Pesti Napló, 1902. november (53. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-26 / 325. szám
325. szám. Budapest, szerda !P ESTI NAPLÓ, 1902. november 26. se komolyság itt nem tárgya a kombinálásnak. A minisztereknek nem akadtak megfigyelői, ez a lateinervilág odahaza se politizál, hogy politizált volna a kedves vendégségben. Este tíz órakor megnyitották a gobelines buffet-termet. Hatalmas asztalok szinte görnyedtek a terhük alatt. A gasztronómia is ünnepelt ezen az ünnepi estén. Vaddal, hallal s mi jó falattal bőségesen vendégelte meg a társaságot a házigazda, a pezsgő és jófajta bor is segített hangulatot öregbíteni. A szives vendéglátás kedves emlékei fűződnek a mai fényes estéhez, amely bevezetője a holnapi hivatalos ünnepnek. A holnapi ünnep. A diszgyülés holnap, szerdán délelőtt tizenegy órakor lesz a volt főrendiházi nagyteremben. A diszgyülés a «Budai Dalárda» Királyhimnuszával kezdődik. A megnyitó beszédet Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter mondja. A bel- és külföldi küldöttségek üdvözlése után dr. Fejérpataky László, a Széchenyi-könyvtár igazgatója bemutatja a jubiláris emlékkönyvet és érmeket Ezután Szalay Imre igazgató felolvassa «József nádor és gróf Széchenyi Ferenc» című történeti tanulmányát. Dr. Horváth igazgató-őr megkoszorúzza József nádornak a díszteremben felállított mellszobrát s befejezésül a dalárda a Himnuszt énekli. A gyűlésről a gyülekezet a kertbe vonul, ahol leleplezik gróf Széchenyi Ferenc szobrát. Az ünnepi beszédet Kollányi Ferenc jaáki apát a Széchenyi-könyvtár igazgató-őre mondja. Az ünnepet a Szózat hangjai rekesztik be. Ünnepi kitüntetések. Ajubileum alkalmából a Múzeum vezetőférfiai közül többen királyi kitüntetésben részesülnek. Mint értesülünk, Szalay Imre min. tanácsos, a Múzeum igazgatója a Szent István-rend kiskeresztjét, Krenner József és Hampel József, a két legrégibb osztályigazgató az udvari tanácsosi méltóságot kapja, dr. Fejérpataky Lászlót, a legfiatalabb osztályigazgatót pedig szintén rendjellel tüntetik ki. A kitüntetéseket a hivatalos lap holnapi száma fogja közölni. A király képviselője elmarad. A Múzeum holnapi jubileumára a király tudvalévően maga nem ígérte meg megjelenését, hanem személye képviselőjéül József Ágost főherceget delegálta. Az ünnep programmját ehez képest is állapították meg. Annál nagyobb meglepetést keltett ma az a hir, hogy a főherceg nem jelenik meg az ünnepen. A Múzeumba ugyanis, mint értesülünk, ma hivatalos értesítés jött, hogy József Ágost főherceg akadályozva van a megjelenésben s igy nem megy el a holnapi ünnepre. A hír még a mai nap folyamán eljutott a politikai körökbe és ott nagy megütközést keltett. A kereskedelmi tárca költségvetése. — A pénzügyi bizottságból. — Budapest, november 25. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délután Falk Miksa elnöklésével folytatta a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását. Ezúttal a bizottság már a delegáció átalakított termében tanácskozott. A vita folyamán Láng Lajos kereskedelmi miniszter nyilatkozott néhány kérdésről, de semmi lényegeset nem mondott sem a vasúti tarifák tervbe vett emelésére vonatkozóan, sem a vasúti tisztviselők fizetéséről. Ipari politikájának a programjba néhány frázisban merült ki. A tárgyalás soránapp Géza a motorgyártás előmozdítását ajánlotta a miniszter figyelmébe. Sürgette azután a takarékpénztárak reformját és ambuláns állami ellenőrző közegek szervezését kívánta. Óhajtanáénak találná a telefondíjak leszállítását. Végül felvetette az eszmét, hogy a Vaskapu vízesését motor és világítási célokra lehetne felhasználni. Kossuth Ferenc Hieronyminak az önálló vámterület drágító hatásáról tett észrevételeit cáfolta. Berzeviczy Albert a kereskedelmi iskolákat továbbra is a kultusztárca keretében óhajtaná megtartani, de reformjukat sürgeti. Láng Lajos kereskedelmi miniszter jelenti, hogy sikerült neki a beruházási programaiba a bajabátaszéki hidat beleilleszteni. A takarékpénztárak ügyével akar foglalkozni, de a célt nem lehet éppen az állami felügyelet forszírozásával elérni. A telefondíjakat illetőleg pozitív ígéreteket nem tehet, de az egész ügynek alapos reformján most dolgoznak. Áttérve a nagyobb kérdésekre, azt a meggyőződését fejezi ki, hogy Magyarországon a mezőgazdaságra nézve is életkérdés az ipar és kereskedelem előhaladása. Egyetért azzal a felfogással, hogy csak vámvédelemmel nem lehet ipart fejleszteni, bizonyíték erre Románia, iparos népességünk a szoros értelemben vett Magyarországon tíz év alatt 10 százalékkal szaporodott, az ipari lakosság ellenben 26 százalékkal. A kézművesség, tehát a kisipar is ugyancsak a népszámlálás adatai szerint nemhogy egészben hanyatlott, de mint példákkal bizonyítja, nevezetes arányban emelkedett. Bizonyítja az is, hogy tényleg tekintélyes ipari kivitelünk van Ausztriába és pedig nem csupán mezőgazdasági iparcikkekben. Ezen az úton akar tovább haladni. A közszállításoknál iparkodott a hazai forrásoknak feltétlen előnyt biztosítani, egyebek közt a törvényhatóságok körében is. A pozsonyi kiállításon fájdalmasan érintette az idegen gépeknek sokasága, oly gépeké, melyek itthon jól és kellő áron állíttatnak elő. Ez irányban összeköttetésbe akar lépni a gazdasági egyesületekkel, hogy a hazai ipari érdekeket hathatósan felkarolhassa. Áttér a vasutak ügyére , a vasutat közgazdasági intézménynek tekinti, de a fiskális szempontról nem szabad megfeledkeznie, különben a közgazdaságot sem szolgálja. Annál inkább kell erre gondolni, mert a vasutak berendezésére még sokat kell költeni. Fődolog az áruforgalom, az, hogy a vasutak az ipart és a kereskedelmet szolgálják. Ami az élelmiszerek kivitelét illeti, örömmel jelenti, hogy ezen kivitel érdekében a Magyar Államvasút már tett egyes intézkedéseket, de hiszi, hogy ezen a téren még többet is kell és lehet tenni és ő az idevágó törekvéseket határozottan fel fogja karolni. A refakciókat illetőleg megjegyzi, hogy adatnak lisztre, vasra, kőszénre. Ezek azok a kedvezmények, amelyek az iparfejlesztést szolgálják. De pálcát felettük törni nem igazságos és csak kisebb részét teszik a díjkedvezményeknek. Az árutarifák tekintetében kijelenti, hogy ő, amikor hivatalba lépett, előtalálta azt a törekvést, hogy azok emeltessenek. De ő kijelenti, hogy ezt időszerűnek nem tartja. A tisztviselők számát illetőleg megjegyzi, hogy ő az idén hivatalnokszaporítást nem javasol a budgetben, amit javasol, az csak altisztekre, napibéresekre és szolgákra vonatkozik, akik a külső forgalomban nyernek alkalmazást. A felesleges bürokratikus formáknak ő sem barátja, sőt hivatalnokoskodásának első napjától fogva ezeknek megszorítására törekedett. A műszaki személyzet helyzetét javítani óhajtja. A közutakra az idén 10.700.000 koronát fordítottunk. A vasutakat teljes fontosságuk szerint méltányolja. Látja bennük a vasutak feleslegeinek levezetőjét. Ez utakra minél előbb szükségünk van és rokonszenvezik azok kifejlesztésének eszméjével. A miniszternek nyilatkozata után a bizottság belefogott a tárca részletes tárgyalásába, amelynek során többen a felesleges felülvizsgálat ellen emeltek kifogást. Holnap folytatják a vitát. A reichsrath ülése. (A helyzet. — A véderőjavaslat nem sürgős. — A csehországi tanítók fizetése. — Provizorium, vagy 14. szakasz. — A dies nefastus.) Bécs, nov. 25. (Saját tudósítónktól.) Körber helyzete kezdett már-már tarthatatlanná válni. Megígérte ugyanis, hogy a véderőjavaslatokat december elsejéig elintézteti a reichsrath-tal s a sürgősségi indítványok tengerében evez még ma is, november utolsó napjaiban s a napirend révpartját még folyton a messzeség köde rejti. A véderő javaslatok nyomásáról, mint a prágai Politik értesül, az uralkodó megszabadította Körbert, föloldotta a december elsei határidő alól úgy, hogy a kormány nem ragaszkodik már a véderőjavaslatok sürgős tárgyalásához s ha a reichsrat végre rátérhet a napirendre, amelynek első pontja eddig a véderőjavaslat volt, nem ezt, hanem az 1993. évi költségvetést és a költségvetési provizórium-javaslatot fogja a kormány elsősorban tárgyaltatni. Körber ma már nem is a véderőjavaslatok, hanem a költségvetés érdekében tárgyal a pártokkal a sürgős indítványok visszavonása érdekében. E tárgyalások eredménye azonban ma még nem látszott meg a reichsrath ülésén. Ma ugyanis újra egész sereg újabb indítványt nyújtottak be. A reichszath mai üléséről a következő tudósítás szól: A benyújtott indítványok között van Kramatz sürgős indítványa arról, hogy a kormány nyilatkozzék, hajlandó-e a cseh tanítók fizetésemeléséről szóló törvényjavaslatot szentesíttetni, s igaz-e, hogy a parlament munkájának megakadása esetén a kormány a söradó emeléséhez fog folyamodni? Bretter interpellálja a kormányt, hajlandó-e a Nerimán kán perzsa követ ellen, elhangzott vádakat megvizsgálni és beigazolásuk esetén a követ visszahívását és elégtételt követelni. A képviselőház elsőbben Kramatz indítványát tárgyalta. Az indítványozó megokoló beszédében azt mondta, hogy a kormány megokolatlan összefüggést akar teremteni a parlament munkaképessége és a cseh tartománygyűlésnek egyik határozata között és amellett arra enged következtetni, hogy a söradót abszolutisztikus módon hatvan fillérrel föl akarja emelni. Ki kell deríteni úgymond, kit terhel a felelősség azért, hogy Csehország törvényhozásába olyan szellemet visznek, amelyért senki sem felelős. A kormány politikai szatócsüzletet nyitott. Mindent felant s a napi politika kicsinyes kérdésein rágódva, nem tud nagyobb feladatok teljesítésébe fogni Kerbor miniszterelnök örömmel konstatálja a két csehországi nemzetiségnek ebben az ügyben tanúsított szolidaritását. A kérdésben említett kapcsolatot azzal magyarázza, hogy a mostani parlamenti helyzet nem enged biztos következtetést arra, hogy i az állami bevételek szaporításának szüksége esetén a szükséges eszközök előteremtésének csak a tárgyalása is lehetséges lesz ebben a házban. Másképp állna a dolog, ha a Ház újra megkezdené a normális munkát. A vitában több képviselő vett részt, akik mind tiltakoztak az ellen, hogy a tanítók fizetésének rendezése tárgyában a cseh tartománygyűlésen elfogadott törvény szentesítését a politikai helyzettől tegyék függővé. Kramarz indítványtevő zárószavában kijelenti, hogy a vitával elérték az indítványnak azt a célját, hogy a kormány felelősségét a tanítók rossz helyzetéért megállapítsák, tehát visszavonja indítványát. Ezzel ez az ügy elintéződött. Dvorák azt indítványozza, utasítsák az alkotmányügyi bizottságot, hogy egy héten belül tegyen jelentést a 14. §. eltörlése tárgyában és indítványa fölött név szerinti szavazást kér, amelyet azonban a ház elvet. Schönerer azt mondja, hogy az új csehek csak meg akarják akasztani a költségvetési provizórium tárgyalását és ezzel kényszeríteni akarják a kormányt, hogy a 14. §-t alkalmazza. Minthogy szóló pártja az olyan parlamentet, amely költségvetést nem tárgyal, parlamentnek nem tekintheti, azt kér-dezi az elnöktől, hajlandó-e a házszabályok alapján rendkívüli ülést összehívni, hogy a pártok és az elnök között megegyezés jöjjön létre a költségvetési provizórium tárgyalásának módozataira nézve és ha ilyen megegyezés nem volna lehetséges, hajlandó-e az elnök a kormánynak a ház feloszlatását ajánlani. Az elnök azt válaszolja, hogy erre a kérdésre a legközelebbi ülések egyikén válaszolni fog. (Elénk derültség.) Baernreither arra emlékeztet, hogy holnap lesz annak a napnak az évfordulója, amelyen Badeni kormányzása alatt a rendőrség behatolt a Házba és ezzel gyalázatos merényletet követett el a képviselőházon. Ennek a napnak tehát dies nefastusnak kellene lennie. Azt indítványozza, hogy a legközelebbi ülés ne holnap, hanem csak csütörtökön legyen. Az indítványt valamennyi szavazattal 11 ellenében elvetik. Stein: Én bizony nem jövök el holnap! (Derültség.) A legközelebbi ülés holnap délelőtt 11 órakor lesz. TÁVIRATOK A német vámtarifa. Berlin, november 25. (Saját tudósítónktól.) A birodalmi kancellárnál ma este ismét tanácskozás volt a vámtarifa-javaslat tárgyában. Hir szerint a centrum egyhangúlag elfogadta a kancellár indítványait és kétségtelen, hogy a konzervatívok többsége csatlakozni fog a megállapodásokhoz. Búrok Madagaszkárban, Paris, november 25. Mauritz búr tábornok ma Marseilleből Madagaszkárba utazott, hogy ott földet vásároljon búr családok számára, amelyek Transzválból Madagaszkárba akarnak vándorolni. Reitz volt miniszter fiait Madagaszkár kormányzója nagyon szívesen fogadta. Ők is és még néhány búr család Tananarivo fővárostól nyugatra, száz kilométernyire akarnak letelepedni termékeny területen. Régensség Portugáliában, Lisszabon, november 25. A királyné a kamarákban letette a régens-esküt, mert amíg a király külföldön tartózkodik, az uralkodó jogai és kötelességei őt illetik. Az eskütételen jelen volt a diplomáciai testület. A kikötőkben levő hajók szokásos módon tisztelegtek. A macedón mozgalom, Szófia, november 25. A hadügyminiszter visszautasította 80 macedón nemzetiségű tiszt lemondó kérelmét, állítólag azzal a megokolással, hogy ilyen együttes kilépés nincs megengedve. •