Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-22 / 244. szám
haza és városunk érdekében buzgón kifejtendő törekvéseit. E hajnal valóban új korszak hajnalát jelzi városunk történetében, s ki fog az hatni jótékonyan széles e haza minden tájára. Mennyi észbevegyült barna arczot láttunk csillogó könnyekkel szemeikben, mert 12 év óta szüntelen vereség után ez volt az első győzelem, mégpedig oly győzelem, melyet többé, bizton hiszszük, semmi gonosz ármány és hatalom ki nem csikar kezeinkből. Polgári ünnepünk lett October 17-ke, s miután a visszavonás hívei e részükről nem várt csapás után kerülték a nyilvánosságot, egész nap nem lehetett más mint örömsugárzó arccal találkoznunk az utczákon. „Csakhogy végre megértük ezt!“ Volt az általános üdvözlő szózat, este pedig impozáns fáklyászene és önkénytes kivilágítás. Itt láttuk színe javát városunknak, s mondhatom: ünnepi feketeöltönyben csupa szavazó polgárok vitték a fáklyákat, s midőn Kármán N. ügyvéd üdvözletére, ismét három nyelven szív és elméhez szóló hosszabb beszédet tartott képviselőnk, az „újvidéki dalárda“ a „szózat“ két versszakát énekelte el kegyeletes csend mellett; s aztán szünetlenül harsogott az „éljen!“ és „zsivnó !“ s magyar és szerb indulókat játszatva zászlós seregünk körutat tőn a városban. Odúikból láthatták Miletics hívei, milyen az igazi lelkesedés ? ! S e győztes tömegnek szétosztása előtt, párthelyiségünk udvarán föntemlitett egyik szónokunk szivére közé, hogy most már, miután kivívtuk a sikert, engesztelékenyek legyünk szemben ellenfeleinkkel, s törekedjünk vállvetve munkálni e haza és város közjaván ! Sok igen derék férfiú nevét kellene még följegyeznem ide, kiknek elévülhetlen érdemeik vannak e nap dicsőségében, de az ő jutalmuk úgy sem a holt betű, hanem a polgártársak tisztelete és szeretete, s ez a keblekbe jön följegyezve kitörülhetlenül. Magyar delegatió. A magyar delegatió hadügyi albizottsága előadója,Bujanovics Sándor szívességéből a következő érdekes öszszeállítást közölhetjük. A két országos bizottság által a közös hadsereg 1873-ik évi rendes szükségletére megszavazott öszszegek közt következő különbségek fordulnak elő: A rendes szükségletnél. A magyar országos bizottság által elfogadott magasabb tételekből eredő különbségek 300.670 ftot, ellenben a kisebb tételekből eredő különbségek 371.497 frtot tesznek, összevonva tehát az összegeket, a magyar országos bizottság 70.827 fttal szavazott meg kevesebbet. Elvi különbség van a két bizottság határozatai közt a következő: az I-so czimnél 1) a magy. orsz. biz. a katonai papok fizetéseinek emelését elfogadta, a biz. tan. biz. megtagadta, 2) az ügyelőségi hivatalnokok létszámának emelését a magy.orsz. biz. el nem fogadta, a biz. tan. biz. részben elfogadta. A Ilik czimnél a magy. orsz. biz. a hadosztályi és dandárparancsnokságoknak a kellő rangfokozatban álló tisztekkel való betöltésére 70,000 frtot szavazott meg, a bir. t. biz. semmit. A IV. czimnél am. orsz. b. a 36. szekerész század felállítása folytán előállott nagyobb szükségletet elfogadta, a b. t. b. megtagadta. A VI. czimnél a bir. tan. biz. az élelmezési hivatalnokok létszámánakfelemelését elfogadta, a m. orsz. biz. megtagadta. A XIII. czimmél a m. o. b. a földrajzi intézethez beosztott 40 hadnagy illetményeinek e czimbe való felvételét elfogadta, a b. t. b. megtagadta, a——m——mb————i m.o.biz. osrt.biz.biz. tehát a m.o. biz. Az I. czim. 2.621.281 2.612,194 + 9,087, II. „ 1.840,719, 1.769,766. + 70,954 TIT- 24,159,173, 24.291,321. — 132,148 IV. „ 338,219, 291,008. -f 47,211 V. „ 1.108,068, 1-180,398. + 2,670 VI. „ 573,635, 682,683. — 9,038 XII. „ 2.375,839, 2.470,000. — 94,061 XIII. ,. 394,9C 5, 358,257. -f- 86,648 XVíII. „ 16.187,348, 16.265,357. — 78,009 XIX. „ 11.823,068, 11.318,968. + 4,100 XX. „ 8.093,556, 8.151,797. — 58,241 XXL „ 1,400,000, 1.270,000. -f- 130,000 csak szaporodtak. A jogos elkeseredés uj harczba tört ki, mely végre 1645-ben Rákóczy György, s a szelíd lelkű, de bigott III. Ferdinánd közt a linczi békére vezetett, mely a magyar szabadságharczok második korszakát befejezte. A linczi szerződés a jezsuiták ügyének elintézését, úgy mint előbb a bécsi béke, a következő országgyűlésre halasztotta. De az országgyűlés már hangosan hirdette azon nagy változást, melyet az ország valláspolitikai viszonyaiban Pázmány, s a jezsuitapárt működése előidézett.Pázmány fellépte előtt a főaristokratia kevés kivétellel a protestáns egyház híve volt; most, három évtizeddel utóbb száz főnemesi család közül már csak nyolc volt protestáns, a többi visszatért a katholicismusra, s hitével együtt elpártolt a szabadság ügyétől is. A linczi békét megelőzött szabadságharczban ennek folytán már sokkal kisebb volt a felkelők pártja. A harcz után pedig a pozsonyi országgyűlés, melyen már a frissen megtérített kath.párt uralkodott, törvénybe igtatta ugyan a linczi békét, mely a protestánsok vallásszabadságát ismét ékes szavakban biztosította de a jezsuiták ügyét elintézetlenül hagyti. Igaz ugyan, hogy az 1608: 8. törvény el nem töröltetett, s így érvényben állt, de e korban nem jog és törvény, hanem mind kizáróbban a nyers hatalom uralkodott.Ez pedig a j jezsuiták részén valt. A főpapság 1647-ben nyiltan kijelentette, hogy nem fog a protestánsok vallásszabadságát biztosító törvénynek engedelmeskedni, s szavát be is váltotta. A jezsuiták házai szaporittattak, s lippay György érsek 1648-ban a nagyszombati zsinaton a jezsuita szerzetet ünnepélyesen a magyar egyházi rend törvényes tagjává nyilvánította. Mindez a törvény ellenére történt, de hogy történhetett, az az udvar pártfogásán kívül mindenekfelett a katholikus hierarchia 1608 ban kezdődött hóditó hadjáratának volt köszönhető, e hadjárat diadalát pedig — nem mi, hanem a kath. egyháztörténetirók — tisztán a jezsuitarendnek róvják fel érdemül. A XXI. czimnél a m. o. h. a pótló szerzésre előirányzott magasabb összeget elfogadta, a b. t. b. megtagadta. A többi czimeknél előforduló különbségek nem bírnak különös elvi jelentőséggel. A rendkívüli szükségletben következő különbségek vannak. Az I. czimnél a b. t. b. e czim szükségletét összevonva czim szerint szavazta meg, s nem tétel szerint; megszavazott pedig 419.000 frtot, a m. o. b. 192.500 frtot, tehát a m. o. b. 226,500 frttal kevesebbet. A II. czimnél a 4-ik tétel alatt Póla erődítésére a b. t. b. megszavazott 120.000 frtot, a m. o. b. semmit. A III. czimnél e 2. tétel alatt a hadszaporodási készletekre megszavazott a m. o. b. 282,000 frtot, a b. t. b. 150,000 frtot, tehát a m. o. b. 132,000 frttal többet; ellenben e czim 3 tételénél „gyalogsági ásók, főzőedények“ stb. a b. t. b. megszavazott 200,000 frtot, a m. o.b. 130,000 frtot, tehát a b. b. 70,000 frttal többet. A XI czimnél a 3. tétel „Egy új lőszerraktár építésére Bécs-Ujhely közelében a b. t. b. megszavazott 60 ezer frtot, a m. o. b. semmit-9. tétel: „Istálló építésére Komáromban“ a b. t. b. megszavazott 80,000 frtot, a m. o. b. 54,000 frtot, tehát 26,000 frttal kevesebbet. 10. tétel. „A Brukenthal-féle major megvételére a m. o. b. 80,000 frtot, — a b. t. b. 50,000 ftot, — tehát a m. o. b. 30,000 frttal többet. 16. tétel. „Egy emelet építése a Laibachi Péter laktanyán,“ a b. t. b. megszavazott 35,000 frtot, a m. o. b. semmit. 19. tétel. „Egy fedett lovarda építése Pesten“ a m. o. b. 50,000 frtot, a b. t. b. 25,000 frtot, tehát a m. o.. b. 25,000 frttal többet. A XIV. czimnél 1. tétel „várárok kiszárítása Temesvártt“ a m. o. b. 30,000 frtot, a b. t. b. 20,000 forintot, tehát a m. o. b. 10,000 frttal többet. 10. tétel „helyreállításokra a katonai fogházakban“ a m. o. b. 15.000 forintot, a b. t. b. semmit. A XVI. czimnél 2.tétel „Olmücz szt-hegyének megerősítésére a m. o. b. 100.000 frtot, a b. t. b. 150.000 frt, tehát a m. o. b. 50.000 forinttal kevesebbet. 6. tétel: Stockeraui laktanyára mindkét bizottság 200,000 ftot szavazott meg, azonban a b. t. b. fedezetül 130,000 ftig kijelölte az 1870-ben a jászberényi laktanyára megszavazott 130,000 frtot. A XVIII-dik czimnél 6. tétel „gyorsnyomdák felállítására“ a m. o. b. 25,000 ftot, a b. t. b. 10,000 ftot, tehát a m. o. b. 15,000 fttal többet. 7. tétel „utazásokra“ a m. o. b. 2000 ftot, a b. t. b. semmit. A XXII. czimnél „a határőrvidéki csapatok szükségletére“ m. o. b. 1.197,507, b. b. 1.195,075, tehát a m. o. b. 2,432 írttal többet. Megszavazott ezek szerint a m. o. b. az egyes czimeknél és tételeknél többet 231,432, kevesebbet 584,500 írttal, vagyis összesen a rendkívüli szükségletre 353,068 forinttal kevesebbet. Az országos izr. tanitó-egylet közgyűlése. Pest, oct. 21. A gyűlést, melynek napirendén a nyugdíjszabályzat megvitatása állott, érdekes és hatályos prologgal nyitotta meg Seligmann Eleázár alelnök, felolvasván ugyanis Singer Náthán, b.gyarmati szr. tanítónak folyamodványát a közgyűléshez. A folyamodványban elmondatik, hogy Singer Náthán 34 év óta működik a b. gyarmati tanodán, mint tanító, és pedig közmegelégedésre, mint azt oly hosszú időn át történt alkalmaztatása is bizonyítja. Múlt évben azonban különféle rágalmak és ráfogások folytán, minden felmondás nélkül, kitették a hivatalból. Singer ekkor a minisztériumhoz folyamodott, mely ez évi aug. hióban egy rendeletet küldött le a községhez, melyben ez felszólittatik, hogy a tanitót, ha van arra valami alapja, nyugdíjazza. A község azonban kijelentette, hogy nincs alapja erre. A szegény tanitó, ki 34 évi működés után könyöradományokból kénytelen megélni, a közgyűléshez folyamodik, hogy ez ügyet magáévá tegye. Az ez ügyben teendőkkel a központi választmány bizatik meg. Felolvastatik azután Selhmich Albert losonczi tanitó üdvözlő sürgönye, melyhez még 20 főnyi adomány van mellékelve a nyugdijalapra. Ezután felolvastatik a központi választmány jelentése az 1872. évi működésről. A jelentésből kiemeljük a következő adatokat : Ámbár a hazai szj. tanítók közül aránylag csak kevesen csatlakoztak az egylethez, mindazonáltal a választmánynak, de különösen Friedmann Mór alelnök buzgalma folytán anynyira emelkedett az egylet, hogy nemcsak számos elaggott, vagy beteg tanítók, s illetőleg elhalt kartársak özvegyeinek és árváinak segélyért benyújtott kérvényeknek az egyleti életben eddig nem ismert bőkezűséggel lehetett eleget tenni, hanem még e mellett az alaptőke is ezrekkel gyarapodott. Számos előkelő hazai község, hírneves egyének léptek be az egyletbe, mint alapító és pártoló tagok, emelve igy az egyletnek nemcsak anyagi, de erkölcsi erejét is, a mi sok esetben jótékony módon be is bizonyult. Az izr. orsz. egyetemes gyűlés 1868. elhatározta, hogy az országos izr. iskolai alapból a tanitók nyugdíjazására 5000 ft fordíttassék évenként. Az országos iroda, szemmel tartva a tanítókra nézve a nihil de nobis, sine nobis elvét, egy nyugdíj-szabályzatot dolgozott ki , melyet a tanító egyletnek küldött be, hogy ez azt bírálja meg, esetleg módosítsa. A tagok száma gyarapodott ez évben 44 rendes, 14 alapító és 52 pártoló taggal. Adakoztak az egylet czéljaira többi közt: Fochs Antal, 500 ft, Lévai Henrik 200 ft, Mándl Mór 57, Steinhardt Márk 50 ftot. Adakoztak még többen is 20- -20 ftot. Az egyleti vagyon jelenleg 6602 ftra megy. Ezek után Kilényi Mór a nyugdíj-szabályzati bizottmány előadója mindenekelőtt kijelenti, hogy csak azért szól németül, mert könnyebben mozog mindegyik a német nyelvben, de fölteszi, hogy ki ki tud magyarul. A szabályzati tervezetet általában elfogadhatónak mondja ; felemlíti, hogy e tervezet menynyire szabadelvű, hogy 10 évi szolgálat után a tanító már fizetésének 33 százalékát, 40 évi szolgálat után az egész fizetést kapja. Ajánlja az en bloc elfogadást. Back az en bloc elfogadást ajánlja,azt tartván, hogy itt a rövid idő alatti tanácskozásban oly munkát, mely hosszú hónapok fáradozásának műve, mely egy kitűnő szakférfi tollából eredt, nem bírálhatni meg alaposan. Ezen nézet ellen felszólalnak: Tenczer Pál (Pest), Weisz Gábor (Szeged), Schwarcz Mór (Pásztó), Schulhof (Szeged),Stern (Ujhely),utóbbi igen ékes magyar nyelven,míg Rottenberg (Kassa) nagy tetszés közt arra mutat, hogy e szabályzat azon tanítók számára fog alkalmaztatni , kik haladó parti községekben vannak, mig az orthodox községekben nem lesz foganatja. Strasser Samu (Kaposvár) hosszabb beszédben bizonyítgatja, hogy a tervezet még alapjául sem fogadható el a részletes vitának. Kilényi Mór referens hosszabb argumentatiója abban culminál, hogy tökélyt nem lehet várni a tervezettől, de mindenesetre sokban javítja a tanítók jelen helyzetét, míg a javaslat elejtése nem válnék a tanítók javára. Az en bloc elfogadásra szóló indítvány közel egyhangúlag elvettetik, a tervezet azonban a részletes vita alapjául elfogadtatik, mire az ülés a félkor délutáni 3 óráig elhalasztatott. Az esti lapunkban mondottak után megemlítendőnek tartjuk, hogy ma a szónokok nagy része magyarul szólt. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, oct. 21. (Az országgyűlési hivatalnokok önsegélyző egylete.) Mint tudva van, az országgyűlés két házának hivatalnoki személyzete önsegélyző egyletet alakított. Ezen önsegélyző egylet alapszabályai a minisztérium által helybenhagyatván, tegnap, vasárnap d. e. alakuló közgyűlést tartottak az egylet tagjai. A választás következőleg ütött ki : elnökké Fenyvessy Adolf, pénztárnokká Lisznyay János, ellenőrzé Menyhárt Antal, könyvelővé Schütz Miksa , ügyvéddé Antalik Károly választmányi tagokká : Bojthor Endre, György József, Kónyi Manó, Markovics Iván, Regele János és Szerencs János választottak. Az ülés folytán jelentést tevén az ideiglenes elnök arról , hogy Somssich Pál, a képviselőház volt elnöke, ki ezen egylet megalakításának kezdeményezője volt, 100 írttal alapítóul az egylet kebelébe lépett, a közgyűlés ezt örvendetes tudomásul vette, s háláját jegyzőkönyvileg kifejezvén, ezt a nagylelkű kezdeményezővel közöltetni határozta. (Apponyi György gr.) nejének holtteste Eberhardon egy újonnan épített kápolnasírboltban fog eltakarittatni, melyet a prímás jövő csütörtökön áld meg. (Mileticset) a „P. L.“ egy újvidéki sürgönye szerint agyszélhűdés érte , felépüléséhez nem volna remény. A szerb ultrák vezérségét helyette Subotics venné át. (Halálozások.) Brogyányi, szül. vojniki Betegh Gizella aszszony, Brogyányi Vincze országgyűlési képviselő neje,Meránban, f. hó 14- én tüdőszélhüdés következtében élete 37-ik évében kimúlt. — Kecskeméten f. hó 18-án meghalt Herczeg Károly ur, tüdőszélhüdésben, élete 70. évében. (I r o d a o m.) Az „Athenaeum“ kiadásában megjelent:1) „Az Athenaeum kis képes naptára“ 1873-ra. Szerkeszti: Sárkány János Ferencz. Közkedvességü naptára ez a magyar közönségnek, mely ez uj folyamot is bizonyára szívesen fogadja. Sok érdekes olvasmány van benne és számos csinos kép. Teljes tiszti czimtárt is tartalmaz. Ára 50 kr. 2) „Latin mondattan.“ Al- és főgymnasiumok számára. Irta Szénássy Sándor főgymnasiumi tanár. Második, egészen átdolgozott kiadás. Ára 1 frt 40 kr. 3) „Margitsziget.“ Irta: Tors Kálmán. Számos metszvény és térképpel. Ára 1 frt 20 kr. 4) „A föld és fokozatos meghódítása.“ A földrajz és kereskedelem története 21 előadásban Boccardo Jeromos által. Olasz eredetiből a szerző beleegyezésével magyarra fordította Dunyov István nyugalmi gyalogsági ezredes az olaszhoni rendes hadseregben. E műből már mutatványt is közöltünk. Ára 2 frt 50 kr. 5. „A komédia elmélete.“ A Kisfaludy-Társaság által jutalmazott pályamunka. Irta Névy László a pesti keresk. akadémiában a magyar nyelv és irodalom ny. r. tanára. Ára 1 fzt. — E müvek kiválóbbjait „Irodalom és művészet“ rovatunk fogja ismertetni. (Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi és társa zenemű-kereskedésében megjelentek: „Náczi Polka“ Csillag Mórtól. Ára 50 kr. „Lieb und Hold“ polka francaise, Hensel Józseftől. Ára 50 kr. Táborszky és Porsch-nál: „Bel szomorú ez az életén nekem!“ csárdás zongorára, Tisza Aladártól. Ára 60 kr. „Theresien Städter Kinderball Tänze,a keringő ifj. Farbach Fülöptől. Ár 80 kr. (A székely leány árvaház) III. közleménye a M.-Vásárhelyt létesítendő székely leány-árvaház részére történt kegyes adakozásoknak. — Dósa Dánielnévén : alapítókká lettek: Staibl Antal 300 frt. (Városunk köztiszteletben álló polgára az aláírási ívre tett nyilatkozata szerint ezen felajánlott szép összeget, üdvözült nejének kegyeletes emlékéül,a tér- és temetkezési fényűzés meggazdálkodott öszszegeket helyezte el az erdélyi kereskedelmi és hitelbank pénztárában, árva vagyontalan gyermekek nevelése alapjául tévén ezt a helyi tanács ellenőrzése alá. Most, midőn egy árva leányintézet létesítése van kilátásban,e nemes irányú összeget oly kötelezettséggel szenteli azon üdvös czélra, hogy amint az árvaház ügye biztos alapon álland ezen tőkeösszeget összes kamataival együtt az árvaház rézére kiutalványoztatja, kifejezvén egyszersmind azon óhajtását, hogy az intézet jótékony raüködésést, mindkét nembeli árvákra terjesztené ki.) Bodolla Jánosné 100 frtal, Dósa Dánielné 100 frt úrbéri kötelezvény, Antalfy Gáborné 60 frt, Illés Károlyné 60 frt, Jancsó Tamásné 60 frt úrbéri kötelezvényben, Zeyk Sándorné 60 frt, Nagy Zsigmondné 60 frt, Istvánfy Pálné 60 ft, összesen 860 forint. Rendes tagokká évi járulékkal 5 évig: Bucher Miksáné 10 frtal évenkint, Dósa Lajosné 5 frt, Borsodi Demeter Lajosné 4 frt, Tribusz Antalné évi 3 frt, Lázár Ádám évi 5 frt, Özv. Reich Károlyné évi 3 frt, Menaságiné évi 3 frt, Nyárádiné Rozsnyai Zsuzsa évi 2 frt, Jenei Dénesné évi 2 frt, Szolga Miklósné évi 2 frt, Jarosi Mari évi 2 frt, Jeney Károlyné évi 1 forint Dósa Elek évi 2 forint, Tolnai Lajosné évi 2 frt, Petri Vilma évi 2 frt Lendvay Luise évi 2 frt, Csiky Lázár és fia évi 2 frt, Vajna Jánosné évi 2 frt, Czecz Katalin. Szentgyörgyi Györgyné évi 2 frt, Özv. Prezup Aurelné évi 3 frt, Gr. Teleki Louse évi 1 frt, id. Jenei Józsefné évi 1 frt, Dósa Ákos évi 1 frt, Évi járulék összesen 73 forint. Egyszer és mindenkorra ajándékoztak : Id. Dózsa Károly 1 drb. cs. aranyat, Kis József 5 frt, Nagy Ferenczné 5 frt, György Pál József 5 frt, Stupiczky Béláné 3 frt, özv. Tompa Adámné 2 frt, Raff Károly 2 frt, Szentpéteri Pálé 1 frt, Vályi Gábor 1 frt, Tibáld Mihály 1 frt, özv. Csiszér Lajosné 1 frt, özv. dr. Engel Józsefné 1 frt, Bálint Miklós 1 frt, összesen 28 frt s 1 darab cs. arany, összesen 951 frt s 1 drb. cs. arany. Folytatása a Lakatos Pintye Karolina sz .udvarhelyi növelde igazgatónéja ivének : Ugrón Gáspár 5 frt, Jánosi Mihályné 2 frt, Demeter Endre 2 frt, Szabó György 2 frt, Kovács Domokosné 1 frt, Szabó Dénesné 1 frt, Bartha Miklósné 1 frt, Boér János 1 frt, Szőcs Mártonná 1 frt, Sternberg Józsefné 1 frt, Veres Ferenczné 1 frt, Jánosi Cornelia 1 frt, Monovics Szilárdné 1 frt, Ender Kálmánné 1 frt, Szabó Józsefné 1 frt, Boros Károlyné 1 ft, Nagy Lajos 1 frt, Simon József 50 kr, Balázs Antal 20 kr, Elekes 30 kr, Koronkay 10 kr, Pintér Sándor 10 kr, Bejthy Sándor 20 kr, Szabó Ferencz 20 kr, Tamás Lajosné 10 kr, László Andrásné 20 kr, Hermann Gusztávné 50 kr, Gyarmathy Sándorné 50 kr, Korich Gergelyné 20 kr, Lányi Károlyné 30 kr, Keszler János 50 kr, Rácz Károly 50 kr, összeg a Il-ik közleményben közlet: 40 frttal 68 frt 40 kr. Az egész főösszeg pedig 5990 frt 40 kr, s 1 drb. cs. arany. M.-Vásárhelytt, 1872. oct. 15-én. G. Toldalagi Victorné,az árvaház szervező bizottság elnöke. (Dumas fia Magyarországról). A hírneves párisi író a bécsi Karl-színház igazgatójával szerződést kötött színműveinek előadását illetőleg úgy, hogy aki Francziaországon kívül a kontinensen Dumas-féle darabot kíván előadni, e bécsi színház igazgatójához tartozik fordulni. E szerződésben Magyarországra vonatkozólag is van néhány sor, mely ekképen szól: „A magyar királyságra nézve szívesen lemondok minden tiszteletdijról. Jusson az ott a szegényeknek, vagy fordittassék oly czélokra, melyek hasznot hajtanak ama nemzetnek, melyet oly nagyra becsülök s mely atyámat reám nézve felejthetlen fogadtatásban részesite.“ (Szinház, művészet.) A nemzeti szinház műsora octóber hó 21-től octóber hó 28-ig. Az uj emberek másodszor. A porticii néma, Julia, Dinorah, Tudós nők, Szellemdus hölgy, A hugenották, Az üldözött honvéd, új betanulással. Az új emberek 3-adszor. Jövő heti előkészületre kijelöltetnek: A bűvös vadász, A fény árnyai, Lalla-Roukh, A király házasodik, A zsidónő, Tündérlak Magyarországban. Rákosi „Resoph“-ja a prágai cseh színpadon nagy tetszéssel találkozott. A „Politik“ így ír róla: „Az idei téli saisonnak első újdonságául csütörtökön Rákosi János (?) „Aesop“ czímű magyar vígjátéka került színre. E darabnál nem közönséges biablonvígjátékkal állunk szemben. Az őskor történeti hátterén, mely nem épen alkalmas arra, hogy a nagy közönségben előre érdeket költsön, emelkedik föl az öt felvonásos s azonfelül nagyrészt még versekben írt vígjáték színpadi cselekvénye,melynek központját a meseköltőként ismert phrygiai rabszolgának alakja képezi. S a közönség mindamellett elejétől végig a legderültebb hangulatban nézte végig a darabot. Mert hát az egész költemény a ' magas" (überlegen) költői lángelmének azon hódító erejével bir, mely kivált a mű szerkezetében a shakespearei szellemrokonság bélyegét - magán viseli, s a tárgyat majdnem aristophanesi vakmerőséggel dolgozza fel.“ A bíráló aztán röviden elmondja Rákosi darabjának is tartalmát , megtéve a szerzőt a nemzeti színház dramaturgjának s végül még a Személyekről emlékszik meg. A női alakok jellemzését „plastikainak s fölötte szeretetreméltónak“, mondja, Sardanapalát „fölségesnek“ nevezi, Trundusát igen kiemeli. Az előadás úgy látszik, igen jó volt. Az újdonságról bővebb ismertetést is ígér. Helyi hírek. (A pestvárosi telekkönyv átalakítására) vonatkozó törvényjavaslat tárgyában tartandó értekezletre f. hó 23-ára hívta meg az igazságügyminiszter az illető tagokat. (A városi épületek évenkénti kijavítását egységes áron, a városi gazdasági bizottság mai ülésében, Derschug Antal építész vállalta el. (A dunai gőzhajózási társulat) most kotorja az akadémia előtti part alját, s a kotrógép által felhozott földtartalmú anyagot hajóra rakja és a Duna közepében elülyeszti. Ilyen eljárás által a folyó medrét eliszaposítják, mit megengedni egyátalában nem lehet. A városi gazdabizottság tehát fel fogja szólítani a társulatot, hogy a kotrott földet szállítsa máshova, de a folyóba semmi szín alatt el ne sülyessze. (Egy őrült.) Egy ügyvéd, ki egy általa életveszélyesen fenyegetett fél feljelentése folytán a kapitányi hivatal intézkedésére, mint elmeháborodott a Rókuskórházba vitetett, de onnét pár heti Ápolás után, mint állítólag javult állapotú, elbocsáttatott, tegnap este hat órakor a 24. számú kétfogatú bérkocsiba ült és a császárfürdőbe vitette magát. Oda megérkezve, a bérkocsisnak bére helyett egy, a pesti kapitánysághoz címzett levelet nyújtott át, azzal biztatván, hogy a kapitányság majd mindent megfizet. A levélben pedig az illető „utasítja“ a kapitányságot, hogy a bérkocsidat a „titkos alapból“ fizesse ki, és nem kíván sem többet, sem kevesebbet, minthogy a kapitányság összes holmijait, különösen pedig az ő „kedves pipáit“ számíttassa utána és gondoskodjék arról, hogy lakbére rendesen fizettessék, mert — úgymond — „kitelik ez a titkos alapból.“ A zavart és eszmekuszárt sorokból ismét csak azon szomorú meggyőződést merítheti bárki, hogy azok írója lelki betegségben szenved , azért a kapitányság már intézkedett, hogy az illető a nélkülözhetlen orvosi ápolásban részesíttessék. (Egy holtrészeg, félig agyonvert tót napszámos nőt találtak ma reggel 4 órakor a sertéskereskedő-utcában. Az asszony, ki véresen s eszméletlenül a járdán feküdt, hihetőleg valamelyik pálinka- vagy bormérésben leitt a Magyar tudományos akadémia. (A harmadik osztály ülése okt. 21.) Sztoczek József elnök megnyitván az ülést,üdvözli a szünidők után először egybegyült osztály tagjait. Szabó József r. tag és osztálytitkár szerbiai földtani kirándulásáról tesz jelentést. Értekező felemlíti, hogy az Akadémia megbízásából a nyáron Szerbiába kirándulást ten a trachyt-hegyek folytatásának tanulmányozása végett; a magyar trachytok ugyanis a szerbektől csak a Duna által vannak elválasztva; azon tan kedvéért , melyet előadó az eruptiv kőzetekről fölállított, kívánatos , hogy minél több helyen vizsgálja a trachytoka . Értekező előlegesen a belgrádi múzeumból hozatott magának ásványpéldányokat, melyeket tanulmányozván, azt vette észre, hogy a szerb trachytok typusa nem különbök a magyarokétól. Azonban az ásványtani viszonyokon kívül a geológiaiak is felette fontosak, miért is a helyszínen kellett a vizsgálatot befejezni. J 5 A szerb geológiai viszonyok 1830-ban írattak le dr. Herder száz bányatanácsos által, de e műnek nem nagy hasznát vehetni ma (e szó trachyt elő sem fordul benne); később Boué járta be az egész európai Törökországot ; ez már tesz említést trachytokról, azonban „porphyr“ neve alatt említ fel kőteteket, melyek tulajdonképen trachytok, azután Cotta járta be Szerbiát, ki sok eruptiv kötetet irt le, de „banasit“ név aktt, melyek szintén trachytok végül Hank en Miksa, ki 5—6 éven át, Szerbiában mint bányamérnök működvén, sok helyi ismeretet szerzett magának, már több használható anyagot állított egybe. Értekező legelőbb a belgrádi múzeumot látozogatta meg és erről igen előnyösen emlékszik meg. Innen Közép Szerbiába utazott, de már három mértföldnyire délre Belgrádtól az úgynevezett Avala hegységben trachytot talált. Az országút ugyan a hegység tetején vezet, de a geológiai viszonyok nem oly különösek, hogy hosszabb tartózkodás nem volt szükséges, azért a rudsiki kerületbe ment, honnan már Pesten is látott kitűnő példányokat. Utazás közben egy nevezetes Serpentin szorosan ment át, mely igen magas sziklákból áll, az alsó emelet még nem volt serpentin, lassanként azonban a szikla átment serpentinbe, miért is e szoros élő bizonysága azon tannak, hogy a serpentin nem eredetileg keletkezett kőzet,hanem az egy másik kőzet átváltozása. Középszerbiában értekező a rudniki hegységet vizsgálta meg. Az itteni trachyt értekezőt megerősítette azon meggyőződésében, hogy a trachyt és gránit tulajdonkép csak korra nézve különböznek. Azután egy hírneves trachythegységhez (Trszka) ton kirándulást; a fajt értekező meghatározta, az a rudnikitól nem különbözik, azonban ijabb eruptio terméke és mállásnak indul. Egy harmadik kirándulást tön a hegyormokra a két rendbeli trachyt határait kijelölendő; de azt tapasztalta, hogy a trachytok csak korra nézve különböznek és nemcsak maguk között, hanem a magyar fajokkal is azonosak.Azonban a trachytsziklának külső alakja oly fantasticus, hogy értekező hozzá hasonlót még nem látott. Innen kelet felé akart menni, de elhárithatlan akadályok gördülvén eléje, visszatért Belgrádba és a Dunán folytatta útját Szerbiának tulajdonképi bányavidékére; az osztrákok a múlt században művelték e bányákat, de később megszűnt a bányaművelés, újabb időben azonban egy magyar consortium műveli ez iparágat. E vidéken a trachytok az érez vezető kőzetek és igen érdekesek; délkeleti irányban szintén trachytok találhatók, még pedig régibb eruptiv kőzetek mellett. E vidék bővebb tanulmányt kívánt, de az ottani bányák angolok által műveltetnek, kiknek részéről oly előzékenységet tapasztalt értekező, hogy tanulmányai felette meg voltak könnyítve. Innen ismét dél felé haladt Zajcsa felé; az ottani bányákat hajdanában szintén osztrákok művelték, utóbbi időben egy franczia társaság dolgoztatott, de az erdők módfeletti pusztításán kívül egyéb emléket nem hagyott fenn. Csernagreka vidékén geológiai szempontból nevezetes kőzetekre talált; ezek régibb eruptiv kőzetek oly ásvány tartalommal, mely az újabb eredetű trachytban sohasem fordul elő. Az eruptiv kőzetek tanulmányozására értekező igen alkalmas példányokat hozott magával, magát s garázdálkodni kezdvén, kidobatott, miközben ama sérüléseket szenvedte. Az ismeretlen asszony a Rókuskórházba szállíttatott. (Botrány egy temetésnél.) Néhány nap előtt Buda-Ujlakon egy ottani lakosnak nyolcz éves fiát temették. A pap, kinek e halottat a temetőre kisérnie kellett, már a kocsin ült, és az egész kíséret csak a holttest kocsira helyezését várta. Végre megjelent a telekér, a koporsóval a vállán, de oly borzasztó ittas állapotban, hogy még a koporsót beszegezni is elfeledte. A kocsi közelébe érve, a részeges megbotlott, a koporsó fedele leesett, s utána a holttest is a földre gördült. Az újlakiak között általános a felháborodás a fölött,hogy az ily szolgálatokat alkalmaztatni szokott egyénekre nagyobb felügyelet nincs. (Farsangi dr.) A pesti egyletek már előkészületeket tesznek a farsangra; eddig már 6 bál van bejelentve a redoute bérlőjénél, s a napok meg vannak határozva. (Verekedés a tőzsdén.)Vasárnapi számunkban ezen czím alatt közlött kihágási esetben vádló Reismann, ma délután négy órakor Mihályi József járásbíró előtt kijelenté, hogy Kohn Adolf vádlottal kiegyezkedett. A további eljárás ennélfogva beszüntettetett. (Egy meglopott „szobaúr.“) Levy Barnát, porosz állampolgár, bölcsészettudor és több rendjel birtokosa csak rövid idő óta van Pesten és Mayer Éva, szíjgyártó nejénél (a főúton) vett ki egy szobát. Beszállása után negyed napra azonban észrevette, hogy szekrényéből, melynek rész lakatára Mayernét már figyelmeztette volt, egy bádog dobozban őrizett, két fülbevaló és két ötvenes bankjegy eltűnt, a doboz egyéb tartalma, úgymint 8000 frt értékű olasz államjáradék és más értékpapír,többféle gyöngyékszer és 150 frt bankjegyekben érintetlen maradt. A mai végtárgyaláson a lopásról gyanúsított Mayerné és Pika Teréz nevű cselédje a házmesterre hivatkoztak, kinél Levy szobájának kulcsa egy egész napig volt. A vizsgálat ennélfogva a házmesterre, és Mayerné férjére is kiterjesztetik.