Pesti Napló, esti kiadás, 1869. április (20. évfolyam, 73-97. szám)

1869-04-22 / 91. szám

rendeli, hogy az országgyűlés Pesten tartassák.­­ Ebből az következik, hogy a megnyitásnak is Pesten kell megtörténnie. Tudja, hogy 1865- ben más volt a gyakorlat. (Felkiáltások : „61- ben is !) de e két példa nem döntheti meg a törvényt. De ettől eltekintve, csak azon körül­ményre hivatkozik, hogy a királyi lakon nem a nemzeti, hanem a sárga-fekete lobogó leng. Emlékszik, hogy a ház egy tagja azzal igyeke­zett indokolni a sárga-fekete lobogót, hogy ez ő­felsége családi czimere. A családi czimernek azonban csak magán­épületen van helye, de nincs akkor, mikor a magyar király a magyar nemzet képviseletét fogadja. Felszólítja tehát a minisztériumot, eszközölje ki ő Felségénél, hogy a nemzeti lobogó tűzessék ki. Ha ez meg nem történik, ő és elvbarátai nem jelennek meg a megnyitáson. C­s­a­n­á­d­y Sándor: Azzal debutek­ozik, hogy ha a sárga-fekete zászló ott leng, akkor Magyaror­szág csak Ausztria provinciája. Felhívja a kor­mányt, gondoskodjék, hogy ős Buda ormaira a nemzeti lobogó tűzessék fel.(Patay: „Ezt csak el­fogadjuk !“ Derültség.) Andrássy Gyula gróf,miniszterelnök, nem oszthatja Irányi nézeteit, mivel nagyon szűkkeb­lű nézetnek tartja­­ Budapestet, az ország főváro­sát, mert külön municipiumuk van, nem egy vá­rosnak tekinteni. Nem áll, hogy a gyakorlatnak sem felel meg. A nemzet hagyományos ragasz­kodása folytán a korona és király iránt a régi országgyűléseket is mindenkor saját palotájában nyitotta meg a fejedelem, s e régi traditiótól el­térni most sem lát okot. A törvény azt mondja,hogy a nemzeti zászló az ország minden középületein lengjen, a királyi palota pedig nem középület. Nem jártas a heral­dikában, annyit azonban bizton állíthat, hogy a lobogó csak mint ő Felsége személyes lobogója van ott, s azt jelenti, hogy a birodalom mind­két részének fejedelme Budán székel. Deák Ferencz: A királyi palotán levő lobo­gót ő Felsége lobogójának tartja ugyan, mind­azonáltal óhajtaná, hogy a megnyitás alkalmá­val a magyar és horvát lobogó is kitüzessék.(Za­­jos helyeslés.) Határozatot hozni egyébiránt ala­kulás előtt nincs joga a háznak.A­ki akar elmegy, a­ki nem akar, nem megy ! Nem is volt soha a megnyitáson minden képviselő jelen, annál ke­­vésbbé a berekesztésen. (Derültség és he­lyeslés.) Irányi D. ellene mond, mintha a láz nem volna most illetékes határozat­hozatalra. Keglevich Béla gr. tiltakozik azon felfo­gás ellen, mintha minden, a megnyitásról elma­radókat a zászló tartana vissza. Andrássy Gyula gr. Irányi ellenében kül­földi példákat hoz föl a családi lobogó haszná­lata iránt a fejedelmek részéről. Tisza Kálmán nem érthet egyet a minisz­terelnökkel abban, hogy a királyi palota nem az állam tulajdona. (Andrássy: „Nem mondtam !“) A házat egyébiránt szónok sem tartja megala­­kulása előtt határozatképesnek. Madarász sem maradhatott el, s a szó­székről fejezte be a szónokok sorát. Elnök végül jelenti, hogy Pest városa meg­hívta a képviselőházat, József nádor szobrának leleplezésére. A legközelebbi ülést f. hó 26-ra, d­­e 10 órára tűzik ki. Pest, április 22. (A honvédségre vonatkozólag) a következőket olvassuk a hivatalos lap mai számának nem-hivatalos ré­szében: „km. kir. honvédelmi minisztérium ve­zetésével megbizott miniszterelnök előterjeszté­sére, múlt hó 31 dik napján Budán kelt legma­­gasb elhatározásával ő Felsége jóváhagyta , hogy a honvédség elemeinek egyöntetűvé tétele,­­ azonos képeztetésben részesítése czéljából min­denekelőtt egy, a magyar kir. honvédség főp­a­­rancsnokának közvetlen befolyása alatt állandó főtanosztály állíttassák föl Pesten. „E tanosztály föladata leend: a honvédtisztek és legénység kiképzését s oktatását,azon — e végre szerkesztett — utasítás szerint eszközölni, mely azután az egész honvédség kiképzésének alapjául szolgálhasson. „Ezen alkalommal egyúttal a kezelési ügyvitel is gyakorlatba vétetik, a honvédség számára ki­adott szabályzatok szerint. „A főtanosztály ily módon kiképzett egyénei az osztály megszüntetése után tanítókul és oktató­kut fognának alkalmaztatni a kerületi tanosztá­lyoknál, szintúgy, mint az utóbbiaknak tisztjei és legénysége az összes honvédségnek később felállítandó kereteinél. „Ehhez képest a felállítás négy időszakra oszlik. „Az első időszakban betöltetnek a kerületi pa­rancsnokok állomásai, hogy saját közegeik meg­választása és kerületük viszonyainak behatóbb ismerete által a következő kiegészítésekre befo­lyást gyakorolhassanak. „Hogy a főtanosztály részére megkivántató al­tisztek és közlegények az újonczok behivatása s tartalékosok elbocsáttatása előtt is megszerez­­tethessenek, a kerületi parancsnokok mellé a to­borzás, és — a pesti kerületet illetőleg — a pót­­lovazás végett is szükséges közegek kinevez­tetnek. „A második időszakban, folyó évi május hó 23. felállíttatik a főtanosztály, melyben az oktatás nyolcz hétig tart. Ezen idő alatt a kerületi tan­­osztályok s­ámára szükséges honvédek tobor­zása, és a szolgálati lovak beszerzése is elvégez­tetik. „A harmadik időszakban,nevezetesen a főtan­lésében és a homoksivatag növény­ életében. Az 1868-ki napfogyatkozás szemlélésére Adenbe és a Nil-folyó­hoz indult német expeditió egyik tagja, az általánosan tisztelt fényképészeti mű­vész és egyetemi tanár, dr. Vogel H. erről a kö­vetkezőket írja : „A homoksivatagon a növény­zet sem hiányzik egészen. Ezt azonban hihető­leg azon éltető nedv eredményezte, melyet az öt év óta kész édesvízi csatorna szolgáltat a száraz talajnak. Ezen édesvízi csatorna mintegy 40' széles, és 4' mély árok, mely többszörös kanyar­gással, s 20 lábnyi emelkedéssel Sueztől Ismailá­­ig 13 mértföldet halad, azután nyugatra tér el, s a Nílus-folyó deltájába szakad. Menetét hat zsilip szabályozza. Több helyütt magasabban fekszik a csatorna medre, mint a sivatag fel­színe ; itt aztán töltések között halad, melyeken az édes viz át-átsz­várog,s a töltéseken kívül mo­csárokat képez, kákaféle sivatagi­­füvekkel, me­lyeknek zöld színe messzennen kilátszik a sárga homok közül. A víz maga zavaros, mint a Nil­­folyóé, s már is nagyszerű termékenyítő iszap­rétegeket rakott le, minélfogva partjait tamarisk­­bokrok és nádasok ékítik. E természetes nö­vényzeten kívül a csatorna mellett újabban ke­letkezett kereskedelmi piac­­okon és munkás­telepeken mesterséges uton előállított növény­zet is látható, mely dús bujasága által gyak­ran csodálatra ragad. A csatornamunkások, a­kik arra vannak kárhoztatva, hogy életüket e sivatagokon töltsék, a messze távolból terme­± (Grant elnök hivatalába) lépte után csak­hamar bizonyos Stewart nevű new-yorki igen gazdag kereskedőt pénzügyminiszterré nevezett. Stewartnak azonban, egy régi törvény miatt, mely a kereskedőket a pénzügyminiszteri tárcza elvállalásától eltiltja, le kellett mondania. Ste­wart lelépése után régi tervét valósít á­ vagyona nagy részének a szegények s az emberiség jólé­tének előmozdítása iránt. E jótékonyság minden példát felülmúl. Három millió dollárt oly épü­let felállítására fordított, melyben a szegény munkásnők fél árért kapnak csinos s egészséges lakást, mint mennyit előbb piszkos és egészség­telen lebujotóban fizettek; Iv­ás 3 millió dollárt pedig ugyan a czélra férfi­munkások számára, fölszerelt épület fölállítására. Stewart tekintetbe véve, hogy üzletének fölvirágzását nőknek kö­szöni, először a női lakintézetet építteti föl; 600 tágas szobát, fürdőt és könyvtárt, társalgó- és ol­vasó­termet foglal magában az óriási épület, s lehető kényelemmel lesz fölszerelve. Az építést már megkezdték; hírlik, hogy negyedév alatt már befejezik.­­ (A növényzet a suezi csatorna menté­ben.) Érdekes látnunk a suezi csatornáról szóló legújabb jelentésekből,hogy az—a világkereske­dés jövendő alakulására nézve többé kétségte­len jelentősége mellett — már­is igen meglepő eredményeket mutatott fel Egyptom földmive­kény nílusi földet hordtak maguknak s bele körte- és datolyapálma-fákat, szőlővesszőt s kü­lönféle dísznövényeket ültettek, így a legcseké­lyebb növényzetet fel nem mutatható Sueztől észak felé két mértföldnyire, a schaluffi munkás­telep kunyhói mögött pompás kertet pillantot­tunk meg, mely a példányszerü kóroda mellett a betegek számára rendeztetett be ; továbbá Is­­mailában s egy mértföldra beljebb El Guszban formális parkokat, melyeknek árnyaiban kipi­henni s aztán pompás szőlőt ízlelni, a tikkasztó sivatagban tett utazás után valódi mennyei él­vezet. E kis paradicsomok fönnmaradása termé­szetesen, csak az édesvízi csatorna befejezésével vált lehetségessé s csodálatosnak tűnik fel, hogy magában Suezben, a leglátogatottabb helyen, a csatorna végpontján és a vörös tenger főkikötő­­jében alig lehet szó ily kertekről. Az ottani európai származású lakosok, úgy látszik, nagyobb rokonszenvet viseltetnek a finom borok, a terí­tett asztal, a különféle mulatságok s a játékasz­tal iránt, melyek Suezben valóban dúsan vannak képviselve.“ — fr. (Boz Dickens egy beszéde.) Liverpool városa megtisztelni kívánta Dickenst s rende­zett neki a St. Gorge-Hall-ban diszlakomát, mi eddig a londoni Citynek sem jutott eszébe. Az ünnepély igen fényes volt. Dufferin lord kö­szöntötte poharát a vendégre, s fényes beszéd­ben ünnepelte a költő s az emberi szív nagy is- osztály megszüntetése után két hétre , tehát augustus elsején felállíttatnak a kerületi tanosz­tályok a kerületi parancsnokságok székhelyén. Ezeknek feladata s működési időtartama ugyan­az a főtanosztályéval. „Ez utóbbi időszak folyama alatt kineveztet­nek az egész honvédség részére megkivántató tisztek és altisztek, kiknek állomásaikra legké­sőbb September hó végén be kell érkezniük. „Ilyképen a negyedik időszak kezdetére, azaz October hó elsejére, az összes honvédzászlóaljak­nál és lovas-századkereteknél altisztek és köz­honvédek elegendő számban lesznek betanítva, hogy az illető csapat­testek kiegészítésére újonnan beosztott altisztek és legénység számára kere­tekül szolgálhassanak.“ B­é c­s , ápril 21-én (Delegat­ió-vá- 1 a s a t­á s). A reichsrath mai ülésében megvá­lasztotta a legközelebbi delegatió tagjainak a következő képviselőket: A csehországi csoportból megvá­lasztatott : K­o­t­z báró, Waechter báró, Grosz Gusztáv, Dr. K­­­i­e­r, Dr. Schier, Steffens, Banhans, Ribas, Dau­­bek és Lumbe. Póttagnak: Wolf és P­a­u­e­r. Dalmátiából : Lapenna; pót­tagnak : R­a­d­m­a­n­n. Gácsországból: Ziemialkovsz­­ki, CzajkovBzky, Hubiczky, Czarnovszki, Bohenszki, Go­­luchovszki, Wezyk; póttagoknak: Horodyszki, Polanovszky. Als ó-A usztria: Kaiser, Spie­­g e 1 gr., Helfersttorffer; póttag: Dr. Dienthel. Fels­ő-A­usztria:Figuly, Weichs­c; póttag : D­e­h­n­e. Salzburg: Froschaucr; póttag Dr. Fetz. Styria:Rechbauer, Kaisfelder;pót­tag: Schlegel. Karinthia, L a x; póttag Jeffernik. K r a j n a : Dr. Szvetecz; póttag Barbo gr. Bukovina: Petrino b.; póttag Proko­­povics. Morvaország: Hopfen b., Van der StraBz, Mandelblich, Sturm; póttagok: Dr. Zaillner, Ryger. S i 1 é z i a: Dr. Demel; póttag Dr. Dietrich. Tirolban: Leonardi, Giovanelli; póttag : Dr. Jaeger. Vorarlberg: Paskotini; póttag Conti. Istria: Cerne; póttag Payer. G r a d i s c a: Dr. Stieger; póttag Gschni­­tzer. Triest: Vidulich; póttag Colombani.

Next