Pesti Napló, 1905. május (56. évfolyam, 120-149. szám)

1905-05-24 / 142. szám

142. szám. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1905. május 24. ÍIS: TUDOMÁNY ÉS IRODALOM, A Nemzeti Muzeum beszámolója. A Magyar Nemzeti Muzeum igazgatósága most adta ki jelentését a Muzeum 1904-ik évi állapo­táról . A jelentés es alkalommal is sürgeti uj, tága­sabb helyiség építésének szükségességét, minthogy az örvendetes gyarapodás folytán az osztályokban évről-évre bénítóan hat a hely szűk volta a tiszt­viselők munkásságára. Remélhető, hogy az új, má­sodik muzeális épület fölépítése nem fog sokáig késni. A Múzeum anyaga az idén is szépen szaporo­dott s az osztályokat és a könyvtárt igen sok kutató használta a magyar tudományosság javára. A jelentésből átveszszük a következő érdeke­sebb adatokat. A­­ Széchenyi Országos Könyvtárban a múlt évi gyarapodás együttes száma — beleértve a Szent-Ivány Zoltán ajándékozta halotti jelentés-gyűjteménynek közel százezernyi anyagát, de hozzá nem számítva több csa­ládi letéteménynek sok ezerre menő, még rendezetlen iratait — 242.565 darab volt. Az osztályokban egy év alatt 33.389 kutató fordult meg. A könyvtárt az utolsó negyedévben életbeléptetett hosszabbított nyitási idő alatt (délután 1 órától 4 óráig) hatvankét napon 4556 olvasó használta. A könyvtár állományából egy év alatt 128.575 könyvet kértek ki az olvasók. A nyomtatványi osztály összes­ gyarapodásának darabszáma 45.510.­­ Köny­vek vásárlására 1061.95 korona, 829.70 márka, 22 líra, 66 hollandi forint és 12.98 rubel fordittatott. (1903-ban a vásárlások összege, beleértve a Hajnik-könyvtárnak külön alapból fedezett 10.000 koronányi vételárát, ez volt: 18.198.36 kor., 935.75 márka, 226.15 frank és 90 olasz ára.) A könyvtár nyomtatványi osztályát az idén is számosan gyarapitották ajándékokkal. A neve­zetesebb szerzemények a következők: a) Az incunabulumok csoportjából: 1. Michael de Ungaria, Sermones trede­­cim. Velence 1494. A XVI. század elejéről való magyar bejegyzésekkel (ajándék). 2. Marsilii Ficini Evistolae. Ve­lence 1495. (81 márka.) 3. Oswaldus de lasco, Sermones penitiles de sanctis. Hagenau 1497. (50 kor.) 4. Polybius, Historiamus libri V. Velence 1498. (118 kor.) b) A Régi Magyar Könyvtár csoportjából: 1. (Alvinczi G.) Itine­­xariam catholicum. Debrecen, 1616. (ajándék.) 2. Kincs­tartóé oka a világos csesztekei egyházának. 1627. Unikum. (180 kor.) II. A kézirattár évi gyarapodása, legnagyobb részt vásárlás utján, 229 kézirat, 1392 irodalmi levél, 32 irodalmi analecta és 21 fényképmásolat. Az évi­ sza­porulat darabszáma 1684. Kéziratok vásárlására, bele­értve a nagybecsű Erkel-féle hagyatéknak több évi rész­letben fizetendő 20.000 koronányi vételárát is, 22.247.80 korona és 376.65 márka fordíttatott. Szinműirodalmunk történetére nézve értékes az a száznál több darabból álló sántád súgókönyv-sorozat, melyekben hírneves szer­zőknek eddigelé kiadatlan fandarabjai is találhatók. Kor­­történeti szempontból becsetek gróf Andrászy Györgynek ifjúkori naplói, nyelvünk történetére nézve pedig nagy értékű néhai Mátyás Flórián nyelvtörténeti gyűjtésének eredeti kézirata. A kézirattárat a lefolyt évben 247 kutató kereste föl. III. A hirlapkönyvtár gyarapodása: Köteles példányokban 87.260 hirlapszám, ajándék útján 1264 hirlapszám, vásárlás útján összesen 133 koronáért 837 hirlapszám, összesen tehát 89.361 szám. A hirlap­­könyvtár olvasótermét 3228 olvasó látogatta. IV. A le­véltár szintén gyarapodott. Ajándék útján 338 darab irat, vétel útján 4876 darab irat, letétképpen, a családi le­véltáraknak még össze nem számított, de előzetes becs­lés szerint legalább 30.000 darabot kitevő anyagán kí­vül, 796 darab gyarapította a gyűjteményt. Becses ira­toknak, számszerint 217 darabnak jutottunk birtokába a Sréter-család levéltárából, melyek leginkább XVII. szá­zadi hadügyi dolgokra tartalmaznak értékes adatokat; a Simonyi-családra vonatkozólag 523 darabból álló gyűj­teményt szereztünk meg, melyből 30 darab a középkorra és ugyanannyi az 1848/49-es évekre esik. Az újabb­an iratok közt felemlítendő egy 345 darabból álló gyűjtemény, melyek az egykori pesti főharmincadhivatal irattárából valók és túlnyomó nagy részükben az 1848/49-es évek pénzügyi kezeléséről foglalnak érdekes adatokat magukban. A múlt évben a Nemzeti Múzeumban elhe­lyezett családi levéltárak száma hetvenkettőre emelke­dett. A levéltárat 284 kutató kereste fel. Az érem- és régiségtár is becses tárgyakkal gyarapodott. Az érem­tárban a többi közt megszerezték csere útján II. Béla egy kiadatlan denárát, egy 14 darabból álló moldva­­oláh sorozatot, 25 darab magyar aranyat, 5 darab ritka magyar dénárt, Apaffy Mihály kettős tallérját s III. Károly ritka forintját, megfelelő értékű duplumokért. Vételek útján a következő érmeket és éremsorozatokat, szerezték meg: a Gerhard-féle müncheni árverésen 36 darab magyar és erdélyi aranyat; magánosoktól és ke­reskedőktől: két II. Ulászló-féle aranyat, egy japáni ezüst­­pénzt, 5 darab indo­kinai és angol ezüstpénzt, 11 darab ritkább magyar ezüstérmet, 4 darab német birodalmi tal­lért. A vételek között kiemelendők II. Uros Milutin szerb királynak (1275—1321.) rendkívül szép, kiadatlan ezüst­érme, mely külömben is gazdag déliszláv éremcsoport­jaink egyik c­isze, továbbá egy batenburgi s egy correg­­giói, magyar mintára vert aranyforint. Az állattári gyűj­temények az 1904. év folyamán összesen 49.557 darab különféle tárgygyal gyarapodtak. És pedig ajándékozás utján 12.960, vétel utján 21.230, csere utján 294 és gyűjtés utján 15.073 tárgygyal. Az ásványőslénytár gya­rapodása is igen becses. Az ásványok közül különösen kiemelendők: beryllek, aquamarinek, háromszínű turma­­linek­ Minas-Gerasból, Brazíliában; topázok, danburitek, kvarcikrek, tridymitek, gömbös, viztiszta hyalitek Ja- I­pánból; gyönyörű zöld avantuxinek, minőket Európában s még nem láttak, Indiából; szép hajnalpiros krokoltok,­­ smaragddruzák csillámpalában, egy nagy pompás malachit-­i tömb és a felette ritka rhodirit­ Szibériából; jól kris­tályosodott columbit Norvégiából; és az igen becses xan­­thokon Chanarchiloból Chiliben; újonnan talált danburitek, nagy haematittáblák, Szt. Gotthard-hegyről, ugyanonnan és pedig a binnenvölgyi dolomitból származó új arsenid­­ás­vány­ok. A növénytár összes gyarapodása 23.465 herba­­riumi példány. A képtár gyarapodása, sajnos, nem tar­tott lépést a többi tárakéval, de néhány becses festmény mégis megszaporitotta ez osztály anyagát. A gyarapodás: 1. Ajándék utján: a) Justh Gyula, a képviselőház­ elnöke fivérének, Justh Zsigmondnak hagyatékából a Nemzeti Múzeumnak­ ajándékozta: Ruth Mercier «Esti hangulat a csabacsüdi pusztán» című vizfestményét. 2. Vétel ut­ján a) államköltségen vétetett Pettenkofen A. V. «Je­lenet a szegedi csatából 1849. augusztus 5.» cimű via­­festménye 3000 koronáért; b) a belépő-dijakból megve­tettek a következő visfestmények: 1. Pettenkofen A. V. «Az elesettek temetése a csatatéren» 940 koronáért; 2. Kraatzer C. V. «Illava látképe» 30 és «Tisza parti táj» 140 koronáért; 3. Madarász Viktor «Ablaktanulmány Rá­kóczi börtönéből» című olajfestménye 150 koronáért. A látogatók száma 157.012 volt. 128 másoló 120 képet másolt le. A néprajzi tár 8138 értékes darabbal gyara­podott. Különösen becsesek Bíró Lajos új-guineai, báró Bornemisza Pál keletafrikai, Fejér József és Lichtneckert József magyar gyűjtései. A látogatók száma 4032 volt.. Megemlítjük még azt is, hogy a Múzeum tisztviselői a múlt évben 11 ismeretterjesztő előadást tartottak, ame­lyeken összesen 3574 hallgató gyűlt össze.­­._j_ , * (Új irodalmi társaság). Győrben — mint onnan jelentik — vasárnap irodalmi társaság ala­kult Kisfaludy-Kör névvel. A kör elnökévé gróf Laszberg Rudolfot, alelnökévé dr. Németh Károlyt, dr. Petz Lajost, dr. Szalacsy Lajost, dr. Fischer Gyulát, főtitkárrá Kenézy Csatárt, főjegy­zővé pedig dr. Perl Gyulát választották meg. FŐVÁROS. * Szabályozott virágverseny Az ország minden iskolájában meghonosodott az a kedves szo­kás, hogy a tanulók az évzáró vizsga napján virá­gokat visznek ajándékul taní­tóiknak. Valóságos béke­ünneppé válik ez a nap, amikor a legharagosabb nebuló is kibékül tanítójával, akiben rendszerint el­lenségét véli látni. A virágok ajándék­ózájában azon­ban mintha beállott volna a túltengés. Bárczy Ist­ván, a főváros közoktatásügyének vezetője legalább ezt tapasztalta. Észrevette, hogy a tanulók között versengés támadt s e­z a versengés a gyöngéd érzel­mek rovására ment. A nebulók valóságos pompát fejtettek ki abban, hogy mentül szebb, értékesebb vi­rágokat hozzanak ajándékba. És ebben már a ta­nítóknak se telt gyönyörűsége, nem is szólva a szü­lőkről, akikre ez a versengés anyagi áldozatokkal járt. Bárczy tanácsos ennek a versengésnek meg­szüntetésére a következő üdvös r­endeletet küldte valamennyi fővárosi tanítótestületnek: A főváros iskoláiban régóta szokás, hogy a tanulók tanítójuknak az évvégi záróvizsgálatok al­kalmával virágokkal kedveskednek. A tanítvány­ sze­retetnek és hálának ez ellen a kedves nyilvánítása ellen kifogást tenni nem lehet, mert a gyermeki lé­lek egyik legnemesebb érzésének —­ a tanító iránti hálaérzésnek — fejlesztése, ápolása a nevelésnek egyik fontos feladata. Amikor azonban ez a szokás a szülőkre — különösen a vagyontalanabb szülőkre — nagyobb anyagi terhet ró, vagy amikor a tanulók között azt az egészségtelen versengést idézi elő, mely minél szebb, minél nagyobb s természetesen minél drágább virágok, bokréták beszerzésére irá­nyult akkor már magának a tanítótestületnek hiva­tásos erkölcsi kötelessége arról gondoskodni, hogy ez a különben gyöngéd szokás a helyes és megfelelő határok közt maradjon. Tudomásom van arról, hogy több iskola tanítótestülete már a maga körében in­tézkedett, hogy ez a vizsgálati szokás ne adjon okot semminemű jogos panaszra, azért fölkérem a fővá­rosi iskolák tanítótestületeit, igyekezzenek a gyer­mekekre hatni abban az irányban, hogy azok ne hoz­zanak a vizsgálatra drága virágokat, bokrétákat, mert a tanítójuk iránt érzett szeretetü­ket és háláju­kat egy-egy szál egyszerű virágocskával éppen úgy kifejezhetik, mint anélkül is, mivel az igazi hálának nem hiú külsőségekben, hanem erkölcsi tettekben kell nyilvánulnia. Ha a tanító ezt át tudja éreztetni a gyermekkel, ez többet ér minden virágbokrétánál. Azután meg minek keserítsük el annna­k a sok-sok sze­gény során kis gyermeknek a szívét, akik szeretetü­­ket, ragaszkodásukat szegénységük miatt nem tudják virágbokrétákkal kifejezni. Az ilyen megkülönbözte­tésre való alkalmakat ne szaporítsuk akkor, amikor arra semmi szükség nincsen. * A Kossuth-szobor és Szabadságharc­­szobor pályaművei. A szoborpályázatra beérkezett pályaművek kiállítása a mai napon véget ért. A tanács most fölkéri a pályázatban résztvevő összes művészeket, hogy a pályaműveiket a Műcsarnokból legkésőbb május 24-dikéig szállíttassák el.­­ Itt említjük meg, hogy a Szabadságharc-szobor tervére hirdetett pályázat eredménye tárgyában a tanács tu­domásul vette a bírálóbizottság jelentését, de nem járul hozzá ahhoz, hogy az öt terven fölül még to­vábbi négy tervet is megvásároljanak s hogy a leg­kiválóbb két tervet, a vételáron fölül, még külön díjazásban részesítsék. Mert egyrészt a tanácsot is kötik a pályázati föltételek s ezektől már csak azért sem akar eltérni, nehogy precedenst alkosson, de másrészt, mivel mindennemű költség a közadakozás­ból létrejött szoboralapot terheli a tanács nem érzi magát hivatottnak olyan költségek megszavazá­sára, amelyekre okvetetlenül nincsen szükség. Hozzá­járul a tanács ah­hoz, hogy a szoborműre újabb pá­lyázatot hirdessenek s ehhez képest fölhívja a köz­­oktatásügyi osztályt, hogy az újabb pályázat feltéte­leit minél előbb mutassa be. Kívánja továbbá, hogy a pályázati határidőt olyképp állapítanák meg, hogy a Kossuth-szobor tervére hirdetendő pályázat ható­idejével semmiesetre össze ne essék. * Csavargőzös átkelés Óbuda és a Váci-út között. A tanács tudomásul vette a közgyűlésnek azt a határozatát, amelylyel megadta az engedélyt a csavargő­­zös­ vállalatnak, hogy Óbuda ás a Váci-út között (a Hun­­gária-út tengelyében) átkelést rendezhessen be. A ta­nács, ennek az alapján, a közlekedési ügyosztály előter­jesztéséhez képest az átkelő állomásokat akként jelölte ki, hogy az óbudai állomás a Fazekas-köz irányában lesz, a pesti oldalon pedig a Bodor-utca irányában. * Az Erzsébet-szanatórium kibővítése. A budapesti szegénysorsú tüdőbetegek Szanatórium- Egyesülete által emelt Erzsébet-szanatórium máris szűknek bizonyult és az egyesület nap-nap után kénytelen — az ez ideig az országban egyetlen ilyen intézetből — a jelentkezőket helyszűke miatt vissza­utasítani. Az egyesület mindent megtett a szanató­rium kibővítésére. Az a hely azonban, amelyen a szanatórium most áll, a tervbe vett új szárny kiépí­tésére nemcsak hogy nem elegendő, de orvosilag le­hetetlen. Az egyesület a szanatóriumot csak az esetben bővítheti ki, ha a főváros telek adományo­zása útján azt lehetővé teszi. Ez ügyben a Szana­tórium-Egyesület küldöttsége tisztelgett Halmos polgármesternél, báró Harkányi Frigyes főrendi­házi tag vezetése alatt. A polgármester előtt dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag ismertette a szanatórium eddigi működését, mely már eddig a külföldi szaktekintélyek legteljesebb elismerését vívta ki Halmos polgármester a legnagyobb készséggel megígérte támogatását. * A főváros közgyűlése. A szerdára — május 24-ikére — kitűzött rendes közgyűlés főbb tárgyai a következők: A VII. kerület Wesselényi­ utcai főváros telkek ér­tékesítése. — A IX. ker. gubacsi csárda bérletének a meghosszabbítása. — A székesfőváros pénzkészleteinek gyümölcsöző elhelyezésére alkalmas pénzintézetek kije­lölése. — A Magyar Olajipar K­t. kérvénye a gyári telkére bekebelezett tulajdonjogi korlátozás törlése iránt. — A Stefania-uti kioszk bérlőjének a fölebbezése a Stefánia-út viágítása tárgyában hozott tanácsi határozat ellen. — A Budapesti Városi Villamos Vasúttársaság kér­vénye, az építési alaptőkéjének fölemelése céljából ki­bocsátandó uj részvények törlesztési- és a régi és uj részvények sorsoló- és beváltó-tervének a jóváhagyása iránt. — A Budapesti Városi Villamos Vasút sertésköz­­vágóhídi vonalának Erzsébetfalváig való folytatólagos megépítése iránt kötendő területhasználati szerződés. — A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság zuglói vonala vé­gén tervezett hurokvágány céljára szükséges közterüle­tek átengedése. — Előterjesztés, az I. ker. Fehérvári-ut egy részének a csatornáztatása iránt. — Az országos ifjúsági torna­verseny anyagi segélyezése. — Fellebbe­zések. Nyugdíjügyek. * A városligeti Ipar­csarnok. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a városligeti Iparcsarnok egy részét átengedte néprajzi múzeum cél­jára. A miniszter azt kérte, hogy a főváros az átenge­dést hagyja jóvá. * Fertőző betegségek. A tiszti főorvosi hiva­tal jelentése szerint, a székesfőváros területén az elmúlt héten a következő fertőző betegségek fordultak elő: tífusz 2, bárányhimlő 15, vörhely 57, kanyaró 215, dif­­teritisz 27, sültő-gyuladás 7, hökhurut 15, orbánc 24, gyermekágyi láz 1. Halálozás: vörheny 5, kanyaró 6, dif­­teritisz 3, gyermekágyi láz 1.­­. KÖZOKTATÁS (Az orvosegyetemről.) Az orvoskari tanár­testület legutóbb tartott ülésén töltötte be az orvos­kari intézeteknél megüresedett helyeket. Megválasz­tották a következőket: az I. belklinikához dr. Bene­dikt Henriket első tanársegédnek, dr. Kövesi Gézát második, dr. Bálint Rezsőt harmadik segédnek, dr. Elischer Gyulát díjazott, Morelli Gusztáv, Engel Károly, Keutzler Gyula doktorokat díjazatlan gyakor­nokoknak. A II. belgyógyászati klinikán dr. Benárd Ágoston, a II. nőgyógyászati klinikán dr. Simon Gyula lettek díjtalan gyakornokok. Az I. kórbonctani intézet második I. segédjének dr. Orsós Ferencet, a II. kórbonctani intézethez dr. Királyfi Gézát második segédnek, dr. Zsigmondy Istvánt díjas gyakornoknak választunk meg. Az élet- és kórvegytani intézet díjazott gyakornoka dr. Somogyi Mihály lett, díj­talanoknak megválasztották; dr. Lukács Jenőt és dr.

Next