Pesti Napló, 1894. november (45. évfolyam, 302-331. szám)

1894-11-21 / 322. szám

Ka­pflffapeSt, szeHKi ^ ■ —-----------------— '** Szobrászok mozgalma. A budapesti szobrászok egy része kérvényt intézett a magyar képzőművészek egy­e­­sületének elnökségéhez, amelyben azt kérik, hogy novem­ber 22-ikére gyűlést hívjon össze. A szobrászok ezen a gyűlésen szóvá akarják tenni a millenniumi emlékszobor ügyét. A szobrászok ugyanis most arra törekednek, hogy ha a tervezetet és főcsoportozatot Zala György készíti is, ők is részt vehessenek egyes alakok mintáj­ával a nagy emlékmű megalkotásában. ** A Képzőművészeti Társulat háza. A Képző­művészeti Társulat bérházát, amelyet most a kormány tart bérben a Zeneakadémia céljaira, mint a társulat tegnapi választmányi ülésén Keleti Gusztáv igazgató bejelentette, egy vidéki földbirtokos meg akarja venni. A választmány tegnapi ülésén hajlandónak nyilatkozott az eladásra, ha megfelelő árat kínálnak a házért. ** Alapítvány történelmi festményekre. An­nak idején megírtuk, hogy Forster Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsos és a Földhitelintézet igazgatója alapít­ványt tett egyházi és történeti festmények díjazására. A 12.500 forint névértékű regále-kötvényről és 312 forint készpénzből álló alapítványi összeget már letette a Magyar Földhitelintézetnél,­egykori történettanára Vaszary Kolozs hercegprímás nevére. Kerese­i Gusztáv a Képzőművészeti Tár­sulat tegnapi választmányi ülésén jelentette be az alapít­ványt azzal a hozzáadással, hogy a reá vonatkozó okira­tot már felterjesztette a közoktatásügyi miniszterhez jóvá­hagyás végett. A választmány lelkesen megéljenezte a nemeslelkű alapítót. Közegészség­. )( Zacharjin találmánya. Berlini orvosi lapok a cár volt orvosának, Zacharjin tanárnak egy korszakot alkotó találmányáról adnak hírt. Az orosz orvostanár, a szaklapok szerint, szert talált fel, amelylyel bármilyen erős vérzést el lehet állítani, sőt operációik esetén egyáltalán meg lehet gátolni a vérzést. Az új szerrel teljes sikerrel kísérleteztek állatokon, amelyeknek belső testrészét szedték ki, anélkül, hogy egy csöppnyi vérzés történt volna az operáció alatt. Közoktatás. (Az Iskolák és a millenniumi kiállítás.) A közoktatásügyi miniszter nemrégiben felhívta az állami ta­nító-, tanítónő- és kisdedóvónőképző-intézeteket, az állami felsőbb leányiskolákat és a kereskedelmi iskolákat,­­ hogy a millenniumi kiállításon vegyenek részt. A miniszter most a tanfelügyelőségekh­ez s az egyházi főhatóságokhoz is fel­hívást intézett aziránt, hogy a tankerületükben levő ál­lami kisdedóvó-intézetek, elemi- és felsőbb népiskolák és pol­gári iskolák közül azokat, amelyeknek a kiállításban való részvételét kívánatosnak tartják, s általában a hatáskörük­höz tartozó népoktatásügyi intézeteket, amelyeket jónak látnak, csatlakozásra szólítsák fel. A csoportbiztosok a következők: a) Kisdedóvók részére dr. Chorlin Emil minisz­teri titkár, b) Felsőbb leányiskolákra, tanítóképzőkre, felső nép- és polgári iskolákra nézve Ruppán Vilmos leányisko­lai igazgató, c) Elemi iskolákra s emberbaráti intézetekre nézve György Aladár, d) Népoktatásügyi intézetekre Szte­­rényi József iparfelügyelő, e) Kereskedelmi iskolákra Fil­­lingar Károly igazgató, szeretettel, az életben csak a csalást látta, mert ő maga sem bírta magát annak adni, ami . . . Aztán ezek a szegény, szegény leányok se tudják, mi az élet. Lemondás a jelszavuk. És kicsinyessé nem a szen­vedés, hanem látszólagos mulatságaik tették őket. A lelke mélyén mindegyik csak olyan mártír, mint a ka­lendárium akármelyik szentje... Légy kíméletes velük. Te is csak oly heves vagy, mint atyád volt s tudom, akarsz valamit tenni, esződ meg neked sincs hozzá. Vigyázz, hogy a túlsó végletbe ne essél és gyen­geségből durva ne légy velük; velencei üvegből van­nak ezek mind és öregek, tiszteld ősz hajszálaikat.. . Ezzel kisuhant az ajtón. G­ábor kiugrott ágyából, utána akart szaladni. A folyosón sötétség, csend. Szobája üres. Tán kiment a kertbe?. Beszélni, mindenáron beszélni akart vele. De hol, hogyan? Nem tudta a járást. Visszasietett és sebesen felöltözött s egy kézi gyertyatartóval kiment a folyosóra. Minden csendes volt, az óriás gót ivek alatt semmi lesz. Lement a lépcsőn . . . kívülről fény sugárzott ki errefelé. Arra tartott. A kis hátsó ajtó még nyitva, arra mehetett ki, mint a többiek. A gyertyát eloltotta s óvatosan, halkan kilépett a szabadba. A csillagok elhalványultak, a természet azért még csendesen aludt. Semmi zaj, semmi lesz, úgy érezte, a hideg átszaladt a hátán. Maga se tudta miért, de reszketni kezdett. Úgy érezte, a hideg ve­rejték verte ki egész testét. A csend hatott úgy reá vagy más, maga se tudta. Úgy érezte, ha sikerítő lárma, harci zaj, féke­vesztett égiháborúval állana szemközt — nem félne. De a csend megdermesztette minden tagját. Mi lesz vele ? Látta az igazság minden oldalát... és úgy tudta, tennie kell. Elfacsarodott a szíve. Úgy érezte, hogy ő is, testvére is, ki vannak szolgáltatva egy erősebb, egy kegyetlenebb törvénynek, amely söpör, söpör maga előtt mindent, amely ellen hiába minden küzdelem, mert erős, mint a természet maga s épp oly vak és olyan kegyetlen is, mint ő. (Folytatása következik.) PESTI NAPLÓ._________ in -■ ■ . i————— Tudomány, irodalom, (*) Bodnár Zsigm­ond felolvasása. Bodnár Zsig­­mond tanár ma kezdette meg tizenöt felolvasásra terjedő felolvasási ciklusát, az ásványtani intézet tantermében. A felolvasás a terembe szép közönséget gyűjtött, amely figyel­mesen hallgatta Bodnár Zsigmond előadását. Ma este a haladás törvényéről, az emberről és az eszméről és az idea­lizmus és realizmus váltakozásairól olvasott fel. Egyes be­bizonyítandó tételeit az irodalomtörténetből vett példákkal igazolta. A szép számni hallgató közönség élénken megtap­solta és megéljenezte a felolvasót. Egyesületek. *** Felolvasás a Kereskedelmi Csarnokban. Dr. Váradi Antal november 24-én este nyolcadfél órakor Egy testamentum című víg novelláját olvassa fel a Magyar Kereskedelmi Csarnokban (Mérleg­ utca 13. szám.) A fel­olvasást társasvacsora követi. Törvényszék. — Kossuth és a király. Kossuth Lajos halála után Soffer László egy időközönkint megjelenő lapban Kossuth és a király felirású cikket közölt, amely éppen­séggel nem nyerte meg a főügyészség tetszését. Seffer ellen hivatalból sajtópert indítottak, amelyet e hó 29-ikén fog tárgyalni a budapesti esküdtszék. A vádhatóságot Havass Imre főügyészi helyettes fogja képviselni.­­ Írnok és igazságügyminiszter. Megírtuk volt, hogy az igazságügyminiszter becsületsértés miatt Szörényi Írnok ellen emelt panaszát visszavonta. Mint szegedi leve­lezőnk telegrafálja, a fegyelmi bíróság ennek dacára ma tárgyalta az ügyet és Szörényit az igazságügyminiszter ellen elkövetett becsületsértésért száz forint pénzbírsággal büntette. A minisztert sértő írnokot a fegyelmi biróság állásába visszahelyezte.­­ Kivetett semmiségi panaszok. A királyi Kúria sajtótanácsa m­a Székely Ferenc biró referá­nsa alapján három sajtóperben utasította vissza a benyújtott semmiségi panaszokat. Ez a sor érte első­sorban Bóna Béla hírlapíró semmiségi panaszát, akit Balázs József miniszteri tisztviselő ellen elkövetett becsületsértés miatt ítéltek el tizennégy napi fogházra. Hasonlókép jártak két más sajtóper­elítélt vádlottal is. Az egyikben Bánfalvi Lajos szentesi lapszerkesztő volt az, aki a Kúriánál kere­sett jogorvoslást abból az alkalomból, hogy Sím­a Ferenc képviselő panasza következtében 40 forint pénzbüntetésre és 400 forintnyi eljárási költség megfizetésére ítélték. S végül hiába éltek semmiségi panaszszal Zak­a Lajos és Venkovics Károly betűszedők, akiket Takács Szilveszter panaszára egy a typographiá­ban megjelent cikkért nyil­vánítottak vétkeseknek s az elsőre két heti, Venkovicsra három napi fogházbüntetést mértek.­­ A vásárhelyi lázadás. A szegedi királyi Ítélő Tábla büntető tanácsa, mint levelezőnk telegrafálja, ma tárgyalta a vásárhelyi szocialisták bűnügyét és a királyi törvényszék vádhatározatát helybenhagyta.­­ Halálra ítélt anarkista. Annak idejében kö­zöltük, hogy egy Salvador nevű anarkista a barcellonai Lyceum színházban bomba­merényletet követett el. Mint lapunknak táviratban jelentik, a barcellonai törvényszék halálra ítélte Salvadort. Az ítéletet ma olvasták fel előtte s ő a legnagyobb lelki nyugalommal hallgatta meg. Az anarkistát holnap reggel fogják kivégezni. Kormányválság Ausztriában. Bécs, november 20. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Ma az a hír volt elterjedve, hogy a kormány beadta lemondását, mert a pártok vezető embereivel a vá­lasztási reformra nézve nem tudott megegyezésre jutni. A hir azonban alaptalan s onnan származhatott, hogy Win­­dischgrätz herceg hosszabb kihallgatáson volt a királynál. A helyzet mindazonáltal válságos, mert gróf Hohenwarth nehézségeket támaszt és nem akar a kormánynyal egy­­ütán haladni; nélküle pedig Windischgrätz herceg nem tudja a reformot keresztül vinni. A legközelebbi napokban mindenesetre fordulat áll be. Az oláh diákság, Bukarest, november 20. Mihály ünnep alkalmából ma a diákság jelen volt az isteni tiszteleten, azután gyű­lés volt, amelyet a diákok bizottsága hívott össze. A gyű­lés után a bizottság a hős Mihály szobrához vonult, amelyre koszorút tettek le. A rendőri intézkedések követ­keztében úgy a gyűlés, mint a felvonulás teljesen nyu­godtan folyt le. A koszorút beszéd tartása nélkül, egész csendben tették le. A gyűlésen és a felvonulásban csak kevesen vettek részt. A felforgatók ellen. Berlin, november 20. (A Pesti Napló tudósí­tójának távirata.) A felforgató pártok ellen megal­kotott törvényjavaslat sorsáról cikkeznek a mai la­pok. A Vossische Zeitung azt írja, hogy a birodalmi gyűlésen százöten biztosan megszavazzák a javasla­tot, ellene fognak szavazni a szabadelvűek, a szo­cialisták, az elszásziak és az antiszemiták, vagyis százhuszonheten. A döntés a centrum kezében van. A Börsen Zeitung kétségtelennek mondja, hogy a javaslat elvetése esetén feloszlatják a birodalmi gyűlést. Az örmények lemészárlása, London, november 20. Diplomáciai oldalról közült, hogy lord Kimberley megbízta sir Philipp Currie kon­stantinápolyi angol nagykövetet, hogy kérjen további fel­világosítást a török kormánytól az örményeknek Samsun­­nál történt tömeges legyilkoltatása miatt. A Said basa török külügyminiszter és sir Philipp Currie közt folyt hosz­­szabb megbeszélés dacára a tényállás megállapítása még huzamosabb ideig tart. Roseberg lord nyilat­kozatai szerint, Abdul Hamid szultán emberszeretetébe vetett bizalom folytán hiszik, hogy a török kormány a hivatalos vizsgálat befejezése után az angol kormány köz­benjárását az örmények javára megnyugtató módon fogja elintézni. A külügyi hivatalba és a londoni Armenian Associationhoz érkezett jelentések állítása szerint hatezer­nél több samsuni örmény férfit, nőt és gyermeket gyilkol­tak meg. (P. Corr.) A japán-kínai háború, London, november 20. A Reuter-ü­gynökségnek je­lentik Yokohamából. A japán hadsereg Oyama tábornagy vezénylete alatt 16-án indult el Kiukovból és két had­osztályra osztva, különböző utakon vonul Port-Arthur felé. A japánoknak előbb le kell verniök az útjukba kerülő kínai csapatokat, mielőtt Port-Arthur megtámadásához fognának. Egy szállító hajó, amely hatszáz főnyi gyalog­ságot és ötszáz kulit vitt, a Talien-Wan-öbölbe, menetköz­ben elégett. A hajón volt embereket, négy kuli kivételével, megmentették. Közgazdasági táviratok. Frankfurt, november 20. (A Pesti Napló tudósítójá­nak távirata.) Esti forgalom. Hitelrészvény 319.12, állam­­vasut 311.12, déli vasút 89.B/8, magyar aranyjáradék 100.45, magyar koronajáradék —.—, osztrák ezüstjáradék —.—, bécsi bankegyesület —.—, alpesi bányarészvény —.—. Az irányzat szilárd. Páris, november 20. (A Pesti Napló tudósítójá­nak távirata.) Boulevard-for­­alom. Háromszázalékos francia járadék 101.92, ottomán bank 666.56, spanyol exterieurs 72.31, magyar aranyjáradék 100.31, al­pesi részvények 220.62, tőlük sorsjegy 126.50. Az irányzat gyenge. Berlin, november 20. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) Esti forgalom. Négyszázalékos magyar arany­járadék 100.40, magyar koronajáradék 94.—, hitelrészvény 236.—, államvasút 156.50, déli vasút —.—, északnyugati vasút 44.—, elbavölgyi vasút 133.25, orosz bankjegy készpénz 223.60, orosz bankjegy ultiméra 223.75, Aiyik­ tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). T­éli kúra­­ az Iszapfürdőben, rheum­a, lsöntvény, lsobias stb. 9 ellen. Szt.-Lukácsfürdő részv. társ. A szállodák az Iszapfürdővel egy épü­lettömböt képeznek, mindenüttról fűtve légházat nincs. Douche-massage Aix-les- Bains mintájáva. 7023 Prospectust küld az igazgatóság Bpesten. A­agyobb menyiségü intiuulati­ra papimi eladó a kiadóhivatalban. TÁVIRATOK Szocialista vita a francia kamarában. Pária, november 20. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) A képviselőháziján Guesde szocialista képviselő a roulaxi községtanács ama határozatának megsemmisítése miatt interpellált, hogy a város kezelésében gyógyszertár ál­líttassák fel s hogy díjtalan bírói felvilágosítások adására iroda létesíttessék. A kormány, úgymond Guesde, a munkások javára semmit sem akar tenni. A kormány jobban zsar­nokoskodik, mint az orosz cár. A kormány nem akarja a szocialisztikus reformokat, talán azért, mert forradalmat akar. Ezt a szívességet megtehetjük neki. A szocialisták nem félnek a forradalomtól. (Nagy zaj. Élénk tetszés a szélsőbaloldalon.) Dupuy miniszterelnök szólalt föl ezután. Indokolta a tett intézkedést és kijelentette, hogy egy városi gyógy­szertár felállítása az első lépés volna a kollektiviz­mus felé. Bonge felszólítja a szocialistákat, hogy végre is fejt­sék ki programmjukat. Guesde újra felszólal, hogy kifejtse a szocialista eszméket. Azt mondja, hogy a tőke és a munka harca két ellenséges osztályt teremtett. Mi, mondja a szónok, a kol­lektivizmust akarjuk, hogy a jövő társadalomban mindenki az egésznek dolgozzék és általános szeretet uralkodjék. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Deschanel kifejti a kollektivizmus visszásságait és kijelenti, hogy a köztársaság azon igyekszik, hogy javít­son a mai helyzeten, amely mindenesetre jobb a kollek­tivizmusnál. A kollektivizmus eszméjét Németországból hurcolták be Franciaországba. Vigyázzanak a francia szo­ci­alisták, hogy meg ne rendítsék a hazát. (Élénk tiltako­­zás a szélsőbalon.) 1894. november 21. 322. szám.

Next