Pesti Napló, 1902. november (53. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-26 / 325. szám

325­. szám. Budapest, szerda !P ESTI NAPLÓ, 1902. november 26. se komolyság itt nem tárgya a kombinálásnak. A minisztereknek nem akadtak megfigyelői, ez a lateinervilág odahaza se politizál, hogy politizált volna a kedves vendégségben. Este tíz órakor megnyitották a gobelines buf­­fet-termet. Hatalmas asztalok szinte görnyedtek a terhük alatt. A gasztronómia is ünnepelt ezen az ünnepi estén. Vaddal, hallal s mi jó falattal bősé­gesen vendégelte meg a társaságot a házi­gazda, a pezsgő és jófajta bor is segített hangulatot öreg­bíteni. A szives vendéglátás kedves emlékei fűződ­nek a mai fényes estéhez, amely bevezetője a hol­napi hivatalos ünnepnek. A holnapi ünnep. A diszgyülés holnap, szerdán délelőtt tizenegy órakor lesz a volt főrendiházi nagyteremben. A diszgyülés a «Budai Dalárda» Királyhimnuszá­val kezdődik. A megnyitó beszédet Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter mondja. A bel- és külföldi küldöttségek üdvözlése után dr. Fejér­­pataky László, a Széchenyi-könyvtár igazgatója bemutatja a jubiláris emlékkönyvet és érmeket Ez­után Szalay Imre igazgató felolvassa «József nádor és gróf Széchenyi Ferenc» című történeti tanulmányát. Dr. Horváth igazgató-őr megko­szorúzza József nádornak a díszteremben felállított mellszobrát s befejezésül a dalárda a Himnuszt énekli. A gyűlésről a gyülekezet a kertbe vonul, ahol leleplezik gróf Széchenyi Ferenc szobrát. Az ünnepi beszédet Kollányi Ferenc jaáki apát a Széchenyi-könyvtár igazgató-őre mondja. Az ünne­pet a Szózat hangjai rekesztik be. Ünnepi kitüntetések. A­­jubileum alkalmából a Múzeum vezető­­férfiai közül többen királyi kitüntetésben ré­szesülnek. Mint értesülünk, Sza­lay Imre min. tanácsos, a Múzeum igazgatója a Szent István-rend kiskeresztjét, Krenner József és Hampel József, a két legrégibb osztályigaz­gató az udvari tanácsosi méltóságot kapja, dr. F­e­j­é­r­p­a­t­a­k­y Lászlót, a legfiatalabb osztályigazgatót pedig szintén rendjellel tün­tetik ki. A kitüntetéseket a hivatalos lap hol­napi száma fogja közölni. A király képviselője elmarad. A Múzeum holnapi jubileumára a király tudvalévően maga nem ígérte meg megjelené­sét, hanem személye képviselőjéül József Ágost főherceget delegálta. Az ünnep pro­­grammját ehez képest is állapították meg. Annál nagyobb meglepetést keltett ma az a hir, hogy a főherceg nem jelenik meg az ünnepen. A Múzeumba ugyanis, mint értesülünk, ma hivatalos értesítés jött, hogy József Ágost főherceg akadályozva van a megjelenésben s igy nem megy el a holnapi ünnepre. A hír még a mai nap folyamán el­jutott a politikai körökbe és ott nagy meg­ütközést keltett. A kereskedelmi tárca költségvetése. — A pénzügyi bizottságból. — Budapest, november 25. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma dél­után Falk Miksa elnöklésével folytatta a kereske­delmi tárca költségvetésének tárgyalását. Ezúttal a bizottság már a delegáció átalakított termében tanácskozott. A vita folyamán Láng Lajos keres­kedelmi miniszter nyilatkozott néhány kérdésről, de semmi lényegeset nem mondott sem a vasúti tari­fák tervbe vett emelésére vonatkozóan, sem a vas­úti tisztviselők fizetéséről. Ipari politikájának a programjba néhány frázisban merült ki. A tárgyalás során­­­app Géza a motorgyártás elő­mozdítását ajánlotta a miniszter figyelmébe. Sürgette azután a takarékpénztárak reformját és ambuláns ál­lami ellenőrző közegek szervezését kívánta. Óhajtanáé­nak találná a telefondíjak leszállítását. Vé­gül felvetette az eszmét, hogy a Vaskapu vízesését motor és világítási célokra lehetne felhasználni. Kossuth­ Ferenc Hieronyminak az önálló vámterület drágító hatásáról tett észrevételeit cáfolta. Berzeviczy Albert a kereskedelmi iskolákat to­vábbra is a kultusztárca keretében óhajtaná megtar­tani, de reformjukat sürgeti. Láng Lajos kereskedelmi miniszter jelenti, hogy sikerült neki a beruházási programaiba a b­a­j­a­b­á­­­­taszéki hidat beleilleszteni. A takarékpénztárak ügyével akar foglalkozni, de a célt nem lehet éppen az állami felügyelet forszírozásával elérni. A telefon­díjakat illetőleg pozitív ígéreteket nem tehet, de az egész ügynek alapos reformján most dolgoznak. Áttérve a nagyobb kérdésekre, azt a meggyőződését fejezi ki, hogy Magyarországon a mezőgazdaságra nézve is életkér­dés az ipar és kereskedelem előhaladása. Egyetért azzal a felfogással, hogy csak vámvédelemmel nem lehet ipart fejleszteni, bizonyíték erre Románia, iparos népességünk a szoros értelemben vett Magyarországon tíz év alatt 10 százalékkal szaporodott, az ipari lakosság ellenben 26 százalékkal. A kézművesség, tehát a kisipar is ugyan­csak a népszámlálás adatai szerint nemhogy egészben hanyatlott, de mint példákkal bizonyítja, nevezetes arány­ban emelkedett. Bizonyítja az is, hogy tényleg tekin­télyes ipari kivitelünk van Ausztriába és pedig nem csupán mezőgazdasági iparcikkekben. Ezen az úton akar tovább haladni. A közszállításoknál iparkodott a hazai forrásoknak feltétlen előnyt biztosítani, egyebek közt a törvényhatóságok körében is. A pozsonyi kiállításon fájdalmasan érintette az idegen gépeknek sokasága, oly gépeké, melyek itthon jól és kellő áron állíttatnak elő. Ez irányban összeköttetésbe akar lépni a gazdasági egyesületekkel, hogy a hazai ipari érdekeket hatható­san felkarolhassa. Áttér a vasutak ügyére , a vasutat közgazdasági intézménynek tekinti, de a fiskális szem­pontról nem szabad megfeledkeznie, különben a köz­gazdaságot sem szolgálja. Annál inkább kell erre gon­dolni, mert a vasutak berendezésére még sokat kell költeni. Fődolog az áruforgalom, az, hogy­ a vasutak az ipart és a kereskedelmet szolgálják. Ami az élelmi­szerek kivitelét illeti, örömmel jelenti, hogy ezen ki­vitel érdekében a Magyar Államvasút már tett egyes intézkedéseket, de hiszi, hogy ezen a téren még többet is kell és lehet tenni és ő az idevágó törekvéseket határozottan fel fogja karolni. A refakciókat illetőleg megjegyzi, hogy adatnak lisztre, vasra, kőszénre. Ezek azok a kedvezmények, amelyek az iparfejlesztést szol­gálják. De pálcát felettük törni nem igazságos és csak kisebb részét teszik a díjkedvezményeknek. Az áruta­rifák tekintetében kijelenti, hogy ő, amikor hivatalba lépett, előtalálta azt a törekvést, hogy azok emeltessenek. De ő kijelenti, hogy ezt időszerűnek nem tartja. A tisztviselők számát illetőleg megjegyzi, hogy ő az idén hivatalnokszaporítást nem javasol a bud­ge­t­b­e­n, amit javasol, az csak altisztekre, napibére­sekre és szolgákra vonatkozik, akik a külső forgalom­ban nyernek alkalmazást. A felesleges bürokratikus formáknak ő sem barátja, sőt hivatalnokoskodásának első napjától fogva ezeknek megszorítására törekedett. A műszaki személyzet helyzetét javítani óhajtja. A köz­utakra az idén 10.700.000 koronát fordítottunk. A v­­­asutakat teljes fontosságuk szerint méltányolja. Látja bennük a vasutak feleslegeinek levezetőjét. Ez utakra minél előbb­ szükségünk van és rokonszenvezik azok ki­­fejlesztésének eszméjével. A miniszternek nyilatkozata után a bizottság belefo­gott a tárca részletes tárgyalásába, amelynek során többen a felesleges felülvizsgálat ellen emeltek kifo­gást. Holnap folytatják a vitát. A reichsrath ülése. (A helyzet. — A véderőjavaslat nem sürgős. — A csehországi tanítók fizetése. — Provizor­­ium, vagy 14. szakasz. — A dies nefastus.) Bécs, nov. 25. (Saját tudósítónktól.) Körber helyzete kezdett már-már tarthatatlanná válni. Megígérte ugyanis, hogy a véderőjavaslatokat december elsejéig elintézteti a reichsrath-tal s a sürgősségi indítványok tengerében evez még ma is, november utolsó napjaiban s a napirend révpartját még folyton a messzeség köde rejti. A véderő­ javaslatok nyomásáról, mint a prágai Politik értesül, az uralkodó megszabadította Körbert, föloldotta a decem­­ber elsei határidő alól úgy, hogy a kormány nem ragaszkodik már a véderőjavaslatok sür­gős tárgyalásához s ha a reichsrat­ végre rá­térhet a napirendre, amelynek első pontja ed­dig a véderőjavaslat volt, nem ezt, hanem az 1993. évi költségvetést és a költségvetési provizórium-javaslatot fogja a kormány első­sorban tárgyaltatni. Körber ma már nem is a véderőjavaslatok, hanem a költségvetés ér­dekében tárgyal a pártokkal a sürgős indít­ványok visszavonása érdekében. E tárgyalások eredménye azonban ma még nem látszott meg a reichsrath ülésén. Ma ugyanis újra egész sereg újabb indítványt nyújtottak be. A reichszath mai üléséről a következő tu­dósítás szól: A benyújtott indítványok között van Kramatz sürgős indítványa arról, hogy a kormány nyilatkoz­zék, hajlandó-e a cseh tanítók fizetésemeléséről szóló törvényjavaslatot szentesíttetni, s igaz-e, hogy a parlament munkájának megakadása esetén a kor­mány a söradó emeléséhez fog folyamodni? Bretter interpellálja a kormányt, hajlandó-e a N­er­imán kán perzsa követ ellen, elhangzott vádakat megvizsgálni és beigazolásuk esetén a követ visszahívását és elégtételt követelni. A képviselőház elsőbben Kramatz indítványát tárgyalta. Az indítványozó megokoló beszédében azt mondta, hogy a kormány megokolatlan összefüggést akar teremteni a parlament munkaképessége és a cseh tartománygyűlésnek egyik határozata között és amellett arra enged következtetni, hogy a söradót abszolutisztikus módon hatvan fillérrel föl akarja emelni. Ki kell deríteni­ úgymond, kit terhel a fe­lelősség azért, hogy Csehország törvényhozásába olyan szellemet visznek, amelyért senki sem felelős. A kormány politikai szatócsüzletet nyitott. Mindent felant s a napi politika kicsinyes kérdésein rágódva, nem tud nagyobb feladatok teljesítésébe fogni Kerbor miniszterelnök örömmel konstatálja a két csehországi nemzetiségnek ebben az ügyben ta­núsított szolidaritását. A kérdésben említett kap­csolatot azzal magyarázza, hogy a mostani parla­menti helyzet nem enged biztos következtetést arra, hogy i az állami bevételek szaporításának szüksége esetén a szükséges eszközök előteremtésének csak a tárgyalása is lehetséges lesz ebben a házban. Más­képp állna a dolog, ha a Ház újra megkezdené a normális munkát. A vitában több képviselő vett részt, akik mind tiltakoztak az ellen, hogy a tanítók fizetésének ren­dezése tárgyában a cseh tartománygyű­lésen elfoga­dott törvény szentesítését a politikai helyzettől te­gyék függővé. Kramarz indítványtevő zárószavában kijelenti, hogy a vitával elérték az indítványnak azt a célját, hogy a kormány felelősségét a tanítók rossz hely­zetéért megállapítsák, tehát visszavonja indítványát. Ezzel ez az ügy elintéződött. Dvorák azt indítványozza, utasítsák az alkot­mányügyi bizottságot, hogy egy héten belül tegyen jelentést a 14. §. eltörlése tárgyában és indítványa fölött név szerinti szavazást kér, amelyet azonban a ház elvet. Schönerer azt mondja, hogy az új­ csehek csak meg akarják akasztani a költségvetési provizórium tárgyalását és ezzel kényszeríteni akarják a kor­mányt, hogy a 14. §-t alkalmazza. Minthogy szóló pártja az olyan parlamentet, amely költségvetést nem tárgyal, parlamentnek nem tekintheti, azt kér-­­dezi az elnöktől, hajlandó-e a házszabályok alap­ján rendkívüli ülést összehívni, hogy a pártok és az elnök között megegyezés jöjjön létre a költség­­vetési provizórium tárgyalásának módozataira nézve és ha ilyen megegyezés nem volna lehetséges, haj­landó-e az elnök a kormánynak a ház feloszlatását ajánlani. Az elnök azt válaszolja, hogy erre a kérdésre a legközelebbi ülések egyikén válaszolni fog. (Elénk derültség.) Baernreither arra emlékeztet, hogy holnap lesz annak a napnak az évfordulója, amelyen Ba­­deni kormányzása alatt a rendőrség behatolt a Házba és ezzel gyalázatos merényletet követett el a képviselőházon. Ennek a napnak tehát dies ne­­fastusnak kellene lennie. Azt indítványozza, hogy a legközelebbi ülés ne holnap, hanem csak csütör­tökön legyen. Az indítványt valamennyi szavazattal 11 ellené­ben elvetik. Stein: Én bizony nem jövök el holnap! (De­rültség.) A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz. TÁVIRATOK A német vámtarifa. Berlin, november 25. (Saját tudósí­tónktól.) A birodalmi kancellárnál ma este ismét tanácskozás volt a vámtarifa-javaslat tár­gyában. Hir szerint a centrum egyhangúlag elfogadta a kancellár indítványait és kétség­telen, hogy a konzervatívok többsége csatla­kozni fog a megállapodásokhoz. Búrok Madagaszkárban, Paris, november 25. Mauritz búr tá­bornok ma Marseilleből Madagaszkárba uta­zott, hogy ott földet vásároljon búr családok számára, amelyek Transzválból Madagaszkárba akarnak vándorolni. Reitz volt miniszter fiait Madagaszkár kormányzója nagyon szíve­sen fogadta. Ők is és még néhány búr család Tananarivo fővárostól nyugatra, száz kilomé­ternyire akarnak letelepedni termékeny te­rületen. Régensség Portugáliában, Lisszabon, november 25. A királyné a kama­rákban letette a régens-esküt, mert amíg a király külföldön tartózkodik, az uralkodó jogai és köte­lességei őt illetik. Az eskütételen jelen volt a diplomáciai testület. A kikötőkben levő hajók szo­kásos módon tisztelegtek. A macedón mozgalom, Szófia, november 25. A hadügyminiszter visszautasította 80 macedón nemzetiségű tiszt lemondó kérelmét, állítólag azzal a megoko­­lással, hogy ilyen együttes kilépés nincs meg­engedve. •­­

Next