Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)

1869-09-16 / 212. szám

ezennel nyilvánosan is, alázattal kérni, méltóz­­tassék ide Mar­o­s-L­u­d­a a r a­la szervezés al­kalmával, múlhatatlanul egy megyei első folya­­modáan hatóságot elhelyeztetés végett, az or­szággyűlésnek ajánlani,ezért alkalmasabb hely­séget s helyiségeket, az ittenieknél vidéken alig találhatni, azonkívül a kereskedés­i forgalom oly nagy mérvű, hogy akármelyik másodrendű várossal a versenyt bátran kiállhatja. Hatvan hetven község 80,000-nél is több lakossal közel fekszik Maros-Ludashoz, s miután távol esnek nagyobb városoktól, lehet egy vármegye vagy törvényszé­ki kerületévé alakítani Maros-Ludas székhelylyel s a vidék népsége bizonyára hálás köszönettel fogadná, ezen érdekében tett köny­­nyebbséget. Gondolatom szerint ezen kérésem azért is ér­demel figyelmet, mert ezen helység és vidék felvirágzása az által tetemesen előbbre haladna, ha valami hatóság székhelyévé emeltetnék; már pedig hogy haladásában ilyen formán is előse­­gittessék, azt bizony megérdemli. Teljes tiszte­lettel maradván. Ipolyságit, sept. 14. [Ered. tud.] Hont­­megye üdvözlő irata a horvátor­szági bánhoz, ünnepélyes beigta­­tása alkalmára.) Megyénk f. évi aug. hó 23-án tartott üléséből üdvözlő iratot határozott Rauch Levin báró horvátországi bánhoz,hogy őt, a megye magát több okokból nem képvisel­tethetvén személyesen Zágrábban, beigtatása ünnepén üdvözölje. Az üdvözlő irat a követ­kező : „Nagyméltóságu báró és bán! Magyarország egyik kiegészítő része, Hont vármegye közön­sége nevében, sietünk mi is excellentiádat báni fényes méltóságának beigtatása alkalmából le­­vélileg üdvözleni, miután a társországok nevé­ben tett szives meghívás folytán, a minket elvá­lasztó távolság sajnosan gátolja megyénket, ez alkalommal magát személyesen képviseltetni. De nem gátolja e távolság érzelmeink rövid nyilvánítását, nem lazítja azon több százados kapcsot, mely a többivel e megyét is, mint a nagy haza testének egyik tagját, Horvátország­hoz köti, nem semmíti meg azon szép reménye­­ket, melyeket Magyarország a legújabb politi­kai események után táplál azon nemes és vitéz ország iránt, mely, mióta Sz.­István koronájának egyik legszebb kövét képezi, hosszú évszázadok lefolyása alatt egy érdekért küzdve, jó és rosz időben együtt lobogtatta zászlaját, együtt len­gette a két nemzet közös öröm-ünnepein, együtt a közös csaták véres mezején, mint történt volt Mohácsnál és Kőszegnél, Várnánál és Szigetnél. Ha pedig volt — és pedig csak a nemrég múlt­ban egy szomorú időszak, melyben a két testvér­­nemzet egymás ellen állott, ezt csak rövid ideig tartható ármány és szolgai önérdek eszközöl­hette, minek végczélja nem lehetett egyéb, mint a két nemzetnek politikai halála. És nem is hiszszü­k részünkről, hogy egy saját nemzetének bizalmával visszaélő bármi népszerű egyénnek viselete a jelen és jövőben megmásítani lett vol­na képes azon nemzeti jelleget, mely százado­kon át Horvátország szabadság­érzetével kar­öltve járt, s melyet a múltban a Zrínyiek és Frangepánok oly dicsően képviseltek volt. Miután pedig mi részünkről hiszszük, hogy ezentúl a két testvérország nemcsak saját, de az európai civilisatió és általános világszabadság érdekében — épen mint a múltban az ozmán hatalom ellen tette — együttesen fog működni egymással békében élni, s ha kell, egymássá hatni, úgy egyszersmind reméljük, hogy nagy­méltóságod ezen általunk hitt két nemzet tost­­▼érisülésénok, életben, halálban azonos érdeké­nek, a bánok ősi méltóságának felvételére őszinte előmozditója, lelkes vezére, vitéz har­­czosa lészen. Ez ezen nemzeti jogosult remény az, melylyel Hontmegye nagymagodat —» mint a két nemzet közt létesült kiegyezkedés egyik főtényezőjét — most a társországok új bánját, hazafias tiszte­­let­tel siet üdvözölni !“ Pest városa közgyűlése sept. 14. Elnök: Gamperl Alajos helyettes fő­polgármester d. u. V.5 órakor nyitja meg az ülést Föld­vástatván és hitelesíttetvén a múlt ülés jegyzőkönyve, olvastatik a tiszti ügyésznek a Margitsziget hovatartozása iránti véleményes jelentése. E jelentés értelmében abban állapodik m f meg a közgyűlés, hogy az országgyűléshez kér­vény nyújtassék be, a nevezett szigetnek Pest városához történendő kapcsolása iránt. Bizott­mány neveztetik ki a kérvény forgalmazására. A bazárépítés ügyében előterjesztett új építési terv a közgyűlés kívánalmainak teljesen meg­­felelvén, elfogadtatik. Egyszersmind a kiküldött vizsgáló bizottmány működése beszüntettetik, de a városi felügyelet az építkezésre tovább is fen­­marad, s a vállalkozók 14 nap alatt a költség­­vetést a közgyűlés elé terjeszszék. Olvastatik Békés megye pártolás végett előterjesztett át­irata, miszerint az alföld-fiumei vasút még eddig kiépíteni nem kezdett, s a megye területén levő részét, az országgyűlés, a concurrentia mellőzé­sével, a nevezett pálya többi részét már építési munkálatok alá vett társulatnak adja ki. A köz­gyűlés azonban, mint a concurrentia barátja, Steiger Gyula indítványára, nem csak hogy nem áttolja Békés megye átiratát, hanem egyenesen­­jelenti, hogy sem nemzetgazdászati, sem op­­portunitási okok nem harc­olnak a nevezett megye által indítványozott társulat pártolása mellett, mely tudvalevőleg a magyar korona te­rületén a legdrágábban építi vasútvonalait. A Pestváros területén levő katonai barakok fel­függesztése iránt, a bizottmánynak, a tanács által pártolólag előterjesztett, véleményes jelen­tése elfogadtatik. A bérkocsisok folyamodása olvastatik a vitelbéri árszabályzat mindaddig történendő felfüggesztése iránt, míg a drágább megélhetési viszonyokhoz alkalmazandó, s újból kiadandó árszabályzat kiadatik. Az ügy telje­sen a tanács elé tartozván, a tanácshoz vissza­­utasittatik. Ezután még több kisebb jelentőségű ügy el­­intéztetvén, elnök az ülést fél 7 órakor bere­keszti. Különfélék. Pest, sept. 15. Személyi hírek. — A király, gödöllői tu­dósítónk értesítése szerint, ma este érkezik oda­ Bécsből egyenesen. A királyné e hó 20-ka kö­rül fog a királyi gyermekekkel Gödöllőre jönni,­­ bizton remélhető, hogy az idei szüretet is ott­ogják tölteni, sőt ha az idei ősz oly hosszú és szép időjárású lesz, mint a múlt évi volt, ő Fel­sége ismét huzamosb ideig fog hazánkban mi­­atni. A király, egy a helybeli hadparancsnok­sághoz érkezett utasítás szerint, e hó 19-én és 20-án fog részt venni a fővárosban lévő csapa­tok nagy hadgyakorlatain.­­ L­ó­n­y­a­y Meny­hért pénzügyminiszter tegnapelőtt utazott át Aradon, Petrozsénybe, Erdélybe. — Gr. B­e­u­s­t külügyminiszter Reichenhallba megérkezett. — Bogisics Lajos pestvárosi főbíró kétheti sza­badságidőt nyert, mialatt Pregszler tanácsnok fogja helyettesíteni. — B. Eötvös közoktatási miniszter ma reggel elutazott, s útját Erdélybe Aradon át vette. — Gr. P­é­c­h­y Manó erdélyi kir. biztos és b. V­a­y Miklós koronaőr tegnap­előtt Pestre érkeztek. ■h GYURMÁN ADOLF: A magyar hírlapirodalom egyik régi bajnokát kisérjük holnap sírba. A napisajtó egy munkás tagot veszített benne, s a legkevesebb, a mivel neki mi, pályatársai, e szomorú napon tartozunk, az, hogy őt, ki teljes életén át hűen és ernye­­detlenül szolgálta a nagy közönséget, a nagy közönséggel megismertessük, s ki egész életé­ben annyit és annyiról irt, ha csak röviden is, elmondjunk annyit, a­mennyi szükséges arra, hogy munkás életének hű várát nyerje az ol­vasó, Gyurmán Adolf szül. 1813-ban Szászvá­roson. A gymnasiális iskolákat végezte Károly­­fehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt. 1832-ben jött fel Pestre, s hallgatta a jogi tudományokat az itteni egyetemen, később a journalistikai pályára lépett s munkatársa lett a „Pesti H­­­r­­­a­p“-nak. 1840-ben „N­egyedik László“ czimü öt felv. szomorujátéka máso­dik pályadijat nyert az akadémiánál. 1848-ban a hiv. „Közlöny“ szerkesztője lett, s ma­radt végig. E miatt Debreczenből ő is menekült, s előbb Kiutachiában volt internálva Kossuthtal, 1851-ben a fogva tartott magyar menekültek Kiutachiából elbocsáttatván, Gyurmán is Ameri­kába ment; Newyorkban tökéletesen magáévá tette az angol nyelvet, irt a lapokba, s szerkesz­tett egy német lapot. 1854-ben Londonba ment, s a franczia és német nyelv tanításából, vala­mint levelezésekből tartotta fenn magát. 1863- ban visszatért a hazába, s munkatársa lett a „Pesti Napl­ó“-nak, s az alkotmányos kormányzat h­elyreállittatván, a „Budapesti Közlönyének. Mintegy 10 nappal ezelőtt fürdőből kijövet meghalt, orbánczot kapott, mely agyára vette magát s gyuladásba ment át. Szenvedéseinek sept. 15-kén kora reggel vetett véget a halál. Kéziratban több munkát hagyott hátra, de a fájdalom nagyrészt befejezetlenül. Dolgozott egy angol-magyar szótáron is, de csak az E betűig ment. Iratait, melyek közt sok levelezés volt a magyar emigráció több tagjától, megbete­gedése előtt, illetőleg mielőtt lefeküdt volna, hogy többé föl ne keljen, elégette. Neje, illetőleg ma már özvegye, Williams Ellen, angol nő volt, s egy kis árvával gyászolja a korán elhunytat. Első nejétől szintén maradt egy leánya, ki Angolországban nevelkedett, de Pestre jött férjhez. A gyászjelentés következőleg hangzik : „Özv. Gyurmán Adolfné, szül. Williams Ellen, maga és leánya Alice, valamint Gyurmán Sándor, Lajos és Vilibáld, úgyszintén ezek nejei és a többi rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti a felejt­­hetlen férj, apa, testvér és sógor, Gyurmán Adolf. A „Budapesti­­Közlöny“ belmunkatár­­sának f. évi september hó 15-én reggel, életének 66-ik évében, agyvelőgyuladásban történt gyászos elhunytát. Hűlt tetemei f. évi September hó 16-án d. n. 4 órakor fognak a helv. hitv. egyház szertar­tásai szerint a kerepesi ut melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Béke poraira!“ Fővárosi hírek.­­ A népszámlálás keresz­tülvitele érdekében Pest városa is megalakította az illető bizottságot, melynek központi elnökévé Steiger Gyula választatott. — A tiszti előléptetési szabály­zat a hadügyminisztériumban most szerkesz­tetik véglegesen, s hir szerint lényegesen eltér azon javaslattól, mely a táborkarnak s külön­féle bizottságoknak véleményezés végett ki­adatott. — A Zách Klára emlékünnep, illetőleg keresztfelszentelés Visegrádon, melyre főváro­sunkból sokan készültek, a viharos idő miatt vasárnapra halasztatott.­­ Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt : az államvaspálya felső vonalán érkezett 635, elutazott 380, az alsó vonalon ér­kezett 425, elutazott 660. Az éjszaki vaspályán érkezett 212, elutazott 244. A helybeli szállo­dákban 18 külföldi mulatott.­­ Az obsecen irodalomra és fény­képészetre erős verdictet mondott közelebb egy angol esküdtszék. Két londoni egyén vádoltatott botrányos nyomtatványok és fényképek terjesz­tésével, s az esküdtszék, azon megjegyzéssel, hogy ezek erkölcsi méregkeverők s ép oly sú­lyos büntetést érdemelnek, mint a kik a testet meggyilkolni megkísérlik, mindkettőt 18 havi fogságra s kényszermunkára ítélte. — A határőrvidék ügyében, úgy látszik, alábbhagy az illető dél- és a panslávok izgalma, s most már nem azzal állanak elő, hogy a polgári kormányzat behozatala lehetet­len, hanem lassanként a feltételekről gondolkoz­nak, s egyik lapjukban egy tüzeskedő „grenzer“ végre azt süti ki, hogy a pesti kormány kettőtől óvakodjék : ne szedje el a határőröktől a fegy­vert, és ne foglaltassa el ott a hivatalokat ma­gyarok és németek által.­­A budapesti tisztviselők tegnap­előtt gyűlést tartottak egy magyar tisztviselői egylet alakítása iránt. Az elv elfogadtatott, s alapszabályok készítésére bizottság küldetett ki. Egy előleges tervrajz szerint az egylet három feladatot tűz ki magának: 1) a szorultságban lévő tisztviselőknek külcsönt adni, még­pedig fizetményének egynegyed erejéig 12°10, feléig 15°10 szamat mellett, rendkívüli szorultságban csupán ’lis-ig csak 6° 30-kal; 2) halálozáskor az özvegynek rögtöni segélyajándékul 100 ftot adni; 3) ha az egylet megszilárdul, életjáradé­kot is nyújtani A tagok 50 ftos részvényeket? irnák alá, és az összeget egyszerre, vagy 1 ftos havi részletekben fizetik le. Beírási dij 1 ft. A tagok befizetett összegeiktől 8ele kamatot húznak. Vidéki hírek. — Nagy szélvész dühöngött tegnapelőtt és tegnap az ország kü­lönböző tájain, különösen Pozsonyból jelentik, hogy ott a vihar nagy károkat okozott a vá­rosban. — Azon fényes tánczvigalom­­r­ó­l, melylyel a horvát bán beiktatási ünnepé­lye befejeztetett, most részletes tudósítást olva­sunk. A vigalom az érseki palotában ment vég­hez, melynek fényes termeiben Kulmer-Erdődy grófné mint házi asszony és gr. Elz mint háziúr fogadták a vendégeket, kiknek sorát Solis püspök kir. biztos nyitá meg. Jelen volt Bedekovics miniszter, Zlatarovics, Pogledics és Zavics osztály­főnökök, Pejacevics, Kbuen, Keglevich, Draskovics, Nugent grófok s a fő­rangú körök számos más tagjai; továbbá gr. Kühner horvát honvédezredes s valamennyi horvát honvédtiszt, valamint a polgári hatósá­gok főbb tagjai. Midőn a termek már megtel­tek, megjelent K. Rauch Levin bán, családjával s több kitűnő személyiséggel együtt, s zajos él­jenzéssel fogadtatott, mire a táncz azonnal meg­kezdetett. A hölgyek pazar fényt fejtettek ki, míg a férfivilág frakkban és sarká­ban jelent meg. A társaság élvezeteiről legbőségesebben volt gondoskodva, úgy hogy az öregebb ura­k még wistlethez is ülhettek, mig az ifjúság tüze­sen járta a kolo­t. B. Rauch bán éjjeli 2 órakor vonult vissza, mire a társaság is lassanként oszlott s reggeli 4 órakor a tánczvigalom vé­gét érte. — Szép égi tünemény volt látható Debreczenben tegnapelőtt este 10 órakor, a mi­kor is egyszerre valami meteorféle zuhant le, s röpülése közben üstököshöz hasonlított, melynek farkából mintha­ tüzes sötét vörös szikrák pat­togtak volna ki. A tünemény 10a másod­perczig tartott, s daczára a borongós időnek, majdnem nappali fénynyel megvilágította a láthatárt.­­ A körösi határőrezredben fekvő Bellovár városa a horvát bán beiktatási ünnepélyére szintén küldött volt tisztelgő kül­döttséget, mely megjelenvén a bán előtt, több kérelmet intézett hozzá, nevezetesen ezen ezred polgári kormányzat alá helyezése már kimon­datván, kérték, hogy Bellovár szabad kir. vá­rossá emeltessék, s az alakítandó megye szék­helye legyen, továbbá hogy Bellovárt reálgym­­nasium állíttassék fel, s a város szárnyvonal által kapcsoltassék össze a bel- és külföld neve­zetesebb piaczaival. A bán szívélyesen fogadta a küldöttséget, mely előadott kérelmei teljesülésé­nek reményével távozott. — A Szondi-emlékére Török Bálint, csongrádmegyei alispán 25 frt 50 krt gyűjtött s küldött át a Szondi-emlék társulat elnökének. — Dr. Molnár Antal, zágrábi jog­tanár, ki Zemplén megyéből származott, de már 34 éve él Horvátországban, a báni beiktatás al­kalmából csinos üdvözlő dalt szerzett horvát és magyar nyelven, szép költői emelkedettséggel hangsúlyozva a bán érdemeit a magyar-horvát kibékülés körül, melyre nézve, úgymond: „Mind a két részről csak egy a kivánság: Tartson örökké!“ — Nagy tűzvészt észleltek tegnap­előtt Pozsonyban, Somorja felé, s,’az épen akkor dühöngött szélvész folytán a vész roppant mér­veket látszott ölteni. ’ Egyház és iskola. — Azon h­a­r­­mincznégy néptanító, kik a közokt. mi­nister által a külföldi néptanodák tanulmányo­zása végett kiküldetnek, holnap szerdán d. u. 3 órakor tartanak előértekezletet Pesten a kis kötőutczai tanodában. E tanitók egy küldöttsé­ge tegnap tisztelgett K. Eötvös közokt. min­ister­nél, ki igen nyájasan fogadta a küldöttség tag­jait s velök hosszan társalogván buzditá őket, hogy tanulmányozásuknak kiválóan gyakorlati irányt adjanak s ekként visszatértük után mi­nél alaposabb reformokat javasolhassanak. — A debreczeni ref. főiskola részé­ről közhirre tétetik, hogy­­ 1869/70-ik tanévre a beiratások october első nyolcz napján lesz­nek, a tanítások pedig oct. 9-én kezdődnek. — A kecskeméti ref. főiskola jogi, bölcsészeti, és gymnasiumi tanfolyamaiban az előadások oct. 4-én kezdődnek; a javító és pótvizsgák sept három utolsó napján, a beiratások pedig oct. 1—3-án történnek. — Az új iskolai tanterv, fegyelmi sza­bályzat, órabeosztás stb. ügyében a közokt. mi­­nisteriumban egy szűkebb bizottság most foglal­kozik a végszerkesztéssel. Az illető hivatalos közlemények valószinüleg jövő héten meg fog­nak jelenni. — Az aradi lyc­eum ügy­ében Arad­­városa által kiküldött bizottság Atzél Péter pol­­gárnagy elnöklete alatt szombaton ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy a városi képviselő testület részéről, a lyceum ügyében leérkező közoktatásügyi miniszternél 17-én történjék meg a tisztelgés. Ugyanakkor Bettelheim V. indítványa is, mely szerint a miniszter jelenlétét fel kellene­ használni arra,hogy a lyceum alapján az első kapavágás megtörténjék,­­ elfogadta­tott, és a szükséges intézkedések végett egy bi­zottság választatott. (A kb­. ítélő tábla ismerkedő ban­­quetje.) A kir. Ítélő tábla alkotmányos új szer­vezése számos vidéki tagot sorozván a birák közé, miután a birák szaktanácsokban való működése a naponkénti őrülközés s igy az is­merkedés alkalmát csaknem fehetlenné tette, ennek eszközlése végett a tagok egy barátságos banquet adásában állapodtak meg, mely tegnap a zugligeti „f­á­c­z­á­n“ termében kedélyesen meg is tartatott A szabadsággal távollevőkön kívül az elnö­kökkel együtt mintegy 80-nan gyűltek össze, s a 2 órakor kezdődött lakománál csakhamar a legderültebb hangulat uralkodott. A felköszöntések sorát Beöthy Zsigmond kir. táblai bírónak az igazságügyminiszterre mondott s közlelkesedéssel fogadott toasztja nyitotta meg, melynek lényege következő: „Daczára az uralkodó politikai nézetek párt­különbségének, azt hiszem, nem volt senki e ha­zában, ki Magyarország igazságügye reformjá­nak szükségességéről őszintén és komolyan meg ne győződött volna. De az eljárási és kiviteli mód elhatározására, mely az elavult jogelvek és formák kiirtásával az évtizedek óta fennálló jog­­anomáliákon volt segítendő, egy férfiú bátor akarata s lángesze vala szükséges, hogy életbe lépjen valahára az igazságügy reformja, mely a népnek nemcsak anyagi jólétét, de mi ennél drágább, egyéni szabadságát is biztosítja. E férfi, ki önzetlen és nemes fellépésével s bátor akaratával a balitéletek egész légióját ki jogtudományi jártassága és bölcsesége az igazságszolgáltatás ügyét azon szivonal emelte, melyen mivel a népek után sorakozó nem­zetünknek is állani kell, ha csak az európai jog­­társadalmi életre való befolyás nemzetközi ig­é­nyéről nem akar lemondani : e férfi Horváth Boldizsár, Magyarország igazságügyminisztere. Ő mondá ugyanis nem­rég egyik legkitűnőbb beszédében, miszerint legelső teendőnk az, hogy kibontakozva középkori institutióinkból és kö­zépkori előítéleteinkből, minél gyorsabban töre­kedjünk elfoglalni a cultura ama magaslatai, melyen azon nemzetek állanak, a melyeknek befolyásában Európa ügyeire oly örömest sze­retnénk osztakozni. •. . Ezen törekvésnek adott ő kifejezést akkor, midőn a művelt nemzetek peres eljárásához ha­sonló törvénykezési rendtartással ajándékozá meg a nemzetet, a midőn a bírói hatalom gya­korlásáról szóló, s immár törvénynyé vált javas­latában mindazon alkotmányos és szabadelvű igényeket kielégítő, melyek a jogélet fő attribú­tumaira , a nyilvánosság és bírói függetlenségre vonatkoznak. Ő reá, a magyar igazságügy reformerére kö­­szöntöm fel tehát a legelső poharat, szívből ki­­vánván, hogy az igazságügyminisztert, ki nem az elavult szokásjognak, hanem a haladás va­rázsvesszeje által életre hívott újkori jogesz­méknek Werbőczyje, az isten soká éltesse !" Lelkes köszöntések történtek még ezután F­á­b­r­y István elnök és Zsivora György s alelnök társaiért. Sárkány József, mint az újabban kinevezett birák egyike, az ö és társai nevében lelkesítő szavakkal hívta fel a tábla régibb biráit a collegialis kapocs, s bizalomtel­jes szeretet fen tartására, mire Beöthy az ö és régebbi tiszttársai nevében a barátság és szere­tet jobbjának őszinte kézszorítását azonnal ki­jelenté. A nagy és hideg szél a tervezett hegyi séták­nak nem kedvezvén, a társaság a teremben töl­tött egy pár órai társalgás után az esti órákban megelégedve oszlott szét. I. Napóleon carrierje, csatái és sebei. Az első franczia császár születési napja száza­dik fordulójának alkalmából egész kis irodalom támad korunk e nevezetes emberének apróbb bajairól, erényeiről és hibáiról. (Tudvalevőleg a nagyobbakról már régen van „egész“ irodalom.) Egymást érik az adatok, adomák, jellemvázla­tok, visszapillantások, megemlékezések stb. E köz­emények közt érdekesség dolgában nem utolsó helyre való a nevezetes férfiú szolgálati listája, melyet egy, a franczia hadügyminiszté­­riumban levő „I. Napoleon szolgálati lajstroma“ czímű okmány másolatából közlünk. Az ok­mány e szerint teljes hitelességgel adja a csá­szár egész katonai pályáját. I. Bonaparte (Napoleon), Károly Máriának és Ramolino Maria Letitiának fia, született 1769. augustus 15-én Ajaccióban, Corsicában. 1779. ápril 23. növendék a briennei katonai tanodában. — 1784. oct. 22. növendék a párisi katonai tanodában. — 1785. sept. 1. hadnagy a Lafére tüzérezredben. — 1791. apr. 1. főhadnagy a grenoblei ezredben. — 1792. febr. 2. kapitány ugyanazon csapatnál, mely a­ tüzérezreddé jön. 1792. febr. 27. alezredes a corsicai nemzetőrség második dandáránál. — 1792. ápril 2. ugyan­azon minőségben áthelyeztetett az 1. hadtesthez. 1793. jan. 10. alezredes, tüzérparancsnok a La­ Madeleine-féle expeditiónál. — 1793. márcz. 8- vezénylő-kapitány a 4. tüzérezrednél. — 1793. oct. 19. dandárparancsnok a 2. tüzérezrednél, nov. 30. a népképviselők kinevezése folytán a touloni hadtest ideigl. csapatparancsnoka. — 1793. dec. 20. ideigl. dandár-tábornok. — 1794. febr. 4. e minőségben megerősítve. •— Ugyan­ekkor az olaszországi hadsereg parancsnokságá­val megbízva. — 1794. aug. 6. fölfüggesztetett és elfogatott. — 1795. márcz. a nyugati sergek tüzérségének parancsnokjelöltje. —• 1795. aug. 21. felhivatott részt venni azon bizottság teen­dőin, mely a hadi tervekkel és a hadügyek fe­letti felügyelettel volt megbizva. — 1795. sept. 15. kitöröltetett a táborkari tisztek közül, mert vonakodott a nyugati sereghez menni. — 1795. oct. 5. a belföldi seregek másodparancsnokává neveztetett. — 1795. oct. 26. osztály tábornok s a belföldi seregek főparancsnoka.—­ 1796. márt. 2. az olaszországi hadak fővezére. — 1797. oct. 26. az Anglia elleni hadak fővezére. — 1798. april 12. az egyptomi expeditió főparancsnoka. — 1799. oct 9. visszatért Francziaországba. — 1799. nov. 9. a törvényhozó test­őrségének, a nemzetőrségnek s a 17. dandár csapatainak pa­rancsnoka. — 1799. nov. 10. a köztársaság con­­sula. — 1799. dec. 13. első consul.­­— 1802. jan. 26. az olasz köztársaság elnöke. — 1802. aug. 2. élethossziglani consul. — 1803. febr. 19. a svájczi szövetség közvetítője. — 1804. máj. 18. franczia császár, 1805. márcz. 18. Olaszország királya. I. Napoleon hadjáratai a következőkép állítha­tók össze : Négyet viselt Olaszországban (1796—1797); hármat Aegyptusban és Syriában (1798—99.); Egyet Olaszországban (1800 ); kettőt Német­országon (1805.); kettőt Poroszországban és Lengyelországban (1806.); a niemenit (1807.); egyet Spanyolországban (1808.); egyet Ausztriá­ban (1809.); egyet Oroszországban (1812.); kettőt Szászországban (1813.); egyet Franczia­­országban (1814.); a Waterlooi 1815-ben. Az általa vivott csaták száma negyvenhá­romra rúg. Ezenkivül ötvenkét kisebb összecsa­pásokban vett részt. Hl. Napoleon számosabb sebet kapott, mint álta­lában vélik. A „Memorial de st. Helena“ szerzője a következőket írja róla : „A császár gyakran tartotta kezét ciflezomb­­ján, melyen egy jelentékeny mélyedés volt: ez volt a szurony szúrás, mely Toulonnál kis hija hogy lábába nem került. A császár mondá, hogy általánosan csodálkoznak a szerencsén, mely­et annyi veszély közepette sérthetlenné tette. D­e, téve hozzá, ebben csalódnak az emberek. Én csak eltitkoltam minden kiállott veszélyemet. És elbeszélte, hogy Toulonnál három lovat lőt­tek ki alóla, hogy hasonlag az olaszországi had­járat alatt több ló öletett vagy sebesittetett meg alatta ; négy vagy öt a St. Jean d’Acres ostrom­nál. Hogy több ízben sebesült meg, hogy a regensburgi ütközetben golyóval a torkába löt­­ui a wagrami ütközetben egy golyó Szmáját harisnyáját és bal lábának bőrét tépte azt sem szabad feledni, hogy a császár a csa­­,ár­­ gyakran igen kitette magát a veszély­­tk T nem ritkán kellett kardot rántania saját '^«WrT így többek közt 1814-ben, Arcis­védelmér • hriennei ütközet után, midőn IIII"^ merülve lovagolt a tábor felé, hir­„naoUtokb* « Met maga h­o^lerlS»H többe­ t megt. ölt. „A mordá a császár, az az, el & szemléltem­ «»,mely.tép aj reacziómbat­, 12 éves koromban, olvasgatni szoktam." _____________ Köz­gazdaság- A hágai statistikai congressus. A congressus tanácskozásai az ünnepi szer­tartások befejeztével megindultak, s számos érdekes tárgy merült fel azonnal. Leginkább féltek egy felvetett kérdéstől, a s­­­a 11 s­t­í­­ka határairól, mert valamint más tu­dományszakban annak szoros körülvona­lzá­sa a legnehezebb feladat, úgy különösen a statistiká­­nál, mely az emberi élet minden irányban va­n megismerését tűzi feladatául, végtelen vitákra alkalmas e kérdés. Az illető bizottság azonban szerencsésen ketté­metszette e kérdést, s ki­mondta, hogy az egyszerű határozat által meg nem oldható, s az eltérő nézetek nem szolgál­­nak hátrányra még ugyanazon statistikai hiva­­tal keblében sem. A „statistika methodologiája“ czím alatt egy bizottság fontos határozatokat mondott ki, me­lyek szerint : minden statistikai felvétel­ al­kalmával a statistikai hivatal és a közigaz­gatási közegek előre egyetértésbe kell hogy helyezkedjenek; a statistikai hivatalok a­­fel­vételi minták készítésénél ne csak az admi­­nistratió idő szerinti igényeire, hanem a tu­domány általános érdekeire is figyeljenek; a hazai statistika tanítása a nyilvános tanintéze­tekben mellőzhetlen szükség; a statistikai fel­vételeket eszközlő legalsó közegek beható okta­tást és szoros ellenőrködést igényelnek stb. Különös figyelmet ébresztettek a kartográfiai felvételek, mire nézve Ficker és Engel­ mutattak be érdekes munkálatokat. Határozatba ment, hogy a bizottsági jelentéshez emlékirat csatol­­tassék a stat. adatok kartographiai feldolgozása iránt, s a jövő congressus előkészítő bizottsága vizsgálja meg a különféle módszereket, s ké­szítsen tervet azok egyszerűsítése és egyenlősí­­tése iránt. A halvaszülöttek statistikájának elkészítése minden országban nehéz feladat, s a congressus tüzetesen foglalkozott a kérdéssel.A határozat oda szól, hogy a kormányok szólíttassanak fel, misze­rint lehetőleg szigorúan eszközöljék a halvaszü­­­lötteknek külön lajstromba igtatását, s minden halvaszülöttnek valóságos bejegyzését. A­meny­nyiben az elkülönítés nem lenne kivihető, a hal­­vaszülötteknek bejegyezve kell lenni, úgy a szülöttek, mint a meghaltak lajstromában. Vájjon a születéseknél lehetséges-e egyúttal mindkét nembeli szülők életkorának feljegyzése, (természetesen csak törvényes születéseknél,) s vájjon érdemli-e ez a fáradságot és időt,­­ több oldalról kétségbe vonatott; végre azonban kivált nagy városokra nézve kívánatosnak jelentetett ki, legalább kísérletek tétele. Végre szóba jöttek az élet és halálozási tabel­lák, melyeknek fontossága egyhangúlag elismer­tetett. Kimondatott, hogy az idevágó adatok legszigorúbb felülvizsgálása szükséges s határo­zatba ment, hogy minden állam, mely hivatalos statistikájába a halálozási kimutatást felveszi, részletesen mutassa ki az eljárási szabályzatot. Baumhammer indítványára elfogadtatott azon elv, hogy czélszerűbb az életkor kitétele helyett a születési évet feljegyezni, miután az előbbinél sok határozatlanságra nyílik alkalom. A­ pesti értéktő idén a mai izraelita ünnep miatt nem volt forgalom. Bécsi értéktőzsde, sept. 15. Az üzlet szűk korlátok közt mozgott, a hangulat azon­ban szilárd volt s a legtöbb értékpapír észreve­hetőig javult. Jövedékjegyek, záloglevelek és sorsjegyek V,o — 8/1o%-tel emelkedtek. Földteher mentesítési kötvények 1—IVu’/o, az ezüst el­sőbbségi kötvények */1—1%-tal emelkedtek. Az emelkedő hangulatot osztják meg : az iparválla­lati,­s bankrészvények is, melyek a 3—4 fttal megolcsult nép-, és bécsi bank kivételével, 11/*— 3 fttal emelkedtek; angol-osztrák bank 8 fttal magasult. A szállitmányi részvények 1 — 4 fttal szálltak fölebb ; a Károly-Lajospálya és Lloyd részvények 77­—9 fttal emelkedtek; éjszaki pálya 3% fttal drágult; csak a gőzhajózás 7, tramway és graz köflachi vonal részv­­estek s/7/0/ . Idesen váltók és leszámítolások 7« — 7Ao /o-tel emelkedtek. (A Balaton részére állitand mesterséges haltenyészde ügy­­b­e­n,­ mely intézet a földmivelés, ipar s keres­kedelmi miniszter által egyszer mindenkori 5000 fttal segélyeztetik. Hertelendy Kálmán zalamegyei gazda­egylet elnöke a balatoni össze birtokosokat, s a Somogy-, zala- és veszprém megyei gazdasági egyleteket e hó 27-kén tar­tandó értekezletre hívta össze Keszthelyre.­­ Érdekkel várjuk a gyűlés eredményét, mei kétségünk nem lehet a tekintetben, hogy a de­rék kezdeményező felhívása nagy érdekeltsége fog kelteni a Balaton birtokosainál, valamint a illető megyék gazda­egyleteinél, s e fontos köz­gazdászati kérdésben, mely iránt a parti megye érdekeltsége már több a közgazdászati minisz­terhez intézett feliratban nyilvánult, oly megál­lapodisok fognak létrejönni, melyek­­ bálától halta at ez égető kérdésének mielőbbi megoldá­sára fognak vezetni. ° slink ''l-2 ° 7? ^ e ) Mint hitelesen értest­lünk * WyaSsz.tlmini­ster ur - a francai r S“"* »Sz hosszabb id­­et alul" kö. i* “ ölvonati gazdsági Ogj tik.­­ . • ,70 a rany éremmel kitüntetet Sk.vm.zkr-féles.öUö.ek.egy példányt

Next