Pesti Napló, 1870. augusztus, esti kiadás (21. évfolyam, 150-172. szám)
1870-07-04 / 150. szám
150. szám. Szerkesztési iroda : Ferenceiek tere 7. siám. L emelet. A lap »zellemi részét illető tgvidec kísziemény a szerkesztőségben intézendő. Bimen tetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hétfő, Julius 4. 1870. Kiadó-hivatal Ferencziek tere 7. szám föld.K int. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadta körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS: Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házban hordva. Égés« évre ... 1 2 frt. Félévre...................11 frt Negyed évre ... 5 , 60 kr. Két hóra................. 3 , 70 kr. Egy hóra .... 1 ,85 kr. 21. évi folyó iíj. Hirdetmények díja: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 njikr. Bélyegdíj külön 30 tv kr. Nyilt tér : 5 hasábos petit** 25 nj kr. PEST. JULIUS 4. A Az utolsó lengyel forradalom viharos napjai óta Sándor orosz czár pénteken tartá előtár Ünnepélyes bevonulását Varsóba, melyet lakói vérig gyötörtek, és melynek legjobb fiait a bitóra vagy Szibériába küldék. Most sem az engesztelés és vigasz angyalaként jelenik meg ott. P a s k i c v i t s tábornagy emlékszobrának ünnepélyes lelepzése ma megy végbe Varsóban. Ez ünnepély a kancsukának a szabadság után törekvő nemzetek fölötti győzelmét jelenti s bizonyára nem igen alkalmas arra, hogy a lengyelekkedélyére békitőleg és megnyugtatókig hasson. Ez ünnepélyen az osztrák magyar uralkodóházat Albrecht főherczeg képviseli, ki tegnapelőtt érkezett Varsóba s a czár által a legnagyobb szívélyességgel fogadtatott. Az ultramontánok győzelme Belgiumban legújabban bevégzett lénynyé lett. Az ultramontán párt bizatott meg az uj cabinet alakításával s a „jámbor“ d' Anethan báró lesz az új kormány elnöke. Öviendi egyszersmind a külügyi tárczát is. Belügyminiszterré Kervyn de Lettenbove, pénzügyminiszterré Jacobs Victor, igazságügyminiszterré Cornesse és közmunka miniszterré Balisaue neveztetett ki. A hadügyi tárcza fölött az Ind. Belge szerint még nem határoztak s miután Guillaume tábornok visszautadta Simons tábornoknak ajánlották föl azt. Különben az Ind. Belge nem kevéssé csodálkozik azon, hogy a király d’ Auethan bárót bízta meg az uj kormány alakításával. kinek viszonya a Lagrand féle emberekhez nem a legtisztább színben tünteti föl jellemét. A franczia törvényhozó test tegnapelőtt tárgyalta az Orleans-herczegek ismert kérvényét. A kérvényi bizottság a kérelem megtagadását, illetőleg az egyszerű napirendre térést ajánlá. Ez indítvány ellen Kératry és Estancein ellenzéki képviselők szóltak s kifejték, hogy a herczegek sokára esküdtek öszsze Francziaország ellen. Erre Olivier válaszában a többek közt következőket mondott : a társadalmi törvény s a politika ellenzik a kérelem megadását. A bukott dynastiák tagjai nem térhetnek mint egyszerű polgárok haza, mert mint a letűnt nagyságok utódai a jövő reményeit képezhetik. Kiemelte, hogy a herczegek kérvényének szövegéből nem tűnik ki az, miszerint Francziaország jelen államjogi helyzetét legális módon elfogadnák. A herczegek visszatérése agitatiókra adna alkalmat. A kormány nem fél veszélytől, hanem csak zavaroktól s a közrend megtámadásától tart, melyet védeni kötelességében áll. Jules Favre Oilivier érveit a társadalom törvényével támadja meg s azt mondá, hogy csak a dynasticus és személyes érdek okozza a kivételes törvények fenntartását. Tiltakozott amaz embertelen tan ellen, mely egy családot törvényen kívülivé tesz s sajnálatát fejezte ki az iránt, hogy 1848-ban ő is elősegíté ama törvény létrejöttét, mely az Orleans házat örök időkre száműzte Francziaországból. Ezután névszerinti szavazásban az egyszerű napirendre térés 174 szavazattal 31 ellenében elfogadtatott. Végre tehát tudjuk, hogy a csalhatlanság hotelve múlt hó 29-én nem hirdettetett ki. Azonban egy florenczi magánsürgöny azon hírt hozza hogy Rómából jövő igen megbízható hírek szerint az infallibilista párt a legnagyobb erőfeszítéssel oda törekszik,hogy a jelenleg folyó részletes vitát ép oly erőszakosan szakítsa ketté, mint júniusban az általános vitával történt. A többség püspökei már el is készítik erre vonatkozó indítványukét , most íratják alá párthiveikkel. A csalhatlanság július 10 én fog kihirdettetni. Mazzini ismét életjelt adott magáról. Legújabb manifestuma egy múlt hó 23-án kelt levél, melyet Alessandriában nyilvánosan fölolvastak, midőn Vocchieri köztársaságpárti vértanú emlékszobrát leplezték le. Mazzini ez iratban lelkesedéssel szól a köztársasági törekvésekből, természetesen Rómáról is, melynek Olaszországgá kell válnia, azután tiltakozik a politikai bűnösökre kimondott halálítéletek ellen. Azon 1858-ban tett állításához, hogy a királyság soha sem fogja Rómát Olaszországnak visszaszerezni, még ma is ragaszkodik. A dán országgyűlés tegnapelőtt délután berekesztetett. Ez ülésszaka igen hosszú s részben igen mozgalmas volt. Lételének legfontosabb eseménye a Frijs-minisztérium visszalépése volt, kinek utódjává a Holstein-Nolsteinburg gróf cabinete lett. Törökországból kedvező hírek érkeznek. Bulgáriában a lakosság s a kormány között a jó egyetértés mindinkább helyre áll. Az egyházi kérdésben legújabban megkezdett alkudozások valószínűleg eredményre fognak vezetni, másrészt a porta hajlandónak mutatkozik a bolgárok azon kivánságának eleget tenni, hogy a nem kedvelt katonai adót in natura szedendő adókkal helyettesítse. A „PESTI NAPLÓ“ TÁROZAJA. Egy mri társaság. Dabolau E. regénye. XIII. (Folyt.) Még nehány percz és mindennek vége volt. Ville-Haudry kisasszony nem élt többé. De ugyanazon órában a lakó a negyedik emel *letről, Ravinet apó, a zsibárus, ebédre menve elhagyta lakását. Ha szokása szerint a nagy lépcsőn megy vala le, semmi nesz sem hatott volna hozzá , de a gondviselés őrködött; ez este a hátsó lépcsőt választotta és meghallda vonaglónak végső hörgését. Önzésteljes korunkban sokan, ha az öreg ember lettek volna nem törődnének dologgal. Ravinet apó lesietett a lépcsőn, értesíteni a házmestert. Másokat ismét megnyugtatott volna a Chevassat-pár látszólagos nyugalma, és kielégítette volna őket azon biztatás, hogy Henriette kisaszszony eltávozott a házból. De ő sürgetett és a kapusokat, nyilvánvaló rész akaratuk daczára kényszerítette, hogy felmenjenek vele, és részint tudósítás, részint zaj által magasán vonta a ház lakóit. Minthogy Henriette kisasszony szobájából némi kopogás után nem kaptak választ, Chevassat uram el akart távozni. Ismét Ravinet apó volt az, ki öngyilkosságot sejtve, felismerte a szénszagot és be sem várva a rendőrbiztost, feltörte az ajtót és azután az ablakot. Míg a kapusok és a lakók tanakodtak, ő kijelölte a haldoklónak nyújtandó segélyt, felszaladt lakásába és lehozott ágyneműt és tüzelőfát, valamint egyebet is, mi a puszta szobában hiányzott. Néhány percz múlva Ville-Haudry kisasszony felnyitotta szemét. Első pillanatban különös érzés fogta el a szerencsétlent. Először véghetetlenül csodálkozott, hogy jó meleg ágyban találta magát, miután annyi ideig a legiszonyúbb hideg kínjait állotta ki; azután körültekintve, káprázott a meggyújtott gyertyák és a tűz világától, mely kandallójában égett. És mekkora volt bámulása e nők láttára, kiket nem ismert, és kik föléje hajolva meglesték minden mozdulatát. Azt híve, hogy valamely álom játéka, mert nem volt még elég tiszta elméje, hogy megkülönböztethette volna a valóságot az imént reá nehezedett átéreztől. — Mily különös érzés, gondolá. De a valóság felderült lassankint elméjében, megértette, hogy nem álmodik, és hogy azon perez között, melyben eszméletét vesztette és a jelen pillanat között valaminek történnie kellett, mit meg nem fejthetett magának. Tehát atyja mégis csak hozzá sietett kétségbeesett kiáltására? De nem, mert hiszen akkor itt lett volna, ő pedig hasztalan kereste őt a jelenlevők között. Mikor néhány körülötte ejtett szóból megtudta, hogy egyedül a véletlennek köszöni megmentetését, kimondhatlan fájdalom fogta el. Mindent szenvedtem, mit, hogy meghaljak, szenvednem kellett, mondá magában, és mégsem haltam meg! Mondhatni gyülölséget érzett ezen emberek iránt, kik körülötte forgolódtak. Fogják-e ezek eltartani is, miután visszaidézték az életbe ? Fel nem foghatá, hogy változhatott valami helyzetében és azt hive, hogy ugyanazon okok, melyek öngyilkosságra bírták, újra elő fog állani. Mindez azonban igen határozatlanul lebegett elméje előtt és mintegy sűrű ködbe volt burkolva. A széngőz is még annyira kábította, hogy nem tudott a hozzá intézett kérdésekre felelni. Úgy érzi, mintha nyelve rendkívül megvastagodott volna és egész száját betöltené éb hogy hiába igyekezett volna azt használni. Különben egész világosan megkülönböztetett mindent, mi szobájában történt, felismerte a magánzenéket az első emeletről, kik ápolás végett nála maradtak és közöttük Chevassat asszonyt ki rendkivül sürgött, forgott körülötte és elbeszélte nekik, miképen csalta meg őt Henriette kiasszony, hogy borzasztó tervét végrehajthassa.A — Én semmit sem sejtettem, bizonykodók siránkozó hangon . . . Ilyen szegény czicza, ki mindig olyan vig kedélyű volt és még ma reggel úgy dalolt,mint a pacsirta! Gondoltam ugyan, hogy egy kissé zavarban van, de ilyen ínségben !. . De ő büszke volt, mint a királynő, aszszonyaim és inkább meghalt, semhogy segélyt kért volna. . . pedig tudta, hogy csak egy szót kellett volna hozzám szólnia. Hát már októberben, mikor láttam, hogy meg nem fizetheti lakbérét, nem én álltam-e jót érte ? Ezen nagylelkű tett élénk benyomást látszik gyakorolni a két magányzónőre. — Ez nagyon szép volt öntől, Chevassat aszszony, mondák. — Hiszen amit tehet az ember, szívesen megteszi , szerénykedek az utálatos vén asszony. Chevassat és én, mi imádtuk a szegény cziczát, és az igazat megvallva, ő híven viszonozta nekünk . . . Milyen szende volt és kedves . . . valóságos húsvéti bárány, mondom ! Nem volt hozzá fogható senki, mikor azt mondta nekem hízelgő hangjával : „Ön nagyon jó irányomban, Chevassat anya, igazán, ön nagyon jó!“ Erre a gyalázatos azíneskedő a szegény leányra hajolva, megcsókolta homlokát és gyengéd hangon mondá : — Ugye kedves cziczám, ön nagyon szereti a szegény öreg házmestereket ? Képtelen lévén hangot adni, noha eszméletnél volt, Henriette kisasszony borzadott az iszony és utálattól e gyűlölt ajkak érintésénél, és az izgalom, mit ez benne keltett, jobban hatott, mint minden gond, melyet reája pazaroltak. Eszmélete szabadságát mindazáltal csak akkor nyerte vissza, mikor az elhívott orvos eret vágott rajta. Ekkor gyenge hangon köszönetet mondott a körülötte állóknak és biztosította őket, hogy már sokkal jobban érzi magát és hogy magára hagyhatják. A két magánzónő, kiket a kíváncsiság kapott meg azon pillanatban, mikor asztalhoz akartak ülni, be sem várták, hogy másodszor kérjék, és azonnal egész örömmel távoztak. A kapusnő Henriette mellett maradt, és mihelyt maga volt áldozatánál, minden megváltozott nála, arcza, hangja, tekintete. — No hát! Kezdő, most már meg lehet elégedve, kisasszony , a város szájába adta a házat ér, az újságok beszélni fognak önről. Az egész világ szánni fogja önt, és azt fogja hinni hogy kedvese egy szívtelen, ki veszni engedte a nyomorban. A szegény leány oly szende és szomorú mozdulatot tett, mely a vadat is megindította volna.. De Chevassat asszony czivilizált nő volt. — Pedig jól tudja, folytató nyers hangon, hogy az a jó Maxime ur mindent megtett, hogy önt kimentse ezen helyzetéből . . . Még tegnapelőtt megkínálta önt vagyonával. — Asszonyom, rebegő a szerencsétlen, nem könyörül rajtam ? Könyörüljön, ő, Chevassat asszony . . milyen gun'. — Maxime ur minden ajánlatát visszautasította, folytatá. Miért,ha szabad kérdenem? Hogy az erényeset játsza, nemde ? Ezt érdemes volt tennie, hogy azután mindent elfogadjon egy vén rókától, kivel messzire fog menni ! Ah ! ön jó kézbe került ! Henriette összeszedve minden erejét, vánkosára támaszkodott. — Mit akar ezzel mondani ? kérdé. — Semmit, én tudom, mit mondok. Különben ön akarta úgy. Egyébiránt már régóta szemét szúrta a vastag ravasznak ! Azon pillanatban, mikor Henriette felnyitotta szemeit, Ravinet apó szerényen visszavonult, hogy a körülötte levő nők szabadon levetkőztethessék. Henriette tehát nem látta meg döntőjét és mit sem értett Chevassat asszony beszédéből. — Magyarázza ki magát, asszonyom mormogd— Ah ! bizony az nagyon könnyű! Az, ki megmentette önt, ki mindent elhozott, mi az ágyhoz és a tűzhöz és a többihez szükséges volt.. . az a zsibárus a negyedik emeletről. És ő nem fog útközben megállapodni! Csak türelem — ön tudja, mit mondtam. És a kapusné csakugyan akár félelemből, hogy Henriette eladhatná a vén zsibárusnak mi eladója volt, akár más okból, nagyon kevéssé biztató képét rajzolta előtte a jó embernek. — De mitől kell annyira félnem ? mondá Henriette. A kapusné habozott — Ha megmondanám, feleség ön elbeszélné neki, mihelyt visszajö. — Nem, ígérem önnek. — Esküdje meg anyja emlékére. — Esküszöm. A gyűlöletes véd asszony meg volt nyugtatva, az ágyhoz közeledett és élénken, de halk hangon: — Te tehát, mondá, ha ön elfogadja, mivel Ravinet apó meg fogja kínálni, úgy hat hónap múlva rosszabb lesz mint Hilaire asszony . . Na mondja: forrás, én nem iszom a vizedből. . a ravasz róka már nem egyet megrontott, ki megért annyit, mint ön..Ez az ő mestersége, és bizony, ő ismeri azt. Én figyelmeztettem önt. . . . Most lemegyek levest adni Chevassat-nak, estére feljövök megint. És mindenek előtt, tudja már , csitt! . . . (Folyt. köv.) Fest, július 4. (A képv.ház központi bizottsága ma reggel 8 órakor tartott ülésében tárgyalta a belügyminiszer által beterjesztett s a közbiztonság helyreállítására tett rendkívüli intézkedések befejeztéhez megkívántató póthitelről szóló törvényjavaslatot. A bizottság a kért 16.000 frt megszavazását a képviselőháznak ajánlván, az erre vonatkozó törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság formulázása szerint fogadta el s bizottmányi előadónak Szőgyéni Lászlót választotta. (A vám- és kereskedelmi értekez-et) Bécsben gr. Beust elnöklete alatt szombaton délben ült össze, s ez ülése egyedül alaki dolgokkal foglalkozott. Tudva van különben, hogy a jelen értekezlet úgy is csak előtanács kozmány jellegével bír; czélja az, hogy a tartandó vámkonferencia közelebbi modalitásait állapítsa meg. (A pénzügyminisztérium eddigi 23 osztálya — azon kívül, hogy a jogügyek igazgatósága, mint már említettük, fel fog oszlattatni, az uj minister által 21-re fog összeolvasztatni. André Alajos osztálytanácsos úr ennek folytán felmentetvén osztálya vezetésétől, a miniszter által az adóreform törvények kidolgozásával bizatott meg az enquetek munkálatainak alapján. E választást szerencsésnek mondják, mivel André úr még Lónyay által e czélból külföldre küldetvén, tanulmányainak,— kivált az egyenes adók tárgyában, — nevezetes jeleit adta a bizottság üléseiben is. A fővárosi közmunkák tanácsá nak 2-ik ülése szombaton f. hó 2-án délután 5 órakor tartatott meg Budán a lánczhíd épületében, Andrássy Gyula gr. miniszterelnök elnöksége alatt, s ez ülésen a tagok legnagyobb részt megjelentek. Az ülést röviden már említettük, s most a következő részletes tudósítást közölhetjük. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után tárgyalás alá vétetett azon bizottsági munkálat, mely a közmunkák tanácsának ügyrendjéről belszervezetéről, és személyzetéről szól, és az abban előterjesztett javaslatok tüzetes bírálat és órán át tartott tanácskozás után, néhány lényegtelen módosítással egész terjedelmükben elfogadtattak. Az elfogadott bizottsági munkálat lényegesebb részeit következőkben közölhetjük. " Az ügyrend. Mindenek előtt a közmunkák tanácsának hatókörét írja le, úgy a mint az az 1870. évi X. t. cz.-ben megállapítva, van ezután áttér a tanács törvényszerű hatáskörének miképeni gyakorlására; megállapíttatik, hogy a határozatok mindig teljes tanács ülésekben hozatnak, a tanács ülésekben döntő szavazattal csak a rendes tagok bírnak, tanácskozási szavazattal részt vesznek a két város által kiküldött tanácsnokok, főmérnökök és középítkezési bizottmányi képviselők, végre a jegyzőkönyv vezetők, a műszaki és számvevő osztályok igazgatói, tanácsülések rendszerint hetenkint egyszer, az elnök vagy öt tag írásbeli kivonatára azonban többször is tartatnak ; érvényes határozat hozatalára a szavazattal bíró rendes tagok felének tehát 9-nek jelenléte szükséges. A tanács kebelében 3 állandó bizottság alakitatik u. m. a) jogügyi és kisajátítási, b) műszaki, c) pénzügyi és gazdasági, ezeken kívül egyes esetekre külön bizottságok is kiküldhetők vagy az egész tanács alakulhat bizottsággá. A tanácsülések tárgysorozata 24 órával előbb a tagoknak megküldetik, rögtöni intézkedést igénylő eseteket kivéve, csak oly tárgyak vétethetnek fel az ülésben, melyek legalább 3 nappal előbb az igtató hivatalba beadattak. A szavazás nyilvános, öt tag kivonatára név szerint eszközlendő, személyes ügyekben titkos; a tanács végzéseit a kezelő osztály vezetője esetleg az ennek alárendelt jegyzők egyike fogalmazza; a jegyzőkönyv hitelesítése — ha ez teljes ülésre nem tartatik fenn, két e czélra kiküldendő tag által eszközlendő. A rendes tagok az ülésekben részt venni kötelesek, akadályoztatásukat az elnöknél bejelenteni, hosszabb távolmaradásra pedig a tanácsnál szabadságért jelentkezni tartoznak. A tanácsnak sem rendes, sem tanácskozó tagjai mint vállalkozók, vagy a vállalkozásra alakult társulatok alapítói nem vehetnek részt oly munkáknál vagy szállítmányoknál, amelyek iránt a közmunkák tanácsa rendelkezik. Az elnök, illetőleg alelnök jogairól és kötelességeiről 8 pont rendelkezik. A közmunkák tanácsának segédhivatalai a következők: 1) Kezelő osztály. Kötelessége: a tanács- és bizottsági ülések jegyzőkönyveinek az elnöki levelezéseknek és általában minden fogalmazási munkálatok szerkesztése, az igtatói, irattári és kiadói kezelés. Személyzete: 1 osztályvezető, 2 jegyző, 1 igtató, egyszersmind irattárnok, 1 kiadó, 2 írnok, 3 szolga, 2) Számvevő osztály. Kötelessége: a fővárosi alap könyvelése, zárszámadás készítése, költségvetések összeállítása, költségvetések és szerződéseknek számtani és pénzügyi szempontból átvizsgálása, a művizsgálatnál (Collandirung) részvétel, a városok által felterjesztett költségvetések zárszámadások átvizsgálása, számviteli vagy pénzügyi irányban követelt szakvélemények előterjesztése, a havi kimutatások szerkesztése a számadásoknál, stb. Személyzete 1 osztályigazgató , 1 könyvvezető, 1 számfejtő (liquidator), 1 számsegéd, 1 szolga. 3) Műszaki osztály: ivételessége helyszíni felvételek eszközlése , tervek és költségvetések készítése, építkezések és műszaki munkálatok felügyelete, művizsgálatok teljesítése, a fővárosokban minden nyilvános és magán építkezés figyelemmel kisérése, — vélemény adás a kisajátítási és fellebbezési ügyekben, stb. Személyzete: 1 osztály igazgató, 1 felügyelő másnok (Inspectori) 2 másod rendű mérnök, 2 harmad rendű mérnök, két szolga, és a szükséghez képest napidrj mellett fölveendő mérnökök vagy technikusok. A közmunkák tanácsa következő pecsétet használja. Közbül: Budapest egyesített czimere „a fővárosi közmunkák tanácsa 1870.“ körirattal. II. Hivatali személyzet illetékei. 1. Kezelő osztály 1 osztály vezető minister osztály tanácsosi ranggal 2500 frt fizetés, és 400 frt lakbérrel, 1 jegyző, ministeri titkári ranggal, 1500 frt fizetés, 300 frt lakbérrel, 1 jegyző ministeri fogalmazói ranggal 900 frt fizetés 200 ft,lakbérrel, 1 igtató irattárnok, 1OOO frt fizetés 200 frt lakbérrel, 1 kiadó 1000 frt fizetés 200 frt lakbérrel, két írnok egyenkint 600 frt fizetés 120 frt lakbérrel, 3 hivatal szolga 300 frt évi fizetés 60 frt lakbérrel. 2. Számvevői osztály 1 osztály igazgató miniszteri osztálytanácsosi ranggal 2500 frt fizetés 400 frt lakbér és 600 ft fuvar és ellátási átalánynyal, 1 könyvvezető 1500 frt fizetés 200 ft lakbérrel, 1 számfejtő 1000 ft fizetés 180 ft lakbérrel, 1 számsegéd 800 ft fizetéssel 180 ft lakbérrel, 1 szolga 300 ft fizetés 60 ft lakbérrel. 3) Műszaki osztályosztály igazgató miniszteri tanácsosi ranggal, 5000 ft fizetés 600 ft lakbérrel, és 3000 ft fávor és ellátási átalánynyal, 1 felügyelő mérnök 2200 ft fizetés 300 ft lakbérrel, 1500 fuvar és ellátási átalánnyal, 2 másodrendű mérnök egyenkint 1800 ft fizetés 300 ft lakbérrel, és 1200 ft átalánynyal, 2 harmadrendű mérnök egyenkint 1300 ft fizetéssel 200 ft lakbérrel és 1000 ft átalánynyal, 2 szolga 300 ft fizetés 50 ft lakbérrel. A személyzetnek ezen létszáma akként van tervezve, hogy az akkor is elégséges legyen midőn a közmunkák tanácsa működését teljes mértékben megkezdendi minél fogva az itt érintett hivatali állomások nem fognak mindjárt a kezdetben, hanem csak a szükséghez képest betöltetni; az összes tisztviselők állami tisztviselőknek tekintetnek. III. A közmunkák tanácsának költségvetése 1870. julius 1-től december végéig tartó félévre. Tiszti és szolgai fizetések — 23,655 frt, házbérek 1800 frt; világítás, fűtés és irodai szükségletek 4000 frt; szakértők napidíjai, fuvar és egyéb átalányok 4500 frt; összesen 33,955 frt; hivatalos helyiségek felszerelésére egyszer mindenkorra 5500 frt; rendes kiadás 33,955 frt; rendkívüli kiadás 5500 frt; összesen körülbelül 39,455 frt. Ezen költségeken kívül a műszaki munkálatok költségeinek fedezésére a folyó évben legalább 100,000 frt fog igényeltetni. IV. Hivatalos helyiségek. E czélra a lánczhíd-épületben egy tanácsterem, és 17 szoba fog szolgálni. A közmunka tanács ügyrendjének, és belszervezetének ekként történt megalapítása, jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztetik, és a szükséges költségek utalványozása kérelmeztetik. Ezek után az állandó szakbizottságok következőleg alakítattak meg. a) Jogügyi és kisajátítási bizott-mány tagjai Szentkirályi Mór, Andorffy Károly Ribáry József, Széher Mihály, Mátyus Aristid, Sebastiani Frigyes, Stangl János, Tavaszy Endre. b) Műszaki bizottmány tagjai Csengery Antal, b. Lipthay Béla, Hollán Ernő, Éber Nándor, gr. Széchenyi Ödön, Preuczner József, Liedemann Emil, Reitter Ferencz, Cserhalmay Ferencz. c) Pénzügyi és gazdasági bizottmány tagjai Csengeri Antal, Lukáts Antal, Cserhalmay Ferencz, Taraszy Endre Ribáry József, Stangl János. Végre elhatároztatott, hogy a közmunkák tanácsának megalakulásáról Budapest városok hatóságai hivatalosan értesíttetni, és egyúttal fölszólítatni fognak hogy építési rendszabályaikat, továbbá az eddigi fölmérési és szabályozási terveket, a tisztasági, világítási és követési szabályaikat a közmunka tanács bírálására küldjék fel. Legközelebbi tanácsülés kedden július 5-én délután 5 órakor tartatik. A pozsonyi képv. választás, Pozsony, jul. 3. A helybeli balpárt vezetői igen helyesen vették éssze, hogy jelöltjük, Horn, ma egy heti föllépte inkább elidegenítette tőle a választókat hogy sem megnyerte volna. Szükségesnek tartották tehát mára Jókait felczitálni, hogy ennek szárnyai alatt egy kis dicsfény Hornra is ragadjon. És Jókai ki is tett magáért, egekig magasztalván pártfogoltját. Máskép, dicséretére legyen mondva, mérsékelten, férfiasan nyilatkozott. Sőt az ellenpárt jelöltjét, Samarjayt is szükségesnek tartotta feldicsérni, amiben azonban nem volt köszönet, minthogy benne lévén pártfogói szerepében, őt — kit barátjának nevezett — a legközelebbi tisztújítás alkalmára a polgármesteri szekbe candidálta, hová n. m. ismét Hornt nem fogná ajánlani. Holnap lesz a küzdelem napja, s még e sorok nyilvánosság elé sem jutnak, midőn már az eredményt fogom jelezhetni. Pr. 1. gr.ün’.'j. Karlovitz jul. 2-án. (Saját levelezőnktől.) A kongressus egyik határozata folytán Miletics, Subotic és Polit urak azon előterjesztvényen dolgoznak, melylyel ő Felségénél a hírhedt szervezési javaslat és az új választási törvény szentesítését kieszközölni reményük. A nélkül, hogy eddig e munkálat szelleme és hangjáról bővebben értesülve volnék, mégis — tekintve az eddig történteket — nem nagy jóstehetség kell arra, hogy meg legyek előre győződve, miszerint a kongressus ez alázatos folyamodványa a magyar minisztériumot meg se említve, s azt tökéletesen mellőzve, fogja útját a trón zsámolyához keresni. Hogy e szándék sikerülni nem fog, arról ugyan az uralkodó annyiszor tanúsított alkotmányos érzülete eléggé kezeskedik s igy minden bizonynyal a folyamodók a magyar kormányhoz fognak utasittatni, s csak annak közbenjárásával és véleményezésével fog a kongressus munkálkodása a király elébe jutni. Épp ezért minden attól függ, hogy mily állást szándékozik a kormány a kongreszus működésének eredményeivel szembe elfoglalni, őszintén meg kell vallanom, hogy erre nézve nagyon sajnos volna, ha a kormánynak a kongressuson működő két bizalmas férfiénak eddigi magatartását irányadónak kellene néznünk. Mert mind Stojkovits püspöki exelienciája, mind Mándics osztálytanácsos úr eddig nemcsak oly, mondhatni fatalisztikus és akaratnélküli egykedvűséget fejtettek ki, hanem egyszersmind a magánkonferencziákban oly határozatlan lágymereg álláspontot foglaltak el, hogy ha ezen magatartásuk csakugyan a minisztérium nézeteit tolmácsolná.