Pesti Napló, 1908. január (59. évfolyam, 1–27. szám)

1908-01-21 / 18. szám

Budapest, kedd 18. szám ~1. PESTI NAPLÓ, 1908. január 21. Nem bántják Önt A Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár-Egyesület igazgatósága mély fáj­dalommal jelenti az intézet fáradhatat­lan és érdemdús vezérigazgatójának Hevesi Ödön mi a vaskoronarend lovagjának stb. f. évi januárius hó 20-án történt gyászos elhunyt. A megboldogult hült tetemei f. hó 22-én délután 723 órakor fognak a Kerepesi úti temető halottasházában, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni. Budapest, 1908. január 20-án. Áldás hamvaira ! emésztési zavarok ? Tegyen egy kísérletet gróf Keglevich István ntd. COGNAC-jával, mely savanyuvizzel higitva, hamarosan kedvező hatással lesz. Általános gyengeség s a légzőszervek meg­betegedése esetén, valamint fertőző betegségek elleni ővs­er gyanánt, fentnevezett cég cognacjai kitűnő szolgálatokat tesznek. KÖZOKTATÁS (A polgári iskola reformja.)­ A Budapesti Polgáriskolai tanárok Köre e hónap 19-én gyűlést tartott, az eddigi szokástól eltérően neo­ Budapes­ten, hanem Budafokon, a magy. kir. pincemesteri­­tanfolyam épületének dísztermében. Az értekezlet tárgysorozata Mezey Lajos felolvasása volt a nem­zeti középiskoláról s a következő vitatétel: „Milyen utakon s módok által csinálhatnánk propagandát a polgári iskola reformjának a nagyközönség köré­ben?“ A gyűlésen nemcsak a tagok jelentek meg nagy számmal, hanem eljött Budafok intelligens közön­ségének javarésze, akik az értekezletet kitartó fi­gyelemmel hallgatták végig. Mezey Lajos előadásá­ban ismertette az egyes iskolafajok történetét s bi­zonyította ezzel egyszersmind a fennálló középis­koláinktól elütő, helyesen reformált s kifejlesztett olyan iskolafajnak létjogosultságát, amely nem az egyetemeknek, hanem tisztán a gyakorlati életnek nevel s a többiektől eltérően, határozottabb nem­zeti karakterrel bír. Ilyen lenne a tervezett hét osztályú polgári iskola. Demszky Lukács örömmel üdvözli Budafok közönségét s­óhajtaná, bár min­denhol sikerülne a polgári iskola ügye iránti ér­deklődést a társadalomban felkelteni, miként sike­rült Budafokon. Hangoztatja, hogy a polgári iskola ügye, nem annak tanárainak ügye, hanem a szü­lőké. A középiskola, az évről-évre való túlzsúfoltsá­gával, hova­tovább a tehetősebb szülők kitűnőbb tehetségű gyermekeinek iskolája lesz. A szegé­nyebb szülőnek szellemileg kev­sbbé tehetséges gyer­mekei visszaszorulnak a polgári iskolába, amely is­kolának mai szervezete olyan, hogy az ismeretközlés dolgában sem tud befejezett egészet nyújtani, a gyakorlati élet követelményeinek szempontjából pedig — hiszen főhivatása ez — sok-sok kívánni valót hagy hátra. A helyesen megreformált polgári iskola elvonja majd a középiskolától az oda nem való elemet, amely a szellemi proletariátus nagy tömegét képezi ma s helyes irányú, befejezett kép­zéssel odaállítja arra a helyre, amely képességeinél fogva megilleti. Ezzel megteremti a nemzet közép­­osztályát s kifejleszti benne azokat a nemzeti sa­játságokat is, amelyekkel a nemzet gerincének bír­­nia kell. Ezekről kell felvilágosítani a nagyközön­séget. Többek hozzászólása után a gyűlés elhatá­rozta, hogy a polgári iskola reformját sürgető pol­gári iskolai tanárság nevében brosúrát ad ki a Kör, megküldi ezt a vidéki köröknek, képviselőtes­tületeknek, lapoknak, hogy a nagyközönség tájé­kozva legyen a reform céljairól s ennek eredmé­nyeképp maga a nagyközönség, az országgyűlési képviselők útján, sürgesse meg a polgári iskola reformjának ügyét. •" közgazdaság" Az új beruházási kölcsön. Másfél esztendővel ezelőtt Wekerle miniszterelnök a parlamentben nagy büszkén jelentette ki , hogy a már akkor is égetően sürgős beruházási kölcsön fölvételével nem kell késni, de nem is­ kell sietni. Wekerlének ez a kijelentése akkor nem volt nagyon aktuális, mert azóta a pénzviszonyok annyira lehetetlen fordulatot vettek, hogy új kölcsönről egyáltalán szó nem lehet. Vagyis, ha akkor fölveszi a kölcsönt, most nem adna gondot a kormánynak, hogy hol, mikor és mi­lyen föltételek mellett veszi föl az új 700 milliós­ beruházási kölcsönt. Most aztán ismét azt jelentik a kormányhoz közelálló körök, hogy a pénztári készletek kedvező állása lehetővé teszi, hogy a kor­mány ezekből fedezze a munkálatoknak a folyó év­­ben szükséges költségeit, úgy, hogy nem fog bekö­vetkezni az a szükség, hogy kölcsön útján kelljen beszerezni azokat a tőkéket, amelyekre a beruhá­zási program­ megvalósítása céljából szükség lesz. Kam­atlábleszállítás. Az orosz birodalmi bank a leszámítolási kamatlábat 7 százalékra szállította le. A Németalföldi Bank pedig a kamatlábat öt százalékról négy százalékra mérsékelte. Hevesi Ödön meghalt. Vasárnapról hétfőre virradó hajnalban meghalt Budapesten Hevesi Ödön, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesü­let vezérigazgatója. Hevesi Ödön becsületes és ko­moly munkával küzdötte­ föl magát a vezérigazgatói állásba, melynek díszt és előkelőséget adott. A ma­gyar pénzügyi világban igen előkelő pozíciót vívott ki magának s része volt az utóbbi idők minden nagy pénzügyi tranzakciójában s a magyar hitelviszo­nyok megjavításában. Szerény egyénisége, becsü­letes, korrekt gondolkozása igen sok tisztelőt és barátot szerzett Hevesinek, akinek életét csak az utóbbi évek szenvedései szomorították meg. Hevesi Ödön tanulmányainak elvégzése után Budapesten egy bankcégnél kezdte meg működését; 1872-ben a Budapesti Iparbank főkönyvezetője és igazgató-helyettese lett s 1878-ban, amikor az Osz­trák Nemzeti Bank a mostani Osztrák-Magyar Bankká alakult át, meghívták oda s vezértitkára lett az intézetnek s 1887-től 1890-ig vezette is a nagyváradi fiókot. Nagyváradról visszatért a bank­hoz, mint a budapesti főintézet főnöke, de csak két évig maradt még ebben az állásában, mert már 1892-ben a Pesti hazai takarékpénztár-egyesület élére került. Ez intézetnek, amely már a­kkor a ha­zai pénzintézetek sorában a vezetőhelyen volt, He­vesi működése még nagyobb tekintélyt szerzett. Üzletkörét kibővítette, forgalmát megnagyobbí­totta, összeköttetéseit és hatáskörét bővítette. E mellett a szövetkezeti eszme fejlesztésére is volt ideje és ereje, ő volt az, aki a hazai szövetkezetek ■központi hitelintézetének megalapítását sürgette s meg is valósította, amely hitelintézet kötelékébe ma már az ország minden részében kisebb-nagyobb városában felállított szövetkezetek tartoznak. He­vesi tudását és szakértelmét az ország nagyobb intézetei s iparvállalatai is elismerték és több in­tézet igazgatóságának tagja volt. Hevesi már régebb idő óta betegeskedett. Vesebaja két év előtt kezdett veszedelmessé válni. Orvosai tanácsára Egyiptom­ban a hernáni szanatóriumban keresett orvoslást, hét hónapig volt ott s 1907. május havában tért vissza, látszólag egészségesen. Később Bécs issellett volt egy szanatóriumban, ahonnan az elmúlt év őszén jött haza s újra mindennap pontosan a hiva­talában volt s végezte a dolgát. Néhány nap előtt, csütörtökön influenzába esett és szombaton válsá­gos lett az állapota, orvosai már ekkor tudták, hogy menthetetlen. Vasárnap reggel már agóniába esett s ma hajnalban öt órakor meghalt. Halálának hírére a Pesti hazai takarékpénztár, a Hazai Bank, a Köz­ponti hitelintézet épületére kitűzték a gyá­szlobogót. A Pesti hazai takarékpénztár külön gyászjelentés­­ben emlékezik meg ügyvezető-igazgatójának halá­láról s az elhunytat saját halottjának tekinti. Te­metése szerdán délután fél 3 órakor lesz a kerepesi­­úti temető halottas házából. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgató­sága a következő gyászjelentést adta ki: „A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága mély fájdalommal jelenti az intézet fáradhatatlan és érdemdús vezérigazgatójának, Hevesi Ödön úr­nak, a vaskorona-rend lovagjának stb. f. évi január hó 20-án történt gyászos elhunytat. A megboldogult hült tetemei f. hó 22-én délután fél 3 órakor fognak a kerepesi-uti temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni. Budapes­ten, 1908. januárius 20-án. Áldás hamvaira!“ A Magyar Telepitő és Parcellázó Bank Rész­vénytársaság e hónap 18-án tartott ülésében megállapította az intézet 1907. évi zárószámadá­­sát, melynek adatai a következők: Mérleg számla: Vagyon: be nem fizetett rész­vénytőke 2.500.000 korona, pénztőárkészlet 97.985 korona 57 fillér, pénzintézeteknél elhelyezve 139.977 korona 52 fillér, értékpapírkészlet 534.403 korona, váltótárca 250.717 korona 32 fillér, ingat­lanok: már eladott, de Vevőkre még át nem irt ingatlanok 313.864 korona 74 fillér, megmaradt ingatlanok 3,509.599 korona 05 fillér, együtt: 3,823.463 korona 79 fillér, jelzálogkölcsönök 9,836.215 korona 55 fillér, ingatlanokkal fedezett vételárhátralékok 2,594.261 korona 57 fillér, adó­sok 242.403 korona 42 fillér, összesen: 20,019.427, korona 74 fillér. Teher: részvénytőke 5,000.000 ko­rona, tartalékalap 53.742 korona 35 fillér, külön tartalékalap 65.000 korona, tisztviselői és szolgai nyugdíjalap 37.308 korona 46 fillér, elfogadva - íayok 2,810.000 korona, engedményezett jelzálog­kölcsönök 7,196.810 korona 60 fillér, saját ingat­­lanainkat terhelő jelzálogkölcsönök és vételárhátra­lékok 849.663 korona 87 fillér, hitelezők 3.592.727 korona 06 fillér, kincstári illetékek tartaléka 40.266 korona 65 fillér, átmeneti tételek 4044 ko­­rona 21 fillér, nyereség mint egyenleg: áthozat­ 1906. évről 21.690 korona 39 fillér, 1907. évi tiszte nyereség 348.174 korona 15 fillér, együtt:­­369.864 korona 54 fillér, összesen: 20.019.427 korona 74 fillér. Üzleteredmény-számla: Veszteség :üzleti költ­­­ségek, üzleti adó , a felügyelő­bizottság illetmé­nyei 96.249 korona 91 fillér, tiszti és szolgai fize­tések és jutalmak és a nyugdíjalaphoz való járulék 96.009 korona 21 fillér, nyereség mint egyenleg: áthozat 1906. évről 21.690 korona 39 fillér, 1907. évi tiszta nyereség 348.174 korona 15 fillér, együtt: 369.864 korona 54 fillér, összesen: 562.123 korona 66 fillér. Nyereség: nyereségáthozat 1906. évről 21.690 korona 39 fillér, ingatlaneladási többlet és jutalékok 312.637 korona 59 fillér, kamat- és haszonbérjövedelem­ 227.795 korona 68 fillér, össze­sen: 562.123 korona 66 fillér. Az évi rendes közgyűlés e hónap 31-én, d­él­­után 4 órakor fog az intézet helyiségében (V., Nádor­ utca 9.) megtartatni. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezetése, Hevesi Ödön vezérigazgató elhunytéval a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigaz­gatói teendőinek az intézéséről kell gondoskodnia az intézet igazgatóságának. A takarékpénztár igazga­tósága az intézet vezetését T Wolder Gyula igazgatóra fogja bízni, aki Hevesi Ödön közel egy esztendei betegsége alatt is vezette a takarékpénztár ügyeit. Wälder Gyula aránylag fiatalember, aki mint telje­sen modern bankember rátermett arra, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár élére kerüljön. Nem le­­hetetlen, hogy Wälder Gyula egyelőre mint ügy­vezető igazgató fogja intézni a takarékpénztár ügyeit s csak később fogják megtenni vezérigazga­tónak. Az O. M. G. E. mint birtokközvetítő. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület üzemi osz­tálya legújabban kezébe vette az amerikai magya­rok visszatelepítésének ügyét, oly módon, hogy a földet vásárolni szándékozókat a visszatérők közül kedvező feltételek mellett földbirtokhoz segíti. Az üzemi osztály állandó nyilvántartást vezet az el­adásra kerülő birtokokról, valamint birtokvételi szándékokról. A Vegyészeti Gyárosok Egyesületének új el­nöke. A Magyar Vegyészeti Gyárosok Egyesülete tegnapi közgyűlésén töltötte be a Kohner Ágoston elhuny­tával megüresedett elnöki állást. Az új elnök­ dr. Heidelberg Tivadar, az eddigi alelnök lett. Alelnökök lettek: Benes József és Rechnitz Béla. Dr. Heidelberg Tivadar elnöki megnyitóbeszédéiben kiemelte, hogy a lefolyt évben bebizonyosodott, hogy a Máv­ nem képes eleget tenni az ország forgalmi szükségleteinek, aminek következtében halasztha­tatlan feladata a kormánynak, hogy a beruházáso­kat minél előbb nagy arányokban folytassa. Az­ iparfejlesztés nagy gondolatának nemcsak egy-két­ minisztériumi ügyosztály falain belül kell ural­kodnia, hanem át kell hatnia közigazgatásunk ösz­­szes rétegeit és intézményeit. Mert ma gyakran ha­tározottan iparellenes felfogással találkozunk, úgy hogy míg az állam az egyik kezével ad valamit* (A Magyar Tanítók Otthona) január 23-ikán felolvasó és vitaestét rendez. Nagy László és Pa­­lágyi Lajos a programra előadói. Előbbi a gyermek esztétikai érdeklődéséről, Palágyi az olvasmányok és versek tárgyalásáról olvas föl.

Next