Pesti Napló, 1905. március (56. évfolyam, 60-90. szám)

1905-03-06 / 65. szám

6 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ, 1905. március 6.’ 65. szám színművészet javáért tömörültek egyesületté a ma­gyar színpadi szerzők, természetesen eddig több szempontból elhanyagolt erkölcsi és anyagi jo­gaik megvédésére is. A mai első közgyűlé­sen Berczik Árpád elnökön, H­e­r­c­z­e­g Ferenc és Hubay Jenő alelnökökön kívül igen nagy számban jelentek meg a magyar színpadi írók, fordítók és zeneszerzők. Az elnöki megnyitó után H­e­r­c­z­e­g Ferenc alelnök összefoglalta az első év munkásságának eredményeit és vázolta az egye­sület jövendő céljait. Márkus József, az igazgató­ság tagja, ismertette az egyesület ügyrendjét, mely­hez többen szólottak hozzá. Dr. Márton Miksa, az egyesület ügyésze előterjesztette a költségvetést és ismertette a szerződést, amelyet az egyesület a színházi ügynökség vezetőségével kötött. A belügy­minisztérium ugyanis a Szerzők Egyesületének színházi ügynökség felállítására adott engedel­­met és az egyesület ügynökségének vezetésé­vel a B­á­r­d Ferenc és testvére zeneműkereskedő­­céget bízta meg. A közgyűlés elfogadta az összes előterjesztéseket, melyeket aztán Bérczik Árpád elnöki zárószavaiban határozattá emelt. A köz­gyűlés után az egyesület tagjai lakomára gyűltek össze a Royal egyik termében. A banketten, mint vendégek megjelentek Bezerédj Viktor minisz­teri tanácsos, a Vígszínház, a Király-színház és a Magyar Színház igazgatói és a fővárosi színházi kritikusok közül számosan. Bérezik Árpád a ven­dégeket, majd az igazgatóság tagjait, Herczeg Fe­renc az elnököt, Rákosi Viktor és Márkus József a kritikusokat és a színházigazgatókat, Alexander Bernát a szerzőket köszöntötték, Beöthy László pe­dig a színházak és szerzők közös ideáljairól szó­lott. Igen nagy hatást és zajos derültséget keltett Molnár Ferenc számtalan színházi kérdésre kiter­jedő szellemes felszólalása. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM.­ ­ * (Az egyetem Csokonai-ünnepe.) Cso­konai születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt emlékünnepet rendezett a buda­pesti egyetem tanári kara és ifjúsága. Az emlék­ünnep­ a köz­ponti egyetem hatalmas kupolatermében folyt le nagy­közönség jelenlétében. Képviselve volt a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-Tár­­saság és Petőfi­ Társaság, továbbá számos más iro­dalmi és művészi egyesület is. A debreceni Csoko­nai Kört d­r. Bakonyi Samu országgyűlési képviselő és ifjabb Komlóssy Artur képviselték. Az ünnepséget az Egyetemi Zenekar nyitotta meg Kéler B. hatalmas Csokonai-nyi­tanyával. Ez­után dr. Demkó György rektor mondott hatásos beszédet Csokonairól, majd ifj. Lányi Ernő szavalta el Gulyás József pályanyertes alkalmi költeményét. Ezután Beöthy Zsolt egyetemi tanár lépett a pó­diumra s az ifjúsághoz intézett szózat formájában mondotta el szépséges emlékbeszédét. Dicsői­tette Csokonai idealizmusát, amely nem ad ugyan rögtön kenyeret, de mindenesetre rugója a halhatatlanságra predesztináló cselekedeteknek és alkotásoknak, s erőforrása a nemzetek haladásának és boldogulá­sának. Kívánja, hogy, a magyar ifjúság is ily érte­lemben fogja fel és ápolja Csokonai munkás idealiz­musát. Az­­egész hallgatóság, de különösen az egyetemi ifjúság tetszése és rokonszenve hatalmas tapsviharban tört ki a közszeretetben álló, tudós professzor iránt. Beöthy Zsolt hatásos beszéde u­tán R. Maróthfy Margit, a Magyar Színház művésznője szavalta el Csokonai a «Reményhez» című szép elégiáját viharos tetszés mellett. Utána Madai Gyula, az irodalmi és retorikai szakosztály elnöke, «Csokonai és Lillája» című költői stílusú tanulmá­nyát olvasta fel. Kened­ich Kálmán, a Nép­színház tagja Lavottának és Csokonaynak «A ti­hanyi echóhoz» című örökszép­­dalát és Lengyel Dezső egyetemi zenekarvezető két dalát énekelte el nagy tetszéssel. Lengyel Dezső két dalának szö­vegét, Baja Mihály és Zsitvay Tibor írták. Kóczé Antal cigányprímás játszott el most pár gyönyörű régi magyar nótát. Végül Heinrich Gusztáv pro­­rektor tartott rövid szép­­beszédet. Az ünnep alkal­mából az «Egyetemi Lapok», e heti száma Csokonai emlékének van szentelve. * (Koral és esztétika.) A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében előadást tartott ma Bodnár Zsigmond az «Aurora» felolvasó-ülésén «Morál és esztétika» címmel. Érdekesen fejtegette, hogy a XVII. században miért terjedt el a reális gondol­kozás, amikor sok irodalmi és művészeti alkotáson­­megbotránkozott a ki­özönség. De az ilyen megbot­ránkozásoknak — úgymond — csak akkor van si-­i­kere, ha az az egész közvéleményben leli gyökerét. A XIX. század hölgyei nagyon megválogatták ol­vasmányaikat és a szobrászatban és művészetben a «morál» jelszava alatt készült alkotásokban gyönyör­ködtek, ugyannyira, hogy Petőfi föllépését, aki a tüzes, érzékies jellegű szerelem dalnoka, eleinte hidegen fogadták. Csak később tudtak iránta föl­melegedni. A kor ízlését és morális felfogását leg­sikeresebben Vörösmarty nemes, szelíd, tiszta, min­dig tiszteletet gerjesztő költészete tükrözi vissza. Nem a kritika tette tönkre Zola tudományos natu­ralizmusát sem, hanem a XIX. század növekedő idealizmusa. Addig a férfit mutatták be hitvány­nak, haszontalannak, ma a nőt festik ilyennek. Akkor a nő uralkodott, míg a férfi uralkodik; a nő keresi a férfi kegyét. SPORT. Labdarúgás. — Saját tudósítónktól.­­— A millennáris versenypályát óriási közönség jelenlétében avatta fel vasárnap két kiváló csapa­tunk mérkőzése. Az 1904. évi bajnoki csapattal, a Magyar Testgyakorlók Körével, állott szemben a Budapesti Tomaklub, a legnépszerűbb magyar Csa­pat. A B. T. K. tudvalevőleg nem veszi részt az idén a bajnokságban s programmját főleg nemzetközi és jobb csapatokkal való mérkőzések töltik ki. Mindkét csapat oly magas nívón álló játékot mu­tatott, melyhez foghatót régen nem láttunk. Mind­két csapat legjobbjait állította sorompóba s ezek teljes ambícióval küzdöttek a győzelem dicsősé­­ségéért, mely ezúttal a M. T. K.-é lett. A Test­gyakorlók 3:2 eredménynyel verték a B. T. K.-ot, mely azonban méltó ellenfélnek mutatkozott s egy kis szerencsével a ma­tedet megnyerhette, vagy legalább is eldöntetlenné tehette volna. A B. T. K. különösen az első félidőben briliáns játékot pro­dukált. Balázs I. és Kisfaludy Árpád játéka messze kimagaslott a többi fölött, általában a csatársor oly kondícióban volt, mint soha s jövőképessége javu­lásával nagy reménynyel nézhet a tavaszi nemzetközi kampány elé.­ A Magyar Testgyakorlók Köre még nincs for­mája tetőpontján. Az első félidőben bizonytalanul játszott . Csak a másodikban mutatta igazi formá­ját. A csapat könnyen megtarthatja elsőségét se megnyerheti idén is a bajnokságot. A két csapat matekéról örvendetesen konstatálhatjuk, hogy a fair játék keretén belül folyt le, ami mindkét csa­pat becsületére válik s dicséri is az­ energikus s mindenekelőtt pártatlan bírót. __| __| | A bajnoki mérkőzések közül a Ferencvárosi Tornaklubnak a M. A. K. felett aratott győzelme a F. T. K. jó formája mellett szól. Az atléták ugyan két játékosukat —­­kik azelőtt a Ferencvárosiak csapatában játszottak — nélkülözni voltak kény­­telenek, a F. T. K. fölénye azonban olyan volt, hogy ezek részvételével sem győzött volna a M. A. K. A F. T. K.-nál különösen a csatársor szép munkát végzett, míg a M­. A­. K.-n­á­l a védelem volt aránylag jobb. A Fővárosi T. K. folyton javuló csapata újabb meglepetéssel szolgált, mikori a Postások csa­patával eldöntetlen eredményt vívtak ki. A Pos­tások mentségéül szolgál, hogy egyik játékosuk megsérülése folytán a mérkőzés nagy részét csak 10 emberrel játszották. A Sl­od osztályból avanzsált Újpesti Tornaegylet a Magyar Úszóegyesületet verte meg szép küzde­lem után. Az Újpestiek saját pályájukon játszottak s teljes ambícióval küzdöttek a M. U. E. kitűnő legénysége ellen. Részletes eredmények: M. T. K. 3:2 győz B. T. K. ellen. B. T. K. helyet választ s M. T. K. kezdi a játékot és a pi­ros-fehérek erős támadása folytán védelemre szo­rul, melyből korner árán menekül (3 perc). A játék jó ideig közepén folyik, a piros-fehérek tá­madásait Balázs-fivérek vezetik. Váltakozó támadás után Balázs megszökik és remek kenterezését öccse goallá értékesíti (9 perc). A közönség körében hosszan üdvözlik a B. T. K. e két jeles játéko­sát. Felállás után rövid megszakítással a kék-fehé­rek a helyzet urai. Károlynak, majd Koffernek éles lövéseit Izsó kapus könnyen védi. Oláhnak gyakori off-side állása a legszebben kínálkozó alkalmat tel­jesen megrontja és a játékot szinte megakasztja. A 20-ik percben Károly (M. T. K.) jobb összekötő kicselezi ellenfeleit és a széléről beadott labdát Zulu befejeli. Károly­­ezen játékát a közönség szin­tén megtapsolja. A félidő további részén a kapus-­ játékosoknak kevés dolguk akadt, miután a hátvéd­­ek hatalmas rúgásokkal egymásnak adogatják a labdát. A félidő állása 1:1 eldöntetlen. Szünet utáni a piros-fehérek kezdik a játékot, de ezúttal a M. T. K. intézi a támadást. Pozsonyi veszélyes lövé­sét Izsó elfogja és azt Kisfaludyhoz juttatja, akit viszont átszolgáltatja a Balázs-fivéreknek. Veszé­lyes helyzetbe kerül a kék-fehérek­ kapuja és ez­úttal Révész hátvéd menti meg a kék-fehérek be­csületét. Balázshoz kerül ismét a labda de kor­­nennél többet elérni nem képes. Majd Oláh keríti hatalmába a labdát és sikerült kenterezését Ba­lázs könnyen a goalba küldi. M. T. K.-t ezen meg­lepetés a további játékra serkenti s a félidő vége felé általános támadást intéznek a piros-fehérek el­len. Károly éles lövése csakhamar a kapuba uta­sítja a labdát. Ezek után a döntő goalért küzd,­ mindkét csapat. A kék-fehérek angol játékosa, Shires odaadja a labdát Hoffernek, ki azt védhet­­tetlenül rendeltetés helyére küldi. Tomboló lelkese­dés közt folytatja a M. T. KI a játékot. Lövést lö­vés követ, de két kornernél többet elérni nem ké­pes. Biró füttye jelzi a játék végét, melynél érdek­­feszítőbb és izgalmasabb játékot a közönség ke­veset látott. A győztes csapatban az említetteken kívül igen jó volt Domonkos kapus, Nagy hátvéd sokat mentett, a fedezetsorban egyedül Szűcs állta meg jól helyét, míg a csatársorban Shires-en kí­vül mind bevált. Pozsonyi kenterhall csak a má­sodik félidő végén mutatott valamelyes játékot,­­míg Saár, bár a durvaságokról némileg leszokott,­ csak egy ízben vonta magára a biró figyelmét. A B. T. K. csapatában a csatársor szép összjátékkal működött s egytől egyig derekasan kitett magá­ért. Legjobb volt a két Balázs, továbbá Drégely.­ A fedezetsor három tagja igen lelkesen játszott,­. Kisfaludy valósággal remekelt. A hátvédsorban Ra­pes gyakran hibázott és Sárközi ugyan sokat men­tett, de kissé­­erőszakosan. Biró Gillemot Ferenci (M. U. E.) volt, aki hivatásának magaslatán állva, a legkorrektebbül vezette a mérkőzést.­­ Délelőtt a második csapatok játszottak egymással, a B. T. K. II. győzött 3:1 arányban igen szép játék után. A B. T. K. II.-ben a két szélső csatár már ma oly­ kiváló, hogy bármikor helyettesíthet az első csa­patban. Biró Dódél volt. I. Ferencvárosi Tornaklub—Magyar Atlétikai Klub 20. kezdés Után a F. T. K. rögtön vehemens tá­madást intézt a M. A. K. kapujára. Alig 5 percnyi játék­ után a F. T. K. kornert ér el, közvetlen utána­ ismét kornért rúg, melyből kifolyólag Liszauer ha­talmas rúgással megszerzi csapatának az első goalj­. A F. T. K. nem engedi a megkezdett erős tempó­ból és továbbra is szorongatja a M. A. K. kapujáig csak a félidő vége felé volt képes a M. A. K. csa­társora a F. T. K. kapuját megközelíteni. Schöffers éles lövése a goal mellett süvít el, míg Meleghy lövését a kapus védte biztosan. Az első félidő 1:0 eredménynyel végződött. A második félidőben vál­tozik a helyzet, a M. A. K. csapata a F. T. K. kapuját erős ostrom alá fogja, de goalt elérni népi képes. Schöffer és Med­gyesy a két szélső csatád többször áttöri a F. T. K. védelmét és bár a F.­ T. K. két hátvédje indolensen játszott, a középé csatárok nem voltak képesek eredményt elérni. Ellenben a F. T. K. csatársora közel félórányi pi­henés után ismét akcióba lépt, de támadása egy ideig­ meddő marad, a 42. percben szabad­rúgáshoz jut a F. T. K., Berán magas ívben a labdát a goal elő adja, honnan aztán Deutsch védhetetlen lövéssel a­ goalba továbbítja. Biró Moór Jenő (M. A. F. K.)a­ki ítélkezéseiben kissé ingadozó volt. Újpesti Torna-Egyesület—Magyar Úszó-Egye­sület 2:1. Az U. T. E.-é a helyválasztás jogja s ügyi a M. U. E. kezdi a játékot, de csak kezdi, mivel az U. T. E. fürge csatársora hamarosan a M. U. E. goalja előtt terem. Kevés ideig a játék a középre húzódik, mindkét csapat csatárai szép lefutások­kal veszélyeztetik az ellenfél kapuját, de míg a­ M. U. E. eredményt elérni nem tud, addig az U. T. E. a 15. és 32. percben két ügyesen meg­szerzett goalt lő. A M. U. E. csapatát meglepte ezért gyors eredményt és minden erejéből azon törek­szik, hogy a kapott két g­oalt visszaadja, minden­ igyekezete azonban hajótörést szenved az újpestiek kitűnő védelmén. A második félidőben mindkét csapat egyformán tá­m­ád, hol az egyik, hol a másik kapu előtt­ folyik­ a küzdelem, anélkül azonban, hogy valamelyik csa­pat goalt rúgna. A játék vége felől a M. U. E. veszi át a támadást és erős védelemre szorítja az U. T. E. csapatát; a védelem hevében az egyik hát­véd a kapu előtt kézzel leüti a labdát, mi­által a M. U. E. 11­ méteres büntetőrúgást ér el, melyet Csudor a kapu mellé való rúgással elhibáz. Köz­vetlen utána ismét 11­ méterest rúgnak, melyet azon­ban Kazár éles lövéssel goallá érvényesít. A M. U. E. továbbra is támad, de eredmény nélkül. Bíró Fehéry Ákos (B. T. K. volt. Fővárosi Tornaklub—Postás 0:0. Minkét csa­pat a kezdés után felváltva támad és elkeseredett védekezésre szorítja a védelmi játékosokat. Néhány percnyi játék után Klein (Postás) lábficamodást , kapott s a küzdelemből kiáll. .Ezután a­ Postások-

Next