Pesti Napló, 1879. szeptember (30. évfolyam, 211-235. szám)

1879-09-12 / 220. szám

(Az elekigyermek-zenekar), mely 7—­­—10 éves 30 gyermekből áll, most Amerikában játszik. Egy impresszárió szerződtette s kivitte őket. A bánsági sváb fiuk, mint írják, Amerikában igen jól érezik magukat. (Ma­rmaros Szigetről) szept. 9-éről ír­ják nekünk: Borzasztó jelenet folyt le tegnap váro­sunk egyik utczájában, az uri­ utczán. Az eset követ­kező. II. Lajos tímár legény hírül véve azt, hogy Sz. Emma, n.­bányai illetőségű imádottja Szigeten van, őt gyakran meglátogatta; azonban a leány őt min­dig hidegen fogadta. Ez zokon esett a reményt vesz­tett ifjúnak és az említett nap estéjén látogatásából hazafelé indulva, a leány lakásának udvarán, e sza­vak kíséretében: »No, Emma! lelkemet az égnek, testemet a földnek. Isten veled !« egy vitriollal telt üveget vett elő s azt hiiván, összerogyott. Megható volt azon jelenet, midőn a lány észrevette őt s kérte: ne feledje el. A szegényt kórházba vitték, életéhez kevés a remény. (H­alálozás.) Valcsek Francziska asz­­szony e hó 10-én Aradon meghalt. (Vitéz asszony.) Feigl Lőrincz ismert be­törő tolvaj, ki nemrég szabadult ki a börtönből, teg­nap este Braun Zsuzsánna bodzafa-utczai lakásába tört s ott minden értékesebb holmit összeszedett. Mi­dőn Braunna haza érkezett, a tolvaj az asszonyt is megtámadta, de ennek volt elég bátorsága védeni magát s Feiglt mindaddig el nem bocsátani, mig a zajra rendőri segély nem érkezett. A tolvajt megkö­tözték s bekísérték. (Nagyváradról) jelentik: Kuczka József cs. k. 37 s. gyalogezredbeli százados, ki pár hó előtt nagyobb mennyiségű pénz elsikkasztása után eltűnt, s kit feltalálni minden kutatás daczára nem sikerült — most elfogatott és az illetékes katonai hatóságnak átadatott. Nevezett pár hó óta bujkált a vidéken, szakállát megnövesztve Boszniából vissza­tért kato­nának adta ki magát. Most, hogy a megyei csendle­gények razziát tartottak a megyében elszapodott rab­lók ellen, egyike ezen csendlegényeknek ráismert az eltűnt századosra, s így elfogatva ide Nagyváradra bekisértetett. (A budapesti m. kir. központi távír­dánál) f. évi augusztus havában feladatott: 38558 db és pe­dig : 768 állami, 1741 távírda szolgálati, 044 közérdekű, 898 ujsági, 1252 tőzsdei, 15269 kereskedelmi, 18988 db távirat kü­lönféle ügyekben. Érkezett: 38659 db, és pedig: 477 állami, 1005 távirda szolgálati, 585 közérdekű, 1227 ujsági, 1483 tőzs­dei, 14995 kereskedelmi, 18887 különféle ügyekben. Az érke­zett táviratokból helyben kézbesittetett 38294 db, köldönczczel 32 db, postával 18 db, kézbesithetlen maradt 315 db. Áttávira­toztatott 103196 db. Az egész forgalom 181413 drb .A feladott táviratok után befolyt 27482 frt 75 kr, melyből 15564 frt 74 kr a belföldi forgalomra esik. (A gyöngyök megdrágulnak.) Mint a Bagdadban megjelenő Zevra jelenti, az idei gyöngy­halászat a Persa öbölben, mely a legtöbb és legkitű­nőbb gyöngyöket szolgáltatja, nem jó eredményt ígér és ez által az ékszer ára nagyon fel fog szökni. A gyöngyhalászatot a Persa öbölben csaknem kizárólag a Bah­rein, Arad és Kerak szigetek lakói űzik, kik ezért a maskati szultánnak, e szigetek urának bizo­nyos összeget fizetnek. A szigeti lakosok ez üzlethez mintegy hatszáz ladikkal bírnak, melyeken nyolcz­­ezer búvár van elhelyezve. A halászat júniusban kez­dődik, júliusban tetőpontját éri és szeptember elsején végződik, mert később a víz már hideg a meztelen búvároknak. A halászat júliusban azonban kevés árut szolgáltatott és ez is csak középszerű volt. Néhány talált nagy gyöngyöt azonnal a sah egyik ügynöke vett meg. (A kereskedő ifjak társulatának­ utolsó választmányi ülésében 15 új tagnak belépése jelentetett be. Tekintettel a téli idény alatt rendezendő előadásokra, házi estélyekre s általában a társulati ügyeknek erélyesebb ellá­tására,­­ a választmánynak kiegészítése, s az alapszabályok módosítása határoztatott, mi végre október havában rendkí­vüli közgyűlés fog egybehivatni. A szakmivelő bizott­ság szeptember 17-én kezdi meg újra működését, mely napon (este 9 órakor) Köd Mihály társulati tag fog »az Olasz­országgal 1878. évi deczember 27-én kötött vám- és ke­reskedelmi szerződésről« értekezni. Felkéretnek a társulati tagok, hogy a szakmivelő bizottság munkáiban minél számo­sabban részt vegyenek. (A zsidó ujesztendő és a marhavá­­s­á­r.) Az izraelita marhakereskedők és mészárosok, tekintve azt, hogy a jövő heti marhavásár épen szept. 18-ikára, vagyis a zsidó ujesztendőre esik, azt kér­ték,­­mint a közvágóhídi igazgató a tanácsnak jelen­te, hogy engedtessék meg, miszerint a jövő héten két nap legyen marhavásár, hogy így az előző napon szept. 17-dikén ők is beszerezhessék­­ szükségleteiket, mert új év napján vallásuk eltiltja őket az adásvé­teltől. A tanács azonban ezen kérelmet kénytelen volt elutasítani, mivelhogy a marhavásár másnapra ha­lasztásához, vagy kiterjesztéséhez miniszteri bele­egyezés kívántatik s az idő nemcsak erre, hanem arra is kevés, hogy e körülmény az országban kihir­­dettessék. • IRODALOM, MŰVÉSZET. Két új könyvek­ folyamában következő uj munkákat­ vettünk: Kesergő Lant. Gyászköltemények, búcsúz­tatók, halotti énekek és sirversek. Irta Losonczy László. Kecskeméten nyom. Tóth Lászlónál, 1879. E versgyűjteményt a boldogult költő fia,Losonczy Gyula állította össze, kinél az Czegléden 2 írton megszerez­hető. A munka jövedelme a boldogult költő síremlé­kére fog fordittatni. Ára 2 frt. Ajánljuk a gyűjte­ményt, főleg az egyházi férfiak figyelmébe. Der Wahnsinnige Petőf­i’s. (Az őrült.) Originaltext der ersten Ausgabe. Verdeutschung — Lesearten — Commentar. Von Hugo von Meltzl. Leipzig, 1879. Wilhelm Friedrich. Meltzl Hugo e kis tanulmányban közli Petőfi ismert versét, az őrül­tet, eredeti magyar szövegében, a­mint az az Életké­pek 1846-iki folyamában először megjelent. E verset sikerült fordításban magyarázó jegyzetekkel is bemu­tatja a német közönségnek. Robernier asszony. Regény. Irta Dau­det Ernő. Francziából Günther Kegl Emerika. Budapest, az Athenaeum társulat kiadása, 1879. Az érdekes regény, mely lapunk tárczarovatában jelent meg először, most külön kiadásban is közzé tétetett. A 170 oldalra terjedő, csinosan kiállított könyv ára 80 kr. Parlamenti fegyelem és tekintély. Irta Neményi Ambrus. Budapest Grill Károly kir. udv. könyvkereskedése, 1879. A finom ízléssel kiállított füzetben szerző, egyik ismert alapos kép­zettségű fiatal publiczistánk a parliamentaris jog és gyakorlat terén az utolsó időben fölmerült kiválóbb jelenségeket állítja össze és szellemesen világítja meg. Behatóan ismerteti a német „szájkosár” törvényja­vaslat körüli viták főbb pontjait, a parl­amenti ház­rendet és szabályokat, szokásokat és elnöki kiváltsá­gokat Angliában, Franczia- és Németországban; élénken rajzolja a három nemzet parliamentjeiben divó szokásokat s az irodalomban fölmerült kiválóbb elméleteket. Taglalja a parliamenti nyilvánosság kér­dését s végül a parliamentek elleni támadásokról fe­jezi ki egy­oldalú, de a maga szempontjából ügyesen indokolt véleményét. A tanulmány érdekesen s vá­lasztékos nyelven van irva s élvezetes olvasmányul fog szolgálni mindenkinek, ki a parliamenti fegyelem újabban sokat vitatott kérdéséről alapos tájékozást akar szerezni. A föld és népei, Hellwald Frigyes és egyéb szerzők nyomán kidolgozta dr. T­o­­­d­y László. Budapest, Mehner Vilmos kiadása. 7. és 8. füzet. A most megjelent és számos csinos képpel díszített két füzet Észak-Amerika államait s a prairiek világát ismerteti. Egy-egy füzet ára 30 kr. A magyar büntetőjog tankönyve. Az 1878. V-dik­­. czikkben foglalt magyar büntető­­törvénykönyv alapján. Irta Körösi Sándor debre­­czeni jogakadémiai nyilv. r. jogtanár. Első kötet I. füzet. Szerző tulajdona. Pfeiffer Ford. budapesti könyvkereskedő bizománya. Szerző régebben irt bün­tetőjogtanát most teljesen átdolgozva s az uj magyar büntetőtörvénykönyv alapul vételével tette közzé. A munka most megjelent s 192 oldalra terjedő első fü­zetében a tudós szerző kimerítő bevezetés után, mely a büntetőjog történetének főbb mozzanatait vázolja, az anyagi büntető­jog általános részét tárgyalja. Az első füzet ára 1 frt 30 kr. A mezei gazdaságtan rövid fog­lalata. Tanuló s gyakorló gazdák használatára, irta Vörös Sándor a kolozs-monostori m. k. gaz­dasági tanintézet igazgatója. Második bővített­­ki­adás. Kolosvártt, Stein János kiadása, 1879. Ára 1 frt. A könyv a mezei gazdaság két főágának, a növénytermelésnek és az állattenyésztésnek főbb mozzanatait, műveleteit és tudnivalóit röviden ösz­­szefoglalva adja elő. A munka egy év alatt két ki­adást ért. Az oktatás módszere. Az ember- és erkölcstan törvényeinek alapján. Irta Lederer A, Budapest, 1880. Lampel Róbert könyvkiadása. A 104 oldalra terjedő csinosan kiállított munkában ismert paedagogunk, ki már évek óta nagy sikerrel működik az irodalom s a gyakorlat terén, igen o­kosan és eredeti felfogással tárgyalja az oktatás módszerét. E módszer az oktatás és nevelés czéljai­­ból vezeti le az oktatás tulajdonságait és ezekből a módszertani szabályokat is. A munka tizenkét feje­zetre oszlik, melyekben szerző nagy szakismerettel és könnyen érthető irányban fejtegeti az oktatás fogal­mát és lényegét, nemeit, okait, hatásait és czélját, a nevelés, ápolás, szoktatás és oktatás egymáshoz való viszonyát, az oktatás történetét és tulajdonságait. Az utolsó fejezetben az oktatás általános tulajdonsá­gait a természetrajzi oktatásra alkalmazza. A tar­talmas munka, melyet nemcsak­ a gyakorlati tanférfiú, hanem a tanügy minden barátja élvezettel olvashat, szerzőnek a múlt évben megjelent két munkájával, a példaadás és szoktatás módszerével s később ki­adandó ápolás módszerével teljes egészet vagyis az ember és erkölcstan törvényein alapuló neveléstant fog képezni. Az érdekes munka ára 80 kr. Vez­érfonal a franczia irodalom­­történethez. A közoktatásügyi m. kir. miniszté­rium tanterve értelmében Herrig, Burguy, Kreissig, Noiré és Ploetz után a reáliskolák számára szer­kesztette R­ó­z­s­a á­g­i Antal középtanodai ny. r. ta­nár. Arad. Kiadja és nyomatta Ungerleider és Ha­tos. 1880. Rózsaági könyve a magyar irodalomban, melyben franczia irodalomtörténeti vezérfonal még eddig nem volt, első s igy régóta érzett hiányt pótol. Szerző röviden vázolja a franczia nyelv és irodalom történetét s annak kiválóbb termékeit tapintatosan kiszemelt eredeti franczia nyelvű mutatványokban, századonkint csoportosítva s rövid történeti beveze­tésekkel ellátva hozza a tanuló ifjúság elé. A hézag­pótló s a reáliskolai tanterv követelményei alapján készült, 400 oldalra terjedő testes kötet ára 2 frt 50 kr. Olvasókönyv. A római katholikus városi elemi leányiskolák III. és IV. osztályai számára. Irta R­é­p­á­s­s­y János tanitóképezdei tanár. Ugyanaz a róm. kath. városi elemi iskolák V. és VI. osztályai számára. Budapest, az Athenaeum r. társ. kiadása, 1879. A gondosan készült és díszesen kiállított olva­sókönyvet Tárkányi Béla, a Szent­ István-társulat derék alelnöke hatvan arany díjjal jutalmazta. Ára a 190 oldalra terjedő első kötetnek 60 kr, a 204 oldalra terjedő második kötetnek 75 kr. Ajánl­juk e hasznos könyvet az illető körök figyelmébe. Igazságügyi rendeletek tára. Az 1878. évi igazságügyi rendeletek. Szerkeszti dr. Fayer László (Uj folyam) IV. kötet. Budapest, az Athenaeum r. társ. kiadása, 187­9. A 74 oldalra ter­jedő füzet ára 40 kr. Döntvények gyűjteménye. A magy kir. kúria semmitő­széki és legfőbb itélőszéki osztá­lyainak 1879-ben hozott elvi jelentőségű határozatai. Szerkeszti többek közreműködésével dr. Fayer László. Uj folyam. Hetedik kötet. Budapest az Athenaeum r. társ. kiadása, 1879. A 384 oldalra ter­jedő csinosan kiállított könyv ára 1 írt 60 kr. Törvényjavaslat a házasság meg­kötésének és felbontásának feltételei­ről. (Polgári házasság.) Indokolással. Irta S­z­­­ehle Kornél köz- és váltóügyvéd. Budapest Grill Károly kir. udv. könyvkereskedése, 1880. A rendkívül dísze­sen kiállított füzetben, szerző a polgári házasságra vonatkozólag 126. §-ból álló törvényjavaslatot ad, terjedelmes indokolással együtt. Légtüneti tabellák Baranyame­­g­y­é­r­ő­l a szükséges magyarázatokkal és egy érte­kezéssel az időjárás, éghajlat és dunai vízállásokról 12 évi (1866—1877) Lakon, Baranyavár mellett eszközölt meteorologiai figyelések nyomán szerkesztve Gátföldi Markovics Károly főherczegi mérnök által. Bécs nyomatott a cs. k. udv. államnyomdában 187­9. A 44 oldalra terjedő munkában tizenkét évi pon­tos megfigyelés eredménye van elismerésre méltó­gondossággal földolgozva. Czélja, hogy útmutatásul szolgáljon az érdeklett lakosságnak az időjárás meg­határozásánál. Ajánljuk a becses munkát a szakkö­zönség figyelmébe. A munkát egy rendkívüli gond­dal készített nagy grafikai rajz egészíti ki, mely a meteorológiai viszonyokat tünteti föl. A budapesti kir. magy. tudomány­­egyetem könyvtárának czimjegyzéke. III. 1878. évi gyarapodás, Budapest nyom. a kir. m. egyetemi nyomdában 1879. A múlt évben az egyetemi könyvtár összesen 1540 művel , 2484 kötettel sza­porodott. Könyvvásárlásra és kötésre fordittatott az országos 5000 frtos és 7000 frtos rendkívüli dotáczión kívül a jogi ipar díjalapjából 1221 frt 29 kr. Az 1876-ban megkezdett nagy könyvtárrendezési mun­kálat is serényen folyt a múlt évben. Ekkor a filo­lógiai és irodalmi szakosztály czimtározása folytat­­tatott. A múlt év végéig rendezve lett összesen hat főosztály 46,504 művei. Tizenkét törvényszéki védbeszéd. Kés­ő-E­n­s­e­­ Sándor köz- és váltóügyvédtől. Buda­pest nyom. Khór és Wein nyomdájában 1879. A folyó­iratok közül megjelentek: Budapesti Szemle. Szerkeszti Gyulai Pál. 41. szám, 1879. szept.—októberi füzet. Tartalma: Ovidius száműzetése. — Boissier Gaston után, fran­cziából. — Huszár Imrétől. Cameron afrikai utazása. (II.) — Varga Ottótól. Dante Divina kommediájá­­ból. (IV.) — Szász Károlytól. Gróf Széchenyi István naplóiról. — Zichy Antaltól. A vén Jaquelin hagya­téka. — Beszély. — Angolból B. G.-tól. Parlamenti fegyelem és tekintély. — Neményi Ambrustól. Köl­temények: Régi dalok. (I—VII.) — Lévay József­től. Az uj aranykor. — Dapsy Lászlótól. Magyar nyelvemlékek. — V. Gróf Széchenyi Béla levele Khi­­nából. Értesítő: Simonyi Zsigmond. Antibarbaruso­k.— Arany János: Prózai dolgozatok. Riedl Fri­gyestől — Don Pedro: Rúgott csillagok. A. D. Havi szemle. Szerkeszti Bodnár Zsig­­mondtól 1879 szeptember füzet. Budapest, kiadj­a R­á­t­h Mór. A nagy gonddal szerkesztett vállalat legújabb füzete következő változatos tartalommal jelent meg: Időjóslás mint babona Hojtsy Páltól. Torquato Tasso, irta Francesco de Sanctis, ford. Scossa Dezsőtől. Velencze modern titkaiból Wilkie Collinstől. A nők az egyetemen Dukay Vilmostól. Költemények: I. Az ékszerek Coppée után Csiky Gergely. II. A szép Nellike, irta Gáspár Imre. Váradi Antal költeményei. Színházi szemle. Jászai Mari Antigoné-ja V. Könyvszemle. Koszorú. A Petőfi-társaság havi közlönye. Szerkeszti Szana Tamás. 1879. szept. havi füzet. Tar­­talma: Margitay Dezsőtől. Ne szeresd el az én szere­tőmet. (Elbeszélés.) Szabó Endrétől. Uj élet. (Költe­mények.) Irmei Ferencztől Juvenal. (Művelődéstör­téneti rajz.) dr. Bayer Ferencztől Petőfi katonásko­dása. Junius Brutustól. Jankó János (arczképpel.) Irodalmi szemle. Az érdekes füzethez Jankó János fénynyomatú arczképe van mellékelve. Magyar igazságügy. Jogtudományi havi folyóirat. Szerk. Dr. L­ő­w Tóbiás kir. főügyészi he­lyettes. 1879. szept. havi füzet. Tartalma: Zsögöd Benőtől: Kiskorúak utáni törvényes öröklésről. Dr. Biermann Mihály, n.-szebeni ny. r. jogtanártól. A franczia bíróságok magánjogi gyakorlatából. Dr. Beksics Gusztávtól: A kísérlet különös esete. — Francesco Carrarától. (Első közlemény.) Kovács Ernő, országos fegyintézeti igazgatótól Illaván: A fegyenczek munkadijazása és jutalmazása. Szemle. Földrajzi közlemények. Szerkeszti B­e­r­e­c­z Antal VII. kötet, VI. füzet. Tartalma: Jelentés az óczeánközi csatorna ügyében Párisban tartott kongresszusról Szarvady Frigyestől. Krím­ről Laky Dánieltől. A földrajzi ismeretek az ó­kor első felében Requinyi Gézától. Vegyes közlemények. (Törö­k-n­émet „szótárt) adott ki Osz­­toics-Ruzicska asszony. Ő Felsége a hölgyet elfo­gadta s munkájáért kitünteté a művészi éremmel. (Előfizetési felhívások.) Kabdebo Ferencz »Költemények« czimü kötetre hirdet előfize­tést. A kötet szerzőnek a lapokban megjelent versei egy részét fogja közölni s okt. elején jelenik meg. Előfizetési ár 1 frt, a pénz­szerzőhöz Nagy-Szebenbe küldendő. — Lehr Benő »A vasúti távirda« czímű munkájának teljesen átdolgozott második kiadására hirdet előfizetést. A munka 3 kötetből fog állani. Az első kötet még az év folyamában megjelenik; előfize­tési ára 1 frt 20 kr. Művészeti hírek. Wilt Mária asszony kedden lép föl először, »Norman opera czímszerepében: Severt Gassi, Orovezot Ney, Adal­­gizát Maleczkyné fogja énekelni. Wilt asszony után még egy vendég van kilátásba helyezve, Giovannoni Zucchi, olasz énekesnő, a­ki egyebek között »Don Carlos,« »Lohengrin* és »Aida* operákban is fog szerepelni. (A műcsarnok) őszi tárlatán egy ifjú mű­­kedvelőnő képe is lesz kiállítva. Ez Kőnek Ida k. a. a tudós egyetemi tanár leányának műve. K­ő­­nek k. a. Vastagh György tehetséges tanítvá­nya, az általa festett s kiállítandó kép egy nagyobb csendéleti mű. (Bécsi színházi hírek.) A színházak megnyíltak, de a közönség azokat középszerűen lá­togatja. A burg színház a hónap végén hozza színre az első újdonságot, Gottschall Am­y Robsart színművét. Laube a Stadttheatertől megválván, a burgszínház ezután színre hozatja Laube műveit, melyeket eddig azért mellőzött, hogy Laubenak saját műveivel ne csináljon versenyt. Legközelebb színre kerül a »Karlsschüler.« — Az udv. operában a Don Pasquale­s Idomeneus előadását készítik elő; később következni fog »Paul és Virginie«.A Stadttheaterban most társas igazgatóság van. A színházat azon kár is érte, hogy Shratt k. a., kinek október 15-ig kellett volna játszani, e színháztól rögtön megvált. (Párisban) 32 színház van, azok között 7 lyrai, 594 zenészszel és 3290 színészszel. Van azon­kívül Párisban 72 Café-konc­ert és 217 kisebb-na­­gyobb zenekar. Páris városa évenként 10.000 frankot vesz fel budgetjébe zenei pályaművek jutalmazására. Az állam a párisi színházak közül a következőket szubvenc­ionálja: a nagy operát (800.000 frank), a Theatre Français-t (240.000 ír), az Opéra comique-ot (360.000 fr) és az Odeon-színházat (60.000 frank); szubvenczionálja még a »Concerts populaires«-eket is (30.000 fr). A vidéki színházak közül szubvencziót kap 26. (Az Aidát) angol átdolgozásban adják elő a tél folytán a londoni Her Majesty színházban. A czímszerepet H­a­u­c­k Minnie énekli. (01 e B u 11.) ki a nyarat mint rendszerint, úgy az idén is Norvégiában tölté, a közelgő őszszel ismét elutazott, hogy Amerikában adjon hang­versenyt. (Párisban) betiltották a »L’indiscréte” czi­mű egy felvonásos művet, melyet a Gymnase akart előadni. A betiltás okául a mű erkölcste­len tartalma szolgál. Az eset­ természetesen szenzá­­cziót kelt. (Több zenemű jelent meg) Pirnitzer Frigyes kiadásában; a gondos kiállítás mellett né­hány tartalmilag is érdekes újdonságot találni kö­zöttük. így: Négy eredeti népdal* (Mágiás dal«, »Tele van az orgonáfa«, »Szeretném itt hagy­ni«, »Be sok csillag ragyog«) Huber Jenőtől, a fiatal szerző csinos kompozícziój­­ára t írt. »31-ik Ma­gyar Ábránd« népdalok fölött (»Nincsen annyi tenger csillag az égen«, »Fogadásom tiltja szeretni«, »Ha bemegyek«, »Húzzad csak«, »Nagy az én ró­zsám ereje«.) Székely Imrétől; ára 1 frt 50 krajczár. A piros bugyelláris« kedveltebb dalaiból, Altschul Rezsőtől; ára 1 frt 50 kr. »Gruss aus Bos­nien«, polka-mazur, Pejakovitstól; ára 1 frt 50 kr. »Két eredeti magyar dal« (»Nincsen e föl­dön bubánatnál egyebem«, »Szelíd szellő fű a me­zőn«) szerző Beliczay Gyula ára 80 kr.; »Ein Al­bumblatt« Gobbi Henriktől; a nemzeti szinti czimlap valószínűleg a német felirat ellensúlyozására készült. Különben háladatos szalon-kompoziczió; ára 1 frt 5 kr. (Várszínházi bérlethirdetmény.) A nemzeti színház igazgatósága által a várszínház­ban, folyó évi október 1-je napjától 1880. évi már­­czius végéig terjedő 6 hó alatt adandó 72 előadásra bérlet nyittatik, következő föltételek mellett: Bérlet­ben havonkint 8 drámai és 4 operai előadás adatik. Az előadások rendes napjai lesznek csütörtök, szombat, vasárnap. Páholyt csupán az egész idényre lehet bérelni. Zártszéket bérelhetni félévre, évne­gyedre és egy hónapra. Bérletárak: Földszinti és első emeleti páholy 6 hóra 260 frt, II. emeleti pá­holy 160 frt. Földszinti zártszék 6 hóra 40 frt, évne­gyedre 22 frt, egy hóra 8 frt. Bérelni lehet f. hó 18-tól kezdve naponkint d. e. 10—12 óra közt a vár­színház pénztáránál. (A nemzeti színházban) Közgazdaság. Osztrák-magyar bank. Állás 1879. évi szept. 7-éről (Az alapszabályok 104-dik czikke szerint.) Változások az 1879. évi aug. 31. óta. Követelések. frt o. é. art o. é. Érczkészlet..................... 163,073.288 74 + 2,353.581 75 Érczben fizetendő váltók 20,638.547 87 , 124.291 66 Leszámítolt váltók és ér­tékpapírok : Bécsben 45,147.020 frt 10 kr.az osztrák fiókintézetek­­ben 25,882.034 frt 34 kr, Budapesten 21,438.255 forint 78 kr, a ma­gyar fiókintézetekben 4,382.935 frt 87» kr. . 96,800.246 9»— 72.261 97 Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 10,289.100 frt, az osztrák fiókintéze­tekben 7,715.100 frt, Budapesten 3,747.500 frt, a magyar fiókinté­zetekben 1,850.000 frt . 23,601.700 - -1- 151.600 -Osztrák és magyar állami és országos kölcsönök beváltott lejárt kötvé­nyei és szelvényei . . 945.149 57 + 911.269 99 Államjegyek..................... 1,394.776 — 323.923 — A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkor­­m­ányának kölcsönadós­­sága az 1878-ik évi jú­nius 27-diki törvény szerint (hírod. törv. lap 65-ik szám) .... 79,748.918 78 .......................... Jelzálog kölcsönök . . 105,932.491 17­­1 59.872 32­­ banknak tőzsdeszerüen megvett záloglevelei . 4,858.455 35 — 30.357 — k tartalék alap értékpa­pírjai .......................... 17,420.463 76­­f 181.362 46 k folyó jövedelmekből vett értékpapírok .... 2,400.000 — ............................ k nyugdíj alap értékpa­pírjai .......................... 2,902.884 65 .......................... Épületek Bécsben és Bu­dapesten, valamint az összes fundus instructor 2,895.700 32 ... . . . Kiadások 1,916.359 12 78.387 45­ Egyéb követelések . 892.638 68* -1­­3.197 78 Összesen . . 525.416.615 11 Tartozások. Bankalap . . . . . . 90.000.000 . ........ Tartalékalap .... 18,104.461 52 ............................... Bankjegy forgalom . . 299,611.870 — -1- 1,271.980 — A csász. és kir. állam­pénzügyigazgatásnak a bizományi üzletből való követelése (mely közt 15.000 frt ezüst) . . . 2,276.800 — + 2,267.800 — Forgatmányi (giro) beté­tek . .......................... 57.579 84 — 226.052 10 Más, azonnal lejáró tarto­zások .......................... 2.095.275 95 -1­­43.858 88» Záloglevelek forgalomban 104.658.210 — -1- 162.000 — Nyugdíjalap..................... 2.903.066 90 ............................... Folyó jövedelmek az 1879. I. félévi részvényoszta­lék levonása után és bevételek a zálogleve­lek kamatozása fejében 5.393.091 46» 315.755 15» Egyéb tartozások . . . 325.259 43* -1­­892 18» Összesen : 7~ 525.416.615 11 Bécs, 1879. évi szept. 11-én. Schneller, az osztrák-magyar bank főkönyvvezetője. Bank-kamatláb 1879. évi május 9-ike óta: Minden osztályzatú váltókért..........................4 száztóli Kölcsönökért kézi zálogra...............................5 */» * * E kimutatás szerint a Budapesten és a magyar bankfiókok által váltóra s kézi­ zálogkölcsönre adott hitel 31,3 milliót tesz, úgy, hogy a Magyaror­szágnak fenntartott 50 milliónyi dotáczióból 18­ 5 millió áll még rendelkezésre. A múltkori kimutatás szerint (augusztus végétől) a Magyarországon nyúj­tott hitel 29,8 millióra ment, ennél fogva nálunk egy hét alatt 1,5 millióval emelkedett a hitel­élvezet, a­mi annyival nevezetesebb, mert ezen időközben a bank valamennyi pénztárait összevéve, a lombardra adott hitel csak 151.000 írttal szaporo­dott, a leszámítolás pedig 72.000 írttal apadt. A magyarországi hitelélvezet növekedése egyenlépést tartott az osztrák hitelnyújtás csökke­­nésével és ha nem tévedünk, a bank átalakulása óta a magyarországi leszámítolási s lombardhitel ezen most kiutatott 31,5 millióban érte el a legmagasabb fokot. A javulás leginkább a budapesti főintézet le­­számítolási tárc­ájánál, de a magyar fiókintézeteknél is jelentkezik. A budapesti váltótárcza emelkedése ez­úttal a nagy gabonaspekulác­ióból ered, és azért nem akarunk ezen egy jelenségből még kö­vetkeztetést vonni, de nekünk úgy látszik, hogy a legújabban megnyílt magyar bankfiókok hatásának s a bécsi főintézettől való lassankénti felszabadulá­sunk je fel is nyilvánulnak az érintett változásban. A kimutatásban foglalt egyéb lényegtelen vál­tozások nem szorulnak külön magyarázatra. Vegyes hírek. (A kisbirtokosok) földhitelintézetének létesítő bizottsága az új közgyűlést, mely a­­választá­­sokat megteendi, i. é. október 19-dikére tűzte ki. Az előmunkálatokra öt tagú bizottság választatott. Az eddigi meghatalmazásokat érvényteleneknek jelen­tették ki. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőz­sdéről. BUDAPEST, szept. 12. A búza üzlet ma kedvező hangulatban folyt, tulajdonosok gyengén kínáltak és szilárdan tartották áruikat. A vételkedv élénk maradt. Elkelt mintegy 10.000 mm, s a tegnapi emelkedett árakat könnyen el lehe­tett érni. Ti a­z s kevés figyelembe részesült s nyugodt. Takarmányárpa lanyha, finom ellenben ke­resett s szilárd. Zab üzlettelen. Tengeri igen szilárd. Lepcze a spekuláczió vásárlásai folytán valamivel szilárdabb. A határidőüzletben zab 5 krral csökkent a többiek változatlanok. — Eladatott: Búza tiszai ut 200 mm. 78 k. 12.30 időre, 200 mm. 78 k. 12.35 időre, 100 mm. 77» k. 12.30 időre, 100 mm. 76* k. 12.— időre, 100 mm. 75’ k., 100 mm. 75 k. mind 11.65 időre, 200 mm. 75» k. 11.70 időre. Búza, bajai 2100 mm. 76 k. 12.— időre. Búza, fehérmegyei 1000 mm. 78’k. 12.40 időre, 1700 mm. 75 k. 11.70 időre. Búza, pestmegyei 100 mm. 76­ k. 11.95 időre, 100 mm. 77 k. 11.25 időre kevert. Búza, északmagyarországi 100 mm. 75 k. 11.50 időre Búza, becskereki régi 1800 mm. 75 k. 11.25 időre. Búza, dunai 200 mm. 75 k. 11.25 időre, 300 mm. 73 k., 200 mm. 72 k. mind 10.25 időre. Búza, tiszai 100 mm. 79 k. 12.20 időre. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum ép Búza, bánsági 100 mm 75­­. 10.50 időre. Tengeri 1500 mm. 6.82»/«, 1000 mm. 6.85 mind Káposztarepcze 100 mm. 11.25, 200 mm. 11.25 készpénz. P­a­s­z­u­­­y barna 100 mm. 11.25 készpénz. A z a n s­z. Búza tavaszra 12.70 pénz 12.75 áru. A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, szept. 12. Kedvező külföldi hírek folytán, ma az irányzat szilárd volt, főleg befektetési értékek kereset­tek és magasabban zárattak. Helyi papírok közül malmok ta­láltak vevőkre. Váltók és pénzek szilárdabbak. A forgalom azonban még mindig korlátolt. Az előtőzsdén aranyjáradék 91.60—80-on vá­sároltatott 15-én szállítva. A déli tőzsdén a következő kötések fordultak elő: Magy. aranyjáradék 91.92., Iparbank 40, pesti viszont­biztosító 1111/,, Concordia malom 525, Luiza 260, pesti közúti vastáyla 279, 278, kőszén és téglagyár 67/­, kőbányai tégla­gyár 751/, pesti keresk. bank 101­­0, báttaszék-domb-zákányi vasút 69.80, cs. kir. arany 5.59. A bécsi gabonatőzsdéről. (Er. sürg.) BÉCS, szept. 12. Búza őszre 12.05—12.10 tavaszra 13.-----13.10 ; r o z s magyar 8.50—9.20 ; z a b őszre ___, uj 6.55—6.65, tavaszra 7.05—7.10; tengeri 7.25—7.30, május—júniusra 8.25—8.30, julius—augusztusra 6.10—6.35, régi 7.20—7.30 jRepczeolaj 30.75—31.—, őszre 30.75—31.— ; szesz 32.75—33.—. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, szept. 12. (Megnyitás.) Hitelrészvény 255.20. Ma­gyar hitel 246.—. Lombard —. 1864-es —. Magyar jár. 91.50. Járadék —.—. Angol-osztrák 129.50. Államvasut —. 1860-as —.— Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.341/,. Unió-Bank —. Csendes. BÉCS, szept. 12. (Előbörze.) Hitelrészvény 255.50. Ma­gyar hitel 246.50. Lombard —.—. 1864-es —. Magyar jár. 91.67. Járadék —.—. Angol-osztrák 129.30. Államvasut 270.25. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.341/,. Unió-Bank 88.—. Szilárd. készpénz. » őszre 11.85 « 11.90 » Tengeri szept.—okt.-re 6.85 » 6.90 » » május—jan.-ra 7.95 » 8.— » Zab tavaszra 6.75 » 6.80 » — őszre 6.15 » 6.20 » Káposztarepcze szept.-re 11.*/«­­ 11 .*/• » Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunk­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (szept. 12.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötv­­á­l. Szölödézsmints. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 88 75 89.— frc. ezüstb.) 111.— 111.50 O. egys. áll.-ad. M. keleti v. el­­b. jegyek­ben 18.75 67.— sebbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 71.50 72.— ezüstben ján. M. keleti v. el­­jul. kamat 68.— 68.25 söbbs. kötv. O. egys. áll.-ad. H. kibocs. 82.50 83.— ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 68.25 68.50 1877-ről, 100 O. eg.*s. áll.-ad. ft ar.-ban 50­0 74.25 74.75 1860-k kiszs. M. díjjegy köl- 500 ft 123.— 124.— csőn 100 ft d. 99.— 99.50 O. egy­s. áll-ad. M. dijjegy köl- 1860-ki kisrs. csőn 50 ft d. 98 — 98.50 Uw m 126.— 127.— M. ar.-járad. 6»/. O. egys. ill -ad. adóm. 91.90 92.— 1864-ki k srs. M. földt. kötv. 88.— 88.50 10O ft 156.— 158.50 M. földteherm. O. egys. ilL-ad. kötv., temes- 1864-ki kisrs. bánsági 85.50 86.50 50 ft 156.— 156 50 M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.25 —.— kiszsl. zárad. 84.75 85.25 Pestváros kö­cs. M. földteherm. 1871-ből 99.25 . kötv., erdélyi 6.50 87.— O. aranyjáradék 79.75 80.25 Részvények. 0.­­magy. b. 820.— 124 — AL. ált. földhitel —. • Anglo-osztr. b. 129.— 129.50 részv. társ. — Ált. m. munk­. M. jelzálog!­. .­­ ■ hitelintézet 127.— 127.50 O.hitelintézet 256.— 256.50 M. ált hitelb. 247.— 247 50 Pesti ipar bank 125.— 1­80.— Ipar­bank 40.— 41.— A keresked. b. 605.— 610 — Kisbirt. földh. 32.— 84.— Bpesti kézm. b. 72.— 74.— Lipótv.b. 100ft 39.— 40.— Unió bank 88.— c8.50 Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2850.— — Pesti bizt. int. 111.50 .12 — Pann. viszont- Unió v.sz.-bizt. bizt. intézet 810.— —.— intézet 155.— 158 -Gőzmalmok. Concordia 518.— 520.— Moln.és süt.m. 820.— 825.— 1. budapesti 1460.—1480.— » » » » Erzsébet-mal. 265.— 270 — HL kibocs. 260.— 295.­Henger-malom 780.— 750.— Pannónia 1870.—1890.— Lujza-malom 260.— 262.— Viktória 450.- 455.— Köztek, vállalatok. Alf.-flum. vasp. 134,50 135.50 Győr - Sopron­­kr.-Körös v. » —•— —.— Ebenfurti —. ’ ~ —• — Máttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. Ili 50 112 — bev.-Zákányi 116.— 118.— O. államvasp. 270.— 271.— Déli-vasút —.­­— Pécs-barcsi — felsz.-keleti v. 126.50 127.50 Tiszai vasút —.—­­.— Erdélyi vasút 104.50 105.50 Vágvölgyi 217.— 213.­­Heslyi vasút 90.— 92.— O. gőzh. társ. —.— Pesti közúti v. 278.— 279.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.50 109.50 Bpesti fővár. 882.- 885.— Pesti hazai I. 2760.—2775.— Pest külvárosi 50.- 51.— Et­loni­ vállalatok. Alagút 99.— 99.50 S.-Tarj, kőszén 102.— 103 — Ganz és tsa. vas­­» vasfinom. 95.— ■ öntöde 337.— 835.— Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 78.— 8‘.-.— szeszgyár 275.— 280.— I. m. serfőződe 4­75.— 480 — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 163.— 185.— ' és'bízom. 156 .— 160. - Sóskúti köb. 228.- 224 — Athenaeum Sped. és csont­könyvny. 400.— 405.— liszt-gyár 245.— 250 — Pesti könyvny.­­Újlaki tégla- és részv.-társ. 680.— 590.— mészégető 29.— — Kőszén-és tégla- Köb. téglaág. 76.— 78.— —41 67.50 68.— Fr­­akiin 115.— 120.— Záloglevelek. K.földh.r.51/79/« 100.— 100.50 Pesti keresk. b. 101.25 101.10 » » » 5% 84.— 94.25 M. 40. földh. r. « » » ar.v. t.­j. 6»/« 79.— 80.— » ezüstben 5»/0 110.— 111.— » » 51/,»/, 78.— 7«.— jelzhb. 5»/« 87.50 88.50 Kisb. fldh.1.7»/. —.— —.— Oszt.-m. b. 5°/, 101.50 102— » » »«•/.—.— — Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­bov.-Zákányi gi­da»P- 5% 7# 26 79.75 vasút 5•/« 09.75 70.— O. áll. » 5»/« — —.— Dunagőzhajóz. Bpsti­lánch.6»/« 98.— társulat 5»/. —.— —■— » malom «•/. — Dunagőzhajóz. Kőszén és tégla­társulat 6°/o­­.­­gyir­t. 6»/. 87.— — Északk. op.5»/­ 74.50 75.— Pisti Lloyd és­­ vasp. börze-op. 5»/« 82.50 88.50 ar.-ban 5% 71.75 92.25 A f­öldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5»/« —•— —•— Kassa. Oderberg I. érd. vasp.5»/. 72.25 72.75 arany 5*/« 92.25 92.50. Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5"/. —. fi sz. b.1. 87.— 88.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 170.— 171.— Pénznemek. Os. k. reezés ar. 5.57 5.59 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8srtos ar. 9.34 9.38 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.34 '$9.36 jegylőOb.m. 57.80 57.85 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57.20 57.35 Svájczipénzpia-Amsterdam 100 ezek 100 frk. 46 35 46.45 Koll. ftért 96.75 97.— Zürich 100 » 48.20 48.90 Páris 100frk. 46.45 46.50 Londoni bintstíl7.90 118.20 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —olasz h — Üzleti táviratok. PÁRIS, szept. 12. Boulevard kölcsön 117.86. — 5*/p-os járadék 70.43. — 3°/6-os járadék 79.68. — Magyar aranyjára­dékIgen szilárd. . . LONDON, szept. 12. Conzol 97.18/«­ Ezüstjáradék 51.*/.. Magyar aranyjáradék 78.*/». ___________________________ Kelelős szerkesztő: Udváchz Lajos. .-------­

Next