Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-16 / 212. szám
ezennel nyilvánosan is, alázattal kérni, méltóztassék ide Maros-Luda a r ala szervezés alkalmával, múlhatatlanul egy megyei első folyamodáan hatóságot elhelyeztetés végett, az országgyűlésnek ajánlani,ezért alkalmasabb helységet s helyiségeket, az ittenieknél vidéken alig találhatni, azonkívül a kereskedési forgalom oly nagy mérvű, hogy akármelyik másodrendű várossal a versenyt bátran kiállhatja. Hatvan hetven község 80,000-nél is több lakossal közel fekszik Maros-Ludashoz, s miután távol esnek nagyobb városoktól, lehet egy vármegye vagy törvényszéki kerületévé alakítani Maros-Ludas székhelylyel s a vidék népsége bizonyára hálás köszönettel fogadná, ezen érdekében tett könynyebbséget. Gondolatom szerint ezen kérésem azért is érdemel figyelmet, mert ezen helység és vidék felvirágzása az által tetemesen előbbre haladna, ha valami hatóság székhelyévé emeltetnék; már pedig hogy haladásában ilyen formán is elősegittessék, azt bizony megérdemli. Teljes tisztelettel maradván. Ipolyságit, sept. 14. [Ered. tud.] Hontmegye üdvözlő irata a horvátországi bánhoz, ünnepélyes beigtatása alkalmára.) Megyénk f. évi aug. hó 23-án tartott üléséből üdvözlő iratot határozott Rauch Levin báró horvátországi bánhoz,hogy őt, a megye magát több okokból nem képviseltethetvén személyesen Zágrábban, beigtatása ünnepén üdvözölje. Az üdvözlő irat a következő : „Nagyméltóságu báró és bán! Magyarország egyik kiegészítő része, Hont vármegye közönsége nevében, sietünk mi is excellentiádat báni fényes méltóságának beigtatása alkalmából levélileg üdvözleni, miután a társországok nevében tett szives meghívás folytán, a minket elválasztó távolság sajnosan gátolja megyénket, ez alkalommal magát személyesen képviseltetni. De nem gátolja e távolság érzelmeink rövid nyilvánítását, nem lazítja azon több százados kapcsot, mely a többivel e megyét is, mint a nagy haza testének egyik tagját, Horvátországhoz köti, nem semmíti meg azon szép reményeket, melyeket Magyarország a legújabb politikai események után táplál azon nemes és vitéz ország iránt, mely, mióta Sz.István koronájának egyik legszebb kövét képezi, hosszú évszázadok lefolyása alatt egy érdekért küzdve, jó és rosz időben együtt lobogtatta zászlaját, együtt lengette a két nemzet közös öröm-ünnepein, együtt a közös csaták véres mezején, mint történt volt Mohácsnál és Kőszegnél, Várnánál és Szigetnél. Ha pedig volt — és pedig csak a nemrég múltban egy szomorú időszak, melyben a két testvérnemzet egymás ellen állott, ezt csak rövid ideig tartható ármány és szolgai önérdek eszközölhette, minek végczélja nem lehetett egyéb, mint a két nemzetnek politikai halála. És nem is hiszszük részünkről, hogy egy saját nemzetének bizalmával visszaélő bármi népszerű egyénnek viselete a jelen és jövőben megmásítani lett volna képes azon nemzeti jelleget, mely századokon át Horvátország szabadságérzetével karöltve járt, s melyet a múltban a Zrínyiek és Frangepánok oly dicsően képviseltek volt. Miután pedig mi részünkről hiszszük, hogy ezentúl a két testvérország nemcsak saját, de az európai civilisatió és általános világszabadság érdekében — épen mint a múltban az ozmán hatalom ellen tette — együttesen fog működni egymással békében élni, s ha kell, egymássá hatni, úgy egyszersmind reméljük, hogy nagyméltóságod ezen általunk hitt két nemzet tost▼érisülésénok, életben, halálban azonos érdekének, a bánok ősi méltóságának felvételére őszinte előmozditója, lelkes vezére, vitéz harczosa lészen. Ez ezen nemzeti jogosult remény az, melylyel Hontmegye nagymagodat —» mint a két nemzet közt létesült kiegyezkedés egyik főtényezőjét — most a társországok új bánját, hazafias tisztelettel siet üdvözölni !“ Pest városa közgyűlése sept. 14. Elnök: Gamperl Alajos helyettes főpolgármester d. u. V.5 órakor nyitja meg az ülést Földvástatván és hitelesíttetvén a múlt ülés jegyzőkönyve, olvastatik a tiszti ügyésznek a Margitsziget hovatartozása iránti véleményes jelentése. E jelentés értelmében abban állapodik m f meg a közgyűlés, hogy az országgyűléshez kérvény nyújtassék be, a nevezett szigetnek Pest városához történendő kapcsolása iránt. Bizottmány neveztetik ki a kérvény forgalmazására. A bazárépítés ügyében előterjesztett új építési terv a közgyűlés kívánalmainak teljesen megfelelvén, elfogadtatik. Egyszersmind a kiküldött vizsgáló bizottmány működése beszüntettetik, de a városi felügyelet az építkezésre tovább is fenmarad, s a vállalkozók 14 nap alatt a költségvetést a közgyűlés elé terjeszszék. Olvastatik Békés megye pártolás végett előterjesztett átirata, miszerint az alföld-fiumei vasút még eddig kiépíteni nem kezdett, s a megye területén levő részét, az országgyűlés, a concurrentia mellőzésével, a nevezett pálya többi részét már építési munkálatok alá vett társulatnak adja ki. A közgyűlés azonban, mint a concurrentia barátja, Steiger Gyula indítványára, nem csak hogy nem áttolja Békés megye átiratát, hanem egyenesenjelenti, hogy sem nemzetgazdászati, sem opportunitási okok nem harcolnak a nevezett megye által indítványozott társulat pártolása mellett, mely tudvalevőleg a magyar korona területén a legdrágábban építi vasútvonalait. A Pestváros területén levő katonai barakok felfüggesztése iránt, a bizottmánynak, a tanács által pártolólag előterjesztett, véleményes jelentése elfogadtatik. A bérkocsisok folyamodása olvastatik a vitelbéri árszabályzat mindaddig történendő felfüggesztése iránt, míg a drágább megélhetési viszonyokhoz alkalmazandó, s újból kiadandó árszabályzat kiadatik. Az ügy teljesen a tanács elé tartozván, a tanácshoz visszautasittatik. Ezután még több kisebb jelentőségű ügy elintéztetvén, elnök az ülést fél 7 órakor berekeszti. Különfélék. Pest, sept. 15. Személyi hírek. — A király, gödöllői tudósítónk értesítése szerint, ma este érkezik oda Bécsből egyenesen. A királyné e hó 20-ka körül fog a királyi gyermekekkel Gödöllőre jönni, bizton remélhető, hogy az idei szüretet is ottogják tölteni, sőt ha az idei ősz oly hosszú és szép időjárású lesz, mint a múlt évi volt, ő Felsége ismét huzamosb ideig fog hazánkban miatni. A király, egy a helybeli hadparancsnoksághoz érkezett utasítás szerint, e hó 19-én és 20-án fog részt venni a fővárosban lévő csapatok nagy hadgyakorlatain. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter tegnapelőtt utazott át Aradon, Petrozsénybe, Erdélybe. — Gr. Beust külügyminiszter Reichenhallba megérkezett. — Bogisics Lajos pestvárosi főbíró kétheti szabadságidőt nyert, mialatt Pregszler tanácsnok fogja helyettesíteni. — B. Eötvös közoktatási miniszter ma reggel elutazott, s útját Erdélybe Aradon át vette. — Gr. Péchy Manó erdélyi kir. biztos és b. Vay Miklós koronaőr tegnapelőtt Pestre érkeztek. ■h GYURMÁN ADOLF: A magyar hírlapirodalom egyik régi bajnokát kisérjük holnap sírba. A napisajtó egy munkás tagot veszített benne, s a legkevesebb, a mivel neki mi, pályatársai, e szomorú napon tartozunk, az, hogy őt, ki teljes életén át hűen és ernyedetlenül szolgálta a nagy közönséget, a nagy közönséggel megismertessük, s ki egész életében annyit és annyiról irt, ha csak röviden is, elmondjunk annyit, amennyi szükséges arra, hogy munkás életének hű várát nyerje az olvasó, Gyurmán Adolf szül. 1813-ban Szászvároson. A gymnasiális iskolákat végezte Károlyfehérvárt, a bölcsészetet Kolozsvárt. 1832-ben jött fel Pestre, s hallgatta a jogi tudományokat az itteni egyetemen, később a journalistikai pályára lépett s munkatársa lett a „Pesti Hrap“-nak. 1840-ben „Negyedik László“ czimü öt felv. szomorujátéka második pályadijat nyert az akadémiánál. 1848-ban a hiv. „Közlöny“ szerkesztője lett, s maradt végig. E miatt Debreczenből ő is menekült, s előbb Kiutachiában volt internálva Kossuthtal, 1851-ben a fogva tartott magyar menekültek Kiutachiából elbocsáttatván, Gyurmán is Amerikába ment; Newyorkban tökéletesen magáévá tette az angol nyelvet, irt a lapokba, s szerkesztett egy német lapot. 1854-ben Londonba ment, s a franczia és német nyelv tanításából, valamint levelezésekből tartotta fenn magát. 1863- ban visszatért a hazába, s munkatársa lett a „Pesti Napló“-nak, s az alkotmányos kormányzat helyreállittatván, a „Budapesti Közlönyének. Mintegy 10 nappal ezelőtt fürdőből kijövet meghalt, orbánczot kapott, mely agyára vette magát s gyuladásba ment át. Szenvedéseinek sept. 15-kén kora reggel vetett véget a halál. Kéziratban több munkát hagyott hátra, de a fájdalom nagyrészt befejezetlenül. Dolgozott egy angol-magyar szótáron is, de csak az E betűig ment. Iratait, melyek közt sok levelezés volt a magyar emigráció több tagjától, megbetegedése előtt, illetőleg mielőtt lefeküdt volna, hogy többé föl ne keljen, elégette. Neje, illetőleg ma már özvegye, Williams Ellen, angol nő volt, s egy kis árvával gyászolja a korán elhunytat. Első nejétől szintén maradt egy leánya, ki Angolországban nevelkedett, de Pestre jött férjhez. A gyászjelentés következőleg hangzik : „Özv. Gyurmán Adolfné, szül. Williams Ellen, maga és leánya Alice, valamint Gyurmán Sándor, Lajos és Vilibáld, úgyszintén ezek nejei és a többi rokonok nevében fájdalmas szívvel jelenti a felejthetlen férj, apa, testvér és sógor, Gyurmán Adolf. A „BudapestiKözlöny“ belmunkatársának f. évi september hó 15-én reggel, életének 66-ik évében, agyvelőgyuladásban történt gyászos elhunytát. Hűlt tetemei f. évi September hó 16-án d. n. 4 órakor fognak a helv. hitv. egyház szertartásai szerint a kerepesi ut melletti temetőben örök nyugalomra tétetni. Béke poraira!“ Fővárosi hírek. A népszámlálás keresztülvitele érdekében Pest városa is megalakította az illető bizottságot, melynek központi elnökévé Steiger Gyula választatott. — A tiszti előléptetési szabályzat a hadügyminisztériumban most szerkesztetik véglegesen, s hir szerint lényegesen eltér azon javaslattól, mely a táborkarnak s különféle bizottságoknak véleményezés végett kiadatott. — A Zách Klára emlékünnep, illetőleg keresztfelszentelés Visegrádon, melyre fővárosunkból sokan készültek, a viharos idő miatt vasárnapra halasztatott. Az utazók forgalma Pesten tegnap következő volt : az államvaspálya felső vonalán érkezett 635, elutazott 380, az alsó vonalon érkezett 425, elutazott 660. Az éjszaki vaspályán érkezett 212, elutazott 244. A helybeli szállodákban 18 külföldi mulatott. Az obsecen irodalomra és fényképészetre erős verdictet mondott közelebb egy angol esküdtszék. Két londoni egyén vádoltatott botrányos nyomtatványok és fényképek terjesztésével, s az esküdtszék, azon megjegyzéssel, hogy ezek erkölcsi méregkeverők s ép oly súlyos büntetést érdemelnek, mint a kik a testet meggyilkolni megkísérlik, mindkettőt 18 havi fogságra s kényszermunkára ítélte. — A határőrvidék ügyében, úgy látszik, alábbhagy az illető dél- és a panslávok izgalma, s most már nem azzal állanak elő, hogy a polgári kormányzat behozatala lehetetlen, hanem lassanként a feltételekről gondolkoznak, s egyik lapjukban egy tüzeskedő „grenzer“ végre azt süti ki, hogy a pesti kormány kettőtől óvakodjék : ne szedje el a határőröktől a fegyvert, és ne foglaltassa el ott a hivatalokat magyarok és németek által.A budapesti tisztviselők tegnapelőtt gyűlést tartottak egy magyar tisztviselői egylet alakítása iránt. Az elv elfogadtatott, s alapszabályok készítésére bizottság küldetett ki. Egy előleges tervrajz szerint az egylet három feladatot tűz ki magának: 1) a szorultságban lévő tisztviselőknek külcsönt adni, mégpedig fizetményének egynegyed erejéig 12°10, feléig 15°10 szamat mellett, rendkívüli szorultságban csupán ’lis-ig csak 6° 30-kal; 2) halálozáskor az özvegynek rögtöni segélyajándékul 100 ftot adni; 3) ha az egylet megszilárdul, életjáradékot is nyújtani A tagok 50 ftos részvényeket? irnák alá, és az összeget egyszerre, vagy 1 ftos havi részletekben fizetik le. Beírási dij 1 ft. A tagok befizetett összegeiktől 8ele kamatot húznak. Vidéki hírek. — Nagy szélvész dühöngött tegnapelőtt és tegnap az ország különböző tájain, különösen Pozsonyból jelentik, hogy ott a vihar nagy károkat okozott a városban. — Azon fényes tánczvigalomról, melylyel a horvát bán beiktatási ünnepélye befejeztetett, most részletes tudósítást olvasunk. A vigalom az érseki palotában ment véghez, melynek fényes termeiben Kulmer-Erdődy grófné mint házi asszony és gr. Elz mint háziúr fogadták a vendégeket, kiknek sorát Solis püspök kir. biztos nyitá meg. Jelen volt Bedekovics miniszter, Zlatarovics, Pogledics és Zavics osztályfőnökök, Pejacevics, Kbuen, Keglevich, Draskovics, Nugent grófok s a főrangú körök számos más tagjai; továbbá gr. Kühner horvát honvédezredes s valamennyi horvát honvédtiszt, valamint a polgári hatóságok főbb tagjai. Midőn a termek már megteltek, megjelent K. Rauch Levin bán, családjával s több kitűnő személyiséggel együtt, s zajos éljenzéssel fogadtatott, mire a táncz azonnal megkezdetett. A hölgyek pazar fényt fejtettek ki, míg a férfivilág frakkban és sarkában jelent meg. A társaság élvezeteiről legbőségesebben volt gondoskodva, úgy hogy az öregebb urak még wistlethez is ülhettek, mig az ifjúság tüzesen járta a kolot. B. Rauch bán éjjeli 2 órakor vonult vissza, mire a társaság is lassanként oszlott s reggeli 4 órakor a tánczvigalom végét érte. — Szép égi tünemény volt látható Debreczenben tegnapelőtt este 10 órakor, a mikor is egyszerre valami meteorféle zuhant le, s röpülése közben üstököshöz hasonlított, melynek farkából mintha tüzes sötét vörös szikrák pattogtak volna ki. A tünemény 10a másodperczig tartott, s daczára a borongós időnek, majdnem nappali fénynyel megvilágította a láthatárt. A körösi határőrezredben fekvő Bellovár városa a horvát bán beiktatási ünnepélyére szintén küldött volt tisztelgő küldöttséget, mely megjelenvén a bán előtt, több kérelmet intézett hozzá, nevezetesen ezen ezred polgári kormányzat alá helyezése már kimondatván, kérték, hogy Bellovár szabad kir. várossá emeltessék, s az alakítandó megye székhelye legyen, továbbá hogy Bellovárt reálgymnasium állíttassék fel, s a város szárnyvonal által kapcsoltassék össze a bel- és külföld nevezetesebb piaczaival. A bán szívélyesen fogadta a küldöttséget, mely előadott kérelmei teljesülésének reményével távozott. — A Szondi-emlékére Török Bálint, csongrádmegyei alispán 25 frt 50 krt gyűjtött s küldött át a Szondi-emlék társulat elnökének. — Dr. Molnár Antal, zágrábi jogtanár, ki Zemplén megyéből származott, de már 34 éve él Horvátországban, a báni beiktatás alkalmából csinos üdvözlő dalt szerzett horvát és magyar nyelven, szép költői emelkedettséggel hangsúlyozva a bán érdemeit a magyar-horvát kibékülés körül, melyre nézve, úgymond: „Mind a két részről csak egy a kivánság: Tartson örökké!“ — Nagy tűzvészt észleltek tegnapelőtt Pozsonyban, Somorja felé, s,’az épen akkor dühöngött szélvész folytán a vész roppant mérveket látszott ölteni. ’ Egyház és iskola. — Azon harmincznégy néptanító, kik a közokt. minister által a külföldi néptanodák tanulmányozása végett kiküldetnek, holnap szerdán d. u. 3 órakor tartanak előértekezletet Pesten a kis kötőutczai tanodában. E tanitók egy küldöttsége tegnap tisztelgett K. Eötvös közokt. ministernél, ki igen nyájasan fogadta a küldöttség tagjait s velök hosszan társalogván buzditá őket, hogy tanulmányozásuknak kiválóan gyakorlati irányt adjanak s ekként visszatértük után minél alaposabb reformokat javasolhassanak. — A debreczeni ref. főiskola részéről közhirre tétetik, hogy 1869/70-ik tanévre a beiratások october első nyolcz napján lesznek, a tanítások pedig oct. 9-én kezdődnek. — A kecskeméti ref. főiskola jogi, bölcsészeti, és gymnasiumi tanfolyamaiban az előadások oct. 4-én kezdődnek; a javító és pótvizsgák sept három utolsó napján, a beiratások pedig oct. 1—3-án történnek. — Az új iskolai tanterv, fegyelmi szabályzat, órabeosztás stb. ügyében a közokt. ministeriumban egy szűkebb bizottság most foglalkozik a végszerkesztéssel. Az illető hivatalos közlemények valószinüleg jövő héten meg fognak jelenni. — Az aradi lyceum ügyében Aradvárosa által kiküldött bizottság Atzél Péter polgárnagy elnöklete alatt szombaton ülést tartott, melyen elhatároztatott, hogy a városi képviselő testület részéről, a lyceum ügyében leérkező közoktatásügyi miniszternél 17-én történjék meg a tisztelgés. Ugyanakkor Bettelheim V. indítványa is, mely szerint a miniszter jelenlétét fel kellene használni arra,hogy a lyceum alapján az első kapavágás megtörténjék, elfogadtatott, és a szükséges intézkedések végett egy bizottság választatott. (A kb. ítélő tábla ismerkedő banquetje.) A kir. Ítélő tábla alkotmányos új szervezése számos vidéki tagot sorozván a birák közé, miután a birák szaktanácsokban való működése a naponkénti őrülközés s igy az ismerkedés alkalmát csaknem fehetlenné tette, ennek eszközlése végett a tagok egy barátságos banquet adásában állapodtak meg, mely tegnap a zugligeti „fáczán“ termében kedélyesen meg is tartatott A szabadsággal távollevőkön kívül az elnökökkel együtt mintegy 80-nan gyűltek össze, s a 2 órakor kezdődött lakománál csakhamar a legderültebb hangulat uralkodott. A felköszöntések sorát Beöthy Zsigmond kir. táblai bírónak az igazságügyminiszterre mondott s közlelkesedéssel fogadott toasztja nyitotta meg, melynek lényege következő: „Daczára az uralkodó politikai nézetek pártkülönbségének, azt hiszem, nem volt senki e hazában, ki Magyarország igazságügye reformjának szükségességéről őszintén és komolyan meg ne győződött volna. De az eljárási és kiviteli mód elhatározására, mely az elavult jogelvek és formák kiirtásával az évtizedek óta fennálló joganomáliákon volt segítendő, egy férfiú bátor akarata s lángesze vala szükséges, hogy életbe lépjen valahára az igazságügy reformja, mely a népnek nemcsak anyagi jólétét, de mi ennél drágább, egyéni szabadságát is biztosítja. E férfi, ki önzetlen és nemes fellépésével s bátor akaratával a balitéletek egész légióját ki jogtudományi jártassága és bölcsesége az igazságszolgáltatás ügyét azon szivonal emelte, melyen mivel a népek után sorakozó nemzetünknek is állani kell, ha csak az európai jogtársadalmi életre való befolyás nemzetközi igényéről nem akar lemondani : e férfi Horváth Boldizsár, Magyarország igazságügyminisztere. Ő mondá ugyanis nemrég egyik legkitűnőbb beszédében, miszerint legelső teendőnk az, hogy kibontakozva középkori institutióinkból és középkori előítéleteinkből, minél gyorsabban törekedjünk elfoglalni a cultura ama magaslatai, melyen azon nemzetek állanak, a melyeknek befolyásában Európa ügyeire oly örömest szeretnénk osztakozni. •. . Ezen törekvésnek adott ő kifejezést akkor, midőn a művelt nemzetek peres eljárásához hasonló törvénykezési rendtartással ajándékozá meg a nemzetet, a midőn a bírói hatalom gyakorlásáról szóló, s immár törvénynyé vált javaslatában mindazon alkotmányos és szabadelvű igényeket kielégítő, melyek a jogélet fő attribútumaira , a nyilvánosság és bírói függetlenségre vonatkoznak. Ő reá, a magyar igazságügy reformerére köszöntöm fel tehát a legelső poharat, szívből kivánván, hogy az igazságügyminisztert, ki nem az elavult szokásjognak, hanem a haladás varázsvesszeje által életre hívott újkori jogeszméknek Werbőczyje, az isten soká éltesse !" Lelkes köszöntések történtek még ezután Fábry István elnök és Zsivora György s alelnök társaiért. Sárkány József, mint az újabban kinevezett birák egyike, az ö és társai nevében lelkesítő szavakkal hívta fel a tábla régibb biráit a collegialis kapocs, s bizalomteljes szeretet fen tartására, mire Beöthy az ö és régebbi tiszttársai nevében a barátság és szeretet jobbjának őszinte kézszorítását azonnal kijelenté. A nagy és hideg szél a tervezett hegyi sétáknak nem kedvezvén, a társaság a teremben töltött egy pár órai társalgás után az esti órákban megelégedve oszlott szét. I. Napóleon carrierje, csatái és sebei. Az első franczia császár születési napja századik fordulójának alkalmából egész kis irodalom támad korunk e nevezetes emberének apróbb bajairól, erényeiről és hibáiról. (Tudvalevőleg a nagyobbakról már régen van „egész“ irodalom.) Egymást érik az adatok, adomák, jellemvázlatok, visszapillantások, megemlékezések stb. E közemények közt érdekesség dolgában nem utolsó helyre való a nevezetes férfiú szolgálati listája, melyet egy, a franczia hadügyminisztériumban levő „I. Napoleon szolgálati lajstroma“ czímű okmány másolatából közlünk. Az okmány e szerint teljes hitelességgel adja a császár egész katonai pályáját. I. Bonaparte (Napoleon), Károly Máriának és Ramolino Maria Letitiának fia, született 1769. augustus 15-én Ajaccióban, Corsicában. 1779. ápril 23. növendék a briennei katonai tanodában. — 1784. oct. 22. növendék a párisi katonai tanodában. — 1785. sept. 1. hadnagy a Lafére tüzérezredben. — 1791. apr. 1. főhadnagy a grenoblei ezredben. — 1792. febr. 2. kapitány ugyanazon csapatnál, mely a tüzérezreddé jön. 1792. febr. 27. alezredes a corsicai nemzetőrség második dandáránál. — 1792. ápril 2. ugyanazon minőségben áthelyeztetett az 1. hadtesthez. 1793. jan. 10. alezredes, tüzérparancsnok a La Madeleine-féle expeditiónál. — 1793. márcz. 8- vezénylő-kapitány a 4. tüzérezrednél. — 1793. oct. 19. dandárparancsnok a 2. tüzérezrednél, nov. 30. a népképviselők kinevezése folytán a touloni hadtest ideigl. csapatparancsnoka. — 1793. dec. 20. ideigl. dandár-tábornok. — 1794. febr. 4. e minőségben megerősítve. •— Ugyanekkor az olaszországi hadsereg parancsnokságával megbízva. — 1794. aug. 6. fölfüggesztetett és elfogatott. — 1795. márcz. a nyugati sergek tüzérségének parancsnokjelöltje. —• 1795. aug. 21. felhivatott részt venni azon bizottság teendőin, mely a hadi tervekkel és a hadügyek feletti felügyelettel volt megbizva. — 1795. sept. 15. kitöröltetett a táborkari tisztek közül, mert vonakodott a nyugati sereghez menni. — 1795. oct. 5. a belföldi seregek másodparancsnokává neveztetett. — 1795. oct. 26. osztály tábornok s a belföldi seregek főparancsnoka.— 1796. márt. 2. az olaszországi hadak fővezére. — 1797. oct. 26. az Anglia elleni hadak fővezére. — 1798. april 12. az egyptomi expeditió főparancsnoka. — 1799. oct 9. visszatért Francziaországba. — 1799. nov. 9. a törvényhozó testőrségének, a nemzetőrségnek s a 17. dandár csapatainak parancsnoka. — 1799. nov. 10. a köztársaság consula. — 1799. dec. 13. első consul.— 1802. jan. 26. az olasz köztársaság elnöke. — 1802. aug. 2. élethossziglani consul. — 1803. febr. 19. a svájczi szövetség közvetítője. — 1804. máj. 18. franczia császár, 1805. márcz. 18. Olaszország királya. I. Napoleon hadjáratai a következőkép állíthatók össze : Négyet viselt Olaszországban (1796—1797); hármat Aegyptusban és Syriában (1798—99.); Egyet Olaszországban (1800 ); kettőt Németországon (1805.); kettőt Poroszországban és Lengyelországban (1806.); a niemenit (1807.); egyet Spanyolországban (1808.); egyet Ausztriában (1809.); egyet Oroszországban (1812.); kettőt Szászországban (1813.); egyet Francziaországban (1814.); a Waterlooi 1815-ben. Az általa vivott csaták száma negyvenháromra rúg. Ezenkivül ötvenkét kisebb összecsapásokban vett részt. Hl. Napoleon számosabb sebet kapott, mint általában vélik. A „Memorial de st. Helena“ szerzője a következőket írja róla : „A császár gyakran tartotta kezét ciflezombján, melyen egy jelentékeny mélyedés volt: ez volt a szurony szúrás, mely Toulonnál kis hija hogy lábába nem került. A császár mondá, hogy általánosan csodálkoznak a szerencsén, melyet annyi veszély közepette sérthetlenné tette. De, téve hozzá, ebben csalódnak az emberek. Én csak eltitkoltam minden kiállott veszélyemet. És elbeszélte, hogy Toulonnál három lovat lőttek ki alóla, hogy hasonlag az olaszországi hadjárat alatt több ló öletett vagy sebesittetett meg alatta ; négy vagy öt a St. Jean d’Acres ostromnál. Hogy több ízben sebesült meg, hogy a regensburgi ütközetben golyóval a torkába lötui a wagrami ütközetben egy golyó Szmáját harisnyáját és bal lábának bőrét tépte azt sem szabad feledni, hogy a császár a csa,ár gyakran igen kitette magát a veszélytk T nem ritkán kellett kardot rántania saját '^«WrT így többek közt 1814-ben, Arcisvédelmér • hriennei ütközet után, midőn IIII"^ merülve lovagolt a tábor felé, hir„naoUtokb* « Met maga ho^lerlS»H többe t megt. ölt. „A mordá a császár, az az, el & szemléltem «»,mely.tép aj reacziómbat, 12 éves koromban, olvasgatni szoktam." _____________ Közgazdaság- A hágai statistikai congressus. A congressus tanácskozásai az ünnepi szertartások befejeztével megindultak, s számos érdekes tárgy merült fel azonnal. Leginkább féltek egy felvetett kérdéstől, a sa 11 stíka határairól, mert valamint más tudományszakban annak szoros körülvonalzása a legnehezebb feladat, úgy különösen a statistikánál, mely az emberi élet minden irányban van megismerését tűzi feladatául, végtelen vitákra alkalmas e kérdés. Az illető bizottság azonban szerencsésen kettémetszette e kérdést, s kimondta, hogy az egyszerű határozat által meg nem oldható, s az eltérő nézetek nem szolgálnak hátrányra még ugyanazon statistikai hivatal keblében sem. A „statistika methodologiája“ czím alatt egy bizottság fontos határozatokat mondott ki, melyek szerint : minden statistikai felvétel alkalmával a statistikai hivatal és a közigazgatási közegek előre egyetértésbe kell hogy helyezkedjenek; a statistikai hivatalok afelvételi minták készítésénél ne csak az administratió idő szerinti igényeire, hanem a tudomány általános érdekeire is figyeljenek; a hazai statistika tanítása a nyilvános tanintézetekben mellőzhetlen szükség; a statistikai felvételeket eszközlő legalsó közegek beható oktatást és szoros ellenőrködést igényelnek stb. Különös figyelmet ébresztettek a kartográfiai felvételek, mire nézve Ficker és Engel mutattak be érdekes munkálatokat. Határozatba ment, hogy a bizottsági jelentéshez emlékirat csatoltassék a stat. adatok kartographiai feldolgozása iránt, s a jövő congressus előkészítő bizottsága vizsgálja meg a különféle módszereket, s készítsen tervet azok egyszerűsítése és egyenlősítése iránt. A halvaszülöttek statistikájának elkészítése minden országban nehéz feladat, s a congressus tüzetesen foglalkozott a kérdéssel.A határozat oda szól, hogy a kormányok szólíttassanak fel, miszerint lehetőleg szigorúan eszközöljék a halvaszülötteknek külön lajstromba igtatását, s minden halvaszülöttnek valóságos bejegyzését. Amenynyiben az elkülönítés nem lenne kivihető, a halvaszülötteknek bejegyezve kell lenni, úgy a szülöttek, mint a meghaltak lajstromában. Vájjon a születéseknél lehetséges-e egyúttal mindkét nembeli szülők életkorának feljegyzése, (természetesen csak törvényes születéseknél,) s vájjon érdemli-e ez a fáradságot és időt, több oldalról kétségbe vonatott; végre azonban kivált nagy városokra nézve kívánatosnak jelentetett ki, legalább kísérletek tétele. Végre szóba jöttek az élet és halálozási tabellák, melyeknek fontossága egyhangúlag elismertetett. Kimondatott, hogy az idevágó adatok legszigorúbb felülvizsgálása szükséges s határozatba ment, hogy minden állam, mely hivatalos statistikájába a halálozási kimutatást felveszi, részletesen mutassa ki az eljárási szabályzatot. Baumhammer indítványára elfogadtatott azon elv, hogy czélszerűbb az életkor kitétele helyett a születési évet feljegyezni, miután az előbbinél sok határozatlanságra nyílik alkalom. A pesti értéktő idén a mai izraelita ünnep miatt nem volt forgalom. Bécsi értéktőzsde, sept. 15. Az üzlet szűk korlátok közt mozgott, a hangulat azonban szilárd volt s a legtöbb értékpapír észrevehetőig javult. Jövedékjegyek, záloglevelek és sorsjegyek V,o — 8/1o%-tel emelkedtek. Földteher mentesítési kötvények 1—IVu’/o, az ezüst elsőbbségi kötvények */1—1%-tal emelkedtek. Az emelkedő hangulatot osztják meg : az iparvállalati,s bankrészvények is, melyek a 3—4 fttal megolcsult nép-, és bécsi bank kivételével, 11/*— 3 fttal emelkedtek; angol-osztrák bank 8 fttal magasult. A szállitmányi részvények 1 — 4 fttal szálltak fölebb ; a Károly-Lajospálya és Lloyd részvények 77—9 fttal emelkedtek; éjszaki pálya 3% fttal drágult; csak a gőzhajózás 7, tramway és graz köflachi vonal részvestek s/7/0/ . Idesen váltók és leszámítolások 7« — 7Ao /o-tel emelkedtek. (A Balaton részére állitand mesterséges haltenyészde ügyben, mely intézet a földmivelés, ipar s kereskedelmi miniszter által egyszer mindenkori 5000 fttal segélyeztetik. Hertelendy Kálmán zalamegyei gazdaegylet elnöke a balatoni össze birtokosokat, s a Somogy-, zala- és veszprém megyei gazdasági egyleteket e hó 27-kén tartandó értekezletre hívta össze Keszthelyre. Érdekkel várjuk a gyűlés eredményét, mei kétségünk nem lehet a tekintetben, hogy a derék kezdeményező felhívása nagy érdekeltsége fog kelteni a Balaton birtokosainál, valamint a illető megyék gazdaegyleteinél, s e fontos közgazdászati kérdésben, mely iránt a parti megye érdekeltsége már több a közgazdászati miniszterhez intézett feliratban nyilvánult, oly megállapodisok fognak létrejönni, melyek bálától halta at ez égető kérdésének mielőbbi megoldására fognak vezetni. ° slink ''l-2 ° 7? ^ e ) Mint hitelesen értestlünk * WyaSsz.tlminister ur - a francai r S“"* »Sz hosszabb idet alul" kö. i* “ ölvonati gazdsági Ogj tik. . • ,70 a rany éremmel kitüntetet Sk.vm.zkr-féles.öUö.ek.egy példányt