Pesti Napló, 1870. november (21. évfolyam, 264-288. szám)
1870-11-01 / 264. szám
264. szám 21. évi folyam. Kedd, november 1.1870. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán vagy Helyben, házhoz hordva Egész évre ... 22 írt. Félévre . . . , XI frt. Negyedévre ... 6 , 60 kr. Két hóra. . . 8 , 70 kr Egy hóra . . . 1 , 85 kr Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 njkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 6 hasábos netitsor 25 ujkr. PEST, OCTOBER 31. 5*3 Az ellenzéknek legújabb magatartása a kiegyezkedéssel szemben, a maga nemében oly különös jelenség, amelyre a háznak csak egy válasza lehetett, tudniillik : a minden szó nélküli visszautasítás. Százszor elmondott dolgokat kellene ismételnünk, ha ez indítványok tüzetes cáfolatába bocsátkoznánk, de azt hiszszük, hogy még az egy napig élő hírlapi czikk is tökéletesen kárba vesz, ha ily minden tekintetben czél és értelem nélküli demonstrációkkal foglalkozik. Másutt is fölszólalnak időről időre oly pártok, melyek kisebbségben vannak, de elveik győzelmét a jövőtől, a nemzet többségének változtától várják. Ezt rendesen akkor teszik, ha vagy valamely belügyi incidens, vagy nagyobb jelentőségű európai esemény a kisebbségben lévő elvek helyessége, igazsága mellett tesz tanúságot. Nálunk épen megfordítva áll a dolog. Egy óriási, az egész világrészt sarkaiban megrendítő katastrófa a többség mérsékelt, józan, a monarchia erejét öszszegyűjtő politikája mellett tanúskodik. Ösztönszerűleg érzi a nemzet, hogy a kiegyezkedésnek csak néhány évvel való halasztása végzetes válságokba ránthatta volna a monarchiát, és vele Magyarországot. Ha a kiegyezkedés még mindig indokolásra szorulna, úgy e háborúnál és következményeinél jobbat, hatalmasabbat, meggyőzőbbet soha és semmi körülmény között nem találhatna. És ép ez alkalmat használja föl az ellenzék az 1867-iki mű megtámadására. A történet az ellenzék politikája fölött váratlan sietősséggel kimondja kárhoztató ítéletét, és ők magatartásuk indokolására magára a megsemmisítő ítéletre mernek hivatkozni. És miképp mily körülmények között történik e hivatkozás? Tisza Kálmán hosszú beszédben a monarchia véderejének módnélküli gyöngeségét bizonyítgatja. Irányi Dániel még tovább megy, és azt állítja, hogy egész államszervezetünk erőtlen, elkorhadt, összedülőfélben levő. És ugyanazon percben Simonyi Ernő oly indítványt tett, mely végkövetkezményeiben azt akarja, hogy a monarchia, ha máskép nem lehet, fegyveres erővel álljon útjába a győzelmes Németországnak. És ezt tegye ugyanazon osztrák-magyar monarchia, melynek védrendszere Tisza Kálmán szerint végzetes válságok felé tereli Ausztriát úgy, mint Magyarországot, és melynek alkotmányát Irányi Dániel szerint, a legkisebb európai válság halomra döntheti, oly gyönge az, alapjaiban oly elmállott. Hol itt a logica, hol a következetesség ? Kinek van igaza, Simonyi Ernőnek-e, ki e monarchiát véderejével és alkotmányával a legveszedelmesebb hazárdpolitikára képesítettnek tartja, csak komolyan akarnia kell, vagy Tiszának-e és Irányinak, kik azt hiszik, hogy Ausztria-Magyarország legjobban teszi, ha elmondja, a nagy költővel: csak jönne már az éjidő, s mindennek vége volna már! Hanem azért Simonyi magáévá teszi az is tisztelt barátjának, Irányinak indítványát, és Irányi természetesen, tisztelt barátjának, Simonyinak javaslatát a politikai bölcseség incarnatiójának tartja. Az sem rosz tréfa, hogy Simonyi Ernő ép akkor akarja, hogy a monarchia a lehető legkomolyabb külügyi actióba keverje bele magát, midőn Tisza Kálmán azt kívánja, hogy mindenek előtt a védelmi erő nyerjen új szervezetet, Irányi meg nem akar kevesebbet, mint hogy a monarchia egész alkotmányos szervezete új alapokra fektettessék. Megbeszélték-e a mi ellenzéki vezérférfiaink e politikájuk egészének, egyetemének, tervét, egymásutánját? Előbb fogjunk-e az alkotmányrevisióhoz, a hadsereg újjászervezéséhez, s csak azután tanítsuk móresre a porosz junkerhadat; vagy előbb készitsünk-e isten jóvoltából s a közös hadsereg segélyével Vilmos királynak egy megfordított Sadovát, s azután szervezzük újra ugyanazon hadsereget, mely a porosz ármádiát földre terítette? Mi részünkről csak nehezen bírnék itt a logikai egymásutánt megállapítani, hanem reméljük, hogy az ellenzéki államférfiak a dolognak ez oldalát is tüzetesen megvitatták, s logice megállapították. Ezek után, úgy hiszszük, olvasóink szívesen föl fognak menteni azon szomorú kötelezettség alól, hogy a mai szónoklatokkal tüzetesen foglalkozzunk. Andrássy miniszterelnök rövid beszédében figyelmeztette Simonyit, hogy ő oly politika követésére nem tartja magát képesítettnek, mely egyszerre semlegességet is, interventiót is akar. Tisza és Irányi beszédére csak egyszerű szavazás által felelt a ház. Mit is válaszolhattak volna oly politikusoknak, kik legújabb magatartásuk által — isten tudja hányadszor — kézzelfoghatólag bebizonyították, hogy szemeik vannak, és nem látnak, füleik vannak és nem hallanak. Pest, October 31. (Az osztályok közül) eddigelé még csak a IV. vette tárgyalás alá — mint már közöltük — a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A IV. osztály e törvényjavaslat tárgyalásában messzehaladt, s múlt szombati ülésében az V. fejezetig ment el, a változtatást csak ott és annyiban tevén rajta, hol és amennyiben a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényezik igényli. (A 25-ös bizottság, mely a törvényszékek száma és székhelye iránt ad javaslatot, ma 2 órakor összeülvén megalakult, elnökévé Perczel Bélát, jegyzőjévé Hoffmann Pált választván.2 (A Hűk osztály szerdán) november 2-án ülést tartana d. e. 10 órakor ; tárgy: községek rendezése s a jegyzőség. (A 3-dik osztály) november 2-án reggeli 10 órakor ülést tart. Szél Kálmán a 3ok oszt. jegyzője. (A képviselőház IV. osztálya) csütörtökön nov. 2-án d. e. 10 órakor folytatja a községrendezésről szóló tvjavaslat tárgyalását. Szögyény László osztály jegyző. (A VI-ik osztály) november hó 2-án d. e. 10 órakor ülést tart. (A VII-ik osztály) tárgyalásainak idejét illetőleg abban állapodott meg, hogy oly napokon, melyeken országos ülés nem tartozik, az osztály tárgyalásai a szokott helyiségen reggel 10 órakor veszik kezdetöket, oly napokon pedig, melyeken országos ülés lesz, de ezen ülés 12 óráig berekesztetnék tárgyalás végett saját helyiségén szintén összegyülekezik, vasárnap és ünnepeken osztályülés nem tartatik. A 7-ik osztály oct. 30-án kelt határozata napján Királyi Pál osztályjegyző. (A Pesti Biztosító Intézet) mai válaszmányi ülésében elhatározta, hogy a magyar kr. kormány által kibocsátandó kincstári jegyek úgy a társaság központi pénztáránál Pesten, valamint annak vidéki képviseleténél is készpénz gyanánt elfogadtassanak. (A katb. autonómiát szervező gyű-és) szerdán nov. 2-án délelőtt 9 órakor ülést fog tartani. (Bankok f u siója.) Mint értesülünk a három pesti legelőkelőbb bank v. m. a magyar hitelbank, az angol-magyar és franczia-magyar bankok fusiója ügyében folyó előtárgyalások tegnap oly eredményre vezettek, hogy a három bank egyesülése elvileg az illető igazgatóságok által elfogadtatott. Egy hattagú bizottság küldetett ki azon munkálatok és előterjesztések elkészítésére, melyek alapján nemsokára összehívandó közgyűlések a fusio végleges kimondását elhatározni fogják. Budget tanulmányok. I. A költségvetés megvizsgálásánál mindenekelőtt tisztában kell lennünk azon tételek iránt, melyeket bírálat alá venni akarunk. A költségvetés, melyet a pénzügyi miniszter úr beterjesztett, még hiányos, hiányzik belőle a közös ügyekre fordítandó szükséglet, s ezen kívül még a horvátországi belkezelésre s az államszámvevőszéki szükséglet; ha ez utóbbi kettőre 2.400.000 frtot felveszünk, úgy hiszszük, tökéletesen megfelelünk azon igényeknek, melyeket e két közigazgatási ág szükséges. A közös költségek nélkül a magyar államháztartás rendes szükséglete 142,5 millió frt, a rendkívüli szükséglet 41,1 millió, összesen tehát a szükséglet 183.7 millióért, vagyis az összes államszükséglet 77.7 %o a rendes és 22.3 ° 8 rendkívüli szükségletre esik. Az 1870-ks költségvetés szerint (a közös költségeket mindig elhagyva) a rendes szükséglet 132 millió, a rendkívüli 36.7 millió, összesen 168.7 millió frt, vagyis az összes szükséglet 78.3 °[0 a rendes és 21.» °[o a rendkívülire. — 1869-ben a rendes szükséglet volt 129.» millió, a rendkívüli 31.» millió összesen 171.» millió frt, vagyis 81.» °[o a rendes és 18.» °I« a rendkívüli szükségletre esik. A három év egymással egybehasonlitva tehát 1871. évben 183.7 összes, 142.« rend. 41.» rendk. szükséglet. 1870. évben 168.7 összes, 132 rend. 36.7 rendk. szükséglet 1869. évben 171. összes, 129.» rend., 31.» rendk. szükséglet. Az összes szükséglet tehát 1869-hez képest 47.3°[0-kal, 1870-hez pedig 8.» °[»-kal emelkedett , holott ellenkezőleg a rendes szükséglet 1869-hez képest 10.2 %-kal és 1870-hez képest csak 8°jo-kal lett nagyobb. Lássuk már most az egyes főtételeket, melyekből a szükséglet alakult, s vizsgáljuk meg a különböző évek szerint azokat. Horvát „ 46 „ 45 „ A rendes szükségletnél tehát a nyugdíjak kivételével vagy oly magasságúak maradtak az egyes szükségleti tételek vagy lényegesen nagyobbodtak. Egyedül a nyugdíjaknál mutatkozott csekély kisebbedés, és pedig mintegy 688 ezer forinttal. Nagyobb lett a szükséglet következő tételeknél az alább említett összeggel: Térjünk át a rendkivüli szükségletre ; az előbbi évekhez egybe hasonlítva a rendkivüli szükséglet egyes tételei következők: 1871. 1870. belügy. minisz. 768 ezer 959 ezer pénzügyi „ 12.521 „ 5.932 „ közlekedési minisz. 3.978 „ 4.526 „ kereskedelmi „ 745 „ 616 „ közoktatási „ 383 „ 355 „ igazságügy „ 50 ezer 15 ezer honvédelmi „ 300 „ 1.205 „ vasútépítések 22.402 „ 13.128 „ A rendkivüli] szükséglet egyes tételei közül következőknél látunk kisebbedést s pedig “ a belügyminiszternél 191 ezer forinttal a közlekedésinél 548 „ „ a honvédelminél 905 „ „ a vasútépítésnél 726 „ „ összesen 2,370 „ „ Nagyobbodást mutatnak következő tételek: a pénzügyminisztérium 6,589 ezer írttal a kereskedelmi 1. 129 „ „ a közoktatási „ 28 „ „ az igazságügy „ 35 „ „ összesen 6,781 „ „ Az általunk most előtüntetett különbségekből magára az államháztartásra csak annyiban lehet következtetéseket vonni, miszerint látjuk, mely kezelési ágaknál mutatkozik nagyobb szükséglet, és mikép viszonylik jelen költségvetésünk az előbbi évek költségvetéseihez. Miután mindazáltal a költségvetés egyszersmind arra is szolgáltathat utasítást, várjon az egyes igazgatási ágakban helyesen alkalmaztatik-e a kiadás, s nem fordíttatik-e az meddő czélokra, ezt pedig az általunk most előtüntetett adatokból kitudni nem lehet, át kell térnünk már most az egyes közigazgatási ágakra külön külön, s meg kell A háború. Soha esemény oly megrendítő hatást nem gyakorolt, mint az, mely a múlt hét utolsó napjaiban a „szűz“ Metz bevehetetlen falai között végbement. Keresve keresi a világ amaz indokokat, melyek az esemény főszerepvivőiről a honárulás és emberi elvetemedettség legnagyobb fokának gyanúját és vádját elháríthatnák. Azonban a catastropha titkai még el vannak előlünk zárva. De mindinkább megerősítést nyer azon nézet, hogy nem egyedül katonai indokok kényszerítek Bazaine tábornagyot a capitulatióra. Aljas árulás — mi a Mexicóban bandita-szerepet játszó tábornokról joggal feltehető — vagy Bonapartista cselszövények sugalták-e ezen tettét, csak a jövő fogja földeríteni, de az bizonyos, hogy e két eshetőség valamelyike döntő befolyással volt elhatározásaira. Sajátságos, hogy a toursi kormány már 25-én számadásba vette Metz bukásának közeli bekövetkeztét. „De ezen föltevés — írja az Ind. B. ottani levelezője — nem verte le a bátorságot. Ellenkezőleg, még inkább érvényre emelkedett az elhatározás oly feltételeket el nem fogadni, melyek az elsassiak és lothringiaiak jogainak feladását jelentenék. Toursra tehát a metzi catastrópha ama kétségbeejtő hatást nem gyakorolta, melyet a poroszok nem alaptalanul vártak. Tanúsítja ezt Gambette lángoló hangú körirata, melyben a szomorú tényt a prefecteknek tudtára adja. De Párisra is ép oly csekély befolyást gyakorolt az. A porosz főhadiszállás azonnal tudatá a leverő hirt Páris kormányzójával, Trochy tábornokkal s a város átadására hivta fel őt. A tábornok e felhívást visszautassa s igy „a bombázás — írja Bismarck gróf egy a napokban nejéhez intézett magánlevelében —egközelebb kezdődik, de Páris bevételét a főváros (Berlin) nov. 15. előtt nem várhatja.“ E „legközelebb“ holnap kedden leszen. A Páris alatt álló német hadak, ma ünnepélyes isteni tiszteletben vettek részt,hogy készek legyenek a halálra, mely pusztító működését holnap újólag óriási mérvben kezdi meg. Vilmos király, kit az ifjú bajor király legújabb jövendölése szerint a „diadalmas“ melléknévvel tisztelend meg az utókor, már nagyszerű előkészületeket is tetet a párisi bevonulásra. János szász király kivételével minden német fejedelem jelen lesz a bevonulás ünnepélyén. A jövendő német császár vasallusainak élén fogja dicsőségét a romba lőtt Páriának, a kiéheztetett tönkre tett lakosságnak bemutatni. Ha a diadalmeneten a királyi önkény által egészen indokolatlanul feláldozott ezrek árnyai is megjelennének, úgy mindenesetre sajátságos diadalmenet válnék a párisi bevonulásból. Thiers működéséről s a békekilátásokról azon sejtelmeken kívül, melyeket az elmondottakból meríthetünk, más pozitív adataink máig sincsenek. Egy nem egészen megbízható lillei sürgöny szerint Thiers magántitkára s Rothschild báró egy futárja kíséretében 28-án este ért Párisba. Egy más hason értékű sürgöny szerint már 29-én Versaillesben Bismarck gróffal értekezletet is tartott. Napóleon ex-császár jövendő tartózkodásáról Flórenczből távírják, hogy Brassier St. Simon, az észak-német szövetség képviselője Visconti Venesta olasz külügyminiszterhez bizalmas kérdést intéze az iránt, hogy nem lenne-e hajlandó III. Napóleon és családjának Elba szigetére való átköltözését megengedni. A háború tartamára csak a császár személyének internálásáról lenne szó, ki azonban azon szándékát is kifejezte, hogy a szigetet állandó tartózkodási helyéül óhajtja rá 1871. 1870. A királyi udvartartás 3650 ezer, 3650 ezer. A kabineti iroda 60 „ 60 „ Államadóssági jár. 32,723 „ 32,723 „ Földteherm. 15,694 „ 15,447 „ Nyugdijak 2012 „ 2700 „ Országgyűlés 800 „ 500 „ Horvátország belszüks. ? 2200 „ Állami számvevőszék ? 80 „ Miniszterelnökség 280 „ 245 „ A Felsége személye körüli 71 „ 71 „ Belügyi minisztérium 10,079 „ 9612 „ Pénzügyi „ 49,422 „ 43,711 „ Közlekedési „ 5076 „ 4015 „ Kereskedelmi „ 8714 „ 7349 „ Közoktatási „ 2860 „ 1798 „ Igazságügyi „ 3875 „ 3442 „ Honvédelmi „ 4883 „ 4327 „ a földtehermentesítési 247.000 országgyűlés 300 000 miniszterelnökség 35.000 belügyi minisztérium 467.000 pénzügyi „ 5.711.000 közlekedési „ 1.061.000 kereskedelmi minisztérium 1.365.000 közoktatási „ 1.062.000 igazságügyi „ 433.000 honvédelmi „ 456.000 horvát „ 1.000 vizsgálnunk, mily módon változtak itt ’a kiadások, mely vizsgálatainknál a most közlött összehasonlítások fognak alapul szolgálni. * * * A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. Batthyány Lajos emléke. Halottak napja van; — mindenki fölkeresi elhunyt kedvesei sírjait s a nemzeti közkegyelet koszorút juttat ama sirhantokra, melyek alatt a soraiból kidőlt küzdői, a nemzeti eszmét és dicsőséget előbbre vitt jelesei aluszszák örök álmukat. Mi a letűnt év utolsó napján Batthyány Lajos emlékezetét nyitottuk meg, s felhívtuk a hazai közönséget, hogy az elhullott porladozó hamvait jelöljük meg emlékkel, mely a nemzet hálája és megemlékezésének is maradandó jele leszen. Szavunkat annak daczára, hogy a közáldozatkészség ép akkor oly sok oldalról volt igénybe véve, s egy egész társadalmi osztály megfoghatlan elfogultságból az aláírásoktól tartózkodott,aránylagosan kielégítő siker követé, s ma már húszezer frtra megy azon összeg, melylyel az emlék állítására a Horváth Mihály elnöklete alatt alakult bizottmány rendelkezik. E bizottmány már korán hozzá fogott feladata teljesítéséhez és midőn ma e munkálkodásokból egy okmányt közzéteszünk, ezzel, az ügy teljes nyilvántartásával elsősorban tartozni vélünk saját közönségünknek, mely felhívásunkra oly példás áldozatkészséggel járult a közaláírásokhoz. A Batthyány-emlékbizottmány az emlék terveire, mint tudva van, nyilvános pályázatot hirdetett két jutalommal, 75 db aranyt tűzvén ki első, és 25 darab aranyat második díjnak. A beérkezett pályaművek megítélésére az orsz. képzőművészeti társulat kéretett fel, mely e czélra Radniczky Károly szobrász, a bécsi csász. akadémia tanára, Schucz Ferencz, Dunaiszky László s Keleti Gusztáv urakból álló juryt küldé ki. E bizottság az eléje terjesztett pályaművekről a következő jelentésben foglalta össze bírálatát. Alólkottak a nekik jutott megtisztelő feladattal járó felelősség teljes tudatában, a beérkezett pályaműveket mind műbecs, mind gyakorlati kivihetőség szempontjából lelkiismeretes vizsgálat tárgyává tették, és teljesen öszhhangzó véleményük alapján eljárásuk eredményét a következőkben terjesztik elő. Külön tekintet alá esvén a pályaművek építészeti és szobrászati alkatrészei, a bíráló bizottság a szerint vélte elkülönítendőnek a bírálatot is, így, építészeti szempontból elismeréssel kell fölemlítenünk: 1- ső helyen a Schickedanz névaláírással ellátott pályamű távlati tervrajzát, mely a fejletlenség itt-ott mutatkozó nyomainak daczára, művészileg monumentális felfogás, és dísz tekintetében versenytársait meghaladja. Minthogy azonban a mű kellő hatása csak igen nagymérvű kivitel esetében volna elérhető: e kivitel egyúttal a rendelkezhető összeget 3—4 szeresen felülmúló költséget igényelne. 2- szor a görög ízlésű, zárt kápolna alakú mausoleum tervrajzát, mely „Isten áld meg a magyart“ jeligéjű névtelen levél kíséretében berlini magyar építész által küldetett be. A tervezett mű külalakja csinos, habár eredetiségre igényt nem tarthat; dicsérő fölemlítést inkább belsejének némely jó ízlésű részletei miatt érdemel, főleg pedig azért, mert költség szempontjából a kivihetőség föltételein legkevésbé jár túl társai közül, 3- szor. Gondos és fáradhatlan szorgalmú kidolgozás által méltó elismerésre készteték a bíráló bizottságot a „Hazánk vértanújának“ jeligével ellátott pályamű antik görög stílben tartott díszes tervrajzai. Mindamellett eltévesztettnek tartjuk a művet felfogásban inkább más, derültebb rendeltetésre utaló egész jellemében, mely a jelen pályázat főczéljával, a mausoleum eszméjével kevés rokonságot mutat. Hasonló szempontból tartja a bizottság mellőzendőnek. 4- szer a Berlinből, Hennicke J. és von der Hude porosz építészek által gipszmintában bemutatott nyílt csarnok tervezetét, mely azonfelül hogy rendeltetésének világos jellegével nem bír, nehézkesen tömör szerkezete és szervetlen ékítményei miatt sem ajánlható, habár egyéb némely részei az alkotó művész avatottságáról tanúskodnak. Ezen csarnok mintának kiegészítését czélozza, habár mérvei aránytalanságánál fogva tényleg beléje nem fér. 5- ször a Regas Reinhold berlini szobrász által készült és beküldött szoborcsoportozat gipszvázlata, mely Batthyányi leterített holt tetemét s a föléje martyr-koszorút és zászlót emelő nemzet ábrázolja. Daczára azon hálás elismerésnek, melyre a bíráló bizottság mint a hazai nagyközönség egy kis töredéke lekötelezve érzi magát a nagy nevű német művészszel szemben, ki a jelen pályázatban való önkéntes részvéte által az egész ország iránti rokonszenvének jelét adta: a bíráló bizottság közvetlen kötelezettségszerű teendőit tartva szem előtt, mégsem titkolható el maga előtt, hogy a kivégzést követő ilynemű mozzanatnak csaknem túlélénk szemléltetése össze nem fér a mausoleum kívánatos emlékszerű nyugalmával és engesztelő méltóságával. A csoportozat domborításában a kellő eszményítést, Batthyányi alakjában a hasonlatosság és nemesség, a nemzeében a fenség jellegét föl nem ismerhető a bizottság és ugyanazért valóságos önmegtagadással volt kénytelen szemet hunyni a mű azon előnyei fölött is, melyek a jeles művész keze nyomát félreismerhetlenül föltüntetik. A mű igények ilynemű felfokozását kötelességének tekintő a bíráló bizottság, a pályázat főczéljainak lehető valósítása érdekében, és így, most már természetesebbnek fog látszani, ha áttérve röviden a pályázat szobrászati műveinek további méltatására, teljes igazságot szolgáltatunk ugyan az ügybuzgalom, áldozatkészség, gond és tehetség számos nyilvánulásainak, minek is). Vay Miklós báró szobormintájában és életnagyságú mellszobrában, — úgyszintén Alexyéregszobrában, s a többi művek nemmely sikerültebb részletein észlelhetők ; de az érintett és egyéb érintetlenül hagyott hiányok alapján, valamint a szobrászati, úgy az építészeti pályaművek közül sem ajánlhat elfogadás és kivitel végett olyat, mely a pályázathirdetés és a bíráló bizottság méltányos kívánalmainak eleget tenne. Mindazonáltal azon esetre, ha az igen tisztelt emlékbizottság a kitűzött pályadíjak kiszolgáltatására mégis hajlandó volna, a bíráló bizottság a fentebbiekben indokolt véleménye alapján az első díjat Schickedanz pályaművének, mint olyannak, mely bizonyos nagyszerűség és kiválóbb művészeti conceptio által tünteti ki magát; a második díjat pedig az „Isten áld meg a magyart“ jeligéjű pályamű szerzőjének véli odaitélendőnek, mint ki tervezetében a csin és kivihetőség igényeinek aránylag még legjobban tudott megfelelni. Szükségesnek tartjuk egyúttal kijelenteni, hogy birálók a jeligés leveleket felbontatlanul adják az emlékbizottság kezéhez s hogy igy a 2-ik jutalomra ajánlott mű szerzőjének kilétéről sincs tudomásuk. Végre, tekintve azt, hogy alólirottak a jelen ízben beérkezett pályaművek közül egyet se ajánlanak a kivitelre, továbbá azt, hogy a hazai szakférfiak legjelesbjei közül ezúttal többen nem pályáztak . A bíráló bizottság alólírt tagjai azon óhajtástól indíttatva, hogy a kívánt czél elérhetésére legalább némi útmutatással szolgáljanak, szerény javaslatképen azon indítványnyal járulnak a t. emlékbizottság elé, hogy kísérletét, kielégítőbb siker reményében megújítva, megelőző külön felszólítás útján szűkebb körű pályázatot nyitna 2—3 jóhírű hazai építész és szobrász számára, mely pályázatban való részvétre részletesebb Programm alapján egy külföldi jelesebb művész is volna felkérendő. E jelentés alapján a Batthyány-bizottmány, mint lapunkban már említtetett, oct. 25-iki ülésében 4 szavazattal 3 ellenében részint azért, mert a jutalom kiadása feltétlenül ígértetett, és mert azon állítás, hogy Schickedanz terve a kitűzött költségvetést oly tetemesen meghaladná, egy szakértő tagja (Henszlmann) által kétségbe vonatott, s más számítások is ezt túlzottnak tüntették fel, részint pedig, mert a kiadást a pályázatok hitelének fentartása egyáltalán tanácsolni látszik,a jutalom kiadását határozta el,s a valósítás részletei felett egy legközelebbi ülésben fog dönteni, melyen már részletes költségvetési tervek mutattatnak be. Alapos reményünk van ahhoz, hogy az emlék tettleges felállításához a tavaszszal már hozzáfoghatunk, s ezzel ismét egy monumentális mű készül el, mely hirdetni fogja a nemzet egy kiváló úttörőjének emlékét, és hirdetni fogja a nemzet hálás elismerését, melylyel drága halottjainak emlékét megtiszteli!