt záloglevelek birtokosa a záloglevelek kifizetésére kitűzött határidőn túl kamatot nem követelhet. 89. §. Ha a záloglevél a kisorsolás után tíz év alatt kifizetés végett be nem mutattatik , az intézet az elveszett okiratokra nézve fennálló törvényes eljárás útján azokat megsemmisítteti. Miután a megsemmisítés a bíróság által kimondatott, a záloglevélért járandó összeg a tartalékpénztár javára esik. 90. §. Az intézetnek szabadságában áll, a kihúzott zálogleveleket leszámítolás útján a fizetési határidő előtt is kifizetni. 91. §. Ha valamely adós a törlesztési terven kívül készpénzben törlesztett, a befizetett összegnek megfelelő több záloglevelek húzatnak ki az első sorsolási határidő alkalmával. 92. §. Habár valamely adós a törlesztési terven felül készpénzben vagy záloglevelekben is törlesztett, 1 százaléknyi törlesztési járuléka nem kevesebbetik mindaddig, míg egész kölcsöne le nincs törlesztve. Ha mindazáltal az érdekelt kívánja, rendes kamat illetősége annyival szállíttathatik alább, amennyit a törlesztési terven kívül beváltott kötvényekért kamatképen kellene fizetnie. 93. §. Mihelyt az adós, rendes vagy rendkívüli után legalább 1000 ftnyi összeget törlesztett, azon összegnek telekkönyvi kikebleztetését kívánhatja. 94. §. Ha valamely adós felvett kölcsönének legalább egynegyedét már letörlesztő, s az évi járadékot ezen egész idő alatt pontosan fizette, szabadságában áll, a hátralevő tartozási összegnek az eredeti kötés alkalmával megszabott évi járadékok szerinti eloszlatását kérni. Ugyanazon egy hypothekára különböző időszakokban vett kölcsönöknél mindazáltal, az előbb kötöttekre tett lefizetések, a később kötöttek évi járadéka leszállítására nem szolgálhatnak. 95. §. Ha az adós rendkívüli törlesztés alkalmával kamatai aránylagos leszállítását nem kívánja, a kamattöbblet a törlesztés gyorsabb eszközlésére fog fordíttatni. 96. §. Minden kisorsolt és beváltott, vagy az adós által rendkívüli törlesztés végett beadott záloglevelek vagy jövedékjegyek, azonnal haszonvehetetlenekké tétetnek, s a szükséges felügyelet gyakorlása végett a felügyelő bizottmánynak adatnak át. A bizottmány a beváltás valódiságáról meggyőződvén, azt a záloglevelekre jegyzi s az ekkép jelölt zálogleveleket vagy jövedék jegyeket, az igazgatóságnak visszaszolgáltatja. Az ekkép forgalomból kivett s haszonvehetetlenekké tett záloglevelek és jövedék jegyek, időről időre a kormánynak egy megbízottja, egy igazgatósági és egy felügyelő-bizottmányi tag előtt nyilvánosan megégettetnek. VII. Fejezet. Tartalékalap, 97. §. Mind az intézeti ügyvitel rendszeresítése, mind a kölcsönös jótállásból folyó kötelezettség nagyobb biztossága tekintetéből egy különös tartalékalap alapíttatik. 98. §■ A tartalékalap első megalapítására az intézet alapító tagjai legalább 1 millió ftnyi értéket tesznek le. Minden egyes alapítványi részlet 5000 forintról szól. Egy alapító több alapítványi részletetirhat alá. 99. §. Az alapítók az általuk aláírt ősziét első 10%-jét az engedmény megnyerése után 2 hónap alatt, az aláírásban megnevezett személyek felszólítására készpénzben befizetik, s ezen öszszeg a pesti kereskedelmi bankba, vagy a budapesti takarékpénztárba tétetik be időközileg kamatozás végett. Betesznek továbbá az alapítók minden alapítvány után 9 darab, az alapított öszszeg egy-egy tizedét tevő összegről szóló s bemutatás után 13 nap alatt fizetendő kötvényt, melyben nyilván ki lesz fejezve azon feltétel, hogy mihelyt a felügyelő-bizottmány szükségesnek látandja a további lefizetést, az aláíró egyszerű felszólításra tartozik azt teljesíteni. 100. §. Nagyobb biztosság tekintetéből az előbbi §-ban érintett kötvények az alapító választása szerint, vagy: a) egy másik, a felügyelő bizottmány által elfogadott jótálló kezességi aláírását foglalandják magukban; vagy pedig b) az alapítónak valamelyik birtokára telekkönyviig bekebleztetnek; vagy végre c) a 90%-nek megfelelő jóhitelű értékpapírok letétele által biztosíttatnak, ez értékpapírok karzatai természetesen a betevőt illetvén. 101. §. Az alapítványok másra át nem ruházhatók, s az azokkal járó köteleztetések és jogok az alapító azon magán örökösére szállanak, a ki azon jószág birtokába jött, amelyre a biztosítéki jelzálogi bejegyzés történt, vagy a ki a befizetett összeg utáni kamatok élvezésére jogosítva van. Ha az elhunyt alapítónak több örökösei vannak , ezek hitelesen igazolni tartoznak azt, hogy az alapítvány betáblázásával terhelt birtok s ezzel együtt az alapítványnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek melyik örökös osztályrészébe estek? addig, amíg ez meg nem történt, az alapítványi tőke járadékai az örökösök közös gondnokának vagy meghatalmazottjának fizettetnek. Azon esetben, ha a birtok, melyre az alapítvány betáblázva van, több örökös közt feloszolnék, ezek az alapítói jogokat csak egy közös meghatalmazott által gyakorolhatják. 102. §. Az alapítók haszonosztalékban nem részesülnek, hanem a valósággal befizetett készpénzösszeg után 5 % kamatot húznak. 103. §. A tartalékalap növekedik : a) az előre fizetett (77. §.) kamatok és tőketörlesztési járulékok kamatai, b) az 70 százalék igazgatósági költségül évenként fizetett összegek netaláni feleslege, — c) Az 50. §. szerint az elévült záloglevelek értéke és más jövedelmek, — d) a 104-ik §. ban elősorolt üzletek jövedelmei és e) a 109, 118 és 120 .§.-okban érintett járulékok által. 104. §. Jövedelmezővé tétetik a tartalék alap : a) a záloglevelek börzei értékének részére adott kölcsönzés által, mely azonban félévnél hosszabb időre nem terjedhet. b) a kihúzott és kifizetés végett kihirdetett záloglevelek s félév alatt bejárandó kamatszelvények leszámítolás által, c) az igazgatóságnak értékesítés végett átadott záloglevelek és jövedékjegyekre leendő előlegezés által, d) végre legfeljebb félévi lejáratú s legalább három aláírással ellátott biztos váltók leszámítolása által. 105. §. A tartalékalapból a járulékok befizetésénél előfordulható hátralevő őszietek előlegeztetnek s véletlen veszteségek eseteiben a kárpótoltatik. Az igazgatóság által a 120. §. értelme szerint egyes-előre nem látható, vagy nem az érdekelt által okozott — nagyobb károsodások eseteiben az egyes egyleti tagoknak engedményezett kamat és törlesztési járulékok előlegezése szinte a tartalék alapból teljesíttetik. Ha a tartalékalap készpénzöszlege másfél millió forintot meghalad, a közgyűlés határozza el, annak jövedelméből kelljenes azontúl és mennyiben az igazgatási költségeket fedezni s e ezem alatt az érdekeltek által fizetett járulékot lehet , és mennyiben megszüntetni. 106. §. Ha a tartalékalap fél millió forintnyi készpénz öszegre szaporodott, a további növekedés 25 százlékja, mindenek előtt az alapító tagok által először letett 10% en felül netalán szükségessé vált készpénzbeli befizetések visszafizetésére fog fordíttatni. Ha pedig az érintett 10°0 en túl felülfizetés nem történt, a további növekedés fent említett negyed része (25%) szinte a tartalékalapba tétetik, és annak külön osztályát képezi. Ha ezen osztály 100,000 frton felül növekedik, akkor 100,000 frtnyi öszeg az átalános tartalékalapba tétetik át, minden alapítónak pedig egy 10%-os kötelezvény (99. §.) adatik vissza, — és igy tovább, mig minden kötvények az alapítóknak vissza nem adattak. Az első 10% részletbefizetés azonban, állandóan a tartalékalapban maradand. 107. §. A felügyelő bizottmány és igazgatóság egy közös tanácskozmányban alapítandja meg azon részletes eljárást, mely szerint a tartalékalap jövedelmeztetni s kezeltetni fog. 108. §. Miután a záloglevelek biztosításáról nemcsak az alapítványi összegek és különösen lekötött földbirtok, hanem az összes egyesületi tagok egymásérti jótállása is kezeskedik, a tartalékpénztárba minden egyes kölcsönvevő a kölcsönkötés alkalmával, kölcsöne 1%-ját tevő zálogleveleket teend le. 109. §. Ezen egy százalék letételben maradv a letévő javára kezeltetik mindaddig, mig kölcsöne egészen nem törlesztetett, akkor az első százalék és annak egyszerű kamatai az érdekeltnek kiadatnak, a kamatok kamatai a tartalékalap javára válván. 110. §. Azon nem várt esetben, ha az ektépletett összegből a kölcsönös jótállásnál fogva, oly kárt kellene téríteni, mely az eredeti letételi öszszeget kevesítené : az ekkép támadt különbség kiegyenlítéséhez, a vett értesítéstől számított első kamatfizetési határidőre, mindenki tartozik hozzájárulni. 111. §. Az ily hozzáfizetés 6 héttel előre fog a hivatalos lapok utján köztudomásra hozatni, mi a fizetés teljesítésére kötelező felszólításul fog tekinteni. IX. Fejezet. A hitelintézet viszonyai adósai irányában. 112. §. A hitelintézet követelései által az országfejedelmi adókat az 1840 : 22 t. sz. értelmében is illető elsőbbség nem szenvedhet csorbulást. 113. §. A hitelintézet nincs kötve a betáblázás által kijelölt birtokhoz, hanem kielégítést az adósnak bármely ingó vagyonából, a fenálló végrehajtási rend artás alapján szabad választással követelhet. 114. §. A hitelintézet mindazon esetekben, midőn tagjai vagy a még adóssággal terhelt volt tagjai ellen, felperesként lép fel, az 1848 . 14. sz. 6. §. által kitűzött váltótörvényszéki eljáráson kivül, a szabad biróválasztás jogát is fenntartja magának, ellenben mindazon esetekben, a hol mint alperes lenne érdekelve, magát ugyanezen törvényczikkhez képest a pesti, mint illető váltótörvényszék illetősége alá veti. 115. §. Az intézetnek az 1840. 16. tcz. értelmében vezetendő főkönyvei, mint nyilvános okiratok teljes bizonyságot megalapítóknak tekintetnek. Ennélfogva az igazgatóság által aláírt főkönyvi kivonatok az egyesületi tagok, vagy a 8. §. értelme szerint az azok helyébe a birtok átruházása által lépett egyének ellen formálható minden rendes és rendkívüli illetékek követelésénél, teljes bizonyságul szolgálnak. 116. §. Általános elvül mondatik ki, hogy a hitelintézet javára betáblázott kölcsön, mindaddig, míg vissza nem fizettetett,vagy egészen nem törlesztetett, mint a birtokkal válhatlanul összeolvadt követelés tekintendő. Ennélfogva bármely birtokváltozás esetében az intézet minden követelése az új birtokosra, sőt csődület esetében a csődtömegre megy át, s a kötelezett illetékek fizetésénél hátramaradásnak vagy bármely, az intézet szabályszerű joga gyengítésének akármely körülmény vagy jogcimnél fogva hely nem adathatik. Ennélfogva még a csődtömegi gondnokság is tartozik a rendes járulékokat a kötelezvényben kikötött rendes határnapokra, pontosan fizetni, minthogy különben a hitelintézet az 1848. 14. t. sz. 5. §. értelmében feljogosítva van, összes követelését a tőkével együtt a csőd alatti birtokból, rövid szóbeli per útján követelni. 117. §. Minden adós azon nyilvános kötelezettséget vállalván magára, hogy illetékeit a kitűzött napra pontosan fizetendi, a fizetési nap lejárata után legfeljebb 5 nap múlva jogosítva van az igazgatóság a behajtási eszközlésbe vétetni. 118. §. Aki a fizetési határnapot elmulasztó, anélkül, hogy legalább 14 nappal előbb az igazgatóságtól a hozzá benyújtott okadatok folyamodványára fizetési halasztást nyert volna, a lejárt tartozási összeg utáni késedelmi kamatokon és az igazgatóság által tett költségeken kívül, az elmulasztott illeték fe jét tevő bírságot köteles fizetni a tartalékalap javára. 119. §. Rendkívüli esetekben, midőn az adósz akaratától nem függő csapások, károsodások, váratlan halálozás s más ily fontos körülmények illetéke lefizetésében gátolják, ezen esetek közbejötte után legfeljebb 8 nap alatt tartozik azt mind az igazgatóságnak, mind a vidéki bizottmánynak halasztási kérelem mellett bejelenteni és igazolni. 120. §. Az előbbiban érintett esetekben az igazgatóság, ha az intézet érdekeit veszélyeztetve nem látja, mi iránt a vidéki bizottmány véleményét is megkérdheti, a halasztást 6% késedelmi kamatok felszámítása mellett, engedményezheti. 121. §. Az illetékfizetés halasztásának megtagadását, az igazgatóság nem tartozik okdatolni. 122. §. A kamatilletékek behajtásánál, ha a