Pesti Napló, 1912. november (63. évfolyam, 258–283. szám)
1912-11-17 / 272. szám
10 Budapest, vasárnap PESTI NAPLÓ zik is. A világ nem is tud arról semmit, hogy mennyi hadiszert zsákmányoltunk a montenegróiaktól, akik hiába ostromolják Szkutarit. Csak a Bardagnol mellett vívott csatában 300 láda muníciót, 45 lovat és 60 sátrat vettek el tőlük katonáink. Karkarig mellett, a Szkutari ostromát megelőző utolsó csatában 7 ágyú és Gyurovics tábornok egész podgyásza a törökök birtokába jutott. A Szkutaritran felhalmozott munició és élelmiszer hat-nyolc hónapra is bőségesen elegendő, az erődítések pedig bevehetetlenek. Emellett a montenegróiak már agyon vannak fáradva és anyagilag sem nagyon bírják a háborút. Muníciójuk nagy része használhatatlan és srapnelljeik legalább háromnegyed részben nem explodálnak. Az albánoknak a montenegróiak oldalán harcoló csapata is otthagyta most őket. Az a hír igaz, hogy a szárazfölden az ostromlott Szkutari teljesen el van vágva Konstantínápolytól. A kábelösszeköttetés azonban érintetlen. A helyőrség bátran védi a szultán által reábízott pozíciót és a várost semmi körülmények között sem adja fel. Rjeka, november 16. :" A kedvezőtlen időjárás következtében tegnap a Szkutari körüli hadműveletekben szünet állott be. Utólag értesülünk, hogy a bombázás különösen a péntekre virradó éjszaka volt heves. A törökök a tüzelést szintén hevesen viszonozták. Montenegrói oldalon csekély volt a veszteség. Rjeka, november 16. Hir szerint a Szkutari ellen intézett legutóbbi támadások a városban igen nagy kárt tettek. A montenegróiak tegnap a török üteget Goleminél, mely a Kiri-patakot és Bardanjolit uralja, elnémították. Cetinje, november 16. Tegnapelőtt és tegnap Szkutarinál heves Tüzérségi párharc volt. A városban az egyik laktanyát összerombolták. A törökök kénytelenek voltak Goleninél elhagyni fontos ütegüket. Vukotics tábornok Szkutari felé vezeti seregét. Görögök és bolgárok, Athén, november 16. Az athéni lavirni iroda jelenti: Hasancsics bolgár tábornok tegnap ideérkezett és meglátogatta a miniszterelnököt és a külügyminisztert. Az igen szíves fogadtatáskor kölcsönösen szerencsét kívántak egymásnak a kivívott győzelmekhez. Athén, november 16. A félhivatalos „bestia“ megállapítja, hogy a félhivatalos „Mir“ a görög és bolgár csapatoknak Szalonikiban való találkozásával kapcsolatban fölmerült nézeteltérést eloszlatta és kijelentette, hogy bár a külföldi sajtó bizonyos része kétségtelenül különböző kalandos következtetéseket fog levonni a bolgár és görög fegyvereknek Szalonikiban való találkozásáról, mégis a szövetséges kormányok magatartása olyan, hogy hasonló konklúziók minden alapjukat vesztik. Frankfurt, november 16. A „Frankfurter Zeitung“ értesülése szerint diplomáciai körökben hire jár, hogy Szalonikiben bolgárok és görögök közt viszálykodás tört ki. Összeütközések és bántalmazások fordultak elő. Hozva, hogy nem engednek meg hosszas tárgyalásokat egyes részletkérdésekről, nehogy Törökország így időt nyerjen csapaterősítéseknek a harctérre való szállítására. Ha a szövetségesek feltételeit Törökország huszonnégy óra alatt nem fogadja el, az ellenségeskedéseket a legnagyobb erélylyel újra megkezdik. Lehetséges, hogy a föltételek gyors elfogadása elejét veszi a bolgár csapatok Konstantinápolyba való bevonulásának. Hír szerint Bulgáriának semmi kifogása nem lesz az ellen, hogy Törökország a Dardanellákat és Konstantinápolyt megtartsa. Belgrád, november 16. A fegyverszünet feltételeiről ezt jelentik: A szövetséges államok mindenekelőtt azt követelik, hogy Törökország mind a négy állammal egyszerre kösse meg a fegyverszünetet. Ennek feltételéül Bulgária Drinápoly átadását és a csatardzsai vonal kiürítését, Szerbia Monasztirnak és Montenegró Szkutarinak átadását követeli. A Montenegróval való fegyverszünet elé az a nehézség hárul, hogy Szkutari nem akarja magát megadni és hogy az albánok, akik Esszad pasát támogatják, folytatni akarják a harcot addig, amíg Albánia teljes autonómiáját meg nem kapja. Törökország javaslata: Konstantinápoly, november 16. Azokról a feltételekről, amelyeket Törökország a balkáni államoknak teljesíteni hajlandó, jól értesült forrásból a következőket jelentik: Törökország fölajánlja Görögországnak Krétát Szaloniki visszaadása ellenében. Macedóniának a legmeszszebbmenő autonómiát adja Törökország Bulgária, Szerbia és Montenegró képviselőinek kormányzása alatt, akiknek székhelye Üszkübben lesz. Teljes autonómiát ad Albániának egy császári herceg kormányzósága alatt. Szerbiának szabad átmeneteit enged a kavalai kikötőig. Montenegrónak átengedi San Giovanni di Meduát. Angliának odaadja a Szuda-öbölt. Oroszországgal entente-szerződést köt Kis-Ázsiáról és Kurdisztánról. Franciaországnak kiváltságokat ad Szíriában és decentralizált kormányzást hoz be keleti európai Törökországban. KS béketárgyalásoi*, London, november 16. Mint a Reufsz-ügynökség illetékes szófiai forrásból értesül, a balkáni államok békefeltételeiket minél előbb meg fogják formulázni és azután a török kormány elé terjesztik en bloc elfogadása, vslgy visszautasítása végett. A szövetségesek el vannak ható Oroszország magatartása. Konstantinápoly, november 16. Jól értesült forrásból hire jár, hogy Oroszország a balkáni konfliktus megoldásában hajlandó a portát támogatni Anatóliára és Elő-Ázsiára vonatkozó orosz-török entente ellenében. Az orosz politikának ezt a teljes megfordulását török részről új konzervatív párt támogatná, amely a tengerszoros-kérdés megoldását pártolja. Pétervár, november 16. Szaszonov kijelentette egy újságírónak, hogy alaptalanok azok a hírek, amelyek a nagyhatalmaknak a balkáni helyzetre vonatkozó magatartásában mutatkozó ingadozásokról számolnak be. z orosz diplomácia minden fáradozása a nyugalom fentartására és vala 1912. november 17. 272. szám. mennyi Balkán-kérdés békés megoldására irányul. Berlin, november 16. Halléból jelentik. A „Saale-Zeitung“ közlése szerint a középnémetországi barnaszén-bányákban alkalmazott orosz munkások, amenynyiben katonai kötelezettségük van, parancsot kaptak, hogy sietve térjenek vissza hazájukba. Bolgárok és szerbek, Athén, november 16. Nagy megelégedést kelt az a szalonikii jelentés, amely szerint az ottani orosz főkonzul ■közölte a trónörökössel, hogy kormánya végérvényesen elismeri Szalonikinek Görögországrészéről történt megszállását s hogy a főkonzulátust az athéni követség illetékessége alá rendelte. LEGÚJABB! Összeesküvés Konstantinápolyban, Konstantinápoly, november 16. A kormány összeesküvést fedezett föl, amelynek az volt a célja, hogy a török fővárosban anarkiát teremtsen s ezzel a külföld intervenieóját provokálja. Dohányban és csokoládé-dobozokban felhívásokat csempésztek a katonák közé. A felhívásban az volt, hogy a kormány a hazát eladja a kül-földnek, lázadjatok föl. A haditörvényszék ötven új törököt letartóztatott, köztük Hadsi Adilt, az egykori belügyminisztert. Hussein Dsahidot, a külföldre szökött komitévezért életfogytiglani kényszermunkára ítélték. A szebenikói és spalatói községtanácsot feloszlatták. Bécs, november5. A szebenikói és spalatói községtanácsot, amely a Balkán-államok háborúja mellett tüntetett, ma föloszlatták. Drinápoly ostroma, Berlin, november 16. A „Lokalanzoiger“ haditudósítója a bolgár határról küldött táviratban azt jelenti lapjának, hogy Drinápoly előtt a helyzet a bolgárok számára kedvezőtlen fordulatot vett. A bolgárok eredetileg a déli hadállás ellen akartak támadást intézni, mert az ottani erődök a leggyöngébbek s azonkívül legközelebb feléüsznek a városhoz. Két nagy vízáradás ezt a tervet meghiúsította. Az ár a Marica mentén álló fák koronájáig ért és a bolgár utászok által épített két hidat elöntött. A bolgár támadás iránya nyugatnak eltolódott. Az utóbbi időben a bolgárok nagy veszteségeket szenvedtek s kevés győzelmet arattak. A bolgárok már minden emberüket csatasorba állították. Ezrével lehet látni teljesen kiképezetlen macedónokat. A három hét előtt sorozott évfolyam fiatal legényei is útban vannak. A sebesültekről nem gondoskodnak kellően. A szerb és bolgár katonák közt nincsen egyetértés. Felrobbant légsorraktár. Szaloniki, november 16. Török katonák ma éjjel levegőbe röpítették a sittinliki tüzérkaszárnya lőporraktárát. A robbanás folytán a raktár közelében táborozó több száz lefegyverzett török katona részben megöletett, részben megsebesült. A városban nagy pánik keletkezett. Minthogy a törökök a katonákra lövöldöztek, a görög csapatoknak a Vardar-kapunál fegyverhez kellett nyúlniok.