Pesti Napló, 1879. május (30. évfolyam, 106-132. szám)
1879-05-05 / 109. szám
109. szám. Budapest, 1879. hétfő, május 5. 30. évi folyam. fezerkesztési iroda* Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. vérmentetlen. levelek csak ismert kezektől fogadtatnak és kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal , Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körül: panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételeit Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és úti kiadás együtt: 1 hónapra 2 frt. — 8 hónapra 6 írt. — 6 hónapra 12 írt. Az esti kiadás postai különkiűdéséért felülfizetés évnegyedenként 1 fort. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Hirdetések szintúgy mint, előfizetések a Pesti Napló kiadó-hivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. A Pesti Napló táviratai. — Múlt éjjel érkezett. — Darmstadt, május 4. Battenberg Sándor herczeg ideérkezett. Pétervár, május 4. Orenburgban eloltották a tüzet és a hajlék nélkül maradtakat is elhelyezték. Pétervár, május 4. Orenburgban kevés hely kivételével máj. 3-dikán eloltották a tüzet, néhol a hamu alatt most is ég a parázs. A tűz teljes eloltására erélyes intézkedéseket tettek. A hajléktalanok legnagyobb részét már elhelyezték. Kenyeret ingyen osztanak szét. A segélyző bizottság öt kerületre osztotta a várost, hogy megbízható értesülést szerezhessen a szükséget szenvedők állapotáról. Több bank ismét megkezdette működését. A birodalmi bank tűzmentes szekrényében körülbelül 300.000 papiros rubel égett el, az ezüst, arany és az értékpapírok nem szenvedtek kárt. Róma, május 4. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé néhány adónem reformját illetőleg, amelyből 30 millióval reméli szaporíthatni a jövedelmet, hogy így megszüntethesse a lisztadót. A pénzügyminiszter a javaslat sürgősségét kívánta kimondatni. — Ma érkezett. — Róma, május 5. Garibaldi tábornok levélben felhívja a demokrata ligát, hogy a sajtóval egyesülve azonnal népgyűléseket és legális agitácziót kezdeményezzen az általános szavazatjog érdekében. London, május 5. A Reuter-ügynökség jelenti 4-ről SimlábóliJakub khán május 2-án Gundamatba ment s az ellenőrzést apjára Mehemed Ibrahimra bízta. Sir Ali legidősb fia váratlanul meghalt. Darmstadt, május 4. Battenberg herczegen kívül délben ide érkeztek Berlinből Hesszeni Sándor herczeg és nejes Battenberg Henrik herczeg. Alexandria,máj. 5. Anglia és Francziaország angol és franczia miniszterek kinevezését kívánják. Akhidiv kijelentette, hogy ez indítványt a minisztertanács elé terjeszti. Azt hiszik, hogy az indítvány állandó ellenmondásba fog ütközni. Róma, május 4. (A kamra ülése.) A pénzügyminiszter előadja expozéját. Tárgyalva az 1878. év, főleg az aktiv és papirrente eredményeit, áttér az 1879- ki budgetre, mely 12 milliónyi fölösleget mutat. Azután a kiadásokban és bevételekben 1880, 1881, 1882, 1883. évekre előre láthatólag beálló változásokra tér át s azon eredményre jut, hogy a fölösleg 1880- ban 10, 1882-ben 12, 1882-ben 281/2, 1883-ban 38 millió lesz. Ez eredményez nem elegendők arra, hogy az általános adóreform az őrlési adó teljes eltörlésével kezdessék meg, mi 1879 második felére 18, 1880—81 és 82-ben 361/1 és 1883-ban 751/2 milliónyi apadással járna a bevételekben. Ennek folytán új bevételek szükségesek. Erre a pénzügyminiszter áttér a néhány adónem átalakítása iránt beterjesztett javaslatokra, melyektől legalább 30 millió bevételt remél s kimutatja, hogy ez az összeg a budget előre látható fölöslegeivel nem csak elég lesz arra, hogy az őrlési adó lassan kinti eltörlésével az egyensúly bevételek és kiadások közt ne zavartassék, hanem hogy ellenkezőleg az öt évi átlag körülbelül 23 millió fölösleget fog hozni. Végül a miniszter az adóreformról, a vámügyről, a kényszerárfolyam megszüntetésének szükséges feltételeiről szól s kéri a kamrát, hogy az előterjesztett javaslatokat sürgősöknek nyilvánítsa. (A képviselőház közigazgtási bizottsága) szombaton megalakult s elnökévé Tóth Vilmost, jegyzőjévé Pulay Kornélt választotta meg. Vasárnap d. e. 10 órakor a bizottság első ülését tarta, melyben a Szeged városába kinevezendő királyi biztos hatáskörére vonatkozó tvjavaslatot vette tárgyalás alá. Az ülésen az elnök távollétében Stojkovics Péter mint korelnök elnökölt. A kormány részéről Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter volt jelen. Ajavaslat általános tárgyalása megkezdettén, Guner Gyula helyesli a javaslat azon intézkedését, hogy a kir. biztos mellett biztosi tanács fog működni, minthogy azonban ez csak konzultatívum votummal fog bírni, nem tartja helyesnek, hogy annak 12 tagja közül 9-et nevezzen ki a miniszterelnök. Megjegyzi továbbá, hogy a biztos működése kizárólag a helyzet által kontemplált ügykörre volna szorítandó, anélkül,hogy az adminisztráczió más ágaira is kiterjesztetnék. Végül a 6. §-t a 9. §-al kombinálva, azon ellenvetést teszi, hogy a változatlan elfogadás esetében a rendes adminisztráczió költségei is az állam terhére esnének. Tisza Kálmán miniszterelnök mindenekelőtt a költségekre vonatkozólag megjegyzi, hogy az állam által viselendő költségek alatt a rendes adminisztráczió költségei értetnek, s legfeljebb a szükséghez képest előlegezésről lehet szó. A biztosi tanács alakítását illetőleg Gutner aggodalmait nem oszthatja, mert kívánatosnak tartja, hogy úgy a tanácsban, mint az albizottságokban is az 5. §-ban felsorolt teendők tekintetében, kivált a többség, ne álljon többé- kevésbbé érdekelt szegedvárosiakból; különben is a kir. biztos nem lesz a tanács véleményéhez kötve. A biztosnak az összes közigazgatási teendők teljhatalmú intézésével leendő megbízását illetőleg tud eseteket képzelni, mikor ez feltétlenül szükségessé válik épen Szeged érdekében, miért is ajánlja a tvjavaslatot elfogadás végett, megjegyezvén még, hogy a biztosi tanács által alakítandó albizottságok egyes apróbb dolgokban határozathozatali joggal is felruházandók lennének. Kende Kanut felhozza, hogy a kir. biztosság felállítását épen a szegediek kérték saját jól felfogott érdekükben, miért is indíttatva érzi magát a tvjavaslatot annál inkább elfogadni. Szólották még Liphay Béla dr. és Tisza Lajos, Dőry és Taray Endre, mire ajavaslat általánosságban elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál a czim következőleg módosíttatott: »Törvényjavaslat szab. kir. Szeged város törvényhatóságába kiküldendő kir. biztos kinevezéséről és annak hatásköréről.« Az uj czimnek megfelelőleg a »törvényhatósági szó minden szakaszba felvétetett. A 3 §. első sorában központból kifejezés helyett létetett »minisztérium kebeléből,« azután következik a kir. biztos rendelkezésére bocsátandó stb. Az 5. §. c) pontjából e szótól kezdve valamint következő két sor kihagyatott, s helyébe a következő új d) pont vétetett fel: »mindazon munkálatok vezetése, melyek a város belterületének a víztől mielőbb megszabadítására szükségesek.« A többi pontok e módosításnak megfelelőleg: e) f) g) h) i) uj betűk alá foglaltattak. Végül a 9-ik §. első szavai helyébe tétetett: »A kir. biztos kiküldetéséből folyó,« ezután következik: kiadások fedezését stb. Pulay Kornél bizottsági jegyző nagy elfoglaltsága miatt négy napi szabadságidőt nyervén, a bizottság a jelentésnek szerkesztésével és a törvényjavaslat előadásával Taray Endre biz. tagot bízta meg. (A képviselőház zárszámadási bizottsága) vasárnap d. e. 11 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette a Nagy Gábor által előadott a Magyarország és Horvát-Slavon országok között 1875. évi leszámolás eredményéről és az 1873 -4. évekre vonatkozó leszámolásokban történt tévedésekről szóló jelentést. Az ülésen a kormány részéről jelen volt Bedekovich Kálmán horv. miniszter; a főszámszék részéről Hosszú József fő- és Vavra József számvevőszéki tanácsos. Horvátország a jelentés szerint Magyarországnak tartozik 1.108.177 írttal, azonban a képviselőház 1877-ben márczius 8-án hozott a számszék szerint egy téves határozat, melynek következtében a leszámolásnál 288.000 írt volna Horvát-Slavonországok javára írandó. Ezen összeg leütése után a követelés Horvátország iránt 820.177 irtot tesz ki. A bizottság tagjainak egy része a képviselőház határozatának visszavonhatlanságát, mások annak ellenkezőjét állíták. Határozat e kérdésben nem hozatott s a tárgyalás folytatása a következő ülésre halasatatott. 111/a órakor a közönség zajos éljenzése hirdette airályi pár megérkeztét. Az első, két szürke által vont zárt kocsiban a királyné ő Felsége jött Gizella főherczegnővel, a másik, két sárga által vont nyitott vadászkocsiban a király ő Felsége, a jo s herczeggel. A király magyar tábornoki ruhát viselt, királyné ő Felsége fekete prémmel szegélyzett s botáig érő sötét szürke, testhez álló felöltőt, G iz e 1t a főherczegnő szintén hosszú bő, világos szürke felöltőt. A felséges asszony fején pörge magyar kalap volt, mely alá simult gazdag aranyos haja. — mint magas sugár termetével egy pillanatra megállt a templom lépcsőzetén, fejbólintással fogadva a közönség zajos éljenzését s az előre törő napsugár beragyogta fejedelmi alakját, — valóban királynői jelenség volt. A Felséges asszony toilettejéről még föl kell említenünk, hogy rezében egyszerű sárga legyező volt; ékszert nem viselt. Gizella főlignőn tollas szalmakalap volt. A király ő Felségét nehány szóval Ráth főpolgármester fogadta s bemutatta B ap panácsnokot, mint a bizottsági elnököt. Ő Felsége eri tudakozódott az építés menete felől s azután a lépcsőkön már felhaadott királyné s Gizella főleg nő után ment. A templom ajtóban a papság megáldá a Felségeket, kik keresztet vetettek. A templomban csak a felségek, és a városi kiséret ment be. A főoltár előtt két imazsámoly volt elhelyezve, erre letérdelt a királyné s Gizella főhgnő és imádkoztak. A király ő Felsége a templom közepén állott. A Felségek mintegy negyed óráig voltak a templomban. Innen kilépve a királyné ő Felsége megszállta a bejárat mellett álló árvalánykákat. Mindegyiknek nevét kérdezte és megszirógatta az első sorban állókat. Ezután ő Felségeik kiséretökkel a kocsikra ülve, a közönség legzajosb éljenzése között távoztak. * * * 3|«12-kor a Felségeks kiséretek a f óki Alifási helyre érkeztek az omnibusz-telepre, a száz ház mellé. A kiállítási helyen nagy számú fényes közönség volt együtt, különösen az aristokracziából. A Felségeket fogadák:b. Wenkheim Béla, báró Podmaniczky Géza, Pulay Kornél, ifj. gróf Ráday Gedeon. Ott voltak a Károlyiak,Szapáryak, gr. Almássy, Radvánszky, Simonyi Lajos b., Edelsheim-Gyulay b., igen sok hölgy a főúri körökből. A városi hatóság részéről jelen volt Báth főpolgármester. ( A Felségek megérkezvén, zajos éljennel fogadtattak, a czigányzene megszólalt a kiállítás megnyílt. A királyné , Felséges Gizella főleg nő a szőnyegekkel díszített emelvényen foglalt helyet. A király ő Felsége a kiállítók közül többeket megszólított, s a Felségek nagy érdeklődéssel nézték az elővezetett lovakat, melyek között néhány valóban pompás példány akad. Az elővezetés a négyes fogatokkal kezdődött; különösen kitűnt gróf Wenckheim Frigyes 4 sárgája, Rohonczy Gida 4 szürkéja, Baj Géza 1 szürkéje s négy veres derese. A hátas lovak következtek ezután,lyek között sok kitűnő akadt. A kettős fogatuak sorából kitűnt Radvánszky fogata, az egy fogatosak közül a Tisza Lajosé. A Felségek három negyed órán át időztek a kiállításon s azt a közönség zajos éljenzése között hagyták el. De Budapest, május 5. (Király ő Felsége) a következő kéziratot bocsátotta ki: Az Általam egybehitt Mária - Terézia-rendkáptalan, egyhangúlag vagy szótöbbséggel, a következő jelölteknek ítélte oda e rendjelet: a középkeresztet: philippsbergi báró Philippovics József táborszernagynak, prágai parancsnokló tábornoknak; a lovagkeresztet: gróf Szapáry László altábornagy, kassai hadparancsnoknak; báró Jovanovics István altábornagynak, a parancsnokló tábornok és tartományi kormányfőnök helyettesének Boszniában és Herczegovinában, és báró Pittel Henrik ezredesnek, a báró Mollináry nevét viselő 38. sz. gyalogezred parancsnokának. A káptalan ezen javaslatát jóváhagyom s nevezetteket, középkeresztesül és lovagokul, a rendbe fölveszem. Ama tapintatnál fogva, melylyel vecsei és böröllyeiságfai Vecsey József altábornagy, mint az I. gyaloghadosztály parancsnoka, a Lenkovics-Bandin-Odziak melletti fontos ütközetet vezényelte, nevezettet a Mária-Terézia rendbe való fölvételre méltónak találom, s őt ezen rend lovagjává kinevezem. Minthogy ezzel az Általam egybevitt Mária- Terézia rend káptalan feladata befejeztetett, azt ezennel feloszlatom, s az erre vonatkozókat a káptalan elnökéhez és a rend kanczellárjához egyidejűleg kibocsátom. Kelt Bécsben, 1879. évi május hó 6-án. Ferencz József, s. k. (Ő Felsége) a következő kéziratot intézte a magyar közoktatási miniszterhez : Kedves miniszter Trefort! Ezüst menyegzőm alkalmából indíttatva éreztem magamat, katonai nevelő intézetekben állított alapítványi helyek mellett az osztrák-magyar monarchia tudomány-egyetemein is a négy tudománykar szegény és érdemes hallgatói számára, magánvagyonomból vett tőke felajánlása által negyven ösztöndíjat, egyenkint háromszáz forinttal aranyban alapítani. Ez ösztöndíjakból, melyek »Perencz József Erzsébet arany-ösztöndij* nevet fognak viselni, hét-hét van egyenkint a bécsi és budapesti, öt a prágai és három-három a gráczi, innsbrucki, krakói, lembergi, czernoviczi, kolozsvári és zágrábi egyetemek számára rendeltetve. Az ösztöndíjak adományozását magamnak tartottam fenn s az adományozás iránti előterjesztéssel magán- és családi javaim igazgatóságát bíztam meg. A miről önt ezennel értesítem. Kelt Bécsben, 1879. évi aprilie 24-én. Ferencz József, s k. A király és királyné ő Felségeik Budapesten. Ő Felségeik, mint lapunk más helyén elmondják, tegnap jelen voltak a lóversenyen, ma d. e. meglátogatták az újon épült ferenczvárosi templomot, s ezután a lókiállítást, este meglátogatják a nemzeti színházat, hol rendkívüli előadásul a »Lahorei királyi opera kerül színre. Holnap ő Felségeik ismét jelen lesznek a lóversenyen, este pedig a népszínházát látogatják meg. E helyütt elsősorban a királyi párnak a ferenczvárosi templomban tett látogatását akarunk szólani. Már kora reggel zászlókkal kidiszit tettek az utczák, melyeken át ő Felségeik menendők voltak. A soroksári út mentén közönség képezett sorfalat, a ferenczvárosi Bakács-téren különösen nagy számú közönség gyűlt össze. 11 óra után a templom előtti emelvényen megjelent Trefort miniszter, Ráth főpolgármester, Kamermayer polgármester, Rupp Imre városi tanácsos, mint a templomépítő bizottság elnöke, több városi képviselő és a ferenczvárosi elöljáróság. A templom bejárata mellett mindkét félről árvaleánykák képeztek sorfalat,az ő Felsége a királyné védnöksége alatt álló Mária-intézet és a Banolderintézet növendékei, az illető intézetbeli vezetők, az apáczák felügyelete alatt. A templom-ajtóban a ferenczvárosi papság állott teljes egyházi díszben. Országgyűlés- A képviselőim ülése május 5-én. Elnök: Szlávy József. Jegyzők: Molnár Aladár, Beöthy Algernon. A kormány részéről, jelen vannak Tisza K., Szapáry Gyula, Trefort Ágoston, Pauler Tivadar, Kemény Gábor b., Szende Béla, Péchy Tamás, Bedekovics Kálmán b. Elnök az ülést d. e. 10 órakor megnyitván, bemutatja a következő előterjesztéseket : Csikmegye közönsége a közigazgatási bíráskodás mielőbbi behozatala iránt törvényt alkottatni kér. Csikmegye közönsége a birtok rendezése és felosztása körüli eljárásnak bélyeg- és illetékmentességét kéri. Bars és Szolnokmegyék közönségei Sopron sz. k. város feliratát pártolván, az 1875. XX. és XXVI. tvczikkelyekkel behozott úgynevezett fényüzési adók eltörlését kérik. Bars megye közönsége Győr megye föliratát pártolván az 1876. XV. t. sz. IV. fejezetének kedvezményeit a köd által okozott károkra törvény utján kiterjesztetni kéri. Mindezen feliratok a kérvényi bizottsághoz tétetnek át. A budapesti kir. törvényszék büntető osztályának felterjesztése, melyben a kir. legfőbb ítélőszéknek lázadással vádolt Verhovay Gyula országgyűlési képviselő bűnügyében hozott végzését hiteles alakban megküldé, mely szerint mind a két alsóbb bíróság végzéseinek megváltoztatásával Verhovay Gyula ellen a további büntető eljárás megszüntetendő volt, tudomásul vétetik. Révay Gyula b. Turócz megye szucsányi kerületében megválasztott országos képviselő bemutatja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottságnak fog átadatni. Jelenti továbbá, hogy a közigazgatási bizottság megalakulván, elnökéül Tóth Vilmost, előadóján Pulay Kornélt választotta meg. Tisza Kálmán miniszterelnök bemutatja postaegyleti szerződés beczikkelyezéséről és Spizza község bekebelezéséről szóló szentesített törvényczikkeket. Kihirdettetek s a főrendekhez küldetnek át. Tisza Kálmán miniszterelnök : T. ház! Azt gondolom, méltóztatnak emlékezni, hogy a háznak egyik határozatára nézve, mely a honvédségnek esetleg az ország határain kívül alkalmazása folytán hozatott, függőben maradt az elintézés, hogy átküldessék-e a határozat a főrendekhez vagy ne ? Némelyeknek ugyanis aggálya lévén ezen tekintetben, azt mondották akkor, hogy vegyünk időt magunknak a dolog megfontolására és azután állapodjunk meg. Azóta igen huzamos idő telt el, úgyhogy azt gondolom, az ügy megfontolására mindenkinek elég módja volt. Mint méltóztatnak tudni, azon kifejezésnél fogva gondolták többen, hogy ezen határozat nem küldendő át, mely szerint »az ország képviseletének utólag jelentős teendő.« Én tehát ezen szavakat hogy »az ország képviseletet már akkor is úgy magyaráztam, és ma sem magyarázhatom máskép, minthogy ez alatt a törvényhozásnak mindkét háza értendő, de különben is maga a dolog természete mutatja, hogy alig lehet másról szó, mert ugyanazon szakasz kimondja, hogy a honvédséget kivételesen az ország határain kívül a törvényhozás jóváhagyásával lehet alkalmazni, vagy ha az együtt nincs, a király alkalmazza az összes minisztérium rendeletére, és erre utólag az ország képviseletének jóváhagyása kikérendő. Azt gondolom, a dolog természetében van, hogy ha halaszthatatlan sürgősség esetén kívül, vagy azon eseten kívül, midőn a törvényhozás két háza együtt nincs, a törvényhozásnak kell ebben intézkedni, tehát a törvényhozás mindhárom faktorának befolyásával, illetőleg utólagos jóváhagyásával kell történnie. Ily esetekben a kirendelés megtörténik egyik faktorának az uralkodónak rendeletére, az összes minisztérium felelőssége mellett. A másik két faktornak, a képviselőháznak és főrendiháznak pedig utólagos jóváhagyása szükséges ezen intézkedéshez. De különben is a »képviselet* szó a »törvényhozás* szó helyett 1868-ban más alkalommal is használtatott. Ott van példa a véderőről szóló törvény, mely megmondja, gondolom a 11. §-ban, mely az újonczok számáról szól, hogy ha ez iránt változás szándékoltatnék létezni, a 9. év végén mindkét fél képviseletének javaslat terjesztendő be. Nem gondoom, hogy valaki azt hinné, hogy e felett egyedül a képviselőház és nem a törvényhozás mindkét háza van hivatva határozni. Én tehát azt gondolom, hogy azon idő alatt, mely lefolyt, mindenkinek módjában állott az ügyet megfontolni, s reményem, hogy azóta azon meggyőződés vert gyökeret, miszerint ez oly határozat, melyet a főrendekhez is át kell küldeni. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék az említett határozatnak a főrendiházhoz való átküldését elrendelni. (Helyeslés jobbfelől.) Molnár Aladár: Nem szándékozom érdemileg a t. miniszterelnök úr által tett indítványhoz hozzászólni. De azt tisztelettel kérem, ne méltóztassék ezen tárgyat, mely a háznak határozatát igényli most anélkül, hogy előlegesen napirendre lett volna tűzve, azonnal eldönteni. (Helyeslés balfelől.) Akkor midőn a t. ház függőben hagyta az elhatározást ezen tárgy felett, természetesen azért tette, hogy a ház minden tagja meggondolja a dolgot és annak idejében hozzászólhasson. Most, mint látjuk, a ház padjai üresek s a képviselők nem tudván, hogy ma ezen tárgy szóba kerül, azt hiszem, hogy már távollevő képviselőtársaink iránti tekintetből is kívánatos, hogy ezen tárgy most ne döntessék el, hanem napirendre tűzessék (Helyeslés a baloldalon.) Tisza Kálmán miniszterelnök: A ház azon alkalommal nem határozta el a napirendre tűzést, tehát szóba hozhattam a dolgot ez alkalommal. Azonban, ha tetszik napirendre tűzni a kérdést, semmi kifogásom ellene. (Helyeslés.) Elnök: E kérdés napirendre tűzése tekintetében bátor vagyok javaslatba hozni, hogy mivel a tárgy talán nem épen nagyon sürgős, vétessék fe akkor, mikor a már kitűzött napirend ki lesz merítve, azaz ha elvégezzük a magyar nyelv oktatásáról szóló törvényjavaslatot, és az általam már említett négy kisebb jelentését a pénzügyi bizottságnak, továbbá az erdő törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Akkor fog tehát a miniszterelnök úr által tett indítvány napirendre kerülni. Következik a napirend: a magyar nyelvnek az népiskolákban való kötelező tanításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Kozma Partben a törvényjavaslat ellen nyilatkozik, melyet a modern hazafiság szüleményének tart. Sajnálja, hogy a törvényhozás a nemzetiségekkel szemben ezen térre lépett s azt hiszi, hogy ez csak kezdete a nemzetiségek ellen intézendő akciónak. Nem fogadja el a törvényjavaslatot. Másfél órai beszédében részletesen fejti ki ez iránti nézeteit. Fájlalja, hogy a nemzetiségek itt gyanúsításoknak vannak kitéve, pedig a katonaság csak legutóbb is, noha abban sokféle nemzetiség van, hősileg teljesítette Szeged körül kötelességét. Uta Romániára, hol a nemzetiségek iskolái tiszteletben tartatnak, s alaptalannak nyilvánítja Orbánnak azon állítását, hogy ott a csángók iskoláinak tanárai román nyelv tanítására kényszerittetnek. A magyar törvényhozás jelenleg elhagyja azon utat, melyet 67 óta a nemzetiségek irányában követett s azokat magyarosítani akarja, mint egy magyar képviselő mondá, tűzzel vassal; ez által megcsorbitja a nemzetiségek jogait, a felekezetek autonómiáját, ezen it elvégre vallástalanságra vezet. Hogy a kormány nem gondol a román nemzetiséggel mutatja az is, hogy a román szövegű törvények nem kaphatók, ily körülmények között talajt nyerhet azon eszme, mely Dakoromia név alatt ismeretes. Nem fogadja el a törvényjavaslatot. Komjáthy Béla megjegyzi, hogy reá hivatkozott Cozma Partben, de ő nem élt azon kifejezéssel, hogy tűzzel-vassal akarja e törvényjavaslat a magyar nyelvet terjeszteni, hanem azt, hogy e törvényjavaslatot azért pártolja, mert az a magyar nyelvet lesz hivatva terjeszteni. Orbán Balázs b. személyes kérdésben kér szót s kijelenti, hogy személyes tapasztalásból tudja, hogy a román kormány állami tanítókat nevez ki oly helyeken, hol a tanítók a román nyelvet nem értik. Tisza Kálmán miniszterelnök csak néhány szót akar szólani Kozma Parthen megjegyzéseivel szemben. Kozma gyanúsításról szólt, de ha gyanúsításról van szó, nem-e inkább az vádolható azzal, aki azt állítja e törvényjavaslat világos határozmányaival szemben, hogy azok megtartatni nem fognak, hanem ez csak az akció kezdetét jelenti s aki azért támadja meg e törvényt, hogy az konfiskálja a felekezeti jogokat és vallástalanságra vezet. A népiskolának e törvény szerint kötelező tantárgya lesz a magyar nyelv s még ezt is csak enyhe átmeneti intézkedésekhez köti. Nem kényszerittetik rá a gyermek, hogy magyarul tanuljon, hanem alkalom adatik neki, hogy az állam nyelvét saját érdekében megtanulja. Mindaz tehát, amit Parthen mondott, nem lesz e törvény következése s az, ki ily dolgokat tud e törvényjavaslatból következtetni, ne fogja másra, hogy gyanúsít, hanem maga mondja el a mea culpát. (Helyeslés.) A magyar törvényhozás tett ígéreteket a nemzetiségeknek s ezeket a legszélsőbb határokig teljesítette is. Hasztalan hivatkoznak a nemzetiségek Romániára, vagy Szerbiára. Szóló kötelezi magát, hogy megszerzi ezen államoknak az ott élő többi nemzetiségekre vonatkozó összes törvényeit, s azokat, ha az itteni nemzetiségi képviselők óhajtják, behozatni javasolni fogja. Majd meg fogjuk — úgymond — látni, mit fognak ehhez a t. képviselő urak mondani. (Derültség.) Ami különösen Romániát illeti, nem lehet feladata egy szomszéd állam belügyéről szólani, de rá már mások által a párhuzam felvettetett, bátran mer hivatkozni arra, hogy Magyarország a szabadság és szabadelvűség tekintetében kiállja a versenyt Romániával, hol még a vallási egyenjogúság tekintetein is a legvisszásabb állapotok forognak fenn. Csodálkozik azon, hogy Kozma Parthén a katonaságot hozza fel, mely nemzetiség különbség nélkül teljesítette csak legutóbb Szegeden is kötelességét. Szóló nem érti, mi czélja volt Kozma Parthennak azzal, hogy ezt felemlítette, mert hiszen a házban senki sem vádolta, a nem magyar nemzetiségek hazafiságát, hanem az mondatott, hogy vannak egyes izgatók, kik a nemzetiségeket félre akarják vezetni. Magukat a nemzetiségeket tehát senki nem vádolta, így az általa felhozott példának értelme nincs. (Heveslés.) Ami azt illeti, hogy a jelenlegi magyar törvényhozás új irányt követ a nemzetiségi kérdésben, megjegyzi, hogy ez egyszerűen nem áll. 1867 óta azon államaszme forgott a magyar törvényhozás előtt, hogy az országban lakó nemzetiségek megtartva, sőt fejlesztve egyediségüket, a magyar állam hű polgárai legyenek, s megelégedetten mint román ajkúaú magyar állampolgárok éljenek. Ezen eszmével legkevésbbé sem áll e törvényjavaslat ellentétben, sőt ez lesz hivatva a nemzetiségek műveltségének továbbfejlesztésére. A törvénytárt illetőleg kijelenti, hogy a kormány kellő gondot fordít arra, hogy a törvények az egyes nemzetiségek nyelvén megjelenjenek s épen azért nem lehetett a törvények kiadását kár nélkül vállalkozókra bízni, mert feltételül tűzte ki a kormány, hogy más nyelvekre is, románra, szerbre stb., lefordittassanak s igy adassanak ki. Ily körülmények között a kormány mondhatja meglehetős költséggel lefordíttatta a törvényeket román nyelvre és kiadta, de a példányok daczára a reájuk fordított nagy költségnek, hasznaveletlenül ott hevernek, mert nem veszik azokat. Végül kijelenti, hogy sem a nemzet, sem a kormány nem félt, nem fél és nem fog félni egy Dakoromániától. (Élénk helyeslés.) Máriássy Sándor röviden a törvényjavaslat mellett nyilatkozik. Különfélék. — május 5. (A hivatalos lapból.) Horváh György osztopáni róm. kath. kántortanitó, 50 évet meghaladó sikeres szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet nyerte. — A magyar királyi igazságügyminiszter, Jeszenszky Danó balassagyarmati kir. közjegyzőt a bpesti IV. kerületi, dr. Mannheimer Ignácz kecskeméti kir. közjegyzőt a budapesti IX—X. kerületi kir. közjegyzői állomásra helyezte át ; továbbá Koczka József tornai kir. j birósági írnokot, ugyanezen kir. járásbirósághoz segédtelekkönyvvezetővé nevezte ki. — A magyar királyi igazságügyminiszter, Lepossa Dániel pápai királyi járóbirósági aljegyzőt, a soproni királyi törvényszékhez helyezte át. — A magyar királyi pénzügyminiszter, báró Mahomes Jeromos zsombolyai kataszteri becslőbiztost kataszteri kerületi felügyelővé a szegedi katasztri kerületbe nevezte ki. — A m. kir. pénzügyminiszter, Návay Gyula volt rhóníczi m. kir. segédfőnököt, kabalapojánai, és Baliga Gusztáv m. kir. kohótisztet, fehérpataki m. kir. vasgyár-hivatali főnökké nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság, Palecskó Péter számgyakornokot a körmöczbányai, Launer János kezelési gyakornokot pedig a liptó-szt.miklósi adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztekké nevezte ki. (Gizella főherczegné és Lajos bajor herczeg) tegnap este a népszínházban voltak s az udvari páholyból végig nézték a Vereshajó előadását. Jöttük nem volt bejelentve s Rákosi igazgató csak akkor tudta meg a főherczegné jelenlétét, midőn ez a herczeggel már az udvari páholyban ült. A főherczegné nagy figyelemmel nézte a darabot s hallgatta Soldosné szép dalait, ki ezúttal valóban remekelt. Időközben Rákosi az udvari páholyból levezető kijárás elé kis sátort rögtönöztetett, hogy a fenséges vendégek a szakadó esőben szárazon juthassanak kocsijukba. Előadás után Rákosi röviden megköszönte a kitüntető látogatást, mire a főhűnő és a herczeg a közönség zajos éljenzése közben távozott a színházból. (A megkötött konvenczió után) gr. Zichy Ferencz osztrák-magyar nagykövet és Rosty Zsigmond kamarás s nagykövetségi tanácsos Konstantinápolyból, néhány heti szabadsággal, a fővárosba érkeztek. Gr. Zichy vedrődi jószágára utazott, Rosty Budapesten marad. (A fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság ma d. e. 9 órakor Kada Mihály elnöklete alatt tartott ülésén az üllői-ut mellett levő ideiglenes katonai laktanya szerződésének meghoszszabitása került szőnyegre. A szerződés 1881. decz. 31-én jár le s a honvédelmi miniszter megkereste a főváros tanácsát, hogy a szerződést még 5—6 évre meghosszabbitani szíveskednék, mert a balparti állandó katonai kórház építése a mostoha pénzviszonyok miatt elhalasztatott. A bizottság a szerződésnek az eddigi feltételek melletti meghosszabbítását pártolólag terjesztette fel a tanácsnak. Licht Károly a három nyúl laktanyai kantin bérlője azon indokból, hogy a tavalyi mozgósítás által a laktanya üresen maradt, a negyedévi bérlet elengedéséért folyamodott. A bizottság a folyamodó kérelmét pártolta. Sütteő és Lemberger a gyömrői ut mellett a fővárostól telket bérleltek s folyamodtak ezen telekhez eső részletnek is bérbeadásáért, mit a bizottság szintén pártolt. Más tárgy nem lévén, az ülés eloszlott. (A nemzeti zenedének jótékony czélú díszhangversenye közbejött rendkívüli akadály miatt máról szerdára, május 7-ikére halasztatik. (A Dunaszabályozás megvizsgálása végett alakult fővegyleti nagy mozgalmi