Pesti Napló esti kiadás, 1891. augusztus (42. évfolyam, 209-238. szám)
1891-08-21 / 228. szám
Budapest, 1891.Péntek, augusztus 21. 228. szám. — Ára 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 7 kr.) Budapest, augusztus 21. Szerbia és monarchiánk. Risztics régens, mint távirataink jelentik, meleg hangon tartott köszönő táviratot intézett uralkodónkhoz azon szívélyes fogadtatásért, melyben Sándor király Ischlben részesült. Ennek a köszönetnek szokatlan melegségében élénken tükröződik vissza a pétervári rideg fogadtatásnak hatása s a szerb kormányférfiak keserű tapasztalatai, melyeket az orosz czár udvaránál szereztek, alighanem komoly gondolkozásra fogják őket kényszeríteni. Nem tudjuk, hogy a szerzett kellemetlen tapasztalatok menynyire lesznek képesek legyőzni a szerb kormány tagjainak politikai elfogultságát, mely politikai vezérelvül állítja fel előttük, hogy Szerbia egyedüli üdve az orosz politika tanácsainak és ösztönzéseinek követésében áll. De annyi bizonyos, hogy a Pétervárott szerzett tapasztalatok ennek az iránynak tovább fejlődésére nem igen kedvező befolyást vannak hivatva gyakorolni. Téves volna azonban a következtetés, hogy ily viszonyok között monarchiánk felé fog fordulni a szerbek rokonszenve, legalább a politikában, mert az évek óta mesterségesen szított gyűlölet monarchiánk ellen a szerb nép zömében, illetőleg annak legműveletlenebbb részében gyökerezik s ily mélyreható ellenszenv sokkal nagyobb erkölcsi tényező oly államok életében, ahol, mint Szerbiában, éppen ezek az elemek uralkodnak, semhogy azt a legeszélyesebb kormánypolitika képes volna egyhamar leküzdeni. A viszonyok javulására ennélfogva a pétervári látogatás kellemetlenségei és az isdhli látogatás jó emlékei után sem igen lehet számítani, mert a Szerbiában uralkodó politikai szenvedélyek, meglehet, éppen azt a következtetést fogják a történt eseményekből levonni, hogy az orosz udvari politika előtt az Obrenovicsdinasztia képezi a szerbek iránt létező rokonszenv nyilvánulásának akadályát. Hogy pedig, ha ebben az irányban erős mozgalom indul meg, azt a legjobb akarat mellett sem lesznek képesek Szerbia mai kormányférfiai elnyomni, azon kételkedni alig lehet. Éppen ezért monarchiánk külpolitikájának hivatása Szerbiával szemben a legéberebb őrködés, melyet az ottani viszonyok ziláltsága és forrongása nemcsak indokol, hanem követel. A franczia hajóraj látogatása Anglia partjain képezi a legfontosabb politikai eseményt, mely inkább negatív vonatkozásaiban kelti fel a közérdeklődést. Minden oldalról elismerik, sőt kiválóan maguk az angolok és francziák hangsúlyozzák, hogy annak egyszerűen udvariassági jellege van. De a kronstadti látogatás után, melyhez aktuális politikai jelentőséget fűztek, sok irányban érdekes a franczia hajóraj angliai látogatása. A francziák meglehetősen hidegen tekintenek e látogatásra, az angolok még hidegebben fogadják azt, sőt néhány heves vérű franczia radikális politikus azt egyenesen hibául rója fel a franczia kormánynak. Mindennek azonban a francziák részéről csak akkor volna értelme, ha a kronstadti látogatás tényleg pozitív eredménynyel járt volna . Francziaország és Oroszország oly nemzetközi viszonyt létesített volna, melyre adandó alkalommal a francziák bizton támaszkodhatnának. Ez azonban hiú ábrándnak bizonyult. Oroszország a kronstadti látogatást arra használta fel, hogy politikai terveinek érdekében akczióval ijesztgesse Európát, de a czárnak esze ágában sem volt lekötni magát Francziaországgal szemben. Az orosz politikai önzésnek legrutább nyilvánulása ez, mely a muszka diplomácziában otthonos. — Kizsákmányolni minden szituácziót, lekötve tartani ama hatalmakat, melyek előzékenységet mutatnak iránta, de e közben ezek érdekeirevaló minden tekintet nélkül önálló politikát űzni s magát lekötöttnek nem tekinteni, hanem esetleg a jóbarátot is kijátszani: Íme ez a moszkovita politika legújabb fázisa, amint az karöltve a francziáknak Oroszország iránti hódolatával jelentkezik. Hogy ily körülmények között a francziák aggódva kerülik azt, nehogy magatartásuk Anglia irányában megsértse az oroszok érzékenységét, az a politikai naivitásnak csakugyan oly foka, melyben már csak az idegek beteg játéka képezi az egyedüli politikai tényezőt s nem az a higgadt megfontolás, mely nélkül nemzetközi politikát komolyan és eredményre való kilátással űzni nem lehet. után Wézinger Károly budavári plébános, mint a szent jobb őre, Császka György szepesi püspök, aki ez alkalommal a Mária Terézia királynő által ajándékozott ékes egyházi öltözetet viselte, Kanovics apát-plébános, Bogisich Mihály esperesplébános, Wenzel Antal pápai kamarás, Rechnowsky püspöki titkár, Bobitsek Ferencz, szemináriumi prefektus, dr. Purt Iván és Varga József káplánok és 12 növendékpap haladt. Végül következtek a miniszterek, a hadsereg, a fővárosi hatóságok képviselői és az arisztokráczia számos tagja. Ott látuk a körmenetben gróf Szapáry Gyula miniszterelnököt és Josipovich Géza horvát minisztert díszmagyarban, báró Fejérváry Géza honvédelmi minisztert tábornoki egyenruhában, Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnokot a fővárosban időző összes tábornokokkal, Báth Károly fő- és Gerlóczy Károly alpolgármestert, Földváry Mihály alispánt, Török János főkapitányt, Schulek Vilmost, az egyetem rektorát, Kisfaludy Béla és Herczegh Ferencz dékánokat, gróf Csekonics Endrét stb. Ezenkívül ott volt több fővárosi tanácsos és számos fővárosi bizottsági tag, mindannyian díszmagyarban. A körmenetet a közönség beláthatalan sorai rekesztették be. A merre a menet elhaladt, a rendőrök vontak kettős vaskordont. A helyőrségi templomban 8 órakor vette kezdetét az ünnepélyes istentisztelet. A díszszónoklatot Krassy Félix gyöngyösi apát-plébános tartotta. Elmélkedésének tárgyául Mózes II. k könyvének 6—7 fejezetéből »Népemnek fogadlak titeket és Istenetek leszek« czimü mondatot váasztotta. »A magyar nemzet — úgymond — sohasem felejtette el tisztelete és kegyelete koszorúival, megdicsőiteni azon jelesei emlékét, kik a haza javára vagy dicsőségére nagyot mivelének. Ezen dicsők közt bizonyára a legnagyobb emelvényen, szive, lelke legszentebb érzelmeiben hordja Szt. István első dicső királyunk emlékezetét és méltán, mert többet is nagyobbat ember hazájának már nem tehetett, mint ő tett; az ő vallásos nagy erényein, honalapító nagy munkáján alapult és épült fel hazánk, nemzetünk minden további jövendője. A mai napon még a legöregebb magyar pár is, ki pedig már szókban fukar, énekre emeli hangját, s a hála és a kegyelet tüzével szemében tekintve fel az égre, édes ősmagyar keresztény buzgósággal zengedezi: »Ah! hol vagy magyarok tündöklő csillaga, ki voltál valaha nemzetünk istápja, hol vagy István király, téged magyar kíván.« Az emelkedett szellemű beszéd után Császka György püspök pontifikálása és a kíséretében levő napok asszisztálása mellett kezdetét vette a főistentisztelet. Künn ezalatt a katonaság díszsortüzet adott és a zenekar rázendítette a Himnuszt. A főistentisztelet végeztével a körmenet ugyanazon sorrendben és után, amelyen jött, viszszaindult a Zsigmond-kápolnába, ahol 11 órakor volt a második szentmise, amelyen dr. Purt Iván budavári káplán pontifikált. Ezután a szent jobbot megszemlélésre kitették. Holnaptól kezdve nyolcz napon keresztül a Szent Zsigmond-kápolnában reggel 8 és 10 órakor csöndes szentmise, délután 5 órakor pedig sétánia lesz, amely után a szent jobbot ájtatos tiszteletre kiteszik. A végleges vízvezetéki vízmű. A belügyminiszer a ma érkezett leiratában felhívja a főváros közönségét hogy a végleges vízvezetéki vízmű létesítésének ez idő szerinti állapotáról hozzá részletes jelentést tegyen. Kertyűvarró-telep Ó-Budán. A kereskedelemügyi miniszter értesítette a főváros közönségét, hogy mivel a kertyűvarró-tanfolyamra a főváros mindegyik kerületéből számosan jelentkeztek, úgy annyira, hogy a megszabott létszámon felül még mintegy 95 tanítvány ajánlkozott, továbbá, mivel tapasztalta azt, hogy az egyelőre ideiglenes tanfolyamra felvet 45 leánynyal máris jó sikerrel folyik a tanítás; ennélfogva reménye van ahoz, hogy a kertyűipart hazánkban és elsősorban a főváros ama részeiben meghonosíthatja, ahol a lakosság a fillékszerű pusztításai következtében a jövedelmi forrásaitól esett el. Elhatározta tehát, hogy a főváros III-ik kerületében, Ó-Budán, rendszeres és a fővárosi keztyűsök részéről munkával ellátandó keztyűvarró-telepet létesít. A telep két részből fog állani, u. m. tanuló műhelyből és a gépekkel fölszerelt munkaműhelyből. Az ipartelepnek s műhelyeknek öszszes gépberendezését és a tanítók díjazását a miniszter a saját tárczája terhére vállalja el s csak azt kívánja a főváros részéről, hogy egy 100—120 munkásnő és tanítvány elhelyezésére alkalmas helyiséget engedjen át s lássa el világítással és fűtéssel. E fölhívásában utal a miniszter arra, hogy ez intézmény révén — eltekintve attól, hogy új iparág meghonosításáról van szó — 100—120 leány tisztességes keresethez fog jutni s ennélfogva annak a reményének ad kifejezést, hogy a főváros a maga részéről nem fog késlekedni ez aránylag csekély áldozat meghozatalában. A budai erdők megvétele: A földművelésügyi miniszter felkéri a főváros közönségét, hogy a budakeszi erdők adásvételére vonatkozó szerződés megkötése végett meghatalmazottakat küldjön ki, azoknak neveit vele közölje s az illetőket utasítsa, hogy a szerződés részletes föltételeinek, illetőleg szövegének végleges megállapítása czéljából Bedő Albert főerdőmesternél jelentkezzenek. Szent István napja. — Saját tudósítónktól. — Szent István napját hagyományos kegyelettel ülték meg az idén is a fővárosban. Már a kora reggeli órákban ezrével tolongott a fővárosi és a vidékről felrándult közönség a Szt.Zsigmond és a helyőrségi kápolnához vezető utczákon. A reggeli órákban kellemetlen, esős idő volt ugyan, amely a közönség soraiból számosakat visszariasztott, de később a körmenet alkalmával újra kiderült az ég. Az első csöndes szentmise reggeli 6 órakor volt a belvárosi plébániatemplomban, ahonnan a hívek körmenetben vonultak fel a várba, ahol a Szent Zsigmond kápolnában reggel 7 órakor kezdődött az első istentisztelet, amelyet Wizinger Károly budavári plébános végzett több kispap segédlete mellett. A Szent Zsigmond kápolna előtt a budai koronaőrök teljes díszben, egy század honvéd és a 68-as ezred egy százada a zenekarral foglaltak állást. A rövid istentisztelet végeztével megindult a Szent István jobb kezét vivő ünnepélyes körmenet a helyőrségi templomba, ahol a tulajdonképeni ünnepély folyt le. A menetet a fehér ruhás lánykák nyitották meg s a különböző küldöttségek és a főváros hat képviselője után vitték Szent-István jobbját, mely a Szent-István ünnepét Bécsben, mint minden évben, úgy ez idén is megünnepelték a Szent István templomban magyar istentisztelettel, melyen az alkalmi egyházi beszédet Hérics Márton győr-egyházmegyei áldozópap tartotta. Az istentiszteleten jelen voltak a többek közt gróf Cziráky Béla udvari tanácsos, báró Tallián Dénes külügyminisztériumi osztályfőnök s a király személye körüli minisztérium tagjai közül Hirsch üdv. tanácsos, Nikolics osztálytanácsos, Vértessy min. titkár, dr. Kautz bankkormányzó és a magyar gárda tisztjei. Hérics beszédében hangsúlyozta, hogy a kor, melyben élünk, sokban hasonlít Szent István korához. Akkor a népvándorlás mozgalmai tartották folytonos forrongásban Európa népeit: manapság a haladás és népszabadság képében az újítások szenvedélye rohan keresztül-kasul az európai társadalmon. Akkor hazájuk földjét változtatták a népek; manap meg akarnak maradni a földön, ahol születtek, de nem azon a szellemi és erkölcsi alapon, melyen egész multjuk állott. Akkor a nyers erő szolgált fegyverül, most a tudományok vívmányai. Akkor a népek mozdultak ki helyeikből, most a társadalmi osztályok. A harcznak még csak kezdetén állunk s Európa már is egy nagy táborhoz hasonlít, lázasan virraszt s rettegve készül a társadalmi háború borzasztó órájára. Lesz-e, aki parancsolhat a mindent felforgató hullámoknak ? Marad-e legalább egy pont, egy intézmény megingatatlanul Európában, hogy az új társadalmi rendnek alapjául szolgáljon ? Bármi történjék is, a jövő alapja ismét csak az lesz, aki a múltban volt: Jézus Krisztus, az ő isteni erejével és tanaival. A mindent elborító hullámok felett ott fog lebegni a szegény galilaeai halász utódjának bárkája, hogy megmentse azt, ami még megmenthető lesz. így történt ezer év előtt, igy fog történni most is. * Szent-István ünnepét a vidéken is megünnepelték. Pécsett a székesegyházban fényes isteni tisztelet tartatott, melyen a távollevő megyés püspök helyett Száby vál. püspök pontifikált. Istentisztelet után Wivister cz. kanonok, theol. tanár alkalmi egyházi beszédet tartott. — Nagyváradon a székesegyházban nagy mise volt melyen Schlauch püspök czelebrált fényes segédlettel nagy és díszes közönség jelenlétében. Fővárosi ügyek. A külső Váczi-ut rendezése. A belügyminiszter az V. és VI. kerületi kültelkek egyletének a külső Váczi-út elhanyagolt állapota ügyében beadott emlékirata átvétele alkalmából fölhívja a főváros közönségét, hogy a Váczi-út végleges rendezésére vonatkozó kérdéseket, amelyekre vonatkozólag már a kereső.miniszter is leiratot intézett a fővároshoz, haladéktalanul vegye tárgyalás alá s a főváros körébe eső teendők mielőbbi végrehajtása iránt intézkedjék. A többi kérdést pedig tanulmányozza s a múlhatlanul szükségesnek mutatkozó utak kiépítéséről mielőbb gondoskodjék, a többiek létesítését pedig a lehetőség szerint siettesse. Fölhívja végül a miniszter a főváros közönségét, hogy az emlékirat egyéb részét megfontolás tárgyává tegye s mindezen kérdésekre nézve történt megállapodásairól hozzá részletes jelentést tegyen. KÜLÖNFÉLÉK. — aug. 21. A hir. lapból. Kinevezések. Dr. Schreiner Márton csurgói ker. rabbit, az orsz. izr. tanitóképezdéhez a héber tantárgyak tanszékére, dr. Perczel János szegedi kir. járásbirósági albirót, a szegedi kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzőül, Mártonffy János lugosi kir. járásbirósági aljegyzőt, a lugosi kir. törvényszékhez jegyzővé, Cséffalvay Kálmán rétsági kir. járásbirósági dijnokot a paksi, Gibee János ipolysági kir. járásbirósági dijnokot az ipolysági kir. járásbírósághoz, Bory Boldizsár korponai kir. jársbirósági dijnokot az ipolysági, Dráser Károly medgyesi kir. járásbirósági dijnokot az újvidéki kir. törvényszékhez, Bijely Jenő cs. és kir. 4. sz. huszárezredbeli számvevő őrmestert az óbecsei kir. járásbírósághoz, Ticserics János volt bírósági dijnokot a pancsovai kir. törvényszékhez írnokká, az országos levéltárhoz Kőszeghi Sándor pénzügyi számtisztet III. oszt. kezelőtisztté, Kovácsy Endre eperjesi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot •a kunszentmártoni és Bán Zsigmond losonczi lakos ügyvédjelöltet a kisújszállási kir. járásbírósághoz dijas joggyakornokká nevezték ki. Áthelyezések: Polányi Aladár beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt, az ungvári kir. járásbírósághoz ; Csizmazia Jenő paksi kir. járásbirósági Írnokot a szegzárdi és Biczó Dezső dárdai kir. járásbirósági Írnokot, az újvidéki kir. törvényszékhez , Hosztek János korponai kir. járásbirósági végrehajtót, a szepsi kir. járásbírósághoz helyezték át. Névmagyarosítások: Beigl Sándor (Pilis-Maróth) »Faragó«-ra, Deutelbaum Dávid Leb (Lissó) »Dénes«-re, Reichmann Lajos (Jánk) »Radványi«-ra és kiskorú Sztraka Ernő és Dezső (Lőcse) ,Simonyira változtatták nevüket. Uj egyetemi tanár A király a vallás- és közoktatásügyi minister előterjesztésére dr. Mariska Vilmos kassai jogakadémiai rendes tanárt, a budapesti tudományegyetemen a pénzügytan és pénzügyi jog nyilvános rendes tanárává a rendszeresített illetményekkel kinevezte. A kolozsvári egyetemből. A király dr. Szádeczky Lajos budapesti egyetemi magántanárt s a magyar országgyűlés képviselőházának naplószerkesztőjét, a kolozsvári egyetemen a magyar történelem nyilv. 1. tanárává a rendszeresített illetményekkel kinevezte. Justh Zsigmond, a jeles novellista, mint értesülünk, a mai napon megszűnt »A Hét« főmunkatársa lenni, Justh ugyanis mostanság annyira el van foglalva egy hosszabb társadalmi regény befejezésével s egy Párisban megjelenő kötete sajtó alá rendezésével, hogy tisztjének az irodalmi lapnál aligha tehetett volna eleget. Megemlítjük, hogy Justh szeptember elején Párisba utazik. A magyar tanítók nagygyűlése. A magyarországi tanítók országos bizottsága ma délelőtt tartotta első nagygyűlését Somlyay József elnöklete alatt. Kovách Lajos titkár az évi jelentést olvasta fel s aztán Szabó B. László adta elő a tanítói nyugdíjtörvény revíziójára vonatkozó javaslatát, mely kimondja, hogy a tanítók országos bizottsága a kultuszminiszter részéről a tanítói nyugdíjtörvény módosítása tárgyában a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatnak némely intézkedéseit lényegesen eltérőknek találja a IV. egyetemes tanítógyűlés ez ügyben kifejezett óhajtásaitól s ennélfogva megbízza az igazgató tanácsot, hogy emlékiratban a kormány és a törvényhozás figyelmét hívja fel a tanítók kérelmére. Az előterjesztett javaslatot több módosítással elfogadták s az orsz. bizottság igazgató tanácsához tették át, hogy a módosítások figyelembevételével terjeszsze az országgyűlés elé. A tanítói pragmatikáról szóló javaslatot Peres Sándor (Losonczról) adta elő, a melyet érdemleges tárgyalás alá a nagygyűlés nem vett, hanem azt határozta, hogy elküldessék az egyes tantestületeknek s ezek véleménye alapján az 1892-ik évben tartandó orsz. bizottsági gyűlés napirendjére tűzessék ki. György Aladár a tanítókat képesítő orsz. bizottságok szervezése ügyében terjesztett be határozati javaslatot, amelyet többek felszólalása után, változatlanul egyhangúlag elfogadtak. Ezzel a nagygyűlés véget ért. — Ugyancsak ma délelőtt — a nagygyűléssel kapcsolatosan — tartották az Eötvös-alap segélyezései fölött határozó orsz. bizottság közgyűlését is, Péterfi Sándor elnöklete alatt. Az Eötvös-alap országos tanítói egyletéről és a »Magyarországi tanítók házáról« az elnök tett előterjesztést. Ez utóbbi intézmény létesítésére mintegy 100.000 frt lenne szükséges, amely összeg előteremtésének módozataira az előadó javaslatot mutatott be. Azután előterjesztették az Eötvös-alap jótéteményeinek kiosztására vonatkozó javaslatot, amelyhez a közgyűlés hozzájárult. Férjgyilkosok szövetkezete. Szent Tamásból írják lapunknak: Szent-Tamás község rendőrbiztosa e hó 13-án egy régibb idő óta történt bűntényt fedezett fel és rögtöni erélyes vizsgálata folytán oly fontos adatokat hozott napfényre, melyek a bünfényitői vizsgálatnak biztos alapul szolgálnak. Ugyanis özv. Pivnicski Milicza rosszhírben álló nő három év előtt elhalt férje és egy év előtt elhalt édesatyja megmérgezésével gyanúsíttatott s a gyanú mindjobban igazolódott. Milicza háza különösen az utóbbi időkben gyanús és rosszhírű nők gyülhelyévé lett, sőt egyesek a vidékről keresték fel házát, hogy ott vendégszerepeljenek. Történt azonban, hogy egy ilyen összejövetelben valami kardinális kérdésen támadt nézeteltérésen a jó barátnők öszszevesztek és igy egyikük a titoktartási fogadalmat megszegte, bevádolta Pivnicski Miliczát, hogy ő bizony a szenvedőket szenvedésüktől úgy menti meg, hogy egy kis arzenikum segélyével a jobb világra küldi őket. Nem is késett Mátics Szilárd biztos és a nyomban megtartott házmotozás alkalmával Miliczánál nagyobb mennyiségű arzenikumot talált. E nő letartóztatása után a biztos még az éjjel letartóztatta Vári Natáliát és Bauer Zsuzsannát, kik szintén a konzorcziumhoz tartoztak és kiknél ugyancsak mérget találtak. Alapos a gyanu, hogy ezek is férjeiket mérgezték meg. A községi elöljáróság táviratilag jelentette be az esetet az újvidéki kir. ügyészségnek és másnap a helyszínen megjelent dr. Radány Ernő törvényszéki bíró és dr. Koda Sándor törvényszéki orvos, kik a vizsgálatot páratlan odaadással és kiváló szakértelemmel folytatva, mindhárom letartóztatott ellen számos felette terhelő újabb adatot derítettek fel és Pivnicski Timát, Tutoros Szávát, Sztojsics Sztefánt folyó hó 17-dikén exhumáltatták, miközben valamennyi hullán a megmérgezés jelei konstatáltattak. A hullák egyes részei vegyészeti megvizsgálás czéljából Budapestre szállíttattak. Ez eset lázas izgatottságban tartja az egész községet és környékét és tartani lehet, hogy a vizsgálat még több hasonló esetet fog kideríteni. Bauer Zsuzsanna által megmérgezett férjét, ki Overbászon lett eltemetve, szintén exhumáltatni fogják. Orbán pusztításai. Martiniqueből érkezett hivatalos táviratok megerősítik, hogy a tegnapi orkán iszonyú rombolást vitt véghez a szigeten. Fort de Franceben 12 ember halt meg, Le Lamentinben tíz, sokan megsebesültek; St. Pierreben ötöt megölt a vihar, többen megsebesültek; La Priviére Pilottben két, Frangoisban tizenhat, végre Trinitében 10 személy veszett el. Az okozott anyagi károk szintén igen nagyok és oly mérvűek, amilyen itt 1877 óta nem történt. Egy new-yorki távirat szerint az Egyesült Államok martiniquei konzula értesítette a kormányt, hogy a nagy szélvihar valamennyi, a kikötőben levő hajót szétrombolt. Minden ház megrongálódott és sok ember odaveszett. A legújabb emberrablás. Solini pályafelvigyázónak a rablók által történt elhurczoltatásáról a következő részleteket jelentik Konstantinápolyból: Tegnapelőtt délelőtt 11 órakor Solini egy Angelo nevű bolgár születésű vasúti alkalmazott és három munkás kíséretében egy draisine-en Demirkapuból Szalonikibe indult, hogy ott némely szükségessé vált javításokat végeztessen. Délután egy órakor a Strumiczából Demirkapuba menő tehervonat alkalmazottjai a 115-ik kilométerjelzőnél üresen találták meg a draisinet. Mellette egy munkás holtteste hevert, akit nyilvánvalóan meggyilkoltak. A draisine-en volt másik négy ember eltűnt. Néhány óra múlva levél érkezett a demirkapui állomásra Solinitől, amelyben közölte, hogy társaival együtt rablók hurczolták el. A rablók 2000 török font váltságdíjat követelnek és halállal fenyegetik őt, ha a váltságdíjat tizenegy nap alatt meg nem kapják, vagy ha üldözőbe veszik őket. Röpirat Bismarck ellen. Mint Berlinből távírják, ismeretlen szerző tollából röpirat jelent meg, mely megtámadja Bismarckot s úgy látszik, hogy a mostani kormány által van sugalmazva. A röpirat kárhoztatja a német külügyi politikát 1872 óta s kifejti, hogy ha az exkanczellár osztrák ellenes irányú követőkre talál, abból veszedelem támadhat. Forgalmi zavarok. E hó 17. és 18-ika közötti éjjelen történt felhőszakadás következtében a déli vasút dél-tiroli vonalrésze Waidbruck és Atzwang állomások között teljesen meg lett rongálva, miért is ezen vonalrészen az összes forgalmat be kellett szüntetni. Ezen vonalon beállott forgalmi zavar okára és terjedelmére vonatkozólag a déli vasút igazgatósága a következőkről értesít: Csak folyó hó 18-án délután, midőn az Eisach folyó torlasztott vízárja gyorsabb lefolyást nyert, volt lehetséges a baleset színhelye és a Kolmann patak áradása által előidézett pusztítás terjedelmének részletes megtekintése. A tényállás a következő: A baleset ez időszerint azon oldalról jött, amelyről a sokat fenyegetett völgy szoros Waidbruck és Atzwang között ez ideig meg volt kímérve, nevezetesen a jobboldali hegyoldalról, melynek alján legközelebb az országút, azután az Eisach folyó ágya, végre pedig a vasúti töltés húzódik el. Csakis oly tartós esőözön, mint amilyen a folyó hó 17. és 18-ika közötti éjjelen beállott felhőszakadást megelőzte, lazíthatta meg annyira a hegyoldal földrétegét, hogy a felhőszakadás által hirtelen megdagadt Kolmann hegyi patak víztömegének ellenállani nem birt és ezáltal fákkal, szikladarabokkal stb. egyetemben alásodortatott. Ezen mozgásba jött tömeg súlya adja magyarázatát annak, hogy minden, mi útjában állott, szétrombolva az út, az Eisach ágya és a vasúti vonal elteraszolva és az Eisach folyó a vasúti töltés felé ezt szorítva, melyen át magának utat tört. Kolmann helység 14 lakháza és egy vasúti őrház romba dőlt, a vasúti töltés pedig 600 méter hoszszuságban megrongáltatok. Sajnos, hogy a helyiség lakosai közül három embernek élete is a fékvesztett elem áldozatául esett. — A vasúti személyzet érkezett legelőször segélynyújtás végett a helyszínére s főfeladatát a forgalom helyreállítása képezte. — E czélból legelőször az országúton lerakodott görgetegek eltávolításához láttak, hogy a személyforgalomnak kocsikkal való közvetítése Waidbruck és Atzwang között lehetséges legyen, ami még 18-án sikerült is. A pályának ideiglenes helyreállításán erélyesen dolgoznak, hogy az Eisach által áttört pályatest megkerülésével az összes forgalom felvehető legyen, egyszersmind törekednek az Eisachot lehetőleg gyorsan levezetni és az áttört pályatestet ismét helyreállítani. 700 méternyi sínek, megerősítő anyagok és minden más szükséges tárgyak már útban vannak és a vasúti közegek a szükséges felhatalmazással ellátvák, hogy a munkások tömeges segítségével mindennemű nehézségek elháríthatók legyenek. A helyreállítás tartama természetesen ma még nem állapítható meg. Gondoskodva lett azonkívül, hogy az útban levő áruk rendeltetési helyükre késedelem nélkül továbbíthatók legyenek. Tourista szerencsétlenség. Grenobleból távírják: Rugeon hadnagy, amint az olasz határtól négy kilométernyire eső Chambeyran-hegyet megmászta volna, háromszáz méter mélységbe lezuhant. Gyilkos rendőr. Katymárról jelentik lapunknak, hogy az ottani rendőrség két emberét a pusztán megtámadták a juhászkutyák s minthogy a 3 nyáj őrző parasztim közül csak kettő sietett a kutyák elterelésére, az egyik rendőr mérgesen kiáltott rá az egykedvű juhászbojtárra, hogy hát ő miért nézi az ebek támadását oly nyugalommal ? Elég azoknak két fiú is, viszontá a gyermek. A rendőr erre ingerülten mondta: »Agyonlőlek, te suhancz!« »Nem hiszem«, felelt a gyerkőcz. De alig mondta ki e szavakat, a rendőr lekapta válláról a fegyvert és a fiút főbe lőtte. A szerencsétlen juhászbojtár temetése nagy részvét mellett ment végbe. Uj lovaskaszárnya, Csáktornyai levelezőnk szerint a város és a hadtestparancsnokság közt megindultak a tárgyalások egy új lovaslaktanya építtetése iránt. Bűntényt fedeztek fel tegnapelőtt Temesvárott. A bűntényt valószínűleg még 2— 3 hét előtt követték el. Muth Jakab saaghi birtokos földjén ugyanis, mely a saágh-újpécsi országút mentén fekszik, egy emberi holttestre bukkantak az aratók. A holttestet a ragadozó madarak és a vadállatok már teljesen eléktelenítették. A holttest körül szétszórva feküdtek az áldozat véres ruhái, kékvörös szinti ing, kék zubbony és kék kabát, fekete kalap, továbbá egy új köszörüske, egy mezei korsó s egy középnagyságú konyhakés. A személyazonosságot nem sikerült megállapítani. Hid a Boszporuson át. A Yildizkioszkban jelenleg egy külön bizottság Stambul és Skuttari közt építendő híd tervét vizsgálja felül. A hidat 2000 méter hosszúra tervezik; gyalogutakon és a lóvonaton kívül vasúti síneket is raknának le rajta oly czélból, hogy az anatóliai vasutak a nemzetközi Konstantinápoly—Budapest—Bécs—Párison vivő vasúttal közvetlen összeköttetést nyerjenek. A hídnak »Pont Hamidia« lenne a neve. Katonák életveszélyben. Marillafürdőről írják, hogy midőn a 29. gyalogezred katonái Csiklováról Marillára vezető úton meneteltek, az egyik nagy hegy megcsuszamlott és az omladék maga alá temetett 17 katonát. A többi katonák azonnal hozzáfogtak a mentési munkálatokhoz és több órai megfeszített munka után sikerült nekik valamennyi társukat kiszabadítani, de mindannyi súlyosan meg volt sebesülve. Másnap a 29. gyalogezred és az időközben Szegedről megérkezett 83. gyalogezezred katonái eltávolították az útról a hegyomladékokat. Ügyes huszárkáplár. Székesfehérvárott a tegnapelőtti katonai parádénál a kiváncsi néptömeget huszárokkal akarták visszaszoríttatni. Egy huszárkáplár néhány ember élén vágtatva sietett az emberek által elárasztott térségre, amelynek szabadon kellett volna maradni. Az emberek futva menekültek s e közben egy kis, alig 6 éves leánygyermek elesett és a felé száguldó lovaktól megrémülve, keservesen sírni kezdett. A vágtató csapatot már nem lehetett volna megállítani, ekkor a káplár kihajolt a nyeregből s a földön fetrengő gyermeket a vágtató ló hátáról a nyeregkápába emelte. A közönség az életmentő huszáraltisztet éljenzéssel jutalmazta. A jótékonyczélű úszóversenyt, melyet gróf Hadik Sándor elnöklete alatt rendeznek a »Nemzeti Uszodában«, nem szombaton, hanem vasárnap, e hó 23-án délelőtt tíz órakor tartják meg. Részvételi jegy ára egy frt. Fürdőink látogatottsága. A legutóbb beküldött fürdőkimutatások szerint Új-Tátrafüreden 2364, a budai Erzsébet sósfürdőben 495, Alsó-Tátrafüreden 2069, Koritniczán 927 és Ó-Tátrafüreden 3676 fürdővendég tartózkodott. Öngyilkossági szándékból a vonat kerekei alá vetette magát Bicskén egy ismeretlen munkás. A gyorsvonat darabokra zúzta a szerencsétlent. Helyi hírek. Idegenforgalom a fővárosban. Szent István napjára tegnap ismét nagy számmal érkeztek vidékiek a fővárosba. A vasutakon összesen 43.277 személy jött a fővárosba, és pedig: a magyar államvasutak központi vonalán 23,180-an, a nyugati vonalon 17,970-en, a déli vasúton 1127-en. A dunagőzhajózási társulat hajói is minden irányból nagyszámú utast hoztak a fővárosba. Az »ismeretlen tettes« Budapesten a főkapitány megérkezte s »erélyes« intézkedései daczára újra megjelent s megkezdte sikeres működését. Nem kevesebb mint négy helyen jelent meg a tegnapi nap folyamán s három esetben úgyszólván az alvók fejei alól lopott el pénzt és értéktárgyakat. E négy esetről a rendőri sajtóiroda a következőkben számol be: Egri György tejárus, Bálványutcza 5. szám alatti lakásába tegnap hajnalban, míg ő aludt, a feje alatt levő bőrtárczát 3 forint tartalommal s az éjjeli szekrényen levő 100 frtot érő aranyóráját ismeretlen tettes epi