Pesti Napló, 1865. augusztus (16. évfolyam, 4586–4610. szám)
1865-08-01 / 4586. szám
A tét- és bánatpénzek legkésőbb a versenyzés napját megelőző este alólirthoz befizetendők ; különben azon lovak, melyekért a tételek annak idejében le nem fizettettek, pályázásra nem bocsáttatnak. Kolozsvár, julius 25-én 1865. Halmágyi Sándor, lovaregyleti titkár. Nemzeti színház. Aug. 1-ére van kitűzve: „ILKA ÉS A HUSZAR TOBORZÓ.“ Eredeti 3 felv. opera — Távirati julius 31-ről. tudósítás a bécsi börzéről 5°/o-metalliques .. ... 69. 55. Nemzeti kölcsön .. ... 74. 60. Bankrészvény. ... 793. 9. Hitelintézet .. ... 176. 50. Londoni váltók .. ... 110. 10. Ezüst . .................. 107. 25. Arany.. ... 5. 25/2. A„P.Napló“ magán távsürgönye. Bécs, jul. 31. Belcredi gróf körlevelet intézett minden, a magyar koronához nem tartozó országfőnökhöz, melyben felkéri őket, miszerint oda működjenek, hogy a hatóságok eljárása nemcsak a törvény értelmében correct, szilárd és tekintélyes legyen, hanem a szabad, önálló erők kifejtéséhez megkívántató értelmességnek jeleit is rejtse az magában. Nem tekinthetem másnak, mint napjaink egyik legáldásteljesebb törekvésének azt, hogy azon ügyek köre lassanként kitágítassék, amelyek azok önkormányzatához sorozandók, akiknek érdekeik azok által közvetlen érintettek. A hatóságoknak kötelességök ezen törekvéseket, ameddig a törvényes határok között mozognak, teljes erejükből támogatniuk, s azon kell lenniök, hogy az autonóm testületekkel minél jobb egyetértést szilárdítsanak meg tapintatteljes magukviselete által. Megjegyzem, miszerint én a törvénynek sem szabadelvű, sem illiberális kezelését nem ismerhetem el helyesnek, hanem egyedül azt, melynek szelleme a törvényes normák betűjének megfelel. A tapintatos eljárás mellőzhetetlen, minélfogva felkérem az országos főnököket, hogy a hivatalnokok szolgálattételeit s kezességüket ezen szempontok szerint ítéljék meg igazságos szigorral. A lakossággal való közvetlen szóbeli érintkezésnél lényeges követelmény az, hogy a hivatalnok ne merüljön el a holt formaságba; az írásbeli érintkezés természetesen szintén jogosult, de sokkal szűkebb határok között mint eddig. Az államvagyonnal való lelkiismeretes és takarékos gazdálkodás lényeges kötelességek a hivatalnokoknak. A sajtó szabad véleménynyilvánítását, ha azt igazságszeretet vezérli, mint becses jót kell tisztelnie a hivatalnoknak; a subjectiv érzékenykedést félre kell tenni, s csak a midőn a tényállásnak objectiv megítélése lát büntetésre méltót, egyedül akkor van helyén a bírói hatalomhoz folyamodás. A többféle nemzetiségű országokra nézve mindegyik nemzetiség irányában a legszigorúbb elfogulatlanságot s egyenlően igazságos eljárást kell ajánlanom. A hivatalnak és hivatalnoknak a néppel ennek nyelvén kell érintkeznie. Az erre alkalmasság fontos, döntő mozzanat a hivatalnok alkalmasságának megítélésében. Németország. A Bajorország, Szászország és Hessen-Darmstadt nagyherczege által jul. 27-ken a német szövetségi gyűlés elé be terjesztett javaslat teljes szövege következő: „Midőn a magas szövetségi gyűlés múlt évi dec. 7-kén a végrehajtó eljárást Holstein és Lauenburg herczegségekben bevégzettnek tekinteni, s egyszersmind a herczegségek bizalmát és kormányzását tényleg Ausztria és Poroszország legmagasb kormányaira bízni határozó, ez félreismereetlenül ama több oldalról kifejezett remény és várakozás fejében is történt, miszerint elérkezett már az idő, mikor a herczegségek ősi fejedelmük alatt vissza fognának tereltetni saját önállóságukba és egy minden oldalról elismert rendezett jogállapotba, s hogy e czél elérése ama határozat által könnyebbíttetni fogna. „E várakozásnak azután a szövetségi gyűlés határozott kifejezést adott f. évi ápril 6-án tett határozatában. E remény azonban mindeddig teljesületlen maradt, minthogy az örökösödési jogra s e tartományok Poroszország irányábani jövő viszonyaira nézve mindeddig folytonos véleménykülönbségek állottak útjában. „Nem lehet azonban félreismerni, hogy az ideiglenes állapot folytatásának ezentúl mindóságukra a herczegségekre, mindezeknek a német szövetséggel való viszonyaira nézve lehető legkárosabb hatása leend, mire nézve kiválólag meg kell említeni, hogy a törvényhozás alkotmányos működése a herczegségekben meg van állítva, hogy szavazatuk a szövetségi gyűlésben fel van függesztve, s hogy az általuk kiállítandó szövetségi contingens nincsen megalakítva. „ A dolog ily helyzetében épen oly czél, mint jogilag és politikailag okszerű a még függő kérdések megoldására igénybe venni azon tartományok szabadon választott képviselőinek közrehatását, melyeknek boldog vagy volta körül forog a kérdés. „Ezen az úton volna egyszersmind megkezdhető és valósítható ama mód is, mely természetesebben biztosítaná a történetileg megalapított, felbonthatlan összeköttetést is Holstein és Schleswig közt, s mindkettőnek minden külmegtámadás elleni oltalmaztatását, t. i. Schleswig felvétele a német szövetségbe, a mennyiben e két herczegség közös képviselősége összehivatnék. „Ez esetben azután lehetőség adatnék a magas szövetségi gyűlésnek, hogy lemondván Holstein és Lauenburgra nézve a végrehajtási költségek megtérítéséről, Schleswigre nézve pedig a hadi költségek egy részét magára vállalván, e tartományok pénzügyi állapotait megszabadítsa ama terhektől, melyek igen nyomasztólag hatnának rájuk,ha egyedül kellene a hadi költségek terhét viselniök. „Minélfogva bizonynyal valamennyi német kormányoknak őszinte elégtételül szolgált, hogy hir szerint, Ausztria és Poroszország magas kormányai közt immár alkudozások voltak folyamatban a herczegségek képviselőségének összehívása végett. Ha egyfelől a szövetségi gyűlésnek annál inkább oka van e szándékot tetszéssel kísérni, és teljes figyelmét függeszteni rá, minthogy az összehívandó képviselőség várható nyilatkozataiban óhajtott és becses tárgyat ígérhet magának további tanácskozásaira és határozataira, másfelől ezáltal igazolva van az a remény, hogy Ausztria és Poroszország magas kormányai maguk sem utasítják vissza a fentérintett szempontokat és nézeteket. .E biztos reményben Bajorország, Szászország és Hessen nagyherczegsége kormányai következő javaslatot terjesztenek elő: „Szíveskedjék a magas szövetségi gyűlés elhatározni: „1. Hogy kérdés intéztessék Ausztria és Poroszország legmagasb kormányaihoz, minő lépéseket tettek vagy szándékoznak tenni az Elbemelléki herczegségekre nézve még függőben evő kérdések végleges megoldását illetőleg; különösen szándékoznak-e Srolsteinnak szabadon választott egyetemes képviselőségét Schleswig hasonló képviselőségével egyetemben ama megoldás körüli közrehatás végett egybehívni, s melyik időpontra várható ezen egybehivás, melynek siettetése az előadott okoknál fogva nagy mértékben óhajtandónak mutatkozik . 2. Keressenek meg ugyanazon legmagasb kormányok, hatnának oda, hogy Schleswig herczegség a német szövetségbe felvétessék . „3. Hogy ezen esetre, és mihelyt a f. évi áprilikán kelt szövetségi határozatban kifejezett bizalomteljes várakozás teljesülendett, a szövetségi gyűlés teljes készséggel lemond Holsteint és Lauenburgot illetőleg a végrehajtás költségeinek megtérítéséről, egyszersmind pedig késznek nyilatkozik Schleswiget illetőleg a hadi költségek egy részét elvállalni, történjék ez bár akkép, hogy a szövetség, mint egész, magára veszi a hadi költségeket, vagy úgy, hogy azon szövetségi államok, melyek a háborúban nem vettek részt, a hadiköltségek arányos részét magukra vállalják.“ E javaslat az elnökség indítványára a holsteini ügyekkel foglalkozó bizottmányhoz utasíttatott. A „Köln. Zig“ e határozatot következő rövid megjegyzéssel kiséri: „A schleswig-holsteini ügy most, úgy látszik, más után fog elintéztetni. Épen e pillanatban veszszük a következő távirati sürgönyt . Az ausztriai császár s a porosz, bajor és szász királyok közt közelebb Salzburgban vagy Gasteioban találkozásnak nézhetni elébe. “ Franciaország, Párisi tudósítások szerint a bécsi kabinet gondot fordít rá, hogy a félhivatalosan is terjesztett hír, mintha a római alkudozás ausztriai befolyás folytán hiúsult volna meg, valódi értelmére szállíttassák. Metternichig, ki még folyvást követségi állomásán tartózkodik, júl. 26-án értekezleten volt D ro u y n urnál, s felolvasta Mensdorff gróf sürgönyét, melyben az osztrák külügyminiszter kijelenti, miszerint Ausztria a Szentszéknek csupán erkölcsi támogatást ígért, s erre mint kath. hatalom, magát jogosítottnak érezheté. E sürgöny tehát, ha létezése nem kohelmény, azt erősítené, hogy a félhivatalosan is kétségbevont beavatkozás csakugyan megtörtént. Diplomatiai körökben beszélik még, hogy a apa Sariges grófnak, midőn ez bucsukihallgatáson volt, élénk szemrehányást tett azért, hogy Magnan tábornagy temetkezésekor a szabad kőmüvesi jelvények a kath. egyházba bevitettek. A követ kissé meglepetve a megjegyzés által, az eseményt azzal igyekezett menteni, hogy Francziaországban a korszellemi haladást szem előtt kell tartani. Erre a pápa megjegyzé, hgy a kor szelleme nem a vallás szelleme, s hogy a kath. egyház oly titkos társulatok jeleit, melyeket kárhoztat, az Isten házában nem tűrheti meg. Egyébiránt a Vatican állítólag nem maradna e szóbeli rászólás mellett, hanem egy nem sokára közzé teendő hivatalos okmányban a szabad kőmüvesi tanok újabb kárhoztatást érnének , s azért valószínűnek tartják, hogy Magnan tábornagynak temetési szertartása erre óhajtott ürügyet szolgáltatott, mert ekképen — egészen rendes utón — a vallás feje megtámadhatja a szabadkőművesek franczia páholyait, melyek a közelebbi gyűlés alkalmával szabályaik közé egy czikkecskét vettek fel, mely szerint az egyletbe felvételnek többé nem feltétele, hogy az illető Istenbeni hit vallomását megtegye. Egyébiránt a katholikus irányban szerkesztett lapokban bizonyos okoskodási fordulatot vehetni észre, mely a korszellemet végre is figyelembe veendőnek tartja. „Rómának szövetkeznie kell a népekkel, k üdvét csak ezektől várhatja.“ Ily és hasonló állításokat lehet olvasni az encyclica kihirdetése után alig hét hónap múlva oly lapokban, melyek akkor tán csupa fegyelmi érzetből rászaltak oly elveket is,amelyek nélkül ma már társadalmi rend nem is képzelhető. A Montalembert gróf felügyelete alatt megjelenő „Correspondant“ legújabb száma e fordulatnak nyit kifejezést ad, mely sokszoros viszhangjával végre is azon meggyőződést támaszthatná Rómában, hogy a függő életkérdések válság perczeihez közelednek. „Minden helyeken — mondja a „Corr, ez idő szerint a pápaság elhagyatva látszik a kormányok által, mert ezek nem fogják fel, hogy amannak küzdelme politikai és területi függetlenségéért egyszersmind saját függetlenségöket is magába zárja. A népek érzetében a pápasg sokkal előbb talál támaszt, mint a kabinetek befolyásában.“ — Aug. 15-én a Napoleon ünnep szokásos katonai szertartásai a Mars mezőn nem fognak megtörténni, mert az 1867-ki világkiállítás nagy csarnokának építését ama téren már megkezdették. — Cousa fejedelemről írják, hogy a fürdési idény leteltével Páriában és Londonban is megjelenik , hogy fejedelemségének függetlenségi ügyében hasson, s a trónöröklés kérdését rendbe hozza. Daczára annak, hogy Cousa herczeg egy kis fiút adoptált, s így az örökös hiánya miatti aggodalmak nem bánthatnák, állítólag mégis el lenne szánva, mostani nejétől elválni, s új házasságra lépni. — Bismark urat is várják e nyár folytán Páriában, a porosz miniszter azonban úgy intézi szabadságidejének használatát, hogy a biaritzi vizeket akkor használhassa, midőn a franczia császári ház is ott leend, s Isabella királynővel történik a találkozás. A porosz excja számára a szobák a most nevezett fürdőhelyen aug. 17-től kezdve vannak megrendelve. — A párisi ügyvédek választmánya aug. hó 1 én kerül ismét választásalé; a gyűlést ingerültnek és zajosnak ígérik, mert sokan nem helyeslik az eljárást, melyet a választmány Olliver úr irányában követett. — Az „Indep.“ közlé, hogy némely franczia községekben a választások alatt tettleges bántalmazások és katonaság kirendelése történt volna. La Valette belügyminiszter ez állítást elég fontosnak találta arra, hogy azt hivatalosan is valótlannak és koholtnak jelentse ki. E perczig, vagyis júl. 28-ig a belügyminiszterhez egyetlen jelentés sem érkezett, mely választási nyugtalanságokról szólna. Mindenütt és minden példás rendben ment véghez. — Az angol flotta, mely hat vérteshajóból, három fregattéból és egy corvetteből áll, aug. 14-kén érkezik meg Cherbourgba, hol azt a franczia tengerészminiszter a „Reine Hortense“ fedélzetén fogadja; a tengerészminiszter első teend látogatást az admiralitás lordjainál, kik ezt azonnal viszonozni fogják ; 15-dikén, a császár névnapján, az egyesült két hajóraj nagy hadgyakorlatot fog tartani; 17 kén a cerburgi arsenálok tekintetnek meg, s az nap a két hajóraj átevez Brestbe, kisértetve a „Reine Hortense“ vezénylő hajó által; itt az ünnepély három egymásután következő napokon fog tartatni. Florenczi lapok szerint az olasz kormány lisabonai követjének Dorin urat nevezte ki; a lisabonai követi állomás Tagliacar n e követnek madridi olasz meghatalmazottá történt előmozdítása következtében üresedett meg. A „Nazione“ meghazudtolja a hitt, mintha a bécsi kabinet lépést tett volna a franczia császári udvarnál, hogy az olasz királyságnál általa szándékolt elismerése ügyében közeledési lépések tétessenek. A „Nazione“ ezen cáfolatát a „Pays“ is egészen hitelesnek, de egyúttal természetesnek is találja. Ausztria nem fordulhat a magentai és solferinoi győzőhöz, hogy oly tények elismerését közvetítse, melyek a zürichi szerződés mellőzésével, sőt ellenére történtek. Az „Italia“ szerint a florenczi kormány nem sokára vissza ki több oly püspököt, kik évek előtt ellenszegülésök miatt mozdittatnak el püspöki székeiktől; e hirt valószínűvé teszi azon körülmény is, hogy a félbeszakadt alkudozásokat Rómával megújítani akarják, mire ezen előzékenység jó hatással lenne. Amerika. — A legújabb hírek az Egyesült Államokba jul. 20-káig, az esti órákig terjednek. A fontosabb események következők : Birnett tábornok Charlestonban rendeletet adott ki, melyben a lakosokat fegyvereik kiadására szólítja fel, az utszai gyülöngéseket és csoportozásokat megtiltja, s megparancsolja, hogy esti nyolcz órán túl senki se távozzék lakásából. A feketék állapota a déli államokban kétségbeejtőnek tartatott. A spanyol kormány, mint már tudva van, „S to ne w a 11“ kalózhajót az Egyesült Államok kormányának kiadatni rendelte. Ennek következtében igen barátságos levélcsere folyt Seward államtitkár és a spanyol kormány közt. A Canadában levő amerikai főconsul nyilatkozatot bocsátott közre a kölcsönösségi szerződvény ellen, melyben meggyőződését fejezi ki, miszerint ha a canadaiak megfosztatnak kereskedésüktől az Egyesült Államokkal, nem egészen két év alatt az egész tartomány az Egyesült Államokhoz lesz csatolva. Általában azt hiszik, hogy az ezen irat által nyilvánított nézetekben az amerikai kormány is osztozik. (?) A „Hérald“ számítása szerint Missisippi állam idei gyapottermése 25 ezer bálra megy. Mexicóból New Orleans felé az a hír érkezett, hogy Mejia mexicói tábornok a texasi szövetségi hadi parancsnoknak átszolgáltatta a confederáltak által nem rég Mexicóba vitt és Mejiának adott ágyukat. A canadai főhelytartó minisztereivel július közepe felé tanácskozmányt tartott, s rögtön egybehívni határozta a gyarmati parliamentet. Távirati jelentések. —■ Páris, jul. 29. A császárnak dolerin rohama volt. Antone 1fi bibornoknak egy körirata jelentetik, mely Vegezzi alkudozásait majdnem megegyezőknek mondja Lamarmora jegyzékével. Osztrák jegyzékről is van szó, melyben visszautasittatik a vád, mintha Ausztria gátlólag folyt volna be a pápa és Olaszország közti alkudozások menetére. — Páris, jul. 29. Azon ismételve felmerülő hirlapi hirek , hogy Olaszországnak Ausztria részéről leendő elismertetését illetőleg indítványok tétettek, vagy előleges tárgyalások tartottak volna, alapnélkülieknek jelentetnek ki. — Pá r is, júl. 29. Hire jár, hogy a washingtoni kabinet és a juaristák közt egyesség jött létre , aggodalommal várják a Mexicóból legközelebb érkező híreket, s a császár rendeletet adott ki, hogy azok rögtön megérkezésük után Plombieresbe jelentessenek. — Prim és Cozaga elutaztak, résztveendők a spanyol progressisták gyűlésében. — Mgr. Cilaret, Isabella királynő volt gyóntató atyja, Vichybe érkezett. — Pária, jul. 30. Metternichig holnap Johannisbergbe megy. Goltz báró aug. 1-jén érkezik ide, s aug. 16-kán Biaritzba indul, hol Bismarkkal fog találkozni. j — Pária, jul. 30. Olaszországnak a spanyol cabiupt által történt elismeréséről szóló jegyzékében Drouin de Lhuys a többi közt reményét fejezi ki, hogy Victor Emanuel kormányát nemsokára Európa valamennyi hatalmassága el fogja ismerni. — Páris, júl. 30. Lavalette a községi választásra vonatkozó jelentéssel Plombiéresbe utazott. A császár brüsseli útja elmaradt. — Noha a császár roszullétéről szóló hírt a „Moniteur“ meghazudtolja, mind a mellett is való az. Nelaton és más orvosok Plombiéresben vannak, a dholerin-roham okozta, hogy betiltották a fürdést a csácsárnak. Waesleg csak úgy jön el, ha a tervezett látogatás idején a királynő Angliában lesz. A cherbourgi hajóünnepélyre mindkét fél hivatalos beszédekre készül. — Pária, júl. 29. Plombiéresből tegnap este érkezett távirati jelentések szerint Napóleon császár egészségi állapota kitűnő. A „Moniteur“ levelezést közöl Washingtonból, mely constatkozza, hogy a Texas határán felállított szövetségi haderő czélját, a nyugalomnak az említett tartományban leendő fenntartása képezi. A seregek a tartomány különböző részeiben osztagnak fel, hogy ott az ellenzéki szellemet elfojtsák. — Páris , júl. 29. Havannákból múlt hó 26-ról jelentik, hogy Cap Hajti ostroma folytattatik. Sal nave jóléti bizottmányt nevezett ki; a legtöbb család a hajókra vagy a consulatusokba menekült.—Napoleon herczeg ma volt Párisba érkezendő. Walewski hír szerint herczegi czimet nyerend. A császár jó egészségnek örvend. A bajórajünnepélyre meghívott Humbert herczeg aug. 10-kén érkezik Chalonsba. Nyugtalanságot okoz a „Courrier des Etats Unis“ jelentése, hogy Texasban 100,000 főnyi hadsereg központosíttatik, és hogy H a 11 elneveztetett California kormányzójává. A „Köln, Ziung“-nak a herczegségek kérdése feletti utolsó czikke Drouyn de Lhuysnek szószerinti fordításban terjesztetett elő. — Rómából jelentik, hogy ott valószínűleg egyetemes zsinat fog tartatni, melyen a pápa couverainitása dogmatice fog megállapittatni. — Pachoco, római spanyol követ beadta lemondását. — Páris, jul. 29. A császár holnap látogatandja meg a haldokló (?) Lipót királyt Brüsselben. Pacheco spanyol követ lemondása elfogadtatott. — Brüssel, jul. 29. A király egészségi állapota annyira kedvező, hogy Ostendebe utazása többé nem szenved kétséget. — Hamburg, jul. 29. A „Börsenhalle“ bécsi levelezője kezeskedik arról, hogy Ausztriának Olaszországhoz való közeledésére vonatkozó tárgyalások valósággal tartottak. A kezdeményezés Francziaországtól eredt. Párisban ismételt értekezések jöttek létre, melyeknek eredménye Bécsbe jelentetett, hol azokra nem adatott tagadó válasz. — Eutin (Holsteinban,) jul. 29. Oldenburg nagyherczegi család megérkezése augustus közepére létetik. — Koppenhága, jul. 29. Keresztély király ma svédországi útjára indult. Berlin, jul. 29. Az általános német munkaegylet itteni (Lássál!e-féle) községének tanácskozási terme bezáratott, a az egylet továbbá gyűlések tartásától eltiltatott. — Lipcse, jul. 30. Beu stb. miniszter ma délben itt München felé átutazott. Itt bizonyosnak állítják, hogy Salzburgban uralkodók találkozása lesz. — Berlin, jul. 29. a „Nordd. Alig. Ztg.“ Írja : A May szerkesztő ellen foganatba vett rendszabály csak sajtóvétség következménye: bizonyos párt a herczegségekben ellenben a souverainitási viszonyok megváltoztatásán dolgozott, mi a felségsértési bűntények sorába tartozik. — Köln, jul. 29. A „Köln. Ztg.“ f. hó 27-ről kelt berlini czikket hoz, melyben Ausztriának a herczegségek kérdésében tett engedményei teljesen elégteleneknek, sőt képzeletieknek mondatnak, s Poroszország feljogosítottnak állittatik arra , hogy a feltételeket megszabja oly külön állam lételét illetőleg, melynek alakulását saját hatalmi körében a népjog szerint is jogosan akadályozhatja. — Hamburg, jul. 29. Azon tiltakozásra, melyet az osztrák polgári biztos, Habhuber báró, May elfogatása a Frese kiutasítása folytán Zedlitz urnál s a főparancsnokságnál benyújtott, Zedlitz azzal válaszolt, miszerint a berlini kabinet kivételével senkinek sem tartozik felelősséggel. Az altonai városi hatóságok tiltakozásához számos schleswig-holsteini község csatlakozott. Augustenburg herczeg, esetleges fegyelmi rendszabályok kikerülése végett, elbocsáttatását kérte a porosz hadsereg kötelékéből. — Berlin, jul. 29.A „Nordd. Alig. Ztg.“ vezérczikkében következőleg ír: „Végre Ausztria is meggyőződni látszik, hogy a herczegségek jelen állapota nem egyéb, mint egy rendezett állam satyrája. Halljuk, miszerint a bécsi kabinet odautasította Halbhuber urat, gondoskodnék, hogy az országos kormány a fennálló törvények szerint vezettessék, s hogy a törvények a törvénysértők ellen foganatba vétessenek. Ennek első következménye azon egyletek feloszlatása lenne, melyek az ország souverainjei ellen felségsértő alkudozásokat készítenek elő.“ Hamburg, jul. 29. A „Schleswig-Holsteiner Ztg.“ közli, miszerint főrangú osztrák tisztek Dr. May esete folytán Schleswigbe utaztak, hogy Halbhuber bárót a Dr. May elfogatása által megsértett osztrák katonai becsület érdekében erélyes eljárásra bírják ; az utóbbi ellenben kijelentette, hogy utasítások nélkül van. Schleswig, júl. 29. A változás jelei tisztán kivehetők. Az osztrák kormány porosz részről meggyőződést nyert a társbirtokosságot veszélyeztető pártszervezetek és mellékirományok létezéséről, s Halbhuber bárónak utasítást adott, hogy egyetértésben Zedlitz úrral, azon tisztviselők és testületek ellen, melyek a herczeg születésnapját ünnepelték, a fennálló törvényeket érvényesítse. Berlin, júl. 30. A körülbelöl ezer emberből álló munkás gyülekezet elfogadta a javaslatokat, melyek az egyesülési szabadságot a politikai jogok észszerű gyakorlata múlhatlan feltételének állítják. Az alkotmányos állam egyesülési szabadságon alapul; hasztalan megszorítása titkos gyülekezeteket s egyéb bajokat szül. A gyülekezet a munkás kötelességének tekinti, hogy az egyesült jog mellett tántoríthatlan használata által küzdjön. A gyülekezet felszólítja az államkormányt, hogy oly hatósági intézkedéseket, minek a kölni ünnepély alkalmával előfordultak, jövőre betiltson. — Weimar , jul. 28. A „Weimarer Zig“ jelenti, miszerint kilátás van reá, hogy Ausztria, Porosz-, Bajor- és Szászország uralkodói Salzburgban fognak találkozni. — Florencz, jul. 28. A spanyol követségi állomás II. Ferencz királynál eltöröltetett, Anconában folyó hó 27-ken 20 cholera eset constatiroztatott, melyek közül 4 halállal végződött. — Madrid, jul. 28. Prím tábornok ide megérkezett. A progressista párt megmarad eddigi tartózkodó magaviseleténél. Tavira, spanyol követ Chiliben, királyi rendelet folytán letétetett állomásáról. — Madrid, júl. 30. Mon helyébe Istúrizot nevezik ki. Mercier franczia követ, mert az olasz királyság elismerése kivívásában és a kereskedelmi szerződés megkötésében érdemeket szerzett, a becsületrend nagy keresztjét nyerte. Sok pap van bevádolva a népizgatás vádjával. — London, júl. 30. Az óceáni táviróházalt valami baj érte, a Great Eastern és Valencia közt megszakadt a közlekedés. Tegnapig 700 mértföldnyi fonalat raktak le. — A hajóünnepélyre Ausztriából „Friedrich“ gőzcorvett, „Elisabeth“ jelző gőzös és „Ragusa“ ágyunaszádot várják. — Prága, jul. 30. A „Narodny Listy“ jelenti, hogy a vidéki és alsóbb hivatalok bizalmas körlevelet kaptak, melyben a kerületi főnökök politikai és nemzeti érzületéről jelentést kérnek. — Berlin, jul. 30. A würtembergi király érkezését Gasteinba bejelenték.—Berlin, jul. 30. Az osztrák kormány nemcsak helyeselte Halbhuber báró tiltakozását (May és Frese ügyekben), hanem egyszersmind tudata itten, hogy kivonja porosz parancsnokság alól az osztrák csapatokat, ha Poroszország tovább is egyoldalú eljárást követ. — Brüsselt, jul. 30. Az „Independance“nak jelentik Madridból, hogy Scv 11 -ban a papok az újítások ellen beszélnek. A kormányzó törvényszék elé idéztette — nem engedelmeskedtek. Madridban is és másutt is izgató predicatiókat tartanak. — Hire jár, hogy Charlotte mexikói császárné közelebbről látogatóba jön Brüsselbe. — Nigra sürgönyt hozott, melyben tagadólag válaszol a florenczi kabinet azon feltételekre, melyeket Ausztria az olasz királyság elismeréséért kitűzött. Walewski le akarja tenni a senatori méltóságot. Esti posta. Pest, Jul. 81. — Bécsből jul. 30-káról írják, hogy ő felsége még ugyanaz nap, vagy 31 kén, Ischlba készült utazni; fog-e onnan Gasteinba menni, Blome gróf küldetésének eredményétől függ. A gróf eddigi jelentései csak a porosz udvar változó szeszélyéről tesz tanúbizonyságot. Egyébiránt az alkudozások sikere még nem tartatik lehetetlennek, miután Blome gróf még több napig Gasteinban marad. — Victoria királynő, ki néhány nap múlva Németországba utazik, nem adta megegyezését, hogy Wales herczeg személyesen részt vehessen a cherbourgi nagy ünnepélyekben, minthogy ő felsége távollétében a herczegnek kell otthon az uralkodót képviselnie. — A „Great Eastern“ jul. 28-kan délelőtt 10 órakor már 450 tengeriföld távolságra volt a tengerparttól, s a távirdai sodronyból már 500 , mértföldnyit eresztett a tenger fenekére. Az idő folyvást igen kedvező, s a sodrony a legjobb állapotban van. — Az angol kormány, hír szerint, Palgrave urat Abyssiniába akarja küldeni, az ott fogságban levő angol alattvalók kiszabadulását eszközölni. — Sir Joseph Pantonnak, a sydenhami kristálypalotai kertek nagyhírű tervezőjének saját remekei közt márványszobrot akarnak barátai emelni. — Breckinridge tábornok, Jefferson Davis volt hadügyminisztere, Cuba szigetéről Európába utazott. — Louisianában, Shrevepontban a „felszabadultak (freedmen) ügyével foglalkozó hivatal“ főnöke a kerületéhez tartozó ültetvényeseknek kijelentette, hogy az elaggott és munkára képtelen feketéknek, kik azelőtt rabszolgáik voltak, hajlékot és élelmet tartoznak adni. Az „Indep.“ párisi levele szerint a császár egészségi állapotáról a világvárosban nyugtalanító hírek szállongtak, s különösen a börzén fordultak meg azok sokféle változatokban. Állították , hogy Nélaton és Rayer orvosi celebritások nagy sietséggel hivattak Plombieresbe. Levelező e hírt maga is valótlannak tartja, habár feltűnt, hogy a börze biztosa nem szólíttatott fel e nyugtalanító hír megcáfolására. Álliták azt is, hogy ő Felsége két vagy három nap óta félbeszakita a fürdést. Valószínű, hogy a császárnak c h o t e r i n o rohamai voltak. E badar hírek meghazudtolására maga a hivatalos „Moniteur“ vállalkozott, mely Plombiéresből egy sürgönyt közöl, hol mondva van, hogy a császár egészsége kitűnő, s hogy naponként hosszú gyalogsétákat tesz. A florenczi „Italia“ is a császár plombiéresi magányával foglalkozik. Szerinte III. Napóleon nem pihenni, s nem is csupán fürdeni ment oda, hanem igen is azért, hogy az egykor elejtett congressusi eszme nehézségein gondolkodva, oly tervet készítsen, mely e világboldogító gondolatot végre megtestesíthesse. A cherburgi és bresti hajóhad-ünnep nem csupán a véletlen műve, s nem is testvérisülési puszta demonstratio . Angliát a császár ez által is közelebb akarja hozni Francziaországhoz, s engedékenynek hangolni az eszme iránt. Németország folytonos bonyodalmai oly természetűek, hogy Ausztria hajlandóságát a congressus iránt most biztosabb kilátásba helyezik. A kölni lap pedg a florenczi kormány folytonos tanácskozásairól értesül, melyekben a király rendesen elnököl, s melyekben azon eshető lépésről lenne szó, miszerint Ausztria nem lenne idegen Spanyolország példáját követni. A ma utolján megjelent bécsi „Botschafter“ teljes hitelességgel kétkedik e hit valószínűsége felett. Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond.