Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)
1889-11-01 / 301. szám
míg itt e törvényt meg nem sértik, Ausztriában a jogba és a politikai erkölcsbe ütköző eljárást tanúsítanak, midőn agitálnak oly magyar intézkedések ellen, melyek a létező jogállapoton belül megengedvék és hazai érdekeink szempontjából kívánatosak. Másodszor pedig nyilvánvalóvá teszi azt, hogy mihelyt a magyar-osztrák vám- és kereskedelmi szerződés eredményeiből levonjuk az igazságos mérleget, nyomban kiderül, miként Ausztriának ezer és egy oka van arra, hogy e kérdést ne bolygassa; viszont Magyarország függése épp ez egyezmény következtében oly nagy, hogy a legvastagabb kötelességmulasztása volna a kormánynak, ha legalább a cselekvésszabadság szűkre szabott korlátai között nem igyekeznek tarifáris rendelkezésekkel oda hatni, hogy saját területünkön saját terményeink és gyártmányaink elé idegenek ne támaszthassanak versenyt még díjszabási előnyök következtében is. Mióta Wittek osztrák kereskedelmi osztályfőnök elmondta emlékezetes beszédét, melynek tenorján keresztül egy kormány felfogásának reflexe verődött vissza, azóta valóságos forrongás uralkodik Ausztriában a magyar tarifapolitika és minden ellen, ami ha nem is segít valami túlságosan bajainkon, de nem nyomja még erősebben kezünkbe a gazdasági függés koldusbotját. Az osztrák kormány egy képviselője meg meri leckéztetni a magyar kereskedelmi minisztert, amiért a nagy magyar állami vasúthálózatot nem avatja az osztrák termelés és kereskedelem engedelmes szolgájává. Ez történik tavaszszal. Őszszel azután összeül a vasúti tanács és azon az osztrák szakminiszter hallgatag helyeslése közepette elhangzik egy beszéd, amely hű folytatásaképpen hittek támadásainak még szerződésellenes eljárásnak is merészli nevezni azt, hogy Magyarországban a hazai termények forgalmát tarifáris segédeszközökkel támogatni nem átallják. És ez a beszéd óriási, az osztrák lagymatagsághoz képest egészen szokatlan hatást tesz. És ugyanakkor, amidőn felpanaszolják, hogy Magyarországban bátorkodnak kedvesebbnek tekinteni azt, ami magyar, annál, ami osztrák,a morva tartománygyűlésben határozati javaslatot terjesztenek elő, mely a magyar éz a kor ipar ellen irányul. Linzben a tartománygyűlés elhatározza, hogy sürgősen felkéri a kormányt ama szállítási kedvezmények megszüntetésére, melyekben a magyar gabona és liszt a Felső-Ausztriába való bevitelnél részesül; a cukorgyárosok tömegesen petíczionálnak a magyar tarifa ellen; a szaktestületek memorandumokat készítenek, a kamarák felírnak és minden lázban van.Mindezek pedig nem szórványos jelenségek, hanem nyilvánulásai annak az egyetemes szellemnek, mely gazdasági tekintetben Ausztriában Magyarországgal szemben uralkodik. Ha nem képezne Magyarország közös vámterületet Ausztriával lehetne visszatorlásokra gondolni, így azonban szerződéses viszony szabályozza a gazdasági kapcsolatot, és a szerződést be kell tartani. De a szerződés kétoldalú: kötelező tehát Ausztriára nézve is és bűnös túlkapás az, melylyel odaát meg nem elégelve az egyezmény rájuk háramló minden előnyét, csaknem beavatkozási jogot Tagadhatatlan, hogy Beksics furfangosan oldotta meg feladatát, mely abban állt, hogy kimutatta az ország bajait s még sem a kormányt vonja értők felelősségre, sőt ugyanazt a kormányférfi itt tüntette fel oly színben, mint aki az új korszak feladatai megoldásának egyedüli tényezője, akinek az ország a legalább külsőleg megbukott 15 évig tartó korszakot köszönheti. Beksics feltétlen híve Tiszának, de sokkal több belátása s ízlése van, sem hogy émelyítő magasztalással merjen a miniszterelnökről beszélni oly példátlan politikai vereség után, mely őt a véderővita után érte Nem az ellenzék, hanem ami sokkal súlyosabb, saját pártja ítélte el 15 évig folytatott politikáját s proklamálta mindazt programmal, amit eddig akadályozott, kigúnyolt. Nevetségessé tette volna Tisza Kálmánt, ha ma is dicsőítette volna, mint a nemzet geniális gondviselésszerű államférfiát s csak felhívta volna ellene a legszigorúbb bírálatot. Ettől Beksics óvatosan tartózkodott. Más utat választott. Nem gyújtott neki tömjént. De mégis úgy állította közönség elé, mint az egyedül lehetséges miniszterelnököt s el akarta hitetni a magyar közönséggel, hogy senki sincs, aki pótolhatná. A kormánypártot azzal riasztja, hogy Tisza nélkül nincs többé kormánypárt s temérdek érdekelt, aki reményeinek teljesítését tőle várja, fogvaczogással olvassa Beksics erre vonatkozó ritkított betűkkel szedett mondását. De a kormánypárt nélkül nem lehetséges szilárd, állandó tényező, mely az új korszak reformterveit végrehajtja, tehát végre is Tisza Kálmán a helyzet sarkpontja, rajta fordul meg minden, hogy a kormánypárt nélkül nincs, nem lehet reform, de a kormánypárt csak Tisza Kálmán által tartható fenn, tehát Tisza Kálmán nélkül nem lehet reform sem. Quod erat demonstrandum. Das ist des Pudels Kern. Meglehet, hogy találkoznak olyanok, akik ezt el is hiszik Beksicsnek. Mert mit nem hisznek el az emberek! De mégis azt tartjuk, hogy nem sokan lesznek. Azt remélni, a mit Beksics barátunk, hogy az ancier régime legyen az, mely az uj korszakot s intézményeit megalkossa, hogy XV. Lajost kell felébreszteni, hogy a franczia forradalom elveit intézményekbe öntse s az uj világ szellemében kormányozzon, egyike a legmerészebb konczepczióknak s hogy ezt sok ember mint helyest elfogadja, oly optimizmus, melyet még a magyar viszonyokkal sem igazolnak, d arrogálnak maguknak a magyar tarifapolitika vezetésébe. A ki haragszik , annak nincs igaza. A baj azonban az, hogy Ausztria nemcsak haragszik , de húzza is mindennek a hasznát. Tanú erre a magyar-osztrák forgalmi statisztika, melyből bizony megtanulhatnák Ausztriában, hogy sok okuk van elégedettnek lenni a mostani állapottal, ha a tárgyatlan irigység zöldje meg nem zavarta volna látásuk biztonságát. Mindezzel szemben azonban Boross miniszternek kétszeres kötelessége, hogy amennyire a díjszabások, kedvezmények és más intézkedések útján hatalmában van, le ne tereltesse magát arról az útról, amelyen elindult. A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma Wahrmann Mór elnöklete alatt ismét ülést tartott, melyben folytatta az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalását. A központi igazgatás dologi kiadásainál Szilágyi miniszter részletesen indokolta a felállítandó igazságügyi tanács szükségességét, utalva arra, hogy az orvosi szakértői véleményezésnek s felülvéleményezésnek mily döntő hordereje van, úgy bűnvádi mint polgári ügyekben, s hogy mennyire kívánatos, hogy e vélemények helyes szervezet alapján s lehetőleg gyorsan adassanak meg. Szóló felsorolva a tanács további teendőit is, reméli, hogy a tanács tagjainak sikerülni fog a legjobb szakerőket megnyerni. Kéri a tanács 12.000 forintban előirányzott szükségleteinek megszavazását ama feltétel alatt, hogy az e tárgyban előterjesztendő javaslat törvényerőre fog emelkedni. Eötvös Károlynak a tanács hatáskörére s szervezetére vonatkozó megjegyzései után, melyekre a miniszter részletesen válaszolt, továbbá Kralitz, Horánszky, Hegedűs, Darányi, Helfy és gr. Andrássy Manónak a tanács felállítását pártoló felszólalásai után a bizottság azzal a kijelentéssel, hogy se a tanács szervezetére, se hatáskörére nézve most még nem nyilatkozik s hogy meggyőződött róla, miként az egészségügyi tanács minden ügybuzgalma s áldozatkészsége daczára a kérdéses teendőket nem bízja meg, megszavazta a tételt ama feltétel alatt, hogy a beterjesztendő törvényjavaslat a törvényhozás által elfogadtatik. A kir. kúriánál Horánszky kérdésére azt válaszolja Szilágyi miniszter, hogy foglalkozik a kúria alkalmas épületben leendő elhelyezésének kérdésével. A kir. tábláknál Darányi figyelmébe ajánlja a miniszternek, hogy azt, mely helyeken lesznek kir. táblák, tartsa titokban addig, míg az illető városokkal az épületek iránti tárgyalások be nem lesznek fejezve (?) A kir. törvényszékeknél Darányi hangsúlyozza, hogyha minden törvényszéknek kiváló elnökei lesznek, jelentékenyen javulni fog az igazságszolgáltatás. Horánszky utal az elnökök hatalmi köre kiterjesztésének szükségére. Eötvös Károly az igazi bírói szellem kifejlődéseibe szükséges időtől, az igazságügyi miniszter erélyétől s humánus eljárásától s ügyességétől az elnökök s ügyészek megválasztásában várja a bíróságok javulását, megjegyezve, hogy bíróságaink különben is a fokozatos javulás útján vannak. Szilágyi miniszter felvilágosításai után változatlanul megszavazza a bizottság az előirányzatnak mindezen címeit. Eötvös Károly utal arra, mennyire szükséges, hogy a törvényszékek és mellékhivatalait czélszerűtlen bérházak helyett alkalmas állami épületben helyeztessenek el. Szilágyi miniszter válaszolja, hogy foglalkozik az ügygyel s a rendelkezésre álló pénzerők figyelembe vétele mellett igyekszik fokozatosan javítani a helyzetet. Hasonló értelemben nyilatkozik Szilágyi miniszter és Tisza miniszterelnök a börtönügy terén szükséges építkezések tekintetében is. A törvények szerkesztésére előirányzott 30.000 irtot Dárday leszállítani kívánja 15.000 írtra, amely összeget e czélra elégségesnek tart. Szilágyi miniszter e leszállítást egyértelműnek tartaná a kodifikáczió leglényegesebb elemeinek ignorálásával. Eötvös Károly e tétel változatlan megszavazása mellett nyilatkozik, utalva a helyesen szerkesztett kodifikácionális munkálatok nagy értékére, felkéri azonbana minisztert, hogy a munkálatok megbírálására összehívandó ankétekbe a vidéki bíróságok köréből is hívjon meg tagokat. Szóló kiemeli még, hogy a büntető törvényjavaslat szerkesztése semmiféle jutalmazásban nem részesült, s óhajtandónak tartja, hogy az állam ezt legalább utólag valamely formában jóvá tegye. Darányi azt tartván, hogy ha a törvények szerkesztése jól díjaztatik, jobb szakerőket fog a miniszter megnyerhetni, megszavazza az előirányzatot. A bizottság változatlanul megszavazza az előirányzatot. A tárcza költségvetésének többi tételét vita nélkül megszavaztatván, a legközelebbi ülést a bizottság a honvédelmi tárca budgetjének napirendre tűzésével, szombaton délelőtt 11 órakor fogja megtartani. A képviselőház igazságügyi bizottsága Fabiny Teofil elnöklete alatt ma az országos ülés után ülést tartott, melyben a volt naszódvidéki községek birtokviszonyainak rendezése, továbbá a pénzügyminiszter s a naszódvidéki központi iskolai és ösztöndíjalapok s a volt naszódvidéki községek meghatalmazottai közt létrejött szerződés tárgyában előterjesztett törvényjavaslatok előadójává felvinczi Gaál Jenőt, a bíróságok tagjainak az igazságügyminisztériumban ideiglenes alkalmaztatásáról szóló törvényjavaslat előadójává Krajtsik Ferenczet választották meg. Fővárosi ügyek: ki általános csatornázási terv ama munkáira nézve, melyek a Dunaparton s a Dunába torkolólag terveztetnek, a polgármester, mint vízjogi engedélyező hatóság, elrendelte az engedélyező tárgyalást s annak vezetésével Kun Gyula tanácsost bízta ki. A tárgyalást tegnap délelőtt tartották meg a IX. ker. elöljáróság helyiségében, melyen a főváros kiküldöttein kívül a m. kir. államvasutak, a folyammérnökség és kulturmérnökség képviselői s mint szakértő , a 11 . Mátyás vegyész vettek részt. A megjelentek az engedélyezendő vízművek ellen általánosságban nem tettek észrevételt, sőt azokat a főváros közegészsége szempontjából szükségeseknek és hasznosaknak jelentették ki. A részletekre áttérve, úgy a m. kir. államvasutak, mint a folyammérnökség képviselői több észrevételt tettek. A művek kivitelére nézve azonban legfontosabb megjegyzése Balló Mátyás vegyésznek volt, aki azt kérte kikötni, hogy a szabad kiömlő csöve a Dunába ne 80, hanem 40 vagy, 120 méternyire olykér fektettessék, hogy annak szája lefelé nyíljon. Ezáltal az éretnék el, hogy a nyílás a folyam sodrába kerülve s a csatorna kifolyó tartalma külön folyóként a Duna-mederben tovább folynék s csak lassan s messze keverődnék össze a Duna vizével, mely így nem válnék a közegészségre ártalmassá. A tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet felterjesztik a polgármesterhez, ki azután ennek alapján ki fogja adni az engedélyokiratot. Apácza ápolónők. A főváros tudvalevőleg elhatározta, hogy a Rókus-kórházban is apácza ápolónőket alkalmaz. Haberhauer János tanácsos e régből Gráczba utazott s az ottani Szt.-Vinczéről czimzett apáczaszerzet fejedelemasszonyával tárgyalt, aki megígérte, hogy jövő évi márcz. 1-ére 70, később pedig még 16 apáczát küld. Az adóügyosztály is megkezdte költözködését a régi városházáról. Szombaton tehát az összes központi adóhivatalok, a IV. és V. ker. adópénztár, adóbehajtási hivatal és a tanács ügyosztálya a Vámházkörút 2. sz. a. házban lesz. A főváros költségvetése november 5-től 20 ig lesz a VI. ügyosztályban közszemlére kitéve; minden adózónak joga van észrevételeit rá megtenni s nov. 16-áig a tanácsnál benyújtani. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: november 1. A kereskedelemügyi miniszter fogad d. u. 5—6 óráig. A fővárosi középítészeti bizottság ülése d. u. 5 órakor az új városházán. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e 9— d. u. 1. A többi tárak megtekinthetők 50 kv beléptidíj mellett. Nyilvános könyvtárak: akadémiai d. u. 3—7, egyetemi d. e. 10-12 d. u. 4—8, múzeumi d. e. 9— d. u. 1 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Beléptidis 30 krajczár. Lapunk legközelebbi Nzárm,rendlkh'HN kiadásban, szombaton reggel jelen meg. — okt. 31. A király ő Felsége — mint bécsi tudósítónk táviratozza — Miramareba megy a királynéhoz, hol a mindenszentek ünnepét csendes elvonultságban szenteli Rudolf trónörökös emlékének. A királynénál marad hétfőig, amikor a felséges asszony Korfuba megy, hol legalább öt, de valószínűleg hat hétig fog tartózkodni. Innen egyenesen Gödöllőre jön. A nádor család sírja. A budavári Szent Zsigmond-kápolna kriptájában van köztudomás szerint eltemetve József nádor második és harmadik felesége, Hermina főherczegnő és Mária Dorottya főherczegnő, továbbá ott nyugszanak elhunyt gyermekeik, köztük István főherczeg, az utolsó nádor és az ifjan elhalt Hermina főherczegnő is. A sírbolt, mely egész évben zárva van, holnap, Mindszentek napján, délután 3—6 óráig s szombaton, halottak napján délelőtt 8—12 óráig nyitva lesz a kegyeletes közönség előtt. A bejárás a kriptába a kir. palota balszárnyának főkapuján át történik. A kriptában elhelyezett kilencz koporsót koszorúk borítják s holnap a sírbolt fényesen ki lesz világítva. Halottak napja hetében a főherczegi család lelki üdvéért Maszlaghy Ferencz kir. palotai prépostplébános a Szt. Zsigmond - kápolnában alapítványi miséket fog mondani. Frigyes főherczeg vendégei, Stefánia özvegy trónörökösné rendkívül megszerette Pozsonyt. Arról a szándékáról, hogy november elsejére visszautazzék Bécsbe, lemondott s elutazását bizonytalan időre halasztá. Ma délelőtt, 10 órakor, mint lapunknak sürgönyzik, kikocsizott a városba és a ligetbe Izabétt a főherczegnővel, leányával, a kis Erzsébet főherczegnővel s Frigyes főherczeg három kis leánykájával : Marianna, Natália és Stefánia főherczegnőkkel. Útközben a kis Erzsébet főherczegnő rendkívül kecsesen és jó kedvvel viszonozta a kocsi körül tolongó közönség üdvözleteit. Csak fél 12-kor hajtattak vissza a palotába. Közgyűlés. A budapesti ügyvédi kör Unger Alajos elnöklete alatt ma tartotta rendes évi közgyűlését, amelyen mindenekelőtt a kör elhunyt elnökéről, Burián Jánosról emlékeztek meg. Majd jelentették, hogy a kör a bírói fizetés fölemelése iránt kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz. Szilágyi Dezső igazságügyminiszterhez kineveztetése alkalmából a kör meleg hangú üdvözlő feliratot intézett. A titkári jelentés ezután a kör eddigi sikereiről emlékszik meg, s ennek során felemlíti az emlékezetes 54-ik szakaszt, a Komjáthi és Baintner eseteket, végül pedig az országos ügyvédi értekezlet egybehívását. A titkári jelentésnek, valamint a pénztári kimutatásnak jóváhagyása után a választásokat a következő eredménynyel ejtették meg: elnök Unger Alajos, alelnök Baintner Imre, gazda Konkoly Thege József, titkár Bernáth Béla, pénztáros Novák Sándor, ügyész Németh József, könyvtáros Huszár Kálmán. Ezeken kívül harminchat választmányi tagot és három számvizsgálót választottak. Ezután Sik Sándor dr. indítványát, az alapszabályok egynéhány szakaszának módosítása iránt, javaslattétel végett a választmánynak adták ki. Az ügyvédi kör, mely ma elnököt választott s a választás után lakomára gyűlt össze, melyen Teleszky államtitkár is részt vett, a lakoma folyamán kedélyes ováczióban részesítette az ügyvédi kamara elnökét Hodossy Imrét. A kamara elnökéhez, ki a lakomán nem volt jelen, az összes jelenvoltak üdvözlő iratot intéztek, a szeretet és tisztelet legmelegebb kifejezéseivel s ezt valamennyien aláirván, kevéssel éjfél előtt elküldték kézbesítés végett Hodossy Imréhez. — Hodossy Imre ezt a kedélyes ovácziót azzal viszonozta, hogy most már még kevesebbel éjfél előtt, váratlan megjelent az ügyvédek lakomáján, hol őt frenetikus lelkesedéssel fogadták. Polgáriskolai tanárok a kultuszminiszternél. A felső nép- és polgáriskolai tanítók és tanítónők országos egyesülete választmányának egy küldöttsége ma nyújtotta át Csáky Albin közoktatásügyi miniszternek ama polgáriskolai rendtartási tervezetet, melynek czélja volna, hogy a miniszter által elfogadtatván a polgáriskoláknak határozott körvonalazását egy lépéssel tovább vigye. A küldöttség vezetője, Gyertyánffy István rövid beszéde után Csáky gróf elismeréssel fogadta az átnyújtott tervezetet s kijelentette, hogy azok czélja, megegyezik a saját törekvéseivel. Majd megígérte, hogy figyelemmel fogja tanulmányozni a tervezetet. Tűz a párisi kiállításban. Mai kelettel jelenti egy párisi táviratunk Ma délután a kiállítás szépművészeti palotájának első emeletén elhelyezett belga osztályában tűz ütött ki, melyet azonban csakhamar sikerült elfojtani. A füst három képet rongált meg. A kiállításról szólva megemlítendő, hogy a belügyminiszter végleg megállapította a kiállítás alkalmából a becsületrendbe kinevezendő külföldiek névsorát. A jegyzékbe háromszáz kiállítót vettek fel. Milán királyi vőlegény ? A »W. A. Zig«-nak írják Belgrádból : »Mig Natália ex-királyné itt most megvette Krsmanovics kereskedő házát s állandó lakhelyül választotta, addig az a hir kering, hogy Milán ex-király eljegyzett egy királyi családból származó franczia herczegnőt.« Felsőoktatásunk reformja czímmel tudvalevőleg két hónappal ezelőtt röpirat jelent meg Fenyv éssy Ferencz orsz. képviselőtől. A röpirat megjelenése óta a helyzet nagyot változott. Akkor ugyanis a közoktatási kormány még csak fölvetette a felsőoktatás reformjának kérdését, melyhez azóta önálló dolgozatok, folyóiratok és napilapok ismételten hozzászóltak, a magyar jogászgyűlés és a felsőbb tanintézetek pedig véleményt adtak a kérdésre vonatkozólag. Az eszmecsere folyamán Fenyvessy Ferencz röpiratát több oldalról megtámadták s e támadásokra válaszol most a szerző egy újabb röpiratban, mely e czímet viseli: »Felsőoktatásunk reformja, válasz az »Egyetértés«-nek, a »Pester Lloydsnak, a »Budapesti Szemlédnek és a »Nemzetinek.« Fenyvessy Ferencz sorra veszi az említett közlönyök által első röpiratára tett kifogásokat, s megmutatja, hogy azok nagyobbrészt szavainak meg nem értéséből vagy félreértéséből származtak. A »Budapesti Szemlére« vonatkozólag többek közt a következőket írja: »Röpiratom egy bírálata a »Budapesti Szemlé «-ben jelent meg. E bírálat egyenes folyománya azon másik bírálatnak, amelyet én szerkesztőjének, — akit a korai elöregedés, fájdalom, irodalmunk egyik legkiválóbb munkájától egy komolyan dolgozni és produkálni többé már nem, hanem csak bibelődni tudó kicsinyes gyermekké tett, — politikai szereplésére vonatkozólag magamnak a képviselőházban megengedtem. Úgy látszhatnék, hogy lehetetlen egy bírálatról határozottan bebizonyítani, hogy ez személyes elfogultság szüleménye, mert hiszen bármennyire is meglegyen ez utóbbin az ok, nem volna kizártnak tekinthető, hogy a mellett az illető munka elitélésére objektív alap is ne létezzék. De a jelen esetben a bizonyíték igen közel fekszik.« Majd sorra cáfolja a »Budapesti Szemle« állításait. A nagy verve-vel folytatott polémia közben egyébiránt Fenyvessy Ferencznek bő alkalma nyílik, hogy reform-eszméit újabb oldalakról világítsa meg s számos találó észrevételt tesz felsőoktatásunk oly hiányairól is, melyeket első röpiratában csak érintett, de közelebbről nem fejtegetett. A szellemesen s e mellett a tárgyhoz való teljes komolysággal irt röpirat a Révai testvéreknél jelent meg és 20 órajezár az ára. Jubiláló hivatalnok. Az osztrák-magyar államvasut-társaság egyik tisztviselője, Peisl József irodafőnök e hó 29-én ünnepelte szolgálatának harmincz éves jubileumát, mely alkalommal a hivatalnokok testületileg tisztelegtek nála s díszes albumot nyújtottak át a jubilánsnak. Gyilkosságok a vidéken. Három gyilkosság híre érkezik a vidékről. Az egyik e hó 26-án B.-Diószegen történt. A mondott napon reggel ugyanis, midőn a vasúti őr bejárta a vonalat, a síneken ülő helyzetben egy halott embert talált, jelentést tett a rendőrségnek mely kiderítette, hogy a boldogtalant megfojtották, fejét pedig összevagdalták. A gyilkosok ezután a vasútvonalra, vitték a holttestet, abban a hitben, hogy a vasút elgázolja s tettüknek nyoma sem marad. A meggyilkoltat Füzi Jánosnak hívták és még alig volt huszonegy éves. — A másik gyilkosság Hidvégh községben történt. Dérkes János hatvan éves parasztgazda agyonütötte nejét és tizenhét éves fiát. Dérkes e hó 28-án részegen jött haza és szóváltásba keveredett nejével, verni kezdte őt, s midőn tizenhét éves fia anyja segítségére sietett egy fejszével mindkettőt agyonütötte. A harmadikat székesfehérvári tudósítónk sürgönyzi meg a következőkben : Ma, délután Waldner Antal polgárdi bérlőre rálőtt Spanraft János pályaőr és a lövés után puskatussal fejbe ütötte, úgy hogy életben maradásához kevés a remény. Waldner az őrt nemrég répalopásért perelte be, de a székesfehérvári járásbíróság Spanraftot felmentette. A bérlő azonban bűn feledkezett és az elkeseredett őr most nyilván koszából lőtt rá. Waldneren különben Ivanics nevű gépésze csak fél esztendő előtt ejtett szurási sebet. Helyi hírek. Szenzácziós Öngyilkosság. Már esti lapunkban részletesen megírtuk Klimm Mihályné öngyilkosságát. Hogy mi vitte az élete tavaszán álló szép asszonyt a végzetes lépésre, csak sejteni lehet. Az öngyilkosságba minden valószínűség szerint elkeseredése kergette, melyet benne csak boldogtalan családi viszonya szülhetett. Már hosszabb idő óta — úgy beszélik, hogy a múlt évben elhunyt édesanyja rábeszélésére — válópert folytatott férje ellen. A válási keresetet úgy a törvényszék, mint a tábla elvetette, s az ügy csak nemrég került a harmadfokú bíróság elé. A per aktái bizonyára bepillantást engednek mindazokba a mélyebb okokba, melyek a válni akaró fiatal nő által felhozattak, és amelyek után a kúria a válást kimondotta. A harmadfokú bíróság határozatának végzését kapta a napokban Klimmné, s minden valószínűség szerint ez okozta, hogy ma a halálba rohant. A levél, melyet az öngyilkos nő, mint említettük, kevéssel végzetes tette előtt Rupp királyi közjegyzőnek írt, igy hangzik: »Kikerülhetetlen fátum vonz az örök sötétség élébe. Isten bocsássa meg vétkemet s oltalmazza meg szegény gyermekeimet. Ide mellékelve íróasztalom kulcsa. Ezer köszönet az ön által tanúsított hazátságért.« Felolvasás. A »Magyar kereskedő ifjak« társulatának helyiségében ma este Puszky Ferencz »A politikai emigrácziók tekintettel az 1849-diki emigráczió« czimmel érdekes és szellemes felolvasást tartott, melyet nagyszámú előkelő közönség hallgatott végig. A felolvasást thea-estély követte. Eljegyzések, esküvők. Sennyey Pálnak, az elhunyt államférfiunak Béla nevű fia a napokban Budapesten eljegyezte gróf Nádasdy Ferencz leányát, Julia grófnőt. A fiatal grófnő anya, szül. gróf Zichy Ilona, 1873- ban halt meg s a grófnő ősunokája báró Kray-Wenckheim Máriának és unokája gróf Zichy János és neje, szül. báró Kray Irmának. Halálozások: Wenzel Gusztávnét, Wenzel Gusztáv egyetemi tanár nejét, ma délután fél négykor temették el általános részvét mellett Hunyady utczai lakásáról. A halottas ház udvara egészen megtelt résztvevőkkel. Ott voltak: Vajkay Károly a kir. tábla elnöke, Fraknói Vilmos az akadémia alelnöke, Schnierer Aladár egyetemi jogkari dékán, Kautz Gyula, Vécsey Tamás egyetemi tanárok, Kömley kúriai bíró, Csontossi János, Csiky Kálmán, stb. A koszorúkkal elborított ravatalnál fájdalomtól megtörve állott az öreg Wenzel Gusztáv, a gyászoló család tagjaitól környezve. A koporsót a józsefvárosi plébános szentelte be. A közegészségügy államosítása. Az orsz. közegészségi egylet ma délután Grünwald Béla elnöklete alatt tartotta rendes szakülését, melynek legérdekesebb tárgya dr. Csatáry Lajos előadása volt a közegészségügy államosításáról. Az előadó, tekintettel a közigazgatás reformjára, a közegészségügy államosításának szükségét fejtette ki. Ennek, szerinte, párhuzamban kell lenni az összes közigazgatás államosításával, de mindenesetre a következőket kell magában foglalnia: 1. A községi és körorvosok, mindazon községekben és körökben, melyek lakóik vagyontalansága következtében nem képesek azokat tisztességesen díjazni, az állam által alkalmaztassanak és tisztességes megélhetésüket biztosító módon díjaztassanak. 2. Ama községi és körorvosok fizetéseit is, kiknek költségeit a vagyonosabb községek viselik, valamelyik állami pénztár közvetítőleg teljesítse. 3. A betegápolás és gyógyítás elválasztandó az orvosrendőri és orvostörvényszéki működéstől. A községi, köri, rendezett tanácsú és egyéb városi, úgymint fővárosi orvosok foglalkozzanak a betegek gyógykezelésével, gyógyítsák a szegényeket ingyen, a vagyonosokat pedig megszabott díjért s teljesítsék ott, hol külön halottkémek s rendőrorvosok nincsenek, a halottkémlést és busvizsgálatot. 4. Minden orvosrendőri és közegészségi ügy: a községekben és orvosi körökben a járási orvosok, a fővárosban és városokban pedig a rendőrorvosok által intézendő, vagy az elintézésre előkészítendő, kik mint egészségügyi tisztviselők az állam kormánya által az országos közegészségi tanácsnak, mint szaktestületnek meghallgatásával neveztetnek ki és a járási, városi, rendőri főbb tisztviselőkkel hasonló fizetésben részesítendők. 5. A felügyeletet az összes egészségügyi személyzet felett a fővárosban egy a kormány által kinevezett egészségügyi főfelügyelő, a városokban és megyékben pedig minden megye területén egy állami egészségügyi felügyelő gyakorolják, kik egyszersmind az orvosi és illetőleg egészségügyi statisztikai munkálatokat készítik. 6. Budapesten s az ország nagyobb városaiban országos kórházak és lelenceházak építendők, vagy a már meglevő és alkalmas közkórházak, esetleg magántársulati lelencházak az állam kezelésébe veendők. 7. Az állam által alkalmazandó összes egészségügyi tisztviselők még alkalmazásuk előtt köteleztessenek a magyar egyetemeken egészségügyi tanfolyamot hallgatni és magukat az országos közegészségi tanács által már megállapított tiszti vizsgának alávetni, midőn is csak azok lesznek kinevezhetők, kik sikeres vizsga folytán képességi oklevéllel elláttatnak. 8. Amennyiben a jelenben meglevő tanintézetek, bábaképezdék nem lennének elegendők, a kellő számú bábák képzésére ezek szaporitandók s az egészségügyi törvénynek megfelelő számú bábák alkalmazandók. 9. A közegészségügy vezetése továbbra is a belügyminisztérium resszortjában hagyandó s az országos közegészségi tanács, mint a belügyminisztérium tudományos szakközege megfelelő díjazás mellett fenntartandó. A tetszéssel fogadott előadáshoz hozzászólt Baj1ó Mátyás, aki egy általános tápszer-törvény hiányát nélkülözi már évek óta. E téren az állapotok már tűrhetetlenek, és e részben állami intézkedést sürget, a községek közreműködésének bevonásával együtt. Dr. Fodor József megjegyzi, hogy a közegészségügy államosításának előnyei mellett vannak hátrányai is, és hivatkozik Angliára, ahol közegészségi önkormányzat mellett igen üdvös eredmények hozattak létre. Azonban reméli, hogy egy későbbi ülésen minél többen fognak a kérdéshez szólani. Geróczy polgármester megjegyzi, hogy minden a közegészségügy iránti értéken fordul meg ; mellékes, várjon a közegészségügyet állami vagy önkormányzati közegek kezdik-e. Indítványozza, hogy az előadó véleménye utasíttassék az egylet választmányához, amely a kérdéssel behatóbban fog foglalkozni. Ez indítványt a szűkülés magáévá tette. Ezután dr. Bernát István értekezett a vasárnapi munkaszünetről. Kiemelte, hogy Anglia és Amerika ma gazdaságilag elsők a világon, s ott, a közvélemény a vasárnapi nyugalmat, mint a nemzeti hatalom és vagyonosság egyik főfaktorát fogja fel. Indítványozza, hogy e tekintetben az egylet intézzen kérvényt a kereskedelmi és közoktatásügyi miniszterekhez a vasárnapi szünet eszméjének felkarolása végett. Az indítvány keresztülviteli módozatai fölött a választmány fog határozni. A harmadik előadás idő hiánya miatt elmaradt. A szakülést választmányi ülés követte. Színház és művészet. A nemzeti színházban a jövő héten érdekes est lesz. Paulai igazgató az »Idegeseket« a régi gárda tagjaival fogja szintehozatni. Szigetin kívül Feleki és Szathraáryné játszanak majd s igy olyan élvezetes, vidám előadásra van kilátás, amilyen valóban a ritkaságok közé tartozik. Az operaszínházban a ma estére kitűzött »Afrikai nő« helyett a »Zsidónő«-t adták a szokott szereplőkkel. A műsor hirtelen változását Rossini P. vendégművésznő indiszpozícziója okozta lemondása tette szükségessé. Ney perjelje ma is legkiválóbb szerepének bizonyult és csak a dicséret hangján szólhatunk Broulikról, Pauliról meg Maleczkynéről. — Egyébként, hogy operánk sokszor ismétlődő műsorváltozása, mely a közönségre nézve semmiképen sem lehet kellemes, csak akkor fog megszűnni, ha egyszer végre sikerül majd az igazgatóságnak állandó szerződött tagokkal akként kiegészíteni a működő személyzetet, hogy nem lesz többé szükség folytonos vendégszerepeltetésre s minden vonzóbb opera kettős szereposztással fog a műsoron megállhatni. — Erre kell törekedni. (i. 1.) A népszínházban ma Pálmai Ilka amerikai útja előtt utolszor adták »Szép Helénát,« s a népszínház közönsége, mely a nézőtért zsúfolásig megtöltő, távozni készülő kedvenezét zajos ovácziókban részesítette. Minden egyes dalát élénken tapsolták, többet azok közül megujráztattak, sőt még a dívának kápráztató toilettereit is megtapsolták. A második felvonásban a zenekarból egy óriási bokrétát nyújtottak föl a színpadra a művésznő tisztelői s az egész közönség tapsolva vett részt ebben. A bokréta vörös rózsákból volt, gazdagon körülfonva vastag kék selyem csokrokkal s szalagokkal. Pálmai valóban kitünően játszta s énekelte ma Helénát, s mellette Hegyi Aranka, Németh és Kassai arattak zajos tapsokat. .János vitéz, Petőfinek e czímű költeményét tudvalevőleg Pósa Lajos és Molnár György dramatizálták. A zenét a darabhoz, mint egy kőnyomatos jelenti, Erkel Elek fogja megírni.