Pesti Napló, 1894. október (45. évfolyam, 271-301. szám)
1894-10-17 / 287. szám
8 Budapest, szerda PESTI VASFILD, 1894. október 17. 287. szám. beküldeni, amelynek megismerése engemet is különösen érdekel. Kiadóm önnek rendelkezésére áll s az ön kiadási feltétele az övé is. Mert nem szívesen venné, ha az ön átirata másutt jelennék meg, mint ő nála, de talán ez nem is lenne méltányos. Az ön kiváló szelleme meg fogja ezt érteni. Teljes szívből az öné Páris, 1894. október 13-ikán. ^ Massenet. Ando a Népszínházban. Ando, a kiváló olasz színész, akit mint Duse híres partnerét ismert már a főváros közönsége, a jövő év május hónapjában új társulattattal fog a Népszínházban vendégszerepelni. Társulatának tagjai közt lesz Leigheri is, az olasz színpad legkitűnőbb komikusa és Virginia Reiter drámai színésznő, mint a társulat primadonnája. * A kolozsvári nemzeti színházból, Inkei Gizellát, Rákosi Szidi asszony színésziskolájának végzett, jeles növendékét, aki már a Népszínházban is szép sikert ért el, a kolozsvári nemzeti színházhoz primadonnának szerződtették. * Hangverseny: Altmann Leó, tizennyolc esztendős hegedűművész, aki három esztendővel ezelőtt már játszott a Vigadóban s azóta elvégezte a bécsi konzervatóriumot, november 10-ikén hangversenyt rendez a Vigadóban. * A betiltott Nebántsvirág. Egy szűkszavú trieszti táviratunk arról ad hírt, hogy Görzben betiltották a Nebántsvirág előadását. Minthogy Denise de Flavigny kisasszony még a legjobb nevelésű és aránylag a legszemérmesebb operette-hősnők közé tartozik, bajos kitalálni, hogy a görög hatóságot mi indította arra, hogy a népszerű operette-hősnővel szemben ilyen szigorú eljárást kövessen. Képzőművészet. ** A Nemzeti Szalon megnyitása. A Nemzeti Szalon, a magyar képzőművészek új egyesülete, már berendezte helyiségét a József körút 45-ik szám alatt levő házban. Az ünnepies megnyitás október 27-én, este hat órakor lesz. A megnyitáson jelen lesz báró Eötvös Lóránt közoktatásügyi miniszter is. A megnyitás előtt való napon a sajtó képviselőinek mutatják be a helyiséget és a csinos kiállítást, amelyben százhatvan magyar festmény van. A kiállítást október 28-án nyitják meg a nagyközönségnek. Egyesületek. *** Országos Nemzeti Egyesület. Az Országos Nemzeti Egyesülethez való csatlakozásukat újabban az Ó-Budai Első Magyar Asztaltársaság, a Nemzeti Munkás Demokrata Párt, a Tímárok és Molnárok Egyesülete és az Országos Gépész Egyesület jelentették be. Az alapszabálytervezet felülvizsgálatára a bizottságba kiküldték: Matók Bélát, Déri Gyulát, dr. Herceg Mihályt, Maurer Vilmos királyi tanácsost, Rottenberg Jenőt, Orbán Jánost, Parcsetich Lászlót és Bottlik Józsefet. A szervezőbizottságba újabban beléptek: László Mihály országgyűlési képviselő, Nagy Sándor kúriai bíró, Vészi József vezérigazgató, Kovács Pál főmérnök, Löwenfeld Tivadar nagykereskedő, Gelléri Miksa hírlapíró, Friinkl Lipót mérnök és dr. Kohut Adolf Berlinben élő hírlapíró, aki meleghangú levélben üdvözölte a hazafias mozgalmat. A szervező-bizottságnak REGÉNY. FAIMUS. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — A (E regény lenyomtatása vagy * fordítású törvénybe ütközik.) Ki keres, kutat önmagában s viszi a hajszálhasogatás felé a gondolata. Ha aztán az érzés kerekedik felül nála, akkor művész. S bár csak öntudatlan, de testestül-lelkestől művész. Érzi a természetet, érzi az embert s érzésén keresztül gyakran (de nem mindig) látja benső képzeletét is. És e furcsa keverékben: a folytonos öntudatos gondolkodás s öntudatlan érzésben van a lényege, egyéniségének esszenciája. Ha meg az érzékiség hozza mozgásba lényét, megint más alakot ölt. Ilyenkor gyakran a „pillanat“ hatása alatt, nem lát tovább az orránál. Arca ilyenkor szinte gömbölyű lesz, szemei kerekre nyílnak, szinte még az orra is nevet. Külsőleg csakúgy, mint bensőleg, van valami benne egy nagy felinából. Olyan, mint egy fiatal párduc. A két fiú egy pillanatig szembenézett egymással. Gábor kicsibe múlt, hogy öcscse udvaráról nem kezdett neki beszélni. De — szerencsére — elnyelte gondolatát s karját Lőrinc karjába öltve, sétára indult vele. Előbb a terrasz baloldalán levő virágoskert felé mentek. Hallgatott mind akettő, nem tudtak volna hamarjában semmit se mondani. Önmagukba mélyedtek. Lassan, szinte boldogan ballagtak egymás oldalán. Egyszerre a virágoskert egy sarkában, egy óriás lugas előtt megálltak. — Emlékszel ? — kérdé Lőrinc, és Gábor nem felelt, csak némán bólintott a fejével. Hogy emlékszik-e? Ide jöttek le, hosszú-hosszú cigányozások után, a hajnali órákban egy hegedűssel, két kontrásszerdán és szombaton este nyolc órakor ülése lesz, amelyre a tagokat minél nagyobb számban való megjelenésre kérik. Az Otthon értekezlete. Az Otthon válaszarányának csütörtökön, 18-ikán este nyolc órakor értekezlete lesz, amely után a választmányi tagok társasvacsorája következik. Közegészség. )( A gyógyító szérum. A barokkórházban három nap óta kísérleteznek dr. Gerlőczy vezetése alatt a Behring-féle gyógyszérummal. A beoltásokkal már eddig is szép eredményt értek el A szépüvi-oltásokról. — "Wiederhofer tanár véleménye. — Bécs, október 15. A vérsavóval való oltások napirenden vannak és egyhamar le sem tűnhetnek. Amióta Behring a szérummal való gyógyítási módot feltalálta, hullámzásba hozta az egész művelt nyugatot. Ezreket gyűjtenek a drága szer beszerzésére, még mielőtt az embereken való hatása bevált volna, úgy vagyunk vele, mint az utas, aki elutazik a ismeretlen országba. A Koch-féle alapos felsülés a közönséget egy cseppet sem hűtötte le, — csak az orvosok lettek óvatosabbak. Koch az élő szervezetben gondolta a baktériumokat megölhetni, Behring kísérletei a baktériumok által termelt mérgek megsemmisítésére irányultak. Állatokon az úgynevezett antitoxinnal (szérum) sikerült ezt elérnie, de az állat és az ember természete között óriási különbség Lehet-e majd az embereket teljesen immunizálni és a difteritiszben megbetegedett gyermekeket sikerrel gyógyítani? Ez még nyílt kérdés, de valószínű. A himlőoltás megmutatja ennek a lehetőségét. A szérummal való oltásokat két nagy csoportra lehet osztani: oltunk immunizálás és gyógyítás céljából, egészséges és difteritiszben megbetegedett gyermekeket. Mikor a szérummal való oltások tanulmányozása végett Bécsbe jöttem, annak a megállapítását tűztem ki elsősorban célomul, hogy megállapíthassam, váljon ártalmas-e a szérum a testi szervezetre vagy sem ? Mert ettől függ minden. Behing, Roux, Heubner tanár, kivel Belgrádban hosszasabban időztem és kinek szívességéből jutottam nagyobb mennyiségű szérum birtokába, nem látták káros hatását; elvétve a csaláncsipéshez hasonló kiütés lepi el a beoltott beteg bőrét, de hamar ismét elmúlik. A bécsi Armen-Spital-ban három szérummal kezelt és elhalt gyermek felbontása alkalmával, dr. Kolisko tanár konstatálta, hogy a befecskendés helyén semmi lobos elváltozás sincs. A saját szemeimmel győződtem meg a felől, hogy kevés festényen kívül egyéb jel nem mutatja a beoltást. Épp úgy nem láttam a difteritiszes és szérummal kezelt betegeken veselobot, a fehérnyétől eltekintve, mely egyébiránt a difteritisz egyik jellemző jele. Az eddigi tapasztalatok után tehát a szérum nem káros a szervezetre, míg Kochnak tüdővész ellen való szere veszedelmesnek bizonyult. Ezt jelentette ki előttem dr. Wiederhofer udvari tanácsos és asszistense dr. Franz, valamint dr. Kolisko tanársat és húzogatták reggelig, míg csak az első napsugár szét nem rebbentette álmaikat. Majd tovább mentek,... most a park tavánál álltak meg. A lombokon keresztül a szomszédos falu tornya fehérlett ide. A túloldalon a kuglizó, pár óriás platánfa előtte. Mint gyermekek, sokszor játszottak itt. Lassan egy tisztásra értek, ott egy óriás fűzfa ... E fa alatt voltak egyszer együtt életveszélyben. Egy éjjel ott üldögéltek a fa alatt, az ifjabb hegedült, az öregebb belebámult a holdba. Egyszerre nagy lárma lett a parkban, „vigyázzanak, vigyázzanak“ kiálta az öreg tiszttartó — „veszett kutya van a kertben!“ S ők fegyver nélkül álltak ott. Sem előre, se hátra. Egymásra néztek, egymásért remegtek. Ez jutott most a Gábor eszébe, félig álomban , szavakba foglalta azt, amit tán jobb lett volna a másiknak el se mondani: — Tudod-e, fiam, hogy külföldön sokszor gondoltam e percre? Úgy éreztem, odaadtam volna érte ottani nyugodalmamat, ha a rettenetes pillanatot újra átélhettem volna. Mert hisz akkor itthon voltam. Te nem tudod, hogy e szó mit jelent... — Hisz most itt vágsz, öregem! — szólt közbe Lőrinc. — Igen, itthon vagyok s igyekezni fogok elfelejteni mindent, ami száműzetésem éveire emlékeztet. — Te sokat utaztál — mondá Lőrinc halkan s álmodozva nézett maga elé. — Tudod-e, Lőrinc, hogy mi a honvágy? Soká csak a család, az otthon után vágytam. Egyiptomban lepett meg legelőbb. A tájkép az Alföldre emlékeztetett, a tücsök szava ugyanazt a nyelvet beszélte, mint otthon. A felvillanó pásztortüzek a láthatár szélén, a kutyaugatás, az esti csillag, a tőzegfüst nehéz illata hazahozott; úgy éreztem, mintha csak egy alföldi faluban lennék. És mégis valami hiányzott, ami a tájképet s annak hangját, illatát szívemmel összekösse. Éreztem, nem az én fajom lelke hívta a tájat életre. Lásd, Lőrinc, szeretem e fajt, amelyből származom, mert hibáiban, vét-S az általuk mondottak felől magam is meggyőződtem. Eddig tehát semmi sem állja útját annak, hogy a szérumot közegészségi célokra be ne hozhassuk. Sőt a szérummal való kísérleteinket megkezdeni egyenes kötelességünk. Aki ismeri gyakorlatból a fertőtlenítést, azt sem titkolhatja, hogy a fertőtlenítő eljárás sokszor nem egyéb szédelgésnél. Hogy minő badarságok történnek ezen a téren, erre nézve csak egy esetet említek a saját magam gyakorlatából . Pár esztendővel ezelőtt egy megyei hatóság, a borbélyoknál, hajpermetezésre használt ballont küldött nekem, hogy az utasokat dezinficiáljam! Külföldön sem jobbak ebben a tekintetben a viszonyok. Maga Widerhofer tanár panaszolta nekem, hogy Bécsben háromszori dezinficiálás után is az iskola maga gerjesztette a difteritiszt. Ez is olyan szédelgő fertőtlenítés volt, amelynél a „vörös cédula“ a fő, mert amikor Widerhofer tanár rendszeres fertőtelenítés által a szomorú állapotnak véget vetett, az iskola ragályozó volta megszűnt. Ezt annak a bizonyítására említem fel, nehogy valaki azt higyje, hogy a gőzfertőtlenítők alkalmazására költött pénzt kidobtuk volna. A difteritisz által fertőzött lakásokat a szérum beválása esetén is a legszigorúbban fertőtleníteni kell, mégpedig a még gyakorlatra szoruló községi és hatósági orvosok által. Mi tagadás benne a fertőtlenítés nálunk javarészt hiányos. Az is lesz, mindaddig míg az orvost hatósági teendőkért háromszáz forinttal, és húsz krajcárban megállapított látogatási díjjal fizetik A helyes és szigorú fertőtlenítéssel együttesen kellene megindítani a szérummal való védőoltásokat, de csakis azokon a gyermekeken, akik difteritiszben megbetegedett gyermekkel közvetetlen érintkezésben voltak. A kiköltöztetést, úgy a köznép, mint az intelligencia által fekete ördögnek tekintett ezt a rendszert ezután is meg kell tartanunk. Nagyon téves az a nézet, hogy az imunizálás ez alól a kötelezettség alól az emberiséget ezentúl felmenti. Hiszen tudjuk hogy a gyermekek egy átszenvedett difteritisz betegség után nem válnak véglegesen immunisakká. Az immunizáció csak arra szólhat, hogy a difteritiszben megbetegedett gyermek testvéreit és játszótársait az esetleges ragályozástól nyomban megóvjuk a delezsálási időre. Ezt pedig elérhetjük egy köbcentiméter szérum-befecskendezés által. E befecskendezés hatása legfeljebb 8—■ 14 napra terjed ki. Négy hét után a gyermek már nem immunis és ismét fogékonynyá válik a ragályozás iránt. Ezt bizonyítják Strahlmann kísérletei. 94 immunizált gyermek közül hatodfél-tíz hét után hét kapta meg a difteritiszt. A szigorú fertőtlenítés, kellő delezsálás és védőoltás által megnyertük az eszközöket, hogy a difteritisz-járványt elnyomjuk, mint elnyomtuk a himlőt, még akkor is, ha a szérumnak csak immunizáló hatása volna, de gyógyhatása nem is. S most térjünk át a szérum gyógyhatására. Dr. Widerhofer és környezete a difteritisz ellen alkalmazott szérum-oltásoknál különbözőképp vélekednek. A tanár úr, Roux, Heubner és mások kedvező véleményeit elfogadja és valószínűnek tartja, hogy a halálozások százalékát a szérum-beoltások csökkenteni fogják, ő is kétkeiben ugyanaz, ami én vagyok. Hamarább megértem hibáját, mint egy más nép erényeit___Értesz? Lőrinc csak félfüllel ügyelt reá. Egy pillanatig hallgatott, azután hirtelen Gábor felé fordult: — Tudod-e, hogy már vége a dolognak, vége . . . Már nem szeretem! — Nem tudtam — mondá Gábor és szeme felvillant. Nem? Pedig úgy unom magam. Olyan űrt érzek itt belül. — Hát . . . találunk neked valakit. — Kit? Van-e olyan? — Hisz még alig ismered az asszonyt. Én tudom, milyen kellene neked. Elmondjam? De ne nevess ki. — Mondd, öregem. Teoretizálj, amennyit akarsz, ez, tudom, mindig mulattatott. — Aranyszőke haja lesz . . . — Azért, ugye, mert engem a cigányok grófjának neveznek? — Azért — mondá Gábor s nevetett. — Sápadt, egyenes, tiszta szemű, tiszta mosolyú, egy cseppet sem érzékeny leány, aki mindig engedni fog neked, de aki azért látni, fogja maga előtt az utat, amerre haladnotok kell. Én ismerek ilyet. — Ugyan, ugye? És kit? — Azt nem mondjuk el, Lőrinc, hisz ha mondanám, sohase szeretnél bele. Sokszor álmodtam róla ... odakünn, a külföldön. — Már te magad is, úgy látszik, szerelmes vagy belé? — Bolond csemete, hát azt hiszed, hogy ez így megy nálam? — Azért, mert Lolly ... Gábor hevesen a szavába vágott. — Róla ne szólj , tudod jól, hogy sohase veszem el. Nem nekem való, senkinek se való; játékszernek való, másnak nem. — Nagyon hevesen mondod, Gábor ; érzem, hogy még nem felejtetted el. — Igazad van, — felelte Gábor halk hangon — nem felejtettem még el.