Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)

1894-10-17 / 287. szám

8 Budapest, szerda PESTI VASFILD, 1894. október 17. 287. szám. beküldeni, amelynek megismerése engemet is különösen érdekel. Kiadóm önnek rendelkezésére áll s az ön kiadási feltétele az övé is. Mert nem szívesen venné, ha az ön átirata másutt jelennék meg, mint ő nála, de talán ez nem is lenne méltányos. Az ön kiváló szelleme meg fogja ezt érteni. Teljes szívből az öné Páris, 1894. október 13-ikán. ^ Massenet.­­ Ando a Népszínházban. Ando, a kiváló olasz színész, akit mint Duse híres partnerét ismert már a fő­város közönsége, a jövő év május hónapjában új társulat­tattal fog a Népszínházban vendégszerepelni. Társulatának tagjai közt lesz Leigheri is, az olasz színpad legkitűnőbb komikusa és Virginia Reiter drámai színésznő, mint a társulat primadonnája. * A kolozsvári nemzeti színházból, Ink­ei Gi­zellát, Rákosi Szidi asszony színésziskolájának végzett, jeles növendékét, aki már a Népszínházban is szép sikert ért el, a kolozsvári nemzeti színházhoz primadonnának szerződtették. * Hangverseny: Altmann Leó, tizennyolc esztendős hegedűművész, aki három esztendővel ezelőtt már játszott a Vigadóban s azóta elvégezte a bécsi konzervatóriumot, november 10-ikén hangversenyt rendez a Vigadóban. * A betiltott Nebántsvirág. Egy szűkszavú trieszti táviratunk arról ad hírt, hogy Görzben betiltották a Nebántsvirág előadását. Minthogy Denise de Flavigny kisasszony még a legjobb nevelésű és aránylag a legsze­mérmesebb operette-h­ősnők közé tartozik, bajos kitalálni, hogy a görög hatóságot mi indította arra, hogy a népszerű operette-hősnővel szemben ilyen szigorú eljárást kövessen. Képzőművészet. ** A Nemzeti Szalon megnyitása. A Nemzeti Szalon, a magyar képzőművészek új egyesülete, már be­rendezte helyiségét a József­ körút 45-ik szám alatt levő házban. Az ünnepies megnyitás október 27-én, este hat órakor lesz. A megnyitáson jelen lesz báró Eötvös Lóránt közoktatásügyi miniszter is. A megnyitás előtt való napon a sajtó képviselőinek mutatják be a helyiséget és a csinos kiállítást, amelyben százhatvan magyar festmény van. A kiállítást október 28-án nyitják meg a nagy­közönségnek. Egyesületek. *** Országos Nemzeti Egyesület. Az Országos Nemzeti Egyesülethez való csatlakozásukat újabban az Ó-Budai Első Magyar Asztaltársaság, a Nemzeti Munkás Demokrata Párt, a Tímárok és Molnárok Egyesülete és az Országos Gépész­ Egyesület jelentették be. Az alapszabály­tervezet felülvizsgálatára a bizottságba kiküldték: Matók Bélát, Déri Gyulát, dr. Herceg Mihályt, Maurer Vilmos királyi tanácsost, Rottenberg Jenőt, Orbán Jánost, Par­­csetich Lászlót és Bottlik Józsefet. A szervező­bizottságba újabban beléptek: László Mihály országgyűlési képviselő, Nagy Sándor kúriai bíró, Vészi József vezérigazgató, Ko­vács Pál főmérnök, Löwenfeld Tivadar nagykereskedő, Gelléri Miksa hírlapíró, Friinkl Lipót mérnök és dr. Kohut Adolf Berlinben élő hírlapíró, aki meleghangú levélben üdvözölte a hazafias mozgalmat. A szervező-bizottságnak REGÉNY. FAIMUS. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — A (E regény lenyomtatása vagy * fordítású törvénybe ütközik.) Ki keres, kutat önmagában s viszi a hajszál­­hasogatás felé a gondolata. Ha aztán az érzés kere­kedik felül nála, akkor művész. S bár csak öntudat­lan, de testestül-lelkestől művész. Érzi a természetet, érzi az embert s érzésén keresztül gyakran (de nem mindig) látja benső képzeletét is. És e furcsa keve­rékben: a folytonos öntudatos gondolkodás s öntudat­lan érzésben van a lényege, egyéniségének esszenciája. Ha meg az érzékiség hozza mozgásba lényét, megint más alakot ölt. Ilyenkor gyakran a „pillanat“ ha­tása alatt, nem lát tovább az orránál. Arca ilyenkor szinte gömbölyű lesz, szemei kerekre nyílnak, szinte még az orra is nevet. Külsőleg csakúgy, mint bensőleg, van valami benne egy nagy felinából. Olyan, mint egy fiatal párduc. A két fiú egy pillanatig szembenézett egymás­sal. Gábor kicsibe múlt, hogy öcscse udvaráról nem kezdett neki beszélni. De — szerencsére — elnyelte gondolatát s karját Lőrinc karjába öltve, sétára in­dult vele. Előbb a terrasz baloldalán levő virágos­kert felé mentek. Hallgatott mind akettő, nem tudtak volna hamarjában semmit se mondani. Önmagukba mélyedtek. Lassan, szinte boldogan ballagtak egymás oldalán. Egyszerre a virágoskert egy sarkában, egy óriás lugas előtt megálltak. — Emlékszel ? — kérdé Lőrinc, és Gábor nem felelt, csak némán bólintott a fejével. Hogy emlék­szik-e? Ide jöttek le, hosszú-hosszú cigányozások után, a hajnali órákban egy hegedűssel, két kontrás­szerdán és szombaton este nyolc órakor ülése lesz, amelyre a tagokat minél nagyobb számban való megjelenésre kérik. Az Otthon értekezlete. Az Otthon válaszará­nyának csütörtökön, 18-ikán este nyolc órakor értekezlete lesz, amely után a választmányi tagok társasvacsorája következik. Közegészség­. )( A gyógyító szérum. A barokkórh­ázban három nap óta kísérleteznek dr. Gerlőczy vezetése alatt a Beh­­ring-féle gyógyszérummal. A beoltásokkal már eddig is szép eredményt értek el A szépüvi-oltásokról. — "Wiederhofer tanár véleménye. — Bécs, október 15. A vérsavóval való oltások napirenden vannak és egyhamar le sem tűnhetnek. Amióta Behring a szérummal való gyógyítási módot feltalálta, hullámzásba hozta az egész művelt nyugatot. Ezreket gyűjtenek a drága szer beszerzésére, még mielőtt az embereken való hatása be­vált volna, úgy vagyunk vele, mint az utas, aki elutazik a ismeretlen országba. A Koch-féle alapos felsülés a kö­zönséget egy cseppet sem hűtötte le, — csak az orvosok lettek óvatosabbak. Koch az élő szervezetben gondolta a baktériumokat megölhetni, Behring kísérletei a baktériumok által termelt mérgek megsemmisítésére irányultak. Állatokon az úgyne­vezett antitoxinnal (szérum) sikerült ezt elérnie, de az állat és az ember természete között óriás­i különbség Lehet-e majd az embereket teljesen immunizálni és a dif­­teritiszben megbetegedett gyermekeket sikerrel gyógyítani? Ez még nyílt kérdés, de valószínű. A himlőoltás megmu­tatja ennek a lehetőségét. A szérummal való oltásokat két nagy csoportra lehet osztani: oltunk immunizálás és gyógyítás céljából, egészséges és difteritiszben megbetegedett gyermekeket. Mikor a szérummal való oltások tanulmányozása vé­gett Bécsbe jöttem, annak a megállapítását tűztem ki első­sorban célomul, hogy megállapíthassam, váljon ártalmas-e a szérum a testi szervezetre vagy sem ? Mert ettől függ minden. Behing, Roux, Heubner tanár, kivel Belgrádban hosszasabban időztem és kinek szívességéből jutottam na­gyobb mennyiségű szérum birtokába, nem látták káros hatását; elvétve a csaláncsipéshez hasonló kiütés lepi el a beoltott beteg bőrét, de hamar ismét elmúlik. A bécsi Armen-Spital-ban három szérummal kezelt és el­halt gyermek felbontása alkalmával, dr. Kolisko tanár konstatálta, hogy a befecskendés helyén semmi lobos el­változás sincs. A saját szemeimmel győződtem meg a felől, hogy kevés festényen kívül egyéb jel nem mutatja a beoltást. Épp úgy nem láttam a difteritiszes és szérum­mal kezelt betegeken veselobot, a fehérnyétől eltekintve, mely egyébiránt a difteritisz egyik jellemző jele. Az eddigi tapasztalatok után tehát a szérum nem káros a szervezetre, míg Kochnak tüdővész ellen való szere veszedelmesnek bizonyult. Ezt jelentette ki előttem dr. Wiederhofer udvari tanácsos és asszistense dr. Franz, vala­mint dr. Kolisko tanár­­sat és húzogatták reggelig, míg csak az első napsu­gár szét nem rebbentette álmaikat. Majd tovább mentek,... most a park tavánál álltak meg. A lombokon keresztül a szomszédos falu tornya fehérlett ide. A túloldalon a kuglizó, pár óriás platánfa előtte. Mint gyermekek, sokszor ját­szottak itt. Lassan egy tisztásra értek, ott egy óriás fűzfa ... E fa alatt voltak egyszer együtt életve­szélyben. Egy éjjel ott üldögéltek a fa alatt, az ifjabb hegedült, az öregebb belebámult a holdba. Egyszerre nagy lárma lett a parkban, „vigyázzanak, vigyázzanak“ kiálta az öreg tiszttartó — „veszett kutya van a kertben!“ S­ ők fegyver nélkül álltak ott. Sem előre, se hátra. Egymásra néztek, egymásért remegtek. Ez jutott most a Gábor eszébe, félig álom­ban , szavakba foglalta azt, amit tán jobb lett volna a másiknak el se mondani: — Tudod-e, fiam, hogy külföldön sokszor gon­doltam e percre? Úgy éreztem, odaadtam volna érte ottani nyugodalmamat, ha a rettenetes pillanatot újra átélhettem volna. Mert hisz akkor itthon vol­tam. Te nem tudod, hogy e szó mit jelent... — Hisz most itt vágsz, öregem! — szólt közbe Lőrinc. — Igen, itthon vagyok s igyekezni fogok elfe­lejteni mindent, ami száműzetésem éveire emlékeztet. — Te sokat utaztál — mondá Lőrinc halkan s álmodozva nézett maga elé. — Tudod-e, Lőrinc, hogy mi a honvágy? Soká csak a család, az otthon után vágytam. Egyiptomban lepett meg legelőbb. A tájkép az Alföldre emlékezte­tett, a tücsök szava ugyanazt a nyelvet beszélte, mint otthon. A felvillanó pásztortüzek a látha­tár szélén, a kutyaugatás, az esti csillag, a tőzegfüst nehéz illata hazahozott; úgy éreztem, mintha csak egy alföldi faluban lennék. És mégis­ valami hiányzott, ami a tájképet s annak hangját, illatát szívemmel összekösse. Éreztem, nem az én fajom lelke hívta a tájat életre. Lásd, Lőrinc, szere­tem e fajt, amelyből származom, mert hibáiban, vét-S az általuk mondottak felől magam is meggyő­ződtem. Eddig tehát semmi sem állja útját annak, hogy­­ a szérumot közegészségi célokra be ne hozhassuk. Sőt a szérummal való kísérleteinket megkezdeni egyenes köte­lességünk. Aki ismeri gyakorlatból a fertőtlenítést, azt sem titkolhatja, hogy a fertőtlenítő eljárás sokszor nem egyéb szédelgésnél. Hogy minő badarságok történnek ezen a téren, erre nézve csak egy esetet említek a saját magam gyakorlatá­ból . Pár esztendővel ezelőtt egy megyei hatóság, a borbé­lyoknál, hajpermetezésre használt ballont küldött nekem, hogy az utasokat dezinficiáljam! Külföldön sem jobbak ebben a tekintetben a viszo­nyok. Maga Widerhofer tanár panaszolta nekem, hogy Bécsben háromszori dezinficiálás után is az iskola maga gerjesztette a difteritiszt. Ez is olyan szédelgő fertőtlení­tés volt, amelynél a „vörös cédula“ a fő, mert amikor Widerhofer tanár rendszeres fertőtelenítés által a szomorú állapotnak véget vetett, az iskola ragályozó volta megszűnt. Ezt annak a bizonyítására említem fel, nehogy va­laki azt h­igyje, hogy a gőzfertőtlenítők alkalmazására költött pénzt kidobtuk volna. A difteritisz által fertőzött lakásokat a szérum beválása esetén is a legszigorúb­ban fertőtleníteni kell, még­pedig a még gyakorlatra szoruló községi és hatósági orvosok által. Mi tagadás benne a fertőtlenítés nálunk javarészt hiányos. Az is lesz, mind­addig míg az orvost hatósági teendőkért háromszáz forint­tal, és húsz krajcárban megállapított látogatási díjjal fizetik A helyes és szigorú fertőtlenítéssel együttesen kel­lene megindítani a szérummal való védőoltásokat, de csak­is azokon a gyermekeken, akik difteritiszben megbete­gedett gyermekkel közvetetlen érintkezésben voltak. A ki­költöztetést, úgy a köznép, mint az intelligencia által fekete ördögnek tekintett ezt a rendszert ezután is meg kell tartanunk. Nagyon téves az a nézet, hogy az imunizálás ez alól a kötelezettség alól az emberiséget ezentúl fel­menti. Hiszen tudjuk hogy a gyermekek egy átszenvedett difteritisz betegség után nem válnak véglegesen immuni­sakká. Az immunizáció csak arra szólhat, hogy a difteri­tiszben megbetegedett gyermek testvéreit és játszótársait az esetleges ragályozástól nyomban megóvjuk a delezsálási időre. Ezt pedig elérhetjük egy köbcentiméter szérum-be­fecskendezés által. E befecskendezés hatása legfeljebb 8—■ 14 napra terjed ki. Négy hét után a gyermek már nem immunis és ismét fogékonynyá válik a ragályozás iránt. Ezt bizonyítják Strahlmann kísérletei. 94 immunizált gyer­mek közül hatodfél-tíz hét után hét kapta meg a difte­ritiszt. A szigorú fertőtlenítés, kellő delezsálás és védőoltás által megnyertük az eszközöket, hogy a difteritisz-járványt elnyomjuk, mint elnyomtuk a himlőt,­­ még akkor is, ha a szérumnak csak immunizáló hatása volna, de gyógyhatása nem is. S most térjünk át a szérum gyógy­hatására. Dr. Widerhofer és környezete a difteritisz ellen alkalmazott szérum-oltásoknál különbözőképp vélekednek. A tanár úr, Roux, Heubner és mások kedvező véleményeit elfogadja és valószínűnek tartja, hogy a halálozások szá­zalékát a szérum-beoltások csökkenteni fogják, ő is két­keiben ugyanaz, ami én vagyok. Hamarább megértem­ hibáját, mint egy más nép erényeit___Értesz? Lőrinc csak félfüllel ügyelt reá. Egy pillanatig hallgatott, azután hirtelen Gábor felé fordult: — Tudod-e, hogy már vége a dolognak, vége . . . Már nem szeretem! — Nem tudtam — mondá Gábor és szeme felvillant. Nem? Pedig úgy unom magam. Olyan űrt ér­zek itt belül. — Hát . . . találunk neked valakit. — Kit? Van-e olyan? — Hisz még alig ismered az asszonyt. Én tu­dom, milyen kellene neked. Elmondjam? De ne ne­vess ki. — Mondd, öregem. Teoretizálj, amennyit akarsz, ez, tudom, mindig mulattatott. — Aranyszőke haja lesz . . . — Azért, ugy­e, mert engem a cigányok gróf­jának neveznek? — Azért — mondá Gábor s nevetett. — Sá­padt, egyenes, tiszta szemű, tiszta mosolyú, egy csep­pet sem érzékeny leány, aki mindig engedni fog ne­ked, de aki azért látni, fogja maga előtt az utat, amerre haladnotok kell. Én ismerek ilyet. — Ugyan, ugy­e? És kit? — Azt nem mondjuk el, Lőrinc, hisz ha mon­danám, sohase szeretnél bele. Sokszor álmodtam róla ... odakünn, a külföldön. — Már te magad is, úgy látszik, szerelmes vagy belé? — Bolond csemete, hát azt hiszed, hogy ez így megy nálam? — Azért, mert Lolly ... Gábor hevesen a szavába vágott. — Róla ne szólj , tudod jól, hogy sohase veszem el. Nem nekem való, senkinek se való; játékszernek való, másnak nem. — Nagyon hevesen mondod, Gábor ; érzem, hogy még nem felejtetted el. — Igazad van, — felelte Gábor halk hangon — nem felejtettem még el.

Next