Pesti Napló, 1869. szeptember (20. évfolyam, 200–224. szám)
1869-09-26 / 221. szám
221 szól. Szerkesztési iroda Faroachlik tere 7. »im. I. É'.foncei k tere 7. uám fildraini. B l*y» «»ellem! részét illető mindég lö'-t alény a szerkesztíségh« intézendő. Némumtetlen levelek csak »mert kelektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Vasárnap, sept 26. 1869. 20. évi folyam. A lap aoyiai részét illető köslemények ‘előfizetési pénz , kis.li» körüli panaszok, hirdfitr*fnyet‘) a kiadó-hiTaelket intézendők-PESTI MP. Előfizetési föltételét: Vidékre, postán: **~y heljben, hizhoi kindva ; ügé«8 cm . . . ti frt. FUért*. . . .* t T* . . . fr 1»*0kr. Két hist. t 0 • . 3*»0kr. Eier lián» . , ,1 t*e&kr. Hirdetmények dija: 7 hXk.hví putiuor Ofysmtí fauin-jUoíl 1 aj kr. <!{] irttíSu 30 aj isi. SrUt-**r i 6 hkkifcv* petit-«» ÍS uj kr. um...,,,,.igini»r.iiifiiriiriiiiiinff.niimiirit Előfizetési felhívás P E S T I 1869-ki julius A P deczemberi folyamára. Előfizetési feltételek : Pasten hAshos hordva, viddkis postás küldve A julius—deczemberi fél évre ... .11 frt. — A julius septemberi negyedévre .... 5 frt 50 kr. Egy hónapra........................... 1 frt 85 kr A a „Athenaeum“. Irodalmi és nyomdai rémavéstytársulat, mint tulajdonon ás k.--. de. Pest, sept. 25 1809 Minden városnak, minden megyének lesznek mindig s kell, hogy legyenek, _____ egyes vagyonos, a szerencse áldásaival másoknál dusabb.in megáldott polgárai. Iskolaszékek. Ezeknek vájjon az-e hivatása, hogy Van tehát iskolatörvényünk. A kor tétlenül vesztegelve táplálják a szegészinvonalán álló, szabadelvű törvény az enyék irigységét és folytonos elégületlen- Megelőztük vele, hogy egy szóval sokat ségét? mondjuk, — Poroszországot. Nem bizony ! Sőt a fenyegető socialis Úgy, de mikor lesz az végrehajtva? válságnak legbiztosabb ellenmérge nem Aki a törvényt nem olvasta, azt fogja egyéb, mint: a vagyonosnak áldozatkésze kérdésre felelni, hisz az a kormány bősége, folytonos buzgó részvéte a kötelessége; miért késlekedik? De nem úgy van. A népoktatási törvény az önkormányzat elvére fekteti a súlyt: a népet akarja, ügyekben, s készsége a semmi, vagy csekély fizetéssel járó hivatalok elvállalására s viselésére. E példát versenyezve kell követni sornem akarata ellenére is, mint egy gyában a csekélyebb tehetségűeknek is, így moltalan kisdedet, hanem öntudatosan, tesz, s igy kell tennie minden nemzetnek, önmaga által boldogítani. Nagykorú nem- mely a szabadságra méltó akar lenni,zethez illő dolog. De mit szólnánk, mit szólna a művelt Európa hozzá, ha a nemzet nem akarná a kényelmes járszalagot elvenni magától? ha nem akarna élni a joggal, melylyel felruháztatott ? ha tehernek nézné annak gyakorlatát ? S ezt teszitek, uraim! ha nem íratjátok be magatokat választóknak az iskolaszékek megválasztására. Ezt teszitek, ha a kormánytól várjátok az A megalakítását. Teszitek, ha vonakodtak tagjai lenni elő- szabadság ellenesnek, hogy mi magyarok Majd rájövünk erre még, ha a megyék és községek rendeléséről, a híres helyhatósági önkormányzat életbeléptetéséről lesz szó. Addig is, uraim! itt van a népoktatási törvény. S a jelen pillanatban az iskolaszékek. Ez mintegy az első kérdés a municipális önkormányzat kátéjában : adjunk reá értelmes, kielégítő feleletet. Ne szerezzük meg azt a kárörömet , meghozzuk ugyan a szabadelvű törvényeket, de végre nem hajtjuk azokat, szót az iskolaszékeknek, melyek az iskolák közvetlen felügyeletével lesznek megbízva,másodszor az iskolatanácsnak, melynek feladata az önkormányzat elvét a nevelés terén életbeléptetni és folytonosan fentartani. A tanfelügyelő csak az összetartó kapocs, mely ha nincs mit összetartania, ■4 lomkamarába. — egy bureau poros adásba — való, és körülbelől semmit sem ér. Holt betű az egész szabadelvű törvény, holt betű annak vezérelve, melyet hazánk népességének nagy része a szabadelvűségnél is többre becsül, legalább úgy tesz, mintha többre becsülné, ti. az önkormányzat, magyarul : Selfgovernment !“ Mindez holt betű, ha nincs ember hozzá, aki abban életet lehel, s a gyakorlatban értékesíti. — mindig feltéve t. i. azt, hogy nem pil-A mit egy Gneist (lásd: Die Selbst- fanatnyi pénzhiány okozza a zavart, haverwaltung der Volksschule) Poroszország nem, hogy ez szükséges következménye számára követel, hogy végre az egy mű annak, hogy saját tőkénknél nagyobb vert és szabad nemzethez nem illő regula- összegeket akartunk befektetni, iiv systema alól felszabadulhasson, s az Ez csak azáltal volt lehetséges, hogy „Allgemeines Landrecht“igéi testté vál- saját tőkénkön kivül idegen kölcsönvett hassanak: ime, a miután ott sóvárognak, tőkékkel is dolgoztunk, még pedig legnálunk az már megvan. Megvan papíron inkább azon személyek tőkéjével, kik jaj, de ha az egyik nem ér reá, a má pénzüket a bankoknak kamatozás végett síknak más dolga van, ha ez nem bánja, átadták. Ha már most ez idegen tőkék a másik mindent jóváhagy, csak eresz- visszaköveteltetnek, és apad ezáltal a sorszékel; ha nem választanak iskolaszéket, galom legelső föltétele, a pénzs szükségnem mennek el iskolát látogatni, nem kép kell válságnak bekövetkeznie. E válvállalnak gondnokságot, ha napidiakatság tartama és intensivitása nő és fogy az követelnek, időmulasztást panaszolnak, restélnek ingyenmunkát teljesíteni, mint ezt, ha a mi tisztelt Gneist barátunk maholnap Poroszországban megérné, nem volna-e kénytelen fényes fegyverét, a szabadságért harczoló tollát, megszégyenülve letenni a junkerek, a pietisták, a clericalisok lábaihoz?! Hát itt Magyarországon a munici- ___ palisták nagy pártja mit szólna hozzá ? Ang mag .bank 50000 A helyhatósági önkormányzatnak egy j Márcz. nagy titka van, mely nélkül aligha lesz Királyserfözöde 5000 * valóság. Az, mit a francziák e példaszó- ^ - val fejeztek ki : „Noblesse oblige“. . ^pr.i Magyarul : ex nobili officio! Pécsbarcsi vasút részvényekben Elavult elv ? Nem bizony. Csakhogy a : _ * » elsőbbségekben a „noblesse“ alatt napjainkban már nem épen a nemességet,mely részben úgyis elszegényedett, hanem az előkelő, a vagyonos osztályt kell értenünk. 1 Z. A. Mai számunkhoz egy féliv melléklet van csatolva. J Pénzkrizis és bankkal&raitások. IV. Azon hagytuk el, vájjon lenne-e segítve helyzetünkön a bankjegyek szaporítása által vagy nem. Képzeljük, hogy a bécsi bank, helybeli fiókjának dotatioját öt millióval fölemelné. Ez ötmillió, rövidebb vagy hosszabb idő- s köz lefolyása után váltó és papírzálog útján átmeendett az egy sek birtokába. Segítve lesz-e ezáltal a bajon ? A minden áron „praktikus“ férfiak aligha erre határozott igennel nem válaszolnánik. De ép oly határozott a theoretikusok neme . Itt közöljük pótlólag a pesti váltótörvényszéknél bejegyzett, s a pesti tőzsdén jegyzett részvényvállalatok kimutatását, mely lapunk tegnapelőtti számából helyszűke miatt kimaradt. (A tőke a váltótörvényszékileg bejegyzett összegekkel van felszámítva.) 1868. Bejegyzési hónap : Február 1. magy. serfőz. 3000 részv.áért 500 1500000 200 KOOOOOO igénybe vett és most visszakövetelt tőkék nagyságával, azaz az ezentúl is tényleg rendelkezésünkre álló és a szükségelt pénzösszeg nagyságával. A válság pedig addig fog tartani, míg e két tényező közt az egyensúly helyre van állítva. Mindez igen egyszerű. De megis kellett ismételnünk, hogy az indítványba hozott gyógymódok czélszerűségét megítélhessük. Kérdezzük most: vajjon mi lehetne tehát ily körülmények közt a pénz szaporításának eredménye? Föltétlenül hiszszük, hogy addig míg a bank e dotatiojának kiosztásával lenne elfoglalva, a helyzet javulásnak indulni látszanék. De mi történik, ha majd az utolsó krajcrár ki lesz adva? Nem a régi helyzetben leszünk-e megint ? Emlékezünk, hogy az ársülyedés oka gyanánt csak azt hozhattuk fel, miszerint kiadásaink — valgo részvény vállalati alapításaink — túlhaladták megtakarításainkat és hogy az ekkép ide - oda hullámzó, bitangoló papírtömeg felszívása a válságot vonja maga után, mely nem egyéb a beétel és kiadás közti egyensúlyba helyezésnél. Emlékezünk továbbá, hgy ezen meg nem emésztett felesleget Pestre nézve mintegy 40 millióra véltük megbecsületni. Ám lássuk, várjon ezen öt millió kibcsátása által mennyivel kissebbedett a meglevő értékek összege? Úgy találjuk, hogy egy fillérre sem. Tegnap is, ma is 100 milliónyi részvénytömeg létezik piaczunkon. Az egyik tényező tehát változatlan maradt. Tán nagyobbodott a másik tényező, vagyonunk? De bizony, vagyonunkat sem toldotta meg így fillérrel sem ezen öt millió. Igaz, hogy 5 millióval nagyobbodik pénztáraink tartalma, de nem vagyonunk. Ez öt mdiót kölcsön nyertük csk és a kölcsönvett pénzt — régi igazság — vissza is kell fizetni. Tehát mindenben a régiben maradtunk. Reményem, elleneink nem támasztatják azon izetlen ellenvetést, hogy csekélyre szabtuk a bank segélyét, hogy ami nem áll 5 millióról, az állhatna ötvenvagy százról. Száz millió forint nagy szó, de e fenforgó ügyben nem nyomna egy füttyöt sem a latban. Ennek bebizonyítására legyen szabad egy kis történecskét elbeszélnünk. Volt egyszer Európa kellő közepén egy nagy állam, ez államban pedig bank, mely a bankjegykiadás, a kizárólagos joggal bírt A bank évenként mintegy 300 milió bankjegyet tartott forgalomban, és jól valt minden. Pénz volt untig elég, sőt néha kelleténél több is. Történt pedig, mint történik ez oly gyakran, hogy az államnak pénzre volt szüksége. És a kormány csakugyan fogja magát, esz néhány sajtót és nyom még 300 millóért bankót. És miután ez ország, mely eddig 300 millióval teljesítette minden vásárlásait és fizetéseit, most egyszerre 600 milliónak jutott birtokába, nagy drágaság következett be minden czikkben és szükségletben. De csodák csodája : rövid idő múlva előlépnek egynehányan és esedezve kék a kormánytól, nyomasson még vagy száz millió bankjegyet — mert kevés a pénz az országban! — A kormány pedig . . . Nem tudjuk mitévő leen a kormányunk. Részünkről igen csodálatosnak tartjuk, ha 1866 ig 309 millióval értük be, hogy most a 600 milliót is keveselhetjük. Ha pedig csakugyan nem érhetjük be vele, akkor nem érhetnek be 700-al sem, és akár ezer millióval sem. Mert ugyan hová tűnhetett e 600 millió ? A kérelmezők azt mondanák, ne higgjük, mintha ez összeg szabadon a levegőben lebeghetett volna, nem gondojuk meg, hogy minden egyes forintnak megvolt saját ára, ez pedig jelenleg elzárja és nem bizza a közforgalomra, ergo — gyorsan ide az uj bankókkal. — De hisz ezen újonnan nyomatandó 100 vagy 200 m. szintén nem száraléka levegőnek, hogy boldog,boldogtalan,kinek pénzre van szüksége, csak úgy nyúlhatna utána. Hisz ezen újabb bankó mindegyikének szintén meg lesz ura, és várjon, ha megijed és bizalmát veszti, nem fogja e azt is gondosan zár alá tenni, mint tesz a régibb dátumú mankóval ? Hatszáz millió forint bankjegy képezi ma a magyar-osztrák birodalom pénzforgalmát, és e 600 millió úgy látszik, gondosan van zár és lakat alá téve. Ha 600 helyett 900 lenne forgalomban, e 900 záratnék fiókba. Yoila tout. Igaz, addig hiába zárják el a tőkét, míg a bank fonásából folyvást kibuzog a pénz. Ezen idő alatt ismét felemelné fejét a határt nem ismerő üzérkedés. Száz millió rovására ismét alapítanának gyárakat, vállalatokat, építenének vasutat és tartana ez így a 99,999,999-dik forint kiadásáig. Azon perezben pedig, midőn becsukódik ismét a bank pénztára, ott találnék magunkat, hol vagyunk ma, azon sajnos különbséggel, hogy míg ma gazdasági deficitünk 40 millió, addig a történtek folytán jóval többre rúgna az. A krisist szerencsésen elnapoltuk volna ugyan, de azt nem kerülhetik ki. A halas tá.-nak pedig drága, igen drága kamatját fizetnék azon nagyobb károsításban, melyet az immár szélesebb területre eláradozó válság okozandana. A bankjegyszaporítást tehát nem pártolhatjuk, mert sok veszélylyel jár és meg sem érünk vele czélt. De ha elismerjük ezt, akkor el kell ismernünk, hogy nem segíthetne jelen bajunkon egy magyar nemzeti bank sem. Nem mintha tagadni akarnék azon üdvös befogást, melyet ez intézet fennállása békén időben gyakorolhatjak, ellentétben azon idegen merevséggel, melylel a bécsi nemz.banknál gyakrabban találkozunk. Ezúttal annyit kívánunk csak megjegyezni, hogy azok, ha a válság jogosultságát és e tekintetbeni önvétkességünket elismerik, következetlenséggel vádolhatók, ha egy magyar jegybank felállításától, vagy helyesebben mondva, az általa eszközlendő pénzkibocsátástól a válság eloszlatását várják. Annak bizontására, hogy a magyarosztrák birodalomban inkább sok mint kevés a forgalmában lévő 600 millió forintnyi bankjegy, még egy kis statistikai összefolítással kell olvasóinkat fárasztanunk. Ez t. i. egynéhány európai állam bankjegyforgalmának és az átlagban egyegy lakosra eső jegymennyiség kimutatása. Ki fog ebből tűnni, hogy a magyarosztrák monarchia pénzjegyekkel bőven meg van áldva, és hogy e tekintetben bennünket csak az egy Oroszország múl felül. Kedves egy társaság! Létezik pedig : Svédországban 6 millió ft bankjegy,trik egy-egy lakóra . 37sft Belgium 5 m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra......................6 „ Francziaországban 300 m. ft bankjegy, esik egy egy lakóra 8 „ Dániában 14 m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra . . . 87« „ Portugália VII m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra . . . 9'/s „ Poroszországban 250 m. ft bankjegy, esik egy-egy lakóra .10 „ ' Olaszországban 300 m. ft bankjegy, esk egy-egy lakóra .12 „ Anglia (a magánybankokkal együtt) 380 m. ft bankjegy, esik egy egy lakóra ... 13 „ *) Magyar-Osztrák monarchia 600 m. ft pénzjegy, esik egy-egy lakóra ....... 17 „ Oroszországban 1100 m ft bankjegy, esik egy-egy lakóra . 19 „ míg a Svájczban, mely egészen a bankszabadság elvének hódol, csak 27» ftnyi bankjegyforgalom jut egy főre. Ezen számok valószínűvé teszik, hogy forgalmunk csatornái egy 600 milliónyi papírpénztömeg által elegendőleg vannak megtöltve. Mire különben azon kérdés megfejtése is utal, vajjon mi történt volna azon esetben, ha 1866-ban nem szorulunk ama szerencsétlen 300 milliónyi állampénz kibocsátására. Ezen műtét tudvalevőleg nem nemzetgazdászati tekintetekne köszöni lételét; a pénzforgalom nem kétszeresíttetett azért, mivel a kereskedés vagy ipar szorult helyzete úgy kívánta volna, hanem mivel az állmi így legolcsóbban juthatott pénzhez. Ha a kormány jobbnak találta volna a szükségelt 300 milliót kölcsön által fedezni, aligha szépen be nem értük volna akkor a 300 milliónyi bankjegyforgalommal a mai napig. Ma a válság perezében szintén eltűnt volna a pénz,és hihető,a hogy akkor panaszosan rimánkodnának a jegyforgalomnak 350 vagy 400 millióra való felemeléséért. Hogy azonban ezáltal a bajon nem segíthettek volna, azt mutatja a mai válság, mely bekövetkezett daczára annak, hogy nem 360 vagy pláne 400 hanem 600 millió forintnál nagyobb bankjegy forog közkézen. Ergo : Ha a mostani pénzszükség csakugyan csak múlékony természetű, nem egyéb egy szerencsétlen véletlennél, melynek okai külsőségekben, talán Napóleon csirszár prostatájában keresendők, akkor segíthet nekünk a dutatió fölemelése vagy» ha az ser«,» novemberi szelvénynek azonnali kifizetése. Ha azonban komolyabb a baj, mégpedig nem véletlen valami, hanem előre láthatott és szükséges gazdázati jelenség, akkor a bank nem segít; akkor nem használ a pesti bankfiók dotatiójának felemelése, de akkor nem is kell magyar nemzeti bank. Ne kell nemzeti bank, mivel a mostani válág időben úgy sem segíthetne, békés időben pedig felesleg sőt ártalmas. A helyes nemzetgazdászati felfrás ü vében óvást emelnénk a magyar önálló pénznedszerek ily monopoli és centralticus alapra van tekttése ellen. Ha áz, hogy Magyarország bír saját rendlkezési joggal, pézforgalmának rendezése iránt; ha áll, hogy nem gátol bennünket, e tekinteteim sem a bécsi banknak kiváltsága sem a 80 milliónyi bankadósság kérdésének függőben volta, mely kérdések eldöntését az államférfiakra bízzuk, akkor elvárjuk, hogy a magyar kormány nem a szabadalom, hanem a bankszabadság elvét fogja prokamálni. Nem ismerjük a minisztériumnak nézetét ez ügyben. Egy helybeli, gyakrabban jól értesült lap az „Ung. Action.“ állítása szerint a pézügyminiszter szintén ’ 1869. február végén. 1. „Bremer Handelsblatt“, 911. az. A „Jahrbuch f. amtsche Statistik“ H. kötete szerint 1865-ben csak 180 m. volt a bankjegy forgalom. ") Csak az európai lakosságra felosztva , de ha számba vesszük a gyarmatokat is, akkor alig jutott egy főre. részv. Petroleum gyár „Flora“ Május Kártolyfonoda Bőrgyár 1500 3000 3000 3000 200 500 100 200 200 frt 200 200 1000000 1000000 400000 3464200 2449000 300000 600000 600000 600000 6000 500 3000000 Hajózálog társa Bodmerei.) Magy. belga gyár 5000 „ 200* 1000000 Junius frt Molnárok malma 4000 „ 200 800000 Gyapjúmosógyár 2500 „ 200 500000 Hunnia viszb. 5000 „ 200 1000000 Unió „ 4000 „ 300 1200000 Pest-fiumei h.gyár 3000 „ 200 600000 Julius frt Géptéglagyár 5000 „ 200 1000000 Részvényszálloda 3500 „ 200 700000 Zsiradékgyár 1500 „ 200 360000 Augustus frt Pesti kőszénb. 10000 „ 200 2000000 M. -avarczi szóda gyár 10000 „ 200 2000000 Kocsigyár 2000 „ 200 400000 Budapesti köles, tűz biztositó intézet 50000 Sept. frt I. m. gyáárugyár 5000 részv. 200 1000000 Zarzetzky gyára 1500 „ 200 300000 Gachwindt gyára 5000 „ 200 1000000 Okt. frt Vonalzó intézet 2000 „ 100 Athenäum 3500 „ 200 Oetl gyára 3000 „ 200 Deutsch nyomd. 1000 „ 200 Nov. frt Hordógyár 3000 „ 200 S.-Tarj. bánya 2400 „ 100 Kassa oderbergi vasút részvény * elsőbbség Omnibus Budai hegyp. Sz.-Bodrei tégl. 1000 Decz. Óbudai szeszgy. 1500 Sszté.yhizl. társ. 2000 Spodiumgyár 1250 Pann. téglagy. Budai közút. 4000 részv. 1000 Jan. Újpesti lak. 900 „ 2000 „ 186 9. 1000 részv. Keményítőgyár 1250 200 100 100 frt 200000 200 200 200 frt. 100 200 200000 7000000 600000 200000 600000 2400000 19412600 38825200 800000 100000 100000 300000 400000 250000 180000 400000 100000 250000 Febr. frt Magy.ált.kösz.t. 4000 „ 200 Pesti könyvny. 500 „ 300 Magy.-svájcai t. 2500 „ 200 Vas. kocsigyár 2500 „ 200 Márczius frt Magyar keleti vasút részv. Magyar keleti vas. elsőbbs. Franko-magyar bank 160000 200 4 Epitőanyag társ. 3000 „ 200 Orsz. bizt. társ. 50000 „ 100 April frt Epitőbank 30000 „ 200 Május 1rt Orsz gözb. társ. 30000 „ 100 Nemz.bizt. bank. 7500 „ 200 Terézv. raktár 10000 „ 100 Üveggyár 1000 „ 200 Kőbányai téglagyár 2000 „ 200 600000 150000 OOOOKO 500000 30013400 45020200 3200000 100000 5000000 6000000 3000000 1500000 1000000 2000000 400000