Pesti Napló, 1892. november (43. évfolyam, 302-331. szám)

1892-11-24 / 325. szám

m­egkö­szönve, újra ezt a ráta nézve nagy megtisz­teltetés­t, kérem, tartsanak meg szíves emlékükben engem, a­ki politikai életemnek legkedvesebb em­lékei közé fogom sorolni ezt a megtiszteltetést. (Szűnni nem akaró éljenzés.) A miniszterelnök ezután a rendező bizottsági tagokat mutattatta be magának és szívélyesen be­szélgetett velük, több ízben megköszönve a fák­lyás menet rendezése körüli buzgalmukat. A fáklyások csak nagy sokára vonultak el a villa mellől ; a nagyobb rész a ligetbe ment s ott rakta máglyába a szurok fáklyákat, a viaszfáklyá­kat pedig magukkal vitték, sürü fü­stött hagyva hátra a villa körül.* Nag­ybányáról sürgönyzik, hogy a mi­niszterelnök tiszteletére kivilágították a várost. — Hódmezővásárhely, Szeged és Ma­rosvásárhely közgyűlése elhatározta, hogy feliratban üdvözli. Marosvásárhely képvi­selőtestülete még díszpolgárává is választotta a miniszterelnököt. Fővárosi ügyek. Az elemi iskolák zsúfoltsága. Noha a főváros évről évre újabb elemi iskolákat létesít s ezek mindegyike 8—18 tanteremmel van ellátva, még­sem képes lépést tartani azzal a rohamosan emel­kedő szükséglettel, amely a tanköteles gyermekek egyre növekedő számban való jelentkezéséből ered, úgy, hogy ma a főváros elemi iskoláiban 4992 olyan tanuló van bejegyezve, akiknek csak a vál­takozó rendszer, vagyis a félnapi oktatás keresz­tülvitelével lehet helyet adni. Az elemi iskolák tanulóinak száma hogy milyen rohamosan növek­szik, élénken illusztrálja az a példa, hogy a Rot­­tenbiller-utczai új iskoláról, amely csak nemrégiben épült 19 tanteremmel, a tanférfiak azt hitték, hogy jó ideig nem fog megtelni, s alig hogy megnyílt, már­is két paralell-osztálylyal kellett megbővíteni. B­ó­­z­s­a­vő­­­gyi Gyula tanácsos, mint a tanügyi osztály vezetője, városrészek szerint való kimutatást szer­kesztett arról, hogy hol nincs arányban az iskolák száma a növendékek számának gyors növekedésé­vel s mely városrészben hány váltakozó rendszer szerint elhelyezett tanuló van. Az ily tanulók szá­ma az I. ker. Krisztinavárosban 181, a II. ker. Vízivárosban 185, a III. ker. Ó-Budán 419, az V. ker. Lipótváros külkerületében 186, a YI. ker. Terézvárosban 684, a YII. ker. Erzsébetváros bel­ső részeiben 661, külső részeiben 451, a VIII. ker. Józsefváros 1. sz. iskolaszékének kerületében 59, 2. sz. iskolaszék kerületében 859, a 3. sz. iskola­szék kerületében 660, a IX. ker. Ferenczváros bel­ső részeiben 137, külső részeiben 211, a X. ker. Kőbányán 253. Csekélyebb számú helynélküli ele­mi iskolai tanulók vannak még: a Várban, Tabán­ban, a budai Ország­út mentén, a Belvárosban és a Lipótváros belső részeiben. Helyi hírek. Földalatti vasút a fővárosban. A főváros leg­szebb s leghosszabb közlekedési vonalán, az An­­drássy-úton, vágányok fektetésére tudvalevőleg nem adnak engedélyt s igy a nagy személyforgal­mat társaskocsik, látják el igen hiányosan. Ezen a bajon akar segíteni most Kunfalvy Nándor fő­városi építész, a­ki az Andrássy-ut hosszában föld­alatti vasutat tervez. A vonal az Andrássy-ut ele­jétől az iparcsarnokig terjedne, a végállomásokon s feljáróknál a kellő helyiségekkel. A vasút villa­mos erőre­ vagy komprimált levegőre volna beren­dezve s e módon eszközölnék a világítást és a szellőztetést is. A tervező az előmunkálati enge­délyért már beadta folyamodványát a polgár­­mesterhez. Tű­zvizsgálat. Az Újvilág­ utcza 33. sz. a. ház­ban ma délelőtt tartották meg a tűzvizsgálatot. A bizottság megállapította, hogy a tetőzetből 504 négyszögméternyi terület pusztult el, a­mi 3000 fo­rintnyi kárt képvisel. Nagyobb kárt szenved­tek a lakók, fehérneműekben s bútorokban. Nem kevesebb, mint 2000 frtnyi fehérnemű volt a pad­láson felhalmozva, s ebből csak 1000 frtnyi volt biztosítva. Odaveszett egy szegény takarítónő menyasszony leányának egész kelengyéje, a­mit nagy fáradsággal s áldozattal takargattak meg, egy cselédnek sorsjegyei stb. A tűz keletkezésére nézve a megejtett vizsgálat, s a kihallgatások ada­tai azt bizonyítják, hogy szándékos gyújtogatás nem zárható ki, s azt a további vizsgálat lesz hi­vatva kideríteni. Az illetékes IV—V. kerületi ka­pitányság ez irányban megindította a vizsgálatot. Raktártűz. Veszedelmes tűz ütött ki ma dél­felé a Marokkói­ utcza 2. sz. a. házban. Itt, az első emeleten van az Eppinger Lázár és fia czég egyik raktára, melyben parkett­áruk voltak felhalmozva. Délfelé a raktárból sürü füstfelhők szálltak ki s mire behatoltak, az egész lángtenger volt. Az érte­sített V. kerületi tüzérség a tüzet másfél órai munka után lokalizálta, de akkor az áruk nagy része már tönkrement. A raktár biztosítva volt s igy a kár megtérül. A kolera. Az utolsó huszonnégy órában (kedd éjféltől szerda éjfélig) hét kolerabeteget vettek föl a járványkórházakba. Ugyanez idő alatt meghalt egy beteg, gyógyultan hárman távoztak a barakból. Az utolsó huszonnégy órában a kolerabete­­gedések száma (tegnap volt 6), egygyel emelkedett, a halálozásoké (tegnap volt 2) egygyel csökkent. A járványkórházakban jelenleg negyvenkét be­teg van ápolás alatt.* A jár­vány okozta iskolamulasztások pótlása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete foly­tán a fő- és székvárosi elemi iskolai igazgatók e hó 24-én, csütörtökön délután 5 órakor a Bakács­­téri elemi iskolában, d­r. Verédy Károly budapesti kir. tanfelügyelő elnökete alatt értekezletet tarta­nak, a­melyen a kolerajárvány okozta iskolamulasz­tások miként leendő pótlásának módozatait fog­ják megállapítani.* Lemberg, nov. 23. Husiatymban e hó 15-től 18 ig két haláleset fordult elő gyanús tünetek közt. Az ürülékek ma befejezett bakteorológiai vizsgá­lata mind a két esetben ázsiai kolerát konstatált. 18-ika óta sem Husyatimban, sem környékén nem fordult elő koleraeset. Egyletek és társulatok. A magyar heraldikai és genealógiai társaságé hó 24-én (csütörtökön) délután 5 órakor ülést tart, melyen Thaly Kálmán vál­­tag »Adalékok a Rákóczy-ház nemzedékrendjéhez« czimen előadást fog tartani. A műegyetemi olvasókör legközelebb megkez­di, a miniszterileg engedélyezett országos gyűjtést alaptőkéje javára. A fiatal kör, bár még sok nehéz­séggel küzd, már is központja a műegyetemi hall­gatók egyetemi életének s üdvösen hat az ifjúság összetartására s érintkezésére. A választmány kö­szönettel vesz minden oly hozzá beküldött czimet, hová gyűjtőivet küldhet. Színház és mű­vészet. A mai harmadik filharmóniai hangverseny, több tekintetben keltett szokottnál nagyobb érdeket. A még mindig beteg Erkel Sándor helyett — testvére Gyula is indisponálva lévén — B­e­b­i­­c­s­e­k József operai karnagy vezényelt, kinek szimfóniája mellett még B­artay Ede legújabb szimfóniája is első bemutatásra került a filharmo­nikusok által. A nagy hegedűvirtuóz Thomson Caesar Paganini versenyművével működött közre. Cherubini »Vízhordó« nyitánya helyett pedig Beethoven »Die Weiche des Hauses« czímű nyitánya lett előadva. A vigadó nagy- és kisterme egészen megtelt s a közönség úgy a két szimfonikus újdonságot, mint a nagy virtuózt elárasztotta tapsaival. A filharmonikusok eléggé nem méltányolható eljárást követnek, ha a hazai zeneszerzők művei elöl nem zárkóznak el, s óhaj­tandó is, hogy lehetőleg minden hangversenyük műsorán mindig szerepeljen is egy-egy a kiválób­bak termékei közül, mert csak ezáltal fejlődhetik ki a nemes verseny és a magasabb törekvés ambí­­cziója. E részben sem a személykérdéseknek, sem a klikk-szellemnek nem szabad szerepelni. A fil­harmonikusok tegyék meg erkölcsi kötelességüket, a többi úgy is a közönség ízlésére és a tárgyilagos kritika ítéletére tartozik. Beethoven nyitányának felcserélése a Cheru­­biniéval, mindenesetre csak előnyére vált az estély­nek. A nagy zenetitánnak ez egyik alkalmi műve nem viseli ugyan magán az örök hallhatatlanság bélyegét, de a Cherubini nyitánya mellett mégis előbb járhat egy századdal. B­e­b i­c s e­k H-moll szimfóniájával határozott sikert aratott a közön­ségnél. A mű mind a négy tételében a distingvált ízlésű, gondolkodású s e mellett alapos készült­­ségű zenész szól hozzánk. Vannak eszméi, van gazdag dallamere és rendelkezik a hangsze­relés modern tecnhikájával. Hogy symphoniá­­nak nevezi művét, ez gusztus dolga, mert részei inkább »Suite« formába öntött hangu­lat-képek, mint symbolikus kidolgozású tételek, melyek domináló elemét a lyrikus hangulatok s zenei képfestések képezik, így pl. a scherzi is többször abba a hangulatba esik, melybe a nemes dallamosságú Andante s a többi két rész lyrikus epizódjai. Hogy nem mindig találja el a zenei esz­mék ellentétes hatásait, ezt is nem annyira eszmeszegénységének, mint egyéni alaphangula­tának lehet betudni. A­mennyi — bár sokszor remi­­neszciencziás — eszmét felhalmoz, azok abból akár még tíz szimfóniát is lehetne kidolgozni. Ez kü­lönben csak dicséretére szolgálhat. A közönség a szerzőt minden rész után zajosan tapsolta és hívta ki. B­a­r­­­a­y Ede egy tételű szimfóniás költemé­nye szintén megérdemelt méltánylásban részesült, a közönség a jelen volt szerzőt is élénk tapsolt s többszörös kihívásban részesíti. A mű drámai han­gulatot (»A hős halála«) tükröz vissza, a küzdelem erőteljes kifejezésével, mely közé találóan vegyül a fájdalom s az eszményinek a hangulata. Hang­­szerelése is izmos és a modern technika alap­ján áll. Az est legfőbb sikere Thomson Caesart ezt a bámulatos s perfekt technikájú virtuózt il­lette, ki már Paganini versenyével teljesen meghó­dította az egész közönséget, mely aztán addig tap­solt, tombolt, míg két ráadással nem szolgált. Zon­­gorakiséret mellett eljátszotta Sarassate ma­gyar ábrándját s egy bölcsődalt oly frenetikus hatással, minőt csak a legnagyobb művészek képe­sek felidézni. De hát Thomson csakugyan oly nagy művész is, kit elég egyszer hallani, hogy aztán töb­bé el ne felejtsük.— Vasárnap a »Concert popu­­laire«-ben fogja magát hallatni, a­mikor bizton szűk lesz a vigadó nagyterme. A mai est záradé­kát Svendsen »Párisi Carnevalja« képezte, mely eredeti ötleteivel s brilliáns hangszerelésével szin­tén nem téveszté el hatását. (i. 1.) A népszínházban holnap csütörtökön Blaha Lujza asszony vendégjátékával Abonyi Lajos nép­színműve »A betyár kendője« kerül színre. F. He­gyi Aranka rekedtsége miatt »A szultánt« még pénteken sem lehet előadni, helyette a »Fanchon asszony lányá«-te ismétlik Komáromi Mariskával és Küry Klárával a két fő női szerepben. A téli kiállítás. A műcsarnokban befejezték a téli kiállítás rendezését. A képek és szobrok mind helyükön vannak s még a szűk és alkalmatlan ter­mek daczára is impozáns benyomást tesznek. Ma csak a jury tagjai látogatták a kiállítást s itt-ott újra rendeztek egyetmást. A katalógust ma állítot­ta össze F­­ 111­e­r Kamill h. titkár. A képes tárgy­mutató, mely reprodukcziókban igen gazdag lesz, csak egy pár hét múlva jelenik meg. A kiállítás ünnepélyes megnyitása pénteken, 25-én délután öt órakor lesz. Alkalmasint C­s­á­k­y Albin gróf köz­oktatásügyi miniszter nyitja meg, a kit erre kül­­döttségileg kért föl a képzőművészeti társulat. A kiállítás 26-tól kezdve nyitva van naponként d. e. 9-től d. u. 4 óráig s villámvilágitás mellett este 5—9-ig. A belépti díj 50 kr, vasárnap 1—4 óra közt 20 kr. A nemzeti színház nyugdíjintézetének kor­mányzó választmánya Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő elnöklete alatt ülést tartott. Napi­rend előtt elnök azt indítványozta, hogy Wekerle miniszterelnökhöz üdvözlő küldöttség vezettessék. Az indítvány elfogadtatott és a küldöttség tag­jaivá megválasztottak : Fenyvessy Ferencz elnök­lete alatt Szigeti, Paulay, Stesser, Payer és Császár Imre. Az ülés határozataiból meg­említjük, hogy a nyugdíjintézet az első ha­zai takarékpénztárnál őrzött 213.000 forintnyi pa­­pírjáradékát eladta és helyette első hazai taka­rékpénztári egyesületi kötvényeket vásárolt. Elnök bejelentette, hogy a Wilt-féle hagyatékból 1200 frt folyósítása iránt közjegyzői okirattal intézke­dett. A nyugdíjintézet részére jótékony előadást rendeznek, »Stern Izsák«-ot adják Vizváryval. Az előadás az operában lesz dec­ember második fe­lében. Munkácsy tanítványa, Munkácsy Mihály első mesterének, Szamossy Eleknek a fiát Sza­mos­s­y Lászlót hálából tovalevőleg magához hívta és Párisban a festőművészi pályára képezte. A fiatal Szamossy az idei téli kiállításon mu­tatkozik be először, hol két képet állított ki. Az egyik egy furulyázó fiút s a másik egy csaba-csüdi pusztarészletet ábrázol. A fiatal művész, a­ki több élőkelőség arczképét is festi, legközelebb művészi tanulmányok végett hosszabb időre Párisba megy Halálozások. Fuchs Rudolf, a fővárosi kereskedő világ egyik legelőkelőbb és legrégibb tagja, ma 85 éves korában elhunyt. A 60-as években több pénzinté­zet alapításában vett részt. A magyar általános biztosító­társaság igazgatóságának megalapítása óta tagja s egészen a múlt évig igazgatósági tagja volt a magyar általános hitelbanknak. Élénk leve­lezést folytatott a kiválóbb közgazdasági írókkal, így az amerikai Careyval, s maga is irt a közgaz­dasági lapokba. Bélaváry Burchard Konrád fő­rendiházi tag apósát gyászolja az elhunytban. Törvényszéki csarnok. Sajtópör. Több fővárosi lapban nemrég egy nyilttori közlemény jelent meg, melyben Stern Károly kereskedő ismerőseit arról értesítette, hogy elválni készül nejétől, a­kinek adósságaiért, mivel ismert könnyelműségét támogatni nem akarja, sza­vatosságot nem vállal. Sternré most megbízta Schönfeld Arthur dr. fővárosi ügyvédet, hogy e közlemény miatt férje ellen sajtópert indítson. Bíróság elől oltár elé. Érdekes tárgyalás volt ma a budapesti törvényszéknél, Tóth Ernő elnök­lete alatt. Jidei ellen való vétséggel vádolva állt a bíróság előtt Kovács László csaposlegény — a vád szerint — azért, mert Budai Amáliát nevelő­szülei házából elcsalta és pár hét múlva rábírta arra is, hogy vele együtt a Duna hullámai közé vesse magát. Az öngyilkosság kísérletét a szerel­mes pár 1891. október 23-án hajtotta végre, de mindkettőjüket élve kimentették. A bíróság első sorban Budai Amáliát hallgatta ki. A csinos 17 éves leány szenvedélyesen szerette ked­vesét, a kivel egy este sokáig sétált az utczán és aztán már félt oly későn hazamenni s 14 napot töltött kedvesével, mert szégyell hazamenni. — Hogy jöttek az öngyilkosság gondolatára ? — Kovács emlegette és aztán együtt elha­tároztuk. — Hát nem kényszerített­e ? — Csak könyörgött. Arra a kérdésre, hogy miért nem ment másnap haza, azt felelte: abban a hiszemben volt, hogy Kovács szereti és feleségül veszi. Ügyész: Hogyan ugrottak a Dunába ? — Összeölelkezve, együtt. — Érintkezett a vádlottal azóta, vagy gondolt újabb öngyilkosságra ? — Nem, mert keresztszüleim megbocsátottak. Védő: Ön azt mondta, hogy Kovács nem sze­rette igazán. Miért akartak akkor egyszerre meghalni ? — Mert nem akartak hozzáadni. — Ne lássa. Úgy veszem ki, hogy őt máig is sze­reti, hozzá menne, ha megkérné? — Nem tudom, — feleli szemeit lesütve. Kovács László vádlott elmondja, hogy kereszt­szülői rossz bánásmódja miatt igyekezett a házból el­távolítani a leányt, a­ki hajlott szavára. Budai Amáliát szerette és szereti most is Két hétig vele lakott, elcsá­bítani nem akarta. Azt tagadja, hogy ő beszélte rá az öngyilkosságra, felemlítette s aztán kedvese sürgette. Elnök: Hát még ő ösztökélte ? Vádlott: Én haboztam, mire ő gyávának ne­ve­zgetett. — Igaz ez, Budai Amália? — Gyáva is volt. E nem várt feleletre a bíróság tagjai összenéztek, mert ez is elég volt ahhoz, hogy tisztán lássák a való tényállást. A törvényszék az ügyész indítványa és Pried Vilmos dr. védőbeszéde után felmentő ítéle­tet hozott. A tárgyalási teremből kiérve játszódott csak le a szerelmi dráma utolsó jelenete. A szerelmes pár nem­csak kibékült, hanem nemsokára oltár elé is mennek. Kovács László ott az előszobában megkérte volt kedvesének kezét, a­ki, miután nevelőszülei sem ellenezték többé, elérte szíve régi vágyát. Távirat­o­k„ Páris, nov. 231 Az Abomey bevételére vonat­kozó jelentést hivatalosan még mindig nem erő­sítették meg. Brüsszel, nov. 23. A király ma a kamara egy küldöttségét fogadta, mely átnyújtotta a választ a trónbeszédre. A király a hozzá intézett beszédre azt válaszolta, hogy ismeri a kamara hazafias ér­zelmeit s reméli, hogy az ebben a szellemben be fogja fejezni az alkotmányrevízió művét, mint a bölcsesség és haladás művét. Az osztrák képviselőház, Bécs, n­ov. 23. A képviselőház mai ülésén folytatták a költségvetés részletes tárgyalását. A »legfelsőbb udvartartás« és »Ő Felsége kabinet­­irodája« czímű fejezeteket elfogadták. A »Reichs­­rath« czimnel Schlesinger az antiszemiták keresztyén-szocziális programmját­ fejtegette és az elnök ismételt felszólítása daczára, hogy maradjon a tárgynál, a talmudból és bibliából idéz, mire az elnök megvonja tőle a szót és kér­dést intéz a házhoz, hogy Schlesinger beszélhet-e tovább. A ház 75 szavazattal 51 ellenében helyesli a szóelvonást. (Nyugtalanság az antiszemiták pad­jain.) Schwarzenberg Károly herczeg az ál­­lamjogi kérdést fejtegetve megjegyzi, hogy pártja nem a personalunióra hanem a reálunióra törekszik. A dualizmus előnyeiről és hátrányairól a nézetek még nincsenek tisztázva. Mindenekelőtt szükség volna tudni, mik a kormány c­éljai. Szónok kérdi, miért nem töltötték még be a Prazak miniszter le­mondása következtében megürült helyet. Ajánlja a nyelvkérdés megoldását parlamenten kívül. Szó­nok óhajtaná, hogy az egyesült német hatpárttal kezdeményezett együttműködés megvalósíttatnék, a­mire azonban szükség volna, hogy a gazdasági kérdéseken túl is jöjjön létre egyetértés. (Helyes­lés jobbról.) T­a­a­f­f e gróf miniszterelnök kijelenti, hogy előtte szóló kérdéseire mint udvarias ember azon­nal akar válaszolni. A­mi a Prazak visszalépése következtében megürült miniszteri tárcza betölté­sét illeti, az erre vonatkozó tétel a költségvetésbe már föl van véve, mi bizonyítja, hogy a kormány a tárc­át ismét betölteni szándékozik. Egy meg­jegyzésre azt mondja, hogy bizonyára kelle­mesebb parlament nélkül kormá­nyozni. Előtte szóló kívonata a pártok teljes or­­ganizác­ióját illetőleg, igen komoly dolgot érint, hanem azt nem lehet parancsal elérni. Szónok vé­delmébe veszi a jelenlegi minisztériumot egy esetleges pártminisztériummal szemben. Természetesnek találja, hogy a nyelvkérdés megoldását szóba hozták, mivel az már mindenkinek körmére ég, de annak tárgya­lását parlamenten kívül korainak tartja. A­mi a reichenbergi ügyet illeti, az erre vonatkozólag be­nyújtott összes interpellácziókra együtt fog vála­szolni. Ha megfoghatlannak találták, hogy a cseh­országi helytartó a Reichenbergbe való utazást ő Felségének tanácsolta, úgy megjegyzi, hogy ő Fel­ségének nincs szüksége javaslatra arra nézve, hogy hova menjen a monarchiában. Ő Felsége min­den pillanatban éjjel vagy nappal nyugodtan mehet a monarchia min­­városába. (Tetszés.) Mindenesetre megeshetik, hogy az uralkodó kérdezi, nem azt tehetem-e, ha­nem azt, hogy tegyem-e, hogy jó lesz-e vagy sem. Ez esetben a minisztérium és nem a helytartó fog tanácscsal szolgálni. Schneider a parlamentarizmus sülyedé­­séről és a zsidók uralmáról beszél. Lienbacher sajnálatát fejezi ki, hogy az időt a közjogi kérdé­sek fejtegetésével fecsérlik el. Elnök Schneidert utó­lag rendreutasítja. Következnek az interpellácziók. A Panama-ügy. Páris, nov. 23. A képviselőház mai ülésében másodszori szavazásnál megválasztotta a Panama­­csatorna-ügyben kiküldendő vizsgáló bizottság tag­jait. Az ülés előtt a jobbpárt tagjai értekezletet tartottak, a­melyben elhatározták, hogy tartóz­kodni fognak a választástól és ha annak daczára 9 konzervetívpártit választanának meg, utóbbi ülésben el fogják határozni, hogy az illető képvi­selők elfogadják-e a választást vagy sem. Páris, nov. 23. Hír szerint a Panama-ankét bizottság csak azon körülményekkel fog foglal­kozni, melyek a parlament becsületét érintik, azon­ban a bírósági eljárás körébe esőkkel nem, s ezek a küszöbön álló Panama-per tárgyai lesznek. Az olasz parlament megnyitása. Róma, nov. 23. A királyt és királynét, vala­mint a herczegeket úgy a parlamentbe menet, mint a palotába való visszaérkezések alkalmával az egybegyűlt néptömeg lelkesen üdvözölte. Épp oly élénk ováczióban részesült a királyi család az egy­begyűltek részéről, midőn a parlamenti terembe belépett és onnan eltávozott. A trónbeszédet gyak­ran szakították meg élénk helyeslések, különösen azokon a helyeken, midőn a genuai ünnepségekről, Olaszország békemissziójáról, a pénzügyi helyzet­ről és a szocziális reformról szól; a trónbeszéd vé­gét frenetikus éljenzés követte. A turini gróf eskü­­letételét mint szenátor szintén élénk helyeslés kisérte. A pátriárka csókja. Karlócza, nov. 23. A kongresszus ma foly­tatta az egyházszervezet feletti általános vitát. G­r­b­i­c­s esperes a javaslat mellett kelt síkra. Szenzácziót keltett, midőn a szónok, ki a horvát­országi határőrvidéken született és nevelkedett, a magyarokról valóságos apotheozisban szólott és a szerb ellenzék felett lesújtó ítéletet mondott. Tör­téneti tény, úgymond, melyet senki sem tagadhat, hogy a magyarok kardjukkal szerez­ték meg e hazát és abban mint nemzet álla­mi öntudattal és politikai függetlenségben immár több mint egy ezredéve él. Európában nincs nemzet, melynek szebb törté­nete volna, mint a hős magya­roknak, kik szabadságaikat és független­ségüket az idők viszontagságai daczára máig is megtartották. És daczára annak, hogy a szerbek a bécsi hatalmasoktól felbujtatva, a múlt­ban sokszor vétkeztek a magyarok ellen, ezek 1868-ban mégis az egyház és iskola terén teljes autonómiával ajándékozták meg. A­helyett azon­ban, hogy a szerbek eszesen cselekedve, a nyújtott békejobbot elfogadták volna : vezéreik a legádá­zabb harczot folytatták a magyarok ellen, mi­által mind mai napig sem bírtak egyházi szer­vezetünket rendezni. Vessünk tehát véget en­nek az üres és czéltalan ellenségeskedésnek, mert ha egy és ugyanazon nép itt Magyaror­szágon az országgyűlésbe, Horvátországban pedig a tartománygyűlésbe a kormánypárt leghívebb embereit küldi, ide pedig a legmerevebb ellen­zék képviselőit várja, ez oly beteges állapot, mely okvetlenül sürgős orvoslást igényel. Végül egyet­értésre int, mert a történelem kíméletlenül el fog ítélni és minket fog felelőssé tenni az öngyilkos­ságért. E nyílt és benső meggyőződéstől sugalma­zott beszéd mély hatást keltett és az elnöklő pátriárkát annyira elragadta, hogy lelépve az elnöki emelvényről, a szó­nokot megölelte és megcsókolta. E je­lenet a kongresszus többségénél nagy lelkesedést keltett. Polit és társai egészen konszer­­nálva voltak. Egyik Live Préca Dániel es­peres, különben igen jó szónok, igyekezett ugyan a hatást gyengíteni, de az nem sikerült neki. Hol­nap valószínűleg befejezik az általános vitát. Németország és Oroszország. Berlin, nov. 23. A »Nordd. Alig. Zig« reprodukálja a »Times« berlini levelezőjé­nek november 21-ikéről kelt, következő tar­talmú levelét. A levél szerint Werder tábor­noknak jelzett kineveztetése pétervári nagy­követté jele az orosz czár ama szándékának, hogy Németországgal barátságos viszonyban éljen. Lehetséges, hogy a, Francziaországban legújabban történt ese­mények az orosz czárt hajlandóbbá tették, hogy nagy súlyt fektessen a Né­metországhoz való jó viszonyra. Oroszország válasza a Németországgal való kereskedelmi szerződés tárgyában nem zár­ja ki, hogy végül mégis megegyezés jöjjön létre. Oroszország volt az, mely kinyitotta az ajtót, nem valószínű, hogy az ajtót ismét azonnal bezárja. Pétervár, nov. 23. A »Brzemija Wiedomosti« rokonszenves sorokban emlékezik meg Werder tábornoknak pétervári nagykövetté szándékolt ki­­neveztetéséről és hangsúlyozza, hogy Werder tá­bornok az orosz udvarnál persona gratissima és azért a legalkalmasabb arra, hogy Oroszország és Németország közt fentartotta a barátságos viszonyt és ezzel hozzájáruljon a béke fentartásához, mi mindkét nép háláját biztosítaná részére. Pétervár, nov. 23. Itteni körökben mindin­kább megerősítést nyer az a hir, hogy Németor­szág és Oroszország között létre fog jönni a vám- és kereskedelmi szerződés; a megszakított tárgya­lásokat alkalmasint még ez év lefolyása előtt felve­szik.­­ Az eddig felmerült differencziák úgy te­kinthetők, mint a­melyek körülbelül ki vannak egyenlítve. A porosz adóreform. Berlin, nov. 23. (Képviselőház.) Az adóre­formjavaslatok folytatólagos tárgyalásánál Lim­­burg-Stimm Herrfurth volt miniszternek sze­mére vetette, hogy beszédével egy nemrég vissza­lépett államférfiúhoz méltatlan magatar­tást tanúsított. A konzerválí vőknek teljesen iga­zuk volt, midőn az ő minisztersége alatt éllé küzdöttek. — H e r r f u r t­h azt válaszolta, ha az a küzdelem bizonyára arra vezethető vissz hogy ő mint miniszter nem engedett magára befo­lyást az agrár eszméknek. A franczia szenátusból. Páris, nov. 23. A szenátus mai ülésén Br­a- V­i­e­r szenátor interpellácziót intézett a pénzügy­­miniszterhez a»Credit Fonciere« üzleteire vonatkozólag. B­o­u­v­i­e­r pénzügyminiszter a felhozott vádakat visszautasította, kimutatván, hogy a társaság kölcsönei normális feltételek mel­let köttettek, hogy nem osztottak szét fiktív oszta­lékot s csak szabályszerű mérleget állítottak fel. A pénzügyminiszter azzal zárta szavait, hogy Bluvier kritikái alaptalanok, és hogy a széna ,us voluma bizonyításul fognak szolgálni, hogy a »Credit Foncière« mindig megérdemelte azt a nagy bizodalmát, melyet irányában táplálnak. A Bou­­viertől kívánt egyszerű napirendet nagy többség­gel fogadták el. Erre az ülés véget ért. Dinamit mindenütt. Madrid, nov. 23. A kiállítási csarnokban elkö­vetett merénylet nagy felháborodást keltett a vá­rosban. A régens-királynét a merénylet nem tar­totta vissza attól, hogy a kiállítás megtekintését folytassa. A vizsgálat eddigelé nem vezetett si­kerre. Hire jár, hogy a merénylet anarchis­ták műve. Páris, nov. 23. Lehetőleg elejét veendő az oly szerencsétlenségeknek, minek a legutóbbi di­­namitrobbanás következtében előidéztettek, a ren­dőrprefektus tárgyalásokat folytat a katonai ható­sággal, az erődökön belül levő oly helyiségek át­engedése végett, hova a talált robbanó bombák vihetők. Clementina herczegnő nevenapja, Szófia, nov. 23. Clementina herczeg­­asszony nevenapja alkalmából a székesegyházban ünnepélyes Te Deum volt, a­melyen Ferdinánd fejedelem, Clementina herczegasszony, a polgári és katonai kíséret, a miniszterek, a szobrante el­nöke, számos képviselő, Ausztria-Magyarország, Olaszország, Anglia, Belgium és Görögország diplomácziai képviselői, a román ügyvivő, a török biztosság ügyvivője, a polgári és katonai főméltó­ságok és igen nagy közönség, köztük sok hölgy volt jelen. Az isteni tisztelet után a hivatalos sze­mélyiségek a palotába mentek, hogy bejegyezzék magukat a kitett ívekre. Közgazdasági táviratok. Frankfurt, nov. 28. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 268.62. Csendes. Páris, nov. 23. A tőzsde csendes magatartással folyt le. 3 százalékos franczia járadék 99.52. — Osz­trák-magyar államvasuti részvény 636. — Déli vasúti részvény 218. Magyar aranyjáradék 97. London, nov. 23. A tőzsde kedvezőtlenül folyt le. Bécs, nov. 23. Az esti tőzsde szilárd magatartást tanúsított. Osztrák hitelrészvény 317.25. — Osztrák, magyar államvasuti részvény 291.25. — Májusi arany­járadék 98. — Magyar aranyjáradék 113.65. Berlin, nov. 23. A tőzsde szilárdan nyilt meg, később gyengült azon hírre, hogy a kőszén-szindikátus valószínűleg nem jön létre. Később ingadozó volt az irány­zat. Zárlatkor szilárd volt a tőzsde. Jegyeztek : Osztrák hi­telrészvény 168.75. — Osztrák-magyar államvasuti rész­vény 125.12. — Déli vasúti részvény 41.20. — Diskonto­bank részvény 184.60. — Magyar aranyjáradék 96.25. Rubel 200.25. — Laura-kohó 108.40. — Bochumi 124.40. — Harpeni 135.42. — Gelsenkircheni 131.75. — Busch­­ttebrach 189­/8. — Duxi 219.87. Berlin, nov. 23. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 168.75. Pétervár, nov. 23. Váltó Londonra 101.25—101.10. London, nov. 23. Ezüst 39.12. Hamburg, nov. 23. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 268.25. A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése. (November 23. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás maximuma Közép-Európa fölött te­rül, minimuma északkeleten van. Közép-Európában általánosan borúlt, ködös, száraz idő uralkodik alacsony hőmérséklettel. Nálunk is többnyire borús és száraz az idő, a reg­geli hőmérséklet 0 fok alatt van. Szerajevóból jelentik, hogy ott 21-én éjjel 12 ó. 45 p.-kor földrengés volt dél­ről északkeletnek tartó irányban. Kilátás: Gyenge szelekkel túlnyomóan bo­rult (ködös) és száraz idő várható fagy­pont körüli hőmérséklettel. A kis sorsjáték húzásai november 23-án. Brünn: 13 54 75 29 49 Múlunk és malatságot November hó 24-én. Nemzeti színház. Évi bér­. 219. sz. Havi bér­. 21 sz. ANGELO. Dráma 3 szakaszban. — Irta Hugo V. ford. Endrödi S. Személyek: Angelo Katalin, neje Tisbe Rudolfo Hornodei Galeota Reginella Dafie Szerecsenapród Főpap Szacsvay Hegyesi M. Jászay M. Nagy I. Gyenes Pálfi L. Boér H. U. Székely K. Tóvölgyi I. Tóth Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: Két szerelem. Szombaton: Sok hűhó s­­in­ miért. Vasárnap : Faust. M. Kir. operaház. Évi bérlet 126. sz. Havi bérl. 16. sz. Szilágyi Bella k. a. vendég­felléptével . CARMEN. Opera 4 felvonásban, Zenéjét szerzette Bizet. Szövegét Me­­rimée Prosper beszélye után írták Meilbac H. és Halévy L. Fordította id. Ábrányi Kornél. Személyek: Don José Kiss B. Escamillo Beck Dancaire Ney B. Remendado Dalnoki Zuniga, hadnagy Szendrői Morales Veres Lilla Pásti­s Gonda Carmen Szilágyi B. Micaela Rotter G. Mercedes Nánásdi R. Frasquita Gábos N. Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: Zárva. Szombaton: Siegfried. Vasárnap : Lalla Roukh,­­ Touw lestrois. Népszínház. Blaha Lujza asszony, mint vendég. A betyár kendője. Eredeti népszínmű dalokkal 4 szakaszban. Irta Abonyi La­jos. Zenéjét Nikolics Sándor. Személyek: Özv. Ónodi Kulcsár Nagy Istvánné Siposné Ifj. Ónodi Kulcsár .Nagy András Bérezi Ónody Kulcsár Nagy Ferencz Horváth V Andó, ügyvéd Szabó Boris asszony Pártényiné Bandi, fia Szirmai Örzse Lukács J. Buzi, csárdás Izsó Buziné Izsóné Zsófi, lányuk Blaha L. A »Hagyász Békési ,A »Pisze« Sántha •Zzolgabiró Lubinszky Esküdt Hortobágyi Kezdete 7 órakor. Műsor: Pénteken: Fanchon asszony Vasárnap : Délután fél 3 óra­kor : A madarász. — Este fél 8 órakor : A veresbaja, Várszinhá­z. Nagy bérlet 22. bz. Havi bérlet 10, az» A sevillai borbély, vagy: haszontalan elővigyázat. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Beaumarchais, Személyek: Gróf Alma­viva Horváth Bartholo, orvos Újházi Rosina Csillag T. Figaro, borbély Zilahi Don Basilio Vizvári Ficzkó Faludi Fürge Sántha Jegyző Pintér Aliade Mátrai Kezdet 1 7 órakor Műsor: Vasárnap: Medea.

Next