Pesti Napló, 1898. július (49. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-23 / 202. szám

8 Budapest, szombat PESTI NAPLÓ 1898. julius 23. 202. szám — Gyászrovat Marcziányi György holttestét tegnap éjjel kivitték a kerepesi­ uti temető halottas­házába, ahonnan ma temették el. Az elhunytnak rokona, hozzátartozója nem volt, temetéséről az írói segélyegyesület gondoskodott. — Az öreg poéta. Nagybecsker­ekről Írják, Lauka Gusztáv, a veterán poéta most ünnepelte szűk baráti körben 79-ik születése napját. Igaz ugyan, hogy Lauka, aki Nagybecskereken minden­kinek szeretett Guszti bácsija, már két év előtt meg akarta ülni élte 80-ik és írói pályájának 60-ik évfordulóját, de akkoriban a papok leleplezték a pia fraust és titokban elhozatták Lauka anyakönyvi kivonatát, amiből kiderült, hogy a nyolcvanadik születésnap csak három év múlva következik be. Guszti bácsi eleinte haragudott, de végtére ő mula­tott a dolgon a legjobban. Az örökifjú poéta, aki mint Arany, Petőfi, Kossuth és Jókai Mór kortársa és barátja, ámbár igen mozgalmas életet élt át, ma is kitűnő egészségnek örvend. — Az osztrák tornázók Berlinben, Berlinből tetegrafálják. Az osztrák tornázóknak, akik mintegy hétszázan, külön vonaton Hamburg felé utazva, ma ideérkeztek, az itteni tornázók fényes fogadtatást rendeztek. A pályaudvaron a vendégeket a berlini torna­egyesület küldöttsége várta zászlókkal, ifjú hölgyek pedig virágokat szórtak eléjük. A menet ezután fekete-piros-arany lobogókkal és zenekísé­­rettel a belvároson át Vilmos császár szobrához vonult, amely előtt a Wacht am Rhein hangjai mellett lelkesen éljenezve, levett kalappal vonultak el. A menet azután megálloit I. Vilmos császár palotájánál és ismét élénk iTeil-kiáltásokkal tünte­tett, míg a zenekar a Heil Dir im Siegeskranz-ot játszotta. Nagy feltűnést keltett, hogy egyes tor­názók a városon való átvonulás alkalmával sértő megjegyzéseket kiáltottak a zsidó kereskedők felé, akik boltjuk ajtajából nézték a menetet. — Tűz a Kerepesi-úton. Beck fényképésznek a Kerepesi­ út 74. számú ház udvarán levő műterme ma este hét órakor legyuladt és porig égett. A tűz úgy keletkezett, hogy a fényképésznek az inasa égő petróleum-lámpával ment be a műhelybe. A fiú a lámpát kiejtette a kezéből, mire a szétfolyó égő petróleumtól pár pillanat alatt lángba borult a sok gyúlékony anyaggal tele levő műterem. A tűzoltó­ságnak fáradságos munkájába került, hogy az ud­varon levő egyéb épületeket megmenthette. A kár mintegy 3000 forint. — A hálókocsik tolvaját elfogták. Szófiából, mint tudósítónk táviratozza — értesíttették a bécsi rendőrséget, hogy Barisicsot, a vasúti hálókocsik tolvajai, ott egy szállóban, ahol álnéven tartózko­dott, letartóztatták. Azonnal vasra verték és fog­ságba helyezték. — Szerencsétlenül járt turista. Cortina di Ampezzoból táviratozzék: Bieder Károly müncheni lakos, Eider Ottó birodalmi levéltári tanácsos fia e hónap 20-án a Nuvolau-csúcs megmászásánál 130 méteres mélységbe zuhant. A vezetők csak tegnap akadtak rá a holttestre, amelyet Cortinába vittek, ahonnan Münchenbe fogják szállítani. — Baleset egy építkezésnél. Az Aggteleki­utca 23. számú épülő háznál ma súlyos baleset történt. A ház első emeletén az egyik szoba bolto­zata beszakadt, rázuhant az alatta levő állványra és az ott dolgozó munkásnők közül többet maga alá temetett. Az épületen dolgozó nap­­zsárosok rögtön hozzáláttak az állvány szét­­hordásához, miközben megérkeztek a mentők is. A romok közt több munkás­lány feküdt eszméletlenül, de inkább csak az ijedtségtől, mert komolyabb sérülés alig történt. A munkásnők közül megsérült Letortyák Anna, Fürinek Jozefin, Vi­­licska Kati és Bunnócz Kati, továbbá Tanek János kőmives is. Mind az öten azonban csak könnyebb sérülést szenvedtek. A rendőrség a balesetért fele­lősségre vonta Tauschek János háztulajdonost, továbbá Fedorcsák János építészt és Kovács Ferenc pallért. — Kettős öngyilkosság a Semmeringen. Bécsből táviratozzék. Fiatal pár érkezett tegnap este a semmeringi Panhaus-szállóba. A férfi dr. Nébal Vilmos olmützi ügyvédnek írta be magát a vendégkönyvbe. Miután holmijukat elrendezték szál­lásukon, eltávoztak és reggelig vissza se tér­tek. Kutatni kezdtek utánuk és akkor kiderült, hogy öngyilkossá lettek. Kirándulók egyik kő­bánya mellett találták holttestüket, mely mellett hatlövetű pisztoly hevert. A fegyverből öt töltény hiányzott. A holtakat — miután a rendőrség jegyző­könyvet vett föl az esetről — beszállították a sem­­meringi kórház halottas kamrájába. Mint később ki­derült a férfi dr. Néhai Vilmos brünni ügyvéd, a nő pedig Weinstein Matild asszony Ohnützből. Való­színűleg szerelmesek voltak egymásba, de mind a­­kettő házassága útját állta boldogságuknak. A személyleírás: Budapest, július 22. «Negyven éves, nyúlánk termetű, vöröses hajú és bajuszú, beteges külsejű és mindig szemüveget hord.» Ez hrivány. Ki hiszi el, hogy a fokföldi, vagy a pre­toriai rendőrség, ezzel a személyleírással a kezében rá fog ismerni az aradi szökevényre ? Valljuk meg őszintén: a mi rendőrségünk nem nagyon ért a személyleíráshoz. Pedig ehez érteni, nem kis dolog. Olyan ember, amilyennek Krivanyt rendőrileg leír­ják, minden városban van ezer, de kevés ember van különösen jellemző vonás nélkül az arckifejezésében, mozdulataiban, beszédében, megcsontosodott szoká­saiban. A vörös bajuszt befestheti az ember barnára, vagy akár le is borotválhatja, de ha beszéd közben egy szót különös módon ejt ki, a szemüvegéhez kapkod, a vállát is rángatja, vagy más ideges szokása van, attól megszabadulnia bajos. Az ilyen finomabb ismertetőjelek teszik a jó személy­­leírást. A külföld egynémely rendőrsége, különösen az angol és a francia, de a német is, valósággal klasszikus mintáikkal szolgálnak ebben az irányban. De a mi rendőrhatóságaink jó része, sajnos, nemcsak azokról ad gyönge személyleírást, akiket csak arcképről, vagy leírásból ismer, hanem azokról is, akik már egyszer voltak a rendőrség kezében és akiknek a személyleírása ott fekszik a hivatalos akták között. Pedig egy évtized óta van egy csalhatatlan rendszere a francia rendőrség­nek, amelyet nálunk egy-egy műveltebb rendőr­tisztviselő talán ismer, de alkalmazni nem ké­pes, mert rendőrségeink nincsenek rá beren­dezve. Bertillonnak, a párisi rendőrség egyik osztály­vezetőjének a rendszere, az úgynevezett antropo­­metriai rendszer ez, amelyet, ha jól emlékszünk, tavaly ajánlott általános használatra egy nemzetközi rendőrségi kongresszus, s amelyet a kontinens egyik­másik rendőrsége már el is fogadott. Bertillon rendszere épp oly egyszerű, mint amilyen célravezető. A csonthosszúságok lemérésén alapszik. Megmérik az egész test hosszúságát, aztán külön a felső, külön az alsó test hosszát, megmérik a koponya hosszát és szélességét, a lábak hosszát, az alsó karokat, a balkéz közép és kisujját, a jobb fül hosszát és szélességét stb. stb. Aztán leírják az egész testen található ismertető jeleket. A mérések megtételéhez nem is kell valami komplikált apparátus, elvégezheti azt minden laikus egy körzővel és egy fából készült mértékkel pár perc alatt, még­pedig a legprecízebben. A fej hosszúságának megmérése például úgy történik, hogy a körző egyik ágát az orrgyök mélyedésébe helyezzük, a másik ágát pedig a tarkónak legtá­volabbi részére és a módon a körző két hegyének távolsága adja meg a fej hosszúságát. Hasonló sza­batossággal lehet megmérni a középujjat is, a bal lábat is stb. Már kevésbbé biztos a test hosszának mérete, mert az embernél a kor és a foglalkozás igen sok változást okozhat. A szem színeit Bertillon hét osztályba sorozta. Meglepő az a különféleség, amely az ilyen mé­réseknél előfordul. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a legritkább esetben állanak arányban ugyan­annak az embernek egyes testrészei, igen ritka eset az is, hogy két ember egyes testrészei egyfor­mák, az pedig, hogy két ember minden testrészé­nek aránya egyforma, még soha elő nem fordult. De még akkor is, ha a testrészek egyenlők volná­nak, bizonyára volna olyan ismertető j­el, amely egyiket a másikától megkülömbözteti. A francia rendőrségnek minden egyes rovott múltú emberről pontos leírása van. E táblázatok rendben tartása és klasszifikálása természetesen ismét sok munkát ad. Franciaországban már 1883. óta használják ezt az antropometrikus rendszert és már az előző esztendőben negyvenhárom olyan emberre akadtak, aki hamis néven szerepelt a go­nosztevők között. A második esztendőben ez a szám 240-re és öt évvel később 2800-ra szökött fel. Az antropometrikus mérés gyakorlati haszna el­­vitazhatatlan. A már megbüntetett és ismét horogra került gonosztevő mindent elkövet, hogy nevét eltit­kolja, tudva azt, hogy visszaesés esetén sokkal súlyosabb büntetés vár reá. E praktikus francia rendszer mellett azonban csaknem lehetetlen a gonosztevőknek eltitkolni a nevüket, mert a rajtuk tett mérés után nagyon könnyen felismerhetik őket. fővárosi * Az egészséges tej. A tejkereskedők egye­sülete ma küldöttségileg tisztelgett Halmos polgár­­mesternél és egy sereg panaszt terjesztett elébe. Az utolsó időben a kerületi elöljáróságok a tejhami­­sítást lelkiismeretesen ellenőrzik és szigorúan meg­büntetik nem a tejhamisítót, hanem a kér­­kedőt, aki a tejet áruba bocsátja. Az egyesület a földművelé­i minisztert megkérte az élelmiszer hamisításáról szóló törvény módosítására, a polgármester elé terjesztett me­morandum pedig a tejhamisítás megakadályozá­sával foglalkozik. E célból az egyesület azt javasolja, hogy a tejárusítást a hatóság külön engedelemhez kösse­l állapítsa meg, hol milyen kereskedők árulhatnak tejet. A tejet a többi cikktől teljesen elkülönített helyen árusítsák. A tejárusok állandó felügyelet alatt legyenek. A tejet szállító kocsikon más árut szállí­tani nem szabad. Kis mértékben való kimérésre csak parcellán vagy kőedény használható. Az egyesület szerint ezeknek a javaslatoknak a szigorú keresztül­vitele biztosítaná, hogy a főváros közönsége tiszta és jó tejet kapjon. A polgármester a küldöttségnek megígérte, hogy a tejhamisítások meggátlására a maga hatáskörében minden lehetőt meglesz és hogy a kereskedők memorandumát áttanulmányozza. * Gyümölcs­ piacok. A közélelmezési ügyosztály javaslatára a tanács megengedte, hogy a Boráros­ téren, a Teleki-téren és a Dunapartnak a Ferenc József-híd és az eskütéri híd közötti részén gyü­­mölcsvásárt tartsanak. Ezeken a piacokon csak kocsiról szabad árusítani. Sátrakat felállítani tilos. A helypénzt a Dunaparton a főváros, a másik két piacon pedig a javadalmi bérlő szedi. * Új magyarok. Halmos polgármester előtt ma délelőtt Szemlits Alajos bányaigazgató és Hermann Péter gépész letették a honpolgári esküt. * Szénh­áború a városházán. A gazdasági ügyosztály és a főszámvevő a fűtőanyag meg­­rendelése és fogyasztása miatt összetűztek egymással. A főszámvevő ugyanis azt állítja, hogy a fűtőanyag költsége kellő ok nélkül emelkedik, ellenőrzésről szó sem lehet, a fűtésnél pedig a szénnel való­ságos pazarlást űznek. A gazdasági ügyosztály ez állításokat a tanácshoz intézett előterjesztésében megcáfolja és azt mondja, hogy legnagyobb részük túlzás. A két fél között most a pénzügyi bizottság kötelessége lesz igazságot tenni, ha ugyan az ellenfelek félig, mire a fűtőanyagra igazán szükség lesz, ki nem békülnek maguktól is. * Vámházakból — iskolák. A vámvonalak kihelyezésével egy sereg kisebb vámház szabadul fel a kültelkeken. A tanügyi ügyosztály most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a vámházikat iskolá­­nak rendezteti be. * Hírek a városházáról. A tanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy a zsibvásártelepen egy telepfelügyelői és két vásárbiztosi állást szervez. A telepfelügyelő fizetése 1600 forint, a vásárbiztosoké 740 forint lesz.­­ A közgyűlés nemrég elhatározta, hogy a Tölgyfa­ utcában 24.000 forint költséggel tűzoltókaszárnyát építtet. Ezt a határozatot a bel­ügyminiszter helybenhagyta. A fővárosi mester-inas­­iskolák igazgatói azt javasolták, hogy az elméleti rajz­oktatás alól való felmentési jogot vegyék ki a tanfel­ügyelők hatásköréből s ruházzák ő reájuk. A kul­tuszminiszter ma közölte a fővárossal, hogy ezt a javaslatot nem fogadja el. Irodalom és­ művészet” (*) Hangverseny Palicson. Hegedűs Ferenc, az Opera tagja sikerült hangversenyt rendezett Palicson. A közönség zajosan tapsolt Hegedűsnek, aki a Lala Boukli és Fekete domino operák áriájá­val és Kéry Gyulának «Túl a Dunán, Baranyában» cím­ű dalával ért el nagy hatást. A zsúfolásig meg­telt hangversenyteremben jelen volt Prielli Kor­nélia is, aki előadás után melegen gratulált mű­­vésztársának. (*) Karfelvétel a Magyar Színházban. A karfelvételt holnap szombaton, e hónap 23-án dé­l­után három órakor tartják meg a Magyar Színház­ban, a második emeleten levő zongorateremben. A fölvételt óhajtó nők és férfiak a mondott helyen és időben jelentkezhetnek.

Next