Pesti Napló, 1889. augusztus (40. évfolyam, 209-239. szám)

1889-08-31 / 239. szám

Az egyetem tanrendje. A budapesti kir. magyar tudományegyetemnek az 1889/90-iki tanév első felére szóló tanrendjébe esti lapunkban közöltük a jog- és államtudományi kart illető részt, most pedig az orvostudomá­nyi karban tartandó előadások jegyzékét adjuk. I. Orvos-sebészeti tanfolyam. Bevezetés az orvosi tudományokba. Dr. Mi­­hálkovics Géza ny. r. tanár. Leiró boncztan. Ugyanazon tanár. Tájboncztan. Ugyanazon tanár. Gyakorlati boncztan. Ugyanazon tanár. Az idegszervek finomabb boncztana. Ugyanazon tanár. Leiró boncztan (csont-, szalag-, izom- és zsiger­­tan). Dr. Lenhossék Mihály helyettes tanár. Tájboncztan (a fej- és nyak tájboncztana); ugyanazon tanár. Gyakorlati boncztan ; ugyanazon tanár. Elméleti kórboncztan; dr. Scheuthauer Gusztáv ny. r. tanár. Gyakorlati kórboncztan ; ugyanazon tanár. Elméleti kórszövettan (általános rész); ugyan­azon tanár. Kórszövettani gyakorlatok. Ugyanazon tanár. Kísérleti élettan (általános rész és ideg-izom élettan); dr. Jendrassik Jenő ny. r. tanár. Bevezető élettani és szövettani gyakorlatok; ugyanazon tanár. Élettani és szövettani gyakorlatok előhaladot­­tak számára; ugyanazon tanár. Szólás és hallás; ugyanazon tanár. Gyógyszerisme; dr. Tóth Lajos helyettes tanár. Gyógyszerismei gyakorlatok ; ugyanazon tanár. Méregtan; ugyanazon tanár. Általános kórtan ; dr. H­ő­g­y­e­s Endre ny. r. tanár. Önálló kór- és gyógytani búvárlatok, ugyan­azon tanár. E tárgyra csak olyan orvostudorok, vagy előbbre haladt orvostanhallgatók vétetnek fel korlá­tozott számban, kik az állati ép vagy kóros szövetek mikroskopozásában a physikai, chemiai, physiologiai eszközök kezelésében járatosak. Különös kór- és gyógytan s kórodai előadások; Dr. Korányi Frigyes ny. r. tanár. Különös kór- és gyógytan s kórodai előadások; Dr. K­é­rf­i Károly ny. r. tanár. Gyakorlati sebészet s kórodai előadások; dr. Kovács József ny. r. tanár. Sebészeti műtéttan, mutatványokkal hullán; ugyanazon tanár. Bevezetés a sebészeti műtéttanba, főleg a sebé­szeti kórodát 2 féléven át hallgatottak számára; ugyanazon tanár. Gyakorlati sebészet­i kórodai előadások; dr. Lumniczer Sándor, ny. r. tanár. Elméleti és gyakorlati szülészet Gynakologia; dr. K­é­z­m­á­r­s­z k­y Tivadar ny. r. tanár. Szülészeti műtéttan; ugyanazon tanár. Gynäkologiai casuistika; ugyanazon tanár. Elméleti és gyakorlati szemészet; dr. S­c­h­u- r­e­k Vilmos ny. r. tanár. Szemtükrészet gyakorlatokkal; ugyanazon tanár. Szemtükrészet elmélete ; ugyanazon tanár. Orvosi rendészet (orvosi és egészségügyi törvé­nyek és rendőrorvosi practicum). Dr. Fodor Jó­zsef ny. r. tanár. Közegészségtani munkálatok előhaladottak szá­mára . Ugyanazon tanár. Törvényszéki orvostan. Dr. A­j­t­a­i K. Sándor ny. r. tanár. Törvényszéki orvostani gyakorlatok a hulla­­bonczolások felhasználásával. Ugyanazon tanár. Laboratóriumi gyakorlatok előhaladottak szá­mára. Ugyanazon tanár. Élet- és kórvegytan. Dr. Pr­ó­s­z Pál, ny. rend. tanár. Hú­gyvizsgálat. Ugyanazon tanár. Dolgozdabeli gyakorlatok. Ugyanazon tanár. Nőgyógyászat és szülészeti polyclinicum, olya­nok számára, kik a szülészetet már egy féléven át hallgatták Dr. T­a­u­f­f­e­r Vilmos, ny. r. tanár. Szövettan, mikroskopiai demonstratiókkal. Dr. Margó Tivadar bölcsészetkari ny. r. tanár. Szövettani gyakorlatok. Ugyanazon tanár. A fej- és nyak sebészeti bántalmairól. Dr. N­a­v­r­a­t­i­l Imre ny. r. tanár. Hasonszenvi különös kór- és gyógytan, s kóro­dai előadások; dr. Bakody Tivadar ny. rk. tanár. Elméleti és gyakorlati fülgyógyászat; dr. B­ő­k­e Gyula ny. rk. tanár. Bőrkórtan, rendszeres előadások, valamint bőr­és bujakóros betegek bemutatása. dr. Schwim­mer Ernő ny. rk. tanár. Szövettan, mutatványokkal. Thanhoffer Lajos ny. rk. tanár. Szövettani gyakorlatok. Ugyanazon tanár. Önálló szövettani dolgozások. Ugyanazon tanár. Ez utóbbi tárgyra csak orvostudorok, vagy oly előbbre haladt orvostanhallgatók vétetnek fel korlátozott számban, a­kik az ép szövettani vizsgálatokban már jártassággal bírnak. Az elmebetegségek kór- és gyógytana; előadá­sok a központi idegrendszer boncztani szerkezete­ és működéséről. Dr. Laufenauer Károly, ny. rk. tanár. Az agy functionális betegségei­ (neurasthenia, hysteria, hystero epilepsia) és az agybántalmak loca­­lisatiójáról; ugyanazon tanár. Törvényszéki lélektan, gyakorlatokkal. Ugyan­azon tanár. Dolgozatbeli munkálatok a központi idegrend­szer ép- és kórszövettanából. Ugyanazon tanár. A központi idegrendszer betegségeinek kóris­­mészeti módszerei. Ugyanazon tanár. A húgy- és ivarszervek sebészi bántalmai, vizs­gálati és műtéti gyakorlatokkal; dr. Antal Géza ny. rk. tanár. A hasbetegségek kór- és gyógytana, fekvő és járó betegek bemutatásával; dr. Stiller Bertalan ny. rk. tanár. A hasbetegségek kór- és gyógytana, hasbetegek bemutatásával; dr. Müller Kálmán ny. rk. tanár. A csontok és ízületek sebészi bántalmai, bete­gek bemutatásával és műtéti gyakorlatokkal; dr. R­é­c­z­e­y Imre ny. rk. tanár. Élettani eszköz- és kísérleti módszertan; dr. Regéczi Nagy Imre ny. rk. tanár. Cursus az élettani eszköz- és kísérleti módszer­tanból ; ugyanazon tanár. Ásványviztan; dr. H­a­s­e­n­f­e­l­d Mór magán­tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Sebészeti műtéttan (vérzés csillapítása, ütérkö­­tés, csonkítások); Verebély László magántanár. Szemészeti műtéttan; dr. S­i­k­­­ó­s­s­y Gyula m.-tanár. Az ókori orvostudomány története; dr. Pur­je­sz Zsigmond magántanár. (Tandíjmentesség ér­vényes.) A szem kórboncztana; Goldzieher Vilmos m.-tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Szülészeti műtéttan; dr. Liebmann Mór­a m­agántanár. (Tandíjmentesség érvényes.)­­ A sérvek kór- és gyógytana, betegek bemutatá­sával ; dr. Báron Jónás magántanár. (Tandíjmen­tesség érvényes.) Idegkórtan, beteg bemutatással; Dr. Takács Endre magántanár. (Tandíjmentesség érvényes.) A­ sebek kezelése és a sebész első teendő: Dr. P­u­k­y Ákos magántanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Orvosi statistica; Dr, 8 z a 1 á r d i Mór magán­tanár. Egyetemes fogtan és foggyógyászat (a fogak kórboncztana). Dr. I­s­z­l­a­i József magántanár. Fogászati policlinicum; dr. Árkövy József m.-tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Fogászati (conservativ műtéti) gyakorlatok; ugyanazon magántanár. (Tandíjmentesség nem ér­vényes.) Általános sebészi kórtan és gyógytan, bemuta­tások- és gyakorlatokkal; dr. J­a­n­n­y Gyula magán­tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Testegyenészet elméletileg és gyakorlatilag, egybekötve massage-gyakorlatokkal;dr.Dollinger Gyula m.-tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Elméleti és gyakorlati fülgyógyászat; dr. Lichtenberg Kornél m.-tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Bőrgyógyászat és bujakórtan, betegek bemutatá­sával; dr. Havas Adolf m.-tanár. (Tandijmentesség érvényes.) Szemtükrészet elméletileg és gyakorlatilag; dr. Szili Adolf magántanár. (Tandijmentesség ér­vényes.) Gyermekgyógyászat; Dr. Bókay János m.-ta­­nár. (Tandijmentesség érvényes.) Orr- és gégetükrészet elméletileg és gyakorlati­lag ; Dr. I­r­s­a­i Arthur m.-tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) A hasűri szervek kór- és gyógytana; Dr Á­n­­g­y­á­n Béla magántanár. A húgy- és ivarszerek sebészi bántalmai, beteg, bemutatásokkal és műtéti gyakorlatokkal; Dr. Bakó Sándor m.­tanár. (Tandijmentesség érvényes.) Általános gyógyszertan (az újabb gyógyszerek­ről). Dr. Tóth Lajos magántanár. Idegkórtan. Dr. Jendrassik Ernő magán­tanár. (Tandijmentesség érvényes.) Elmekór- és gyógytan, betegbemutatásokkal. Dr. Moravcsik Ernő Emil magántanár. (Tandíj­mentesség érvényes.) Kísérletes kórtan, különös tekintettel a fertőző betegségekre. Dr. Lőte József magántanár. Törvényszéki és orvosrendőri vegytan. Dr. Liebermann Leo magántanár. Zsigerek kórboncztana, górcsős mutatványokkal és egyes esetek összes szerveinek demonstratiójával Dr. P­e­r­t­i­k Ottó m.-tanár. (Tandijmentesség ér­vényes.) Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az új­szülöttek és csecsemőkre. Dr. E­r­ő­s­s Gyula m.-ta­­nár. (Tandijmentesség érvényes.) Szemoperálások elméletileg és gyakorlatilag. Dr. Ottava Ignácz magántanár. (Tandijmentesség érvényes.) A központi idegrendszer finomabb boncztana. Dr. Lenhossék Mihály m.-tanár. (Tandijmentes­ség érvényes.) A physicalis vizsgálati módszerek. Dr. Stein Samu m.-tanár. (Tandijmentesség érvényes.) Szőlészeti és nőgyógyászati propedeutika (vizs­gálati módszerek és gyógyító eljárások.) Dr. Szabó Dénes m.­tanár. (Tandíjmentesség érvényes.) Előadást nem hirdettek: Dr. Gebhardt La­jos, dr. P­o­ó­r Imre, ny. rk. tanárok ; dr. B­a­t­i­z­­f­a­l­v­y Sámuel, dr. K­­­i­s­c­h­e­r Gyula, dr. Ónodi Adolf, dr. Frank Ödön magántanárok. II. Gyógyszerészeti tanf. Az­ első év tantárgyai: Kísérleti természettan. Ásvány­tan. Állattan. Növénytan. Általános s részletes kísér­leti vegytan.­­ A második év tantárgyai: Elemző vegytan. Vegytani gyakorlatok, melyeknek collegiumai a bölcsészeti karnál tartatnak. Ezeken kívül: Gyógyszerisme. Dr. Tóth Lajos helyettes tanár s gyógyismei gyakorlatok, mint fennebb az or­vosi tanfolyamnál. TTT. Szülészeti tanfolyamok bábák számára. Elméleti szülészet. Dr. Tauf­fer Vil­mos ny. r. tanár. Gyakorlati szülészet. Ugyanazon tanár. Gyermekápolás. Dr. Bókai János m.­tanár. A lottó Magyarországon és Ausztriában. E czim alatt nagyon érdekes statisztikát állí­tott össze dr. Halász Sándor a »Nemzetgaz­dasági Szemle« e havi füzetében. Szól a kis lutri pénzügyi jelentőségéről és arról a szerepről, melylyel a lottó a különböző államok háztartásában bír, majd több évre terjedő adatokkal mutatja be a játékbeté­­tek összegét, számát, a lottójövedék nagyságát, a kifizetett nyeremények számát stb. Mutatványképpen átveszszük az értekező czikkből a következő sorokat: A bemondott játékok, illetve a játék­betétek számát tekintve, adataink a következők: Év Magy. érsz. Ausztriában Év Magy. orsz. Ausztriában 1872 — 84,486.270 1880 15,107.950 105,343.550 1873 — 76,737.050 1881 15,316.600 113,348 350 1874 — 100,186.650 1882 14,168.664 113,479.050 1875 — 104,855.230 1883 13,972.608 115,689.400 1876 — 114,579.930 1884 14,417.660 116,066.100 1877 — 115,715.050 1885 15,016.039 — 1878 17,698.572 107,578.450 1886 14,108.894 — 1879 17,470.842 112,320.300 1887 13,258.557 — E számcsoportok egyszerű szemléletéből meg­győződhetünk arról, mennyivel csak él­ebb mérvű a utritás nálunk, mint Ausztriában. Ha a játékbetétek összegét tekintjük és az e tekintetben Magyarorszá­gon legkedvezőbb, vagyis a legnagyobb összeget fel­tüntető év (az 1877-iki) eredményét összehasonlítjuk az Ausztriában mutatkozó legkedvezőtlenebb vagyis a legkisebb összeget felmutató év (az 1872-iki) ered­ményével, ez utóbbi még mindig mintegy három és f­élszer nagyobbnak mutatkozik. Vagy a játékbetétek számát vizsgálva, az ez irányban Magyarországon mutatkozó legkedvezőbb, vagyis a legtöbb betétekkel szereplő év (az 1878 iki) eredményét több mint négy­szeresével múlja felül az Ausztriában legkedvezőtle­nebb, vagyis a legkevesebb betéteket feltüntető 1873- iki év. De a­mi még ennél is figyelemreméltóbb, Magyarországon akár a betétek összege, akár darab­száma az évek előhaladásához képest inkább csök­kenést mutat, ellenben Ausztriában, ha némely esz­tendőben ingadozás mutatkozik is, határozottan emelkedő irányzattal találkozunk. Kifejezést nyer ez észlelet magának a lottójövedéknek nagyságában is. A lottó nettó bevétele volt: 1879 1,684.242 7,909.414 1887 1,258 989 — Ha összevetjük a befizetett összegeket azon összegekkel, melyek nyeremény czimén ismét kifize­ KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, augusztus 31. A belügyminiszter fogad d. u. 1—2 óráig. Ran­g­v­e­r­s­e­n­y a szünidei gyermek­telep javára a zugligeti »Fáczán«-vendéglőben. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr beléptidíj mellett. Nyilvános könyvtárak zárva vannak. A Margitszigeten népzene. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap és ünnepnapokon katona-hangverseny Hajó-közlekedés félóránként. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félórán­ként , az Eötvös-nyaralóban czigányzene. Az állatkert nyitva van egész nap- Belépti dij 80 kr. Személyi hírek: Zsófia, porosz herczegnő, a leendő görög királyné, közelebb a dán udvar látoga­tására indul, hogy Kopenhágában összegyűlt roko­nait üdvözölje. — Miklós, nagyherczeg fülbaja, mely aggodalmakra adott okot, mint Pétervárról sürgöny­zik, szünőben van s a nagyherczeg állapota lényegesen javult. — Maurocordato herczeg, pétervári görög kö­vet az ősz vége felé visszatér Pétervárra s átnyújtja majd a czárnak az iratot, mely őt követségi állásából visszahívja. — Dr. Horváth József, berlini orvos ha­zánkfia s a berlini magyar egyesület elnöke a német fővárosból ma több napi tartózkodásra Budapeste ér­kezett. — Szcserlovszky Szaniszló fővárosi tűzoltó főparancsnok, szabadságidejét félbeszakítva, a Szepes­­ségről visszatért s holnap átveszi hivatala vezetését. A király a hadgyakorlatokon. A király ő Felsége — mint értesülünk — elhatározta, hogy nemcsak a 9-ik és 10-ik hadtestnek Csehországban, valamint az 5 ik hadtestnek Kisbéren, hanem a 4 ik hadtestnek szeptember hó 19., 20. és 21-én Göd és Vácz között tartandó zárhadgyakorlatain is jelen lesz. E gyakor­latok után ő Felsége egy hondvédlovassági hadosz­tálynak Üllő mellett szeptember hó 23. és 24-én tar­tandó gyakorlatait fogja végig nézni. A király e hadgyakorlatokra Gödöllőről fog utazni. A Kibér mellett tartandó hadgyakorlatokban a 73-ik és 81-ik honvédgyalogsági-dandár és a 7-ik honvéd huszár­ezred, a 4-ik hadtest hadgyakorlatain pedig a 7- ik honvédgyalogsági-dandár és a 6 ik honvéd huszár­ezrednek két százada is részt fog venni. Albrecht főherczeg a vezérkarral és a külföldi tisztekkel a gya­korlatok tartama alatt Budapesten fog időzni. A miniszter vendégei: Csáky Albin gróf mi­nisztert a napokban gr. Zichy Géza, Justh Zsig­mond, Mednyánszky László báró, Hubay Jenő és Aggházy Károly látogatták meg, pár napot töltve a miniszter mindszenti kastélyában. A három zenemű­vész: Zichy, Hubay és Aggházy hangversenyt rögtö­nöztek, a­melyre a környék egész előkelő társasága megjelent. A sikerült hangverseny csak a késő éji órákban ért véget. »Felsőoktatásunk reformja« czi­k alatt, mint már említettük, Fenyvessy Ferencz orsz. képviselőtől röpirat jelent meg a Révai testvérek kiadásában. A röpirat, melyből már közöltünk hosszabb mutatványt, a tanév elején írva aktuális jelentőséggel bír. Feny­­vessy három czikkben tárgyalja felsőoktatásunk re­formjának fontos kérdését. Az első részt, melyben kifejti, hogy felsőoktatásunk egyáltalán nem felel meg czéljának s külön intézetet kíván tudósképzésre és külön intézetet a gyakorlati kiképzésre, olvasóink ismerik. A második czikk a kultuszkormány felső­­oktatásra vonatkozó rendeletét taglalja. Szerző kí­vánja, hogy a mai egyetemnek minden karát el lehes­sen végezni s minden oklevelét el lehessen nyerni magánszorgalom utján is, az előirt vizsgák letevése után. A beírt hallgatók számára kötelező kollokviumo­kat követel évi vizsga nélkül. Kikel a mai tanítási rendszer ellen. S végül a harmadik cz kk a tanpénz­kérdést taglalja s a bölcsészeti kar tanárainak jöve­delmét a többi tanárokéhoz arányosítani óhajtja. Az érdekes és uj eszméket tárgyaló füzet, melynek ára csak 30 kr, kétségkívül megérdemlett feltűnést fog kelteni. Teleki miniszter az istvántelki kertésziskolában, Teleki Géza gróf belügyminiszter Grosz Lipót, Szukovics Antal és Torkos László miniszteri tanácsosok, továbbá Vajda Ottó osztálytanácsos és dr. F­a­r­k­a­s László kíséretében ma délután látogatásával lepte meg a Károlyi Sándor grófné védnöksége alatt álló istvántelki kertésziskolát. A kiránduláshoz Jelinek Henrik, a közúti vasutak igazgatója négyes fogatú külön szalonkocsit rendelt a Károly-kaszárnya elé, hol ő maga és Péteri, for­galmi főnök fogadták a minisztert és kíséretét, s el­vezették egészen Rákospalotáig. Itt Kaprinay Gábor, a Károlyi Sándor grófi uradalmak fel­ügyelője és Illek Vincze újpesti plébános fo­gadták az előkelő vendégeket, kik a lővasúttól kocsin mentek a kertészeti iskolába. Az isko­lában a főnöknő és Roncs István tanár fogadták és kalauzolták a minisztert. A lakhelyiségek és tantermek megszemlélése után a kertet tekintette meg a miniszter kíséretével, s a tapasztalt rend felett megelégedését fejezte ki. A miniszter ezután ugyancsak az Istvántelken levő gazdasági intézetet látogatta m­eg, hol P­e­t­h­e­ő Miklós igazgató fogadta és kalauzolta. Mindkét intézet növendékeit teljes munkában találta a miniszter, s arról győződött meg, hogy különösen a kertészeti iskola Magyarországon ritkítja párját. A kertészeti iskola növendékeit úgy a konyha-, mint a gyümölcs- és diszkertészetben, vala­­lamint a kézműiparban teljesen mesterekké neveli. A növendékek száma 70 Az intézet felvirágzását főleg Károlyi Sándor grófné áldozatkészségének köszön­heti. A miniszter a látottak fölött mindenütt megelé­gedésének adván kifejezést, társaságával este nyolc­ órakor a közúti vasút szalonkocsiján visszatért a fő­városba, Milán király járandósága. Az utóbbi napok­ban az európai sajtót az a hír járta be, hogy Milán király és a régensség között megállapodás jött leg­közelebb létre, mely szerint az előbbinek igényei a czivillistával szemben szabályoztattak, még­pedig akképen, hogy évenként 360.000 frankot kap. E meg­állapodást a kormány, mint a lapok mondták, a szkupstina elé fogja terjeszteni jóváhagyás végett. Ezzel szemben Belgrádból azt jelentik, hogy e hír minden alapot nélkülöz. A volt király igényei már lemondása előtt szabályoztattak. E szerint Milán király mindaddig, míg fia kiskorú, felét kapja a czi­­villistának. Ha Sándor király nagykorú lesz, az ő elhatározásától fog függni, mily összeget enged át saját czivillistájából atyjának. E kérdéshez a szkup­­stinának épen semmi köze, mert a czivillista hova­­fordítása a királyi ház belkérdését képezi, és abba a képviselőtestület nem avatkozhatik. A kisdednevelési kiállítás orvosi bizottsági ma népes gyűlést tartott, melyben az orvosi jágy elnökévé dr. Bókas Jánost és dr. Vidor Zsigmondot választották meg; előadóvá Halniss Géza és tagokká Fejér, Kövér és Dubay doktorokat választották. Aztán megbízták a titkárt, hogy az orvosok felolvasási cziklusát szep­temberben és októberben ő rendezze. Az első felolva­sást Beke János tartja majd. Az Em­ke lobogóját, melyet szeptember 3-án fog­nak Szamosújvárott fölszentelni, tegnap néhány óráig közszemlére tették ki. A nemzeti szinü selyem zászló 1­80 méter magas és 2 méter széles. Egyik oldalán Magyarország védasszonyát látjuk Dürer Albert rajza szerint. A túlsó oldalon két angyal tartja a ko­ronát s az Emke czimerét. Itt a pajzs alak mintájául a Mátyás király palotájából megmaradt ma­gyar czimer szolgált, melyet a nemzeti múzeumban őriznek. Az összes díszítések magyar ízlésben készül­tek s az egésznek nemzeti jellegét fokozza, hogy a régi magyar hímzésekből fölhasználták a sajátságos öltéseket, melyek csak XVI századi magyar munkák­ról ismeretesek. A zászlón 28 egyén dolgozott szaka­datlanul 2 hónapig. »Die ungarische Metropole.« A Szalai Mi­hály és Kahn József által szerkesztett német nyelvű fővárosi kalauz második kiadásban is megjelent. Az új kiadás lényegesen át van dolgozva és több mint száz illusztráczióval van ellátva. Az első kiadástól eltérőleg a kalauz most az egész könyvet teszi s a Jókai, Pulszky, Torma, Rolhauser, Silberstein s má­sok által írt czikkek csak a kalauz-szövegbe vannak ékelve. A fővárosról hű és világos képet nyújtó ka­lauzban a zóna-dijszabások is közölve vannak. Kilián Frigyes könyvkiadó hivatala a piros vászonkötésű könyvet igen csinosan állította ki. Ára 1 fzt. Rektorválasztás a műegyetemen. A kir. József­­műegyetemen a rektori tisztet ma délben adta át K. L­i­p­­­h­a­y Sándor utódjának, Klimm Mihály idei rektornak, ki az ügyek vezetését ma tényleg meg­kezdette. A beiratások szeptember 1­én veszik kezde­tüket és bezárólag szeptember 10-ig tartanak. Végrehajtók az igazságügyminiszternél Szi­lágyi Dezső igazságügyminiszter tegnap a törvény­­széki végrehajtók küldöttségét fogadta. A küldöttség szónoka Radnóti, hivatkozott arra, hogy a tör­vényszéki végrehajtók már két év előtt kérvényt nyújtottak be anyagi helyzetük javítása tárgyában. A miniszter kijelentette, hogy ő is tarthatlannak te­kinti a végrehajtói­ intézmény jelen szervezetét, de vérmes reményt a végrehajtók már az ország pénz­ügyi helyzetére való tekintetből se tápláljanak. Any­­nyit azonban megígér nekik, hogy az ügyet nem en­gedi elaludni. A persa sah, mint egy Podvolocziskából érke­zett távirat jelenti, tegnap este kilencz órakor érke­zett oda. A pályaházban Sozanski kerületi kapitány és Szumlanski állomásfőnök üdvözölték a persa ural­kodót, ki a szalonkocsi nyitott ablakán megjelent s fejét kissé meghajtva, köszönte meg a fogadtatást. Ezután visszavonult a kupéba s néhány följegyzést tett. Majd az Oroszországból fogadtatására érkezett Popov tengernagyot, P­a­s­z­k­o­v ezredest s a pé­tervári persa követet fogadta. Ez utóbbival hosszabb ideig beszélgetett. Háromnegyed órai időzés után a vonat megindult s átlépte a határt. Távozás előtt a sah még egyszer megjelent a kupé ablakánál s katonás üdvözlettel búcsúzott el a közönségtől, mely nagy számmal jelent meg az indóházban. — Vo­lo­­cziskában a sahnak egész éjszakát kellett tölte­nie, mivel Serbinovic állomásnál történt talajcsuszam­­lás következtében a vonat tovább nem haladhatott.­­ Tegnap este a sah oroszországi útja közben Tar­­nopolba érkezett, a­hol W­e­n­z­e tábornok, a hatósá­gok fejei és szintén nagyszámú közönség üdvözölte. A kiránduló történészeket Márm­áros Szigetről Husztra jövet­e hó 27-kén nagy lelkedéssel fogadták. A bástyaházai indóháznál Pogány Ödön técsői járá­si főszolgabíró várta és fogadta őket, V­o­­­n­a Dániel nerhovinai főszolgabíróval együtt. Huszton az állo­másnál Nagy Frigyes ref. lelkész tartott üdvözlő beszédet, Thaly Kálmán válaszolt. Este a vendégek tiszteletére rögtönzött bankett volt, melyen R­i­s­k­o Konstantin ügyvéd tolmácsolta a város örömét a fölött, hogy a történelmi társulat tagjait az ősi vár falai alatt tisztelheti. Zsilinszky Mihály válaszolt, meg­köszönvén a lelkes fogadtatást. Majd Thaly Kál­mán fejtegette Huszt várának szereplését a Rákóczi­kor­ban s R­i­s­k­o Konstantin újabb fölszólalá­­sára, a­melyben az itteni ruthén nép magyar hazaszeretetét dicsérte, dr. Szádeczky La­jos válaszolt, a történelemből vett példákkal illusz­trálván, hogy Máramaros megye mindig a ma­gyar alkotmányos szabadság mellett harczolt.­­ A városi és a ref. egyházi levéltárban a történészek gazdag történelmi anyagra akadtak, melyekről jegy­zeteket csináltak. A szomszédos Técsőn is kutat egy bizottság, a­melyben Márki Sándor is ott van. A kirándulók egy része Szigeten szorgalmasan búvárolj­a a megyei, városi és magán levéltárakat. Egy bizott­ság Szabó Károly vezetése alatt Nagybányára ment át, a másik Sárközújlakra, a Vécsey bárók levéltárá­hoz. Csütörtökön tartották a tár­gyűlést Szigeten; ma Nagybányára mentek át s ott a holnap tartandó gyűlésen Szádeczky társulati másodtitkár tart felolvasást, Nagybánya művelődés­történetéből s a nagybányai és sárközújlaki bizottságok terjesztik elő kutatásaik eredményét. Gr. Teleki Sándor Kol­­tóra hivta meg szombat délutánra a társaságot, mely szeptember hó elsején hagyja el Máramarost. Felfüggesztett árvaatya. Csatád, torontálmegyei községben Anton József árvaatyát, a biró fivérét, a szolgabiró felfüggesztette állásától s helyébe mást vá­lasztatott meg. A felfüggesztés oka, hogy a szolgabiró az árvapénztár megvizsgálása alkalmával ezer forintot fe­l­ü­l haladó pénzhiányt fede­ző 11 f­e 1. Iskolai hírek- A felsőbb kiművelési magyar zene­iskola (V. Váczi-körút 16. sz. II. ev­. 52.) esti tan­folyamot is nyit, melyben az előadások 6 és 8 óra közt tartatnak.­­ A Szentkirályi- és Mária-utczai községi elemi iskolákban a beiratás szeptember 1 — 5. közt d. e. 8—11-ig, s d. u. 2—4-ig történik. Szegény szülők gi érmékei az elöljáróság által kiállított sze­génységi bizonyítvány alapján a tandíj fizetése alól felmentetnek. — A magyar gazdasszonyok országos egylete részéről a szülők és gyámok figyelmeztetnek, hogy az egyletnek Damjanich­ utcza 29. sz. alatti leányárvaházába bennlakás és teljes ellátás mellett fizető növendékek is fölvétetnek. Az elemi és polgári osztályok hallgatói 250, illetve 300 forintnyi évi dijt fizetnek. — A pesti izr. hitközség Talmud-Tóra isko­lájában a beiratások szeptember hó 2-ától 5-éig naponta d. u. 4—5 óráig tartatnak. Szerencsétlenség hidverés közben. A dévényi Duna-ágban ma, — mint lapunknak távirják, — sze­rencsétlenség történt, mely sok ember életére köny­­nyen végzetessé válhatott volna. A »Radvány« gőzös ugyanis a pozsonyi hidászok gyakorlataira kilencz fával megrakott vas-pontont vonszolt a ssunyogdi Duna-ágból Dévény felé. A vas-pontonok hármanként egy hajót képezve, párhuzamosan voltak egymáshoz kapcsolva. A gőzös gyors haladása következtében azonban az egyik pontonba víz hatolt, s a­z csak­­hamar sülyedni kezdett, magával rántva a mélységbe a hozzá csa­tolt pontont is. Poetzl százados pa­rancsnok idejekorán figyelmessé lett a veszélyre és a huszonöt hidászból álló legénységet a sülyedő pon­tonokról a harmadik még vízmentes pontonra vezé­nyelte. Most lánczokkal és kötelekkel a sülyedő pon­tonok megmentéséhez fogtak, de eredménytelenül. Hat ponton sülyedt el, a rajta levő összes hídépítő anyaggal együtt. Az elsülyedt faanyag értéke háromezer forint. A pontonok sülye­­dése közben néhány hidász a vízbe esett, kiket azonban csakhamar megmenteni sikerült. A városi hid az úszószálfák következtében nagy ve­szélyben forgott s csak nagy erőfeszítéssel sike­rült nagyobb szerencsétlenségnek elejét venni. A megmentett hidászokat Pozsonyban örömrivalgással fogadták. Kedélyes utasok. Hogy mily kémikus lassúság­gal szokott »robogni« a nagybecskerek-kikindai vasút, annak illusztrálására a »Magyar Híradó« a kö­vetkező történetet beszéli el: Elemér állomásnál a kalauz egy perczet kiáltott. A vonat megállt s ott maradt egy-két-három­ perczig, úgy hogy az utasok már türelmetlenkedni kezdtek. Egyszer aztán az egyik utas elkiáltotta magát: »Nini, hiszen itt kuglizó van. Menjünk kuglizni « És leszóltak négyen, hozzáfogtak a dotáláshoz, lassanként belemelegedtek a játékba s az egyik utas már nyolcz forintot vesztett, midőn az indulást jelezték. Abba­hagyták a játékot és futottak a vonat felé, mely már elindult. Kapták magukat és mint a lóvonaton szokás, egymásután ugráltak fel egy és ugyanazon kocsira a kedélyes utasok, eltökélve, hogy a következő állomáson majd folytatni fogják a tekézést. Égő indóház. Mint lapunknak írják, e hó 29-éi a miskolcz budapesti délutáni vonat Füze­s-A­bony előtt nyílt pályán hirtelen megállót! Az utasok ijedve ugrottak ki a kocsi osztályokból, de nem a vonatnak történt baja, hanem néhány száz lépésnyire a meg­állóit vonattól magasra csapkodó lángokkal égett az indóház. A község népe teljes erőfeszítéssel dolgozott a tűz megfékezésén és sikerült is a tüzet magára az indóházra lokalizálni és a vonat előtti utat az égő üszköktől és egyéb akadályoktól megtisztítani. Rablógyilkosság. Kis-Becskerekről Temes me­­gyéből jelentik, hogy S c­h­­­e­e­r Jakab odavaló me­zőgazdát a beregszói határban meggyilkolták és ki­rabolták. Schleernél nagyobb pénzösszeg volt, mivel egy esedékes váltóját akarta Beregszón beváltani. A tettesek — mert a tett színhelyén látható lábnyomok mutatják, hogy többen vitték végre a bűntényt — va­­lószínűleg beregszói románok voltak. A londoni sztrájkra vonatkozólag az újabb tu­dósítások a következőket jelentik: A sztrájk már óriási mérveket öltött: körülbelül 80.000-r­e t­e­h­e­t­ő a sztrájkolók száma. Oly iparintézetek és gyá­rak munkás-személyzete is csatlakozott a mozgalom­hoz, melyeknek semmi közük a dock munkások ügyé­hez. Ezért maga a dock-munkások sztrájk-bizottsága felhívást intézett az iparosokhoz és gyármunkások­hoz, hogy ne csatlakozzanak a mozgalomhoz, mivel közösség nem áll fenn érdekeik közt. Nemcsak a tár­házakban szünetel a munka, hanem számos gyár is tétlenségre van kárhoztatva, mert részint feldolgo­­gozandó anyaguk , részint fű­tőszerük hiányzik. Tömérdek gyümölcs, hús és élelmi­szer megy tönkre a veszteglő hajókban. Szóval a sztrájk hatását kínosan érzi az egész kiviteli és be­hozatali forgalom. E hó 25-én a Hyde­r Park­ban mintegy 60.000 sztrájkoló munkás gyűlt öss­e, a­kikhez több ezer kiváncsi is csatlakozott. A mozgalom vezetői : Burns John, Tillett Benjámin és Mac’ Carthy beszédeket tartottak a néptömeghez. Kifejtették, hogy ha a dtck-társaságok nem képesek magasabb bért fizetni — a­mit ő azonban hazug ki­fogásnak tart — az csak onnan vak­, mivel szánalmas az igazgatás. A meeting elhatározta, hogy felhívást bocsát ki, melyben a munkások barátait felszólítja ügyük pártolására. — Booth tábornok, az üdv had­seregének vezetője, a munkások számára fél áron adatja az élelmi­szereket. Általában a lakosság man­den rétegében rokonszenveznek a sztrájkotokkal, egye­dül a munkaadó társaságok maradnak meg mereven a »non possumus« álláspontja mellett. — Egy lon­doni táviratunk jdenti: Manning bibornok és a londoni lordmayor helyettese L­u­s­k­alderman, érte­keztek a dockok igazgatóival, hogy egyess­éget hozza­nak létre az igazgatók és a sztrájkolók között. Dept­­fordban körülbelül 1500 malommunkás abba­hagyta a munkát. Keighleyben, Yorskhireben, Magyar­oszágon Ausztriában Magyarországon Ausztriában Év­­írt frt Év frt frt 1872 1,434.331 6,188.080 1880 1,609 650 8,088 021 1878 1,515 772 6,666 039 1881 1,435.979 8,607 488 1874 1,675 958 6,780 461 1882 1,546 911 8 281.631 1875 1 888.802 7,798 697 1888 1,849 294 7,464.876 1876 1,588 461 8,307.174 1884 1,463.189 9,294.283 1877 1,911.019 8,933.373 1885 1,436.242 — 1878 1.860 080 8,218 595 1886 1,289.592 — tettek, úgy tapasztaljuk, hogy az utóbbiak f az előb­bieknek képezték: 1879 48 » 58 » 1887 55 » — Az átlagot véve, Magyarországon tehát az ál­lam 51°/0-át, Ausztriában pdig 57°/0-át fizeti ismét vissza azon összegeknek, melyeket a lottó révén be­vett. Ez arány első tekintetre nem tűnik ugyan fel sérelmesnek, habár megfontolandó, hogy itt az állam más pénzével játszik és az általa hozott áldozatok, melyek első­sorban és kiválón az igazgatási költsé­gekben nyilvánulnak, fölötte csekélyek, alig képezvén az összes bevételnek 7°/0-át , hogy ennélfogva az ál­lam tiszta jövedelme a lottó-vállalatban oly nagy, hogy azt rendes üzleti fogalmakkal összeegyeztetni nem lehet; de megváltozik legottan a kép, ha azt ku­tatjuk, hány százalékát adják a kifizetett nyeremények a bemondott játékoknak szám szerint. S ekkor kitű­nik, hogy minden száz betevő közül nyert. A »Nemzetgazdasági Szemle« e füzete is több becses dolgozatot tartalmaz különben a Halász Sán­dorén kívül dr. Csillag Gyulától, dr. Pólya Ja­kabtól és dr. Man­delle Károlytól. Az irodalmi szemle, a sztatisztikai értesítő és a könyvszemle, mint rendes rovatok rejtenek becses anyagot magukban. Év Magyarországon Ausztriában Év Magyarországon Ausztriában 1872 47»10-át 56°;„-át 1880 43°|oát 55«|o-itt 1873 54 » 60 » 1881 49 '» 56 » 1874 54 » 61 » 1882 40 » 54 a 1875 47 » 57 » 1883 47 » 61 » 1878 56 » 58 » 1884 45 » 53 » 1877 49 » 54 » 1885 48 » — 1878 44 a 54 » 1886 48 » — Év Magy­arországon Ausztriában Év Magyarországon Ausztriában 1878 9'7 1875 15 1883 8 4 1880 15 1879 10'6 1876 16 1884 7 3 1881 15 1880 9'2 1877 15 1885 8'4 1882 14 1881 8 6 1878 14 1886 9 6 1883 16 1882 7'4 1879 16 1887 8'2 1884 15

Next