Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)
1905-05-24 / 142. szám
142. szám. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1905. május 24. ÍIS: TUDOMÁNY ÉS IRODALOM, A Nemzeti Muzeum beszámolója. A Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága most adta ki jelentését a Muzeum 1904-ik évi állapotáról . A jelentés es alkalommal is sürgeti uj, tágasabb helyiség építésének szükségességét, minthogy az örvendetes gyarapodás folytán az osztályokban évről-évre bénítóan hat a hely szűk volta a tisztviselők munkásságára. Remélhető, hogy az új, második muzeális épület fölépítése nem fog sokáig késni. A Múzeum anyaga az idén is szépen szaporodott s az osztályokat és a könyvtárt igen sok kutató használta a magyar tudományosság javára. A jelentésből átveszszük a következő érdekesebb adatokat. A Széchenyi Országos Könyvtárban a múlt évi gyarapodás együttes száma — beleértve a Szent-Ivány Zoltán ajándékozta halotti jelentés-gyűjteménynek közel százezernyi anyagát, de hozzá nem számítva több családi letéteménynek sok ezerre menő, még rendezetlen iratait — 242.565 darab volt. Az osztályokban egy év alatt 33.389 kutató fordult meg. A könyvtárt az utolsó negyedévben életbeléptetett hosszabbított nyitási idő alatt (délután 1 órától 4 óráig) hatvankét napon 4556 olvasó használta. A könyvtár állományából egy év alatt 128.575 könyvet kértek ki az olvasók. A nyomtatványi osztály összes gyarapodásának darabszáma 45.510. Könyvek vásárlására 1061.95 korona, 829.70 márka, 22 líra, 66 hollandi forint és 12.98 rubel fordittatott. (1903-ban a vásárlások összege, beleértve a Hajnik-könyvtárnak külön alapból fedezett 10.000 koronányi vételárát, ez volt: 18.198.36 kor., 935.75 márka, 226.15 frank és 90 olasz ára.) A könyvtár nyomtatványi osztályát az idén is számosan gyarapitották ajándékokkal. A nevezetesebb szerzemények a következők: a) Az incunabulumok csoportjából: 1. Michael de Ungaria, Sermones tredecim. Velence 1494. A XVI. század elejéről való magyar bejegyzésekkel (ajándék). 2. Marsilii Ficini Evistolae. Velence 1495. (81 márka.) 3. Oswaldus de lasco, Sermones penitiles de sanctis. Hagenau 1497. (50 kor.) 4. Polybius, Historiamus libri V. Velence 1498. (118 kor.) b) A Régi Magyar Könyvtár csoportjából: 1. (Alvinczi G.) Itinexariam catholicum. Debrecen, 1616. (ajándék.) 2. Kincstartóé oka a világos csesztekei egyházának. 1627. Unikum. (180 kor.) II. A kézirattár évi gyarapodása, legnagyobb részt vásárlás utján, 229 kézirat, 1392 irodalmi levél, 32 irodalmi analecta és 21 fényképmásolat. Az évi szaporulat darabszáma 1684. Kéziratok vásárlására, beleértve a nagybecsű Erkel-féle hagyatéknak több évi részletben fizetendő 20.000 koronányi vételárát is, 22.247.80 korona és 376.65 márka fordíttatott. Szinműirodalmunk történetére nézve értékes az a száznál több darabból álló sántád súgókönyv-sorozat, melyekben hírneves szerzőknek eddigelé kiadatlan fandarabjai is találhatók. Kortörténeti szempontból becsetek gróf Andrászy Györgynek ifjúkori naplói, nyelvünk történetére nézve pedig nagy értékű néhai Mátyás Flórián nyelvtörténeti gyűjtésének eredeti kézirata. A kézirattárat a lefolyt évben 247 kutató kereste föl. III. A hirlapkönyvtár gyarapodása: Köteles példányokban 87.260 hirlapszám, ajándék útján 1264 hirlapszám, vásárlás útján összesen 133 koronáért 837 hirlapszám, összesen tehát 89.361 szám. A hirlapkönyvtár olvasótermét 3228 olvasó látogatta. IV. A levéltár szintén gyarapodott. Ajándék útján 338 darab irat, vétel útján 4876 darab irat, letétképpen, a családi levéltáraknak még össze nem számított, de előzetes becslés szerint legalább 30.000 darabot kitevő anyagán kívül, 796 darab gyarapította a gyűjteményt. Becses iratoknak, számszerint 217 darabnak jutottunk birtokába a Sréter-család levéltárából, melyek leginkább XVII. századi hadügyi dolgokra tartalmaznak értékes adatokat; a Simonyi-családra vonatkozólag 523 darabból álló gyűjteményt szereztünk meg, melyből 30 darab a középkorra és ugyanannyi az 1848/49-es évekre esik. Az újabban iratok közt felemlítendő egy 345 darabból álló gyűjtemény, melyek az egykori pesti főharmincadhivatal irattárából valók és túlnyomó nagy részükben az 1848/49-es évek pénzügyi kezeléséről foglalnak érdekes adatokat magukban. A múlt évben a Nemzeti Múzeumban elhelyezett családi levéltárak száma hetvenkettőre emelkedett. A levéltárat 284 kutató kereste fel. Az érem- és régiségtár is becses tárgyakkal gyarapodott. Az éremtárban a többi közt megszerezték csere útján II. Béla egy kiadatlan denárát, egy 14 darabból álló moldvaoláh sorozatot, 25 darab magyar aranyat, 5 darab ritka magyar dénárt, Apaffy Mihály kettős tallérját s III. Károly ritka forintját, megfelelő értékű duplumokért. Vételek útján a következő érmeket és éremsorozatokat, szerezték meg: a Gerhard-féle müncheni árverésen 36 darab magyar és erdélyi aranyat; magánosoktól és kereskedőktől: két II. Ulászló-féle aranyat, egy japáni ezüstpénzt, 5 darab indokinai és angol ezüstpénzt, 11 darab ritkább magyar ezüstérmet, 4 darab német birodalmi tallért. A vételek között kiemelendők II. Uros Milutin szerb királynak (1275—1321.) rendkívül szép, kiadatlan ezüstérme, mely külömben is gazdag déliszláv éremcsoportjaink egyik cisze, továbbá egy batenburgi s egy correggiói, magyar mintára vert aranyforint. Az állattári gyűjtemények az 1904. év folyamán összesen 49.557 darab különféle tárgygyal gyarapodtak. És pedig ajándékozás utján 12.960, vétel utján 21.230, csere utján 294 és gyűjtés utján 15.073 tárgygyal. Az ásványőslénytár gyarapodása is igen becses. Az ásványok közül különösen kiemelendők: beryllek, aquamarinek, háromszínű turmalinek Minas-Gerasból, Brazíliában; topázok, danburitek, kvarcikrek, tridymitek, gömbös, viztiszta hyalitek Ja- Ipánból; gyönyörű zöld avantuxinek, minőket Európában s még nem láttak, Indiából; szép hajnalpiros krokoltok, smaragddruzák csillámpalában, egy nagy pompás malachit-i tömb és a felette ritka rhodirit Szibériából; jól kristályosodott columbit Norvégiából; és az igen becses xanthokon Chanarchiloból Chiliben; újonnan talált danburitek, nagy haematittáblák, Szt. Gotthard-hegyről, ugyanonnan és pedig a binnenvölgyi dolomitból származó új arsenidásványok. A növénytár összes gyarapodása 23.465 herbariumi példány. A képtár gyarapodása, sajnos, nem tartott lépést a többi tárakéval, de néhány becses festmény mégis megszaporitotta ez osztály anyagát. A gyarapodás: 1. Ajándék utján: a) Justh Gyula, a képviselőház elnöke fivérének, Justh Zsigmondnak hagyatékából a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta: Ruth Mercier «Esti hangulat a csabacsüdi pusztán» című vizfestményét. 2. Vétel utján a) államköltségen vétetett Pettenkofen A. V. «Jelenet a szegedi csatából 1849. augusztus 5.» cimű viafestménye 3000 koronáért; b) a belépő-dijakból megvetettek a következő visfestmények: 1. Pettenkofen A. V. «Az elesettek temetése a csatatéren» 940 koronáért; 2. Kraatzer C. V. «Illava látképe» 30 és «Tisza parti táj» 140 koronáért; 3. Madarász Viktor «Ablaktanulmány Rákóczi börtönéből» című olajfestménye 150 koronáért. A látogatók száma 157.012 volt. 128 másoló 120 képet másolt le. A néprajzi tár 8138 értékes darabbal gyarapodott. Különösen becsesek Bíró Lajos új-guineai, báró Bornemisza Pál keletafrikai, Fejér József és Lichtneckert József magyar gyűjtései. A látogatók száma 4032 volt.. Megemlítjük még azt is, hogy a Múzeum tisztviselői a múlt évben 11 ismeretterjesztő előadást tartottak, amelyeken összesen 3574 hallgató gyűlt össze.._j_ , * (Új irodalmi társaság). Győrben — mint onnan jelentik — vasárnap irodalmi társaság alakult Kisfaludy-Kör névvel. A kör elnökévé gróf Laszberg Rudolfot, alelnökévé dr. Németh Károlyt, dr. Petz Lajost, dr. Szalacsy Lajost, dr. Fischer Gyulát, főtitkárrá Kenézy Csatárt, főjegyzővé pedig dr. Perl Gyulát választották meg. FŐVÁROS. * Szabályozott virágverseny Az ország minden iskolájában meghonosodott az a kedves szokás, hogy a tanulók az évzáró vizsga napján virágokat visznek ajándékul tanítóiknak. Valóságos békeünneppé válik ez a nap, amikor a legharagosabb nebuló is kibékül tanítójával, akiben rendszerint ellenségét véli látni. A virágok ajándékózájában azonban mintha beállott volna a túltengés. Bárczy István, a főváros közoktatásügyének vezetője legalább ezt tapasztalta. Észrevette, hogy a tanulók között versengés támadt s ez a versengés a gyöngéd érzelmek rovására ment. A nebulók valóságos pompát fejtettek ki abban, hogy mentül szebb, értékesebb virágokat hozzanak ajándékba. És ebben már a tanítóknak se telt gyönyörűsége, nem is szólva a szülőkről, akikre ez a versengés anyagi áldozatokkal járt. Bárczy tanácsos ennek a versengésnek megszüntetésére a következő üdvös rendeletet küldte valamennyi fővárosi tanítótestületnek: A főváros iskoláiban régóta szokás, hogy a tanulók tanítójuknak az évvégi záróvizsgálatok alkalmával virágokkal kedveskednek. A tanítvány szeretetnek és hálának ez ellen a kedves nyilvánítása ellen kifogást tenni nem lehet, mert a gyermeki lélek egyik legnemesebb érzésének — a tanító iránti hálaérzésnek — fejlesztése, ápolása a nevelésnek egyik fontos feladata. Amikor azonban ez a szokás a szülőkre — különösen a vagyontalanabb szülőkre — nagyobb anyagi terhet ró, vagy amikor a tanulók között azt az egészségtelen versengést idézi elő, mely minél szebb, minél nagyobb s természetesen minél drágább virágok, bokréták beszerzésére irányult akkor már magának a tanítótestületnek hivatásos erkölcsi kötelessége arról gondoskodni, hogy ez a különben gyöngéd szokás a helyes és megfelelő határok közt maradjon. Tudomásom van arról, hogy több iskola tanítótestülete már a maga körében intézkedett, hogy ez a vizsgálati szokás ne adjon okot semminemű jogos panaszra, azért fölkérem a fővárosi iskolák tanítótestületeit, igyekezzenek a gyermekekre hatni abban az irányban, hogy azok ne hozzanak a vizsgálatra drága virágokat, bokrétákat, mert a tanítójuk iránt érzett szeretetüket és hálájukat egy-egy szál egyszerű virágocskával éppen úgy kifejezhetik, mint anélkül is, mivel az igazi hálának nem hiú külsőségekben, hanem erkölcsi tettekben kell nyilvánulnia. Ha a tanító ezt át tudja éreztetni a gyermekkel, ez többet ér minden virágbokrétánál. Azután meg minek keserítsük el annnak a sok-sok szegény során kis gyermeknek a szívét, akik szeretetüket, ragaszkodásukat szegénységük miatt nem tudják virágbokrétákkal kifejezni. Az ilyen megkülönböztetésre való alkalmakat ne szaporítsuk akkor, amikor arra semmi szükség nincsen. * A Kossuth-szobor és Szabadságharcszobor pályaművei. A szoborpályázatra beérkezett pályaművek kiállítása a mai napon véget ért. A tanács most fölkéri a pályázatban résztvevő összes művészeket, hogy a pályaműveiket a Műcsarnokból legkésőbb május 24-dikéig szállíttassák el. Itt említjük meg, hogy a Szabadságharc-szobor tervére hirdetett pályázat eredménye tárgyában a tanács tudomásul vette a bírálóbizottság jelentését, de nem járul hozzá ahhoz, hogy az öt terven fölül még további négy tervet is megvásároljanak s hogy a legkiválóbb két tervet, a vételáron fölül, még külön díjazásban részesítsék. Mert egyrészt a tanácsot is kötik a pályázati föltételek s ezektől már csak azért sem akar eltérni, nehogy precedenst alkosson, de másrészt, mivel mindennemű költség a közadakozásból létrejött szoboralapot terheli a tanács nem érzi magát hivatottnak olyan költségek megszavazására, amelyekre okvetetlenül nincsen szükség. Hozzájárul a tanács ahhoz, hogy a szoborműre újabb pályázatot hirdessenek s ehhez képest fölhívja a közoktatásügyi osztályt, hogy az újabb pályázat feltételeit minél előbb mutassa be. Kívánja továbbá, hogy a pályázati határidőt olyképp állapítanák meg, hogy a Kossuth-szobor tervére hirdetendő pályázat hatóidejével semmiesetre össze ne essék. * Csavargőzös átkelés Óbuda és a Váci-út között. A tanács tudomásul vette a közgyűlésnek azt a határozatát, amelylyel megadta az engedélyt a csavargőzös vállalatnak, hogy Óbuda ás a Váci-út között (a Hungária-út tengelyében) átkelést rendezhessen be. A tanács, ennek az alapján, a közlekedési ügyosztály előterjesztéséhez képest az átkelő állomásokat akként jelölte ki, hogy az óbudai állomás a Fazekas-köz irányában lesz, a pesti oldalon pedig a Bodor-utca irányában. * Az Erzsébet-szanatórium kibővítése. A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek Szanatórium- Egyesülete által emelt Erzsébet-szanatórium máris szűknek bizonyult és az egyesület nap-nap után kénytelen — az ez ideig az országban egyetlen ilyen intézetből — a jelentkezőket helyszűke miatt visszautasítani. Az egyesület mindent megtett a szanatórium kibővítésére. Az a hely azonban, amelyen a szanatórium most áll, a tervbe vett új szárny kiépítésére nemcsak hogy nem elegendő, de orvosilag lehetetlen. Az egyesület a szanatóriumot csak az esetben bővítheti ki, ha a főváros telek adományozása útján azt lehetővé teszi. Ez ügyben a Szanatórium-Egyesület küldöttsége tisztelgett Halmos polgármesternél, báró Harkányi Frigyes főrendiházi tag vezetése alatt. A polgármester előtt dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag ismertette a szanatórium eddigi működését, mely már eddig a külföldi szaktekintélyek legteljesebb elismerését vívta ki Halmos polgármester a legnagyobb készséggel megígérte támogatását. * A főváros közgyűlése. A szerdára — május 24-ikére — kitűzött rendes közgyűlés főbb tárgyai a következők: A VII. kerület Wesselényi utcai főváros telkek értékesítése. — A IX. ker. gubacsi csárda bérletének a meghosszabbítása. — A székesfőváros pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezésére alkalmas pénzintézetek kijelölése. — A Magyar Olajipar Kt. kérvénye a gyári telkére bekebelezett tulajdonjogi korlátozás törlése iránt. — A Stefania-uti kioszk bérlőjének a fölebbezése a Stefánia-út viágítása tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. — A Budapesti Városi Villamos Vasúttársaság kérvénye, az építési alaptőkéjének fölemelése céljából kibocsátandó uj részvények törlesztési- és a régi és uj részvények sorsoló- és beváltó-tervének a jóváhagyása iránt. — A Budapesti Városi Villamos Vasút sertésközvágóhídi vonalának Erzsébetfalváig való folytatólagos megépítése iránt kötendő területhasználati szerződés. — A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság zuglói vonala végén tervezett hurokvágány céljára szükséges közterületek átengedése. — Előterjesztés, az I. ker. Fehérvári-ut egy részének a csatornáztatása iránt. — Az országos ifjúsági tornaverseny anyagi segélyezése. — Fellebbezések. Nyugdíjügyek. * A városligeti Iparcsarnok. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a városligeti Iparcsarnok egy részét átengedte néprajzi múzeum céljára. A miniszter azt kérte, hogy a főváros az átengedést hagyja jóvá. * Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint, a székesfőváros területén az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő: tífusz 2, bárányhimlő 15, vörhely 57, kanyaró 215, difteritisz 27, sültő-gyuladás 7, hökhurut 15, orbánc 24, gyermekágyi láz 1. Halálozás: vörheny 5, kanyaró 6, difteritisz 3, gyermekágyi láz 1.. KÖZOKTATÁS (Az orvosegyetemről.) Az orvoskari tanártestület legutóbb tartott ülésén töltötte be az orvoskari intézeteknél megüresedett helyeket. Megválasztották a következőket: az I. belklinikához dr. Benedikt Henriket első tanársegédnek, dr. Kövesi Gézát második, dr. Bálint Rezsőt harmadik segédnek, dr. Elischer Gyulát díjazott, Morelli Gusztáv, Engel Károly, Keutzler Gyula doktorokat díjazatlan gyakornokoknak. A II. belgyógyászati klinikán dr. Benárd Ágoston, a II. nőgyógyászati klinikán dr. Simon Gyula lettek díjtalan gyakornokok. Az I. kórbonctani intézet második I. segédjének dr. Orsós Ferencet, a II. kórbonctani intézethez dr. Királyfi Gézát második segédnek, dr. Zsigmondy Istvánt díjas gyakornoknak választunk meg. Az élet- és kórvegytani intézet díjazott gyakornoka dr. Somogyi Mihály lett, díjtalanoknak megválasztották; dr. Lukács Jenőt és dr.